Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-10 / 167. szám, szombat

-v 1954. júilus 10 III szo A vietnami nép kiharcolja a békét és függetlenséget A Vietnami Sajtóiroda igazgatójának beszélgetése Ho SÍ" Minh elnökkel. Ho Si Minh, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság elnöke vála­szolt a vietnami sajtóiroda igazga­tójának néhány kérdésére. 1. Kérdés: Elnök úr, mi az Ön nézete, hogyan halad az indokínai béke helyreállításáról tárgyaló gen­fi értekezlet és milyen kilátásai vannak az értekezletnek? Felelet: Jóllehet az indokínai béke helyreállításáról szóló genfi értekezlet lassú előrehaladást mu­tat, az értekezleten megegyezést értek el néhány problémáról és ezáltal előkészítették az utat az indokínai béke helyreállításához. Ha a másik fél éppoly őszintén óhajt tárgyalni, mint mi és ha ve­lünk együtt az indokinai béke helyreállítására fog törekedni, ezen az alapon Indokínában helyre lehet állítani a békét. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság továbbra is törekedni fog a békére, hazánk függetlenségére, egységére és de­mokráciájára. Ezzel egyidejűleg nagyon ébe­reknek kell lennünk az amerikai imperialista összeesküvéssel szem­ben, amelynek az a célja, hogy mindkét fél számára megakadá­lyozza a fegyverszüneti egyezmény elérését s arra irányul, hogy ag­resszív jellegű katonai tömböt ala­kítson és Ázsiát egymással szem­ben álló csoportokra ossza, hogy így megkönnyítse az amerikai im­perialisták agresszióját Indokína ellen és megkönnyítse, hogy ma­gukhoz ragadják az uralmat Indo­kínában és egész Délkelet-Ázsiá­ban. 2. Kérdés: Elnök úr, megmagya­rázná-e nekünk annak a nemrégen tett közös nyilatkozatnak jelentősé­gét, amelyet a Kínai Népköztár­saság állami adminisztratív taná­csának elnöke és az Indokínai Köz­társaság miniszterelnöke adtak ki, valamint azt, hogy a Kínai Nép­köztársaság állami adminisztratív tanácsa elnökének és a Burmai Szövetség miniszterelnökének közös nyilatkozatának mi a jelentősége? Felelet: A közös nyilatkozat, ame­lyet a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnö­ke és az Indiai Köztársaság mi­niszterelnöke adtak ki, valamint a Kínai Népköztársaság állami ad­minisztratív tanácsa elnökének és a Burmai Szövetség miniszterelnö­kének közös nyilatkozata nagyfon­tosságú. Mindkét közös nyilatkozat meg­felel a világ nemzetei, főleg az ázsiai nemzetek békevágyának. Az öt fontos alapelv, amelyet a Kí­nai Népköztársaság állami adminisz­tratív tanácsa elnökének és az In­diai Köztársaság miniszterelnöké­nek közös nyilatkozatában, vala­mint a Kínai Népköztárság áilarr.i adminisztratív tanácsa elnökének és a Burmai Szövetség miniszter­elnökének közös nyilatkozatában lefektettek, a következő: A szuverenitás és területi sért­hetetlenség kölcsönös tiszteletben­tartása, kölcsönös megnemtámadás és egymás belügyeibe való benem­avatkozás, egyenjogúság és kölcsö­nös előnyök,'békés együttélés. Eze­ket az elveket alkalmazni lehet az indokinai probléma megoldásá­ra. A vietnami nép melegen üdvöz­li mindkét közös nyilatkozatot és hiszem, hogy ezek a közös nyilat­kozatok kétségtelenül hozzájárulnak az ázsiai és az egyetemes béke biztosításához. 3. Kérdés: Mendes-France fran­cia miniszterelnök, amikor a fran­cia nemzetgyűlésben az indokínai problémáról beszélt, kijelentette, hogy az indokínai fegyverszüne­tet gyorsan meg kellene kötni. Mi az elnök úr nézete Mendes-France nyilatkozatáról? Felelet: Melegen üdvözöljük Men­des-France úr óhaiát, de meg kell hiúsítanunk az USA imperialisták politikáját, akik meg akarják hiú­sítani és aláásni a genfi értekezle­tet. Akkor azután gyorsan meg­valósítható lesz a fegyverszünet Indokínában. Nam Ir nyilatkozata a koreai kérdés megtárgyalásának eredményeiről a genfi értekezleten Phenjanban közzétették Nam ír­nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát a koreai kérdés meg­tárgyalásának eredményeiről a gen­fi értekezleten. A külügyminiszterek genfi érte­kezlete április 26-tól június 15-ig tárgyalta a koreai kérdést, amely az ázsiai helyzetet érintő egyik leg­fontosabb kérdések egyike — mond­ja a nyilatkozat. Figyelemreméltó, hogy ezen az értekezleten a háború utáni években első ízben vett részt az öt nagyhatalom, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az USA, Anglia és Franciaország. A nemzetközi kapcsolatok továb. bi fejlődése szempontjából nagyon fontos az a tény is, hogy a nemzet­közi értekezleten első ízben vett részt a Szovjetunióval együtt a Kí­nai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. E konferencia egyik legfontosabb feladata a koreai béke megszilárdí­tása, Korea demokratikus alapokon való békés egyesítése és más, a ko­reai kérdésre vonatkozó további problémák megoldása volt. E felada­tok megoldásának nagy fontossá, ga van a távolkeleti és az egész világ békéjének megőrzése és a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttségei a koreai nép és az egész világ bé. keszerető népei érdekeiből kiindul­va, a genfi értekezleten minden erő­feszítést megtettek a koreai kérdés békés úton való megoldására, ami megfelel a távolkeleti és az egyete­mes béke megszilárdítása érdeké­nek. Az értekezlet azonban ezen erő­feszítés ellenére nem teljesíthette feladatait az USA közössége és Dél­Koreában levő bábklikkje szívós ellenállása miatt, amelyek nem óhajtják a koreai kérdés békés megoldását, új háborús kalandokat szőnek és ezért a koreai kérdés megtárgyalását a genfi értekezleten akadályozták. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttsége következetesen védelmezte és védelmezi azt az ál­láspontot, hogy a koreai kérdést békés úton kell megoldani a koreai nép és az egész világ békeszerető népeivel összhangban, hogy a koreai kérdés a koreaiak saját ügye és ezért magukra a koreaiakra kell bízni Korea demokratikus alapokon való békés egyesítését. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének ezt az állásfoglalását támogatta a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság küldöttsége és egyhangú helyeslésre talált mindazoknál az embereknél, akik óhajtják a távolkeleti és az egész világ békéjének fenntartását. Az USA a liszinmani.klikk és más az USA nyomdokain haladó or­szágok, nem akarták és nem akar­ják, hogy a koreai kérdést maguk a koreaiak oldják meg. Nem tart­ják tiszteletben a koreai nép szuve­renitását és kitartanak amellett, hogy Korea egyesítésének kérdését ne a koreaiak, hanem külföldiek oldják meg. Az Egyesült Államok uralkodó körei nem akarnak tanulságot levon­ni abból a vereségből, amelyet a koreai nép elleni agresszív háború­ban szenvedtek. Az USA uralkodó körei a koreai kérdés békés megol­dásáról szóló genfi tárgyalások fo­lyamán eljárásukkal ismét azt bi­zonyították, hogy nemcsak a ha­zája békés egyesítésére vágyó ko­reai nép ellenségei, hanem ellensé­gei mindazoknak a népeknek, ame­lyek békét óhajtanak a Távolkele­ten és az egész világon. A genfi értekezlet nem tudta tel­jesíteni az előtte álló feladatokat az Egyesült Államok uralkodó kö­reinek s csatlósaiknak mesterkedé­sei miatt. Pe kell azonban Ismerni, hogy a koreai kérdés békés megol­dásának megtárgyalásánál a genfi értekezleten bizonyos sikereket ér­tünk el. Semilyen nemzetközi értekezlet, amelynek feladata a koreai nép ér­dekeit érintő kérdések megoldása, nem járhat sikerrel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldött­ségének részvétele nélkül; éppen ezért a genfi értekezlet részvevői­nek komolyan figyelembe kellett venniök a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság küldöttségének ja. vaslatait és beszédeit, amely ugyan­olyan jogokkal vett részt az érte­kezleten, mint a többi országok küldöttei. A Kínai Népköztársaság­nak, mint az őt nagyhatalom egyi­kének részvétele a genfi értekezle­ten nagyfontosságú nemcsak a nem. zetközi kapcsolatok további fejlő­dése szempontjából, hanem utat nyitott a vitás nemzetközi kérdések, valamint az egyetemes béke és fő­leg az ázsiai béke megőrzését érintő kérdések igazságos megoldásához. Amint a genfi nemzetközi érte­kezlet bebizonyította, a nagy Kínai Népköztársaság részvétele nélkül nem volna lehetséges semilyen nem­zetközi problémákat, főleg olyan problémákat megoldani, amelyek az ázsiai országok nemzeti érdekeinek ; és békéjének problémáira vonatkoz. nak. Az elvi kérdésekben levő komoly ellentétek ellenére, amelyek a ko­reai kérdés demokratikus alapokon való békés megoldása problémájá­nak megtárgyalásánál felmerültek, a genfi értekezlet folyamán meg. mutatkozott, hogy kölcsönös meg. egyezést lehet elérni az egyes alap­vető kérdésekben. Továbbra is erőfeszítést kell ten. ni Korea tárgyalások és értekezletek útján való egyesítése kérdésének megoldására. A francia nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága is elutasította a háborús „európai védelmi közösség" szerződését V. M. Molotov visszatért Genfbe Július 8-án repülőgépen Genf­be érkezett V. M. Molotov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és külügyminisz­tere. , A genfi repülőtéren V. M. Molo­tovot Fam Van-Dong a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mányelnökhelyettese, V. V. Kuz­nyecov, a Szovjetunió külügymi­niszterhelyettese, Li Ke-nun a Kí­nai Népköztársaság külügyminisz? terhelyettese. F. F. Molocskov, a Szovjetunió svájci követe, vala­mint a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság és a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság genfi érte­kezleten részt vevő küldöttségé­nek tanácsadói és szakértői üd­vözölték. V. M. Molotov a sajtó képviselői >lőtt a következő nyilatkozatot tet­te: „A legközelebbi időben a genfi értekezlet a külügyminiszterek részvételével folytatja tárgyalásait az indokínai béke helyreállításáról. Az elmúlt több mint két hét alatt a miniszterek helyettesei, akik Genfben maradtak, folytatták a munkát, amelynek nagy jelentő­sége lesz a genfi értekezlet pozi­tív eredményeinek elérésében. Remélem, hogy a külügyminisz­terek értekezletének továbbfolyta­tása előtt lesz néhánynapi pihe­nőm, és lehetőségem nyílik konkré­tebben megismerkedni azzal a mun­kával, amelyet itt végeztek az utób­bi időben.' s Az olasz reakció igyekszik meggyorsítani az úgynevezett »európai hadsereg«-ró'l szóló szerződés megtárgyalását Áz „európai védelmi közösség'' megalakításáról szóló szerződés hí-' vei Olaszországban fokozzák kísér­leteiket, hogy a parlamentre kény­szerítsék az „európai hadseregről" szóló szerződés gyors megtárgya­lását. Július 7-én Scelba olasz minisz­terelnök és Pacciardi, a republi­kánus párt vezetője megbeszélése­ket folytattak, amelyekben Pac­ciardi kitartott amellett, hogy a parlament még a nyári szünet előtt hagyja jóvá az 1954—1955. évi költ­ségvetési javaslatot, hogy ősszel megkezdhesse az „európai védel­mi közösség 1' megalakításáról szóló szerződés megtárgyalását. Scelba Pacciardival folytatott megbeszélései után felhívta Bron­chit, a képviselőház elnökét, hogy a képviselőház folytassa munká­iét mindaddig, míg nem hagyják jóvá az összes költségvetési javas­latokat, jóllehet eredetileg a kép­viselőháznak július 25-én kellett volna feloszlania nyári szünetre. A „Gazetta del Popol o'* című lap azt írja, hogy ez a határozat „meg­sérti a parlamenti csoportok kép­viselői között kötött szerződést.' 4 A „Giornale ď Italia'S című lap washingtoni hírében írja, hogy Luce asszony, az Egyesült Ál­lamok olaszországi nagyköve­te Dullessal folytatott beszél­getésében annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy az olasz kormány törekedni fog az „európai védelmi közösség" megalakításáról szóló szerződés gyors ratifikálására.' 1"­Eisenhower, Dulles és Churchill válaszolt Adenauer táviratára Eisenhower elnölc Dowling, az Egyesült Államok nyugatnémetor­szági főbiztoshelyettese útján vála­szolt Adenauer táviratára, amely­ben a bonni kancellár megelégedé­sét nyilvánította a washingtoni megbeszélésekről kiadott közle­ménnyel kapcsolatban. Churchill angol miniszterelnök táviratilag válaszolt Adenauernek. Eisenhower és Churchill egybe­hangzóan arról biztosította Aden­auert, hogy kívánatosnak és meg­valósíthatónak tartja Nyugat-Né­metország közreműködését a „nyu­gati világ biztonságának" megte­remtésében. Dulles amerikai külügyminiszter hasonló tartalmú táviratot intézett Adenauerhez. Politikai megfigyelők véleménye szerint az említett táviratok hoz­zátartoznak ahhoz az amerikai-an­gol-nyugatnémet „lélektani had­járathoz", amellyel Franciaorszá­got az „európai védelmi közösség"­ről szóló egyezmény ratifikálására akarják kényszeriteni. Gustáv Heinemann nyilatkozata Moszkvából való visszatérése után Gusztáv Heinemann, az össznémet evangélikus egyháztanács világi el­nöke, volt bonni belügyminiszter, aki az elmúlt hetekben a Szovjet­unióban tartózkodott, Lipcsébe ér­kezett, hogy részt vegyen az össz­német evangélikus kongresszuson. Heinemann nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek s a iöbbi között a következőket mondotta: „Majdnem háromhetes szovjet­unióbeli tartózkodásom során rend­kívül értékes kapcsolatokra tettem szert. Szovjetunióbeli látogatásomra az orosz pravoszláv egyház pátriár­kájának meghívására került sor. Látogatásom során elsősorban en­nek az egyháznak a vezető lelké­szeivel jöttem össze, mégpedig nemcsak Moszkvában, hanem Le­ningrádban, Kievben és Odesszá­ban is. Az egyházi személyekkel való tárgyalásaimat kiegészítették azok a megbeszélések, amelyeket a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett működő egyházügyi bizottság elnö­kével, Karpovval és helyettesével, Bjelisevvel folytattam. Ezenkívül moszkvai tartózkodásom során al­kalmam volt Zorin külügyminisz­terhelyettessel is beszélgetni poli­tikai kérdésekről. Látogatásom világosan megmu­tatta, milyen lehetőségeket mulasz­tana el a szövetségi köztársaság, ha a német sorskérdéseket továbbra is csak a nyugati megszálló hatalmak közreműködésével akarná megol­dani. Helyzetünk azt követeli, hogy mindkét oldallal kapcsolatokat tartsunk fenn — mondotta Gustáv Heinemann. Sztrájkmozgalom az USA-ban A francia nemzetgyűlés igazság­ügyi bizottsága 23 szavazattal 15 ellenében elfogadta előadójának, Palevski volt gaulleista képviselő­nek jelentését, amely ellenzi az „európai védelmi közösség" jóvá­hagyását. A jelentés elfogadása mellet le­adott 23 szavazat a következőkép­pen oszlik meg: 7 kommunista, 3 szocialista, 2 radikális-szocialista, 6 gaulleista, 3 ARS-párti és 2 füg­getlen. Ugyancsak megválasztották a nemzetgyűlés hadügyi bizottsága új elnökét, Koenig tábornok helyébe, aki hadügyminiszter lett Mendes­France kormányában. Három jelölt pályázott az elnökségre: Max Le­jeun (szocialista), Montéi (függet­len) és Villon (kommunista). A választások első menetében a szocialista jelölt 18, a független jelölt 16 és a kommunista jelölt 7 szavazatot kapott. Ilyenképpen sor került a választások második me­netére, amikor is a bizottság kom­munista tagjai bejelentették, hogy szavaztukat arra a jelöltre fogják adni, aki ellenzi az „európai vé­delmi közösség"-et és a kormány­nak azon tervét, hogy anyaország­beli csapatokat küldjön erősítésül Indokínába. Miután pedig a magát „független­nek"' mondó Montéi jelölt bejelen­tette, hogy a maga részéről nem engedi meg, hogy a kommunista szavazatok döntsék el a választás sorsát, visszavonta jelöltségét, így tehát a szocialista Max Lejeu­ne-t választották meg 24 szavazat­tal. tehát a kommunisták szavaza­taival is a nemzetgyűlés ezen fon­tos bizottságának elnökévé, míg a többi 16 szavazócédula kitöltetlen maradt. Mintegy 30.000 munkás, a kau­csukipari alkalmazottak szakszer­vezeti szövetségének tagjai július 8-án sztrájkba léptek. A sztrájk a „Goodyaer tire and Rubber Company" tiz vállalatára terjed ki az USA nyolc államában.­A szakszervezeti szövetség elriö­kének kijelentése szerint a sztrájkot az okozta, hogy a társaságok el­utasították a munkások béremelési követelését. Az indonéz közvélemény a Holland-Indonéz Unió felszámolását követeli Az indonéz közvélemény a Hol­land-Indonéz Unió gyors felszámo. lását és a kerekasztal-értekezlet határozatainak hatályon kívül he­lyezését követeli. Szurabajában nagygyűlést tar­tottak, amelyen egyhangúlag hatá­rozatot fogadtak el a kerekasztal­értekezlet határozatainak hatályon kívül helyezéséről. Az utóbbi napokban Szumatra és Borneo különböző városaiban tö­| meggyűléseket tartottak, amelye­ken a Holland-Indonéz Unió fel­számolását és Nyugat-Iránnal való egyesülését követelő határozatokat fogadtak el.

Next

/
Thumbnails
Contents