Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-04 / 162. szám, vasárnap

1954. július 4. MI %w 5 Az első atomhajtású szovjet ipari villanymű üzembehelyezésének visszhangja VARSÓ A Lengyel Népköztársaság köz­véleménye az első szovjet atomhaj­tású ipari villanymű üzembehelye­zésének híréit óriási érdeklődéssel fogadta. A lapok cikkekben és kommen­tárokban foglalkoznak ezzel az ese­ménnyel. A „Tribúna ludu" című lap „1954 június 27" című cikkében a következőket írja: „Jegyezzük meg ezt a napot. Nagy ipari és mű­szaki forradalom, amelynek jelen­tőségét ma még el sem tudjuk kép­zelni. Az emberiség történelmében először alkalmazzák az atomener­giát ipari célokra, nem pedig pusz­tításra. A szovjet tudomány és technika, amely a világon a leghaladóbb, va­lóban történelmi győzelmet ért el... A szovjet tudománynak és tech­nikának ez a sikere az egész em­beriségnek megmutatja, hogy az emberek százmilliói nyugtalanságá­nak forrását át lehet alakítani az ember szolgálatában álló erők for­rásává — folytatja a lap. — Ezért fokozni kell a harcot, hogy az ösz­szes nagyhatalmak ünnepélyesen kötelezzék magukat, hogy nem fog­nak tömegpusztító fegyvert alkal­mazni. E harc jelszava most ez lesz: az atomenergiát az ember, az élet szolgálatába!" BUKAREST A „Scanteia" című lap közli Valér Novacnak, a Román Népköztársa­ság Tudományos Akadémiája leve­lező tagjának a cikkét. A cikk rá­mutat, hogy az egész emberiség örömmel vette tudomásul, hogy a szovjet tudósok és mérnökök meg­oldották az atomhajtású villanymű felépítésének összetett műszaki problémáját. Ez fontos lépést jelent előre az atomenergia békés felhasz­nálásának útján és nagy kilátásokat nyújt a magasfokú munkatermelé­kenység elérésére, a termelés nagy­méretű gépesítésére és automatizá­lására, a termékek bőségének elé­résére. Az atomenergiát az ember szolgálatába állították ... A szocia­lizmus országának láthatárán egyre ragyogóbban virrad fel a kommu­nizmus hajnala. A „Románia Libera" című lap vezércikkében azt írja, hogy a Szov­jetuniótól eltérően az atomenergia fejlesztését az USA-ban kizárólag katonai célokra irányítják. SZÓFIA Áz „Otecsesztven front" című lap július 2-án a következőket írja: „Ma azt mondhatjuk: igen, korsza­kunk atomkorszak lesz! Nem azért, meyt létezik az atombomba, hanem azért, mert fennáll már egy atom­villanymű! A történelem elfogulat­lanul és igazságosan feljegyzi, hogy az atombomba hazája az imperialis­ta Amerika, míg az atomfény ha­zája a Szovjetunió. A Szovjetuniónak is van atom­fegyvere, azonban már évek óta ki­tartóan javasolja a nyugati álla­moknak, hogy kössenek egyezményt az atomfegyverele eltiltásáról. A nyugati államok ugyanilyen kitar­tással elutasították és elutasítják e javaslatokat. Az egész világ látja, hogy az atomenergia békés célokra való felhasználásához az első és egyetlen reális lépést a Szovjetunió tette. E villanymű üzembehelyezése mozgósítja az emberek millióit az egész világon és még bátrabb harc­ra ösztönzi az atomenergiának ki­zárólag békés célokra, az emberiség haladása érdekében való felhaszná­lásáért." BUDAPEST A „Szabad Nép" „A szovjet atom­békemű" című cikkében hangsú-, lyozza, hogy a szovjet atom-vil­lanymű korszakalkotó esemény a technika, a termelőerők fejlődésé­nek történetében, az emberiség történetében. A szovjet atom-vil­lanytelep — az ember nagy győzel­me a természet erői felett — írja a lap — döntő lépést jelent az atom­energia leigázásában békés munkára való gyakorlati alkalmazásában. Ebben van világtörténelmi jelentő­sége. A lap hangsúlyozza, hogy míg a Szovjetunió az atomenergia felfe­dezésének pillanatától fogva annak békés felhasználására törekedett, az Amerikai Egyesült Államok miifiden erejét arra fordítja, hogy leihetővé tegye az atomenergia se­gítségével a lehető legtöbb élőlény és érték elpusztítását. A Német Demokratikus Köztársaság szavazóinak 93.5%-a az »Európai védelmi közösség« ellen döntött A német fővárosban közzétették a Német Demokratikus Köztársa­ságban június 27-én, 28-án és 29­én végrehajtott népszavazás még nem végleges, de már csak lényeg­telenül módosuló eredményét. Eszerint a szavazásra jogosultak száma 13,888.397 volt. A népsza­vazáson részt vett 13,397.640 személy, azaz a szavazásra jogosultak 98,6 százaléka. A leadott érvényes sza­A genfi értekezlet tárgyalásai Pénteken, július 2-án Genfben az indokínai béke helyreállításának kér­déséről a huszadik ülést tartották. Ezen az ülésen Lamb nagykövet, a brit küldöttség ideiglenes vezetője elnökölt. A pénteki ülésen a fő beszédet V. V. Kuznyeeov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese tartotta, aki beszédében négy fő ponttal foglal kozott: 1. A vegyes bizottság és a semle­ges országok ellenőrzőbizottsága kö. zötti viszony. E kérdéssel kapcso­latban rámutatott, hogy a francia küldöttség álláspontja lényegesen megközelíti más küldöttségek néze­tét, vagyis hogy a vegyes bizottságot ne rendeljék alá a semleges bizott­ságnak. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy e kérdéssel kapcsolatban megegyezést lehet elérni. 2. Hogyan kell biztosítani a sem­leges bizottság döntéseit. A nyuga­ti küldöttségek már előzőleg java­solták, hogy a semleges országok bizottságának álljanak rendelkezé. sére fegyveres erök, amelyek lehető­vé teszik döntései biztosítását. A szovjet küldöttség azon a nézeten van, hogy az ilyen intézkedés meg. sértené annak az országnak függet­lenségét és szuverenitását, ahol a bizottság működni fog és így továb­bi konfliktusokat idézhet elő. Kuz­nyeeov ezért kijelentette, hogy a szovjet küldöttség nem támogathat­ja ezt a javaslatot és megállapítot­ta, hogy a francia küldöttségnek is az a nézete, hogy nem szükséges, hogy a semleges országok ellenőrző bizottságának fegyveres erők állja, nak rendelkezésére. 3. A döntések meghozásának eljá­rása a semleges bizottságban. V. V. Kuznyeeov rámutatott, hogy az a javaslat hangzott el, hogy a semleges bizottság határozatai köte. lezöek legyenek és magyarázatot kért a francia küldöttságtői, hogy ezeket a határozatokat hogyan kel­lene megvalósítani. A francia kül­döttség éppúgy, mint más küldött­ségek is, azt javasolta, hogy a sem­leges bizottság határozatait sza­vazattöbbséggel fogadják el. Ezzel egyidejűleg a francia küldöttség azonban javasolta, hogy a döntések, nél másként járjanak el, ha elvi je­lentőségű kérdésről van szó és más­ként, ha egyéb problémákról van szó. V. V. Kuznyeeov felkérte a francia küldöttséget, hogy ebben vi­lágosítsa meg álláspontját. 4. A semleges bizottság összetéte­le. V. V. Kuznyeeov emlékeztetett a semleges országok ellenőrzőbizott­sága összetételére tett szovjet ja. vaslatok két alternatívájára és bí­rálta az amerikai küldött kijelenté, sét, aki minden téren igyekszik megakadályozni a megegyezés eléré­sét e kérdésben. Az amerikai kül­döttség nem óhajtja igazán a sem­leges bizottság megalakítását, hanem olyan bizottságot szeretne, amely az amerikaiak engedelmes eszköze vol­na. A szovjet küldött beszéde végén hangsúlyozta, hogy a küldöttségek álláspontjai nagyon megközelítették egymást a vegyes és a semleges bizottság közötti viszony kérdésében, a funkciók elosztásában e két bi­zottság között és abban a kérdés­ben, hogy a semleges országok el­lenőrzöbizottságának rendelkezésére álljanak. e fegyveres erők vagy sem. Azonban még mindig eltérőek a né­zetek a semleges bizottság összeté­telének kérdésében, valamint a sem­leges országok ellenörzőbizottságai­nál a határozatok meghozatalának kérdésében. Ha e kérdésekben is megegyezést érnek el — mondotta V. V. Kuznyeeov — ezáltal jelentő­sen könnyebbé válik a külügymi­niszterek munkája Genfből való ha­zatérésük után. Chauvel francia küldött ezután bejelentette, hogy a következő ülé. sen megvilágítja a francia küldött­ség állásfoglalását a vitás kérdések­kel kapcsolathall. A baodaji küldött ezután megis­mételte az amerikai küldöttség ér­veléseit arról, hogy Lengyelország és Csehszlovákia nem lehetnek a semleges országok ellenőrzőbizott­ságának tagjai és követelte, hogy ezt a funkciót az ENSz lássa el. Lamb brit küldött nyilatkozatá­ban csupán a vegyes bizottság és a semleges ellenőrzöbizottság közötti kapcsolat kérdésére szorítkozott. Éppúgy, mint a francia küldöttség, a brit küldött is kitart amellett, hogy a semleges bizottság határoza­tai kőtelezőek legyenek. A genfi értekezlet következő zárt ülését július 6-án tartják. A guatemalai események San Salvador-r jelentések sze­rint Castillo Armas, a guatemalai junta vezére és az intervenciós csa­patok parancsnoka megegyezést kötött, amely szerint Monzon leg­kevesebb 15 napig guatemalai el­nök marad. Az egyezményt kora reggel a salvadori elnöki palotá­ban kötötték. Peurifoy guatemalai amerikai nagykövet jelenlétében, aki a tudósító szavai szerint „ta­nácsadóként" szerepelt. Az egyezmény megállapítja há­romtagú kormány alakítását, amelynek élén Monzon áll. A kor­mány vtovábbi tagjai Castillo Ar­mas és Diaz ezredes, aki az Arbenz elnök megbuktatása után először hatalomra került első juntának az elén állott. Guatemala City-i jelentések sze­rint a junta ellen Guatemala kü­lönböző részeiben fellázadtak a munkások és a parasztok. A tu­dósító jelenti, hogy a guatemalai hadsereg és rendőrség „beismer­ték, hogy nincs elég tartalékuk a felkelés elleni harcra' !. A jelentésekből kitűnik, hogy a katonai junta számára különösen súlyos helyzet alakult ki Escuintla körzetében, ahol a fegyveres par­tizánok Pellecernek, a guatemalai munkapárt egyik vezetőjének ve­zetetése alatt harcolnak. A junta ide küldte tartalékának nagy ré­szét, valamint két tankot. Guatemala City-i jelentések sze­rint a katonai junta az országban élő spanyol republikánusokat „nem­kívánatos személyeknek" nyilvání­totta. Ezenkívül a junta elhatározta, hogy visszahívja salvadori nagykö­vetét, Miguel Angelo Asturias köl­tőt és írót. A guatemalai földmű­velésügyi minisztérium elhatároz­ta, hogy megszünteti a guatemalai földreformról szóló törvény alap­ján való földkisajátítást. • Manuel Galich argentínai guate­mál nagykövet egy buenos airesi sajtókonferencián bejelentette le­mondását. Azt mondotta, hogy szé­gyennek tartja „a külföldi tőke rendszerét' 2 képviselni, amelyet Guatemalában a Guatemala elleni fegyveres intervenció következté­ben állítottak fel. Az új „katonai diktátor-kormány" legutóbbi intézkedései „a demo­krácia kigúnyolását, a nemzeti szu­verenitás felszámolását jelenti, az országot kiszolgáltatja az amerikai agresszorok kényére-kedvére, el­árulja az 1944. évi forradalom el­veit", — jelentette ki Galich. vázátok száma 12.980.796 volt. Bé­keszerződés kötését ^ a Németor­szágban levő valamennyi megszál­ló csapat távozását követelte 12,131.730, azaz a szavazók 93,5 szá­zaléka. Az „európai védelmi közös­ségi, a bonni paktum és a megszál­ló csapatok további jelenléte mel­lett 849.066 személy, azaz a szava­zók 6,5 százaléka foglalt állást. Október 17-én parlamenti és kerületi választások lesznek az NDK-ban A „Német Demokratikus Pártok és Tömegszervezetek Blokkja" szer­dai ülésén Walter Ulbrichtnak, Né­metország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága első titkárá­nak kezdeményezésére javasolta a népi kamara elnökének, hogy 1954. október 17-re Írassa ki a válasz­tásokat a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájába. Egy­ben felkérte a kormányt, hogy a kerületi képviselőtestületek tagjai­nak megválasztását ugyanerre a napra tűzze ki. Moszkvában francia-szovjet légiforgalmi egyezményt írtak alá Azoknak a tárgyalásoknak ered­ményeként, amelyek Moszkvában folytak — szovjet részről Sz. F. Zsavoronkov repülőmarsallnak, a Szovjetunió minisztertanácsa mel­lett működő polgári légiflotta-fő­igazgatóság vezetőjének, francia részről P. Moroni úrnak, a közle­kedési minisztérium polgári légi­forgalmi igazgatósága vezetőjének, valamint M. Hymans úrnak, az Air Francé elnök-vezérigazgatójá­nak részvételével — a Szovjetunió kormánya és Franciaország kor­mánya között egyezményt írtak alá a Moszkva és Párizs közötti rend­szeres légiforgalom megnyitásáról. Az egyezményt június 29 én Moszkvában Sz. F. Zsavoronkov és I. Jxe francia nagykövet írta alá. Az egyezmény szerint a Moszk­va és Párizs közötti légiforgalmat a'prágai légikikötőn keresztül bo­nyolítják le. A Moszkva—Prága közötti szakaszon a légiforgalmat szovjet repülőgépek, a Párizs és Prága közötti szakaszon pedig francia repülőgépek bonyolítják le. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya beleegyezett ábba, hogy szovjet és francia repülőgépek Csehszlovákia területe felett átre­püljenek és Prágában leszálljanak. Bolgár lapok G, Dimitrov halálának ötödik évfordulójáról Július 2-án volt öt éve G. Dimit. rov halálának. A bolgár sajtó ve­zércikkekben és egyéb cikkekben foglalkozik G. Dimitrov életével és forradalmi tevékenységével. Ki­emeli fontos szerepét a nemzetközi kommunista mozgalomban, Bulgá­ria Kommunista Pártjának és a népi államnak megteremtésében és fejlesztésében, a bolgár-szovjet ba. rátság megszilárdításában. A nagy ügy, amelyért G. Dimit­rov élt és dolgozott, tovább él, vi­rágzik és győzedelmeskedik — ír­ja a „Rabotnyicseszko Gyelo" cí­mű lap. Az „Otecsesztven Front" című lap a következőket írja: „Amikor a bolgár nép meghajtja vö­rös és háromszínű zászlait Dimitrov neve, emlékezete és dicsősége előtt, újból megesküszik, hogy őrizni és szilárdítani fogja a hazafias arcvo­nalat, mint a népi demokratikus kormány legszélesebb társadalmi alapját, megesküszik, hogy életre­halálra mindörökké hűséges marad a nagy Szovjetunióhoz, a szocia­lizmus végső győzelmének bevált biztosítékához." Marokkóban agyonlőtték a kormánytanács egyik tagját Mint Casablancából jelentik, szerdán délelőtt Casablanca közép­pontjában egy marokkói három re­volverlövéssel mégölte dr. Eyraut-t, a marokkói kormánytanács tagját, a Vigie Marocaine című lap fő­szerkesztőjét. Ez a lap a gyarma­tosítók szócsöve és dühödten kö­vetelte a megtorló intézkedések fo. kozását. Dr. Eyraut nagy szerepet játszott Szidi Mchammed-ben Jussuf szul­tán multévi detronizálásában is. Erélyes indiai tiltakozás a legutóbbi goai események miatt Az Indonfo hírügynökség közli: az indiai kormány június 26-án a legerélyesebben tiltakozott a delh; portugál követségen a legutóbbi goai események miatt. Goában a portugál hatóságok nagyszabású intézkedéseket tettek a lakosság elnyomására. Az indiai kormány tiltakozásában hangsú­lyozza, India nem ismerheti és nem ismeri el a portugál hatóságok jo­gát Indiának ebben a még gyar­mati uralom alatt álló részében ar­ra, hogy bűnözőkként bánjanak mindazokkal, akik kifejezésre jut­tatják hazafias akaratukat annak érdekében, hogy Goa és India egyesüljön. A tiltakozás rámutat továbbá, hogy India nem nézheti és nem nézi közömbösen ezeket az erősza­kos cselekedeteket s hogy a portugá­lokat terheli a felelősség az azok­I ból származói következményekért. Francois Mauriac állástfcglalt a francia-szovjet kulturális kapcsolatok mellett Francois Maurice, az ismert nevű francia író nyilatkozatot adott a Francé U. S. S. R. című folyóirat­nak, a Francia-Szovjet Társaság lap­jának. Nyilatkozatában mindenekelőtt rámutatott arra, hogy elsősorban kulturális téren kell létrejönnie az országok egymáshoz való közeledé­sének és éppen ezért elítéli a szov­jet balettművészek párizsi szereplé­sének megakadályozását. örömét fejezte ki, hogy Moszk­vában és Leningrádban vendégsze­retettel fogadták a „Comédie Fran­caise" művészeit, majd annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a kulturális kapcsolatok megerősöd­nek Franciaország és a Szovjetunió között. „Semmiképp sem kívánom ugyan — folytatta — hogy Franciaország felcserélje szövetségeseit, de azt szeretném, ha Franciaország nyíl­tabb, függetlenebb álláspontra he­lyezkednék. így a Szovjetunióval való kapcsolataink korrektté, sőt szívélyessé válhatnának". )

Next

/
Thumbnails
Contents