Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-10 / 167. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 10, szombat 30 fillér VII. évfolyam 167. szám. A mai számban: Jól gazdálkodnak a dernöi bányászok (2. old.) A vietnami nép kiharcolja a békét és függetlensé­gét (3. old.) A. I. Mikojan elvtárs fogadta Urho Kekkonen finn külügyminisztert (4. old.) Tanulságos történet a jégszekrényről (5. old.) A szovjet sakkozók kimagasló győzelme Londonban (6. old.) Tartalmas népnév élőmunkát a nyári munkák idején Aratunk. A gabonatáblákon szer­te az országban kombájnok, kéve kötő-ara tógépek zúgnak, aratják a nép kenyerét. Vidám nótaszó csen­dül fel az ajkakon, elvegyül a gé­pek zúgásával. Hirdeti a szabadsá­got, a szabad aratást, mert való­ban osak a felszabadulás óta mond. hatja el hazánk dolgozó népe, hogy magunknak aratunk. — Az élet — így nevezi a dol­gozó paraszt a termést. Ez a ter­més ma úgy az állami gazdaságo­kon, mint a szövetkezeti földeken és az egyénileg dolgozó parasztok földjein bőségesnek Ígérkezik. A nép nyelvén mondva — jól fog fi­zetni a búza. Miért? Elsősorban azért, mert jól dolgoztunk, sokkal jobban 1 mint tavaly, jobban meg­vetettük a siker ágyát. Idejében el­vetettük az őszieket, a tavasziakat s az időjárást is elég jól kifogtuk. Most, hogy benne vagyunk az ara. tásban, vessünk számot minden es­hetőséggel, nézzünk vissza egy kis­sé a közelmúltba, de főleg tekint­sünk előre. Készüljünk fel minden­re, mert előre nem látható dolgok is történhetnek. így például rossz időjárás, a gépeken üzemzavar ke­letkezhet, s akkor kézierővel kell a hiányt pótolni. Kire hárul a legnagyobb felelős­ség azért, hogy az aratás, a cséplés és a begyűjtés simán, zökkenők nél­kül menjen végbe. Elsősorban a kommunistákra, a pártalapszerve­zetekre hárul. Tudjuk jól, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, — ahol többszáz és ezer hektár le­aratásáról, csépléséről és la ter­mény felvásárlásáról van szó — megköveteli a jó munkaszervezést, az ellenőrzést s főleg azt, hogy mind az állami gazdaságok dolgo­zóinak, mind a szövetkezeti tagok­nak és az egyénileg dolgozó parasz­toknak megmagyarázzuk: feladatú- ! kat becsülettel kell végezniök, mert elsősorban tőlük függ, az új ke­nyér. A munkásosztály volt az egyedü­li erő, amely már a múltban is meg­becsülte a dolgozó parasztságot, vele szövetséget kötött, s győzelme óta olyan segítséget nyújt a mező­gazdaságnak, amelyet az ezelőtt sohasem kapott és nem is kapha­tottí A dolgozó paraszt a múltban a nagybirtokos, a bérlő, az uzsorás, a kulák rabja volt. De rabja volt a munkamódszerének is. Nem élt kulturált emberi életet, vénségére meggörnyedt. S hogy sorsa megvál­tozott és ma egyenrangú a munkás­sal és a dolgozó értelmiséggel, azt csak a népi demokrácián keresztül, a kommunisták hősies harcának kö­szönheti. Tudja, látja és érzi ezt dolgozó parasztságunk nagy többsége. Be­csülettel is végzi munkáját. A kommunistáknak azonban ennek a munkának élén kell állniok. Szer­vezniük, irányitaniok, buzdítaniok kell, hogy az „élet" minél hamarabb a raktárakban legyen. Ma, amikor jó gépeink vannak, s ha az időjárás is kedvező, rö vid idő alatt végezhe­tünk az aratással, a csépléssel, a begyűjtéssel. így is akarjuk. Ezért kell a munkát észszerűen megszer­vezni. A pártbizottságok, a kommu­nisták necsak az állami gazdasá­gokon, de a falvakon is napról nap­ra éljenek együtt az aratással, tart­sák azt szívügyüknek. Most nem lehet az órát nézni, mert minden perc drága és bármilyen kényelmes­kedés, felületesség megbocsáthatat­lan következményekkel járna- Min­den épkézláb ember munkájára szükség van. Mindenkit és mindent mozgósítani kell. A pártbizottságok feladata, hogy a tömegszervezetek­ben dolgozó kommunisták útján az aratást, a cséplést, a begyűjtést; mint hazafias ügyet állítsák a dol­gozók elé, amiknek sikeres és ide­jében való elvégzéséért minden erőt latba kell vetni. Búzamezőinken — már nem elő­ször — újból ott látjuk a kombájnt, amint hatalmas testével kiemelke. dik az aranysárga termésből. Nagy segítséget jelent a kombájn, ez vi­tathatatlan. Ahol már aratott és lelkiismeretes szakember kezére volt bizva, ott mindenütt nagyon megkedvelték a dolgozó parasztok. A szenei járásban ez idén 50 kom­bájn arat. Olyan kiváló szakembe­rek vannak a kombájnvezetök közt, mint Loukota elvtárs Csehország­ból, aki már tavaly is itt aratott. Most a felesége is itt van, aki szin­tén a kombájnon dolgozik. Eljöttek az elvtársak Csehországból, a me­zögazdasági.technikai főiskoláról is, hogy nyári szünidejükből egy hóna­pot nekünk áldozzanak, hogy segít­senek a kombájnok javításában és mirit kombájnvezetök dolgozzanak. Elsősorban a gépek érdeme, hogy aratásunk örvendetes, gyors. De hogy ezt a gyakorlatban is bebi­zonyíthassuk, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy a kombájnokat, az aratógépeket jó munkájuk dicsér­je. Nagy feladat hárul itt a gépál­lomások kommunistáira, akiknek becsületbeli kötelességük megtenni mindent, hogy a szemveszteség mi­nél kisebb legyen. Ez közérdek, de egyúttal saját érdekük is. A bri­gádközpontokon, vagy ott, ahol hu­zamosabb ideig tartózkodnak a kombájnvezetölr'és traktorosok, min. dig kéznél legyen olaj, tavotta és egyéb szükséges kellék A gépállo­mások pártbizottságainak gondos­kodniok kell arról, hogy a mozgó­műhelyek jól felszerelve mindig in­dulásra készen álljanak A kommu­nisták feladata az is, hogy az ara. tás és cséplés idején különös gon­dot fordítsanak a tűzbiztonsági in­tézkedésekre, óvják a termést, a gépeket v A pártbizottságok legfontosabb feladatainak egyike, hogy a dolgozó ember, a kombájnvezetök, traktoro­sok és brigádosok élelmezéséről és elszállásolásáról gondoskodjanak s ellenőrizzék, milyen körülmények között töltik el rövid pihenőjüket a kenyérosata hősei. Az aratás, a cséplés, a begyűjtés idején a pártszervezeteknek növel­niök kell a népnevelők munkájának színvonalát. Nem szabad abba a hi­bába esni, mint a múltban történt egyes helyeken, amikor azt mond. ták, hogy most aratunk, nem érünk rá gyűlésezni. Aratás idején min­den órában előfordulhat valamilyen probléma. Felkészülten kell azt vár­ni, hogy röviden, de célszerűen megtárgyalva, helyrehozhassuk a hibákat. A komáromi járásban egyes párt­bizottságok, mint Őrsújfalun, Gútán és az Ifjúsági faluban minden har­madik nap üléseznek, értékelik az aratás lefolyását s biztosítják a za­vartalan munkamenetet. Ezén az értékelésen részt vesz az EFSz és a helyi nemzeti bizottság elnöke, a begyűjtési megbízott, valamint a traktorosbrigád vezetője. Ez az együttműködés nagyon hasznos és célszerű, mert így tisztán látható az aratás, cséplés és begyűjtés hely­zete. A járási pártbizottságnak mozgó­sítania kell a népnevelőket, az in­struktorokat, hogy az agitációs munka a begyűjtési eredményekben jusson kifejezésre. A pártalapszer­vezetek a népnevelőket úgy irányít­sák, hogy munkájukban mindig a helyi viszonyokból induljanak ki s elősegítsék az aratás, cséplés és a begyűjtés zavartalan lefolyását Gérecz Árpád rr HAZA1SK ELETEBOL • • • Hatvankét hektár másodnövényt vetettek eddig A bratislavai kerület gép- és traktorállbmásai július 7-ig 3.949 hektár gabonaföldet kéve­kötöző-aratógépekkel, 626 hek­tárt kombájnokkal arattak le. A tarlóhántást 971 hektáron vé­gezték el és 62 hektárt bevetet­tek másodnövényekkel. A kerü­letben összesen 200 kévekötő­aratógép és kb. 45 kombájn mű­ködik. Az aratási munkák so­rán a legjobb eredményeket a csallóközcsütörtöki traktorosok érték el, akik kévekötő-aratógé­pekkel több mint 1200 hektárt, kombájnnal 118 hektárt arattak le. Nagyon jól dolgoznak a szen­ei kombájnosok, akik eddig több mint 210 hektár gabonát learat­tak és kicsépeltek. Aratnak a szepsi járásban is A kassai kerület szepsi járá­sában is megkezdték a repce és az őszi árpa aratását. Az alsó­lánci és a méhesi szövetkezeti tagok kezdték meg elsőnek a rep­ce aratását. Csütörtökön az ár­pa aratását is megkezdték. Al­sóláncoii egy nap alatt három és fél hektár repcét arattak le. A szepsi szövetkezetben a jövő hét elején kezdik meg kombájn­nal az árpa aratását. Megpendült a kasza a bussai határban Cm. f.) Esik az eső. A határban szünetel a munka. A bussai szö­vetkezet irodájában az aratási munkákról beszélgetnek. Közben szidják az időjárást. Bizony, már elég volna belőle, a mult héten csaknem mindennap esett. A hét elején hétfőn és kedden ragyogó napsütés volt. Gyorsan ki a határ­ba, határozták el a bussai szövet­kezetben. Az őszi árpát hétfőn le­vágták. Beérett a tavaszi árpa is. Megindultak az aratógépek, s ked­den délig vágták, aztán újra jött az eső. A rozs is, a búza is érik. Hej, de türelmetlen ilyenkor a pa­rasztember. Türelmetlenek a bus­saiak is, hisz lesz jócskán aratni­való. A munkaerő meg nem igen futná, csak az az egy baj, hogy nem arathatnak mindent géppel. A vihar következtében annyira lefe­küdt a búza, megkavarodott a rozs, hogy bizony csak kézikaszával le­het vágni. — Azt hiszem, nehezen tudunk majd megbirkózni az aratással gé­pek nélkül — mondja az elnöknek Bagoly Pál csoportvezető. — Száz hektárnyit kell kaszával levágni. Az elnök, Kovács László gondol­kozik ... Vihar után megnézték a határt. Nem veszélyes. Nagy kárt nem tett a termésben, de az a baj, hogy sokhelyütt földön fekszik a termés. — Nézd, Pali, győznünk kell! Akármilyen nagy erőfeszítést is követel, nem hagyhatjuk, hogy a termés tönkremenjen. Ahol a ga­bona olyan, hogy a gép nem vág­hatja, ott kézzel aratunk. 40—50 hektárnyi, amit nem lehet arató­géppel vágni. — Még az állattenyésztésben dol­gozók is segíthetnek — mondja a csoportvezető, így tervezgetnek a bussai szö­vetkezetben. Mert lesz ám munka, ha megindulnak. Összesen 320 hek­tár aratnivalójuk van, ebből 141 hektár búza, 60 hektár rozs, 64 hektár árpa, 51 hektár zab. A trak­torállomás részlegagronómusa sze­rint addig, amíg Galáboson ésCsa­lárban nem érik be a gabona, nyolc aratógéppel aratnak. Bonion Fe­renc, a dohányos-csoport vezetője is közbeszól. — Ha a szükség úgy kívánja, mi is aratunk. Ezt úgy kell érteni, hogy a bus­sai szövetkezetben 29 hektáron do­hányt termelnek. 74 asszony dol­gozik a csoportban. Noha már megkezdték a dohánytörést, most fűzik, szárítják, mégis ha a ke­nyérről van szó, ők is aratni men­nek. És 74 szorgoskezű asszony már sokat, de igen sokat segíthet. Hogy milyen jó munkát végeznek ezek az asszonyok, arra bizonyíték' a dohánytermelésben elért mult évi eredmény. Jó volt a dohány, több mint 200 ezer korona tiszta jöve­delmük volt belőle. Az idén is jó termés ígérkezik. Nagyjából szá­mítva 350.000 korona jövedelemre számítanak. A k^pásnövények ápolásában is kitűntek az asszonyok. Tiszta a ré­pa, a kukorica. No, de kell is ám az etetnivaló. A másik félévben sem akarnak lemaradni sem a mar. hahúsbeadásban, sem a sertéshús­beadásban. Arra törekszenek, hogy a másik félévben még több húst adjanak be terven felül. Az első félévre sertéshúsból 58 mázsa he­lyett 66 mázsát adtak be, azonkí­vül 2 mázsát szabadpiacon értéke­sítettek. A hozrascsot bevezetésével fokozzák a gazdaságosságot Az elmúlt napokban, mint ahogy azt minden hónap elején tenni szokták, értékelték ki a bratisla­vai „Béke-üzem" csévézőműhelyé­nek dolgozói a mult hónapi terv­teljesítést. Az eredmény kielégítő. Túlteljesítették a tervet annak el­lenére, hogy a hónap folyamán né­hány esetben üzemzavar akadályoz­ta a termelést. A műhely dolgozói a selyem-osztályon 100.9, a kord­osztályon 101.2 százalékra teljesí­tették a havi tervet. A szép eredményi, a nehézségek sikeres leküzdését jórészt annak köszönhetik a dolgozók, hogy há­rom hónappal ezelőtt műhelyük-' ben bevezették a hozrascsot-mód­szert. Ez a módszer itt is kitűnően bevált. Az üzemvezetőség a csévé­zőműhelyben szerzett jó tapaszta­latokat most az üzem valamennyi műhelyében fel akarja használni. Arra törekszenek, hogy a hozras­csot-gazdálkodást minél előbb meghonosítsák az egész üzemben. — Csak az előkészület hossza­dalmas és látszik nehéznek —; mondja Mišovič elvtárs, a csévéző­műhely vezetője. A hozrascsot­módszer a gyakorlatban már egy­szerűbb és könnyebben érthető. Sokat tanácskoztunk, terveztünk, javasoltunk, amíg végre megkezd­hettük a módszer gyakorlati alkal­mazását. Most már kitűnően, min­den nehézség nélkül megy a mun­ka. A munkások anyagilag érdekel­tek a terv teljesítésében. A munka befejezése után kiszámítják, hány Vajciková Helena, az üzem egyik legjobb dolgozója munka közben százalékra teljesítették az előírt tervet, mennyit takarítottak meg a hulladékból, mennyivel csökken­tették az önköltséget, azután a ren­delkezésre álló táblázat szerint, az elért eredményt koronára számít­ják át. Minden munkásnő azon igyekszik, hogy minél többet és jobbat termeljen, mivel így több fizetést kap. Nem is csoda tehát, hogy mióta a műhelyben bevezet­ték a hozrascsotot, érezhetően meg­szilárdult a munkafegyelem, javult a gyártmányok minősége. A se­lyemfonál minősége például 8 szá­zalékkal javult. A műhely mun­kásnői nagyon megszerették az új módszert, mert naponta ellenőriz­hetik, hogy mennyit kerestek. Min­denki tudja, mennyire teljesítette a műhely a tervet, jól gazdálkod­tak-e az elmúlt hónapban és min­dig nagy érdeklődéssel várják a tervezőosztály kimutatását a gaz­dálkodás havi eredményéről. Ez a magyarázata annak is, hogy ebben a műhelyben már állandó­sították a jól bevált szovjet mun­kamódszereket. A mult hónapbari a legjobb eredményt elérő fiatal Kovács Margit is Vorosin munka­módszere szerint dolgozik. Lelki­ismeretesen végzi munkáját. A mult hónapi tervét 125 százalékra teljesítette. Vajciková Helena, a kord-osztály egyik legjobb dolgo­zója is szép eredményt ért el. Ha­vi tervét 119 százalékra teljesítet­te és 1.1 százalékkal csökkentette a hulladékot. A műhely mindért dolgozója azon igyekszik, hogy az elért" eredményt tovább fokozzák. A X. pártkongresszus irányelvei­nek megvitatása után elhatározták, hogy a jövőben még tovább csök­kentik az önköltséget, minden vo­nalon megszilárdítják a takarékos­ságot és még figyelmesebb munká­val törekednek tovább javítani gyártmányaik minőségét. H. S, i í

Next

/
Thumbnails
Contents