Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-10 / 167. szám, szombat

> BJJSZ0 1954. július "Í"0. A kormány új érdemes művészeket nevezett ki A csehszlovák kormány az el­feiúlt napokban Vincent Beneš akadémiai festőnek egész életé­ben kifejtett művészi tevékenysé­géért képzőművészetünk fejleszté­se terén elért érdemeiért, Karel Konrád írónak, a Csehszlovák Bé­kedíj birtokosának eddigi művé­iszi tevékenységéért és irodalmunk fejlődése terén elért érdemeiért az érdemes miívcsz címét adományoz­ta. A prágai Pálffy-palotában csü­törtökön, július 8-án rendezett ünnepség keretében adta át J. Taufer államdíjas, a közművelődés­ügyi miniszter helyettese, a ki­tüntetett művészeknek a kinevező okmányokat. A királyhelmeci állami gazdaságok sikeresen teljesítik a X. kongresz­szus irányelveit Á királyhelmsci igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok dolgozói igyekeznek y valóraváltani azokat a feladatokat, amelyeket a CsKP X. kongresszusa tűzött az állami gaz­daságok dolgozói elé. Sok munka­ágazatban bevezették már a ju­talomrendszert, amely nagyban nö­veli a dolgozók munkakedvét és hatásosan elősegíti a munkaterme­lékenység fokozását. Május hónap­ban pl. az igazgatósághoz tartozó összes gazdaságban a fejési átlag 8 liter volt. Egy hónap alatt ezt 10 literre emelték a gazdaságok tehe­nészei, a hízósertések napi súly­gyarapodását pedig 42 dkg-ra sike­rült emelniök. * Ä fejszési állami gazdaság dolgo­zói szorgalmasan végzik a takar­mánybegyűjtést, hogy az állatok számára elegendő jóminőségű ta­karmányt biztosítanak. Az őszi árpa aratását ^ebben a gazdaságban már befejezték. Most jól felkészül­nek a többi gabonaneműek aratá­sára, melyet 15 napra terveznek. Három kévekötő-aratógéppel és egy kombájnnal végzik majd a gabona­neműek aratását. Á szomotori állami gazdaságban már június 26-án délben megkezd­ték az ószi árpa aratását, s azt jú­nius 28-ig 8 hektáron el is végez­ték. Jó termésre számítanak ebben a gazdaságban mindenfajta gaboná­ból. Kapásnövényekből is jó ter­mést várnak. A gazdaság dolgozói már a korai burgonya szedését is megkezdték, s június 28-án 25 mázsa új burgonyát adtak a köz­ellátásnak. A perbenyiki állami gazdaságban is megkezdték az elmúlt héten az őszi árpa aratását. A tízhektáros árpaföldön egy kévekötő-aratógép dolgozik. A közeli napokban a ta­karmányfélék begyűjtését is be­fejezik. F. K. Jól gazdálkodnak a dernöi bányászok A DERNŐ FELÉ VEZETŐ ÚTON haladva, jobboldalt az éppen épülő Béke-vasútvonalat látjuk. Amikor majd ezen az úton az almási alag­út felé megy a vonat, az utazók szeme elgyönyörködik a baloldalt elterülő szép tájon, amelyet — mintha meséből ragadták volna ki — Krasznahorka festői vára díszit. A vár alatt elágazik az út. Mi a dernöi Antal-bánya felé megyünk. Az erdőn átvezető utat egyszer­csak drótkötélpálya szeli keresztül — és kiragad minket a meséből. Afasérccel megterhelt csillék gu­rulnak a magasban az erdő fölött vezető pályájukon. Ahonnan elin­dútíak, ott van a gömöri vasérc­bányák dernői üzemének Antal­bányája. A bánya egyike az üzem legjobb részlegeinek. Magasan túl­teljesítette a júniusi tervet. Most is nagy feladatok előtt állanak a bánya dolgozói: majdnem 100.00C koronával olcsóbban hozzák a föld felszínére a vasérc tonnáit: Itt ugyanis új, mai bányászok dolgoz­nak, akik nem szórják szét köny­nyelműen a föld kincsét. Kik ezek az emberek és hogyan dolgoznak? Eleinte, amikor még nem érezték, hogy saját földjük­ből saját ércüket bányásszák, nem érdekelték a bányászokat az olyan szavak, mint a gazdaságosság, az önköltségcsökkentés. „Nincsen ab­ból a bányásznak semmije" — az ilyen gondolkodás sokáig él az em­berekben és nehéz azt belőlük ki­hozni. Talán nehezebb, mint az ér­cet a földből. Nézzük csak meg, hogyan érteti meg ezeket a fogal­makat bányája dolgozóival Herc­ner István üzemvezető. Hercner elvtárs fiatal ember. A dernői bányákban mégis majdnem mindeki ismeri. Hiszen itt született, itt kezdte a munkát a bányában. De az még a régi -világban volt. Ma megfelelő szakképzettség megszer­zése után a bánya vezetője. Szíve­sen elbeszélget a bányászokkal, ér­ti a munkáját, nyugodtan tanácsot kér tőle akárki. Amióta az olcsóbb termelés és gazdaságosság lett az egyik fő feladat, gazdasági tanács­adója is a dolgozóknak. Az a célja hogy ne csak ő, hanem a bánya minden dolgozója jó gazdája legyen munkahelyén ek. MINDEN PÉNTEKEN értekezle­ten találjuk Hercner Istvánt a bá­nya funkcionáriusai és dolgozói között. Arról van ezeken a tanács­kozásokon szó, hogy mennyire ja­vult, vagy rosszabbodott az anyag­megtakarítás, milyen a bánya gaz­dasági helyzete, mit kell tenni, hogy javuljon. — Ha gyakrabban is ismételem ezeket a dolgokat, mint amennyire kellemes, mégis ismétlem. A gaz­daságosságból sohasem elég. Egy ilyen megbeszélésen Lévai Jenő elővájár is felszólalt. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy jól fel lehet használni a régi síneket, töm. löket, eldobott csavarokat, bánya­fát. Megvitatták a dolgot. Az ered­mény a segédanyagok nagy meg­takarítása lett. Hasonló volt az eset a robbanó­anyaggal is. Majdnem 2 kg-ot tud­nak belőle megtakarítani egy rob­bantásnál. Egyszer az a gondolata támadt Hercner elvtársnak, hogy jó volna, ha mindenki tudná, melyik szer­szám mibe kerül. És szerzett egy nagy képet, amelyen rá voltak raj­zolva az összes szerszámok, s fel voltak tüntetve az árak és ezt ki­függesztette, hogy mindenki lát­hassa. Kitűnt, hogy a fúrók koro­nafeje a legdrágább, pedig olyan kicsi az egész, mint a két újjam. Köninyű elveszteni. Amikor a ve­zető a bányában jár, szeret a lába elé nézni. Amikor koronafejet ta­lál, mindig az ára jut az eszébe. Ma már azt mondja, hogy régen nem talált hányódó koronafejet a bá­nyában. Pedig most még jobban figyeli. — Van javulás a gazdaságosság terén — mondja Hercner üzemve­zető. — De ez még mii}^ nem az, amit el lehet érni. Robbanyóanyag­ból pédául még mindig többet fo­gyasztanak, mint amennyit a nor­ma előír, pedig már ezt is majd­nem két kilóval csökkentettük. A legtöbbet persze úgy adhatják gazdaságunknak a bányászok, ha a tervüket teljesitik. Ezt pedig csak a jól megszervezett munka­verseny biztosíthatja. Erről Herc­ner elvtárs ezt tartja: — A legfontosabb, hogy minden hónap végén tisztában legyünk az elkövetkező hónap feladataival. Ezeket minden munkahelyre pon­tosan szét kell írni. hogy minden­ki ismerje feladatát. Szavainak helyességét a nagy táblán ellenőrizhetjük. Június hó­napban minden ércfajtából 105.8, 101.3 és 102.6 százalékra teljesí­tették tervükeit. A legjobbak nevei is itt vannak: Manko János, Kuch­ta István, Bollo Elemér. Ismerték feladataikat és teljesítették azokat. DE GYÚJTSUK MEG a bányász­lámpát és nézzünk szét a bányá­ban. Odakinn már süt a nap, de a földrétegen át tovább tart az é'Ső­csepp útja. Úgy zuhog itt a víz, mintha dézsából öntenék. Pedig jóval 100 méterrel a felszín alatt vagyunk. Elsőnek a szállítócsoport lámpái villannak meg előttünk a sötétben. Horváth Ferenc csoportja szállítja i ft le a bányafát, fel az ércet. Mun­kával Juhász András bányamester látja el őket. Ő biztosítja a fejté­sen dolgozó bányászok folyamatos anyagellátását. Az anyagellátásnak nem szabad megakadnia. (Nem is panaszkodnak odalenn a bányászok a szállítókra!) Fiatal emberek dol­goznak itt, nemrégen kerültek ki az iskolából. Majoros János, Im­rich László 18 évesek. Ami az is­kolát illeti, azt jól fejezték be. Ami pedig a tapasztalatokat — azt Hor­váth Ferenc csoportvezető pótolja. Horváth Ferenc azonban nevelő is, nemcsak munkaszervező. Ennek a munkájának van egy szép ered­ménye: csoportjában nem volt ed­dig műszakmulasztás. Bollo József, akinek nevét a legjobbak között olvastuk, a fejté­sen dolgozik. Fúrás-robbantás — és a kibányászott érc szállítása a munkamenet. A vashegy nem adja ingyen az ércet, de azért megta­karítást ér el rajta Bollo elvtárs. Úgy, hogy ferde vájatot vág, ab­ból pedig csúsztatón megy az érc a csillékig. A szállítócsoport munká­ját takarítja meg ezzel. Ismert módszer ez a bányákban. De itt mégis új. Elmaradt bánya volt ez valamikor, sokat kell utóiérni. Egy új fejtési módszer után jön majd a másik. Csak el kell kezdeni. Ketten dolgoznak a munkahe­lyen, de úgylátszik, nem tudnak egymás nélkül meglenni: négy hó­napja egyikük sem mulasztott egyetlen műszakot sem. Létrákon, folyosókon, vízben el­jutunk a 21. csoport munkahelyé­re. Itt Manko János a csoport ve­zetője. Azon igyekeznek most, hogy támlafákkal minél jobban biztosítsák munkahelyüket. Az átázott' kőzet veszélyes is lehet, ezért minden lépésnyi előrehala­dást biztosítani kell. Egy omlás hosszú időre megzavarná az egyen­letes tervteljesítést. Hiába takaré­koskodnak aztán fúrókon, síneken, ha a vasérc nem mehet fel. — Használunk mi azért öreg bá­nyafát is — mondja Manko elv­társ. — De csak ott, ahol az teljes biztonságot nyújt. Nemcsak bányafán takarítanak meg sokat a 21-esek. A kihajtott folyosókból minden maradékanya­got, ércet, szigorúan kiválogatnak. — Százezer koronát megtakarí­tani, az nem megy csak úgy, ah­hoz a mi munkánk is kell — mondják a műszak dolgozói. Itt, Manko elvtárs csoportjánál találjuk meg Juhász bányamestert is. Most tűnik ki, miért nem pa­naszkodnak az anyagellátásra a bányászok. Azért, mert az anyag­ellátás szervezője mindenütt ott van, ahol kell az anyag. Ha szorul a helyzet és gyorsan kell az anyag, akkor nem nézi, hogy bányames­teri lámpa van a kezében, hanem ott fogja meg a munkát, ahol a legnehezebb. Érti a módját, — ezt meg kell vallani. (A vájárok rová­sára kell írni, hogy ezt a háta mö­gött mondták róla.) A JÓ MUNKANAK minden téren megvan az eredménye. Darvas Zsigmond, a Manko-csoportból családi házat épít. Petro István ősszel kezdi meg tanulmányait a bányászati főiskolán — bányamér­nök lesz, sokan új bútort, beren­dezést vásárolnak. Vilcsek Géza. MiiiiMiiiiiimiiiiiimiiiimiiimmiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiu Új kultárlehetőségek Prágában Gyönyörűen rendbehozott, szö­kőkutakkal szegélyezett út vezet a „Kongresszusi Palotá"-hoz, ame­lyet pártunk Központi Bizottsága ünnepélyes keretek között adott át a nyilvánosságnak. Csehszlová­kia Kommunista Pártja X. kon­gresszusának székhelye, a Kon­gresszusi Palota hatalmas termei­vel és számos klubhelyiségével a Július Fučíkról elnevezett Kultúra és Pihenés Parkjának szerves ré­sze lett. A palota balszárnyában koncerteket, esztrádákat, tánc­mulatságokat rendeznek, jobbszár­nyában divatbemutatókat, előadá­sokat tartanak. A kisebb klubhe­lyiségekben is mindenki megtalál­hatja szórakozását... Sakkozhat, biliárdozhat, olvashat, stb. A szé­pen berendezett óvodában képzett gondozónők vigyáznak a csöppsé­gekre, míg szüleik szórakoznak. A kitűnően felszerelt orvosi rendelő­ben rosszullét esetén azonnali első­segélyben részesülnek a látogatók. A szlovák sarokban szlovák könyvek, folyóiratok, újságok áll­nak az érdeklődők rendelkezésére. A Július Fučík Park is sok új­donsággal várja a pihenésre és szó­rakozásra vágyókat. Az 1900 férö­A „Kongresszusi Palota" jobbszárnyán lévő terem részlete. helyes szabadtéri moziban nem­csak este, hanem nappal is van­nak előadások. A nappali ve­títés problémáját technikusaink különleges tükörberendezéssel ol­dották meg. Közép-Európában ná­lunk vezették be először ezt az érdekes újdonságot. Az ejtőernyős toronyban bárki kipróbálhatja bá­torságát. Ha aztán sikerült az ugrás, a közelben játszó kitűnő zene dallamára táncra perdülhet. Húsz televíziós készüléken élvez­hetjük a televízió műsorát. A ko­sárlabda- és kézilabdapályákon kívül tíz ping-pong asztal várja a sportkedvelőket. A gyermekek is ezer fajta szó­rakozás között válogathatnak. Ho­mok, hinták, csúszdák, bábszín­ház, körhinta áll rendelkezésükre. \ Csak úgy tátják a szájukat a csöppségek a sok látnivalón. Prágának, sőt egész köztársasá­gunknak ez a nagyszabású kultu­rális központja pártunk és kor­mányunk gondoskodásának újabb bizonyítéka. A szivárvány összes színeiben játszó szökőkutak, par­| kok, játszóterek, sportpályák, a i Kongresszusi Palota lenyűgöző ! termeiben rendezett tarka pro­I grammok, előadások, a szórakozás mellett nevelő célt is szolgálnak. Tanuljunk meg örülni a szépnek. Válasszuk ki a gondosan összeál­lított műsorok közül azt, amelyik a legjobban megfelel érdeklődé­sünknek. Olvassunk, sportoljunk, sakkozzunk, táncoljunk, egyszó­val szabad időnket töltsük kelle­mes szórakozással. Mi, prágaiák, ezt a lehetőséget bőven ki is hasz­náljuk és szlovákiai barátainknak szívesen mutatjuk be Prága leg­újabb büszkeségét. A szénfejtési terv teljesítése Csütörtökön, július 8-án a szén­fejtési tervet a következőképpen teljesítették: Feketeszén: Karvina 100.5, Orlo­va 100.7, Ostrava-Észak 93.3, Ost­rava-Dél 98,3, Kladno 93, Plzeň 93.8, Trutnov 109.4, Rosice 99.2 százalékra teljesítették a fejtési tervet. Barnaszén: Chomútov 85.8, Most­Dél 104.5, Most-Észak 100.4, Duch­cov 75.7, Bílina 111.7, Teplice 99.6, az északcsehországi barnaszénkör­zet mélybányái 90.8, külszíni bá­nyái 99..2, Sokolov 94.8, Handlova 99.6, kékkői szénbányák 86.2 száza­lékra teljesítették a fejtési tervet. Kereskedelmi tárgya­lások Kanadával Az elmúlt napokban fejeződtek be Ottawában a Csehszlovákia és Kanada közötti kereskedelmi kap­csolatokról szóló tárgyalások. A tárgyalások eredményei lehetővé teszik a fokozott árucserét, egy­részt a kanadai élelmiszer-, mező­gazdasági termékek és más nyers­anyagok bevásárlása terén, más­részt a csehszlovák ipari termékek fokozott mértékű kivitelét. A tár­gyalások folyamán megegyezés jötí létre vájn- és pénzügyi jellegű ü,v skben is. A kékkői szénbányákban új kombájnfalat nyitottak A kékkői szénbánya Bukovec, üzemének bányászai az utóbbi na­pokban csaknem kétszerannyi sze­net termelnek, mint ahogyan azt a terv megszabja. A fejtés foko­zását egy új .gépesített fai teszi lehetővé, amelyen egy további szovjet Donbasz-kombájn dolgozik. A falon egy 33 tagból álló csoport dolgozik három műszakban Vagány János élmunkás vezetésével. Az előkészítésen Dulaj András élmun­kás műszaka átlagosan 15—17 fo­lyóméter előrehaladást ér el na­ponta és teljesítményeit napról napra fokozza. Nagy segítségükre van a szovjet rakodógép, amely önműködően tölti meg a láncos szállítóberendezést. Ezáltal megkí­méli a bányászokat a fáradságos lapátolástól. Az üzemben a hónap kezdetétől több mint 124»/o-ra emelkedett a tervteljesítés. Kultúrszoba nyílt meg a bratislavai vasútállo­máson Az elmúlt napokban kultúrszoba nyílt meg a bratislavai nagyállo­máson. Az ízlésesen berendezett termet a mennyezet alatt körülfutó rejtett neonfény világítja meg. Ké-i nyelmes párnázott székek és folyó-i iratokkal teli asztalkák hívogatják a vonatra váró utasokat, vagy akik át-; szállás miatt tovább időznek az ál-i lomáson. A szoba legszembetűnőbb' s egyben legérdekesebb bútora a könyvszekrény. A vadonatúj köny-i vek arra csábítják az utast, hogy, várakozási idejét olvasással töltse. Mindenki megtalálhatja itt az öi érdeklő könyvet. Balsac, Némcová, Jilemnický művei mellett tudomá­nyos irodalmat is találunk. Regényt aránylag keveset. Annál több a rö-; videbb lélekzetű irodalmi mű, noveI-< Iák, válogatott írások és kivonatoké A szobát még barátságosabbá teszik a sarokban álló növények és az aj-i tókon, ablakokon a sötét, vastag függönyök, amelyek csak tompán engedik behatolni az állomás örö­kös nyüzsgésének zaját. —• A kultúrközpont hivatása — mondta megnyitóbeszédében Schnei­der elvtárs vasúti dolgozó — mindenekelőtt a dolgozók szórakoz­tatása. További feladata, hogy amennyiben lehetséges, hozzásegít­se az utasokat az utazással kapcso­latban felmerülő problémák meg­értéséhez, illetve megoldásához, vé­gül, hogy a más szakmákban dol­gozók beszélgetések, kultúrelőadá­sok során megismerjék a vasúti dolgozók munkáját és életét. — Reméljük, hogy ez a kultúr­szoba — köztársaságunkban már a 67-ik — megállja majd a helyét és szép terveinek megvalósításával hozzájárul dolgozóink kultúrszínvo-; nalának emeléséhez. L, & t

Next

/
Thumbnails
Contents