Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)
1954-07-16 / 172. szám, péntek
1954 július 16 UJ szo A francia államünnep ünnepségei Szerdán, július 14-én a francia köztársaság prágai rendkívüli meghatalmazott nagykövete, Claude de Boisanger úr fogadást rendezett a francia államünnep alkalmából. Az ünnepi esten részt vettek Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Dávid külügyminiszter, dr. Emanuel šlechta mérnök-tanár, építőiparügyi miniszter, František Janda hadseregtábornok, az állami testnevelési és sportbizottság elnöke, Róbert Schmelz, a külkereskedelemügyi miniszter helyettese. Bohumil Sucharda mérnök, a pénzügyminiszter helyettese, a külügyminisztérium, a külkereskedelemügyi minisztérium, a közművelődésügyi minisztérium felelős dolgozói és gazdaság valamint közéletünk további képviselői. A vendégek között voltak még a prágai I diplomáciai testület tagjai. Véglegesen a bányában maradnak A Litvinov melletti Janovban, az átmenetileg a bányászatban dolgozók házában több mint 60 bányász lakik, akiknek nagy része a Kolumbusz-bányákban dolgozik. A bányászotthon egyik szobájában Adolf Prosek és Bohumil Mráz lakik. Mindketten elhatározták, hogy véglegesen a bányászatban maradnak. Adolf Prošek 1952-től 1954. áprilisáig mint brigádmunkás dolgozott a Kolumbusz-bányában. Szerződési ideje után a fláji víziműveken dolgozott. Azonban úgy megszokta a bányászmunkát, hogy hamarosan visszatért a bányába. A Kolumbuszbányába való visszatérése után Roman Hradecký fiatal bányásszal együtt a bányafolyosó áttörésén dolgozik. Fejenként két méter folyosót törnek átmegy műszak alatt. Az emberek változnak Nem, nem hiszem el, hogy az emberek állandóan egyformák. Ez nem igaz. Nem hagyom magam erről meggyőzni. Állítom, hogy az emberek változnak. Igen, ez így van. Milyen bizonyítékaim vannak rá? Mindjárt elmesélem. Nem vagyok prágai. A Beskydek egyik falujában születtem. De tegnap az utcánkban olyan eseménynek voltam tanúja, amely élénken emlékeztetett valamire fiatalságomból. Jól figyeljenek. Volt nálunk egy pásztorkunyhó. Ebben a pásztorkunyhóban egy öreg, félig vak apóka éldegélt. Olyan öreg volt, hogy már járni is alig tudott. Senkije sem volt, teljesen egyedül élt a „község költségére". (Ezek a költségek kb. annyit tettek ki, mint a bírónak napi számlája a község kocsmájában.) Egyszer a fiúkkal éppen e pásztorkunyhó előtt játszottunk. Az apóka kijött a házból és átbicegett az úton. Egyszerre csak vad tülkölés hallatszik. Az úton egy gyönyörű automobil rohan és éppen az apóka felé. Az öreg meghallja a tülkölést és igyekszik, igyekszik, de lassan megy szegénynek, a lába már nem viszi gyorsabban. Az automobil nem fékez. Már közvetlenül az apóka előtt van... most... becsuktam a szemem. Csikorog a fék és a vér megáll az ereimben. „Átkozott öreg", hallok egy durva hangot. „Mit nem merészel, ha sánta, semmi keresnivalója nincs az országúton." És már felzúg a motor. Kinyitottam a szemem. Az öreg árokba fordulva feküdt és az autó már robogott tovább. Hű, ha most egy kő lenne a kezemben, de jól jönne... Éppen tegnap mentem az utcánkban és már majdnem a házunkhoz értem. Ügy húsz lépéssel előttem egy kis görbehátú bácsi az útkereszteződés felé tartott. Botokkal segített magának és csak úgy remegett az erőlködéstől, hogy minél gyorsabban átjusson. Óe olyan lassan megy. Lépésről lépésre. Készülök én is átmenni az utcán, de észreveszem, hogy autó közeledik a kereszteződéshez. És éppen a bácsi felé. „Tülkölj, tülkölj, miért nem tülkölsz", gondolom magamban és oda akarok ugrani a bácsihoz, hogy segítsek neki. De az autó abban a pillanatban könnyedén megáll. És áll. Vár. A bácsi észre sem veszi, annyira el van foglalva saját magával. Csak miután átment az úttesten és nagy fáradsággal fellépett a másiíc járdára, indul el lassan az automobil. Hát nem változnak az emberek? Bizony változnak, csak körül kell nézni. AZ ÜJ Bücs községnek áruháza van Községünk nagy léptékkel halad a szocializmus felé. A napokban egy 26 méter hosszú és 6 méter széles áruházat nyitottunk meg. így községünk abba a szerencsés helyzetbe jutott, hogy mindent", amire a lakosoknak szüksége van, egy üzletben megvásárolhatnak. A mi áruházunk a városi üzletekkel is felveheti a versenyt. Bútor, varrógép, kerékpár, villanytűzhely és más, kb. 600 —700-féle árufajta kapható benne. Az áruházban büffé is van, ahol udvariasan kiszolgálják a vásárlókat. Községünk kiérdemelte, hogy az elsők között kapjon áruházat. Áruházunk homlokzatán ez olvasható: „Aki tagja a fogyasztási szövetkezetnek, tagja az EFSz-nek is." Községünk lakosságának 99 százaléka az EFSz tagja. Szövetkezetünk 1949-ben alakult. Most IV. típusú. Bátran kijelenthetjük, hogy a kapitalisták ezer év alatt nem nyújtottak annyit a falusi dolgozóknak, mint a mi rendszerünk ilyen rövid idő alatt. De minek is lett volna a kapitalista időben a faluban üzletház? Öt-hat nagygazda ült a falu pénzén és a többi dolgozó nem tudott vásárolni. Az árúház ellátása körül vannak még hibák. Sokszor nem azt az árút küldik az elosztóból, amire szükség van, csak azért, mert a raktárban a kért áru úgy van elhelyezve, hogy nehéz megközelíteni. Pártunk és kormányunk minden törekvése oda irányul, _hogy dolgozó népünk megelégedett legyen. Az ilyen elosztóhelyeken olyan embereket kell alkalmazni, akik szem előtt tartják a nép érdekeit és azt legjobb tudásuk szerint kiszolgálják. Voltak olyan szövetkezeti tagolc, akikazárszámadáskor 5—6000 koronát kaptak egyszerre. A szövetkezeti dolgozók kedvező anyagi helyzetét mutatja az is, hogy az utóbbi időben 150 házat építenek a faluban és nem hitelbe! Minden házban Jvan rádió. Az asszonyok és gyerekek szépen öltöznek és elégedettek. Ezúton mondunk köszönetet az OSSD vezetőségének, különösen Dekiczky elvtársnak, valámint helyi vezetőiknek. Pál Ferenc és Ondrejez Simon elvtársaknak, akik fáradtságot nem kímélve szorgalmazták, hogy falunk ilyen szép áruházat kapjon. Gaál Lajos, Búcs. 5 ÁBÓL támadás ellen s a gazdasági szervező és a kulturális nevelőmunkát az 'állami szervekben, tehát akkor, amikor a burzsoázia már nem folytathatja nyíltan a népi demokratikus állam megdöntésére és a tőkés rend helyreállítására irányuló próbálkozásait, amikor a munkásosztály már senkivel sem osztozik a hatalomban. A népi demokratikus államnak az a legfontosabb feladata, hogy megvédje a szocializmus építését a belső és külső ellenségtől. A termelés szocialista formája nem önmagától bontakozik ki, mint a kizsákmányoláson alapuló összes korábbi termelési formák, hanem a kapitalista termelési mód ellen vívott kíméletlen harcban erősödik, mint az újtípusú állam céltudatos tevékenységének eredménye. Ebben a harcban a népi demokratikus állam fontos funkciót tölt be: elfojtja a kizsákmányoló osztályok maradványainak ellenállását. Az osztályharc gazdasági alapja a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában a szocialista termelésnek, a kisárutermelésnek és a kapitalista termelés maradványainak megléte. A szocializmus építése ezért a gazdasági, a politikai, a társadalmi, a kulturális és az ideológiai élet minden frontján élesedő osztályharcban történik. A kizsákmányoló osztályok megvert maradványai minden lehetőséget kihasználnak az ellenállásra és a kártevésre. A szocialista építés megóvása az ellenség, a kizsákmányolók és az imperialista ügynökök merényleteivel szemben a népi demokratikus állam szerveinek elsőrendű kötelessége. A második alapfunkció, amelyet népi demokratikus államunk betölt, hazánk védelmének biztosítása külső támadással szemben. Csehszlovákia dolgozóinak februári győzelme lehetővé tette, hogy megalakuljon nagy harci erejű néphadseregünk, amely sikeresen megvédheti hazánkat. Az ország védelmi erejének fokozása hozzátartozik a szocialista épitéshez. Az imperialisták háborús előkészületei, amelyek az Egyesült Államokból Európába való hadianyagszállításban, az európai kapitalista országok területén történő szárazföldi, tengeri és légi támaszpontok építésében, a szomszédos Nyugat-Németországban megfigyelhető revánsvágyó és militarista mesterkedésekben nyilvánulnak meg, mind arra intenek, hogy a csehszlovák nép egyetlen másodpercre se lankadjon el, amikor kiépíti hazájának védelmi erejét. A csehszlovák népet nem fenyegeti sem gazdasági válság, sem munkanélküliség. Egész gazdasági tevékenysége a Szovjetunió testvéri támogatására és segítségére, az összes népi demokratikus államok kölcsönös együttműködésére támaszkodik. Csehszlovákia igyekszik, hogy minden országgal fejlessze kereskedelmi kaposolatait, kiépítse és kibővítse gazdasági, tudományos, kulturális és sportkapcsolatait a kapitalista országokkal is. Népi demokratikus államunk azonban megköveteli a vállalt kötelezettségek becsületes megtartását, a teljes egyenjogúságot és a kölcsönös előnyök elvén alapuló kereskedelmet. A népi demokratikus csehszlovák állam szilárdan a béke táborában van, s a Szovjetunióval és valamennyi népi demokratikus országgal együtt a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik. Népünk békében akar élni és dolgozni, s békén akarja építeni hazáját. A csehszlovák népi demokra-> tikus állam szerepe és funkciója gyökeresen különbözik a Münchenelőtti burzsoá köztársaság szerepétől és funkciójától. A burzsoá állam, illetve parlamentje és kormánya nem döntött az ország gazdasági életének fő kérdéseiben. Ezeket a kérdéseket a nagytőkések, a bankárok és a nagybirtokosok maguk, rendszerint az állam részvétele nélkül döntötték el. A népi demokratikus állam maga irányítja az egész népgazdaságot. „A burzsoá rendszerben — mondotta Lenin — a vállalkozók végezték a gyakorlati munkát, nem pedig az állami szervek, nálunk viszont minden gazdasági kérdés mindannyiunk közös ügye. Ez számunkra a legáltalánosabb érdekű politika." A népi demokratikus állam gazdasági-szervező és kulturális nevelő funkciója a szocializmus felé közeledtekor mind jobban fejlődik. A népi demokratikus állam gazdasági alapja a legfontosabb termelőeszközök társadalmi tulajdona. Népi demokratikus államunk irányítja az egész ipari termelést, a pénzügyet, a bel- és külkereskeSZÓ POSTÁJ Az asszonyok jó példát mutatnak a munkaversenyben A CsKP X. kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny eredményesen halad előre és nagyban hozzájárul minden munkahelyen a feladatok sikeres és gyors teljesítéséhez. A kongresszusi versenybe teljes mértékben bekapcsolódtak az asszonyok is, akiket a HNB mellett működő nőbizottságok mozgósítanak. Jó munkájukat bizonyítja az a tény, hogy a szövetkezeti asszonyok közül az idősebb Evanics Dorottya, az ifjabb és idősebb Czuczor Margit, az idősebb és ifjabb Keller Mária, Jasáková Mária, Jezsiková Anna, mindkét Berényi Erzsébet, kötelezettséget vállaltak, hogy naponta tíz hektár földterületen összehordják és keresztbe rakják a kévéket. Ezek az asszonyok az érsekújvári EFSz első munkacsoportjában dolgoznak. A HNB mellett működő nőbizottság tagjai, Kollárné, Smid Anna, Magyar Zsófia, Péter Mária kötelezettséget vállaltak, hogy 4.5 hektár fűszerpaprikát megművelnek a munka kezdetétől egészen a paprikaszüretig. E vállalásukat szépen teljesítik. A paprikát már másodszor megkapálták. Fenti asszonyok munkája álljon példaként minden asszony előtt. így biztosítani tudjuk valamennyi nyári mezőgazdasági munka időben való elvégzését. Valentínyi Mária, a HNB mellett működő nőbizottság járási aktivistája. Egy szép tízperces A komáromi állami birtok üzemi CsISz szervezete a központi műhely valamennyi dolgozójának jelenlétében kitüntetésben részesítette legjobb tagját, Vajkai Jánost. Vajkai ifjúmunkás megkapta az üzemi tanács vándorzászlaját. Ezt a kitüntetést Vajkai János kiérdemelte, mert a CsISz-szervezet legjobban dolgozó tagja. Ezenkívül a tanulásban is a legszebb eredményt érte el. A zászlót a CsISzszervezet nevében Fiala elvtárs adta át és hangsúlyozta, hogy Vajkai János úgy az esztergapadnál, mint az iskolában megállja a helyét. Az üzemben szorgalmasan dolgozik és az iskolában nagyon jól tanul. Bizonyítványában csak kitűnő és jó osztályzat olvasható. Az iskolában elért jó eredményéért jutalomkönyvet is kapott. delmet, a közlekedést, az állami gazdaságokat, valamint a falvak gép- és traktorállomásait. Az állam a munkásosztálynak, valamennyi dolgozónak érdekeit képviseli. A szocialista termelőmód sajátosságaiból és a népi demokratikus állam különleges jellegéből következik az állam új szerepe a termelőerők fejlődésében. Ez a fejlődés nem ösztönösen folyik. Az objektíy gazdasági törvények követelményeinek megfelelő, sikeres gazdaságfejlesztés biztosítására magasszínvonalú szervezettség, tervszerűség, -fegyelem és akarategység szükséges. A népi demokratikus állam a munkásosztály és a dolgozó nép leghatalmasabb fegyverévé válik a szocializmus építéséért folyó harcban. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya most elsősorban a mezőgazdasági termelés, a szénbányászat, a villamosenergiatermelés föllendítésére és a közlekedés munkájának megjavítására összpontosítja az egész nép figyelmét. Itt a megoldása a népgazdaságban mindmáig meglévő aránytalanságok megszüntetésének és a nép életszínvonala további szüntelen emelésének, vagyis az állami tevékenység legfontosabb feladatának. A munkásosztály és Csehszlovákia egész dolgozó népe a szocialista verseny átfogó föllenditésével támogatja pártunk és kormányunk erőfeszítéseit. Szakadatlanul fejlődik a dolgozó tömegeknek a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére és az anyag normán felüli készletek megszüntetésére irányuló kezdeményeVajkai János szerényen megköszönte a vándorzászlót. Elmondotta, hogy sikerét és eredményeit azért tudta elérni, mert megfogadta Lenin elvtárs tanítását és tanult. Tanult az üzemben és tanult az iskolában. Ez az út és lehetőség minden ifjú számára nyitva áll. Holczer László, Komárom Jó munkával a békéért A nap már melegen szórta aranysugarait, amikor leszálltam a vonatról, amely az utasokkal Párkány irányába haladt tovább. Az állomás épületén „Bény^ felirat volt olvasható. Elértem utazásom célját. Folytattam utamat rendeltetési helyemre. A Fő-téren férfiak, nők és gyerekek seregét pillantottam meg. A sokaság között virágcsokrokkal és színes szalagokkal feldíszített traktorok és aratógépek állottak. Érdeklődve megálltam és élvezettel hallgattam az örömtől sugárzó elvtársak beszédét. Egy húsz év körüli traktoros kötelezettségvállalást tett és biztosította a szövetkezet tagságát, úgy fogja kezelni gépét, hogy a le^cisebb fennakadás nélkül learathassák a gazdag termést. Nem volt nehéz rájönnöm, hogy Bény községben megkezdődik az aratás. Közelebb húzódtam a tömeghez és érdeklődni kezdtem a jókedvű dolgozóktól szövetkezetük felől. Egy pirosarcú barna leányka kézségesen adott választ: — Szövetkezetünk olyan, mint egy jóságos anya. Reggel sželíd hangon ébreszti gyermekeit és este, a nyárfák közt, jóakaratú szemmel figyeli a szerelmeseket. — Egy idősebb bácsi azt feleli: — .A mi szövetkezetünk ma egy zümmögő méhkashoz hasonlít és mi nemsokára mézzel teli poharat emelhetünk szánkhoz. Megértettem szavaikat és büsz^ keségüket: a közös munkájuk gyü~mölcsét takarítják be. Mindnyájuknál a közös munka iránti szeretet" volt érezhető, amit az is bizonyít, hogy e községben a földművesek 100 százaléka az EFSz tagja. Vidám énekszóval, lassan megindult a sereg a határ felé. A traktorok zaja kísérte éneküket. Magasra tartottak egy táblát, amelyre ez volt írva: „Elsők akarunk lenni a munkában, hogy erősítsük a békét !Bartal István. zése. A gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet minden területén fokozódik a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség aktivitása: A népi demokratikus állam fontos feladata, hogy harcoljon az új, a munkához és a szocialista tulajdonhoz való új viszonyban kifejeződő szocialista fegyelemért. Az új, tudatos fegyelemért folyó harcban rengeteg kapitalista csökevényt kell leküzdeni. Csakis állhatatos harcban lehet kiirtani ezeket a csökevényeket. A magasfokú öntudatos fegyelem eléréséért vivott harcban a leghatalmasabb fegyver a rendszeres nevelés és a türelmes meggyőzés. Az új fegyelemért vívott harc egyúttal harc a munkával szemben tanúsított közömbösség ellen, a lógás ellen, a vállalat-i tói való önkényes eltávozás, a termelési selejt ellen, az állami és a szövetkezeti javak eltulajdonítása, valamint a kapitalista társadalom egyéb csökevényei ellen. A nemzeti felszabadulás a művészet és tudomány terén is széles utat vágott a néptömegek alkotómunkája előtt. Az egész ország valóságos kulturális forradalmat él át. Hazánkban gazdag kultúrélet bontakozik ki, a föllendülés útját járja a közoktatás, a tudomány és a művészet. 1937-ben 25.000 hallgató látogatta az akkori 13 főiskolát, 1953-ban pedig 38 főiskolánkon több mint 47.000 hallgató tanult, s több mint 16.000 dolgozó tanult levelező úton, termelőmunka folytatása közben. A 64 állandó színháznak 1953-ban 11 millió látogatója, a 3463 filmszínháznak pedig 143 millió látogatója volt. Az 1949—1953. években 20.500 könyvet