Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-10 / 167. szám, szombat

-v 1954. júilus 10 III szo A vietnami nép kiharcolja a békét és függetlenséget A Vietnami Sajtóiroda igazgatójának beszélgetése Ho SÍ" Minh elnökkel. Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke válaszolt a vietnami sajtóiroda igazgatójának néhány kérdésére. 1. Kérdés: Elnök úr, mi az Ön nézete, hogyan halad az indokínai béke helyreállításáról tárgyaló genfi értekezlet és milyen kilátásai vannak az értekezletnek? Felelet: Jóllehet az indokínai béke helyreállításáról szóló genfi értekezlet lassú előrehaladást mutat, az értekezleten megegyezést értek el néhány problémáról és ezáltal előkészítették az utat az indokínai béke helyreállításához. Ha a másik fél éppoly őszintén óhajt tárgyalni, mint mi és ha velünk együtt az indokinai béke helyreállítására fog törekedni, ezen az alapon Indokínában helyre lehet állítani a békét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság továbbra is törekedni fog a békére, hazánk függetlenségére, egységére és demokráciájára. Ezzel egyidejűleg nagyon ébereknek kell lennünk az amerikai imperialista összeesküvéssel szemben, amelynek az a célja, hogy mindkét fél számára megakadályozza a fegyverszüneti egyezmény elérését s arra irányul, hogy agresszív jellegű katonai tömböt alakítson és Ázsiát egymással szemben álló csoportokra ossza, hogy így megkönnyítse az amerikai imperialisták agresszióját Indokína ellen és megkönnyítse, hogy magukhoz ragadják az uralmat Indokínában és egész Délkelet-Ázsiában. 2. Kérdés: Elnök úr, megmagyarázná-e nekünk annak a nemrégen tett közös nyilatkozatnak jelentőségét, amelyet a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnöke és az Indokínai Köztársaság miniszterelnöke adtak ki, valamint azt, hogy a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsa elnökének és a Burmai Szövetség miniszterelnökének közös nyilatkozatának mi a jelentősége? Felelet: A közös nyilatkozat, amelyet a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnöke és az Indiai Köztársaság miniszterelnöke adtak ki, valamint a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsa elnökének és a Burmai Szövetség miniszterelnökének közös nyilatkozata nagyfontosságú. Mindkét közös nyilatkozat megfelel a világ nemzetei, főleg az ázsiai nemzetek békevágyának. Az öt fontos alapelv, amelyet a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsa elnökének és az Indiai Köztársaság miniszterelnökének közös nyilatkozatában, valamint a Kínai Népköztárság áilarr.i adminisztratív tanácsa elnökének és a Burmai Szövetség miniszterelnökének közös nyilatkozatában lefektettek, a következő: A szuverenitás és területi sérthetetlenség kölcsönös tiszteletbentartása, kölcsönös megnemtámadás és egymás belügyeibe való benemavatkozás, egyenjogúság és kölcsönös előnyök,'békés együttélés. Ezeket az elveket alkalmazni lehet az indokinai probléma megoldására. A vietnami nép melegen üdvözli mindkét közös nyilatkozatot és hiszem, hogy ezek a közös nyilatkozatok kétségtelenül hozzájárulnak az ázsiai és az egyetemes béke biztosításához. 3. Kérdés: Mendes-France francia miniszterelnök, amikor a francia nemzetgyűlésben az indokínai problémáról beszélt, kijelentette, hogy az indokínai fegyverszünetet gyorsan meg kellene kötni. Mi az elnök úr nézete Mendes-France nyilatkozatáról? Felelet: Melegen üdvözöljük Mendes-France úr óhaiát, de meg kell hiúsítanunk az USA imperialisták politikáját, akik meg akarják hiúsítani és aláásni a genfi értekezletet. Akkor azután gyorsan megvalósítható lesz a fegyverszünet Indokínában. Nam Ir nyilatkozata a koreai kérdés megtárgyalásának eredményeiről a genfi értekezleten Phenjanban közzétették Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát a koreai kérdés megtárgyalásának eredményeiről a genfi értekezleten. A külügyminiszterek genfi értekezlete április 26-tól június 15-ig tárgyalta a koreai kérdést, amely az ázsiai helyzetet érintő egyik legfontosabb kérdések egyike — mondja a nyilatkozat. Figyelemreméltó, hogy ezen az értekezleten a háború utáni években első ízben vett részt az öt nagyhatalom, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az USA, Anglia és Franciaország. A nemzetközi kapcsolatok továb. bi fejlődése szempontjából nagyon fontos az a tény is, hogy a nemzetközi értekezleten első ízben vett részt a Szovjetunióval együtt a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. E konferencia egyik legfontosabb feladata a koreai béke megszilárdítása, Korea demokratikus alapokon való békés egyesítése és más, a koreai kérdésre vonatkozó további problémák megoldása volt. E feladatok megoldásának nagy fontossá, ga van a távolkeleti és az egész világ békéjének megőrzése és a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttségei a koreai nép és az egész világ bé. keszerető népei érdekeiből kiindulva, a genfi értekezleten minden erőfeszítést megtettek a koreai kérdés békés úton való megoldására, ami megfelel a távolkeleti és az egyetemes béke megszilárdítása érdekének. Az értekezlet azonban ezen erőfeszítés ellenére nem teljesíthette feladatait az USA közössége és DélKoreában levő bábklikkje szívós ellenállása miatt, amelyek nem óhajtják a koreai kérdés békés megoldását, új háborús kalandokat szőnek és ezért a koreai kérdés megtárgyalását a genfi értekezleten akadályozták. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége következetesen védelmezte és védelmezi azt az álláspontot, hogy a koreai kérdést békés úton kell megoldani a koreai nép és az egész világ békeszerető népeivel összhangban, hogy a koreai kérdés a koreaiak saját ügye és ezért magukra a koreaiakra kell bízni Korea demokratikus alapokon való békés egyesítését. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének ezt az állásfoglalását támogatta a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság küldöttsége és egyhangú helyeslésre talált mindazoknál az embereknél, akik óhajtják a távolkeleti és az egész világ békéjének fenntartását. Az USA a liszinmani.klikk és más az USA nyomdokain haladó országok, nem akarták és nem akarják, hogy a koreai kérdést maguk a koreaiak oldják meg. Nem tartják tiszteletben a koreai nép szuverenitását és kitartanak amellett, hogy Korea egyesítésének kérdését ne a koreaiak, hanem külföldiek oldják meg. Az Egyesült Államok uralkodó körei nem akarnak tanulságot levonni abból a vereségből, amelyet a koreai nép elleni agresszív háborúban szenvedtek. Az USA uralkodó körei a koreai kérdés békés megoldásáról szóló genfi tárgyalások folyamán eljárásukkal ismét azt bizonyították, hogy nemcsak a hazája békés egyesítésére vágyó koreai nép ellenségei, hanem ellenségei mindazoknak a népeknek, amelyek békét óhajtanak a Távolkeleten és az egész világon. A genfi értekezlet nem tudta teljesíteni az előtte álló feladatokat az Egyesült Államok uralkodó köreinek s csatlósaiknak mesterkedései miatt. Pe kell azonban Ismerni, hogy a koreai kérdés békés megoldásának megtárgyalásánál a genfi értekezleten bizonyos sikereket értünk el. Semilyen nemzetközi értekezlet, amelynek feladata a koreai nép érdekeit érintő kérdések megoldása, nem járhat sikerrel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének részvétele nélkül; éppen ezért a genfi értekezlet részvevőinek komolyan figyelembe kellett venniök a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének ja. vaslatait és beszédeit, amely ugyanolyan jogokkal vett részt az értekezleten, mint a többi országok küldöttei. A Kínai Népköztársaságnak, mint az őt nagyhatalom egyikének részvétele a genfi értekezleten nagyfontosságú nemcsak a nem. zetközi kapcsolatok további fejlődése szempontjából, hanem utat nyitott a vitás nemzetközi kérdések, valamint az egyetemes béke és főleg az ázsiai béke megőrzését érintő kérdések igazságos megoldásához. Amint a genfi nemzetközi értekezlet bebizonyította, a nagy Kínai Népköztársaság részvétele nélkül nem volna lehetséges semilyen nemzetközi problémákat, főleg olyan problémákat megoldani, amelyek az ázsiai országok nemzeti érdekeinek ; és békéjének problémáira vonatkoz. nak. Az elvi kérdésekben levő komoly ellentétek ellenére, amelyek a koreai kérdés demokratikus alapokon való békés megoldása problémájának megtárgyalásánál felmerültek, a genfi értekezlet folyamán meg. mutatkozott, hogy kölcsönös meg. egyezést lehet elérni az egyes alapvető kérdésekben. Továbbra is erőfeszítést kell ten. ni Korea tárgyalások és értekezletek útján való egyesítése kérdésének megoldására. A francia nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága is elutasította a háborús „európai védelmi közösség" szerződését V. M. Molotov visszatért Genfbe Július 8-án repülőgépen Genfbe érkezett V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és külügyminisztere. , A genfi repülőtéren V. M. Molotovot Fam Van-Dong a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányelnökhelyettese, V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, Li Ke-nun a Kínai Népköztársaság külügyminisz? terhelyettese. F. F. Molocskov, a Szovjetunió svájci követe, valamint a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság genfi értekezleten részt vevő küldöttségének tanácsadói és szakértői üdvözölték. V. M. Molotov a sajtó képviselői >lőtt a következő nyilatkozatot tette: „A legközelebbi időben a genfi értekezlet a külügyminiszterek részvételével folytatja tárgyalásait az indokínai béke helyreállításáról. Az elmúlt több mint két hét alatt a miniszterek helyettesei, akik Genfben maradtak, folytatták a munkát, amelynek nagy jelentősége lesz a genfi értekezlet pozitív eredményeinek elérésében. Remélem, hogy a külügyminiszterek értekezletének továbbfolytatása előtt lesz néhánynapi pihenőm, és lehetőségem nyílik konkrétebben megismerkedni azzal a munkával, amelyet itt végeztek az utóbbi időben.'

s Az olasz reakció igyekszik meggyorsítani az úgynevezett »európai hadsereg«-ró'l szóló szerződés megtárgyalását Áz „európai védelmi közösség'' megalakításáról szóló szerződés hí-' vei Olaszországban fokozzák kísérleteiket, hogy a parlamentre kényszerítsék az „európai hadseregről" szóló szerződés gyors megtárgyalását. Július 7-én Scelba olasz miniszterelnök és Pacciardi, a republikánus párt vezetője megbeszéléseket folytattak, amelyekben Pacciardi kitartott amellett, hogy a parlament még a nyári szünet előtt hagyja jóvá az 1954—1955. évi költségvetési javaslatot, hogy ősszel megkezdhesse az „európai védelmi közösség

1' megalakításáról szóló szerződés megtárgyalását. Scelba Pacciardival folytatott megbeszélései után felhívta Bronchit, a képviselőház elnökét, hogy a képviselőház folytassa munkáiét mindaddig, míg nem hagyják jóvá az összes költségvetési javaslatokat, jóllehet eredetileg a képviselőháznak július 25-én kellett volna feloszlania nyári szünetre. A „Gazetta del Popol o'* című lap azt írja, hogy ez a határozat „megsérti a parlamenti csoportok képviselői között kötött szerződést.'

4 A „Giornale ď Italia'S című lap washingtoni hírében írja, hogy Luce asszony, az Egyesült Államok olaszországi nagykövete Dullessal folytatott beszélgetésében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az olasz kormány törekedni fog az „európai védelmi közösség" megalakításáról szóló szerződés gyors ratifikálására.'

1"Eisenhower, Dulles és Churchill válaszolt Adenauer táviratára Eisenhower elnölc Dowling, az Egyesült Államok nyugatnémetországi főbiztoshelyettese útján válaszolt Adenauer táviratára, amelyben a bonni kancellár megelégedését nyilvánította a washingtoni megbeszélésekről kiadott közleménnyel kapcsolatban. Churchill angol miniszterelnök táviratilag válaszolt Adenauernek. Eisenhower és Churchill egybehangzóan arról biztosította Adenauert, hogy kívánatosnak és megvalósíthatónak tartja Nyugat-Németország közreműködését a „nyugati világ biztonságának" megteremtésében. Dulles amerikai külügyminiszter hasonló tartalmú táviratot intézett Adenauerhez. Politikai megfigyelők véleménye szerint az említett táviratok hozzátartoznak ahhoz az amerikai-angol-nyugatnémet „lélektani hadjárathoz", amellyel Franciaországot az „európai védelmi közösség"ről szóló egyezmény ratifikálására akarják kényszeriteni. Gustáv Heinemann nyilatkozata Moszkvából való visszatérése után Gusztáv Heinemann, az össznémet evangélikus egyháztanács világi elnöke, volt bonni belügyminiszter, aki az elmúlt hetekben a Szovjetunióban tartózkodott, Lipcsébe érkezett, hogy részt vegyen az össznémet evangélikus kongresszuson. Heinemann nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek s a iöbbi között a következőket mondotta: „Majdnem háromhetes szovjetunióbeli tartózkodásom során rendkívül értékes kapcsolatokra tettem szert. Szovjetunióbeli látogatásomra az orosz pravoszláv egyház pátriárkájának meghívására került sor. Látogatásom során elsősorban ennek az egyháznak a vezető lelkészeivel jöttem össze, mégpedig nemcsak Moszkvában, hanem Leningrádban, Kievben és Odesszában is. Az egyházi személyekkel való tárgyalásaimat kiegészítették azok a megbeszélések, amelyeket a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő egyházügyi bizottság elnökével, Karpovval és helyettesével, Bjelisevvel folytattam. Ezenkívül moszkvai tartózkodásom során alkalmam volt Zorin külügyminiszterhelyettessel is beszélgetni politikai kérdésekről. Látogatásom világosan megmutatta, milyen lehetőségeket mulasztana el a szövetségi köztársaság, ha a német sorskérdéseket továbbra is csak a nyugati megszálló hatalmak közreműködésével akarná megoldani. Helyzetünk azt követeli, hogy mindkét oldallal kapcsolatokat tartsunk fenn — mondotta Gustáv Heinemann. Sztrájkmozgalom az USA-ban A francia nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága 23 szavazattal 15 ellenében elfogadta előadójának, Palevski volt gaulleista képviselőnek jelentését, amely ellenzi az „európai védelmi közösség" jóváhagyását. A jelentés elfogadása mellet leadott 23 szavazat a következőképpen oszlik meg: 7 kommunista, 3 szocialista, 2 radikális-szocialista, 6 gaulleista, 3 ARS-párti és 2 független. Ugyancsak megválasztották a nemzetgyűlés hadügyi bizottsága új elnökét, Koenig tábornok helyébe, aki hadügyminiszter lett MendesFrance kormányában. Három jelölt pályázott az elnökségre: Max Lejeun (szocialista), Montéi (független) és Villon (kommunista). A választások első menetében a szocialista jelölt 18, a független jelölt 16 és a kommunista jelölt 7 szavazatot kapott. Ilyenképpen sor került a választások második menetére, amikor is a bizottság kommunista tagjai bejelentették, hogy szavaztukat arra a jelöltre fogják adni, aki ellenzi az „európai védelmi közösség"-et és a kormánynak azon tervét, hogy anyaországbeli csapatokat küldjön erősítésül Indokínába. Miután pedig a magát „függetlennek"' mondó Montéi jelölt bejelentette, hogy a maga részéről nem engedi meg, hogy a kommunista szavazatok döntsék el a választás sorsát, visszavonta jelöltségét, így tehát a szocialista Max Lejeune-t választották meg 24 szavazattal. tehát a kommunisták szavazataival is a nemzetgyűlés ezen fontos bizottságának elnökévé, míg a többi 16 szavazócédula kitöltetlen maradt. Mintegy 30.000 munkás, a kaucsukipari alkalmazottak szakszervezeti szövetségének tagjai július 8-án sztrájkba léptek. A sztrájk a „Goodyaer tire and Rubber Company" tiz vállalatára terjed ki az USA nyolc államában.A szakszervezeti szövetség elriökének kijelentése szerint a sztrájkot az okozta, hogy a társaságok elutasították a munkások béremelési követelését. Az indonéz közvélemény a Holland-Indonéz Unió felszámolását követeli Az indonéz közvélemény a Holland-Indonéz Unió gyors felszámo. lását és a kerekasztal-értekezlet határozatainak hatályon kívül helyezését követeli. Szurabajában nagygyűlést tartottak, amelyen egyhangúlag határozatot fogadtak el a kerekasztalértekezlet határozatainak hatályon kívül helyezéséről. Az utóbbi napokban Szumatra és Borneo különböző városaiban tö| meggyűléseket tartottak, amelyeken a Holland-Indonéz Unió felszámolását és Nyugat-Iránnal való egyesülését követelő határozatokat fogadtak el.