Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-16 / 172. szám, péntek

113 SZO 1954 .július 19 Az ENSz gyámsági tanácsa elé kerül az amerikai hídrogénbomba-kísérletek ügye Az ENSz gyámsági tanácsának a gyámság! területek lakossága által petíciók megvitatásával foglalkozó állandó bizottsága ülésén a gyarmattartó hatalmak megakadályozták annak a szovjet javaslatnak az elfogadását, hogy az Egyesült Államok szüntesse be az atomés hidrogénbombakísérleteket a gyámsága alatt álló területen, a Marschall-szigetek térségében. A szovjet javaslat ellen szavazott Anglia, Franciaország, és Belgium küldöttsége. India és Szíria képviselője tartózkodott a szavazástól. Nem kapott többséget két másik határozati javaslat, az indiai küldöttség javaslata és az angolfrancia-belga javaslat sem. Az indiai határozati javaslat ajánlotta, forduljanak a nemzetközi bírósághoz szakvéleményért, hogy jogos-e a bombák kipróbálása. Erre a javaslatra szavazott az indiai és a szírai küldöttség. Az indiai határozati javaslat ellen Anglia, Franciaország és Belgium küldöttsége szavazott. A Szovjetunió küldöttsége tartózkodott a szavazástól. Az angol-francia-belga közös határozati javaslat mindössze azt ajánlja, kérjék meg az Egyesült Államokat, tegyen intézkedéseket, hogy a jövőben ne érje kár a szigetek lakosságát az atomfegyverkisérletnél. Erre a javaslatra csak szerzői szavaztak; a Szovjetunió, India és Szíria küldöttsége a gyarmattartó hatalmak határozati javaslata ellen szavazott. Ilymódon a kérdést a peticiókkal foglalkozó bizottság javaslata nélkül terjesztik a gyámsági tanács elé. Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozata Az Indinfo hírügynökség jelenti, hogy Nehru indiai miniszterelnök Mirzapurban több mint százezer ember részvételével megtartott gyűlésen Kijelentette: az utófojí négy esztendő minden nemzetközi zavarát az okozta, hogy a Kínai Népköztársaságot nem bocsátották be az ENSz-be. Nehru „komoly baklövésnek" mondotta Kína ENSz-tagságának megtagadását és hangsúlyozta, hogy a^ok, akik nem ismerik el a népi Kínát „szemet hunynak az ázsiai reális helyzet előtt". Nehru — utalva az amerikai szenátus egyes vezetőinek kijelentéseire — megjegyezte: megdöbbentő, hogy ogyesek az ENSZ szervezetéből való kiválásról beszélnek Kína bebocsátása esetén. Az ilyen magatartás — mondotta Nehru — érthetetlen. Nehru foglalkozott az indiai-pakisztáni viszonnyal is. „India véleménye szerint Pakisztán helytelen lépést tett, amikor elfogadta az amerikai katonai segítséget — mondotta. Olyan nemzet, amely idegen segítségtől függ, végeredményben gyengévé válik. Indiának a maga részéről fejlődése érdekében saját erőforrásaira kell támaszkodnia". /Q ,,Rákóczi hadnagya"-ról írta: Barabás Tibor Nagy érdeklődés előzi meg a VIII. Nemzetközi Filmfesztiválon pénteken bemutatásra kerülő első magyar filmet, a Rákóczi hadnagyát. Ez alkalomból megkértük a fesztiválon jelenlévő Barabás Tibort, a film Kossuth-díjas íróját, számoljon be lapunk olvasóinak arról, hogy mi késztetle a füm megírására és miféle gondolatainak akart benne kifejezést adni. Barabás Tibor az alábbi írásában tett eleget kérésünknek. Gyermekkoromtól izgatott, lelkesített a történelem. Azóta harmincöt év telt el munkában, harcokban és a történelmi múlt tanulmányozása, átélése valóságos szenvedélylyé növekedett bennem. Kútfőket, régi leveleket, hagyatékokat kutatni az írói inspiráció régi forrása, amelyből mindig frissen buzog az írásra ihlető tárgy és mese. így bukkantam Rákóczi Ferencnek, a nagyságos fejedelem szekretáriusának, néhai jó Beniczky Gáspárnak a naplójában egy szűkszavú feljegyzésre. Az 1708-as esztendőben a fejedelem őfelsége kegyelemben fogadta, megjutalmazta Bornemissza János vitézlő strázsamestert, aki mélyen bent az ellenséges földön, túl a Vágón fogságba vetette tizennégy portyázó társával gróf Starhemberg Maximiliant, a császári sereg főgenerálisát és zsákmányul hozta véle együtt az osztrák hadipénztárt is. Az ilyen mesemag gyorsan gyarapszik, magábaszívja a nagy idők sok-sok emlékét, nő, kerekedik.. Bornemissza János alakja egyre követelőbben és erőteljesebben állt elébem és körülötte a képzelt alakok serege gyülekezett. Már látA tuniszi franeia terror új áldozatai Francia lapjelentések szerint Tuniszban kivégezték Ali ben Erahien tuniszi hazafit és szabadságharcost, akit az ottani francia hadbíróság koholt és a tárgyalás során be nem igazolódott vádak alapján halálra ítélt. A francia lapokban nagy helyet foglalnak el a Tuniszból érkező hirek, amelyek arról számolnak be, hogy az utóbbi 48 órában sorozatos összetűzésekre került sor a gyarmatosítók terrorosztagai és az ellenállási mozgalom tagjai között. Az összetűzéseknek számos halálos és sebesült áldozata van. Több esetben előfordult, hogy felfegyverzett francia telepesek csoportjai megfélemlítési célból géppisztolyos támadást intéznek az arab lakosság ellen. Jelenet a „Hű jóbarátok" című szovjet filmből. tam a portyázó, örökösein vidám és harsány Fekete Miskát, a és szenvedélyes szerelmest, Bíró Annát, Bottyán kisdobosát és a nyitrai várat, minden sáncát, minden árkát, a folyóra vigyázó őrtornyait, a harsány szóra váltakozó strázsákat és láttam a várkapun kinyargalni a Nyitrán, a Vágón átúsztatni Bornemissza Jánost tizennégy legényével... Minden írói tárgy a képzeletben formálódik azzá. de az érzés választja ki és növeli általánossá. A Rákóczi hadnagyában annak a meggyőződésemnek akartam bizonyítékát adni, hogy a magyarság és minden nép legnagyobb kora az az idő, amikor szembefordul a zsarnoksággal, amikor a haladás, a szabadság harcosa lesz. Csak akkor válhat naggyá egy nép, ha az emberiség legősibb, legnagyobb 'törekvéseit szolgálja, az életet, a szabadságot, és ilyen volt a magyar 1703-ban, és abban a nyolc esztendőben, amelyekben Rákóczi zászlaját lengette a szél, a zászlót, amelynek skófiummal varrott igéje hozzánk is szól: „Pro patria et libertate.ií. Hiba lenne most a film történetét elbeszélnem, de hadd szóljak azokról a problémákról, amelyeikkel birkóztam, az elvekről, melyeknek megvalósítására törekedtem. Meggyőződésem, hogy a történelmi film csak akkor szólhat hozzánk, ha alapeszméje mai viliágunkat is lelkesíti. Az író tanulmányozza alaposan a történelmi kort, de ne a külsőségeit, hanem a szellemét fejezze ki, ne archaizáljon feleslegesen és ne aktualizáljon erőszakosan. Az, ami a mához szól, mélyről, a meggyőződésből szülessen, csakis akkor kelthetünk mély érzéseket. Az életrajzfilmek nagy igénye, — a teljesség — sokszor töri szét a mű kompozícióját, a Rákóczi hadnagyában a nép fia az igazi hős. Bornemissza János és Fekete Miska alakjában Rákóczi népi mását, elveinek letéteményesét, kardját és igazságát akartam megformálni. Mindenkori művészi meggyőződésem volt, hogy az új művésziét próbája a győzelmes népi hősöí^ az életet f orrháló alakok megteremtése. Belőlük árad felénk az erő, a bizalom, az optimizmus, ők termékenyítik meg az ifjúság képzeletét, ők vezetnek minket a jóra, az igazra. A Rákóczi hadnagyának alapgondolatát egy szovjet rendező, aki Petőfi verseit fordításokból jól ismerte, így fejezte ki: szabadság, szerelem ... Boldoggá tett, hogy a film ilyen érthetően, világosan fejezi ki legfőbb érzésemet. A film ma megújulóban van. A filmszerű filmtől várjuk, hogy fokozza a műfaj intenzitását, gazdagságát, vonzóerejét, de arról még nem sokat írtak, hogy ennek a filmszerűségnek is népünk képzeletét, jellemét kell alapul vennie. A cselekményes, fordulatos ás emelkedő történet nem utolsó a filmszerű formák között... De elég is a szakmai gondolatokból. A csehszlovák elvtársaknak szembeötlik majd. hogy a film története Rétéhez, egy pozsonykörnyéki faluhoz fűződik, Äogy a Nyitra és a Vág közében Vívják meg harcaikat Vak Bottyán vitéz kurucai. Nem véletlen ez sem. Rákóczi zászlaja alá özönlött ..akkor mindenki, aki a császári zsarnokság, a labanc rablás ellen lázadozott, Kárpátalja ukrán favágói, az agyonnyomorított szlovák parasztok és a magyar nép minden jó fia. Rákóczi a népek összefogását hirdette, Luther üldözött híveinek védelmére kelt, seregében minden nép megtalálta célját, helyét és hitét. Mert ez a cél nagy volt és az ő áldozatuk azáltal még nagyobbá vált... Nem egy szlovák hős alakja bontakozik itt ki. Bornemissza egyik alvezére is az, ott küzd vele kezdettől, ott peregnek le könnyei Fekete Miska jeltelen sírja fölött... A szlovák nép segítő barátságát, testvériségét példázza a vágparti halász, meg a fia is, ők mentik meg az üldöző labanc sereg elől Bornemisszát és társait... A harcok közös útját jártuk ... Legfőbb törekvésem volt: erősíteni a szabadság gondolatát, fokozni a népek összetartásának érzését ... Nagy a mi világunk, nagyok a feladatok, csak a népek közös erejével tudjuk betölteni nemzedékünk nagy hivatását... A szocializmus megvalósítására, a béke biztosítására gondolok. A népi demokratikus állam a szocializmus felépítéséért folyó hare legfontosabb fegyvere írta: A. Čepička, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága politikai irodájának tagja A munkásosztály vezette dolgozók forradalmi hatalmának új formájaként, a proletariátus diktatúrájának új politikai formájaként népi demokratikus rendszer keletkezett és fejlődött ki. Ez azt mutatja, hogy a népi demokratikus rendszer, akárcsak a szovjetrendszer, a társadalom szervezetének kipróbált formája, s biztosítja a szocializmus sikeres építését. A Szovjet Hadseregnek a német fasizmuson aratott győzelme megteremtette a legkedvezőbb feltételeket, hogy Közép- és DélkeletEurópa országainak nagy néptömegei, amelyek teljes és igazi szabadságról álmodoztak, sikeresen kibontakoztathassák forradalmi erőfeszítéseiket. A Szovjetunió hatalmának, erejének és nemzetközi tekintélyének köszönhető, hogy megakadályozták az imperialistákat a népi demokratikus országok elleni háborús intervencióban. Most a Szovjetunióhoz fűződő barátság óvja meg a fiatal népi demokratikus államokat, hogy az imperialista országok beavatkozzanak belügyeibe, óvja meg az imperialisták gazdasági, politikai és diplomáciai diktátumától. A népi demokratikus országok valóban szabadok, függetlenek és szuverének. A Szov. 'unió nagy gazdasági támogatásban és segítségben részesíti őket. A népi demokratikus államoknak a szétvert burzsoázia ellenséges tevékenysége ellen indított harcában, az új, nagyüzemű, szocialista ipari és mezőgazdasági termelés megteremtéséért, az új, szocialista kultúráért vívott harcában rendkívül fontos a szovjet nép tapasztalatainak alkotó felhasználása. Népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével 1948. februárjában kivívott győzelme hazánkban végleg és örökre a munkásosztály, a dolgozó nép birtoká; ba juttatta a hatalmat. Elérkezett az az idő, amikor szükségessé vált, hogy helyesen használjuk föl a kivívott hatalmat a dolgozók javára és a szocialista épités feladatainak végrehajtására. Az állam és a népgazdaság irányítása, az óriási társadalmi és gazdasági átalakulások megvalósításával járó bonyolult kérdések megoldása, valamint az új, szocialista kultúra fejlesztésével kapcsolatos bonyolult feladatok tömege nagy követelményeket rótt Csehszlovákia Kommunista Pártjára — a városi és falusi dolgozók legátfogóbb tömbjének, a Nemzeti Frontnak vezetőjére. Csehszlovákia Kommunista Pártja e feladatok megoldása során rendíthetetlenül követi Vlagyimir Iljics Lenin útmutatását, hogy „A proletárdiktatúra ... nemcsak erőszak a kizsákmányolókkal szemben, sőt nem is legfőképpen erőszak. Ennek a forradalmi erőszaknak gazdasági alapja, életképességének és sikerének záloga az, hogy a proletariátus a társadalmi munkaszervezetnek magasabb típusát képviseli és valósítja meg, mint a kapitalizmus. Ez a lényeg. Ez a kommunizmus elkerülhetetlen teljes győzelmének erőforrása, záloga". Azok a gazdasági és kulturális építésben aratott óriási sikerek, amelyeknek eredményeit pártunk ^.kongresszusa összegezte, pontosan bizonyították, hogy népünk mihelyt Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével kivívta a hatalmat, teljesen kifejtette nagyszerű képességeit. Háború előtti iparunk megteremtéséhez a tőkéseknek majdnem 150 esztendőre volt szükségük. A szocializmusépítő szabad csehszlovák nép egyetlen ötéves terv ideje alatt jóval megkétszerezte a háború előtti ipar termelését. Csehszlovákia az ipar területén túlszárnyalt akárhány fejlett kapitalista országot. Ma nálunk egy-egy lakos számára több ipari terméket gyártanak, mint Franciaországban, Belgiumban vagy Hollandiában, s majdnem háromszor annyit, mint Olaszországban. Ragyogó bizonyítéka ez a népi demokratikus rend hatalmas fölényének. A népi demokrácia éltető alapja a kommunista párt politikája. A párt politikájában, amely megfelel a dolgozó nép gyökeres érdekeinek, megtestesült a néptömegek életbölcsesége. Ezért élvezi a párt, mint kipróbált vezér a nép határtalan bizalmát. Népi demokratikus államunk, akárcsak a többi népi demokratikus állam, a munkások és a parasztok államaként keletkezett és fejlődik. A tőkések és a nagybirtokosok — a munkások és a parasztok közös ellenségei — ellen vívott harc volt a -kapitalizmus idején a fő összekötő láncszeme annak a szövetségnek, amely a munkásosztályt a parasztsághoz fűzte. A munkásosztálynak és a parasztságnak a népi demokratikus államért vívott harc során kikovácsolódott szilárd szövetsége fő gazdasági és politikai tényezője a szocialista társadalom építésének. E szövetség megszilárdításának nyitja elsősorban az a gazdasági segítség és politikai támogatás, amelyet a munkásosztály, a kommunista párt és a kormány ad a dolgozó parasztságnak. A kommunista párt és a Nemzeti Front kormánya nem fukarkodik az anyagi eszközökkel, hogy a dolgozó parasztok a mezőgazdaság egyre növekvő termelékenysége folytán nagyobb jövedelemre tegyenek szert, s ezzel állandóan emeljék életszínvonalukat. Ez még inkább szilárdítja a munkások és a parasztok szövetségét. Kommunista Pártunk és a Nemzeti Front kormánya következetesen harcol a falun folyó szocialista építésben észlelhető fölösleges elhamarkodások és túlzások ellen. Sztálin elvtárs rámutatott, hogy minél fejlettebb valamely tőkés ország, annál erősebbek ott a föld magántulajdonának hagyományai, s annál nehezebb harcolni e hagyományok ellen. Falvainkban mélyen meggyökereztek a magántulajdon viszonyai és csökevényei, s csak türelmes felvilágosító munkával, a mintaszerűen dolgozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek példájával érhetjük el, hogy a dolgozó paraszt a szövetkezet öntudatos és/ tevékeny tagjává váljék. Népünk az új, szocialista falu építésének megvalósításával egyidejűleg könyörtelenül harcol a dolgozó parasztság és a népi demokratikus állam leggaládabb ellenségei, a kulákok ellen, akik intrikákkal és csalásokkal befurakodnak a parasztok bizalmába, behatolnak a mezőgazdasági szövetkezetekbe, hogy gazul ártsanak és bomlasszák ezeket. A kulákok ellen indított harc a mostani szakaszban korlátozásuk és kiszorításuk útján folyik. Népi demokratikus államunk fejlődése két szakaszra tagozódik. Ezek a szakaszok nem választhatók szét gépiesen, mert szorosan összefonódnak. Az első szakasz idején a népi demokratikus állam nem tudja teljesen gyakorolni a szocialista típusú állam minden sajátos funkcióját. A szocialista állam csak a második szakasz folyamán végezheti tökéletesebben alapfunkcióit: a megdöntött osztályok megsemmisítését, az ország megvédését külső )