Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-19 / 201. szám, csütörtök

0 e wszo jlgffl. augusztus Ig, Ä rendkívüli esős időjárás miatt sz idén kissé eltolódott az aratás ideje. A mihályfaiaknak is össze kellett szedni minden tudásukat, hogy idejében és sikeresen megbirkózzanak a rájukváró feladatokkal. Az aratás előtti napokban pontos munkatervet dolgoztak ki az aratási munkák elvégzésére. A szövetkezet vezetőségének minden egyes tagja Írásban kapta meg, hogy az aratás alatt milyen feladatok várnak rá, miért felelős, mit kell tennie, hogy az aratást sikeresen elvégezzék. A szövetkezet elnöke meg is jegyezte: Közösségben az erő! De • csak akkor, ha ez a közösség szervezetten, egyemberként lát a munkához. Amíg a szövetkezet vezetősége •kidolgozta á terveket, a helyi CsISz-szervezet fiataljai is mindent alaposan megtárgyaltak, megterveztek. A mezőgazdasági termelés fellendítésében rájuk is nagy feladatok hárulnak. A fiatalok látták, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az aratás kissé megkésett, ezért elhatározták, hogy a szövetkezetet segíteni fogják, hogy a gazdag termést minél előbb betakaríthassák. Arról, hogyan dolgoznak a fiatalok a szövetkezetben, legjobban a ledolgozott munkaegységek száma tanúskodik. Svandra Irén, Lehocky Ferenc, Singer Rozália már azzal dicsekedhetnek, hogy szabadságuk, vagyis az iskolai szünidő alatt már eddig több mint negyven munkaegységet szereztek. Ők is jól járnak, mert a szövetkezet ledolgozott munkaegységeiket ugyanúgy jutalmazza, mint a szövetkezeti tagokét, de a szövetkezet is jól járt, mert az aratást határidő előtt elvégezhették. A cséplést-is befejezik rövidesen. A szorgalmas, tettrekész fiatalok közül sokat megtalálhatunk a cséplőgépek mellett is. Nagyobbik részük azonban a dohánybetakarkásnál segédkezik. A cséplőgépeknél dolgozó szövetkezeti tagok örülnek az eredményeknek. Jól fizet az árpa, gazdag termést hozott a búza. A tavalyi átlagtermést az idén három mázsával haladták túl. Nem kicsiség ez, hiszen az idén kedvezőtlen volt az időjárás. A szöVan mivel büszkélkedniük a mihályfaiaknak A szövetkezet átlagtermése gabonából 29 mázsa — Búzából 24 mázsa termés hektáronként — Tavaly 18 korona jutott egy munkaegységre, az idén 20 koronát kapnak a tagok — Szvingerszky Jánosék 32 mázsa gabonát visznek haza — Negyven mázsa sertéshús terven felül vetkezessek évről évre jobban szövetkezeti tagok is. akik amelgazdálkodnak. lett szavaztak, hogy ä gabonaszétÉvről évre tökéletesebben mégis- osztást hagyják a cséplés végére. megismerkednek az agrotechnika minden csínyjával-bínjával. A mult évben kedvező időjárás mellett is csak 26 mázsa átlagtermést tudtak elérni, az idén már elérték az átlagos 29 mázsás hektárhozamot. Búzából a tervezett 22 mázsa helyett 24 mázsa termett. A mult évhez viszonyítva a munkaegységek tervezett értéke is növekedett. A mult évben minden ledolgozott munkaegységre 18 korona jutott, az idén 20 koronát kapnak a tagok minden munkaegységre. A természetbeni jutalmazás is növekedett. Ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti tagok évről -évre gazdagabbak lesznek. A hektárhozamok növelésével saját anyagi jólétüket is növelik. Az állam iránti hazafias kötelességük teljesítését mindennél előbbre valónak tartják. A gabonát a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtőhelyre szállították. Még éjtszaka is hordták a gabonát; a megrakott szekerek nyikorgása még a késő esti órákban is hallatszott. A begyűjtési dolgozókkal sem volt baj az idén. Még éjfélkor is átvették a gabonát. A mihályfaiak addig egy szem gabonát sem vittek a saját raktárukba, amíg az előirányzott 22 vagon gabonát le nem adták az államnak. De térjünk még vissza a fiatalokra. Van mit beszélni róluk. Különösen azokról lehetne oldalakat írni, akik már mint rendes szövetkezeti tagok dolgoznak. Szorgalmas munkájukért gazdagon jutalmazza őket a szövetkezet. A beadási kötelezettség teljesítése után kiszámították, hány mázsa kell a vetőmagra, a szociális alapra és csak azután kezdték meg a munkaegységek után járó gabona szétosztását. Voltak olyan A szövetkezet vezetősége azonban úgy döntött, hogy a cséplőgéptői mindenkinek egyenesen haza szállítják megérdemelt jutalmát. Ruzsenka Guszti egy éve tagja a szövetkezetnek. Tanulmányai befejezése után azon törte a fejét, milyen foglalkozást is kezdjen. Sok minden megfordult a fejében, végre is úgy határozott, hogy a szövetkezetben marad. — Nem is bántam meg, hogy így határoztam — mondja a napbarnított arcú, szőkehajú Guszti. — Becsületesen dolgoztam, meg is van mindenem. Ruzsenka Guszti még csak 16 éves, de az első félévben már 528 munkaegységet szerzett. Kocsis a szövetkezetben. Mindenki szereti és ő is meg van elégedve a szövetkezettel. Az aratás befejezése után nem akar hinni a szemének, amikor a cséplőgépnél 1.3.70 mázsa búzát mértek ki számára. Ruzsenka Guszti ledolgozott 528 munkaegysége után eddig '2.640 koronát vett fel. Ezenfelül minden egyes munkaegységre még 1 kg takarmánygabonát is kap. Csali Téri szőkehajú, jókedvű kislány. Ő is szorgalmasan dolgozott a szövetkezet kertészetében. Nem is bánta meg, mert a gabonaosztáskor több mint 7 mázsa búzát vitt haza. Büszke is volt rá, hogy ő is hozott valamit a házhoz. Sok családból ketten, sőt hárman is dolgoznak a szövetkezetben. Harsányi Gyula pl. feleségével együtt dolgozott egész tavasszal. Az első félévben 779 munkaegységet szereztek. Szorgalmas munkájukért 19.89 mázsa búzát és 7.79 mázsa takarmánygabonát kaptak. Az itt felsorolt eredmények nagyon szépek, de egyáltalán nem kimagaslóak. Átlagos eredmények. A legszebb jutalmazásban Szvingerszky János részesült. Róla beszélnek most legtöbbet a faluban. Szvingerszky János a szövetkezet juhásza. Feleségével együtt dolgozik. Szvingerszkyék munkája nyomán a szövetkezetnek 172.200 korona bevétele volt. Szép pénz. De szép a Szvingerszkyék jutalma is. Az első félévben 903 munkaegységet szereztek. Előleg címén 9.060 koronát vettek fel és 23 mázsa kenyérgabonát és 9 mázsa takarmánygabonát vittek haza. Tehát Szvingerszkyék majdnem 32 mázsa gabonát kaptak az első félévre. A mihályfai szövetkezet fő bevétele az állattenyésztésből ered. A X. kongresszus irányelvei alapján a jövőben még nagyobb súlyt helyeznek az állattenyésztés növelésére és az állatok hozamának hasznosságára. Az aratás és a cséplés alatt is törődtek azzal, hogy az állati termékekből is pontosan határidőre teljesítsék hazafias kötelezettségüket. Nem kell szégyenkezniök azért, hogy egy deka hússal, vagy egy deci tejjel is adósai maradtak volna az államnak. A marhahús dekádtervét 134 százalékra, a sertéshúsét százszázalékra, tejbeadásukat pedig már a harmadik negyedévre is teljesítették. Pártunk és kormányunk gondoskodott arról is, hogy azok a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok, akik az előírt beadási kötelezettségen felül is adnak mezőgazdasági termékeket az államnak, jóval magasabb árat kapjanak értük, mint a kötelező beadás címen adott termékekért. A mihályfaiak éltek és továbbra is élnek ezzel a lehetőséggel. Arra törekednek, hogy az előíráson felül minél több terméket adhassanak be, mert így lényegesen növelik bevételüket. Évről-évre emelhetik munkaegységeik értékét. A marhahús kötelező beadásán felül még 19 mázsát adtak el szabadpiaci áron. Ezért majdnem ötszörös árat kaptak. Sertéshúsból ís 40 mázsát adtak előíráson felül. A terven felül adott sertéshús kilogrammjáért 16 koronát kaptak. Az, hogy terven felül is tudtak beadni sertéshúst, először is annak tudható be, hogy a mihályfaiak 120 kg-on alúli állatokat nem adnak át a közellátásnak. Igy elérik azt, hogy kevesebb állat beadásával is teljesíteni tudják kötelességüket. Sok szövetkezetnek okoz gondot a tejbeadás teljesítése. De miért? Azért, mert húzódoznak az ú.i módszerek alkalmazásától, a fejőket még nem tették érdekeltté a hasznosság növelésében és nem tudták eddig biztosítani a bőséges takarmányalapot. A mihályfaiaknak ezen a téren már nincsenek nehézségeik. Az állattenyésztés minden szakaszán bátran alkalmazzák az új módszereket. Bevezették a tervezett mennyiségen felül kitermelt tej és hús után a pót jutalmazást. A X. kongresszus irányelveinek sikeres teljesitése érdekében a szarvasmarhaállománynál mutatkozó hiányt úgy akarják pótolni, hogy minden két éven felüli üszőt fedeztettek. A sertésállománynál pedig gondoskodtak arról, hogy márciusban legyen a legnagyobb a szaporulat, mert így töbo malacot tudnak felnevelni. A hideg nem okozhat károkat, mert korszerű óljaik vannak. A kapásnövények az idén sokkal gazdagabb termést igernek, mint amilyen a mult évben volt. Az idén lesz bőséges értékes abraktakarmányuk is. A többi takarmányféléket is a legnagyobb gondossággal takarították be és a harmadik kaszálás is gazdag termést ígér. *A silózáfcról sem feledkeztek meg. Erre a célra az aratás után 16 hektáron másodnövényeket vetettek. Lesz az idén takarmányuk bőven. Az állattenyésztés hasznosságát a jövőben még magasabb színvonalra emelik, s több lesz a bevételük. Gazdagabb lesz a szövetkezet, még jobban élnek a tagok. Szarka István Új talajművelési módszerek a Szovjetunióban Ty. Malcev Sztálin-díjas mezőgazdász nagyjelentőségű kísérletei a „Lenin Hagyatéka" kolhozban Az Ü

j Szó augusztus 13-i száma jetunió Kommunista Pártja kózpon rirszkban tudományos konferenciát h Sztálin-díjas mezőgazdász kutatásai nácskozáscm mintegy ezer ember ve kimagasló személyiségei, hiszen]co, Z és mások. Ty. Malcev a három évvel ezel más igazgatója, s egyúttal a malce mezőgazdásza. Az állomásnak Ty

m M dományos munkatársa van, s évtize rendszerek és tdajművelési módsze nácskozáson beszámolt kutatásainak kozott a sadrinszki tanácskozással és te Ty. Malcev beszámolóját. Mit mondott Malcev a tanácskozá Malcev elvtárs bevezetőben rámutatott, hogy a földművelés füves-vetésforgó rendszerének elmélete szerint az évelőfüvek szerves anyagokkal gazdagítják a talajt, szerkezettel bíróvá teszik, s ilyenformán fokozzák a talajerőt, ezzel szemben az egynyári növények tönkreteszik a talaj szerkezetét, úgyhogy csökken annak szerves anyagkészlete és csökken a talajerő is. „A földművelés és a talajtan alapjai'i című tankönyvben, amely 1953-ban M. G. Csizsevszkij professzor szerkesztésében jelent meg, ez áll: „Egynván takarmánynövények s hasonlóképpen más egynyári növények (zab, rozs, búza, gyapot, stb.) révén nem lehet szerves anyagokat és televényt felhalmozni a talajban, s ebből következőles nem lehet morzsalékos talajszerkezetet létrehozni.'^ Sok tudós azzal magyarázta az egynyári növények és az évelőfüvek közötti döntő, elvi különbséget, hogy az egynyári növények ba

n hírt adtunk arról, hogy a Szovti bizottsága augusztus 7-én Sadívott össze, amelyen Ty. Malcev nak. eredményét vitatták meg. A tatt részt, köttük a tudományos élet seligovszkij, Vaszilenko akadémikus ott létesített -sadrinszki kísérleti állovai ,.Lenin Hagyatéka" kolhoz vezető alcevvel együtt mindössze három tudek óta foglalkoznak új vetésforgórek kialakításával. Ty. Malcev a taeredményéröl. A „Pravda" is foglalcsaknem teljes terjedelmében közölson, mi a lényege felfedezéseinek? / nyáron halnak el, amikor a talaj száraz. Gyökérmaradványaik aerob viszonyok között gyorsan ásványosodnak. Emiatt a talajban nem növekszik a szervesanyag és televénykészlet. Ezzel szemben az évelőfüvek késő ősszel halnak el. Gyökérmaradványaik ' bomlása anaerob viszonyok között történik, úgyhogy a talajban televény szervesanyagok halmazódnak fel. Ezen az alapon az évelőfüvekről elismerik, hogy javítják a talajt, az egynyári növényekről pedig megállapítják, hogy csökkentik a talajerőt. Felmerül a kérdés: mi történik, ha az egynyári növények ősszel és tavasszal halnak el, s a szervesmaradványok bomlása anaerob viszonyok között megy végbe? Ebben az esetben miért ne javíthatnák a talaj szerkezetét? — Nekünk az a véleményünk — mondotta Malcev elvtárs — h'ogv az az elmélet, amely a talajerő fokozásában egyeduralkodó szerepet ad az évelő füveknek és ta( gadja, hogy az egynyári növények szerve^.anyagokkal és televénnyel gazdagíthatják a talajt, ma már komolyan gátolja a mezőgazdasági tudomány és gyakorlat fejlődését. Gyarapítják-e a talajerőt az egynyári növények ? Nézetünk szerint az a kérdés, hogy az egynyári növények képesek-e fokozni a talajerőt — az agronómiai tudomány igen fontos kérdése. Határozottan kijelentjük: az egynyári növények adott körülmények között szervesanyagokkal (belevénnyel) gazdagíthatják a talajt, javítják annak szerkezetét, s következéskép fokozzák a termőképességét. Első pillanatban úgy tűnik, hogy az évelő füvek javítják a talajszerkezetet, az egynyári növények pedig rontják. Amíg a szűzföildön évelőfüvek nőnek, a talajszerkezettel bíró potenciálisan termő marad. Amint azonban feltörjük a szűzföldet és hosszú esztendőkig évenkénti szántás mellett egynyári növényeket termesztünk benne, kezdi elveszíteni szerkezetét, termőereje észrevehetően csökken. A kimerült, szerkezetnélkülivé vált talaj, ha ugaron hagyják, vagy mint a nép mondja „pihentetik- — újra visszanyeri termőerejét. Ebből azt a következtetés vonják le, hogy „az egynyári növényeket időről időre évelőfüvekkel kel! felváltani" (V. R. Viliamsz „A földművelés alapjai'' 1940. 95 oldal). Árp ezt az állítást az egynyári növények és az évelőfüvek szerepéről nem lehet helyesnek elismerni. Véleményünk szerint minden növénynek — az egynyári növénynek ugyanúgy mint az évelőfűnek — közös tulajdonsága, hogy több szerves anyagot hagy a talajban, mint amennyit táplálkozásra fordít. Ezt magának a talajnak a keletkezése igazolja. Hosszú-hosszú évek alatt a fűfélék — az egynyáriak ugyanúgy mint az évelők — arra a képességre tettek szert, hogy összetömődött talajban nőni és fejlődni tudnak. Az elhalt növények gyökerei ott bomlottak el, ahol fejlődtek. A talaj legfelső rétegeiben a földfeletti résznek szerves maradványai bomlottak el. Bomlásuk oxigén jelenlétében folyt le. Az így képződött növényi táplálék a csapadékkal elkerült a mélyebb talajrétegekbe, ahol a növények gyökerei felszívták. A mi nézetünk szerint ez a tétel általános természeti törvényszerűség jellegével bír, s fel kell használni a talajerő fokozására. A növények gyökerei különböző talajrétegekben helyezkednek el: riíind a legfelső szántási rétegben mind az alsó rétegekben, néha több mint egy méter mélyen i?. Mi úgy véljük, hogy a gyökerek ilyen elhelyezkedése a talaj rétegeiben a táplálkozással függ öszsze. A különböző mélységben elhelyezkedő különböző gyökerek más és más táplálékot vesznek fel. A talajbaktériumok szintén rétegekként helyezkednek el. A felső talajrétegekben az aerob, az alsó talajrétegekben az anaerob ||baktériumok vannak túlsúlyban. A szántatlan talajba korlátozottan jut levegő, ami létrehozza a szervesanyagők anaerob viszonyok között" végbemenő bomlásának s morzsalékos talajszerkezetet létrehozó tevékeny televényképződésének feltételeit. A növények tehát fejlődésük történelmi folyamatában szert tettek arra a képességre, hogy a gyökér és szármaradványaiknak helyben történő bomlása során fokozzák a talajerőt. Ez olyan törvényszerűség, amelyet ha felismerünk, a társadalom javára használhatunk fel. A mi véleményünk szerint a talaj évenként történő forgatásával lényegesen megváltoz_ tatják a mikroorganizmusok élettevékenységének feltételeit, továbbá tönkreteszik a talaj szerkezetét, s csökkentik annak termőerejét. Ez nem egyéb, mint' kísérlet arra, hogy megváltoztassák, vagy hatálytalanítsák a természeti törvényt. Nekünk az a véleményünk, hogy nern maguk az egynyári növények, hanem a minden évi talajforgatás csökkenti a talajerőt. Szükség van-e mélyszántásra ? Az egynyári növények termesztésénél minden egyes nöyény alá feltétlenül mélyen szántunk és jól megforgatjuk a talajt, úgyhogy a felsőrétegek alulra, az alsórétegek. pedig felülre kerüljenek. Igy az egynyári növények minden évben mélyen fellazított talajban kelnek ki, gyökereikkel a talajt nem tudják különböző méretű morzsára bontani, nem t'idnak olyan szerkezetet létrehozni.- mint az évelőfüvek gyökérrendszere. Rögös talajszerkezet csak összetömődött talajban képződik, s a rögök akkor szilárdulnak meg, ha a gyökerek nem oxigén jelenlétében bomlanak szét. Ty. Malcev megállapította, hogy mindezek a megfigyelések es megfontolások alapján arra a kag