Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-02 / 160. szám, péntek

2 m 1.954. július 2­Sze k szer vezeti dolgozók a CsKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítéséért A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szövetsége központi bi­zottságainak nagy része június 30­án és július 1-én ülésezik Prágá­ban. Az üléseken részt vesznek a minisztériumok, a CsKP KB appa­rátusa, a Központi Szakszervezeti Tanács képviselői, az illetékes gaz­dasági ágak legjobb dolgozói. A kongresszusi irányelvek részletes megmagyarázása és megvitatása után a szakszervezeti dolgozók olyan intézkedésekhez folyamod­nak, amelyekkel hozzájárulnak gazdaságunk további fejlődésének és népünk életszínvonala emelésé­nek biztosításához. „A párt és a kormány határoza­tának tel jesítésével emeljük a vas­úti forgalom színvonalát" jelszóval­nyitották meg a Nemzeti Klubban a vasúti alkalmazottak szövetsége központi bizottságának ülését. An­tonín Pospíšil közlekedésügyi mi­niszter a vasúti forgalom sikerei­ről és nehézségeiről beszélt, ame­lyeket le kell küzdenünk, hogy vasutaink gyorsan, biztonságosan és rendszeresen szállítsanak. Jirí Kos, a szövetség elnöke ar­ról beszélt, hogyan javítja meg a szakszervezet az állami terv fel­adatainak teljesítésében, a szocia­lista munkaversenyben, az állami és munkafegvelem megjavításában nyújtott segítségét. Foglalkozott a jobb villanyáramellátás biztosítá­sával is, amit a vasutasok a vil­lanyáramfejlesztő telepekre irá­nyuló fontos és rendszeres szén­szállítással, a bányákba irányuló vagonok egyenletes beállításával és elszállításával és a vasutak egész működési terén villanyáram­takarékoskodással segíthetnek elő. A vitában felszólalt Pavol Dan­ko vrsovicei mozdonyvezető, aki r'imutatott a nehéztonnás mozga­1 m terjesztésének szükségére. A mozgalom sikerei azt mutatják, hogy a haladó munkamódszerek segítségével minden feladatot el tudnak végezni. Pavol Danko és mozdonyvezetőcsoportja túlteljesí­tette a párt _X. kongresszusának tiszteletére tett felajánlását, mely szerint 40 millió tonnakilométert kellett volna megtenniök és emel­lett a fűtőanyag 5 százalékát kel­latt volna megtakarítaniuk. 20szá­calék fűtőanyagot takarítottak 1 meg. A mozdonynál 5 havi fűtő­anyagmegtakarításuk 300 tonnát tett ki. Josef Veselý, a nymburki vasúti műhely üzemi tanácsának elnöke rámutatott arra, hogyan fé­kezik a műhely munkáját egyes üzemek hibás termékei. František Drahoš vršovicei mozdonyvezető ezután bejelentette csoportjának felajánlását, hogy a csehszlovák és szovjet vasutasok barátsági napjá­nak és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszte : letére havonta 10 millió tonnaki­lométert tesznek meg, november 7­:g pedig 40 millió tonnakilomé­tert. Barnaszénnel fognak csak fű­teni és további 4 mozdonyvezető­csoportot is megnyernek felajánlá­suk kibővítésére. Az állami kereskedelem alkal­mazottai szövetsége központi bi­zottságának ülésén részt vett Fran­tišek Krajčír belkereskedelemügyi miniszter, Richard Dvoŕák külke­reskedelemügyi miniszter, Václav Oklešték, a belkereskedelmi mi­niszter helyettese, és Ottó Kocour, a külkereskedelemügyi miniszter helyettese. A fő beszámolót Márie Radová, az állami kereskedelem alkalmazot­tai szövetsége központi bizottságá­nak elnöke tartotta. Megjegyezte, hogy kereskedelmi dolgozóink a X. kongresszus tiszteletére egyedül a belkereskedelem szakaszán 46 mil­lió 439.250 korona értékű megta­karítást . és akkumulációtúlteljesí­tést jelentő összüzémi felajánlást tettek. Lényegesen csökkentették a normánfelüli készleteket, fokoz­ták a munka termelékenységét, meggyorsították a forgóeszközök forgalmát és megrövidítették a terv teljesítésének és túlteljesítésének határidejét. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok a fogyasztók kiszolgá­lásának megjavítására és az új munkamódszerek alkalmazására, a példásan kiszolgáló brigádok be­vezetésére az üzletekben és a közös étkeztetési üzemekben. A vállalaton belüfi hozrascsot következetes be­vezetése további lépést jelent nép­gazdaságunk fejlesztése egyik fel­adatának biztosítására: a gazdasá­gosság rendszerének megszilárdítá­sára egész gazdaságunkban. A köztársasági elnök fogadta az új lengyel nagykövetet Antonín Zápotocký köztársasági elnök Václav Dávid külügyminisz­ter jelenlétében július 30-áti dél­előtt a prágai Várban fogadta Adam Cubert, a Lengyel Népköz­társaság új csehszlovákiai rendkí­vüli meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A be­mutatkozó kihallgatáson jelen vol­tak a köztársasági elnök irodájá­nak képviselői. A nagykövetet és kíséretét Josef Šedivý, a külügy­minisztérium protokollfőnöke ka­lauzolta. A köztársasági elnök és a len­gyel nagykövet beszédet mondtak. A beszédek elhangzása után a köztársasági elnök a külügyminisz­ter jelenlétében hosszantartó szí­vélyes beszélgetést folytatott a len­gyel nagykövettel. A legjobb szénipari dolgozók értekezlete A Fűtőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium és a Bányaipari Alkal­mazottak Szövetsége július 3-ra és 4-re hívja össze a legjobb szénipa­ri dolgozók értekezletét. A prágai Várban tartandó ülésen megtárgyalják a szénfejtés tervé­nek a nyári hónapokban való tel­jesítésével és túlteljesítésével, va­lamint népgazdaságunk szükséges széntartalékainak megteremtésével kapcsolatos kérdéseket. Az érte­kezleten továbbá értékelik a szén­ipar fejlesztésére és a szénfejtés biztosítására 1954-ben teendő ha­ladéktalan intézkedésekről szóló párt- és kormányhatározat teljesí­tését és kitűzik a munka termelé­kenysége fokozásának és a bánya­ipari termelés gazdaságossá tételé­nek további útját. Üzemeink segítsége az aratásban és csép­lésben Avítkovicei Klement Gottwald Vasművek munkásainak két gé­pészbrigádja a napokban eltávozott a nové-lublicei és a bartošovicei egységes földművesszövetkezetek­be. Az egyik brigádnak 12, a má­siknak 9 tagja van. A brigádok se­gítenek a szövetkezeti tagoknak a gépek aratásra való előkészítésé­ben'. A vítkovicei munkások az említett községekben 405 órát dol­goztak a szénakaszáló és aratógé­pek javításán. A nemzeti bizott ság ta gjána k tö megkapcsolatáról Beszélgetések a választékkal A nemzeti bizottság tagja tömeg­kapcsolatának egyik formáját a vá­lasztókkal való beszélgetések al­kotják. A nemzeti bizottságokról szóló törvény előírja, hogy a nemzeti bi­j zottság tagja köteles nyilvános be­szélgetéseket rendezni, hogy így : elmélyítse kapcsolatét a dolgozó ] tömegekkel. Erre már csak azért is súlyt kell helyezni, mert a válasz­tások előtti nemzeti bizottságok fő fogyatékossága éppen abban állott, hogy nem álltak kapcsolatban a néppel. Milyen formái lehetnek az ilyen beszélgetéseknek? A nemzeti bizottság tagja válasz­tókerületében egyrészt önálló beszélgetéseket rendezhet. Ezt még a beszélgetés szervezése során tu­datja a nemzeti bizottság tanácsá­val; a beszélgetés idejét, helyét és programmját a fogadónapokhoz ha­sonlóan kell közzétenni. A beszél­getést lehetőleg ugyanabban a hely­ségben tartsa meg, ahol a fogadó­napot. A nemzeti bizottság tagja más­részt ezt a beszélgetést a választó­kerületi polgárok valamely más összejövetelének keretében is ren­dezheti. Például Komáromban az utcabizottság összehívja a Molotov­utcában lakó polgárokat. Ezen az összejövetelen megjelenik a válasz­tókerület nemzeti bizottsági tagja is és beszélgetést folytat a polgá­rokkal. A nemzeti .bizottság tagja a be­szélgetésnek ezt a második formá­zottság, vagy a tanács fontos lépés­re határozta el magát. Példa^A marcellházai NB tanácsa elhatározta, hogy bizonyos időpon­tig beadja a burgonyatermés 40 szá­zalékát. A NB tagjai beszélgetés keretén belül magyarázták meg a termelőknek, hogyha ezt a határo­zatot teljesítik, akkor a község hozzájárul ahhoz, hogy a lakosságot ellássák burgonyával. Megmagya­rázzák azt is, hogy ezen a téren a bratislavai és a nyitrai kerület so­kat tehet. Megmondják egyben, milyenek a terménybeadási kedvez­mények és milyen terménycsere lehetőségek várnak azokra, akik hozzálátnak a tanács határozatának teljesítéséhez stb. Milyen időközönként kell a beszélgetéseket senfiezni? Arra való-tekintettel, hogy a NB tagjának még sok más lehetősége is van a tömegkapcsolat megszer­vezésére és elmélyítésére (pl. fo­gadónapok, beszámolok stb.), az ilyen beszélgetéseket nem szabad túlsűrűen rendezni. A beszélgeté­sek a fogadónapoktól eltérően, nem rendszeresen rendezendők, hanem csak a szükség szerint. Különösen olyan esetekben, ha a NB fontos ügyben, határozathozatal előtt, tudni akarja a polgárok vélemé­nyét, ha meg kell ismertetni a pol­gárokkal a párt, kormány, a nem­zeti bizottság, vagy tanácsának fon­tos határozatait, ha a NB és taná­csa munkájának menetével akar­ják mégismertetni a polgárokat, ha oly törvényről, rendeletről, előírás­.,, , , ról, stb. van szó, melynek betartá­jat hasznalja fel: ha a választókéra- s a, teljesítése az egész lakosságot letukben egyébként is sok az ösz- S|rinti s mely éppen ezért megkí­Autóbuszunk elhagyja Tornát és •iskivág a rozsnyói útnak. Hátunk mögött hagyjuk a reggeli nap fé­nyében fürdő várat, elmaradnak Szádellő romantikus sziklái, ki­érünk a görgői és alrnási út lomb­átorából. Az autóbusz tetőnyílá­rán keresztül friss szénaillat árad. Jókedvű, vidám munkások szállnak ki és be a megállókon. A kraszna­horkai mauzóleum előtt iskolások várakoznak a beszállásra, gyerek­sereg énekel a vár felé vezető úton,' a lányok kezében mezei vi­rágcsokor. Munkába indulók, ki­rándulók, fiatalok, öregek — min­denkit jókedvre hangol ez a szép nyári nap. Rozsnyóra érkezünk. Tarkáttik a város főterén a zöldségpiac. Autók rohannak az utcákon teher­rel megrakodva, traktorok igye­keznek ki a határba. /I betléri és dobsinai út felöl tudakozódnák a motorkerékpáros kirándulók. Az újságárus bódéja előtt kis csoport várakozik a most érkezett napila­pokra. A várost a XII. században alapí­tották. Vasércbányászata a múlt­ban is inén jelentős volt, de hat­ván, f szerepe van n$mzetgaz­,1a ..xban most, amikor a fel­s.rái. ,.»»a't ország szocialista iparo­si' ŕ 'k nagyszerű eredményei­hez járul hozzá. Hatalmas fejlődésen ment át a bányaüzem az ország felszabadu­lása óta. A párt és kormány gon­doskodása megteremtette a dolgo­zók életszínvonalának emelkedését, a termelés korszerűsítésével na­gyobbak a termelés eredményei. Lakások épültek, városnegyedek fejlődtek. A dolgozók munkájának eredményei az anyagi és kulturá­Rozsnyói levél lis szükségletek növekedésében és kielégítésükben mutatkoznak meg. A bányaüzem hatalmas fejlődé­sével ellentétben magának a vá­rosnak fejlődése lassúbb ütemű. A város új vezetőségének még nagy feladatokat kell megoldania, hogy az elmúlt rendszer mulasz­tásait pótolja, a várost korszerű­sítse és nemzetgazdasági fontossá­gának megfelelően kiépítse. Egyik legégetőbb feladata a csatornázás. Esőzések idején a te­ret és az utcákat víz lepi el, mely­nek nincsen lefolyása. A jelenlegi gyér csatornázás nem elegendő a víz levezetésére. A Drázus-patak áradása sok anyagi kárt okoz, sza­bályozását nem lehet tovább ha­logatni. A város főterének és ut­cáinak rendezéséhez máris hozzá kellene fogni. Nagy a por, a város tisztántartásában és karbantartá­sában sok a hiányosság, öntözőko­csi nincsen. Rozsnyón most minden nagyobb Icultúresemény a városháza nagy­termében folyik le. A Csemadok színjátszói itt léptek fel nem ré­gen a Peleskei nótáriussal. A fa­lakon levő plakátokból megtud­juk, hogy a tornaijai színját­szók nem régen a Csínom Pal­kót játszották két napon át. Most a komáromi területi színház tartja előadásait két darabbal; az Ingyenélökkel és a Hídépítőkkel lép fel Rozsnyó közönsége előtt. A járási Művelődés Házát még nem sikerült felépítenie a város­nak, bár a tervek ugyanúgy mint­a városrendezés tervei már jó ide­je készen vannak. Hiányzik tehát az a kultúrközpont, mely a nép­nevelési munkát, a járás és a vá­ros kultúréletének irányítását vol­na hivatva betölteni. Az egykori legényegylet helyi­ségében 253 ülőhelyes terem van. Itt tartja előadásait a mozi. A mo­ziépületet, mely 249 férőhelyre van tervezve, még nem fejezték be. A készülő mozihelyiség a fej lődő város lakossága mai arány­számát véve alapul — kisméretű. Az új moziépületen folyik a mun­ka. A kis nézőtérrel rendelkező moziépület ideiglenes megoldás, de ezzel is felszabadul egy épület, amelyben a járási népművelési ügyosztály terve szerint majd a járási Művelődés Háza talál ott­honra. A rozsnyói bányászmúzeum, melynek anyagát néhány év előtt Betlérre vitték, most visszakerült eredeti helyére. A múzeum anya­ga a gömöri bányászat és kohá­szat fejlődéséről nyújt képet, s mint egyedülálló ilyen szakirányú múzeum Szlovákiában, rövid időn belül ismét teljesítheti kultúrfel­adatát. A városnak naponta számos lá­togatója van. A közeli dobsinai jégbarlangot, a betléri kastély ér­tékes múzeumát és gyönyörű parkját, a krasznahorkai vár mú­zeális értékeit és a mauzóleumot a látogatók ezrei keresik fel. A tanulmányutak és kirándulók részvevőinek kiindulópontja Rozs­nyó. A várost hagyományai, köz­ponti fekvése a gömöri bányászat szellemi központjává avatja. En­nek a hivatásának jelenlegi álla­potában csak részben tud eleget tenni. A járás és a város nemzeti bizottságai tisztában vannak fel­adatuk fontosságával és nehézsé­gével, éppen azért fokozott aktivi­tással igyekeznek a városrendezés tervét minél előbb teljesíteni. Mészáros Gyula szejövetel és gyűlés, ha ezt az ügy sürgőssége megkívánja, vagy ha a tömegszervezetek gyűléseinek, vagy összejöveteleinek programmja meg­egyezik azzal, amit a nemzeti bi­zottság tagja is közölni akar. Példa: Érsekújvárott, az Andódi-utcában jobb csatornahálózat építését hatá­rozta el a nemzeti bizottság. Ehhez azonban az utcában lakó polgárok személyes munkája és kezdeménye­zése is szükséges. Erről akar be­szélni úgy a nemzeti bizottság tag­ja, mint az utcabizottság elnöke. A nemzeti bizottság tagja önálló beszélgetéseket akkor rendez, ha ezt megkívánja a közölnivaló fon­tossága — mondjuk ha a párt és a kormány fontos határozatainak is­mertetéséről és gyakorlati kivitelé­ről van szó, vagy ha a nemzeti bi­vánja az aprólékosabb magyaráza­tot, ha egyéb fontos ok forog fenn. mint pl. szocialista versenyre való felhívás, a földműveléshez szüksé­ges munkaerők megszervezése stb. A beszélgetések rendezésénél se­gítséget nyújt a NB tanácsa, mely köteles a beszélgetések szervezési­technikai oldalát biztositáni, pl. ki­jelölni a helyiséget, közzétenni a beszélgetés idejét és helyét. — A NB tanácsa azonban köteles ezen­kívül még a beszélgetések tartal­mát illetőleg is segítseget nyújtani. Tájékoztatja a NB tagjait a NB munkájáról, sikereiről, hiányairól, terveiről és legfontosabb határoza­tairól. Mindez nagyon fontos, mert enélkül a beszélgetések könnyen csak formális összejövetelekké vál­nának és nem a közös, konkrét munka színhelyévé. Oj mezőgazdászok A királyhclmeci járásba tartozó Boly község magyar tannyelvű nyolcéves iskola utolsó évfolya­mának tanulói türelmetlenül vár­ták az évzáró vizsgákat. A vizsgák nemcsak örömteljesen szémléltették eddig végzett munkájukat, hanem elsősorban gondosan kiértékelték felkészültségüket a gyakorlati élet­re. A tanulók pályát választottak. Többen a mezőgazdaságba mennek dolgozni. Köztük van Fucsík Má­ria kitűnő tanuló is, aki jelentke­zett a leleszi mezőgazdasági isko­lába. Példáját további öt tanuló követte, akik az évvégi vizsgák után elhatározták, hogy az EFSz­ekben fognak dolgozni. Géri Béla a solnički EFSz-ben együtt fog dolgozni apjával, aki kiváló sertés­gondozó. Troska Géza és Molnár Barna is az EFSz-ben fognak dcl­gozni. Az egyik a žatíniban, a má­sik a bolyiban. Mészáros Margit és Molnár Erzsébet, a Micsurin-kör aktivistái is csatlakoztak hozzájuk és elhatározták, hogy eddigi ta­pasztalataikat felhasználják a szö­vetkezeti földeken. „Úgy fogunk dolgozni, — mondotta Troska Géza az ünnepélyes búcsúztatáson — hogy iskolánknak és tanítóinknak ne legyünk szégyenére." Tanulótársai lelkes tapssal fo­gadták szavait. Felhívás 1954. szeptember 6—7-én felvé­teli vizsgák lesznek a Magyar Tan­nyelvű Pedagógiai Iskolába, Bra­tislava, Dunajská ul. 33., mindazor dolgozók számára, akik a Dolgozók Esti Iskoláján, valamint a Dolgozók Távhallgatói Tanfolyamán akarják magukat továbbképezni. Részletes felvilágosítást az igaz­gatóság nyújt. Ä tömegszervezetekben dolgozó kommunisták helyes irányítása (Folytatás az 1. oldalról.) A községek szépítéséről és a pol­gárok elégedettségéről való gon­doskodásban, a mezőgazdasági ter­melés növelésére vonatkozó irány­elvek teljesítésében, a mezőgazda­ság fejlesztésében, a begyűjtés biztosításában és egyéb feladatok Teljesítésében jelentős feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra. E feladatok teljesítésével' kapcso­latos agitációs munkát a párt irá­nyítja és szervezi. A tömegszervezetek minden egyes dolgozót magukba tömöríte-, nek. Munkájuk nélkül nem tud­nánk megvalósítani a szocializmus felépítését. A tömegszervezetekben működő kommunisták helyes irá­nyítása fontos feltétele annak, hogy a tömegszervezetek a párt hathatós eszközét alkossák a dolgo­zók aktivitásának fejlesztésében, jelentős segítséget nyújtsanak a pártnak népünk boldogságáért folytatott küzdelmében.

Next

/
Thumbnails
Contents