Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-04 / 162. szám, vasárnap

X" 1954. július 4. m%m Antonín Novotný elvtársnak, a CsKP KB első titkárának felszólalása Szlovákia Kommunista Pártja Kozponti Bizottságának ülésén Elvtársak! Pártunk és vezetésével országunk egész dolgozó népe megkezdte a X. kongresszuson kitűzött, feladatok megvalósítását. A párt X. kongresszusa hazánk szocialista építése útjának jelentős határköve lett. A kongresszus az eddigi eredmények kiértékelése után fő feladatul tűzte ki, hogy tovább küzdjünk országunkban a szocializmus végső győzelméért, lényegesen növeljük a mezőgazdasági termelést, teljesítsük a népgazdaság fejlesztésének állami tervét, állandóan emeljük a nép anya. gi és kulturális színvonalát és minden erőnkkel küzdjünk a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. Ezek a feladatok jelölik további előrehaladásunk távlatát. E feladatok megvalósítása hazánk dolgozó népe előtt megnyitja a boldog és pezsdülő életnek útját. Ezért Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mai ülésének az a feladata, hogy pártunk X. kongreszszusa határozatainak értelmében megoldja a kitűzött feladatokat és biztosítsa megvalósításukat Szlovákiában. Szent kötelességünk, hogy minden erőnket megfeszítsük a kitűzött feladatoknak valamennyi szakaszon való haladéktalan teljesítéséért, hogy a szlovákiai kommunisták lelkesen és bátran irányítsák gyönyörű Szlovákiánk dolgozó népét e feladatok teljesítésére. Az elmúlt

1 időszakban hatalmas sikereket értünk el köztársaságunk gazdasági építésében. E sikereket nem érhettük volna el, ha Szlovákia megmaradt volna ugyanolyan elmaradott országrésznek, mint amilyenné a kapitalisták tették. A kapitalistáknak azonban a cseh országrészek aránylag fejlett és erős ipari termeléséhez agrárfüggvéiyre volt szükségük, amely nyersanyagot és olcsó munkaerőt szolgáltatott. Ezzel egyszersmind eszköz volt mind a cseh, mind a szlovák munkásosztály egyre nagyobb mértékű elszegényítésére és a kapitalista nyereségek egyre nagyobb arányú növelésére. A szlovák és cseh dolgozó népnek azonban, amely a Szovjet Hadsereg által való felszabadulása után a népi demokratikus államban kezébe vette a hatalmat, kisajátította a tőkésvagyont és sikeresen megkezdte a szocialista iparosítás útján a népgazdaság irányítását és fejlesztését, nem ilyen Szlovákiára volt szüksége. Iparunk kiépítésére és átépítésére irányuló szándékunk természetesen Szlovákia nagyméretű iparosítását jelentette. Kitűnt, és ezt világosan látjuk, hogy ez az út helyes volt és ma is az. Igazolják ezt a Szlovákia iparosításában elért óriási eredmények és ezzel népi demokratikus köztársaságunk gazdaságának további megerősödése is. Szlovákia a kapitalizmusban és Szlovákia a népi demokratikus Csehszlovákiában — e kettő közt nagy a különbség. Novotný elvtárs a továbbiakban fölhozta Szlovákia szocialista iparosításának konkrét eredményeit, majd így folytatta: „Emellett "látnunk kell, hogy Szlovákia ipari termelésének rohamos fejlődése — ha tekintetbe vesszük az egyes ipari ágak fejlődését — nem mindig helyes és hasznos arányban folytatódott. Ha megvizsgáljuk az alapvető fontosságú ipari ágak fejlődését, azt látjuk, hogy a gépipari, kohászati és vegyiinari termelés része Szlovákia általános ipari termelésében lényegesen növekedett, azonban ne.n fejlődött ezzel arányosan a villanyáramfejlesztés, az érc-, valamint a fűtőanyagfejtés. A nyersanyagalap, elsősorban az érc. és fűtőanyag fejtés, továbbá a villanyáramtermelés nem kielégítő fejlesztése fékezi Szlovákia ip|rának még gyorsabb fejlődését és zavardkat okoz egész népgazdaságunk - ban. A fűtőanyag és energetikai alap lemaradása következtében napról naipra fokozódik a fűtőanyagnak és villanyenergiának a cseh országrészekből való nem gazdaságos szállítása. Emellett sem a villanyáramfejlesztésben, sem az ércfejtésben nem teljesítik a tervfeladatokat. Nézzük csak az ércfejtést. A vasércfejtés még mindig terven alul van. A mangánércfejtés tervét májusban csak 86.7 százalékra, a rézkoncentrátumok termelési tervét csak 74.5 százalékra teljesítették. Emellett összes bányáink közül éppen ezen a szakaszon Szlovákiában a legnagyobb a munkamulasztások száma és a munkaerőhullámzás. A , terv nemteljesítésének további okai abban keresendők, hogy eddig még nem próbálták ki és terjesztették a haladó fejtési módszereket, nem vezették be a pŕíbrami gyorsfejtők tapasztalatait, és a fejtés gépesítése sem kielégítő. A fűtőanyag-, nyersanyag- és energetikai alap kérdése ma népgazdaságunk további fejlődésének alapvető kérdése. Pártszerveinknek és szervezeteinknek, vezető helyet betöltő dolgozóinknak és az említett szakaszok valamennyi dolgozójának arra kell ügyelniök, hogy necsak egész köztársaságunkban, hanem főként Szlovákiában is következetesen teljesítsék a X. kongresszuson kitűzött feladatokat. Ez irányban nem kis szerepe van a földtani kutatásnak, különösen Szlovákiában. A nem megfelelő földtani kutatás az ércfejtési terv nemteljesítésének egyik fő oka. A földtani kutatás tervének eddigi teljesítése azonban korántsem kiclécitő." Novotný elvtárs a továbbiakban rámutatott a furóberendezések teljesítőképessége fokozásának, valamint annak szükségére, hogy a párt- es szakszervezetek, a nemzeti bizottságok megjavítsák gondoskodásukat a földtani kutatás dolgozóinak élet- és kulturális feltételeiről, továbbá rámutatott a szovjet tapasztalatok jobb felhasználásának szükségére. A továbbiakban ezeket mondotta: „Komoly hiányosságok mutatkoznak a földtani kutatás eredményeinek kiértékelésében, mert a minisztériumok nem biztosítják ezeket kellőképen. Ezért sok eredmény nem olyan, mint amilyenre szükségünk volna. A fúróberendezések gyártása sem kielégítő. Állandóan tudatosítanunk kell, hogy Szlovákia gazdaságának fejlesztése államunk népgazdasága fejlesztésének elválaszthatatlan része. Szlovákia iparosításának sikerei éppen úgy éreztetik hatásukat cseh országrészeken, mint a hiányosságok és a szlovákiai nehézségek nehézségeket okoznak a cseh országrészekben is. Ugyanez a helyzet megfordítva is. Természetes jelenség ez, mert az egész köztársaság gazdasága a cseh • és szlovák munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség KÖZÖS érdekeinek alapjára épülő oszthatatlan egységet alkot és kell is alkotnia. Szlovákia népgazdasága fejlődésének elvont és a népi demokratikus köztársaság szocialista i párosításától elszakított értelmezése azt jelenti, hogy egyáltalában nem értik hazánk szocialista építésének feladatait. A cseh országrészek és Szlovákia egyedül sohasem tudnák elérni azokat a sikereket, amelyeket közös munkával elérünk. Nemzeteink munkásosztálya és dolgozói érdekében továbbra is úgy fogjuk irányítani gazdaságunkat, hogy testvéri barátságban a Szovjetunió nemzeteivel a szocializmus szilárd ér bevehetetlen erődjévé építsük ki a Csehszlovák Köztársaságot. E cél eléréséért azonban szüntelenül küzdenünk kell. Ezért népünk érdekében össze kell egyeztetnünk a kerületi és helyi érdekeket az országos érdekekkel, le kell lepleznünk és el kell tipornunk minden olyan irányzatqit, amely a helyi érdekeknek a közösség érdekei rovására történő érvényesítését szorgalmazza. Tudatosítanunk kell, hogy sok nehézségünket gyakran gazdaságunk i legfontosabb ágai központi irányítása szükségének meg nem értése okozza. Az iparosításnak Szlovákia népe kitartó munkájával, a cseh munkásosztály testvéri segítségével megvalósított politikája virágzó ipari-mezőgazdasági országgá fejlesztette az elmaradott agrárországot. Ezenkívül megszilárdult nemzeteink barátsága, megerősödött az állam egysége, szilárdsága és védelmi képessége. Szlovákia szocialista iparosítása fényesen bizonyítja, hogy népgazdaságunk fejlesztése a kölcsönös együttműködés útján nemzeteink legsajátosabb érdeke. Dolgozóink anyagi és kulturális színvonala további emelkedésének az alapja. Ezért továbbra is ezen az úton kell haladnunk, ezért továbbra is ezen az úton fogunk haladni. A X. pártkongresszus előtérbe állította azt a feladatot, hogy lényegesen fokozni kell egész mezőgazdasági termelésünket, harcot kell indítani mezőgazdaságunk fejlesztéséért és fölvirágoztatásáért. ' A kongresszuson világosan és határozottan megmondották, hogy országunk mezőgazdasági fejlesztésé^ a legközelebbi két-három évben a csehszlovák népgazdaság fejlesztése fő részének kell tartani és hogy népünk feladata, valóban országos feladat. E feladat teljesítéséhez mindenütt azonnal és haladéktalanul hozzá kell fogni. A kongresszusnak a mezőgazdasági kérdésekről szóló határozatait minden egyes falu életébe át kell ültetni éppen most, amikor befejezzük a széna kaszálást és megkezdjük az aratást. Tartsuk szem előtt, hogy az elkövetkező időszakban gazdaságunk fejlődése jelentős mértékben attól függ, hogy veszteség nélkül takarítjuk-e be a szénát a rétekről, hogyan ápoljuk rétjeinket, hogy bő sarjútermést adjanak, mint takarítjuk be a termést az utolsó szemig minden egyes földdarabról, mint végezzük el azonnal a .tarlóhántást és vetjük el a tarlókeverékeket. A mezőgazdaság fejlesztésének fő előfeltétele a szocialista mezőgazdasági nagytermelés növelése. Bebizonyosodott, hogy a kis gazdaságokban, mégha a parasztoknak minden segítséget és támogatást is megadunk, nem jutunk messzire a termelés fokozásában. Ezt csupán a nagykiterjedésű táblákon és közös tenyészetekben való közös gazdálkodással lehet elérni. A kongresszuson egyértelműleg megmondották, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének fő előfeltétele az EFSz-ek politikai, szervezési és gazdasági továbbszilárdítása, tagalapjaik bővitése és további EFSz-ek létesítése mindenütt, ahol erre megvannak az előfeltételek. Szlovákiában egész sor nagy területtel rendelkező szövetkezetünk van. Számos EFSz földterülete meghaladja az 1000—1500, sőt 2000 hektárt. Ilyenek az imelyi, marcelházai, naszvadi EFSz-ek. Ezért az egyik alapvető feladat elérni azt, hogy minden egyes EFSz jól gazdálkodjék. Tudni kell, hogy ezt nem lehet elérni anélkül, hogy a szövetkezetet jól ne vezessék, hogy az irányítás és a munka jó tervek szerint haladjon, mert csak így válhat az egyénileg gazdálkodó parasztok példaképévé. Most, amikor hozzáfogtunk a kongresszusi határozatok megvalósításához, szükséges, hogy minden szövetkezetben összeüljenek a funkcionáriusok, tanácskozzanak és késedelem nélkül megállapítsák elsősorban azt, hogy mi a teendő az összes helyi források és lehetőségek következetes kihasználása érdekében. Elvtársak, meglátják, hogy az emberek milyen tervekkel jönnek. Olyan tervekkel, amelyeket kis költséggel meg lehet valósítani és amelyek jelentős könnyítést hoznak a növényi és állattenyésztési termelésbe. Ebben az irányban kell most vezetni pártszervezeteinket, a kommunistákat az EFSz-ekben és minden faluban; j az összes mezőgazdasági dolgozókat : meg kell nyernünk és áldozatkész i harcra kell lelkesítenünk a határozatok teljesítéséért. Ezzel egyidejűleg előtérbe lép az a kérdés, hogy minden egyes szövetkezet élén jó és szilárd vezetőség álljon, tehát röviden: minden EFSz-nek jó feje legyen. Itt- rendet kell teremtenünk abban a kérdésben, hogy EFSz-einket szakképzett emberekkel, tapasztalt gazdákkal, jó szervezőkkel erősítsük, akik ismerik az ügyeket és biztosítékot adnak arra, hogy a szövetkezetek előre haladnak és az összes dolgozó parasztok példaképeivé válnak, hogy a parasztok a szövetkezetekben valóban jobban fognak élni, mint amikor egyénileg gazdálkodtak. Ismeretes, hogy sok erőfeszítésre van szükség a mezőgazdasági csúcsmunkáknál, főleg az aratásnál, amelyet most kezdünk meg. Ezért, hogy a munka ne sántikáljon, hogy előre haladjon minden egyes szövetkezetben és faluban, éppen a legszorgosabb munkák idején mindig időt kell találni arra, hogy a szövetkezet vezetősége az egyes munkacsoportok éppen úgy, mint a szövetkezetekben levő pártcsoportok rendszeresen összejöjjenek, tanácskozzanak, kicseréljék tapasztalataikat és akkor a munka gyorsabban, könnyebben fog előrehaladni. Fontos feladat, hogy keresztülvigyük a közös aratás megszervezését ott is, ahol eddig nincs egységes földművesszövetkezetünk. A közös aratást a nemzeti bizottságoknak kell megszervezniök. Meg kell nyernünk a parasztokat az összes aratási munkák közös elvégzésére. Nemcsak azért, hogy az aratás sikeresen haladjon, hanem annak érdekében is, hogy a dolgozó parasztokat saját tapasztalataik nyomán győzzük meg a közös munka előnyeiről. Azokban a községekben is, ahol van EFSz, meg kell nyerni a közös munkára az eddig egyénileg gazdálkodó parasztokat. A szövetkezeti tagok nyújtsai nak nekik segitőkezet. Barátilag maguk közé kell őket fogadniok, kisegíteni fogatokkal, gépekkel és a közös munkáknál ve'zetniök kell őket sikerül majd megnyerni őket a szövetkezeti gondolatnak, megnyerni a szövetkezetbe való belépésre. Minden egyes falun, minden történés fő mozgató ereje a falusi pártszervezetek kell, hogy legyenek. A falusi szervezeteknek és az összes kommunistáknak az élen kell haladniok. Teljesen érvényes itt az, hogy éppen az aratásnál-mindig időt kell találni ahhoz, hogy a szervezet bizottsága összeüljön, hogy rendszeresen tartsanak tag- és nyilvános pártgyűléseket. Szükséges, hogy a pártszervezet munkájával szüntelenül biztosítsa a feladatok teljesítését, naponta áttekintése legyen arról, hogyan haladnak előre a munkák, minden szakaszon érvényesítse befolyását. A falusi pártszervezeteknek helyesen kell felfognia a pártalapszabályzat elveit is, amelyeket a X. kongresszus kiegészített a vállalati vezetőség működésének ellenőrzése jogával. Ezt a jogot a termelési és kereskedelmi vállatokban, beleszámítva a gépés traktorállomásokat és állami gazdaságokat, az ottani pártalapszervezetekre ruházta. Úgy kell tehát az alapszabályzatnak ezt a alapelvét értelmezni, hogy a falusi pártszérvezetek is teljes mértékben felelősek niinden egyes falu aratási munkájáért, mélyen be kell hatolniok a mezőgazdaság összes kérdéseibe és befolyásukkal oda kell hatniok, hogy a munkák gyorsan és sikeresen haladjanak előre. A mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas hajtóereje a szocialista munkaverseny. Ezt teljes mértékben bebizonyította a X. pártkongresszus tiszteletére mezőgazdasági szakaszon vállalt kötelezettségek teljesítése. A pártszervezetek hivatva vannak arra, hogy tovább fejlesszék a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezését, további kötelezettségvállalások kezdeményezői legyenek az aratás, a cséplés, az őszi munkák idejében való- elvégzése érdekében. Novotný elvtárs továbbá kiemelte az anyagi érdekeltség elvét, amelyet mindenhol érvényesítenünk kell, főként az álattenyésztési termelésben; majd így folytatta: „Mezőgazdaságunkban fontos feladat vár a gépekre. A gépesítésnek kell megkönnyítenie a paraszt munkáját. A gépeknek az embereket, a szövetkezeti tagokat és az összes dolgozó parasztokat kell szolgálniok. A gépek arra vannak hivatya, hogy ne csak a parasztokat mentesítsék a felesleges fáradságtól, hanem fontos szerepet kell játszaniok abban is, hogy az eddig egyénileg gazdálkodó parasztok egyre jobban meggyőződjenek arról, hogy a gépeket sokkal jobban lehet felhasználni a terjedelmes táblákon, mint az apró gazdaságokban. Az aratás folyamán éppen így teljesen ki kell használni az összes gépeket, valamint a fogatokat is. A gépeket a szó szoros értelmében éjjel-nappal munkába kell fogni. Ezzel összefügg az is, hogy az egyes munkák között, elsősorban az aratás és az őszi munkák között, nincs és nem lehet szünet. Egyúttal, ahogy betakarítjuk a termést, már számítanunk kell a jövő aratásra, amiben éppen az őszi munkák a döntő fontosságúak. Úgy cselekszünk helyesen, ha nappal learatjuk a gabonát és mindjárt éjszaka felszántjuk a földeket és másnap elvetjük a tarlókeverékeket, hogy így elegendő takarmányunk legyen az állattenyésztési termelés fejlesztésére. Az aratáshoz — hangsúlyozta továbbá Novotný elvtárs — minden szorgalmas kézre szükség van. A feladatok teljesítéséhez hathatósan hozzá kell járulniok az üzemi munkásoknak is, főként azoknak, akik a falvakon laknak, és feleségeiknek. Az üzemi pártszervezeteknek a védnökségek tevékenységének megélénkitésére kell törekedniök, a kommunistákat arra kell rábirniok, hogy segítséget nyújtsanak a mezőgazdaságnak és ehhez az összes dolgozók széles körét meg kell nyerniük. Az aratásnál az üzemek véd. nökségi tevékenységének elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy a munkások gondoskodjanak arról, hogy a gépek rendben legyenek, hogy megfelelő pótalkatrészek álljanak rendelkezésre, hogy a betakarítással egyidejűleg gyorsan haladjon előre a cséplés. Emellett érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy az első gabona a cséplőgéptől a begyűjtési raktárba kerüljön. A begyűjtésnél főleg itt, Szlovákiában, gyakran komoly hibákat követtünk el. Világosan tudatosítanunk kell, hogy a piaci kapcsolatok kifejlesztésének és a begyűjtés egész folyamatának arra kell vezetnie, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövet, séget megszilárdítsa, nem pedig — mint eddig gyakran megtörtént — gyengítse. A továbbiakban Novotný elvtárs elítélte a tejnek és a tojásnak a parasztoktól való begyűjtésénél és kifizetésénél előforduló rossz szervezés eseteit, amelyek állandóan is. métlődnek. A parasztoknak teljes joguk van ahhoz — mondotta — hogy termékeiket idejében megfizessék és hogy igazságosan fizessék meg azt a minőséget, amelyet beadnak. Másrészt a pártszervezetek ne tűrjék meg azt, hogy éppen az ő hibájukból, azért, mert a begyűjtésről nem gondoskodnak, a begyűjtési faladatok nem teljesülnek. E szakaszon számos hiányosság a termelésben gyökeredzik. Nagyon fontos elsősorban az állatállományok kérdésének megoldásához hozzáfog, ni. A tapasztalatok és a számítások világosan bizonyítják, hogy Szlová.kiában 100 hektár mezőgazdasági földre sokkal kisebbszámú állatállományok esnek, mint a cseh országrészekben. A cseh országrészekhez viszonyítva Szlovákiában főleg a földművesszövetkezetek állománya sokkal kisebbek. Fordított az arány csupán a legalacsonyabb nagyságú csoportoknál, a két hektáron aluliaknál. Mi ennek a következménye? Az, hogy például az első negyedévben a tej begyűjtés, beleszámítva az állami begyűjtést a cseh országrészekben 79.2 százalékra és Szlovákiában 52.9 százalékra teljesítet, ték. Számos szövetkezetnél a tervezett állományból néha többezer tyúk hiányzik. Ennek alapján a cseh or. szágrészekben a tojásbegyüjtést és felvásárlást 90.4 százalékra és Szlovákiában csak 59.4 százalékra teljesítették. Az állatállomány kérdése Szlovákiában nagyon komoly probléma, E ' kérdé

s megoldásával foglalkozniok I kell az összes kerületi és járási páj^U