Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-04 / 162. szám, vasárnap

Antonín Novotný elvtársnak a CsKP KB első titkárának felszólalása Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén bizottságoknak és az egyes falusi pártszervezeteknek. A. Ndvotný elvtárs konkrét szám­adatokat sorolt fel az állatállomá­nyokról, majd így folytatta: Főleg azt kell tudatosítanunk, hogy az állattenyésztési termelés fej­lesztésének alapja a növényi terme­lés fejlesztése. A növényi termelés fejlesztésétől függ nemcsak az, hogy mennyi kenyerünk lesz, hanem teljes mértékben az is, mennyi hú­sunk^ tejünk és zsírunk lesz. Mind a növényi, mind pedig az ál­lattenyésztési termelés fokozásának fő előfeltétele a gazdálkodás inten­zitásának fokozása. Igaz, hogy mindeddig vannak parlagon heverő földjeink. Vannak olyan földek, ame­lyek nem hajtanak hasznot, vagy amelyek kevés hozamúak, például a szlovákiai legelők, továbbá kevésho­zamú földek azért, mert árterületek, vagy ellenkezőleg, mert szükségük volna öntözésre. A CsKP X. kon-v gresszusa irányelveihez való hozzá­szólásokban számos javaslat hang­zott el Malacka és Skalica járások­ból, amelyek rámutattak, hogy ezek­ben a járásokban többezer hektár­nyi földet lehetne nyerni, olyan föl­deket, amelyek árterületek és ame­lyeken meleg éghajlatot kívánó nö­vényeket is lehetne termelni, ha sza­bályoznák a Myjava folyó medrét. Ilyen lehetőségeink vannak nemcsak a bratislavai kerületben, hanem a nyitrai és eperjesi kerületekben, vagy pedig a kassai kerületben is, ahol lényegesen termékenyebbé lehet tenni a kishozamú réteket és lege­lőket. Vüágos azonban, hogy földjeink terjedelme korlátozott, hogy nem terjeszthetjük őket a végtelenségig. Annál inkább előtérbe lép a gazdál­kodás intenzívvé tételének feladata minden egyes hektáron. Ez elérhető a gazdálkodás haladó módszereinek széleskörű érvényesítésével, a ke­resztsoros, sürüsoros vetési módszer, rel, a négyzetes, fészkes ültetési módszerrel, az előhántóval végzett mélyszántás elvégzésével, stb. így lényegesen emelhetjük a hozamokat, több gabonát és takarmányt ter­melhetünk. Főleg arra kell figyel­met fordítanunk, hogy olyan takar­mányfélék termelésére összpontosít­suk figyelmünket, amelyek a leg­több és legértékesebb táplálékot ad­ják. Novotný elvtárs ezután a kukori­ca., burgonya- és cukorrépatermelés növelésének kérdéséről' beszélt. A pártszerveknek és szervezeteknek a munkásparaszt szövetség meg­szilárdításában való feladatait ele­mezve azt mondotta: Meg kell nyíltan mondani, hogy számos pártszervezetünk és nem egy járási és kerületi bizottság nem járt el mindig helyesen. In­tő például kell számunkra lenniök azoknak az eseményeknek, ame­lyeknek, a tavalyi és tavalyelőtti évben az eperjesi kerületben vol­tunk tanúi. A dolgozó parasztok türelmes és baráti meggyőzése és mindennapi megnyerése helyett ad­minisztratív, diktátori, sőt önké­nyes módszereket alkalmaztak. Ki­forgatták és megkerülték a párt helyes politikáját és helyette* bü­rokratikus módszereket alkalmaz­tak.. önök maguk is jól tudják, mennyi kárt okozott nekünk ez az eljárás. Jóllehet az eperjesi vi­dék helyzete javult, még sok gond­ba és munkába kerül, míg a hi­bákat kiküszöböljük és helyrehoz­zuk. Azáltal, hogy némelyik funk­cionárius és pártszervezet az eper­jesi kerületben elszigetelődött, ahe­lyett, hogy figyelmesen és baráti módon közeledett volna a parasz­tokhoz, hamis és ártalmas mód­szerekhez folyamodtak, osztályel­lenségeink malmára hajtották a vi­zet. A dolgozó parasztokat a kulá­kok karjaiba kergették és lénye­gében lehetővé tették a kulákok­inak a szövetkezetek szétzúzására irányuló cselekedeteket. Ezt az el­járást, amellyel az eperjesi kerü­letben találkoztunk, nem lehet másként, mint pártellenes eljárás­ként jellemezni. És most egy másik kérdés. A szlovák határvidék némely közsé­gében a burzsoa-nacionalizmus ve­szélyes megnyilvánulásaival talál­kozunk. Hogyan nyilvánul meg a burzsoa-nacicxnalizmus? Például a nagymegyeri járásbán számos szö­vetkezetben a munkacsoportokat nemzetiség szerint állítják össze. A szövetkezeti tagoknak ilyen fel­osztása egész biztosan nem járul hozzá a szövetkezetek belső meg­szilárdításához, hanem éppen ellen­kezőleg, árt nekik. Az ilyen jelen­ségeknek a lehető leghamarabb vé­get kell vetnünk. Csak néhány problémát vetet­tem fel — mondta továbbá No- votný elvtárs — amelyeket mező­gazdaságunk érdekében meg kell oldanunk. Elsőrendű feladata, ame­lyet szem előtt kell tartanunk és amellyel rendszeresen foglalkoznia kell pártszervezeteinknek, az, hogy az egész mezőgazdasági termelés lényeges fokozása érdekében fá­radhatatlanul fejlesszük a politikai tömegmunkát minden faluban, hogy a kommunisták a dolgozó pa­rasztok közé menjenek, türelme­sen megnyerjék és meggyőzzék őket, megmutassák az előttük nyí­ló távlatokat és így megnyerjék őket a szövetkezetek számára. A falusi pártszervezetek hivatot­tak arra is, hogy tevékenységük­kel biztosítsák minden egyes' szö­vetkezet jó munkáját, hogy a pa­rasztok a szövetkezetben ne rosz­szabbul, hanem lényegesen jobban éljenek annál, ahogy egyénileg gaz­dálkodó korukban éltek. Erről a kommunisták és a falusi pártszer­vezeteknek határozottan gondos­kocjniok kell egész mezőgazdasá­gunk érdekében és a dolgozó pa­rasztok érdekében is. A földműves­szövetkezetek fejlődése és jó gaz­dálkodása minden egyes falu kis­és középparasztjainak ragyogó jö­vőjét jelenti. Azok a sikerek, amelyeket a mult időszakban egész hazánk szocia­lista építésében elértünk, ked­vezően nyilvánultak meg a szlovák rép életszínvonalának emelkedésé­ben is. A X. pártkongresszuson en­nek számos bizonyítékát sorolták fel. A cseh és szlovák munkások és valamennyi dolgozó egysége — hangsúlyozta Novotný elvtárs — a burzsoázia és a német fasiszta meg­szállók ellen pártunk vezette küz­delmünkben kovácsolódott ki. Eb­ből az egységből alakult meg népi demokratikus államunk. Az összes ellenforradalmi kísérletek, különö­sen Szlovákiában jelentős pozíci­ókból kiinduló kísérletek meghiú­sultak a cseh és szlovák dolgozók­énak a párt által őrzött és össze­kovácsolt egységén. Ezen az egysé­gen megtörtek az árulók, köztük a szlovák burzsoá-nacionalisták fon­dorlatai is. Szlovákia dolgozói tudják, hogy Szlovákia szocialista iparosítása is csak azért haladhatott gyorsan elő. re, mert a cseh munkásosztálynak és Csehszlovákia egész népéneK szívügyévé vált. Ugyanígy Szlová­kia szocialista gazdaságának és kul­túrájának pártunk X. kongresszu­sán a jövő évekre kitűzött továb­bi gyors fejlesztését is csakis a cseh és szlovák munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, köztár­saságunk bármely nemzetiségéhez tartozó dolgozók legszorosabb együttműködésével érhetjük és ér­jük el. Miért kell állandóan tudatosíta­nunk ezeket a tényeket? Azért elv­társak, mert mindig ébereknek kell lennünk és nem szabad meg­engednünk, hogy a napi események során a burzsoá-nacionalizmus ár­talmas és kárhozatos jelenségei észrevétlenül is behatoljanak gaz­daságunk, politikai és kulturális életünk bármelyik helyére. A párt, a cseh és a szlovák nép elítélte a burzsoá-nacionalizmust. Fő és tudatos képviselői, akik né­pünkkel szemben a legaljasabb bűntettek elkövetésére vetemedtek, mind Csehországban, mind Szlová­kiában elnyerték igazságos bünte­tésüket. Egyúttal azonban tudato­sítanunk kell, hogy ezzel a bur • zsoá-nacionalizmust még nem foj­tottuk el teljesen, még nem irtot­tuk ki gyökerestül. Gyökerei sok­kal mélyebbre nyúlnak. A kapita­lizmusban, a kapitalista viszonyok­ban, a München előtti burzsoá köz. társaság régi kapitalista múltjának hatásában rejlenek, és mind a ha­zai, mind a külföldi osztályellenség állandóan erősíti a burzsoá-nacio­nalizmusnak ezeket a gyökereit. Ezért, míg kapitalista világtól le­szünk körülvéve, és míg létezni fog a kapitalizmus hatása, állan­dóan őrt kell állnunk. Magasra emeljük a proletárnemzetköziség és a szocialista hazafiság eszméit, ame­lyek kell, hogy áthassák minden cselekvésünket. Az osztályellenség tudja, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia szilárdságának alapja nemzetközi viszonylatban szilárd szövetsége a Szovjetunióval és megbonthatatlan egységünk a demokrácia és a szo­cializmus nagy táborával, az or­szágon belül pedig a munkásosz­tály és a dolgozó parasztok meg­bonthatatlan szövetsége, nemzete­ink barátsága. Az osztályellenség ezért törekszik és fog a jövőben is törekedni a népi demokratikus Csehszlovákia fennállása ezen fő feltételeinek aláásására. Éppen en­nek érdekéken használja ki a bur­zsoá-nacionalizmust. Mélyen tuda­tosítanunk kell, hogy a mai hely­zetben a cseh és szlovák nemzet egységének és testvéri együttmű­ködésének megbontása semmi más, mint a munkások és parasztok szö­vetsége megbontásának egyik for­mája. Ez pedig a legsúlyosabb bűn­tett népi demokratikus államunk egysége és szilárdsága ellen. Ami a burzsoá-nacionalizmusnak egyes legutóbbi szlovákiai megnyil­vánulásait illeti, amint erről a párt X. kongresszusán szó volt, a gya­korlatban ezek főleg abban mutat­koznak, hogy egyes szlovákiai hi­vatalok, intézmények és egyes elv­társak az egész állam s a dolgo­zók érdekeinek tekintetbevétele nélkül tesznek különféle intézke­déseket és támasztanak követelé­seket. A központi szervek és in­tézmények funkciója megkettőzé­sének irányzata merül fel Szlová­kiában, noha az országos érdekek közvetlen központi irányítást kö­vetelnek meg. Kísérletek történnek arra, hogy a gazdaság és a kultúra egyes sza­kaszain az országos politikától el­térő, valamilyen önálló „szlovák" politikát folytassanak, noha ez tel­jesen alaptalan és indokolatlan. Ezeket a kísérleteket gyakran a központi és a szlovákiai intézmé­nyek közötti, illetékességük miatt keletkezett formális nézeteltérések­kel mentegetik. Ez az iparban és a mezőgazdaságban, a tervezés, az iskolaügy, a tudomány szakaszán és egyéb helyeken is megnyilvá­nul. Ezenkívül nyilvánvaló, hogy a szocialista építés körülményei kö­zött a gazdaság központi irányítá­sa feltétlenül szükséges. A közpon­ti irányítás gyöngítésére irányuló kísérletek ártanak gazdaságunknak és ezzel Szlovákia szocialista ipa­rosításának, mint ahogyan lénye­gesen ártottak a közlekedésnek is. Ezek a kísérletek következménye­ikben és lényegükben a szlovák nép legsajátosabb nemzeti érdekei el­len irányulnak. Másrészt viszont elítélendő a minisztériumok és a központi intézmények által űzött gyakorlat. Előfordul, hogy kényel­mességből, vagy egyéb helytelen okból kedvükre vannak az általam említett irányzatok. Ha a minisz­tériumok és a központi intézmé­nyek egyes munkatársait tevé­kenységük alapján bíráljuk és ha tekintetbe vesszük, hogyan törőd­nek a szlovákiai ügyekkel, rájö­vünk arra, hogy a köztársaság szá­munkra valahol a Fehér-Kárpátok, nál végződik és sokszor csak üdü­lésük alkalmával tudják meg, mi történik a szlovákiai kerületekben. Fontos, hogy most az országos és egyúttal a szlovákiai szükségletek szempontjából helyesen ítéljük meg, milyen intézkedéseket te­gyünk a fölösleges kettőzés kikü­szöbölésére, hogy megítéljük, mely szakaszokat kell közvetlenül a mi­nisztériumoknak irányítaniok és mely szakaszokon kell továbbra is a szlovák nemzeti szerveknek te­vékenykedniük. Fontos, hogy he­lyesen szervezzük meg a miniszté­Százötven évvel ezelőtt született George Sand valódi nevén Aurore Dupin, fér­jezett Dudevant márkiné, francia írónő. Származását illetően arisz­tokratikus és egyszersmind népi eredetű volt. Apai nagyanyja: Du­pin de Francueil asszony révén Szász Móric marsall leszármazott­ja, masamód anyja pedig Párizs kispolgári osztályához tartozott. Első maradandó emlékeit No­hantban szerezte nagyanyjánál, aki Voltaire nagy tisztelője volt és unokáját a haladás szellemében ne­velte, megismertetve őt a francia enciklopédisták eszméivel. George Sand első költői kísérletei erre az időre esnek. Nagyanyja halála után, 1822-ben férjhez megy Du­devant báróhoz. Közel tíz évig tar­tó boldogtalan házasságának és öt évig húzódó válópörének befejezé­se után visszanyeri függetlenségét és Párizsba megy, ahol egziszten­ciális okok — két gyermekének nevelése — fokozott írói munkás­ságra kényszerítik. „Rózsaszínű és fehér" című első regényét Jules Sandeauval társul­va írja meg, majd „Indiana" című regényétől kezdve önállóan teremti meg a szenvedély és egyéniség korlátlan jogait és«a határtalan nő­emancipációt hirdető regényeit, melyekkel népszerűsége hatalmas lendületet vesz. Nevezetesebbek: „Valentíne", „Lélia", „Jaques", „Leone Leoni", „Simon" és a vad­regényes, szinte epikus történelmi miliőbe állított „Mauprat". Fejlő­désének későbbi periódusához tar­tozó regényei a XIX. század törek­véseit és elveit tükrözik vissza, a romanticizmust, a harcot a szere­lem jogaiért, a demokráciáért, az egyenlőségért, a függetlenségi és osztályharcokat. A szocializmus eszményképét Pierre^ Lerouxban, a nyomdászból lett filozófusban lát­ja, akit új Platónnak, új Krisztus­nak nevez és aki felkelti és meg­erősíti benne a haladásba vetett hitét. Mint idealista, az osztályellen­tétek áthidalását a szeretetben lát­ja. Ennek ad kifejezést szocialisz­tikus regényeiben: „Elvtársak út­ja Franciaországban", „Az angi­bault-i molnár", „Antal úr vétke". George Sand nagy érdeme, hogy még Zola előtt regényeinek hősei­ként munkásokat és iparc sokat szerepeltet, akik a polgári társa­dalom törvényei és előítéletei el­len harcolnak. Az 1848-as forradalomban lelke­sen vett részt. A néphez írott fel­hívása nagy lelkesedést keltett és felrázta a habozókat közömbössé­gükből. A júniusi események, III. Napoleon uralomrajutása után visszavonul falusi magányába, ahol megírja önéletrajzát és utolsó mesterműveit, melyekben a fran­cia nép falusi életének idealizált, de alapjában véve helyes képét ad­ja. (Mezőn talált Ferko, Az ördög­mocsár, A kis Fadette, stb.) Ot'e­írásai közül a legnevezetesebbek két nagy szerelméhez fűződnek: „Egy utas levelei" Alfréd de Mus­set-hez és „Tél Mallorcában" Cho­pinhez, akit betegsége idején kísért Mallorca szigetére. Fényes írói tulajdonságai, termé­keny képzelete, gondolatainak vilá. gossága és szabatossága, előkelő ízlése, az élet gyakorlati és mégis eszményi felfogása, valamint ki­apadhatatlan hite az emberben és az emberiség jövőjében George Sandot a XIX. század legnagyobb írói mellé helyezik. (F. Gy.) Néoi színjátszás Kassán A népi színjátszás az elmúlt téli hónapokban eddig nem tapasztalt fejlődésnek indult. Falvainkon egymást érték a színielőadások, számos színjátszócsoport lépett fel környéke községeiben. A csehszlo­•vák-szovjet barátság hónapjában s az éveleji járási kultúrversenyeken, de különösen a választást megelőző hetekben tanúi voltunk annak, ho­gyan teljesítik a kultűrcsoportok hivatásukat, hogyan nevelnek a művészet eszközeivel. Kassán, a Csemadok helyi cso­portjában már jónéhány éve mű­ködött egy kis öntevékeny színját­szó együttes. Ezek a lelkes színé­szek főként a kis színpadi formát művelték: egy- és kétfelvonásos darabokkal, rövid jelenetekkel lép­tek fel az üzemekben, a környék falvainak kultúrotthonaiban, nép­művészeti kultúrversenyeken. Ujabban nagylétszámú Csemadok színjátszócsoport mutatkozott be a Nemzeti Színházban János vitéz 3 felvonásos daljátékával. Nagy ér­deklődés előzte meg az előadást, amely zsúfolt nézőtér előtt folyt le. Több tehetséges színész tűnt fel közöttük, akiknek nagy része most szerepelt először a nyilvános­ság előtt. Babják István Bagó szerepét meglepő őszinteséggel, átéléssel, kellemesen csengő hangjával vitte sikerre. L. Nóthy Margit és Farkas Pál szerepeiken kívül rendezést is végeztek. Színészi multjuk tapasz­talataival a jeleneteknek több íz­ben sikerült jó színpadi hangulatot teremteni. Kostyánszky Katalin a francia királylány alakításával s különösen énekével ezúttal ismét magával ragadta hallgatóságát. Az együttes nagyon rövid idő alatt tanulta be a darabot, s ez volt a fogyatékosságok egyik oka. Kéthónapos betanulás mellett nem érik meg ugyanis »a darab, nem tisztázódhat a szereplők kölcsönös viszonya, nem teremthető meg az előadás egysége. Innen származtak az indokolatlan szünetek s ezzel magyarázható a darab vontatottsá­ga. Kultúrcsoportjainknál gyenge pont még a színpadi beszéd. A hangsúlyozást, a mássalhangzók kettősségének helyes kiejtését sok színjátszóegyüttesünk elhanyagol­ja. A daljáték zenekari partitúrá­jának hiányát egy zongorajátékkal betanult kis zenekar pótolta. A kassai Csemadok színjátszói­nak fellépése megmutatta, hogy tehetségekkel rendelkeznek s hogy ezután nagyobb igényességgel foly­tathatják munkájukat. Várjuk tő­lük a népszerű klasszikusok da­rabjait, a mai írók drámai alkotá­sait, zenés vígjátékait, hogy művé­szetükkel minél több aktív segítsé­get nyújtsanak a szebb és boldo­i gabb jövő megteremtésében. Mészáros Gyula riumok és a megbízotti hivatalok együttműködését és ügyeljünk kö­telességeik pontos teljesítésére. Mindezeket az intézkedéseket a Szlovákiában fennálló sokban elté­rő különleges viszonyok tekintet­bevételével kell megtennünk. Ezeknek az eltérő viszonyoknak fi. gyeimen kívül hagyása vagy meg­kerülése csökkentené azokat a le­hétőségeket, melyekkel Szlovákia hozzájárulhat a köztársaság szocia­lista épitéséhez, és - aláássa a szlo­vákiai dolgozók kezdeményezését. A szlovákok és a Szlovákiában élő nemzetiségek tagjai, főleg a magyarok és az ukránok között felmerülő különféle" kérdések meg­oldásában is azokból a marxi-lenim elvekből induljunk ki, amelyekből a párt a cseh és szlovák nemzeT egységének további szilárdítása te­rén kiindul a népi demokratikus Csehszlovákiában. Szlovákia dolgo­zó népe hatalmas, eredményes al­kotómunkát végzett a köztársaság szocialista építésében. Sok megpró­báltatás közepette bebizonyította politikai fejlettségét. A nemzeti bi­zottságokba való választások alkal. mával is megmutatta egységét. Két. ségtelen, hogy a Nemzetgyűlésbe való őszi választások alkalmával is megmutatja egységét és szilárdsá­gát, ragaszkodását a szocializmus és a beke ügyéhez. A cseh és szlo­vák nép, Csehszlovákia különböző nemzetiségekhez tartozó dolgozói közös úton, fényes cél eléréséért haladnak előre. Ez a fényes cél a szocializmus felépítése csehszlovák hazánkban. Ez az egyedüli biztos út, amely a cseh és szlovák nemzet boldog éle­téhez vezet bennünket.

Next

/
Thumbnails
Contents