Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-01 / 159. szám, csütörtök

1954. július ľ. U J %w 3 Még szorosabbá vált a barátság a két nagy ázsiai ország között Hivatalos közlemény Csou En-laj és Nehru megbeszéléseiről Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnöke és kül­ügyminisztere őexceienciája, Dzsa­vaharlal Nehru, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke és kül­ügyminisztere őxcelenciájának meg­hívására Üj- Delhibe éfkezett, ahol három napot töltött. A két minisz­terelnök ez alatt az idő alatt számos olyan kérdést vitatott meg, amely közösen érinti Indiát és Kínát. Fő­ként a délkeletázsiai béke kilátá­sait és a genfi értekezleten Indokí­na kérdésében történt fejleménye­ket beszélték meg. Az indokinai helyzet döntő je­lentőségű Ázsia és a világ békéje szempontjából és a két miniszterel­nök őszintén kívánja, hogy a Genf­ben kifejtett erőfeszítések sikerrel járjanak. A két miniszterelnök megelégedéssel vette tudomásul, hogy a genfi megbeszéléseken bi­zonyos előrehaladás történt a fegy­verszünet kérdésében. Mindketten szilárdan remélik, hogy ezek az erő­feszítések a közeljövőben sikerrel járnak és e térség kérdéseinek po­litikai rendezéséhez vezetnek. A két miniszterelnök között le­folyt megbeszélések célja az volt, hogy a lehetőségnek megfelelően elősegítsék Genfben és bárhol má­sutt a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket. Legfőbb céljuk az volt, hogy világosabban megismer­jék egymás szempontjait, azzal a szándékkal, hogy mind az,egymás­sal, mind más országokkal való együttműködés révén elősegítsék a béke fenntartását; India és Kína nemrégiben meg­egyezést kötött, amelyben leszöge­zett bizonyos, a két ország kapcso­latait grintő irányelveket. Az irányelvek a következők: 1. Egymás területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tar­tása; 2. kölcsönös megnemtámadási 3. kölcsönös benemávatkozás egy­más belügyeibe; 1 4. egyenlőség és kölcsönös elő­nyök; 5. békés együttélés. A két miniszterelnök megerősí­tette ezeket az irányelveket és úgy véli, hogy ezeket alkalmazni kell más ázsiai országokkal, valamint a világ más részeivel való kapcsola­taikban is. Ha ezeket az irányelve­ket nem csupán egyes országok kö­zött, hanem általában a nemzetközi kapcsolatok terén alkalmazzák, szi­lárd alapját képezhetik a békének és biztonságnak, a ma fennálló fé­lelmek és aggodalmak helyét pedig a bizalom érzése foglalná el. A két miniszterelnök tudomásul vette, hogy Ázsiában is és a világ különböző más részeiben is eltérő szociális és politikai rendszerek áll­nak fenn. Ha azonban a fentemlí­tett irányelveket elfogadják és eszerint cselekszenek és egyik or­szág sem avatkozik be a másik ügyeibe, ezek a nehézségek nem áll­ják útját a békének és nem idéznek elő konfliktusokat. Minden ország területi épségének' és szuverenitá­sának, valamint a megnemtáma-" dásnak' biztosítása révén békés együttélés és baráti kapcsolat fej- ( lődhetnék ki az érdekelt országok között. Ez enyhítené a jelenleg az egész világon fennálló feszültséget és megteremthetné a béke légkörét. A két miniszterelnök főként azt reméli, hogy ezeket az irányelveket fogják alkalmazni az indokínai kér­dések megoldása érdekében, ahol a politikai rendezés céljának, a szabad, demokratikus, egyesített és függet­len államok megteremtésének kell lennie, amely államokat nem szabad agresszív célokra felhasználni vagy idegen beavatkozásnak kiszolgáltat­ni. Ez az önbizalom növekedéséhez fog vezetni ezekben az országokban, ezzel egyidőben pedig a köztük és szomszédaik között fennálló baráti kapcsolatok megteremtéséhez. A fentemlített irányelvek elfoga­dása hozzájárul a béke térségének megteremtéséhez is, amely — amennyire ezt a körülmények meg­engedik — ki is terjeszthető és ilyen módon csökkentheti a háború lehetőségeit és megerősítheti a béke ügyét az egész világon. A két miniszterelnök bizalmát fejezte ki India és Kína barátsága iránt, amely elősegíti a világbéke ügyét és az egymás országainak bé­kés fejlődését, de éppen így Ázsia más országainak békés fejlődését is. A két miniszterelnök azzal a cél­lal folytatta megbeszéléseit, hogy nagyobb megértést teremtsen az ázsiai kérdésekben és hogy fokoz­za a békés együttműködés erőfeszí­téseit a világ más országaival, ezek­nek és hasonló kérdéseknek meg­oldására. A két miniszterelnök megegye­zett abban, hogy országaiknak szo­ros érintkezésben kell maradniok, úgyhogy továbbra is teljes megér­tés álljon fenn közöttük. A két mi­niszterelnök igen nagyra értékelte találkozását, valamint azt, hogy tel­jes eszmecseret folytathatott, amely fokozottabb megértéshez és a béke ügyében való együttműködéshez vezetett. Csou En-laj elvtárs két beszéde az indiai néphez Ssoü En-la], a Kínai Népköz­társaság miniszterelnöke vasárnap rádióbeszédet intézett India népé­hez. Beszédében rámutatott, hogy a legrégibb idők óta mély barátság fűzi össze az indiai és a kínai né­pet. Majdnem háromezer kilométer hosszú határ kapcsolja egymáshoz a két népet. Századok múltak szá­zadok után, de a történelem csak békés, kulturális és gazdasági kap­csolatokat ismer a két ország kö­zött, sohasem háborút vagy ellen­ségeskedést. Nemrég még Kínát és Indiát is külföldi gyarmattartók hordái igáz­ták le. A kínai és az indiai nép azonban egy pillanatra sem szűnt meg küzdeni szabadságáért és függet­lenségéért. Ugyanazt a kínt szenvedve és •gyanazért az ügyért küzdve el­mélyült a rokonszenv és az egyet­értés a két nép között. Új fejlődésen ment át India és Kína népeinek történelmi barátsága, amióta lét­ejött a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság. Megalakítottuk új államunkat, lözös vágyunk, hogy mindegyi­inlí békés környezetben építhesse íját országát. Ez a közös vágy az lapja a két ország népei között "mnálló barátság továbbfejlődésé­. nek. Nagy Jelentőséget tulajdonítunk népeink barátságának, mert a ba­rátság erőt ad. Most, amikor Ázs'a békéjét még mindig külső fenye­getés veszélyezteti, Kína és India 960 milliós népeinek barátsága hatalmas erőt jelent Ázsia és a világ békéjének fenntartása szem­pontjából. Csou En-laj ezután méltatta a két ország között Tibetre vonatko­zóan létrejött megállapodást s han­goztatta, hogy ez a megállapodás jó például szolgál a nemzetközi problémák tárgyalások útján tör­ténő megoldására. Szilárd meggyőződésem, hogy Kína és India erőfeszítései végső soron nagyban hozzájárulnak Ázsia és a világ békéjének ügyé­hez — fejezte be beszédét Csou En-laj. Csou En-la] kínai miniszterel­nök és külügyminiszter az újdelhi városi tanács által tiszteletére adott fogadáson a következő beszé. det mondotta: „Engedjék meg nekem minde­nekelőtt, hogy hálás köszönetet mondjak azért a fogadtatásért, amelyben engem városuk lakossá­ga részesített. Nagy megtiszteltetésnek érzem és örömmel ragadtam meg az al­kalmat, hogy néhány napot ennek a nagy országnak a fővárosában tölthettem. Bár újdelhi tartózko­dásom túlságosan rövid, az önök nagymultú városa és lelkes lakos­sága máris felejthetetlen benyo­mást tett rám, A kínai népnek az indiai nép iránt érzett barátságát hoztuk ma­gunkkal: itt viszont az indiai nép­nek a kínai nép iránt táplát ugyan­olyan mély barátságával találko­zunk. Magunkkal hoztuk a kínai nép­nek a béke megóvására irányuló hő vágyát; itt viszont az indiai nép hasonlóan szilárd békevágyát érez­zük. Uj-Delhi népéből egész India népének az a közös érzelme és akarata árad felénk, hogy fenn­tartsák India és Kína barátságát és megóvják a világ békéjét. Mindig hangoztattuk a két nép tartós békére irányuló közös óha­ját és valóban, ha a 960 millió indiai és kínai egységben össze­fog, hatalmas erő alakul ki a bé­ke védelmében. Mindez meggyőzött engem arról, hogy a_ mostani indiai látogatásunk kétségtelenül értékes eredménye­ket hoz. önök sikert kívántak nekünk a genfi értekezlethez. Véleményem szerint Kínának és Indiának, Ázsia két legfőbb országának további szoros összefogása a béke erde­kében, kétségtelenül fokozza a gen­fi értekezlet sikerének esélyeit. Csou En-laj fogadtatása Burmában Mini jelentik, Csou En-la'j, a Mnai Népköztársaság miniszterel­nöke és külügyminisztere megér­kezett Burma fővárosába. Ranguni jelentés szerint a repülőtéren U Nu, burmai miniszterelnök várta Csou En-lajt, aki elvonult a tisz­teletére felsorakozott díszszázad előtt, majd nyilatkozató! olvasott fel. Nyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy Kína és Burma bará­ti kapcsolatai napról -napra tovább fognak erősödni. A nyilatkozat el­hangzása után bemutatták Csou En­lajnak a burmai kormány tagjait, valamint a Rangunba akkreditált diplomáciai missziók vezetőit. A városba vezető út mentén "tö­megek sorakoztak fel, hogy üdvö­zöljék a repülőtér felől közeledő Csou En-lajt. A burmaiak virággal szórták tele a kínai miniszterelnök gépkocsiját. A Német Demokratikus Köztársaság népe a béke mellett szavazót! A Német Demokratikus Köztársa­ságban kedden, június 29-én folyt le a népszavazás -harmadik ég utolsó napja. A népszavazás folyamán az NDK lakosai válaszoltak arra a kér­désre, hogy a békeszerződés és a megszálló csapatok eltávozását akar­ják-e vagy pedig a bonni és párizsi szerződést vagy a megszálló csapa­tok 50 évig tartó jelenlétét. A vá­lasztók többsége már a szavazás el­ső napjaiban teljesítette hazafias kötelességét. Csaknem 2Ö00 község­ben már hétfőn este lezárták a nép­szavazást. A keddi nap folyamán tovább emelkedett azon községek és válasz­tási körzetek száma, ahol az összes választásra jogosult polgárok lead. » 'l tálc szavazataikat. Számos járás már a déli órákban jelentette a választók csaknem 100 százalékos részvételét. A népszava­zás kedden 20 órakor ért véget. Ezután az esti órákban a választá­si központokban nyilvánosan meg­számlálták a szavazóurnákba leadott szavazatokat. Az NDK polgárainak nagymére­tű önkéntes részvétele ebben a sza­vazásban meggyőző bizonyítékát ad­ja, hogy az NDK népe a béke ügye mellett foglal állást. A népszavazás eredményei hatalmas fegyvert fog. nak jelenteni a német népnek a sza­badságért, a függetlenségért, Német­ország demokratikus egységéért folytatott harcában. A genfi értekezlet tárgyalásai A kilenc küldöttség június 29-1 zárt ülésén az indokínai tüzszüneti egyezmény ellenőrzésével kapcsola­tos kérdésekről tárgyalt. Az ülésen beszédet mondott a Vietnami Demokratikus Köztársa, ság küldöttségének képviselője. Megjegyzéseket fűzött az indokinai háborús akciók megszüntetése fel­tételeinek ellenőrzésével kapcsolat­ban. Rámutatott, hogy az ellenőrzés tárgyának kérdését illetőleg a kül­döttségek között nincsenek komoly ellentétek. A szovjet küldöttség jú­nius 14-i javaslatai — mondotta — jó alapul szolgálhatnak az ellenőrzés problémájának megoldására. Az el­lenőrzés kérdésével foglalkozva, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője hangsúlyoz, ta, hogy az érdekelt államok szuve­renitása tiszteletbentartásának elve rendkívül fontos és ettől a problé­ma megtárgyalásánál nem szabad eltémí. A második fontos elv — mondot­ta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldötte — az, hogy a bé­ke oszthatatlan ég így tehát a béke ellenőrzése és biztosítása ls egész Indokína területén, mert mind a három indokínai államban a béke helyreállításával kapcsolatos alapve­tő problémák egyenlők egymással. Ezenkívül az egyik állam biztonsá. ga összefügg a többi állam bizton­ságával. A fegyverszüneti egyezmény bár­melyik cikkelyének megsértése a három állam egyikében befolyással le­het a másik két államra. A Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének képviselője ezzel kapcsolatban foglalkozott a francia küldöttség azon javaslatával, hogy a három indokinai állam mindegyi­ke számára egy ellenőrző szervet létesítsenek és egy koordináló szer­vet a semleges államok három bi­zottsága számára. MeglHapította, hogy ebben a kérdésben nincsenek ellentétek. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének képviselője ezután az ellenőrzés megszervezésé, ről beszélt és megállapította, hogy a Szovjetunió június 14-i és a fran­cia küldöttség június 25-i javaslatai e kérdésben jelentősen megközelítik egymást A vegyes bizottság a két fél közötti tárgyalásokkal fog fog­lalkozni és csak abban az esetben fordul a semleges államok bízott, ságához, ha ezek a tárgyalások nem járnak pozitív eredménnyel. A semleges államok bizottságá­nak más funkciója van, nem végre, hajtó, hanem ellenőrző szerv. A vegyes bizottság nincs aláren­delve a semleges államok bizottsá­gának, sem pedig fordítva. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének képviselője végezetül megállapította, hogy az értekezlet már megteremtette a fő előfeltételeket az ellenőrzést érintő fő kérdések konkrét megtárgyalásá­ra, hogy megegyezést érhessen el e kérdésekben és azután felülvizsgá. lás céljából a szakértők bizottsága elé terjeszthesse, amelynek meg­alakítását a szovjet küldöttség ja­vasolta. A nyert értesülések alapján az USA küldöttségének képviselője a június 29-i ülésen ls megismételte azt az előző állítását, hogy a nem­zetközi ellenőrzés csak abban az esetben lehet hatásos, ha az ENSz zászlaja alatt végezik, vagy ha azok az országok vesznek benne részt, amelyek részt vettek a colomból ér­tekezleten. Az elterjedt hírek alapján a kam­bodzsai küldöttség képviselője to. vábbra is sürgette, hogy mind a há­rom indokínai állam számára külön, semleges országok képviselőiből ál­ló bizottságot alakítsanak. A Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek IV. kongresszusa Június 29-én Moszkvában megkez­dődött a Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezeteinek IV. kongresszusa. A kongresszuson részt vesznek a szovjet szövetkezetek 32 millió tag­ját képviselő küldöttek. A kongrésszus vendégei között 15 ország szövetkezeti mozgalmának képviselői vesznek részt. Ivan Hoehlov, a Szovjetunió fo­gyasztási Szövetkezetei Központi Szövetségének elnöke a kongresszus megnyitásakor melegen üdvözölte a külföldi vendégeket és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogyazösz­szes országok szövetkezetei, szerve­zetei kapcsolatainak kibővítése hoz­zájárul a nemzetközi szövetkezeti mozgalom további fejlesztéséhez, az összes nemzetek és államok gazda­sági együttműködéséhez és a béke megszilárdításához. Ezután felolvasták az üdvözlő le­velet, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa intézett a kongresszushoz. A Szovjetunió fogyasztási szövet­kezetei Központi Szövetségének el. nöke beszámolót tartott a szövet­ség tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztási szövetkezetek tevékenységüket a falusi lakosság közszükségleti árucikkek utáni nö­vekvő keresletének maximális ki­elégítésére irányítják. Finn kormányküldöttség érkezett Moszkvába Június 29-én Moszkvába érke­zett a finn kormányküldöttség Urho Kekoneen külügyminiszterrel az élén, hogy folytassa a tárgyalá­sokat a Szovjetunió és Finnország közötti kölcsönös árucsere-forgalmi hosszúlejáratú szerződésről. A küldöttség tagjai G. Palmruth, a finn külügyminisztérium keres­kedelmi és politikai ügyosztályá­nak főnöke, W. Wahlforss, a Wärt- silas részvénytársaság főigazgatója' W. Leehtinen, az Ensogutzeit rész­vénytársaság főigazgatója és má­sok. A vnukovi repülőtéren a finn kormányküldöttséget Sz. A. Bori­szov, a Szovjetunió külkereskedel­mi miniszterhelyettese, G. M. Puskin, a külügyminisztérium kol­légiumának tagja, V. Z. Lebegyev a Szovjetunió finnországi nagy­követe és mások üdvözölték. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Genfből visszatért Phenjanba A genfi értekezletről visszatért Phenjanba a Nam Ir külügymi­niszter által vezetett koreai kül­döttség. A repülőtéren a küldött­mány é3 a közszervezetek vezető tényezői, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokra­tikus országok nagykövetségeinek séget a Koreai Munkapárt, a kor- I képviselői üdvözölték. Pjun Jung Tao alakított kormányt Dél-Koreában Szöuli jelentések szerint a dél­koreai bábkormány benyujtota le­mondását. Li Szin Man elfogadta a kormány lemondását és kor­mányalakítással Pjun JungTao-t,az eddigi kormány külügyminiszterét bízta meg. Bao Daj-ellenes tüntetés A „Vietnami Tájékoztató Iro­da" közlése szerint a francia csa­patok által megszállt Hué város­ban a dolgozók tömeggyűlést tar­tottak a háború folytatása ellen. A francia hatóságok kérték, hogy felfegyverzett rendőrség kergesse szét & gyűlést. A rend­őrök azonban nemcsak megtagad­ták a gyűlés szétkergetését, ha­nem maguk is csatlakoztak a gyű­léshez. »

Next

/
Thumbnails
Contents