Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-09 / 166. szám, péntek

1954. júliu

s 9. (JJSZ0 Nehru nyilatkozata a Csou En-lajjal folytatott tárgyalásokról Az india lapok július 7-én közölték Nehru levelét, amelyet az indiai nemzeti kongresszus uralkodó . pártja bizottsági elnökeihez intézett azokról a tárgyalásokról, amelyeket Csou En-laj-jal, a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnökével folytatott. Nehru emlékeztet arra, hogy Csou En-lajjal folytatott tárgyalásai után közös nyilatkozatot adtak ki és hogy hasonló nyilatkozatot adtak ki a Csou En-laj és a burmai miniszterelnök között lefolyt tárgyalások után is. Meg vagyok győződve arról, — mondja továbbá, a levél — hogy ezek a nyilatkozatok nemcsak az illletékes országok szempontjából fontosak, hanem nagy jelentőségűek ennél sokkal szélesebb értelemben, is. Meggyőződésem az is, hogy <*zek a nyilatkozatok nyilvánvaló történelmi változásokról tanúskodnak, amelyek az ázsiai erőviszonyokban beállottak. A mvfltban több évszázadon keresztül az ázsiai problémákat főleg Ázsián kívül oldották meg. Ez a szándék most is fennáll. Azonban egyre több ember tudatosítja, hogy a jövőben már nem lesz lehetséges figyelmen kívül hagyni azt, hogy mi a véleményük az ázsiai országoknak saját sorsukról, vagy szomszédaikról. Nem kétséges, hogy országunk néptömegei üdvözlik ezt a közös nyilatkozatot. Ez főleg azt bizonyítja, hogy ezek a nyilatkozatok megfelelnek a kor szellemének és népünk meggyőződését tolmácsolják. Ezek a nyilatkozatok külpolitikánk természetes fejlődéséből következnek. Nehru továbbá rámutat arra, hogy az indiai külpolitika fő elve a többi nemzetekkel való barátság, hogy ez a politika a gyarmati rendszer vagy az egyik ország uralmának a másik felett való rendszere ellen irányul és hogy az indiai politika mindig békepolitika volt. Mai külpolitikánk — mondja továbbá a levél — ezekből az elvekből indul ki, így tehát a világbéke biztosítására és a háború elhárítására irányul. Számunkra ez nemcsak természetes eszmény, hanem az észszerű önzés diktálja azt nekünk. Ebből szükségszerűen az következik, hogy elutasítjuk a nagyhatalmak csoportosulásában való tagságot. Az ilyen csoportosulásokhoz való csatlakozás azt jelentené, hogy mások politikájához kötnénk magunkat és alárendelnénk magunkat más országok kívánságainak vagy határozatainak. Országunk és a többi ázsiai országok jövőbeni előrehaladása főleg a béke megőrzésétől függ — írja továbbá a levélben. Éppen ez természetes szándékaink mellett oka annak, hogy első helyre állítjuk a béke utáni vágyat. Senki sem kezeskedhetik a korlátlan évekig tartó békéért de úgy véljük, hogy néhány évi béke is megéri azt, hogy elérésére törekedjünk és minél tovább fog tartani ez a békés időszak, annál kisebb lesz a háború keletkezésének veszélye a jövőben. Nem szükséges, hogy rámutassanak a jelenkori háború borzalmas kilátásaira, amelyet atomés hidrogénbombákkal és más fegyverekkel vívnának meg. Nehru továbbá a különböző szociális rendszerű országok bäkés egymásmellett élésének lehetőségével foglalkozik, majd így folytatja: A békét csupán békés módszerekkel lehet megőrizni. A fenyegetésekkel fenntartott béke nem lesz szilárd, főleg akkor, ha< az az ország, amelyet fenyegetnek, nem gyenge. A béke nem tartható fenn a szüntelen háborús készülődés légkörében. Ezért a békét és a biztonságot a legjobban a kollektív békére, a háború megakadályozására való törekvéssel lehet megőrizni. Úgy véljük, — mondja a levél zárórésze — hogy a nemrégiben India, Kína és Burma nevében tett közös nyilatkozatokat örömmel fo gadják majd azért is, mert haladást jelentenek a szélesebbkörű politika felé. El kell azonban is merni, hogy bármilyen reális politikának tekintetbe kell vennie az Ázsiában és az egész világon fennállott erőviszonyokban beállott változásokat. V. M. Molotov elvtárs fogadta az indiai közéleti személyiségek küldöttségét Július 5-én V. M. Molotov, a célzó stockholmi nemzetközi érte-: Szovjetunió külügyminisztere fogadta azokat az indiai közéleti személyiségeket, akik részt vettek a naiazetközi feszültség enyhítését Terror Guatemalában A „Daily Worker" közli Gerardo Unzuetának, a „La Voz de Mexico" cimü mexikói lap egyik vezető munkatársának cikkét. A cikk beszámol arról, hogy július 4-én Mexikó-Cityben 12.000 mexikói munkás és diák tiltakozott az ellen, hogy „Guatemala új fasiszta vezetői agyonlőtték a guatemalai banánültetvényeken dolgozó munkások nemrég sikerrel végződött sztrájkjának 45 vezetőjét. Unzueta így ír: „A Latinamerikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége közölte, hogy amikor Castillo Armas ezredes erői bevonultak Moralez guatemalai városba agyonlőttek Guatemala szakszervezeti vezetőit, köztük a sztrájkbizottság valamennyi tagját." A Latinamerikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének megállapítása szerint ezek az események arról tanúskodnak, hogy a Guatemala ellen elökészitett intervenció a guatemalai „munkásosztály és a nép összes vívmányainak megsemmisíté. sére irányult." Unzueta közli, hogy a Mexiko-Cityben megtartott tüntetés részvevői összegyűltek a Nemzeti Palota előtt, ahol Ruiz Cortines elnök irodája van és elégettek egy kitömött bábut, amely az amerikai imperializmust jelképezte. A „Daily Worker" vezércikkében megbélyegzi a Guatemalában tomboló terorrt. Dullesnak az a kijelentése, hogy az Egyesült Államoknak nincs része a guatemalai fordulatban — írja a lap -— hiábavaló kísérlet annak leplezésére, amit minden latinamerikai tud. A cikk hangsúlyozza: az amerikaiaknak „követelniök kell a külügyminisztériumtól, hogy vessen véget annak a véres leszámolásnak, amely most kezdődött Guatemalában". A korm-oyjunta a szétosztott földek visszavételére készül Monzon ezredes sajtóértekezletén ismertette az amerikai segítséggel kormányra jutott katonai junta politikájának főbb irányvonalait. Mint az AFP jelenti, Monzon mindenekelőtt azt állította, hogy a junta „gyarmatosítóellenes" politikát kíván folytatni, ugyanakkor sietett hozzátenni; hogy „garanciát nyújt azonban mind a hazai, mind a külföldi tökének abból a célból, hogy fokozhassák guatemalai beruházásaikat." Az ezredes bejelentette a továb. biakban, hogy több mint ezer kommunistát letartóztattak. A londoni rádió értesülései szerint Monzon a továbbiakban közölte az új guatemalai kormányjuntának azt a döntését, hogy „megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és más kommunista országokkal" és hogy a junta aláírja azt a kommunistaellenes határozatot, amelyet az Egyesült Államok terjesztett a legutóbbi oaracasi amerikaközi értekezlet elé. Mint ismeretes, a caracasi értekezlet részvevői közül a demokratikus Arbenz.kormány volt az egyedüli, amely a kommunistaellenes határozat ellen szavazott. Monzon a továbbiakban leszögezte, hogy „Guatemala egybehangolja általános külpolitikáját a Nyugatéval; folytatja együttműködését mind az ENSz-el, mind az Amerikai Államok Szervezetével." A kormányjunta vezetőjének nyilatkozatából világosan kitűnik az is, hogy a hatalom bitorlói Guatemalában nemcsak külpolitikájukkal, hanem belpolitikai intézkedéseikkel is az amerikaiak guatemalai pozíciójának megerősítésére törekszenek. Monzon az alkotmányos szabadságjogok felfüggesztésével kapcsolatban kijelentette: „Nem tudjuk, A szovjet kormány kémkedés miatt »nem kívánatosa személynek minősített két amerikai diplomatát A szovjet szervek megállapították, hogy H. Felchlin alezredes, az Egyesült Államok katonai attaséjának helyettese és W. McKinnev őrnagy, az Egyesült Államok légi attaséjának helyettese a Szovjetunióban való (tartózkodását kémkedésre használta fel és ily módon olyan tevékenységet folytatott, amely összeegyeztethetetlen a diplomáciai státusszal. Ezzel kapcsolatban H. Felchlin alezredest és W. McKinney őrnagyot „persona non grata"-nak (nem kívánatos személynek) nyilvánították és a Szovjetunió külügyminisztériuma követelte az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségétől, hozzon intézkedéseket mindkettőjüknek a Szovjetunióból való azonnali visszahívására. Az Egyesült Államok nagykövetségének közlése szerint H. Felchlin alezredes azonnal elhagyja a Szovjetunió területét, a jelenleg szabadságon levő W. McKinney őrnagy pedig nem tér vissza a Szovjetunióba. mikor fogjuk ezeket visszaállítani." Különös figyelmet érdemel Mon zonnak az a bejelentése, hogy — mint a londoni rádió jelenti — „a kormányjunta felülvizsgálja azt a törvényt, amely szerint a földeket a többi között a United Fruit Co. földtulajdonát kisajátították és szétosztották a földnélküli parasztok között. Monzon végül bejelentette, hogy módosítják az ország alkotmányát, hogy „valóban demokratikus" (értsd: az amerikai érdekeknek a legmegfelelőbb) kormány jöhessen létre. Az AFP Guatemala-Cityből szár mazó jelentése szerint a Monzon ez. redes vezetése alatt álló katonai junta hétföröl-keddre virradó éjtszaka megalakította az új guatemalai kormányt. Az új kormánynak kilenc tagja van. A kormányzó junta tagjai közül hárman: Monzon, Dubois és Cruz ezredesnek hétfőn éjtszaka ünnepé lyesen kötelezettséget vállaltak, hogy nem jelöltetik magukat a mintegy tíz nap múlva megtartandó elnök választáson. Az AFP tudósítója ehhez az értesüléshez hozzáfűzi: „így tehát valószínű, hogy Castil lo Armast jelölik az elnöki tisztségre. Armas ezredes máris kézben tartja a végrehajtó hatalmat. A guatemalai agresszió kérdése az angol alsóház előtt Az angol alsóház július 5.1 ülésén a Selwyn Lloyd külügyi állammi niszterhez kérdéseket intéző mun káspárti képviselők élesen bírálták Anglia magatartását azzal a panasz szal kapcsolatban, amellyel Guate mala

1 a biztonsági tanácshoz fordult Mint a Press Association hirügy. nökség közli, a munkáspárti képvise lők rámutattak, hogy a Guatemala elleni agressziót az Egyesült Államok hajtotta végre és hogy az Intervenció, valamint az államcsíny sugalmazója az TJnlted Fruit Company nevű amerikai mo nopóllnm. Egyes parlamenti képviselők tájé koztatást kértek a Guatemalában bombatámadásokat és géppuskatá madásokat végrehajtó repülőgépek hovatartozásáról. Wigg munkáspárti képviselő ezt kérdezte: „Igaz-e, hogy amerikai személyzet vezetésével amerikai re pülőgépek géppuskázták Guatemala békés lakósait és napalmbombákat dobtak le rájuk? Van-e tudomása a kormánynak erről a tényről? Selwyn Lloyd kitérő választ adott , erre a kérdésre. V. M. Molotov villásreggelit adott Kekkonen finn külügyminiszter tiszteletére V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere július 6-án villásreggelit adott Uiiho Kekkonen finn külügyminiszter tiszteletére. A (villásreggelin jelen voltak: G. M. Puskin, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi követe, valamint R. Énekel, Finnország ideiglenes moszkvai ügyvivője. ff kezleten. A küldöttség a Szovjet Bekevédelmi Bizottság és a VOKSZ meghívására látogatott el Moszkvába. Mendes-France bsszéde a francia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlés július 7-i ülésén beszédet mondott MendesFrance francia miniszterelnök. Megemlékezett azokról a katonai intézkedésekről, amelyeket kormánya Indokínában foganatosít. Men. des-France mindenekelőtt bejelentette, hogy Genfbe készül utazni, ahol tárgyalásokat folytat majd az indokinai háborús akciók megszüntetéséről és reményének adott kifejezést, hogy e tárgyalások sikeresen végződnek. Mendes-France a következőket mondotta: Megmondottam már, hogy elég előfeltételünk van ahhoz, hogy reméljük a tárgyalások becsületes eredményét. Ma is ez a véleményem. Mendes-France a továbbiakban kijelentette, hogy „a remény és a bizonyosság között távolság van, amelyet le kell győzni" és hogy „a kormánynak mindent egyidejűleg előre kell látnia, hogy képes legyen állást foglalni bármilyen véletlennel szemben". Mendes-France emellett hozzátette, hogyha július 20-ig nem érnek el egyezményt a háborús akciók beszüntetéséről, a francia kor. mány kénytelen lesz „biztosítani az expedíciós hadtest védelmét es elegendő erős katonai apparátust fenntartani a helyszínen..." A francia miniszterelnök azutáni azt állította, hogy az Indokínában levő expedíciós hadtest megszilárdítására irányuló katonai intézkedéseket arra az esetre foganatosítják, ha a háborús akciók megszüntetéséről szóló tárgyalások nem járnának sikerrel és ha „Indokínában kiújulna-, a háború, akkor a hivatásos katonaság tagjainak alkalmazása riem volna elegendő ahhoz, hogy az expedíciós hadtestet oly jelentősen megerősítsék, amenynyire szüksége volna a további harcokhoz. „Az egyetlen módszer, amely most lehetővé teszi az adott probléma megoldását, tehát azt, hogy a Távolkeletre további alakulatokat küldjünk, amelyeket e célból a volt kormány alakított meg. Ezekben az egységekben olyan katonák vannak, akik a törvény szerinti tényleges katonai szolgálatukat végzik, más szavakkal, a rendes hadsereg alakulatairól van szó." Háborús bűnös náci mint tanú egy kommunistaellenes terrorperben A karlsruhei szövetségi bíróság tárgyalja Oskar Neumann, a Németország Kommunista Pártja elnökségének tagja, valamint Kari Dickel és Emil Bechtle kommunista funkcionáriusok elleni bűnpert. Adenauer államügyészsége az 1952—53-ban végrehajtott nyugatnémetországi békenépszavazás megszervezése miatt állította bíróság elé Németország Kommunista Pártjának e három funkeonáriusát. Az államügyész indítványára két olyan terhelő tanút hallgattak ki, aki valóban méltó Adenauer e terrorperéhez. Az első tanú Walter Gehrkens, az „Adolf Hitler'

2 nevű SS-hadosztály egykori főhadnagya volt, aki súlyos háborús bűncselekményeket követett el. Amikor a vádlottak padján ülő Oskar Neumann a tanú fejére olvasta dicstelen múltját, Gehrkens felállt és kijelentette: „Az említett adatok megfelelnek a valóságnak. Multamra büszke vagyok!" A bíróság némán elsiklott e szavak felett. A második felvonultatott tanú, Hans Tezhetin 26 éves diák a védő kérdésére beismerte, hogy a braunschweigi rendőrség egy sikkasztási ügyben büntetlenséget helyezett részére kilátásba, ha „megfelelő" vallomást tesz a karlsruhei politikai perben. ir A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Jacques Duclos levelet intézett Oskar Neumannhoz, amelyben üdvözletét küldi az Adenauer terrorbírósága előtt álló bátor békeharcosnak. „A vád, — hangzik a levél — amelyet önök ellen emeltek, újra aláhúzza azt a tén t, hogy NyugatNémetország az amerikai maccarthyk befolyása alatt egyre növekvő mértékben fasizálódik. Az önök ellen indított per arról tanúskodik, hogy az Adenauer-kormány kész törvényen kívül helyezni Németország Kommunista Pártját, mert e párt Németország demokratikus és békés alapon történő újraegyesítéséért küzd. A francia nép, — hangzik végül a levél — amely eltökélten harcol az európai védelmi közösség ellen, az önök oldalán áll." Az ipar helyreállítása a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói sikeresen állítják helyre iparukat. A kanszeni acélolvasztóüzem, a phenjani textilgyár, a nampói üveggyár, a hvanghei kohászati üzem és több más n gyipari vállalat üzem behelyezése után július 4-én megkezdte munkáját a helyreállítás alatt álló nampói színesfém-üzem első részlege. Kelet-Bengáliában betiltották a kommunista pártot Amint a karcsi rádió közli, július 5-én Dakkában közleményt hoztak nyilvánosságra, amely szerint a tartományi kormány Kelet-Bengáliában betiltotta a kommunista párt tevékenységét. A rakodómunkások sztrájkja a Délafrikai Unióban Sajtójelentések szerint Durbanban (Délafrikai Unió) egy hete tart már a munkabéremelést követelő néger rakodómunkások sztrájkja. Július 5-én 7000 sztrájkoló megtagadta lakásának elhagyását, amikor rendőrosztagok megkísérelték őket kilakoltatni. A sztrájk követ-, keztében a kikötő élete szinte teljesen megbénult. Július 5-én 29 hajó vesztegelt a kikötőben. Hüm