Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-03 / 161. szám, szombat

1954. július 3. MI %w 5 A CsKP 1 kongresszusa iiaftározafai teljesítésének biztosítási SzlovákiáEian iparunk van, három üzemünk számára nem tudunk biztosítani elegendő szakképzett munkaerőt. A megbízottak testülete már foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy a nyitrai és a bratislavai kerület más építkezéseiről, főleg a tervben előkészítet­len építkezésekről átcsoportosítja a munka­erőket. A megbizottak testületének ezt a határozatát nem kielégítően teljesítik. Ezért szükséges, hogy a bratislavai, nyitrai és besztercebányai kerületi pártirodák a meg­bízotti hivatalban dolgozó elvtársak és Stencl elvtárs jelenlétében megtárgyalják a munkaerők biztosításának kérdését a privi­gyei és handlovai lakásépítkezésekre, vala­mint megtegyék a szükséges intézkedéseket arra, hogy a bányákba fizikailag alkalmas állandó munkaerőket szerezzenek. Természe­tesen azért, hogy Handlován és Novákyban munkaerőhiány van, nagyrészben az üzem igazgatósága és pártszervezeteink is hibásak, melyek nem gondoskodnak kellőképpen kul­turált környezet kialakításáról a bányászok számára és arról, hogy meggyőző munkával az ideiglenes munkásokat és brigádosokat megnyerjék állandó munkára. E téren álta­lában meg kell javítani a párt munkáját. Fontos, hogy a pártközpontban is jobban gondoskodjunk bányaiparunk' szükségletei­ről, havonta legalább egyszer rendszeresen megtárgyaljuk a handlovai, novákyi és kék­kői bányák tervteljesítésének kérdését A nyitrai és a besztercebányai kerületi párt­bizottságok irodái legalább minden 14 nap­ban megtárgyalhatnák a szénfejtés kérdését, természetesen a privigyei és a kékkői járási pártbizottságoknak minden ülésükön meg kell tárgyalniok a szénkérdést naponta kon­krét intézkedéseket kell tenniök, hisz járá­sukban nincs fontosabb munka a szénfej­tésnél. Hasonlóképpen biztosítani kell az ener­getikáról szóló párt- és kormányhatározat végrehajtását és teljesítését. Tekintettel arra, hogy az alapszervezeteknek a vállala­tok igazgatása fölött gyakorolt ellen­őrzésére való joguk tekintetében módosítás történt az alapszabályzatban, fontos, hogy az üzemi pártszervezetek minden gyűlé­sükön rendszeresen foglalkozzanak a kor­mányhatározattal és az üzem igazgatójá­val egyetértve a zakamský villanyáram­fejlesztőtelep gyorsjavítási módszere alapján biztosítsák a fő és kisebb javítások elvég­zését, állandóan küzdjenek az üzemzavar ellen, amely annak ellenére, hogy csök­kent, aránylag még mindig nagy vesztesé­geket okoz. Minden olyj*n üzemi pártszer­vezetnek, melynek működési helyén üze­mi villanyáramfejlesztőtelep van foglal­koznia kellene a nyilvános hálózatba való villanyáramszolgáltatás kérdésével, mivel az üzemek villanyáramfejlesztő telepei ma Szlovákiába általános instalált teljesítőké­pességének 24 százalékát képezik és csak 40.3 százalékban használják ki ezeket a vil­lanyáramfejlesztőket. A kevésbbé gazdasá­gos üzemi villanyáramfejlesztő telepeket legalább a csúcsmegterhelés idején hŕsznál­jᣠki. Az üzemi pártszervezeteknek vala­mennyi üzemben gondoskodniok kellene arról is, hogy teljesítsék a CsKP X. kon­gresszusának határozatait a villanyáram­fogyasztás 10 százalékának megtakarításá­ról, gondoskodniok kellene a fegyelemről és a fogyasztói diagrammok betartásáról. Hangsúlyozni kell az elvtársaknak, hogy a fogyasztói diagrammok a tervgazdálkodás fontos részét képezik és hogy bé nem tartá­suk tulajdonképpen a párt és állami fe­gyelem megszegése. A vasúti forgalomról szóló párt- és kor­mányhatározat kiadása után a X. kongresz­szus tiszteletére tett felajánlásokkal együtt terjedt a vasutakon indított szocialista munkaverseny, amely kb. 20 millió korona pénzmegtakarítást eredményezett az állam­nak. Széleskörűen kibontakozott a nehéz­tonnás mozgalom, amely főleg a Szövetségi Vasúton fejlődik. Ez azt bizonyítja, hogy a vasutasok erős akaraterővel le akarják küzdeni a hiányosságokat és teljesíteni akarják a vasúti forgalomról szóló határo­1 zatot. Vannak azonban még nagy hiányos­ságok különösen a mozdony- és vagón­gazdálkodásban. A javításban lévő mozdo­nyok állománya még mindig nagy. így ä legenyemihályi depóban májusban a moz­donyok 28 százaléka volt javítás alatt a terv 17 százalékához viszonyítva Hasonló a helyzet a kassai vasúti körzetben is, ahol a javításban lévő tervezett 15.6 százalékhoz viszonyítva a gyakorlatban a mozdonyok 18 százaléka van javításban. Sok olyan mozdony van, amelyeket anyaghiány: ab­roncs, kazánanyag, acélrúgó hiánya miatt hosszú időre kivontak a forgalomból. A forgalmi grafikont csak 70—80 száza­lékra teljesítik, ami általában zavarja a terv teljesítését és sok különféle baleset oka. A fő hibát azonban a vasúti alkalmazottak fegyelmének hiányában kell látnunk. A vasúti forgalomban még meg­vannak az ismert bürokratikus módszerek, nem ügyelnek a dolgozók lentről jövő meg­jegyzéseire, a vezetőtényezők keveset érint­keznek az egyszerű vasutasokkal. A szociá­lis lakó- és kulturális berendezések építése is mind a két lábára sántikál. Szlovákiában a vasutasoknál még sok a hanyagság, a munkafegyelem megsértése, a szocialista tu­lajdon szétlopkodása stb. A kommunistáknak a többi vasutasok példaképeivé kell válniuk. A járási és kerületi pártbizottságoknak fo­kozott figyelmet kell szentelniük a Vasúti pártszervezetek munkájának. És természe­tesen szükséges az, hogy a politikai osztá­lyokat olyan káderekkel egészítsék ki, amelyek a vasutakon a jó politikai mun­kát biztosítják. Gazdaságunk — a mezőgazdaság, a szén­termelés, az energetika, a közlekedés létér­dekei mellett — a X. pártkongresszus fel­adatunkul tűzte ki, hogy a problémák egész soráról gondoskodjunk a könnyű- és élelmiszeriparban, a kereskedelemben és a helyi gazdálkodás megbízotti hivatalában. A széles néprétegek állandóan növekvő szükségleteinek maximális kielégítése meg­követeli, hogy feltétlenül jobbminőségűvé tegyük a termelést és kibővítsük az áru­fajták választékát. Meg kell mondani, hogy a kiskereskedelmi forgalom tervét gyakran csak azért nem teljesítjük, mert az üzle­tekben nem kaphatók azok a cikkek, ame­lyek éppen keresettek, mint például jómi­nőségű fürdőruhák, ballonköpenyek, fém­áruk és apró szükségleti cikkek a parasztok számára, vagy pedig olyan cikkek, amelyek még nemrégen csupán fényűzési cikkek voltak és ma már mindennapi szükséglet­té váltak, mint például a motorkerékpárok, mosógépek, jégszekrények. Szükséges, hogy az elvtársak — a könnyűiparban dolgozó kommunisták, biztosítsák a keresletnek ör­vendő árucikkek termelését és ne termel­jenek a normán felüli készletek raktárai számára. Nagyon nem kielégítő a helyzet az épít­kezésben. Mindenki tudja, mi a helyzet a lakáskérdésben. Amikor összeállították az 1954. évi tervet, úgyszólván valamennyi megbízotti hivatal követelte a lakásépítés fokozását Szlovákiában, de maguknak a be­ruházóknak hibájából, valamint az épít­kezésügyi megbízotti hivatal hibájából is a lakásépítést nem teljesítik. A lakásépítés tervét az év kezdete óta valamennyi építkezési szervezet, vagyis az építészeti megbízotti hivatal, a helyi gaz­dálkodás megbízotti hivatala, az erdőépíté­szeti vállalat és mások a lakásegységek el­készítésében csak 15.10/o-ra teljesítették: Az egészévi kvótából 1739 lakásegyéget adtak át. Ebből júniusban 706 lakásegységet Parasztjaink érdeklődése a családi házak építése iránt mutatja, hogy mennyivel emel­hettük volna kiskereskedelmi forgalmun­kat, ha elegendő égetett téglánk lenne nemcsak fontos ipari építkezéseink és áz ipari üzemek mellett folyó lakásépítkezések számára, hanem a piac részére is. Kelet­Szlovákiában is, amikor a kormányhatáro­zat alapján meg akartuk kezdeni a háború által elpusztult házak felépítését, nem tud­tunk elegendő téglát kapni és hozzá kellett látni a mozgó prések alkalmazásához és ideiglenes alkalmi téglaégetőkben való tég­laégetéshez kellett folyamodnunk. Az eper­jesi kerület kérdésével már több ízben fog­lalkozott a CsKP KB politikai titkársága, az SzlKP KB elnöksége és a Megbízottak Testülete. Az eperjesi kerület felépítését már megtárgyalták a különböző megbízotti hivatalok és minisztériumok. Mégis úgy látszik, hogy a CsKP KB politikai titkár­ságának határozatát nagyon rosszul telje­sítik és fennáll az a veszély, hogy egyálta­lán nem teljesítik. Ez részben az Állami Tervhivatal, a különböző minisztériumok és megbízotti hivatalok hibája, főleg abban, hogy a párttagok számára a párt akarata, a párt határozata még gyakran nem jelent törvényt. A CsKP KB politikai titkárságá­nak határozata ellenére az állami tervhiva­tal a kis vízivillanyművek felépítését sem iktatta be sem a tervbe, sem pedig a költ­ségvetésbe. Hibás ebben a tervek kidol­gozása is — mint például az iskolaügyi megbízotti hivatalban és abban, hogy a fel­építést nem biztosítják lentről sem, vagyis munkaerők toborzásával, jól megszervezett munkával. Végül a párt tömegpolitikai munkája azokban a körzetekben, ahol az építkezés folyik nem éri el a megkívánt színvonalat. A kerületi pártvezetőségben a kerületi nemzeti bizottságokban lévő elv­társaknak gyakrabban kellene kijárniok a járásokba és községekbe, az ügyeket foko­zatosan a helyszínen kellene felülvizsgálniuk és személyesen kellene operatív módon bea­vatkozniuk ott, ahol ez szükséges, abban a tudatban, hogy az olyan nagy feladatokat, mint amilyenek az eperjesi kerület előtt ál­lanak, az irodákban sohasem oldhatják meg. Sokkal tartozunk és sok mindent vagyunk kötelesek megtenni a Kelet és az eperjesi ke­rület számára. Szükséges, hogy az eperjesi és kassai kerületben lévő- járások, amelyek szomszédosak a Szovjetunióval, politikailag szilárdak és gazdaságilag erősbe legyenek. Ennek minden előfeltételét megadja a párt és a kormány gondoskodása Kelet-Szlová­kiáról. A feladatok adva vannak, a nép teljesíti őket és csupán a párttól és az álla­mi apparátusban lévő kommunisták munká­jától függ, hogy Kelet-Szlovákia népi de­mokratikus rendszerünk és a Szovjetunió­val való barátságunk szilárd támasza legyen­Állandóan szilárdítsuk a párt egységét, akcióképességét és vezetoszerepét zatról, a felesleges közlekedési beruházások­ról és felsorolhatattam volna további példá­kat. Mintegy véletlenül ezeket az építke­zéseket a Slánský bandájához tartozó kár­tevők csoportja tervezte és irányította. Nos hol volt felelős tényezőink ébersége a köz­ponti hivatalokban? Kongresszusi felszóla­lásom után a X. kongresszusról szóló beszá­moló megtárgyalásánál a bratislavai kerületi bizottságban Podfaj elvtárs a vitában felszó­lalt és azokról a kételyekről beszélt, amelyek a Szlovák Tervhivatalban a gépiparról szóló határozattal kapcsolatban felmerültek. Azt mondotta, hogy mivel én e határozatot szeparatista dokumentumnak neveztem, ez a Szlovák Tervhivatalban kételyeket tá­masztott és hogy ma némelyik elvtárs azt kérdezi, hogy mit kell tennie, hogy ne mi­nősítsék burzsoa-nacionalistának. Továbbá arról beszélt, hogy kételyeik vannak, váj­jon helyesen cselekedtek-e, amikor a mi­nisztériumot tájékoztatták a Szlovákiában előforduló hiányosságokról. Elvtársak, az a benyomásom, hogy ez rosszakaratú huzavona. Én szó szerint idéz­tem a gépiparról szóló határozat hibás ré­szeit. Ott arról van szó, hogy a gépipart Szlovákiában úgy kellene kiépíteni, hogy meglegyen az alapipara és hogy képes le­gyen Szlovákia iparosításának fejlesztésére. Ezt bíráltam, ez az, ami helytelen, szepara­tisztikus. De a párt vagy a miniszté­riumok képviselőit figyelmeztetni a termelési programmok hiányosságai­ra, a gépiparban a hanyagságra és a hiá­nyosságokra, amelyek az egyes miniszté­riumokban fordulnak elő, harcolni a bü­rokratizmus minden helytelen jelensége el­len, bárhol is forduljanak elő, Bratislavá­ban vagy Prágában: ez minden egyes párt­tagnak, tehát a Szlovák Tervhivatalban lé­vő elvtársaknak is alapvető kötelessége. Az, amit én bíráltam, ez a szlovák gazdaságnak kü­lönállóan, köztársaságunk szocialista építé­sétől elkülönítetten való felfogása. Első­sorban önbirálóan meg kell vizsgál­nunk saját hibáinkat. A tervek elké­szítésénél nemcsak a szűk, úgyneve­zett szlovák érdekeket kell tekintetbe venni, hanem a dolgokat egész gazdaságunk általános érdekeivel összefüggésben és en­nek szempontjából kell felfognunk. Ha va­lahol a minisztériumban hiányosságok van­nak, nem kell azt mondani, hogy ezt „Prá­ga okozta", hanem a központi szerveknek ezeket a hibáit és tévedéseit jelenteni kell a pártnak és a párt majd azután rendet teremt Minden becsületesen gondolkozó szlovákiai dolgozónak és minden párttagnak végre látnia kell azt is, hogy azokat a nagy ' sikereket, amelyeket Szlovákia iparosításá­ban elértünk, sohasem érhettük volna el saját erőnkből. Ezeket az eredményeket csak azért érhettük el, mert egységes, egy központból vezetett gazdaságunk van, amely biztosítja számunkra a cseh munkásosztály és a cseh országrészek fejlett iparának messzemenő segítségét. Végezetül burzsoá­nacionalista jelenségek mutatkoznak a po­litikai életben és ezek néha megnyilvánul­nak a szlovák nemzeti szervekhez való vi­szonyban is. A köztársaság alkotmánya messzemenő joghatalommal ruházta fel a szlovák nemzeti szerveket — a Szlovák Nemzeti Tanácsot, a Megbízottak Testüle­tét, amelyeknek a Csehszlovák Köztársaság törvényei betartása mellett joguk van tör­vényeket kiadni a regionális, egészségügyi, műszaki és kulturális kérdésekben. A Szlo­vák Nemzeti Tanács a törvények egész so­rát adhatta és adhatja ki, amelyek Szlová­kia fontos problémáit oldják meg. Azonban hosszú időn keresztül egyes szlovák elvtár­. saknál is az a nézet uralkodott, amelyet lé­szuson beszéltem a gépiparról szóló határo- | nyegében Husák terjesztett, amely, szerint a Kell, hogy minden cselekedetünk és működésünk alapja a párt legyen. Nem fér­het kétség ahhoz, hogy a X. kongresszus által hozott határozatok a párt jelentőségét még jobban kiemelik, hogy a kongresszus áital a politikai, gazdasági és kulturális téren számunkra kitűzött általános felada­tokat csak akkor teljesítjük, ha szilárdan támaszkodunk pártunk öntudatos tagjainak százezres tömegeire. Ha érvényesül a párt vezető szerepe az állami apparátusban, ha a kommunistákat a szakszervezetekben tö­mörült pártonkívüli dolgozók milliói, az ifjúság és a nemzeti bizottságok veszik kö­rül. A párt teljesíti feladatait, ha ideoló­giailag egységes és szilárd lesz. Ezért köte­lességünk a pártot állandóan tisztogatni a helytelen burzsoá-nacionalista, szociáldemo­krata és más opportunista nézetektől, ame­lyek pártunk belsejébe behatolnak. Pár­tunk X. kongresszusán beszéltem már a burzsoá- nacionalista ideológia befolyásáról az egyes párttagokra. Ez a felszólalásom kételyeket keltett néhány elvtársban a Szlovák Tervhivatalban, az iskolaügyben és a kultúráiig dolgozók között is, vájjon kri­tikám helyes-e. Engedjék meg ezért, hogy megismeteljem kongresszusi felszólalásomat' néhány kérdést újból megvilágítsak. Kétség­telen, hogy a párt a burzsoá-nacionalizmus elleni harcban nem csekély sikereket ért el. Az SzlKP IX. kongresszusán leleplezték a burzsoá-nacionalizmus gyökereit, megnyil­vánulásait, valamint hordozóit. Bebizonyult, hogy a burzsoá-nacionalizmusnak az SzlKP IX. kongresszusán leálcázott hordozói népünk és a Csehszlovák Köztársaság ellenségeinek szolgálatában állottak és ezért az áruló, a szlovák nemzettel, a köztársasággal, a párttal szemben ellenséges tevékenységükért bíró­ság elé kellett őket állítanunk és el kellett őket ítélnünk. Némelyik elvtárs azt hiszi, hogy a burzsoá- nacionalistáknak az SzlKP IX. kongresszusán 'való leleplezésével és a burzsoá-nacionalista ideológia hordozóinak, Husáknak és Novomeskýnek elítélésével ezt az ellenséges és ártalmas ideológiát felszá­moltuk és a nép tudatából kiküszöböltük. Ez tévedés. A marxizmus-leninizmus azt ta­nltja, hogy minden burzsoá csökevény kö­zül a nacionalista csökevények maradnak meg a legtovább az emberek tudatában. Ezek a csökevények lehetnek tudatosak vagy öntudatlanok, az eredmény egy és ugyanaz és emellett látnunk kell, hogy a burzsoa-nacionalizmus megnyilvánulásai "gy változnak, ahogyan a kiélesedő osztályharc feltételei változnak. A burzsoá-nacionaliz­mtis megnyilvánulásai Húsúknál és Novo­meskýnél, mielőtt leleplezték és ártalmat­lanná tették őket. főleg a szlovák reakciós burzsoáziával való együttműködésében rejlet • tek, abban, hogy a szlovák nemzet érdekei védelmének álcája alatt ténylegesen a szlo­vák és cseh burzsoáziát segítették a nem­zet, a köztársaság és a párt elleni reakciós harcában. E harc formái különfélék vol­tak. Az úgynevezett Szlovák Állam appará­tusát átcsempészték a néni demokrácia ap­parátusába, az ú.n. Szlovák állam miniszteri tanácsosaitól kezdve az UŠB besúgókig a csendőrökig és jegyzőkig akadályozták az államosítást, szabotálták az élelmiszerelosz­tást és a földreformot, lehetővé tették nagy értékek, arany és más tárgyak kivitelét a köztársaság határain túlra. E bűnös tevé­kenységük mellett túlbecsülték saját sikerei­ket, lebcsülték a cseh munkásosztály segít­i ségét, amelyben Szlovákia szocialista iparo­sítását részesítette és harcoltak a Csehszlo­vák Köztársaság gazdaságának egységes ve­zetése ellen, alárendelték a szlovák munkás­osztály oszt-ályérdekeit az úgynevezett szlo­vák érdekeknek, amelyek a valóságban a re­akciós burzsoázia érdekei voltak. Ezeket a megnyilvánulásokat a párt leleplezte és kö­nyörtelenül harcolt ellenük. Azonban Husák és társai leleplezése és áratalmatlanná tétele után a burzsoa-nacionalizmus nemcsak a régi formájában nyilvánult meg, hanem megváltoztatta megnyilvánulásának formáit, sokkal burkoltabbá vált és nem egyszer .úgy lépett fel, mintha tevékenysége pozitív lenne. Megnyilvánult abban is, hogy az elv­társak Szlovákia iparosítására nem tekin­tettek úgy, mint köztársaságunk szocialista építésének elválaszthatatlan részére, Szlo­vákia iparosítását gyakran elszigetelten ér­telmezték és úgy vélték, hogy ezzel Szlo­vákiát és népét szolgálják. A pártkongresz-

Next

/
Thumbnails
Contents