Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-21 / 203. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1954. augusztus 21, szombat 30 fillér VII. évfolyam, 203. szám DICSŐSÉG CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK - A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS KEZDEMÉNYEZŐJÉNEK, SZERVEZŐJÉNEK ÉS VEZÉRÉNEK! A Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójára kiadott jelszavakból A nöbizottságok munkája A nöbizottságok munkája és jelentősége az új nemzeti bizottságok megválasztása óta jelentősen fokozódott. A nemzeti bizottságok sikeres munkájának egyik alapvető és fő feltétele megtalálni a megfelelő szervezési formát, hogy minél nagyobb tömegeket tudjanak; mozgósítani és megnyerni a legfontosabb és legsürgősebb feladatok teljesítésére. A nemzeti bizottságok széles alapokon nyugvó tömefezervezeti, tömegpolitikai meggyőző munkájuknak csak úgy tudnak eleget tenni, ha a városokban, — de különösen a falvakban — a nőbizottságokra támaszkodnak. Azok a nemzeti bizottságok, amelyek tudatában vannak a nöbizottságok fontos politikai küldetésének, megteremtették a jó együttműködés feltételeit és tudatosították a nők munkájának, segiteniakarásának és kezdeményezőképességének nagy erejét, jó eredményeket értek el a falvakban a X. pártkongresszus irányelveinek megvalósításában. Az ez évi termés betakarítását, különösen az árvízfenyegette vidékeken, nagyon megnehezítette a kedvezőtlen időjárás. Ezekben a nehéz napokban bebizonyosodott, hogy a nöbizottságok megérdemelték a párt és-kormány beléjükhelyezett bizalmát. A nöbizottságok meg tudták mozgatni a falvak asszonyait, a kis- és középgazdák családtagjait, a háztartásban dolgozó nőket, a sokgyermekes anyákat, - fiatal lányokat és öregeket egyaránt. Példa erre a nagymegyeri járás, amelynek községeiben az asszonyok 90 százalékban bekapcsolódtak a mezőgazdasági munkákba és a tavaszi mur.kák első szakaszának 90 százalékát elvégezték. Az árvízfenyegette vidéken éjjelt nappallá téve hordták össze a gabonát. hogy megmentsenek minden szem termést. A gelléri nőbizottság nemcsak a saját termésével törődött, hanem készségesen sietett a kolozsnémai EFSz megsegítésére is. Brigádot szervezett és a férfiakkal vállvetve igyekezett megmenteni a vízben álló gabonát. Nagymegyeren a nőbizottság irányításával az asszonyok 68 hektárról behordták a gabonát, segítettek a cséplésnél és ugyanakkor a hajnali órákban négy hektár cukorrépát megkapáltak. A jattói nőbizottság elnöknője, Recska Albína, 120 asszonyt szervezett meg az aratási munkákra és ezenkívül 20 asszony a dóhányés zöldségföldeken dolgozott. A dunaszerdahelyi járásban az aratási munkákban 1.800—2.000 asszony vett részt. Ez a szám falvanként 40—70 munkaerőt jelent. A járás legjobban dolgozó nőbizottsága a vásárúti, amely 160 asszory részvételével 500 hektárról takarította be a gabonát. A helyesen irányított nöbizottságok törődnek a falu ellátásával, így- pl. a nádszegi nőbizottság jelentős hiányokat leplezett le a kereskedelemben és sikerült azokat a nemzeti bizottság segítségéve] kiküszöbölni. A nöbizottságok aktivistáik segítségével az országos akciók sikeréért is dolgoznak: így pl. a tornai nőbizottság tagjai a hulladékvas gyűjtését úgy szervezték meg, hogy nyolc asszony a házakban összeszedte és négy asszony sze kérre rakta a vasat. A nőbizottsá gok egyik legszebb kötelessége gyermekjóléti intézmények, óvo dák, bölcsődék, napközi otthonok ellenőrzése. A nagymegyeri böl csődé és óvoda gyermekeinek tes ti és szellemi fejlődése a nőbi zottság anyai gondoskodását mu tatja. Vannak azonban, sajnos olyan nöbizottságok is, amelyek passzívak, nem ismerték még fel fon tos küldetésüket. Ilyenek többek között a dunaszerdahelyi, pódatejedi és balázsfai nőbizdttsági vezetők, akik nem jelennek meg nemzeti bizottságok aktíváin és tanácsülésein és ennek következ tében természetesen a nemzeti bizottság határozatait sem tudják keresztülvinni, nem tudnak aktív munkát kifejteni. Ha elemezzük a jól és rosszul működő nöbizottságok munkáját, megállapíthatjuk, hogy elsősorban azok a nöbizottságok állnak fel adatuk magaslatán, ahol a nőbi zottságok tagjainak és aktivistáinak lelkesedése és áldozatkész munkája párosul a helyi és járási nemzeti bizottság vezetésének he lyes irányításával, gondoskodásával és megbecsülésével. Ahol a nemzeti bizottság vezetősége törő dik az asszonyokkal, értékeli munkájukat és nem becsüli le őket, ott az eredmények sem maradnak el. A nagymegyeri járási nemzeti bizottság vezetői mindenben se gédkezet nyújtanak az asszonyoknak. Munkatervet dolgoztak ki részükre, a járási instruktorok rendszeresen látogatják gyűléseiket. A szenei járás nemzeti bizottságának funkcionáriusai egyenjogú és egyenrangú értékes munkatársak nak tekintik az asszonyokat. A tornai nőbizottság munkájában is csak akkor állt be jelentős javulás, amikor a nemzeti bizottság férfitagjai megváltoztatták a kapitalista időkből beléjük gyökerezett álláspontot a nőkkel szemben. Belátták, hogy a nőket be lehet és be kell vonni a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésébe és szilárdan lehet építeni a nők aktív segítségére. A nöbizottságok hathatósan segítenek az országos ünnepségek szervezésében és rendezésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Nemzetközi Nőnap, a Nemzetközi Gyermeknap, Május 1. ünnepe, fénye, lelkes hangulata, szépsége nagyban az asszonyok fáradságos, lelkiismeretes munkájától függ. Közeledünk a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójához, amelyre hálával és szeretettel készül hazánk dolgozó népe. A nőbizottságokra hárul ismét az a feladat, hogy a városok és a falvak legszélesebb tömegeit bevonják ennek előkészítésébe. Különösképpen az utcákat, házakat, udvarokat kell ünnepi köntösbe öltöztetni az asszonyoknak és oda kell hatniok. hogy a nagyszabású manifesztációkon tömegesen részt vegyen a városok és falvak apraja-nagyja. Az asszonyok a falvakon nagy hatással vannak a falu hangulatára és magukkal tudják ragadni valamennyi társukat, hogy szép és értékes építőfeladatokat végezzenek és így harcoljanak gyermekeik és családjuk boldog és békés életéért. \ H A Z A I\ K ELETEBÖL Tizenkét mázsa sertéshús terven felül Az Ipoly kanyargós partján fekszik Bjssa község. A falut szorgalmas, dolgos, nép lakja. A szoros együttműködés, az összetartás, a jó munka meghozta az eredményt. A szövetkezet szép terméseredményekkel dicsekedhet. Ganyó Erzsébet, négy gyermekes anya a szövetkezet egyik legjobb tagja. Na«fy odaadással gondoz 187 sertést. Az ő érdeme, hogy a szövetkezet félévi sertéshúsbeadási kötelezettségét 12 mázsával túlteljesítette. Dancsi János, Bussa. Jó dolog elsőnek lenni Szövetkezetünk eddig hátul kullogott. A nyári munkálatok ideje alatt azonban a szövetkezet tagjai megemberelték magukat és helyes, pontos irányítással az élre törtek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a nyári munkák elvégzésében elnyertük a vándorzászlót. A falu kis- és középparasztjai sem maradtak le, ők is elsők lettek a beadásban az érsekújvári járásban. Zachrátka, Lajos, Tardoskedd. Hazánk újabb járása teljesítette a gabonabegy üttés tervét A komáromi és az érsekújvári járás után a nyitrai kerület további járása is teljesítette már a beadást. A surányi járás augusztus 18-án 20 órakor, két nappal a kitűzött határidő előtt 100.3 százalékra teljesítette a gabona beadását. A beadási kötelezettségek határidő előtti teljesítésében nagy segítséget nyújtott az, hogy 21 szövetkezet a beadást közvetlenül a cséplőgéptől teljesítette. Azonkívül négy község — Ondrochov, Dőlni Óhaj, Pozbach és Radava — egyénileg gazdálkodó parasztjai teljesítették már beadási kötelezettségüket. A pártszervezetek, a begyűjtésben dolgozók és a helyi nemzeti bizottságok feladata, hogy továbbra is biztosítsák a begyűjtést. Hazafias kötelességüket példásan teljesítő dolgozó parasztok A vágsellyei járásban lévő szövetkezetek az idén nagyon szép eredményeket értek el. A beadásban első helyre a mocsonoki EFSz került, amely már június 24-én eleget tett beadási kötelezettségének. Másodiknak a vágsellyei, harmadiknak pedig a tornóci szövetkezet teljesítette a gabonabeadást. Ezekben a szövetkezetekben a mupka jó megszervezésével és a szocialista verseny kiszélesítésével érték el a sikereket. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok is példásan teljesítették beadási kötelezettségeiket. Canik János farkasdi 1.32 hektár földön gazdálkodik, beadását túlteljesítette, Frankó János szintén farkasdi kisparaszt százszázalékra teljesítette kötelezettségét. Továbbá Szombat János, Pápai János, idősb. Németh Gábor negyedi kisparasztok, Pásztor Erzsébet, idősb. Szőke József peredi, Hucskó Jó-, zsef, Kelemen Lipót vágsellyei, Sztranyák Mihály, Szikora József és Mikula Béla mocsonoki kisparasztok élenjárnak a beadás teljesítésében. Polgár József, Vágsellye. Eredményesen harcolnak a a kassai Szovjet Hadsereg ŰJ, MODERN ÜZEM a keletszlovákiai gépgyárak kassai üzeme. Nehézgépiparunk a külföld számára termel berendezéseket, s gyártmányai dolgozóink ügyességét, hozzáértését hirdetik. A kassai gépipari üzemben a selejtszázalék arányszáma ez év elejétől csökkent. Ezt az öntőműhely munkájának megjavítása, a szocialista verseny keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése, s az idősebb szakmunkásoknak a fiatalok fölött vállalt védnöksége tette lehetővé. A gyártott selejt százaléka azonban még mindig elég magas, s ellene további komoly, következetes harcot kell folytatni az üzem minden dolgozójának. Az üzem öntődéjében előforduló hibás öntések, amelyek gyakran a gáz helytelen elvezetése következtében jönnek létre, gyakran foglalkoztatják a minőségi ellenőrzőket. Sok selejt kerül ki azokból az öntvényekből is, amelyek nem az itteni üzemben készültek. A hibás öntvény felismerésére a jövőben több lehetőség nyílik, s az öntés selejtmentessége érdekében a homok minőségét, az olvasztásra kerülő anyag keverékét, stb. fokozottabban ellenőrzik. A gépműhely kiváló szaktudással és nagy gyakorlattal bíró dolgozói csaknem selejtmentesen dolgoznak. A fiatal munkásoknál azonban még mindig gyakori a selejt. A rajzok és a munka első darabjainak ellenőrzése itt is sokat javíthatna a helyzeten. A technológiai fegyelem betartása, amely biztosítja a munkafolyamat zavartalanságát, még ok kívánnivalót hagy hátra. Itt a mesterekre hárul az a feladat, hogy munkaközben fokozzák az ellenőrzést, adják meg a gyengébbeknek a szükséges útbaigazítást, s az első darabok megmunkálásánál legyenek segítségükre. A selejt , elleni harc egyik eddig kevésbbé alkalmazott módszere: az előzetes megbeszélés, a preventív útbaigazítás. A selejt elleni harcnak az üzemben megvannak a kedvező előfeltételei. A kiváló szakmunkások egész sorát találjuk itten, akik szocialista versenyben állnak, s tudásukat a termelés minőségéért, a határidő betartásáért, s a selejtmentes munka eléréséért vetik latba. Ivanovics, Gruseczky, Ander, Burghardt és a többi vasesztergályos, akik több ízben részesültek kitüntetésben, mindmegannyi követésre méltó példa, hogyan kell kihasználni teljes mértékben a gépek kapacitását, . hogyan kell elkerülni a munkában a fölösleges mozdulatokat, hogy a munka termelékenységét fokozzák, a tervet jó minőségben, határidő előtt teljesítsék. HOGY A FIATALOK BETANÍTÁSÁNÁL milyen eredményeket lehet elérni, annak fényes bizonyítéka Czaboczky Béla esztergályos, aki 3 évvel ezelőtt jött az üzembe falujából, Kisbárról. Fiatal kora ellenére már két éve selejtmentesen dolgozik s legutóbbi kötelezettségvállalását 10 nappal előbb 180 százalékra teljesítette. Ander Rudolf, a munka érdemrendjével kitüntetett vasesztergályos, az egyik legjobb selejtmentesen dolgozó, a hozzá beosztott fiatal tanulóknak türelemmel adja át tapasztalatait. A fiúk, akixet betanított, egy\év leforgása alatt már selejtmentesen dolgozták. Ander elvtárs jól ismeri a fiatal munkások hibáit. Tudja, hogy gyakran felületesek, elhamarkodottak, munkájukat jóelőre nem gondolják át s éppen ezért idősebb szaktársaival együtt kitartó oktatómunkával igyekszik a fitalok szaktudását, s ezzel az üzem selejtmentes termelését előmozdítani. Különös fontossággal bír ez ebben az üzemben, ahol nem széria-munka, hanem darabgyártás folyik. Az üzem selejtellenőrző bizottsága Pataky Ödön elvtárs vezetésével rendszeresen végzi munkáját. Igyekszik a mesterekben elmélyíteni a közvetlen felelősségérzet tur selejt ellen -üzemben datát a munkásokkal és végzett munkájukkal szemben, hasonlóképpen minden egyes munkás előtt feltárja azokat a károkat, amelyeket a selejt gyártása okoz. A pártcsoportok vezetői és a szakszervezetek funkcionáriusai odahatnak, hogy a megbeszéléseken állandóan napirenden legyen a selejt elleni harc kérdése, s a mesterek ilyen alkalomkor konkréten foglalkoznak a műhelyek munkájával. A szaktudás további elmélyítését végzik az üzemi munkaiskolák, tanfolyamok, mesteriskolák és a felső ipariskola esti tanfolyama. Az üzemi munkaiskola délutáni előadását elsősorban azok a fiatalok látogatják, akiknek továbbképzésére a legnagyobb szükség van. Oktatóik, szakmunkások, élmunkások, akik főként gyakorlati ismereteiket, tapasztalataikat adják át tanítványaiknak, mig a technikai rajzok ismeretét a tervezők tanítják. Ugyanúgy gondoskodik az üzem szakképzett kádereinek továbbképzéséről. A továbbképzés minden üzemi dolgozóra nézve kötelező. Úgy a mesteriskolát, mint a felső ipariskola tanfolyamát a korosabb szakmunkások is látogatják. Az ötven felé járó Szekeres elvtárs például most végzett mesteriskolát. Valamennyi iskola 'oktatórjiunkája megmutatkozik az üzemi termelésben, a munka minőségének javulásában. A SELEJT OKAIVAL mindenekelőtt a pártcsoportoknak kell foglalkozniok, idejében és rendszeresen kell informálniok a pártszervezetet a termelés helyzetéről, az előforduló hiányosságokról: A selejt elleni harcban még többet kell foglalkozni a munkásokkal, rá kell mutatni a hibákra, s fel kell ébreszteni bennük a magasabb szaktudás elérésének vágyát. Ez egyéni érdek is, hiszen a több szaktudással rendelkező szakembereknek a kereseti lehetőségei is jobbak. Mészáros Gyula