Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-14 / 170. szám, szerda

1954 július 14 UISZO 5 Y. M. Molotov találkozása Mendes-France-szal V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, július 10-én megbeszélést folytatott Mendes-France francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel, aki Genfbe érkezett, hogy részt vegyen a tanácskozásokon. A megbeszélést a szovjet küldöttség helyiségében tartották, ahol V. M. Molotov ebédet adott MendesFrance tiszteletére. Ismert mexikói személyiségek nyilatkozata a guatemalai agresszióról A „Reuter

1

1 jelentése szerint mintegy 400 ismert mexikói ügyvéd, orvos, vodi miniszter, író és tanító nyüatkozott a sajtónak a guatemalai eseményekről. A nyilatkozat aláírói kijelentik, hogy „a legutóbbi guatemalai kormány ellen az Egyesült Államok külügyminisztériuma támadást szított Minden amerikai tudja ezt." A nyilatkozat megállapítja, hogy az USA és a latinamerikai köztársaságok közti együttműködést „néhány nap alatt tönkretették." Az Egyesült Államok a latinamerikai népekben bizalom helyett félelmet és gyűlöletet kelt. A jószomszédsági politikának véget vetett az, amit Dulles „dicsőséges győzelemnek nevezett". „Guatemala barátainak társasága", amelyhez a nyilatkozat aláírói tartoznak, egyebek közt megállapítja, hogy a guatemalai események „beleütköznek a nemzetközi jogba és sértik az amerikaközi megállapodásokat." A nyilatkozat megállapítja azt is, hogy a földreform felfüggesztéséve! a feudális rendszer tér vissza Guatemalába, megtagadták azt a törvényt, amelyet a nagy többség szavazott meg és bebörtönzik a szabad embereket. Senki sem tagadhatja — mondja végül a nyilatKozat — hogy az olyanfajta „törvények és szabadságjogok", amilyeneket Guatemalában most bevezettek, elnyomják a latinamerikaiak minden törekvését. Mendes-France nyilatkozata Mendes-France miniszterelnök és külügyminiszter a genfi repülőtérre való megérkezésekor a következő nyilatkozatot adta a genfi rádió számára: „önök ismerik genfi utazásom célját. Ha a. többi küldöttség közreműködésével helyre tudom ámítani a békét Távol-Keleten, ez még egy ok lesz arra, hogy nagy rokonszen-vet érezzek az önök gyönyörű országa iránt, amelyhez annyi emlék fűz." Az amerikaiak uralmi tervei a Földközi-tenger medencéjében Az „A1 Ahram" című lap egy nemrég Kairóban járt, tájékozott török politikustól szerzett értesülésre támaszkodva azt írja, hogy az Egyesült Államok új földközitengeri uralmi terveken dolgozik. Amerika — írja a lap — a Földközi-tenger délkeleti részén csendben dolgozik. Az a célja, hogy haditengerészeti és légitámaszpontokat létesítsen az Égeri-tenger szigetein. Azoknak a javaslatoknak alapján, amelyeket a nemrégiben ezen a vidéken járt amerikai katonai misszió terjesztett elő, az Egyesült Államok elhatározta, hogy Kréta északkeleti részén tengeralattjárótámaszpontot létesít. Ez lesz „a legfontosabb amerikai haditengerészeti támaszpont a Földközi-tengeren". E támaszpont építésére eddig hárommillió dollárt irányoztak elő. Az Egyesült Államoknak e körzetben folytatott politikája — folytatja a lap — ,.úgy fogalmazható meg, hogy az Egyesült Államok igyekszik Törökországot hatalmas szárazföldi támaszponttá, Görögországot és szigeteit pedig haditengerészeti és légitámaszponttá változtatni. Ez lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy teljesen ellenőrzése alatt tartsa a földközitengeri hajóforgalmat." A lap szerint az említett török politikus hangsúlyozta, hogy e tervek megvalósítása fokozza az amerikaiak befolyását, a földközitengeri medencében viszont megnyirbálja az angol befolyást. Az USA — mondotta a török személyiség — „nemcsak a Földközi-tengeren és Líbiában, hanem a Vörös-tengeren is szorongatja Angliát. Abesszínia hozzájárult ahhoz, t hogy a Vöröstenger felett uralkodó és az Arabfélszigettel szemközt fekvő Abeszszin-fennsíkon amerikai támaszpontok épüljenek. Az Arab-félszigeten, mint ismeretes, hatalmas ásványolajkészletek vannak." Szovjet csapatok segítenek az árvízsujtotta osztrák lakosságnak Sajtójelentések beszámolnak az Ausztria különböző vidékeit sújtó árvíz súlyos következményeiről. Az árvíz a legnagyobb mértékben Linzet, Felső-Ausztria fővárosát sújtotta. Linzben több mint 1000 ház került viz alá, s hat ember meghalt. Nagy nehézségek mutatkoznak a város áramellátásában. Alsó-Ausztriában nagy károkat okozott az árvíz Amstätten, Melk és Tulln térségében. E térségekben vasútvonalakat és gépkocsiutakat mosott el az ár, ezenkívül több híd és lakóház, valamint gazdasági épület pusztult el. Tirolban továbbra is hideg az idő. A hegyekből lezúduió hólavinák eltorlaszolják az országutakat és a hegyi legelőkhöz vezető utakat. Az .,Österre:chische Volksstimme" közli, hogy július 10-én este a nagy esőzések következtében megszakadt a forgalom nyolc ausztriai vasútvonalon. Valamennyi lap beszámol arról a hivatalos közleményről, amely szerint a szovjet megszálló hatóságok felajánlották a szovjet csapatok segítségét az osztrák kormánynak- Figl külügyminiszter köm szönetét fejezte ki az ajánlatért. Az „A1 Ahram" című lap rámutat, hogy Urfurban a szovjet szervek már hathatós segítséget nyujottak a szorongatott helyzetben levő lakosok megmentésében és egyéb mentési munkák megszervezésében. Tárgyalások a délkeletázsiai egyezményről A londoni rádió közlése szerint Új-Zéland és Ausztrália Vashingtoni nagykövetei további megbeszéléseket folytattak Bedell-Smith amerikai külügyminíszterhelyettessel a tervezett délkeletázsiai egyezményről. A Fülöp-szigetek washingtoni ügyvivője ugyancsak tárgyalt a külügyminiszterhelyettessel. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a megbeszélések célja az volt, hogy a „baráti és érdekelt" országokat tájékoztassák a /. Délkelet-Ázsiával kapcsolatos jelenlegi angol-amerikai tárgyalásokról. További hírek arról szólnak, hogy Szingapúrban befejeződtek NagyBritannia, az Egyesült Államok, Franciaország és Ausztrália vezérkari tisztjeinek megbeszélései a délkeletázsiai katonai helyzetről. Jelentések szerint a megbeszéléseid gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak és azokról nem adtak ki hivatalos közleményt. Az atomenergia az emberiség szolgálatában Irta: E. Agyirovics, a fizika-matematikai tudományok doktora 1954 június ľ] ... A jövő történetírója megállapítja majd, hogy ezen a napon a Szovjetunióban üzembe helyezték a világ első atomenergiával működő villanytelepét, amely ma már áramot ad a környék iparának és mezőgazdaságának. Az emberiség történetében először fordul elő, hogy az ipari turbinát nem a fűtőanyag kémiai energiája, nem a leeső víz mechanikai energiája mozgatja, hanem az ember által felszabadított atommag energiája. Szinte törvényszerű az, hogy éppen a Szovjetunióban tették meg az első lépést a magenergia békés, ipari felhasználása felé. Az ember fokozatosan vette birtokába a természet energiakészleteit. Szolgálatába állította a vizet és a szelet, a kőolajat és a szenet. Szóval röviden azt mondhatjuk, hogy az ember munkába állította a Napot. Az erőművek ka • zánjaiban, a gőzgépekben, a belsőégésű motorok hengereiben a nap sugarak energiája szabadul fel, az az energia, amelyet a növényzet sok százmillió évvel ezelőtt tartalékolt. A Nap, amikor a tengerek és az óceá^k felületéről elpárologtatja a viret, szüntelenül felújít, ja a folyók vízenergiáját, amikor pedig egyenetlenül melegíti fel a légkör különböző rétegeit, azzal felébreszti a szelet. A Földön minden eddig használt energiakészlet a Napnak köszönheti keletkezését. És ma szemünk láttára újfajta energiatermelés indul meg: az atommagenergiáé. A mérték még egyelőre nem túlságosan nagy, de éppen ezé az energiáé a jövő. Az atomenergia előállítását a társadalom fejlődésének olyan- nagyjelentőségű történelmi eseményével hasonlíthatjuk össze, mint a tűz birtokbavétele. Engels szavai szerint, amikor az ember dörzsölés útján tüzet állítót^ elő és első ízben lett ura a természet bizonyos erőinek, akkor ezzel véglegesen elválasztotta magát az állatvilágtól. Költői formában erről szól Prometheusz gyönyörű legendája. Az ember, miután megtanulta, hogyan kell tüzet osiholni, lehetőséget kapott arra, hogy felhasználja az égő testek kémiai energiáját. De tíz- és tízezer évre volt szükség, hogy ennek az energiának közvetlenül hő formájában történő felhasználásától megtegyék az első lépést a mechanikai energiává való átalakítás felé, a munka tökéletesítése felé. Ekkor kezdődött a hőgépek, a gőz- és belsőégésű motorok kora. Még az elektrotechnika sem ' tárt fel közvetlenül újabb energiatartalékokat, mert hiszen a természetben nem találunk villamosenergiakészleteket. De az elektromosság törvényeinek megismerése rendkívül kibővítette a fűtőanyagok kémiai energiájának, a víz és a szél mechanikai energiájának alkalmazási lehetőségeit: az emberek megtanulták, hogyan továbbíthatják az energiát vezetékeken keresztül sokszáz kilométer távolságra. így tehát az energiatermelés egész eddigi története tulajdonképpen nem más, mint annäk története, hogyan tökéletesítették a kémiai és mechanikai energia észszerű kihasználásának eljárásait. Egy kilogramm urán 20 millió kilowattórát ad, vagyis annyit, amennyit 25.000 tonna legkiválóbb minőségű szén. Pedig az urán bontása a magenergia termelésének csak első lépése, akkor még csak az atommagban rejlő energia egy ezredrészét vonják ki. A tudomány megállapította, hogy nemcsak az uránban, plutóniumban és hidrogénben rejlik atomenergia, hanem minden körülöttünk lévő testben. Ezek az energiakészletek kimeríthetetlenek. Az út mentén heverő kődarabban olyan mennyiségű energia rejlik, hogy ha azt sikerülne' felszabadítani, úgy helyettesíteni lehetne velük, mondjuk, a dnyeperi vízierőművet tíz esztendőn át. A magfolyamatok tudományos és technikai birtokbavétele az emberi elm?ô nagyszerű győzelme. Ehhez- szükség volt arra, hogy megismerjék az atommagban, a milliméter egymilliomodrészének egymilliomodnyi távolságában lejátszódó jelenségek törvényszerűségeit. Meg kellett tanulni e folyamatok irányítását, hogy aktív behatást tudjunk gyakorolni rájuk. E feladat sikeres megoldása újabb bizonyítéka annak, hogy az emberi felismerés lehetőségei korlátlanok, hogy az idealisták és a gnosztikusok állításai ellenére az emberi elme képes behatolni olyan területekre, amelyek nem érzékelhetők közvetlenül az érzékszervek segítségével. Ma már tudjuk, hogy az atommag olyan küzdőtér, amelyen kolosszális erők vívnak harcot egymással. Az atommag pozitív töltésű proton részecskékből és semleges töltésű neutron részecskékből áll. A protonok közt működő elektromos taszítóerő igyekszik a magot szétrombolni. Ezzel szemben a magvonzás erői összetartják a részecskéket és megőrzik a mag épségét. Azért tudták az uránmag energiáját először felhasználni, mert itt lehetett a legkönnyebben megteremteni azokat a feltételeket, amelyek mellett az elektromos taszítás erői legyőzik a magvonzást. A magok eközben szétrombolódnak és a keletkező részecskék óriási gyorsasággal szerteszóródnak. A magreaktorban (az uránkazánban), ahol az atomenergia ipari kitermelése történik, mindez egy lassító közegben — grafitban és több más anyagban — játszódik le. j A mag szétesésekor képződő részecskék áthaladnak a grafitrétegen, közben lefékeződnek és energiájukat továbbadják a lassító közegnek, amely ennek következtében felmelegszik. Az így nyert meleggel hevítik a vizet, vagy más folyadékot, amelyet átváltoztatnak gőzzé és túlhevítenek. A gőz mozgásba hozza a generátorral összekapcsolt turbinát. így tehát a magenergia átváltozik villamosenergiává, amelyet továbbítanak a gyárakba, bányákba, kolhozokra és gépállomásokra. Az atommag óriási erőinek birtokbavétele korlátlan mértékben növeli energiakészleteinket. A hű és a vízerőművek mellett dolgozni kezdenek az atomvillanytelepek. A szovjet emberek büszkén olvassák a Szovjetunió Minisztertanácsának közleményét, amely szerint üzembehelyezték a szovjet atomenergiatermelés elsőszülöttjét, az 5000 kilowatt teljesítőképességű villanytelepet. Tudósaink és mérnökeink most azon dolgoznak, hogy elkészüljenek az 50.000—100.000 kilowatt teljesítőképességű, atomenergiával működő ipari villany telepek. Ezzel kapcsolatban érdekes megállapítani, hogy a 100.000 kilowatt teljesítőképességű, atomenergiával működő villanytelep egy nap körülbelül 200—250 gramm uránt fogyaszt. Ugyanilyen teljesítőképességű hőerőműhöz naponta sokszáz tonna szénre van szükség. Amint látjuk, ezzel szemben aránytalanul kevesebb magfűtőanyag lehetővé teszi * atomvillanytelepek építését az ország bármely részén. Ez különösen fontos a fűtőanyag- és vízienergiatartalékoktól messze fekvő területeken. Az atommag energiájának birtokbavétele nemcsak az energiatermelés óriási mértékű fejlődését jelenti, hanem az egész technika fokozatos minőségi megváltozását is. A magfűtőanyagokra való áttérés idővel forradalmasítja a közlekedést. Sok olyan feladat, amelyet a belsőégésű vagy reaktív motorok segítségével nem tudtak megoldani, most elérhetővé és megvalósíthatóvá válik. A magreaktorral működő repülőgépek gyakorlatilag korlátlan távolságra repülhetnek. A minimális magfűtőanyagfogyasztás sokatígérő távlatokat nyit meg a tengeri, a vasúti és egyéb közlekedési eszközök előtt. Idővel. a vüágmindenség térségeit is meghódíthatja az ember. A legutóbbi időkig a bolygók közötti repülést az akadályozta, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő hatékony energiaforrás. A magfűtőanyag megoldja ezť a problémát. Most már csak olyan anyagokat; kell találni, amelyek kibírják a magfolyamatok közben keletkező rendkívül magas hőmérsékletet E nehézségek megoldásának módját majd az idő mutatja meg. Lehet, hogy tanúi leszünk annak, amikor a Földről elindul az első bolygóközi repülőgép... , A magfűtőanyag felhasználása lehetővé teszi, hogy a jövőben ne égessék el a szenet és a kőolajat —, a vegyiipar számos ágának legérté-. kesebb és legfontosabb nyersanyagát. Nagyszabású fejlődésnek indul az új magkémia. A mag átalakítása az atom valamennyi tulajdonságának mélyreható megváltoz. tatásához vezet: az egyik elem átváltozik a másikká, például a nitrogén oxigénné, vagy a higany arannyá. Más szóval, a modern tudomány megvalósítja az elemeknek azt az átváltoztatását, amelyről a középkorban az alchimisták álmodoztak, s amelyet még nemrégiben lehetetlennek tartottak. A magkazánokban mesterségesen megteremtett atomok rádióaktívak. Mint ismeretes, a rádióaktiv kisugárzás megöli a baktériumokat, megsemmisíti a rosszindulatú daganatokat, mélyrehatóan megváltoztatja az anyagok vegyi és fizikai tulajdonságát. A természetes rádióaktív elemek igen ritkák és drágák. A magreaktorokban olcsó, mesterséges rádióaktív elemeket állíthatnak elő olyan mennyiségben, amely megfelel többszáz 'tonna rádiumnak. A magfizika segítséget nyújt az orvostudománynak ahhoz, hogy, megszabadítsa a lakóhelyeket a mikrobáktól, fertőtlenítse az élelmiszereket, megsemmisítse a fertőző betegségeket, aktív rádióterápiát folytasson. A hatalmas kisugárzási források, a magreaktorok segítségével új iparágak keletkeznek és fejlődnek ki: a fémek, a műanyagok és egyéb anyagok rádióaktív technilógiája. ... Az atomenergia először nem áldásként jelentkezett az emberiség életében, hanem a rombolás gonosz erejeként. Első lépését két város romjai és 100.000 ember halála jelzik. Az óceánon túl most is vannak magukat tudósoknak nevező emberek, akik az újságok és folyóiratok hasábjain további rombolások, újabb tömeggyilkosságok lehetőségeit fejtegetik. Mások rémült félelemmel kiáltoznak a tudomány ártalmas voltáról, amely szerintük pusztulást hoz az emberiségre. Az első atomvillanytelep üzembehelyezéséről szóló szovjet kormányközlemény azt mutatja, hogy az atomenergia a szovjet emberek kezében nem a rombolás eszköze, hanem az alkotásé, hogy az atomenergia nem rejt magában semmiféle különleges „romboló" tulajdonságokat. A Szovjetunióban ez a jóindulatú és józan erő mostantól fogva már gyakorlatilag a kommunizmus építését szolgálja. E ragyogó cél eléréséhez az ipari erők hihetetlenül magas színvonalú fejlődésére van szükség. Az atomenergia elősegíti e feladat lehető leggyorsabb* megoldását. Az új és nagy erő lehetővé teszi, hogy megváltoztassák a folyók futását, hogy lakottá és virágzóvá változtassák a jelenleg víztelen pusztaságokat, hogy felmelegítsék az' örök fagy hpnát, hogy birtokba vegyék a föld mélyében rejlő kincseket. Az energia bősége fölöslegessé teszi a nehéz fizikai munkát és szabaddá teszi az embert az alkotó tevékenységre. Az atomenergiával működő első' ipari villanyetelep üzembehelyezése biztos záloga annak, hogy az atommag óriási és gyakorlatilag kime-. ríthetetlen készleteit békés célokra, az emberek javára és boldogságára fogják felhasználni. (A „Lityeraturnaja Gazetta" 1954. július 3. számából.). / v