Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-02 / 160. szám, péntek

1954. július 2. U J szo 3 A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye egy atomhajtású ipari villanymű üzembehelyezéséröl a Szovjetunióban Hála a szovjet tudós&k és mér­nökök erőfeszítéseinek, a Szovjet­unióban sikeresen bevégezték az első atomhajtású ipari villanymű tervezését és építését. A villanymű 5000 kilowattóra tel­jesítő képességű. 1954. június 27­én az atomvillanyművet üzembe he­lyezték és először termelt villany­áramot a környező vidékek ipara és mezőgazdasága számára. Ez az el­ső eset, hogy ipari turbinát nem szén vagy más tüzelőanyag égetése következtében fejlesztett energia hajt, hanem az urán atom mag­vainak szétrombolása által kelet­kezett atomenergia. Az atomvillanymű i^zembehelye­zésével megtették az első reális lépést az atomenergia békés fel­használására. A szovjet tudósok és mérnökök 50.000, sőt 100.000 kilowatóra tel­jesítményű atomhajtású ipari vil­lanyművek felépítésén dolgoznak. Genfben megnyílt az ENSz gazdasági és szociális tanácsának 18. ülésszaka Június 29-én Genfben megnyílt az ENSz gazdasági és szociális ta­nácsának 18. ülésszaka. Az ülés­szakot Juan Cooke (Argentína) a tanács elnöke nyitotta meg. Utalt arra, hogy az ülésszaknak fontos és időszerű kérdéseket kell megtár­gyalnia, s felszólította az ülésszak részvevőit hogy az együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében tegyenek együttes erőfeszítéseket a problémák sikeres megtárgyalásá­ra. Ezután P. N. Kumikin, a Szovjet­unió képviselője szólalt fel. A Szovjetunió küldöttsége — mondotta — szükségesnek tartja felhívni a figyelmet annak a hely­zetnek rendellenességére, hogy az ENSz gazdasági és szociális tanácsá­ban még mindig nincsen képviselve a nagyhatalmak egyike, Ázsia leg­nagyobb állama: a Kínai Népköz­társaság. Annak a körülménynek, hogy a gazdasági és szociális tanács­ban Kínának nincs jogos képviselő­je, feltétlenül rossz irányban kell befolyásolnia a tanács munkáját. Megjegyzendő, hogy ezúttal senki sem támogatta a Kuomintang kép­viselőjét, aki megpróbált „érveket" találni annak támogatására, hogy részt vesz az ülésszakon. Az ülés­szak részvevői nyilván kellő figyel­met szenteltek annak a ténynek, hogy a Kínai Népköztársaság kép­viselőjének szava most messzecsen­gően hallható ugyanabban a város­ban, a genfi tanácskozáson. Az ülésszak június 29-től augusz­tus 7-ig több mint 30 kérdést tár­gyal meg. Az Egyesült Államok nyomására tüzszünetet kötött a guatemalai katonai junta Áz AFP hírügynökség „komoly forrásból" származó értesülésekre hivatkozva közli, hogy a Monzon ezredes vezetése alatt álló guate­malai kormány-junta „jószolgála­tokat" kért az Egyesült Államok és Salvador kormányától, hogy köz­vetítésükkel megbeszélést folytas­son az intervenciós csapatok pa­rancsnokságával. A kérés ered­ményeként Henry Hollandnak, az Egyesült Államok latinamerikai ügyekkel megbízott külügyi állam­titkárának, valamint Hector Dávid Castronak, Salvador washingtoni nagykövetének közbenjárására Sal­vador állam területén tanácskozás­ra jött össze a két fél. A megbeszélésen — amelyet Os­•car Osorio, Salvador köztársasági elnöke jelenlétében tartottak — részt vett Castillo Armas ezredes, a betolakodók főparancsnoka, vala­mint Monzon ezredes, a guatemalai kormány-junta elnölke. A guatemalai rádió Bagotában le­hallgatott jelentése szerint a tár­gyaláson tűzszünetben állapodtak meg. Az -AfP szerint a Monzon ez­redes vezetése alatt álló katonai „triumvirátus" miniszteri tárcát ajánlott fel Armas ezredesnek, az intervenciós csapatok parancsnoká­nak. A latinamerikai országokból szár­mazó rádiójelentésekből kitűnik, hogy a Monzon-féle junta megkezd­te Guatemalában a haladó erők ül­dözését. Közlik ezzel kapcsolatban, hogy a guatemalai rendőrség este 9 órától kezdve az egész országban betiltotta a járművek közlekedését. A földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági bank valameny­nyi tisztviselőjét felmentették; mint ismeretes, e szervek végezték a földreform tervének kidolgozását és végrehajtását. A guatemalai hadsereg lefoglalta a Munkapárt és a szakszervezetek helyiségeit. A demokratikus szervezetek ve­zetői és a volt kormányhivatalno­kok közül sokan külföldi követsé­geken keresnek menedéket az üldö­ző osztagok elől. A panamai rádió szerint a mexikói nagykövetségen 450-en, Argentína nagykövetségén 90-en, az equadori követségen pe­dig 30-an kértek eddig menedék­jogot. India Kommunista Pártja üdvözli Csou En-laj találkozását Nehruval Amint az Új Kína sajtóiroda je­lenti, a „Hindustan Standard" cí­mű lap június 30-án közölte India Kommunista Pártja politikai irodá­jának nyilatkozatát Csou En-laj és Nehru találkozójával kapcsolat­, ban. A nyilatkozat többek között azt mondja: A Kommunista Párt üdvözli azt a nyilatkozatot, amelyet az irtdiai és kínai miniszterelnök delhi meg­beszéléseinek végén adtak ki. Az öt alapelv, amelyeken az India és Kína közötti kapcsolatok alapul­nak, éles ellentétben áll az ameri­kai imperialisták fenyegető és el­nyomási politikájával. Mindenki, aki szereti a békét, egyetért a kűr­mányelnökökkel abban, hogy eze­ket az elveket nemcsak az India és Kína közötti kapcsolatokban, hanem általában a nemzetközi kap­csolatokban érvényesíteni lehet. A Kommunista Párt felhívja az indiai népet és annak szervezeteit, hogy az ázsiai imperialista tervek ellen folytatott hathatós harc érde­kében indítsanak hatalmas mozgal­mat a két kormányelnök közös nyilatkozatában kitűzött elvek tá­mogatására. Hogyan akarja az USA kihasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét Mint ismeretes, az Egyesült Nem­zetek Szövetségét azért létesítették, hogy a békét őrizze és veszély ese­tén megmentse és nem azért, hogy a Wall-Street érdekeit védje. Az USA imperialistái azonban ezt így képzelik el, ahogy Korea és most Guatemala esete is bizonyít­ják, hogy az USA kormánya azt hi­szi, hogy az ENSz-nek csak akkor szabad közbelépni, hogyha ez az USA-monopolisták érdekében áll. Négy évvel ezelőtt az USA impe. rialistái azt állitották, hogy Észak­Korea megtámadta Dél-Koreát ég el voltak telve dicsérettel az ENSz akciója iránt, mely — teljesítve az amerikaiak által keresztülvitt hatá­rozatot — az USA hadseregének megadta a lehetőséget, hogy táma­dását leplezze az ENSz égisze alatt. A koreai események közelebbi kö­rülményeit, egyáltalán nem vizsgál­ták át tüzetesebben. Észak-Koreá­nak sohasem engedték meg, hogy megjelenjen az ENSz előtt és felel­jen a támadásra vonatkozó hazug vádakra. Az USA — támaszkodva Li-Szin­Man hazug szavaira — megszegte az ENSz alapelveit és így az USA hadseregen kívül további tizenöt nemzet katonáit kényszeritették eb­be a háborúba, hogy az állítólagos inváziót visszaverjék. Annak ellenére, hogy Guatemala esetében az invázió tényleg fennáll, itt másként viselkedik az USA di­plomáciája. Szinleg ugyan el kellett fogadni egy rezolúciót, mely az ENSz tagállamait kötelezi, hogy minden támadástól tartózkodjanak, azonban az USA kormánya igyek­szik minden akciót megakadályozni, mely lehetetlenné tenné az invázió sikerét. Senki sem tagadhatja, hogy Gua­temala egyik napról a másikra agresszió áldozata lett. Ez az agresszió Hondurasban és Nicara­guában talált magának bázisokat és a szükséges fegyvereket az USA adta. Egy repülőgép, mely bombáz­ta Guatemala városait, kényszerle­szállást»végzett Mexicóban és két pilótájáról kiderült, hogy az USA állampolgárai. Mivelhogy a tényeket nem lehet dementálni és a guatemalai kor­mánynak szava van az ENSz-ben, az""USA most megváltoztatta takti­káját az ENSz-ben és épp ellenke. ző politikát folytat, mint Korea esetében. Azt állítja, hogy az ENSz-nek nem kell közbelépnie, nyugodtan nézheti végig, hogy az invázió to­vább folyik. Rövid idővel ezelőtt az USA kér­te a Biztonsági Tanácsot, küldjön katonai megfigyelőket Tajföldre éa azt állította, hogy Tajföld veszé­lyeztetve van az indokinai háború által. Két nappal ezután Guatemala kér­te a Biztonságai Tanácsot, küldjön lei megfigyelőket, akik közbenjárnának abban az irányban, hogy a Hondu­rasból és Nicaraguából jövő táma­dás abbamaradjon. Az USA éa csatlósai ellene voltak ennek a guatemalai kérésnek. Tajföjd esetében senki sem állítot­ta, hogy ez az ország támadásnak esett áldozatul. Csak azt állitották, hogy „veszélyeztetve lehet'*. Ami azonban Guatemalát illeti, mindenki tudja, hogy ez ellen az ország ellen tényleges támadás In­dult meg és háború folyik a terü­letén. Azonban a guatemalai kor­mány és a világ közvéleménye nem fognak belenyugodni abba, hogy a EŇSz tevékenysége abban álljon, hogy reméli, hogy a vérontás véget ér és semmit sem csinál abban az irányban, hogy az inváziót megál­lítsa. A békeszerető nemzetek meg van. nak győződve arról, hogy egy agressziót akkor kell megállítani, ha az megindul és hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségét éppen ebből a célból létesítették. L. P. Csou En-laj megbeszélése a burmai miniszterelnökkel saság miniszterelnöke látogatási tett a „Sue Dagon'S buddhista pa-' godában. A látogatásra Csou En-; lajt elkísérte U Tin Maung, a bur­mai külügyminisztérium protokoll­osztályának vezetője. Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnöke kedden dél­előtt megbeszélést folytatott U Nu burmai miniszterelnökkel. A meg­beszélés után Csou En-laj és U Nu együtt ebédeltek. Csou En-laj, a Kínai Népköztár ­Sztálingrádiak látogatása Finnországban A sztálingrádi dolgozók küldött­sége M. N. Szemova, a sztálingrá­di városi szovjet végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese veze­tésével viszontlátogatásra elutazott Finnországba.- Kemi finn város kép­viselői ez év májusának végén Sztá­lingrádban voltak és meghívták a sztálingrádi dolgozókat. Ujabb angol-amerikai nyomás Franciaországra A párizsi lapok megállapítják, hogy Churchill és Eisenhower was­hingtoni tárgyalásai újabb nyomást jelentenek Franciaországra azért, hogy rákényszeritsék az „európai hadseregről'' szóló szerződés rati­fikáláséra. A „Le Monde" című lap e tár­gyalásokat kommentálva ezt ír­ja: „...A nyilatkozat (az angol­amerikai nyilatkozat) világosan ki­mondja, hogy a szerződés vitája nagyon is elhúzódott, s hogy szó sem lehet új tárgyalásokról. A nyil­vánvaló szándék az, hogy meggyőz­zék a francia parlamentet, időt veszt, amikor arra_törekszik, hogy „más döntés" lehetőségét képzelje ei.'í Henri Pierre, a „Le Monde" was­hingtoni tudósítója rámutat, hogy Anglia és az Egyesült Államok „Franciaország rovására'* megegye­zett az európai hadsereg kérdésé­ről. A szerző azt írja, hogy „új angolszász nyomásról van szó azért, hogy gyakorlatilag korlátozzák azt a manőverezési szabadságot, ame­lyet állítólag megadnak a francia kormányfőnek.!' Iráni folyóirat az Iránnal kapcsolatos amerikai mesterkedésekről A ..Tehrane Mosszavar" című fo­lyóirat Thompsonnak, az amerikai légierők minisztériuma képviselő­jének iráni tartózkodásáról ír. A folyóirat megállapítja, hogy Thom­pson iráni látogatását úgy tekintik, mint az Egyesült Államok újabb kísérletét, hogy „bevonja Iránt a regionális középkeleti paktumba 1'. „Thompson küldetésének célja — írja a folyóirat — hogy tárgyalá­sokat folytasson az iráni katonai légierők erősítéséről, katonai re­pülőtérek építéséről, és hogy rész­letes beszámolót készítsen az Egye­sült Államok külügyminisztériuma számára az iráni katonai légierő állapotáról. Tájékozott katonai körökben ki­jelentik, — folytatja a folyóirat — hogy az amerikaiak nem változ-: tatták meg véleményüket Iránnak „a középkeleti védelmi szövetség­hez'! való csatolásával kapcsolat­ban, és úgy vélik, hogy valamilyen úton Iránt a középkeleti katonai politikai tömbhöz kell csatolni." A folyóirat szerint Thompson teheráni tartózkodása alatt kapcso­latokat létesített iráni politikusok­kal és katonai személyiségekkel és ezekkel tárgyalásokat folytatott Iránnak a középkeleti „védelmi'! szövetségben való részvételéről.; Reakciós politikai pártot szerveztek újjá Japánban A „Kido Cuszin'' japán hírügy­nökség jelentése szerint június 28­án az Oszakában megtartott gyű­lésen újjáalakították „Nagy-Japán ipari pártját" — a háború előtti fasiszta pártot. Az alakuló gyűlésen részi vett az ország különböző kerületének 250 képviselője. A párt vezetőjéül To­sziharu Kavakamit választották meg. Tovább folyik a japán textilmunkások sztrájkja Tokiói jelentések szerint az „OMI Kenszi' s japán textiltársaság mun­kásainak már több mint egy hó­napja folyó sztrájkja egyre élesebb formákat ölt. E társaság hét gyára közül, ame­lyekben összesen mintegy 13.000 személy dolgozik, most négy gyá­rukban sztrájkolnak. A munkások az életfeltételek megjavítását és e társaság gyáraiban uralkodó fél­börtön-rendszer megszüntetését kö­vetelik. Ez a sztrájk a társaságnak nagy, károkat okoz. Az oszakai rádió je-: lentése szerint e társaság bank­folyószámlái június 29-én felére csökkentek és a termelés egyhar-; madára csökkent. _ Az „Omi Kenszi" társaság igaz­gatóságának azon kísérleteit, hogy megfélemlítse a sztrájkolókat és a sztrájkot meghiúsítsa az egyik gyár munkásainak tömeges elbocsátásá­• val, nem járt semilyen eredménnyel I éj még jobban kiélezte a helyzetet. Szabadlábra helyezték Németország Kommunista Pártjának két vezető funkcionáriusát A karlsruheí szöveteégi bíróság a nyugatnémetországi közvélemény nyomására kénytelen volt szabad­lábra helyezni Fritz Rischet és Walter Fischt, Németország Kom­munista Pártja elnökségének jogel­lenesen börtönbe vetett tagjait. Adenauer ügyészsége azzal „vá­dolta* Rischet és Fischt, hogy részt vettek a Németország Kom­munista Pártja által hirdetett „Németország nemzeti újraegyesi­tési programmjának" kidolgozásá­ban. Rendkívüli állapot Jordániában Sajtójelentések szerint .. jordá­niai kormány az országban rend­kívüli állapotot vezetett be, cenzú­rát állapított meg a külföldre irá­nyuló levelezésre, valamint több I ellenzéki lapot betiltott. Megtiltot­ták a nyilvános gyülekezést. Az ország főbb városainak utcáin ka­tonai járőrök cirkálnak. Az olasz ipari munkásság bérharcának eddigi eredményei Az Olasz Általános Szakszervezeti • sabb előleget, mint amekkora bér­Szövetség (CGIL) titkársága által kiadott adatok szerint az ország több mint négyezer ipari üzemében adtak már a munkásoknak maga­emelést a szakadár szakszervezeti szövetségek és a gyáriparosok szö­vetségé között létrejött szerződés előirányoz.

Next

/
Thumbnails
Contents