Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-19 / 201. szám, csütörtök

0 e wszo jlgffl. augusztus Ig, Ä rendkívüli esős időjárás miatt sz idén kissé eltolódott az aratás ideje. A mihályfaiaknak is össze kellett szedni minden tudásukat, hogy idejében és sikeresen meg­birkózzanak a rájukváró felada­tokkal. Az aratás előtti napokban pontos munkatervet dolgoztak ki az aratási munkák elvégzésére. A szövetkezet vezetőségének minden egyes tagja Írásban kapta meg, hogy az aratás alatt milyen fel­adatok várnak rá, miért felelős, mit kell tennie, hogy az aratást sikeresen elvégezzék. A szövetke­zet elnöke meg is jegyezte: Közös­ségben az erő! De • csak akkor, ha ez a közösség szervezetten, egyemberként lát a munkához. Amíg a szövetkezet vezetősége •kidolgozta á terveket, a helyi CsISz-szervezet fiataljai is mindent alaposan megtárgyal­tak, megterveztek. A mezőgaz­dasági termelés fellendítésében rájuk is nagy feladatok hárul­nak. A fiatalok látták, hogy a kedve­zőtlen időjárás miatt az aratás kissé megkésett, ezért elhatároz­ták, hogy a szövetkezetet segíteni fogják, hogy a gazdag termést minél előbb betakaríthassák. Arról, hogyan dolgoznak a fiata­lok a szövetkezetben, legjobban a ledolgozott munkaegységek száma tanúskodik. Svandra Irén, Lehoc­ky Ferenc, Singer Rozália már az­zal dicsekedhetnek, hogy szabad­ságuk, vagyis az iskolai szünidő alatt már eddig több mint negy­ven munkaegységet szereztek. Ők is jól járnak, mert a szövetkezet ledolgozott munkaegységeiket ugyanúgy jutalmazza, mint a szö­vetkezeti tagokét, de a szövetkezet is jól járt, mert az aratást határ­idő előtt elvégezhették. A cséplést-is befejezik rövide­sen. A szorgalmas, tettrekész fia­talok közül sokat megtalálhatunk a cséplőgépek mellett is. Nagyob­bik részük azonban a dohánybeta­karkásnál segédkezik. A cséplőgé­peknél dolgozó szövetkezeti tagok örülnek az eredményeknek. Jól fizet az árpa, gazdag ter­mést hozott a búza. A tavalyi átlagtermést az idén három má­zsával haladták túl. Nem kicsi­ség ez, hiszen az idén kedve­zőtlen volt az időjárás. A szö­Van mivel büszkélkedniük a mihályfaiaknak A szövetkezet átlagtermése gabonából 29 mázsa — Búzából 24 mázsa termés hektáronként — Tavaly 18 korona jutott egy munkaegységre, az idén 20 koronát kapnak a tagok — Szvingerszky Jánosék 32 mázsa gabonát visznek haza — Negyven mázsa sertéshús terven felül vetkezessek évről évre jobban szövetkezeti tagok is. akik amel­gazdálkodnak. lett szavaztak, hogy ä gabonaszét­Évről évre tökéletesebben mégis- osztást hagyják a cséplés végére. megis­merkednek az agrotechnika min­den csínyjával-bínjával. A mult évben kedvező időjárás mellett is csak 26 mázsa átlagtermést tudtak elérni, az idén már elérték az át­lagos 29 mázsás hektárhozamot. Búzából a tervezett 22 mázsa he­lyett 24 mázsa termett. A mult évhez viszonyítva a munkaegységek tervezett értéke is növekedett. A mult évben min­den ledolgozott munkaegységre 18 korona jutott, az idén 20 koronát kapnak a tagok minden munka­egységre. A természetbeni jutal­mazás is növekedett. Ez azt bizo­nyítja, hogy a szövetkezeti tagok évről -évre gazdagabbak lesznek. A hektárhozamok növelésével sa­ját anyagi jólétüket is növelik. Az állam iránti hazafias kötelességük teljesítését mindennél előbbre va­lónak tartják. A gabonát a cséplő­géptől egyenesen a begyűjtőhelyre szállították. Még éjtszaka is hord­ták a gabonát; a megrakott sze­kerek nyikorgása még a késő esti órákban is hallatszott. A begyűjtési dolgozókkal sem volt baj az idén. Még éjfélkor is átvették a gabonát. A mihály­faiak addig egy szem gabonát sem vittek a saját raktárukba, amíg az előirányzott 22 vagon gabonát le nem adták az ál­lamnak. De térjünk még vissza a fiata­lokra. Van mit beszélni róluk. Kü­lönösen azokról lehetne oldalakat írni, akik már mint rendes szö­vetkezeti tagok dolgoznak. Szor­galmas munkájukért gazdagon ju­talmazza őket a szövetkezet. A beadási kötelezettség teljesí­tése után kiszámították, hány má­zsa kell a vetőmagra, a szociális alapra és csak azután kezdték meg a munkaegységek után járó gabona szétosztását. Voltak olyan A szövetkezet vezetősége azonban úgy döntött, hogy a cséplőgéptői mindenkinek egyenesen haza szál­lítják megérdemelt jutalmát. Ruzsenka Guszti egy éve tagja a szövetkezetnek. Tanulmányai be­fejezése után azon törte a fejét, milyen foglalkozást is kezdjen. Sok minden megfordult a fejében, végre is úgy határozott, hogy a szövetkezetben marad. — Nem is bántam meg, hogy így határoztam — mondja a nap­barnított arcú, szőkehajú Guszti. — Becsületesen dolgoztam, meg is van mindenem. Ruzsenka Guszti még csak 16 éves, de az első félévben már 528 munkaegységet szerzett. Ko­csis a szövetkezetben. Mindenki szereti és ő is meg van eléged­ve a szövetkezettel. Az aratás befejezése után nem akar hinni a szemének, amikor a cséplőgép­nél 1.3.70 mázsa búzát mértek ki számára. Ruzsenka Guszti ledolgozott 528 munkaegysége után eddig '2.640 koronát vett fel. Ezenfelül min­den egyes munkaegységre még 1 kg takarmánygabonát is kap. Csali Téri szőkehajú, jókedvű kislány. Ő is szorgalmasan dol­gozott a szövetkezet kertészetében. Nem is bánta meg, mert a gabona­osztáskor több mint 7 mázsa búzát vitt haza. Büszke is volt rá, hogy ő is hozott valamit a házhoz. Sok családból ketten, sőt hár­man is dolgoznak a szövetkezet­ben. Harsányi Gyula pl. feleségével együtt dolgozott egész tavasszal. Az első félévben 779 munkaegy­séget szereztek. Szorgalmas mun­kájukért 19.89 mázsa búzát és 7.79 mázsa takarmánygabonát kaptak. Az itt felsorolt eredmények na­gyon szépek, de egyáltalán nem ki­magaslóak. Átlagos eredmények. A legszebb jutalmazásban Szvin­gerszky János részesült. Róla be­szélnek most legtöbbet a faluban. Szvingerszky János a szövetkezet juhásza. Feleségével együtt dolgo­zik. Szvingerszkyék munkája nyo­mán a szövetkezetnek 172.200 ko­rona bevétele volt. Szép pénz. De szép a Szvingerszkyék jutalma is. Az első félévben 903 munkaegysé­get szereztek. Előleg címén 9.060 koronát vettek fel és 23 mázsa ke­nyérgabonát és 9 mázsa takarmány­gabonát vittek haza. Tehát Szvin­gerszkyék majdnem 32 mázsa ga­bonát kaptak az első félévre. A mihályfai szövetkezet fő bevé­tele az állattenyésztésből ered. A X. kongresszus irányelvei alap­ján a jövőben még nagyobb súlyt helyeznek az állattenyésztés nö­velésére és az állatok hozamának hasznosságára. Az aratás és a cséplés alatt is tö­rődtek azzal, hogy az állati termé­kekből is pontosan határidőre tel­jesítsék hazafias kötelezettségüket. Nem kell szégyenkezniök azért, hogy egy deka hússal, vagy egy deci tejjel is adósai maradtak volna az államnak. A marhahús dekád­tervét 134 százalékra, a sertéshúsét százszázalékra, tejbeadásukat pedig már a harmadik negyedévre is tel­jesítették. Pártunk és kormányunk gondos­kodott arról is, hogy azok a szövet­kezeti tagok és egyénileg gazdálko­dó parasztok, akik az előírt beadási kötelezettségen felül is adnak mezőgazdasági termékeket az ál­lamnak, jóval magasabb árat kap­janak értük, mint a kötelező be­adás címen adott termékekért. A mihályfaiak éltek és továbbra is élnek ezzel a lehetőséggel. Arra törekednek, hogy az előíráson felül minél több terméket adhassanak be, mert így lényegesen növelik bevételüket. Évről-évre emelhetik munkaegységeik értékét. A marhahús kötelező beadásán felül még 19 mázsát adtak el szabadpiaci áron. Ezért majdnem ötszörös árat kaptak. Sertéshús­ból ís 40 mázsát adtak előíráson felül. A terven felül adott ser­téshús kilogrammjáért 16 koro­nát kaptak. Az, hogy terven felül is tudtak be­adni sertéshúst, először is annak tudható be, hogy a mihályfaiak 120 kg-on alúli állatokat nem adnak át a közellátásnak. Igy elérik azt, hogy kevesebb állat beadásával is teljesíteni tudják kötelességüket. Sok szövetkezetnek okoz gondot a tejbeadás teljesítése. De miért? Azért, mert húzódoznak az ú.i mód­szerek alkalmazásától, a fejőket még nem tették érdekeltté a hasz­nosság növelésében és nem tudták eddig biztosítani a bőséges takar­mányalapot. A mihályfaiaknak ezen a téren már nincsenek nehézségeik. Az ál­lattenyésztés minden szakaszán bátran alkalmazzák az új módszere­ket. Bevezették a tervezett mennyisé­gen felül kitermelt tej és hús után a pót jutalmazást. A X. kongresszus irányelveinek sikeres teljesitése érdekében a szarvasmarhaállománynál mutatko­zó hiányt úgy akarják pótolni, hogy minden két éven felüli üszőt fedez­tettek. A sertésállománynál pedig gondoskodtak arról, hogy március­ban legyen a legnagyobb a szaporu­lat, mert így töbo malacot tudnak felnevelni. A hideg nem okozhat károkat, mert korszerű óljaik van­nak. A kapásnövények az idén sok­kal gazdagabb termést igernek, mint amilyen a mult évben volt. Az idén lesz bőséges értékes ab­raktakarmányuk is. A többi takarmányféléket is a leg­nagyobb gondossággal takarították be és a harmadik kaszálás is gaz­dag termést ígér. *A silózáfcról sem feledkeztek meg. Erre a célra az aratás után 16 hektáron másod­növényeket vetettek. Lesz az idén takarmányuk bőven. Az állatte­nyésztés hasznosságát a jövőben még magasabb színvonalra emelik, s több lesz a bevételük. Gazdagabb lesz a szövetkezet, még jobban él­nek a tagok. Szarka István Új talajművelési módszerek a Szovjetunióban Ty. Malcev Sztálin-díjas mezőgazdász nagyjelentőségű kísérletei a „Lenin Hagyatéka" kolhozban Az Ü j Szó augusztus 13-i száma jetunió Kommunista Pártja kózpon rirszkban tudományos konferenciát h Sztálin-díjas mezőgazdász kutatásai nácskozáscm mintegy ezer ember ve kimagasló személyiségei, hiszen]co, Z és mások. Ty. Malcev a három évvel ezel más igazgatója, s egyúttal a malce mezőgazdásza. Az állomásnak Ty m M dományos munkatársa van, s évtize rendszerek és tdajművelési módsze nácskozáson beszámolt kutatásainak kozott a sadrinszki tanácskozással és te Ty. Malcev beszámolóját. Mit mondott Malcev a tanácskozá Malcev elvtárs bevezetőben rá­mutatott, hogy a földművelés fü­ves-vetésforgó rendszerének elmé­lete szerint az évelőfüvek szerves anyagokkal gazdagítják a talajt, szerkezettel bíróvá teszik, s ilyen­formán fokozzák a talajerőt, ezzel szemben az egynyári növények tönkreteszik a talaj szerkezetét, úgyhogy csökken annak szerves anyagkészlete és csökken a talaj­erő is. „A földművelés és a talajtan alapjai'i című tankönyvben, amely 1953-ban M. G. Csizsevszkij pro­fesszor szerkesztésében jelent meg, ez áll: „Egynván takarmánynövé­nyek s hasonlóképpen más egy­nyári növények (zab, rozs, búza, gyapot, stb.) révén nem lehet szer­ves anyagokat és televényt felhal­mozni a talajban, s ebből követ­kezőles nem lehet morzsalékos ta­lajszerkezetet létrehozni.'^ Sok tudós azzal magyarázta az egynyári növények és az évelőfü­vek közötti döntő, elvi különbsé­get, hogy az egynyári növények ba n hírt adtunk arról, hogy a Szov­ti bizottsága augusztus 7-én Sad­ívott össze, amelyen Ty. Malcev nak. eredményét vitatták meg. A ta­tt részt, köttük a tudományos élet seligovszkij, Vaszilenko akadémikus ott létesített -sadrinszki kísérleti állo­vai ,.Lenin Hagyatéka" kolhoz vezető alcevvel együtt mindössze három tu­dek óta foglalkoznak új vetésforgó­rek kialakításával. Ty. Malcev a ta­eredményéröl. A „Pravda" is foglal­csaknem teljes terjedelmében közöl­son, mi a lényege felfedezéseinek? / nyáron halnak el, amikor a talaj száraz. Gyökérmaradványaik aerob viszonyok között gyorsan ásvá­nyosodnak. Emiatt a talajban nem növekszik a szervesanyag és tele­vénykészlet. Ezzel szemben az éve­lőfüvek késő ősszel halnak el. Gyökérmaradványaik ' bomlása anaerob viszonyok között törté­nik, úgyhogy a talajban televény szervesanyagok halmazódnak fel. Ezen az alapon az évelőfüvekről elismerik, hogy javítják a talajt, az egynyári növényekről pedig megállapítják, hogy csökkentik a talajerőt. Felmerül a kérdés: mi történik, ha az egynyári növények ősszel és tavasszal halnak el, s a szer­vesmaradványok bomlása anaerob viszonyok között megy végbe? Ebben az esetben miért ne javít­hatnák a talaj szerkezetét? — Nekünk az a véleményünk — mondotta Malcev elvtárs — h'ogv az az elmélet, amely a talajerő fokozásában egyeduralkodó szere­pet ad az évelő füveknek és ta­( gadja, hogy az egynyári növények szerve^.anyagokkal és televénnyel gazdagíthatják a talajt, ma már komolyan gátolja a mezőgazdasá­gi tudomány és gyakorlat fejlődé­sét. Gyarapítják-e a talajerőt az egynyári növények ? Nézetünk szerint az a kérdés, hogy az egynyári növények képe­sek-e fokozni a talajerőt — az agronómiai tudomány igen fontos kérdése. Határozottan kijelentjük: az egynyári növények adott kö­rülmények között szervesanyagok­kal (belevénnyel) gazdagíthatják a talajt, javítják annak szerkeze­tét, s következéskép fokozzák a termőképességét. Első pillanatban úgy tűnik, hogy az évelő füvek javítják a talajszerkezetet, az egynyári nö­vények pedig rontják. Amíg a szűzföildön évelőfüvek nőnek, a talajszerkezettel bíró potenciálisan termő marad. Amint azonban fel­törjük a szűzföldet és hosszú esz­tendőkig évenkénti szántás mel­lett egynyári növényeket termesz­tünk benne, kezdi elveszíteni szer­kezetét, termőereje észrevehetően csökken. A kimerült, szerkezetnél­külivé vált talaj, ha ugaron hagy­ják, vagy mint a nép mondja „pihentetik- — újra visszanyeri termőerejét. Ebből azt a következ­tetés vonják le, hogy „az egynyári növényeket időről időre évelőfü­vekkel kel! felváltani" (V. R. Vi­liamsz „A földművelés alapjai'' 1940. 95 oldal). Árp ezt az állítást az egynyári növények és az évelőfüvek szere­péről nem lehet helyesnek elis­merni. Véleményünk szerint min­den növénynek — az egynyári növénynek ugyanúgy mint az éve­lőfűnek — közös tulajdonsága, hogy több szerves anyagot hagy a talajban, mint amennyit táplál­kozásra fordít. Ezt magának a talajnak a keletkezése igazolja. Hosszú-hosszú évek alatt a fűfé­lék — az egynyáriak ugyanúgy mint az évelők — arra a képes­ségre tettek szert, hogy összetö­mődött talajban nőni és fejlődni tudnak. Az elhalt növények gyö­kerei ott bomlottak el, ahol fej­lődtek. A talaj legfelső rétegeiben a földfeletti résznek szerves ma­radványai bomlottak el. Bomlásuk oxigén jelenlétében folyt le. Az így képződött növényi táplálék a csapadékkal elkerült a mélyebb talajrétegekbe, ahol a növények gyökerei felszívták. A mi néze­tünk szerint ez a tétel általános természeti törvényszerűség jelle­gével bír, s fel kell használni a talajerő fokozására. A növények gyökerei különbö­ző talajrétegekben helyezkednek el: riíind a legfelső szántási réteg­ben mind az alsó rétegekben, néha több mint egy méter mélyen i?. Mi úgy véljük, hogy a gyökerek ilyen elhelyezkedése a talaj réte­geiben a táplálkozással függ ösz­sze. A különböző mélységben el­helyezkedő különböző gyökerek más és más táplálékot vesznek fel. A talajbaktériumok szintén réte­gekként helyezkednek el. A felső talajrétegekben az aerob, az alsó talajrétegekben az anaerob ||bak­tériumok vannak túlsúlyban. A szántatlan talajba korlátozot­tan jut levegő, ami létrehozza a szervesanyagők anaerob viszonyok között" végbemenő bomlásának s morzsalékos talajszerkezetet létre­hozó tevékeny televényképződésé­nek feltételeit. A növények tehát fejlődésük történelmi folyamatában szert tet­tek arra a képességre, hogy a gyökér és szármaradványaiknak helyben történő bomlása során fo­kozzák a talajerőt. Ez olyan tör­vényszerűség, amelyet ha felisme­rünk, a társadalom javára használ­hatunk fel. A mi véleményünk szerint a talaj évenként történő forgatásával lényegesen megváltoz_ tatják a mikroorganizmusok élet­tevékenységének feltételeit, továb­bá tönkreteszik a talaj szerkeze­tét, s csökkentik annak termőere­jét. Ez nem egyéb, mint' kísér­let arra, hogy megváltoztassák, vagy hatálytalanítsák a természeti törvényt. Nekünk az a vélemé­nyünk, hogy nern maguk az egy­nyári növények, hanem a minden évi talajforgatás csökkenti a ta­lajerőt. Szükség van-e mélyszántásra ? Az egynyári növények termesz­tésénél minden egyes nöyény alá feltétlenül mélyen szántunk és jól megforgatjuk a talajt, úgyhogy a felsőrétegek alulra, az alsóréte­gek. pedig felülre kerüljenek. Igy az egynyári növények minden év­ben mélyen fellazított talajban kelnek ki, gyökereikkel a talajt nem tudják különböző méretű morzsára bontani, nem t'idnak olyan szerkezetet létrehozni.- mint az évelőfüvek gyökérrendszere. Rö­gös talajszerkezet csak összetömő­dött talajban képződik, s a rögök akkor szilárdulnak meg, ha a gyö­kerek nem oxigén jelenlétében bomlanak szét. Ty. Malcev megállapította, hogy mindezek a megfigyelések es megfontolások alapján arra a ka­g

Next

/
Thumbnails
Contents