Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-15 / 171. szám, csütörtök

2 1954 július 15 A rakodás, kirakodás tervének és a személyíorgalom grafikonjának teljesítése a csehszlovák vasutakon július 1-töl 10-ig A rakodás, kirakodás tervének és a személyforgalom grafikonjának teljesítése a csehszlovák vasutson j&ius 1-től 10-ig. A személvforgalom grafikonjának teljesítése o/o-ban Cg S O > Kassai Bratislavái Ostravai Prágai Űstí Plzeni c cC rfS w •a o tó 98.9 97.3 92.1 112.3 95.5 93.2 « ä W •a •a o M a c3 • CB "O W SS .5 a >"S c <" SS-® 89.3 93.4 93.0 100.1 86.2 84.3 87.7 88.4 88.5 100.9 77.1 73.1 98-5 89.3 86.7 97.0 91.2 89.7 94.9 87.2 85.4 összesen a csehszlovák vasutakon 96.6 A teherszállítás állami tervét a csehszlovák államvasutak a nem megfelelő rakodás következtében csak 96.60/o-ra teljesítették. A rossz rakodás főleg a szénnél és az építőanyagoknál mutatkozott meg az ostravai, plzeni és az ústi vonalakon. Emelett a szállítás állami tervét a kocsik veszteslésével zavarták. Főleg a következő üzemekben: a kunčicei Klement Gottwald Új Kohóüzemben 1081 kocsi, a neratovicei Spolanában 438 kocsi, a rokicani vasművekben 291 kocsi, a trineci V. M. Molotov vasművekben 231 kocsi, a vitkovicei Klement Gottwald Vasművekben az ostravai főpályaudvaron 189 kocsi. A személyforgálom grafikonjának teljesítése országos viszonylatban csekély javulást mutat Az egyes vasútvonalak tekintetében a kassai és bratislavai vasútvonalaknál mutatkozik rosszabbodás. A orágai vasútvonal, amely teljesítette a szállítási tervet, ami a grafikon teljesítését illeti, állandóan a legrosszabb eredményeket mutatja fel. A közlekedési grafikon jobb teljesítése megnehezített feltételek mellett is lehetséges. Ezt mutatja a tábori vasutasok kezdeményezésének példája, akiknek a grafikon 100% -os teljesítésére vonatkozó fölhívását elfogadták a plzeni vasutak összes csomópontjainak vasutasai, és a grafikon teljesítése az egész szakaszon lényegesen megjavult Szükséges, hogy a vasúti közlekedés színvonalának emelése érdekében a vasutasok — kommunisták kövessék a plzeni vasutak dolgozóinak példáját, és a grafikon 100%-os teljesítéséért indított mozgalmat átvigyék a többi szakaszokra is. A jó példa többet ér minden szónál A hradec-královei kerületben lévő pŕedméŕici egységes földművesszövetkezetben tavaly sokat segítettek a különben csak a háztartással foglalatoskodó asszonyok a növénytermelésben. A gazdasági és pénzügyi elszámolásnál munkájukért ugyanolyan jutalmat kaptak, mint a szövetkezeti tagok Meggyőződtek azonban arról, hogy az EFSz-nek lényegesen nagyobb segítséget nyújthatnak, ha tagok lesznek. Ezért elsőnek Ružena Kačerovská — aki tavaly- 259 munkaegységet dolgozott le — és Ľudmila Dubská, már az év elején tagnak jelentkezett. Később Marié Teutorová, majd még három aszszony csatlakozott hozzájuk. Idén már valamennyien mint szorgalmas szövetkezeti tagok dolgoznak és segítenek EFSz-üknek biztosítani a magas terméshozamot. A kritika mindig segít Olvasóink — nagyon helyesen — egyre inkább közlik észrevételeiket, jóakaratú és bosszús kritikai megjegyzéseiket lapunk szerkesztőségével. Szerkesztőségünk mindent elkövet, hogy a levelek elintézést nyerjenek. Olvasóink megköszönik a kedvező elintézést és mi jóleső érzéssel dolgozunk tovább, ha látjuk, hogy közbenjárásunk eredményes volt. Olvasóink már azt is tudják, hogy nem minden kritikai megjegyzésük kerül az újságba. Sok módja van annak, hogy a panaszt megvizsgáljuk és elintézés céljából az illetékes hely tudomására hozzuk. Az elintézésnek tehát nem egyetlen módja, hog5' a kritikai észrevételt tartalmazó levelet lapunkban közöljük. Az újságíró, aki hivatása . teljesítése közben ide is, oda is eljut, szintén gyakran feldolgozza kritikai észrevételeit.. Nemrégen éppen a bratislavai Bazárral kapcsolatban írtunk néhány jóindulatú és segítő szót. Adósai maradnánk az igazságnak, ha nem írnánk meg, hogy a Bazár nemzeti vállalat cikkünk megjelenése után haladéktalanul válaszolt és elnézését kérte, amiért a kirakatrendező — előző nap — tévedésből magánál felejtette a kirakat kulcsát és ezért a Bazár Leningradská-utcai alkalmazottai nem tudták a keresett árucikket a kirakatból kivenni és eladni. Tévedni — emberi dolog. Tudomásul vesszük a Bazár válaszát. És ha előző cikkünkben azt írtuk, hogy a Bazár azzal nevel takarékosságra, hogy különféle érthető és érthetetlen okokból időnként nem árusít, most szívesen hozzátesszük még, hogy főleg azzal nevel takarékosságra, ha minél gyakrabban vehetjük igénybe szolgálatait. Nálam például már tradíciónak számít, hogy minden bratislavai látogatásom alkalmával meglátogatok egy Bazár-fiókot és jutányos áron vásárolok valamit. Jó Sándor A szénfejtési terv teljesítése Keden, július 13-án a szénfejtés tervét a következőképpen teljesítették: • Kőszén: Karvina 101.4, Orlava 101.7, Ostrava-Észak 96.2, OstravaDél 100, Kladno 93.6, Plzeň 85,9, Trutnov 114.2, Rosice 97.6%. A kőszénfejtés tervét összesen 99.4 százalékra teljesítették. Barnaszén: Chomútov 101.9, Most Dél 105-5, Most-Észak 102-7, Duchcov 90-6, Bilina 94.6, Teplice 104.4%. Az északcsehországi barnaszénkörzet mélybányái 98.2, külszíni bányái 102:8, Sokolov 66.1, Handlova 79.4, Kékkői Szénbányák 114.4%. A barnaszénfejtés tervét 91.7 százalékra teljesítették. Lignit: Cseh Lignit-üzemek 89, Délmorvaországi lignit-üzemek 88.3, Nováky 87.9 százalék. A lignitfejtés tervét 88.4 százalékra teljesítették. Egy régi aratás Vannak emlékek, amelyek \ iszapként rakódnák a szív fenekére, hogy sötét éjjeleken, mint bolygó lidércfények újból és újból felvillanjanak és zokogva panaszolják: ime, ez volt az élet! Ez volt az élet, sem több, sem kevesebb; a mások élete s a miénk; bánat volt az emlője, amelyen reménytelenül csüngtek az öröm kertjéből kitaszított, megfáradt emberek, a szegények és elhagyottak. Most, amikor a^forró nyár az élet bőségétől terhes, s már elindulták a szabad párasztok, hogy rendre gyűjtsék munkájuk gyümölcsét, szívemben is föltámad egy eltemetett emlék, emlék egy régi aratásról.. . Nyár volt. Rekkenő meleg nyár. A föld megrepedezett, mint a napszámosok tenyere, akik hajnali két órákor ösztövéren, szótlanul már ott poroszkáltak a porban. Mentek leszegett fejjel, elől a férfiak kaszával a vállukon, nyomukban sötétbőrű, szomorú tekintetű asszonyok, batyuval, álmos gyerekkel. Bús hajnali processzió! A gyér harmat még ott reszketett a füvek hegyén, s az álom még ott bódított a fáradt végtagokban, hiszen alig aludtak egy-két órát, alig pihentek az aratók, már megkoccant az ablak: indulás, indulás! Bagi Tóth Péter földjein korán kezdődött ám a hájnál, még a nap is ágyában forgott, de ő már kiverette napszámosait a határba. — Lusta népség — ismételte napjában százszor is kedves szavajárását — lusta népség, ugye kiforgatnátok mindenemből, ha nem vigyáznék? Hosszú ám a i nap, s rövid a kolbász, a drága napszámért mutatni is kell valamit, hát csak nekigyürkőzni emberek, nekigyürkőzni! — Botos János útközben a nagygazda szavaira gondolt, s nagyon keserű lett a szájaíze. Beesett arcán sötét árkokat húzott a munka és a gond. Ma különösen nagy fáradságot érzett testében s a mellkasa táján, mintha tűvel szúrkálná valaki. Tegnap délután háromszor is megszédült. Az aszszonynak azonban nem árulta el. Minek ijessze. — Ej, majd elmúlik, — küzdötte le rosszullétét és szinte emberfeletti akarattal parancsolt menést lábainak. Egykettő, egy-kettő — emelkedett és huppant a rongyos bakancs. Egykettő, egy-kettő — sípolta a tüdeje. Kissé meglassította lépteit, hátfatekintett. Az asszony nyugodtan bandukolt nyomában, karján a kisebb poronty, s až ötéves Pistit kezénél fogva vezette. Hátán hol jobbra, hol balra biccent a batyu, ahogy lépegetett. Botos Jánosnak mosoly villant az arcára, és arra gondolt, hogyha minden jól megy, e télen nem kell éhez•niök. Nem, nem, biztosan nem. Megkeresik a kenyérnek valót. Amikor kiértek a tagba, még letelepedtek egy negyedórácskára, ettek néhány falatot. Kenyeret vöröshagymával. Itt-ott szalonna is került. Az asszonyok helyet csinálták a gyerekeknek. De már harsant is Bagi Tóth Péter első béresének recsegő hangja „Álljunk be, emberek, álljunk be!" Megpendültek a kaszák, suhogva dőlt a búza, rendre omolt a más búzája. Az első béres volt a sereghajtó, és ugyancsak meg kellett markolni a kaszanyelet, hogy nyomában maradhassanak. Hiszen bírhatta is erővel, ott lakmározott mindennap a nagygazda asztalánál, s került házához bőven liszt, zsír és szalonna is. Az első béres mögött nem volt tanácsos lemaradni, mert könnyen kiadták az útját az embernek, s aztán mehetett koldulni. Helyébe még száz éhes is került. Folyt hát az aratás szorgosan, csorgott a verejték, de nem buggyant dal az aratók szívéből. Némára szorultak az ajkak. Délfelé Bagi Tóth Péter is ki kocsizott, lustán mászkált a tarlón, pörölt és káromkodott. Botos János hirtelen valami hideget érzett a szíve táján, szédelegve baktatott a mezsgyére, hogy egy kis vizet igyék. Mikor a korsóért lehajolt, meleg nedvesség gyűlt a szájába. Megszédült s lehanyatlott a tarlóra. Szája szögletéből keskeny csíkban folydogált a vár. Rémület és fájdalom rángott át a mezőkön. Botos Jánosné jajgatása a konok földet s a még konokabb eget ostromolta. Jó uram, jaj, édes jó uram! Mikor Botos Jánost szekérre rakták, már alig pislákolt benne az élet. Felesége és kisfia könnyben fuldokolva mentek a szekér után. A szikár asszony karján békésen aludt alig féléves kislánya. A faluban delet harangoztak, s künn a földeken tovább arattok a? pmberek. Dénes György Harcoljunk a bürokratizmus ellen i. (L. T.) A bürokratizmus elleni küzdelem megkívánja, hogy ismerjük mindazokat a formákat, amelyekben az megnyilvánul, s hogy tudjuk a m&dját is, hogyan kell ellene; harcolnunk. A legáltalánosabb vélemény az, hogy a bürokratizmus nem más, mint aktázás, iktatás, pecsételés, irattározás és az ügykezelés egyéb formaságai. Persze a bürokratizmus sok tünete megnyilvánul az elavult ügykezelési módszerekben is, de ez távolról sem a lényeg. Az intézkedések egyik-másik helytelen módszere inkább csak felületi tünete a bürokratizmusnak. Ezt azért kell mindjárt hangsúlyozni, mert sokan úgy érzik, hogy úgy számolnak le a bürokratizmussal, ha nem intézkednek Írásban, nem iktatják az érkező iratokat. Az ilyen nézetekből komoly bajok származhatnak. Ilyesféle túlzásra vezethető vissza, hogy számos intézkedésnek nem akad gazdája, így például az eperjesi kerület Kendice községe 1950-ben rádiót kapott a mezőgazdasági feladató-te idejében való teljesítéséért. 1953ban a rádióüzlet számlát nyújtott be a községnek a rádióért. A nemzeti bizottság elnöke ez ügyben volt a kerületi és járási nemzeti bizottságon, de semmiféle írást nem tudtak előteremteni, nem tudták megállapítani, '#.'gy voltaképpen kinek a megbízásroól történt ez az ajándékozás. A községet a vállalat beperelte. Mindez azért történt, mert helytelenül fogják fel a bürokratizmus ellen folyó harcot, és minden írásbeli bizonylatot bürokratizmusnak minősítettek. Az ilyen túlzásba vitt cselekedetek sokat árthatnak. Erre felhívta figyelmünket a CsKP X. kongresszusa is. Ezért tehát gondolkodnunk kell azon, hogy nem minden „írás" jelent bürokratizmust. A bürokratizmus ellen folyó harc helytelen értelmezése sokszor a szocialista törvényesség, az állami fegyelem megszegésére, visszaélésekre vezetett. így pl. a svidniki járásban, Rovné községben a helyi nemzeti bizottság a házasulandókat összeadta, és nem követelt tőlük semmiféle iratot, mert „ez bürokratizmus." Gyakran fordul elő az is, hogy bizonyos előírások már elavultak, és érvényüket vesztik * megváltozott körülmények miatt. Erről értesíteni kell a felsőbb hatóságokat, s csak az ő határozatuk alapján szabad mellőzni az előírásokat. Ha ezt nem tartják be a hivatalok, úgy könnyen bekövetkezhetik az, hogy a hivatalok saját kényelmük, közönyösségük miatt gyakran még az érvényes és hasznos előírásokat sem tartják be azon a címen, hogy az előírás bürokratikus. Az üyen felfogás ellen harcolni kell, mert ez ellenkezik a nemzeti bizottságok rendszerének alapvető elvével, a demokratikus centralizmussal, mely megköveteli a rendeletek pontos teljesítését. A bürokratizmus elleni harc leple alatt gyakran visszaélések is történnek, megszegik az állami fegyelmet. Ez leggyakrabban a költségvetésre és a takarékosságra vonatkozó szabályoknál fordul elő, amikor ezeket az egyes funkcionáriusok és dolgozók figyelembe se veszik, hanem bürokratikusnak nyilvánítják, és nagy összegeket elpazarolnak szükségtelen dolgokra a költségvetésen kívül. A nyitrai kerület egyik községében a bevonulók ünnepélyes búcsúztatására zenés lakomát rendeztek, persze a község pénztárából. Az ellenszegülő alkalmazottat megcsontosodott bürokratának minősítették, s egy községi gyűlésen emiatt kritizálták. A bürokratizmus az, ha az államigazgatás dolgozói intézkedéseikben elszakadnak az élettől, a reális lehetőségektől, és gépiesen végzik feladataikat. Bürokratizmus az. ha felsőbb utasítást anélkül hajtanak végre, hogy azzal mélyebben foglalkoznának, hogy a határozat hozatalára okot adó körülményeket mérlegelnék s a helyi viszonyokat tekintetbe vennék. Pl. a žilinai kerületi nemzeti bizottság a námestovoi járás nemzeti bi zottságának előirta 150 kg ennivaló gesztenyének a beadását, holott az egész járásban egyetlenegy ilyen gesztenyefa sincs. A reális lehetőséget a kerületi nemzeti bizottság tehát egyáltalán nem vette figyej lembe, hanem csak gépiesen rendelkezett. Ezért a rendeletek, utasítások, előírások mindig a valósághoz, a reális lehetőségekhez alkalmazkodjanak, Csak > így lesz meg a szoros kapcsolat az élettel az államigazgatás és a polgárok között. Bürokratikus általában a rendeletek és utasítások kiadásának az a módszere is, mely nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a rendelet kinek szól, hanem mindent általánosít. Gyakran megtörténik, hogy ahelyett, hogy az egyes vidékek helyi adottságainak megfelelően konkrét határozatokat dolgoznának ki, a felsőbb szervek irányelveit egyszerűen megküldik až alsóbb szerveknek. Gyakran még a szövegen sem változtatnak, s •végrehajtási utasításokat sem adnak ki. így az alsóbbfokú helyi szervek gyakran távlati, vagy politikai irányelveket kapnak kézhez, s nem tudják, mily módon fognak hozzá megvalósításukhoz. A rendeleteket, utasításokat konkrét formában kell kidolgozni és csak úgy továbbítani az alsóbb szerveknek. „Minden vezető, kezdve a miniszterektől, igazgatóktól egészen a művezetőig, mesterig, — mondotta Novotný elvtárs a X. kongreszszuson — világos, érthető, egyszerű utasításokat aolgpzzon ki". Senki se küldjön ki olyan intézkedést, amit maga sem ért meg, hanem tegye félre kényelmességét, s kérjen utasítást a /elsőbb szervektől, hogy mi a lényeg, hogyan kell megvalósítani a kapott utasítást Ha ezt betartjuk, akkor a felsőbb szervek utasításai sohasem válnak ..papirossá", formasággá. A bürokratizmus egy másik megnyilvánulása a feleslegesen sok tanácskozás és ülésezés. Mindez sok időt rabol el az operatív munkától. Helyesen csak akkor járnak el a hivatalok, vállalatok, intézmények dolgozói, ha tanácskozást, üléseket csak akkor hívnak egybe, ha valóban kollektív határozatra van szükség, vagy ha ezt az ügy fontossága megkívánja, de ne hívjanak ösSze értekezleteket, üléseket, ha a megtárgyalandó ügyről egy ember is felelősségteljesen határozhat. Bürokratikus a sok, vagy feleslegesen aprólékos statisztika, nyilvántartás, adatszolgáltatás követelése. Annál is inkább, mivel az adatkérések néha a nevetségességig fajulnak. A felesleges adatoknak a kérése egyrészt nevetséges. sé, komolytalanná teszi az egész nyilvántartást, de elvonja a figyelmet más, fontos teendők intézésétől is, és rászoktatja az államigazgatás dolgozóit, hosv más. csakugyan komoly nyilvántartásokkal komolytalanul foglalkozzanak. A statisztikai szolgálat bürokratizmusa abban is megnyilvánul, hogy a felettes szervek gyakran nem adnak a községi nemzeti bizottságoknak időt arra. hogy az adatokat helyesen feldolgozzák. Sokszor postafordultával kérnek oly adatokat, amelyek beszerzése legalább- 3—4 napot vesz igénybe. Ez azt eredményezi, hogy az adatokat jól-rosszul, hiányosan küldik be. Sok adat feldolgozatlan marad, tehát kár is kérni és megterhelni vele az alsóbbfokú nemzeti bizottságok dolgozóit. Nem egyszer a reakció is kihasználja a felesleges és kellő megfontolás nélkül végrehajtott adatgyűjtést. Néha megkérdezik a nemzetiséget, vallást, eredeti foglalkozást, holott ez az adatgyűjtés eredeti céljával nincsen összefüggésben. Gyakran oly adatokat kér a statisztikai szolgálat, amire válaszolni csak hozzávetőlegesen, találomra lehet. A becslésszerű válasz egészen megtévesztő eredményeket ad. amelyet felhasználni úgysem ajánlatos, tehát kár is kérni. A statisztikai szolgálatban megnyilvánuló bürokratizmus ellen harcolni kell, de itt sem szabad végletekbe bocsátkozni. Nem szabad alábecsülni a pontos nyilvántartást, a számbeli áttekintéseket, mert enélkül nem lehet hatékonyan és gyorsan intézkedni. Hogy a statisztikai szolgálat hibáit és bürokratizmusát kiküszöbölhessük, óvatosan kell bánnunk a kérdőívek és a bennefoglalt kérdések számával. A kérdőívek tartalmazzanak bőv^n útmutatásokat, és leg-yenek világosan, egyszerű stílusban megszerkesztve; ne legyenek túl részletesek, ne tartalmazzanak lényegtelen, vagy az adatszolgáltatáshoz egyáltalán nem szükséges kérdéseket, sem olyanokat, amelyekre lehetetlen, vagy csak becslésszerű a felelet. A másik bürokratikus gócpont a községi ielentések. időszaki beszámolók és nyilvántartások körül van. Ajánlatos volna átvizsgálni az összes községi nyilvántartásokat. időszaki beszámolókat. A régi, elavult nyilvántartásokat ki kell hagyni. Mindebhez azonban a felsőbb szervek hozzáiárulása szükséges, s nem szabad egvoldalúan, önként határozni az egves nyilvántartások felszámolásáról.