Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-16 / 172. szám, péntek

1954 július 16 UJ szo A francia államünnep ünnepségei Szerdán, július 14-én a francia köztársaság prágai rendkívüli meg­hatalmazott nagykövete, Claude de Boisanger úr fogadást rendezett a francia államünnep alkalmából. Az ünnepi esten részt vettek Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Dávid külügyminiszter, dr. Emanuel šlechta mérnök-tanár, építőiparügyi miniszter, František Janda hadseregtábornok, az álla­mi testnevelési és sportbizottság elnöke, Róbert Schmelz, a külke­reskedelemügyi miniszter helyette­se. Bohumil Sucharda mérnök, a pénzügyminiszter helyettese, a kül­ügyminisztérium, a külkereskede­lemügyi minisztérium, a közmű­velődésügyi minisztérium felelős dolgozói és gazdaság valamint köz­életünk további képviselői. A ven­dégek között voltak még a prágai I diplomáciai testület tagjai. Véglegesen a bányában maradnak A Litvinov melletti Janovban, az átmenetileg a bányászatban dol­gozók házában több mint 60 bá­nyász lakik, akiknek nagy része a Kolumbusz-bányákban dolgozik. A bányászotthon egyik szobájá­ban Adolf Prosek és Bohumil Mráz lakik. Mindketten elhatározták, hogy véglegesen a bányászatban maradnak. Adolf Prošek 1952-től 1954. ápri­lisáig mint brigádmunkás dolgozott a Kolumbusz-bányában. Szerződé­si ideje után a fláji víziműveken dolgozott. Azonban úgy megszokta a bányászmunkát, hogy hamarosan visszatért a bányába. A Kolumbusz­bányába való visszatérése után Roman Hradecký fiatal bányásszal együtt a bányafolyosó áttörésén dolgozik. Fejenként két méter fo­lyosót törnek átmegy műszak alatt. Az emberek változnak Nem, nem hiszem el, hogy az emberek állandóan egyformák. Ez nem igaz. Nem hagyom ma­gam erről meggyőzni. Állítom, hogy az emberek változnak. Igen, ez így van. Milyen bizonyítékaim vannak rá? Mindjárt elmesélem. Nem vagyok prágai. A Besky­dek egyik falujában születtem. De tegnap az utcánkban olyan eseménynek voltam tanúja, amely élénken emlékeztetett valamire fiatalságomból. Jól figyeljenek. Volt nálunk egy pásztorkunyhó. Ebben a pásztorkunyhóban egy öreg, félig vak apóka éldegélt. Olyan öreg volt, hogy már járni is alig tudott. Senkije sem volt, teljesen egyedül élt a „község költségére". (Ezek a költségek kb. annyit tettek ki, mint a bírónak napi számlája a község kocsmá­jában.) Egyszer a fiúkkal éppen e pásztorkunyhó előtt játszottunk. Az apóka kijött a házból és átbi­cegett az úton. Egyszerre csak vad tülkölés hallatszik. Az úton egy gyönyörű automobil rohan és ép­pen az apóka felé. Az öreg meg­hallja a tülkölést és igyekszik, igyekszik, de lassan megy sze­génynek, a lába már nem viszi gyorsabban. Az automobil nem fékez. Már közvetlenül az apóka előtt van... most... becsuktam a szemem. Csikorog a fék és a vér megáll az ereimben. „Átkozott öreg", hallok egy durva hangot. „Mit nem merészel, ha sánta, semmi keresnivalója nincs az országúton." És már fel­zúg a motor. Kinyitottam a sze­mem. Az öreg árokba fordulva feküdt és az autó már robogott to­vább. Hű, ha most egy kő lenne a kezemben, de jól jönne... Éppen tegnap mentem az ut­cánkban és már majdnem a há­zunkhoz értem. Ügy húsz lépés­sel előttem egy kis görbehátú bácsi az útkereszteződés felé tar­tott. Botokkal segített magának és csak úgy remegett az erőlkö­déstől, hogy minél gyorsabban át­jusson. Óe olyan lassan megy. Lépésről lépésre. Készülök én is átmenni az utcán, de észreveszem, hogy autó közeledik a kereszte­ződéshez. És éppen a bácsi felé. „Tülkölj, tülkölj, miért nem tül­kölsz", gondolom magamban és oda akarok ugrani a bácsihoz, hogy segítsek neki. De az autó abban a pillanatban könnyedén megáll. És áll. Vár. A bácsi ész­re sem veszi, annyira el van fog­lalva saját magával. Csak miután átment az úttesten és nagy fá­radsággal fellépett a másiíc jár­dára, indul el lassan az automo­bil. Hát nem változnak az emberek? Bizony változnak, csak körül kell nézni. AZ ÜJ Bücs községnek áruháza van Községünk nagy léptékkel ha­lad a szocializmus felé. A napok­ban egy 26 méter hosszú és 6 mé­ter széles áruházat nyitottunk meg. így községünk abba a sze­rencsés helyzetbe jutott, hogy mindent", amire a lakosoknak szüksége van, egy üzletben meg­vásárolhatnak. A mi áruházunk a városi üzletekkel is felveheti a versenyt. Bútor, varrógép, kerék­pár, villanytűzhely és más, kb. 600 —700-féle árufajta kapható benne. Az áruházban büffé is van, ahol udvariasan kiszolgálják a vásárló­kat. Községünk kiérdemelte, hogy az elsők között kapjon áruházat. Áru­házunk homlokzatán ez olvasható: „Aki tagja a fogyasztási szövetke­zetnek, tagja az EFSz-nek is." Községünk lakosságának 99 szá­zaléka az EFSz tagja. Szövetkeze­tünk 1949-ben alakult. Most IV. típusú. Bátran kijelenthetjük, hogy a kapitalisták ezer év alatt nem nyújtottak annyit a falusi dolgo­zóknak, mint a mi rendszerünk ilyen rövid idő alatt. De minek is lett volna a kapitalista időben a faluban üzletház? Öt-hat nagygaz­da ült a falu pénzén és a többi dolgozó nem tudott vásárolni. Az árúház ellátása körül vannak még hibák. Sokszor nem azt az árút küldik az elosztóból, amire szükség van, csak azért, mert a raktárban a kért áru úgy van el­helyezve, hogy nehéz megközelí­teni. Pártunk és kormányunk min­den törekvése oda irányul, _hogy dolgozó népünk megelégedett le­gyen. Az ilyen elosztóhelyeken olyan embereket kell alkalmazni, akik szem előtt tartják a nép ér­dekeit és azt legjobb tudásuk sze­rint kiszolgálják. Voltak olyan szövetkezeti tagolc, akikazárszám­adáskor 5—6000 koronát kaptak egyszerre. A szövetkezeti dolgozók kedvező anyagi helyzetét mutatja az is, hogy az utóbbi időben 150 házat építenek a faluban és nem hitelbe! Minden házban Jvan rádió. Az asszonyok és gyerekek szépen öltöznek és elégedettek. Ezúton mondunk köszönetet az OSSD vezetőségének, különösen Dekiczky elvtársnak, valámint he­lyi vezetőiknek. Pál Ferenc és Ondrejez Simon elvtársaknak, akik fáradtságot nem kímélve szorgal­mazták, hogy falunk ilyen szép áruházat kapjon. Gaál Lajos, Búcs. 5 ÁBÓL támadás ellen s a gazdasági szerve­ző és a kulturális nevelőmunkát az 'állami szervekben, tehát akkor, amikor a burzsoázia már nem foly­tathatja nyíltan a népi demokra­tikus állam megdöntésére és a tő­kés rend helyreállítására irányuló próbálkozásait, amikor a munkás­osztály már senkivel sem osztozik a hatalomban. A népi demokratikus államnak az a legfontosabb feladata, hogy megvédje a szocializmus építését a belső és külső ellenségtől. A termelés szocialista formája nem önmagától bontakozik ki, mint a kizsákmányoláson alapuló összes korábbi termelési formák, hanem a kapitalista termelési mód ellen ví­vott kíméletlen harcban erősödik, mint az újtípusú állam céltudatos tevékenységének eredménye. Ebben a harcban a népi demokratikus ál­lam fontos funkciót tölt be: elfojtja a kizsákmányoló osztályok marad­ványainak ellenállását. Az osztály­harc gazdasági alapja a kapitaliz­musból a szocializmusba való át­menet időszakában a szocialista termelésnek, a kisárutermelésnek és a kapitalista termelés maradvá­nyainak megléte. A szocializmus építése ezért a gazdasági, a politi­kai, a társadalmi, a kulturális és az ideológiai élet minden frontján éle­sedő osztályharcban történik. A ki­zsákmányoló osztályok megvert maradványai minden lehetőséget kihasználnak az ellenállásra és a kártevésre. A szocialista építés megóvása az ellenség, a kizsákmányolók és az imperialista ügynökök merényletei­vel szemben a népi demokratikus állam szerveinek elsőrendű köteles­sége. A második alapfunkció, amelyet népi demokratikus államunk be­tölt, hazánk védelmének biztosítása külső támadással szemben. Cseh­szlovákia dolgozóinak februári győ­zelme lehetővé tette, hogy meg­alakuljon nagy harci erejű nép­hadseregünk, amely sikeresen meg­védheti hazánkat. Az ország vé­delmi erejének fokozása hozzátar­tozik a szocialista épitéshez. Az im­perialisták háborús előkészületei, amelyek az Egyesült Államokból Európába való hadianyagszállítás­ban, az európai kapitalista országok területén történő szárazföldi, ten­geri és légi támaszpontok építésé­ben, a szomszédos Nyugat-Német­országban megfigyelhető reváns­vágyó és militarista mesterkedé­sekben nyilvánulnak meg, mind arra intenek, hogy a csehszlovák nép egyetlen másodpercre se lan­kadjon el, amikor kiépíti hazájának védelmi erejét. A csehszlovák népet nem fenye­geti sem gazdasági válság, sem munkanélküliség. Egész gazdasági tevékenysége a Szovjetunió test­véri támogatására és segítségére, az összes népi demokratikus államok kölcsönös együttműködésére tá­maszkodik. Csehszlovákia igyek­szik, hogy minden országgal fej­lessze kereskedelmi kaposolatait, kiépítse és kibővítse gazdasági, tu­dományos, kulturális és sportkap­csolatait a kapitalista országokkal is. Népi demokratikus államunk azonban megköveteli a vállalt kö­telezettségek becsületes megtartá­sát, a teljes egyenjogúságot és a kölcsönös előnyök elvén alapuló kereskedelmet. A népi demokratikus csehszlovák állam szilárdan a béke táborában van, s a Szovjetunióval és vala­mennyi népi demokratikus ország­gal együtt a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik. Népünk bé­kében akar élni és dolgozni, s bé­kén akarja építeni hazáját. A csehszlovák népi demokra-> tikus állam szerepe és funkciója gyökeresen különbözik a München­előtti burzsoá köztársaság szerepé­től és funkciójától. A burzsoá ál­lam, illetve parlamentje és kormá­nya nem döntött az ország gazda­sági életének fő kérdéseiben. Eze­ket a kérdéseket a nagytőkések, a bankárok és a nagybirtokosok ma­guk, rendszerint az állam részvé­tele nélkül döntötték el. A népi de­mokratikus állam maga irányítja az egész népgazdaságot. „A burzsoá rendszerben — mon­dotta Lenin — a vállalkozók vé­gezték a gyakorlati munkát, nem pedig az állami szervek, nálunk vi­szont minden gazdasági kérdés mindannyiunk közös ügye. Ez szá­munkra a legáltalánosabb érdekű politika." A népi demokratikus állam gaz­dasági-szervező és kulturális nevelő funkciója a szocializmus felé köze­ledtekor mind jobban fejlődik. A népi demokratikus állam gaz­dasági alapja a legfontosabb ter­melőeszközök társadalmi tulajdona. Népi demokratikus államunk irá­nyítja az egész ipari termelést, a pénzügyet, a bel- és külkereske­SZÓ POSTÁJ Az asszonyok jó példát mutatnak a munkaversenyben A CsKP X. kongresszusának tisz­teletére indított munkaverseny eredményesen halad előre és nagy­ban hozzájárul minden munkahe­lyen a feladatok sikeres és gyors teljesítéséhez. A kongresszusi ver­senybe teljes mértékben bekapcso­lódtak az asszonyok is, akiket a HNB mellett működő nőbizottsá­gok mozgósítanak. Jó munkájukat bizonyítja az a tény, hogy a szövet­kezeti asszonyok közül az idősebb Evanics Dorottya, az ifjabb és idő­sebb Czuczor Margit, az idősebb és ifjabb Keller Mária, Jasáková Má­ria, Jezsiková Anna, mindkét Beré­nyi Erzsébet, kötelezettséget vál­laltak, hogy naponta tíz hektár földterületen összehordják és ke­resztbe rakják a kévéket. Ezek az asszonyok az érsekújvári EFSz első munkacsoportjában dolgoznak. A HNB mellett működő nőbizott­ság tagjai, Kollárné, Smid Anna, Magyar Zsófia, Péter Mária köte­lezettséget vállaltak, hogy 4.5 hek­tár fűszerpaprikát megművelnek a munka kezdetétől egészen a papri­kaszüretig. E vállalásukat szépen teljesítik. A paprikát már másod­szor megkapálták. Fenti asszonyok munkája álljon példaként minden asszony előtt. így biztosítani tudjuk valamennyi nyári mezőgazdasági munka időben való elvégzését. Valentínyi Mária, a HNB mellett működő nő­bizottság járási aktivistája. Egy szép tízperces A komáromi állami birtok üzemi CsISz szervezete a központi műhely valamennyi dolgozójának jelenlété­ben kitüntetésben részesítette leg­jobb tagját, Vajkai Jánost. Vajkai ifjúmunkás megkapta az üzemi tanács vándorzászlaját. Ezt a kitüntetést Vajkai János ki­érdemelte, mert a CsISz-szervezet legjobban dolgozó tagja. Ezenkívül a tanulásban is a legszebb ered­ményt érte el. A zászlót a CsISz­szervezet nevében Fiala elvtárs adta át és hangsúlyozta, hogy Vajkai Já­nos úgy az esztergapadnál, mint az iskolában megállja a helyét. Az üzemben szorgalmasan dolgozik és az iskolában nagyon jól tanul. Bi­zonyítványában csak kitűnő és jó osztályzat olvasható. Az iskolában elért jó eredményéért jutalomköny­vet is kapott. delmet, a közlekedést, az állami gazdaságokat, valamint a falvak gép- és traktorállomásait. Az ál­lam a munkásosztálynak, vala­mennyi dolgozónak érdekeit kép­viseli. A szocialista termelőmód sa­játosságaiból és a népi demokra­tikus állam különleges jellegéből következik az állam új szerepe a termelőerők fejlődésében. Ez a fej­lődés nem ösztönösen folyik. Az objektíy gazdasági törvények kö­vetelményeinek megfelelő, sikeres gazdaságfejlesztés biztosítására ma­gasszínvonalú szervezettség, terv­szerűség, -fegyelem és akarategység szükséges. A népi demokratikus állam a munkásosztály és a dolgozó nép leghatalmasabb fegyverévé vá­lik a szocializmus építéséért folyó harcban. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és a Nemzeti Front kormánya most elsősorban a mezőgazdasági termelés, a szénbányászat, a vil­lamosenergiatermelés föllendítésé­re és a közlekedés munkájának megjavítására összpontosítja az egész nép figyelmét. Itt a megoldá­sa a népgazdaságban mindmáig meglévő aránytalanságok megszün­tetésének és a nép életszínvonala további szüntelen emelésének, vagyis az állami tevékenység leg­fontosabb feladatának. A munkásosztály és Csehszlová­kia egész dolgozó népe a szocialista verseny átfogó föllenditésével tá­mogatja pártunk és kormányunk erőfeszítéseit. Szakadatlanul fejlő­dik a dolgozó tömegeknek a mun­katermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére és az anyag normán felüli készletek meg­szüntetésére irányuló kezdeménye­Vajkai János szerényen megkö­szönte a vándorzászlót. Elmondotta, hogy sikerét és ered­ményeit azért tudta elérni, mert megfogadta Lenin elvtárs tanítását és tanult. Tanult az üzemben és tanult az iskolában. Ez az út és le­hetőség minden ifjú számára nyitva áll. Holczer László, Komárom Jó munkával a békéért A nap már melegen szórta arany­sugarait, amikor leszálltam a vo­natról, amely az utasokkal Pár­kány irányába haladt tovább. Az állomás épületén „Bény^ felirat volt olvasható. Elértem utazásom célját. Folytattam utamat rendeltetési helyemre. A Fő-téren férfiak, nők és gyerekek seregét pillantottam meg. A sokaság között virágcsok­rokkal és színes szalagokkal fel­díszített traktorok és aratógépek állottak. Érdeklődve megálltam és élvezettel hallgattam az örömtől sugárzó elvtársak beszédét. Egy húsz év körüli traktoros kötelezett­ségvállalást tett és biztosította a szövetkezet tagságát, úgy fogja ke­zelni gépét, hogy a le^cisebb fenn­akadás nélkül learathassák a gaz­dag termést. Nem volt nehéz rá­jönnöm, hogy Bény községben meg­kezdődik az aratás. Közelebb hú­zódtam a tömeghez és érdeklődni kezdtem a jókedvű dolgozóktól szö­vetkezetük felől. Egy pirosarcú bar­na leányka kézségesen adott vá­laszt: — Szövetkezetünk olyan, mint egy jóságos anya. Reggel sželíd hangon ébreszti gyermekeit és es­te, a nyárfák közt, jóakaratú szem­mel figyeli a szerelmeseket. — Egy idősebb bácsi azt feleli: — .A mi szövetkezetünk ma egy zümmögő méhkashoz hasonlít és mi nemso­kára mézzel teli poharat emelhe­tünk szánkhoz. Megértettem szavaikat és büsz^ keségüket: a közös munkájuk gyü~­mölcsét takarítják be. Mindnyájuk­nál a közös munka iránti szeretet" volt érezhető, amit az is bizonyít, hogy e községben a földművesek 100 százaléka az EFSz tagja. Vidám énekszóval, lassan meg­indult a sereg a határ felé. A trak­torok zaja kísérte éneküket. Ma­gasra tartottak egy táblát, amelyre ez volt írva: „Elsők akarunk len­ni a munkában, hogy erősítsük a békét !­Bartal István. zése. A gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet minden területén fokozódik a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség aktivitása: A népi demokratikus állam fon­tos feladata, hogy harcoljon az új, a munkához és a szocialista tulaj­donhoz való új viszonyban kifejező­dő szocialista fegyelemért. Az új, tudatos fegyelemért folyó harcban rengeteg kapitalista csökevényt kell leküzdeni. Csakis állhatatos harcban lehet kiirtani ezeket a csö­kevényeket. A magasfokú öntuda­tos fegyelem eléréséért vivott harc­ban a leghatalmasabb fegyver a rendszeres nevelés és a türelmes meggyőzés. Az új fegyelemért ví­vott harc egyúttal harc a munká­val szemben tanúsított közömbös­ség ellen, a lógás ellen, a vállalat-i tói való önkényes eltávozás, a ter­melési selejt ellen, az állami és a szövetkezeti javak eltulajdonítása, valamint a kapitalista társadalom egyéb csökevényei ellen. A nemzeti felszabadulás a mű­vészet és tudomány terén is széles utat vágott a néptömegek alkotó­munkája előtt. Az egész ország va­lóságos kulturális forradalmat él át. Hazánkban gazdag kultúrélet bontakozik ki, a föllendülés útját járja a közoktatás, a tudomány és a művészet. 1937-ben 25.000 hall­gató látogatta az akkori 13 főisko­lát, 1953-ban pedig 38 főiskolán­kon több mint 47.000 hallgató ta­nult, s több mint 16.000 dolgozó tanult levelező úton, termelőmunka folytatása közben. A 64 állandó színháznak 1953-ban 11 millió lá­togatója, a 3463 filmszínháznak pe­dig 143 millió látogatója volt. Az 1949—1953. években 20.500 könyvet

Next

/
Thumbnails
Contents