Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)
1954-07-09 / 166. szám, péntek
UISZ0 195,4". Csou En-la j megbeszélései Ho Si Minh-hel Az új Kína sajtóiroda közleményt tett közzé Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnöke és külügyminisztere, valamint Ho SiMinh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke között lefolyt megbeszélésekről. A közlemény így szól: „Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnöke és külügyminisztere, valamint Ho Si-Minh, a vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke 1954. július 3. és 5-e között megbeszéléseket folytattak a kínaivietnami határon. Csou En-laj és Ho Si-Minh részletes véleménycserét folytattak a genfi értekezletről, tekintettel az indokínai béke helyreállításának kérdésére és az ezzel összefüggő kérdésekre. A megbeszéléseken részt vett Hoan Van-Hoan, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Kínai Népköztársaságbeli nagykövete és CsiaoHuan-hua, a Kínai Népköztársaság genfi értekezleten részt vevő küldöttségének tanácsadója. Csou En-iaj miniszterelnök Ho Si Minh elnökkel folytatott tanácskozásai után visszaérkezett Pekingbe Čsou En-laj, a genfi értekezleten részvevő kínai küldöttség vezetője, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere július 6-án délután megérkezett Pekingbe, miután az indiai és burmai látogatásról hazatérőben a kínaivietnami határon megbeszélést folytatott Ho Si Minh-hel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökével. Csou En-laj repülőgépén érkezett Pekingbe Hoang Van Hoan, a Vietnami Demokratikus Köztársaság pekingi nagykövete is. Csou En-laj miniszterelnököt a repülőtéren több mint nyolcszázán fogadták, köztük Csu Te, Liu Saocsi, Szung Csing-ling és Li Csisen, a központi népi kormány alelnökei, Lin Po-csu, a központi népi kormány főtitkára, Tung Pivu, Csen Jun, Kuo Mo-zso, Huang Jen-pej és Teng Hsziao-peng, a népi közigazgatási tanács alfelnökei, Sen Csun-zsu és Csen Su-tung, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának alelnökei, a központi népi kormány több tagja és sokan mások. Megjelent a repülőtéren több mint 80 diplomata is, köztük U Hla Maung burmai nagykövet, Sztaniszlav Kiryluk lengyel nagykövet, Jugo Wistrand svéd nagykövet, Jacob Cotoveanu román nagykövet, Bajanbatorin Ocsirbat mongol nagykövet, Arnold .Mononutu, indonéz nagykövet, Johannes Koenig, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, Csoj Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, A. Gregersen dán nagykövet, V. V. Vaszkov ideiglenes szovjet ügyvivő, továbbá Pakisztán, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Csehszlo-' vák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és Svájc ideiglenes ügyvivője, valamint H. Trevelyan angol ügyvivő, végül Hollandia és Norvégia tárgyaló képviselője. A kínai-vietnami határról viszszatérve Csou En-laj miniszterelnök egy órára megszakította útját Vuhanban. A repülőtéren a középdélkínai közigazgatási körzet, Hupej tartomány és Vuhan város vezető pártfunkcionáriusai, közigazgatási és katonai vezetői üdvözölték. Az Indokínában folyó katonai értekezlet megállapodása értelmében július 14-én megkezdik a sebesült és beteg hadifoglyok átadását Mint a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti, a vietnami néphadsereg főparancsnokságának és a Francia Unió indokínai haderői főparancsnokságának az Indokinában folyó katonai értekezleten részvevő küldöttsége a következő együttes közleményt adta ki az értekezlet július 5-i üléséről: „Az indokínai Trung-Giában folyó katonai értekezlet részvevői 1954. július 5-én délután megvitatták a sebesült, illetve beteg hadifoglyok átadásának kérdését, hogy megvalósíthassák a genfi katonai értekezleten hozott határozatokat. A két küldöttség megállapodásra jutott, a hadifoglyok átadásával kapcsolatos elvekben és módozatokban. A hadifoglyok átadását 1954. július 14-én kezdik meg " A Vietnami Tájékoztató Iroda közli, hogy az elfogadott határozat alapjául szolgáló javaslatot a vietnami néphadsereg főparancsnokságának küldöttsége terjesztette elő, s azt a Francia Unió indokínai haderői főparancsnokságának küldöttsége elfogadta. A katonai értekezlet negyedik ülését július 6-án délelőttre tűzték ki, amikor a hadifoglyok életkörülményei megjavításának kérdését vitatták meg. A Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti továbbá, hogy a vietnami néphadsereg főparancsnokának és a Francia Unió indokínai haderői főparancsnokságának küldöttsége a Trung-Giában folyó katonai értekezleten megállapodássá jutott a hadifoglyok kérdésének részletes napirendjében. • A genfi értekezleten megállapított feltételek keretein belül a hadifogolykérdés napirendje a következő: a) a sebesült és beteg hadifoglyok kicserélése; b) a hadifoglyok életkörülményeinek megjavítása; c) a hadifoglyok leveleinek kölcsönös kicserélése; d) gyógyszerek küldése a hadifogolynak. • Zárt ülés az indokínai kérdésben. Kedden a genfi értekezlet részvevői zárt ülésen foglalkoztak az indokínai kérdéssel. A legközelebbi ülést július 9-én, pénteken tartják. Átadták e nemzetközi Sztálin-békéd íjat Le»n Kruczkowski lengyel írónak Moszkvában a Kreml Szverdlovtermében ünnepélyes keretek között átnyújtották „A népek közötti béke megszilárdításáért" című Sztálin-díjat Leon Kruczkowski lengyel írónak. Az ünnepségen megjelentek a szovjet főváros társadalmi szervezeteinek képviselői, a moszkvai gyárak és üzemek munkásai, tudósok, írók és művészek. Ilja Erenburg író, a Nemzetközi Sztálin-békedíjat odaítélő bizott. ság tagja az oklevél és az aranyérem átnyujtásakor többek között a következőket mondotta: „A béke védelmében kifejtett szenvedélyes és nemes munkásságát egyöntetűen elismerte a Nemzetközi Sztálin-békedíjat odaítélő bizottság. A nemzetközi Sztálin-békedíjat első ízben kapja meg lengyel állampolgár és számomra különösen megtisztelő, hogy ezt önnek, a lengyel írónak nyújthatom át. Ön azt az irodalmat képviseli, amelyre az egész emberiség büszke ehet, amely Mickiewicztől és Slo'ackitól kortársainkig a becsület, lelkiismeret és az igaz szíx iroualma volt és marad. Ön azt az országot képviseli, amely kedves minden szovjet embernek. A nagy megpróbáltatások közel hozták egymáshoz népeinket. Együtt voltunk a baj éveiben. Együtt vagyunk most is, a nagy reménységek idején. Együtt védelmezzük a békét, az önök békéjét, a mi békénket, az egész világ békéjét." Erenburg ezután alkotóerőt, lelkesedést és boldogságot kívánt jeon Kruczkowskinak. A kiváló lengyel írót beszédében üdvözölte még Szergej Geraszimov filmrendező, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökhelyettese, Konsztantyin Szimonov, a Szovjet írók Szövetségének titkára, Zinaida Troickaja, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának képviselője, valamint Jurij Zavaszkij. Kruczkowski válaszbeszédében kijelentette: A nagy kitüntetés, amelyben részesítették, a legörvendetesebb esemény, amely egy mai írót érhet. Korunk haladó eszméit szolgálni — számomra ez az a feladat, amelyért érdemes élni. Engedjék meg, kedves barátaim, hogy ma, amikor átveszem ezt a magas kitüntetést az önök jelenlétében a nagy szovjet nép képviselőinek jelenlétében ígéretet tegyek arra, hogy még jobban és teljesebben megérdemeljem a nemzetközi Sztálin-békedíjat. Leon Kurczowski ezután a világ népeinek barátságát éltette. Churchill és Eden hazaérkeztek Washingtonból Churchill brit miniszterelnök és Eden külügyminiszter a Queen Elisabeth óoeánjárón Southamptonba érkeztek, ahonnan különvonaton az angol fővárosba utaztak. Churchill megérkezésekor nyilatkozatot adott, s mint az AP hírügynökség tudósítója jelenti — „világosan utalt arra, hogy külpolitikai téren még mindig vannak elsimításra váró angol-amerikai nézeteltérések". A brit miniszTerelnök a többi között ezt mondotta a sajtó munkatársainak: „Kijelenthetem, biztos vagyok benne, hogy míg egyrészről mindent elkövettünk az Egyesült Államokban a Jó egyetértés és szi'iárd megállapodások létrehozására, addig másrészről... hiba lenne azt gondolni, hogy minden egyszerre megtörténhet.^ Az AP tudósítóvá ezeket fűzte hozzá a nyilatkozathoz: „A hazatérő miniszterelnök úgy fogja találni, hogy honfitársainak: nagy többsége szilárdan támpgatjá politikáját, amely abtiól áll, tfogy-íargyalni kell a kommunistákl^áf, különösen Pekinggel:" Katonai értekezlet kezdődött Szingapúrban A „DPA a jelenti, hogy Szingapúrban katonai értekezlet kezdődött délkeletázsiai katonai problémákról.; Az értekezlet részvevői angol, amerikai, francia és ausztráliai tisztek. A megbeszélések egy hétig folynak majd zárt ajtók mögött, Hivatalos körök „szokásos értekezletnek" nevezik a megbeszéléseket, azonban megfigyelők úgy vélik, hogy a Szingapúrban kidolgozandó javaslatok és tervezetek alapul szolgálhatnak majd a délkeletázsiai katonai tömb felállítására vonatkozó jövőbeni tárgyalásokon. AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Becsüljük a néptulajdont — vasúti kocsikat Dolgozóink drága pártjának, Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa a mezőgazdasági termelés lényeges növelésén és javításán kívül komolyan foglalkozott életünk minden ágával — a termeléssel, a kultúrával, a tudománnyal, stb. Tárgyalásai folyamán nagy gondot fordított az emberről való gondoskodás megjavítására, ami egész építőmunkánknak a célja. Ez hatotta át a kongresszusi beszámolókat és felszólalásokat. A kongresszuson megtárgyaltak mindent, ami az ember javát szolgálja. Ide tartozik a közlekedés is, különösen a vasúti közlekedés, amelyről az SzKPKB 1953. július 10. határozata megállapítja, hogy az állam gazdasági életének legfőbb idegszála. A CsKP KB és köztársaságunk kormánya nemrégen foglalkozott a vasúti közlekedéssel, 1954. V. 26-án határozatot hozott a vasúti forgalom színvonalának emelésére teendő intézkedésekről. Ez a határozat komoly feladatokat tűz ki, melyeknek teljesítése kiküszöböli a vasúti közlekedésben eddig felmerülő hiányosságokat. Ez a határozat pontos irányelveket ad a vasutasoknak. E feladatok teljesítésének súlypontja ugyan az ő munkájukban van, de a határozat minden egyes polgárra is vonatkozik. A határozatban többek között szó van arról is — hogy az egyes utazóknak helytelen a viszonya a népi tulajdonhoz. Megrongálják a kocsiberendezéseket és eltulajdonítanak belőle részeket. A pályaudvarokon és a vonatokban nem ügyelnek a tisztaságra, fegyelmezetlenek, a felszállás és kiszállás alkalmával késleltetik a vonat indulását. A határozat kitér arra is, hogy a teherrakodási munkálatok alkalmával megrongálják a vagonokat. Továbbá arra, hogy éjjel-nappal, a munkaszünet napjaiban is biztosítania kell a vagonok ki- és berakását, hogy idejében kell. biztosítani vagonokat a közlekedés számára, hogy biztosítani kell gyors forgalmukat. Hisz a vasút munkája sohasem szünetel, munkanap-ünnepnap egyaránt folyik. Mi valamennyien tiszta szerelvényeken akarunk utazni és nem tetszik nekünk, ha piszkos fülkébe lépünk. Hiszen ez természetes és érthető — mivel nálunk napról napra nagyobbak a polgárok igényei és a vasút mindenkié. Ezért szükséges, hogy az utasok a szerelvényekben otthonosan érezzék magukat, de az is szükséges, hogy úgy is viselkedjenek, mint otthon. A vonattisztító elvtársak és elvtársnők naponta rendbeszedik a kocsikat. A vasúti kocsik a kiinduló állomásokról tisztán indulnak útnak, de többnyire nagyon tisztátalan állapotban térnek vissza. Nemcsak a folyosók, fülkék, az ülések alatti részek, illemhelyek, mosdóhelyiségek, ablakok és a kocsik más részei aránytalanul piszkosak, de ezenkívül még károkat is okoznak, ellopják a villanykörtéket és más berendezést, amit aztán pótolni kell. Az ilyen villanykörtére szükség van az úton és ha valaki azt elsajátítja, a másik utas nem világíthat és sötétben kell utaznia, ami nem kellemes dolog. A tisztátalanság is árt az utasoknak. Ártalmas az egészségre, terjeszti a betegségeket, stb. Ha a rendre és tisztaságra valamennyien gondot fordítunk, ha az utasok törődnek majd ezzel, tiszták lesznek a szerelvények, úgyhogy minden egyes út után nem lesz szükséges nagy takarítást rendezni a kocsikban, hanem elegendő lesz a kocsik előírt tisztítása, úgyhogy naponta lehetővé válik majd minden egyes kocsinak rendes kitakarítása és így elérjük azt, hogy. olyan tiszta szerelvényeink lesznek, amilyeneket pártunk és kormányunk 1954. május 26-i határozata előír. Megjegyzem, hogy nálunk, Bratislavában a vasúti alkalmazottakból álló brigádok elvégezték a személykocsik generális tisztítását, hogy az utazók valóban tiszta szerelvényeket kapjanak és ezért elvárjuk az utasoktól is, hogy ezeket a szerelvényeket, amelyek szocialista tulajdont képeznek, ugyan-: ilyen tisztaságban meg is tartsák: És ez igazán csekélység. Nem kell ehhez más, csak a szocialista és társadalmi tulajdonunkhoz való pozitív viszony. Minden egyes elsajátított vagy elrontott villanykörte hiányát megérezzük valamennyien: Veszteség ez nemzeti tulajdonunké ban, amit közös nemzeti jövedelmünkből kell pótolni.A továbbiakban meg akarom említeni az utazóközönséggel kapcsolatban a fegyelem kérdését. Az utasok gyakran egy vagy néhány kocsiba tódulnak, és ezzel késleltetik a vonat indulását és vétenek a közlekedési biztonság és pontosság ellen. Ezt is ki lehet küszöbölni azzal, ha idejében kimegyünk az állomásra. Az állomásokon elég ideig tartózkodnak a vonatok azért, hogy az egyes kocsik ne legyenek túlzsúfolva, hogy helyet találhassunk: Mert nem helyes az, ha az egyik kocsi túlzsúfolt, ha az utasok a lépcsőkön ülnek, míg a másik félig üres. A kocsik ki- és berakása terén is fontos feladat jut gazdaságunk minden ágazata dolgozóinak és a polgároknak általában. Az állomáson álló rakománnyal telt minden egyes kocsi ellensége a forgalmi eszközök gyors forgalmának, gyakran akadályozza a normán felüli készletek akadálytalan felszámolását, amihez kocsikra van szükség. Azt a kocsit, amelyik az állomáson áll, a vasút nem utalhatja ki a szál- ' lítóknak, akiknek arra szükségük van. A szállítás és a kocsik kiutalása is tervszerű. Ezenkívül pönálék fizetésének okozásával is károkat szenvednek szállítóink és egész gazdaságunk. A vasútnál nem a pönálé a fontos, hanem a kocsik gyors körforgása. Ez egész népgazdaságunk érdeke. Dr. Vyčislík Lajos, ČSD. Bratislava Ä „Fiatal Gazdák Versenye" eredményei Végetért az 1953—54-es iskolai év takarékossági akciója,, melyet ez évben a „Fiatal Gazdák Versenye" cimen folytattak az iskolák. A besztercebányai kerület valamennyi járásának beérkezett jelentései alapján a besztercebányai kerületi bizottság kiértékelte az elmúlt iskolai év takarékossági munkáját és ennek alapján megállapította, hogy a kerület 16 járásából a losonci járás érte el a legszebb eredményt, s az iskolai takarékosság terén a kerületben 111.4 ponttal az első helyet foglalta el. A járások közül nyolc járásnak sikerült már nemcsak valamennyi iskolát, de az iskolák valamennyi tanulóit is bevonni a takarékossági akcióba. A járások versenyében az alábbi eredmény alakult ki: •1. Losonci járás 111.4 pont 2. Karponai járás 106.5 " 3. Ipolysági járás 104.7 " 4 Rimaszombati járás 103.9 " 5. Poltári járás 103.5 " 6. Šafarikovói járás 102.8 „ stb. Ä kerületi kiértékelésnél megállapították, hogy a besztercebányai kerületből 742 iskola vett részt a takarékossági versenyben 64.325 tanulóval, akik az állami takarékpénztárainkban betétkönyvecskékre összesen 3,759.375.15 koronát helyeztek el. Ä „Fiatal Gazdák Versenyében" részt vett egyes iskolák közül az első és legjobb négy iskola részt vesz a szlovákiai versenyben is. A nemzeti iskolák közül az ipolysági járáshoz tartozó Sudince nemzeti iskolája nyerte el az első helyet a besztercei kerületben a losonci járáshoz tartózó Gregorová Vieska nemzeti iskolája előtt. Itt a helyezés a következő volt: 1. Sudincei nemzeti iskola 180 pont 2. Gregorová vieskai n. isk. 177 „ 3. Polomi nemzeti iskola 164 „ * 4. Ladzanyi nemzeti iskola 161 „ Itt említjük meg, hogy az érsekújvári Gazdasági Iskola Juilön versenyre hívta ki Szlovákia valamenynyi gazdasági iskoláját a Csehszlo| vákiai Ifjúsági Szövetség díjáért. Ezt a versenyt a losonci Gazdasági Iskola nyerte meg. Sómol László, az ŠTSP dolgo?' :
