Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-27 / 181. szám, kedd

4 UIS20 A szovjet kormány 1954. július 24-i jegyzéke 1954. július 27 (Folytatás a 3. oldalról.) zetközi béke és biztonság Európában való visszaállítása és fenntartása érdekében. A szerződésben részt vevő államok egyúttal kötelezik magukat, hogy semmiféle olyan koalícióban vagy szövetségben nem yesznek részt és nem kötnek olyan egyezményeket, melyeknek céljai ellentmondanának az európai kollektív biztonságáról szóló szerződés céljainak. Ilyen európai rendszer megteremtené az európai biztonság reális feltételeit. Jelentős lépés lenne egy ilyen fontos ügyben és megadná a német kérdés megoldásának kedvező feltételeit az egységes Németországnak, mint békeszerető, független és demokratikus államnak megteremtése alapján. Ebben az esetben elhárulnának a Németország egyesítésének útjában álló komoly akadályok, melyeket az utóbbi években Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének politikája és Németország „európai védelmi közösségbe" való bevonásának tervei okoztak. Az általános európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése a megszálló csapatoknak Németországból való kivonásával és a német. rendőrség állományának megállapított korlátozásával együtt a Németországgal való békeszerződés megkötése előtt -ezzel összhangban biztosítaná Németország semlegesítését és megakadályozná Európa szíyében a háború tűzfészkének felszítását, amire a német militarizmus feltámasztása elkerülhetetlenül vezetne. Az általános európai szerződés megkötése kétségtelenül elősegítené az osztrák kérdés meg-' oldását is, melynek megoldatlanságáért a francia jegyzékben tartalmazott minden állítás ellenére is Franciaország, az USA és Anglia felelősek, melyek a berlini értekezleten megakadályozták az Ausztriával való államszerződés megkötését, mert nem adták fel terveiket, hogy Ausztriát bevonják saját' katonai csoportosulásukba. Az általános európai szarződés alapján létrejött kollektív biztonsági rendszer megfelelne a nemzetek alapvető érdekeinek és döntő jelentőségű lenne a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából, mert az európai országok egyesülnének, hogy közös erőfeszítéssel ellenálljanak az agressziónak és kölcsönös kötelezettségek vállalásával hatékony intézkedéseket tegyenek ilyen veszély megakadályozására és az európai biztonság megőrzésére. Az európai béke védelme és megőrzése kétségtelenül nagy jelentőséggel bírnak az általános béke fenntartása és az új világháború veszélyének elhárítása szempontjából. A háború veszélye jogos nyugtalanságot kelt Európa nemzeteiben, melyek csak nemrégen vészelték át a német militaristák szította második világháborút. Franciaország, Anglia, a Szovjetunió, Lengyelország és más európai országok nemzetei, melyeknek területére kiterjedt a háborús tűzvész, ma sokkal reálisabban képzelhetik el egy újabb háború számtalan gyötrelmeit, mint bármikor régebben. A nemzetek nyugtalanságát elsősorban az atom- és hidrogénfegyver felhasználásának veszélye, főleg ezen újabb tömegirtó fegyverfajták egyre növekvő pusztító erejének veszélye váltja ki. Ezenkívül számítani kell új fegyvernemek — többezer kilométer hatósugarú rakétafegyverek fejlesztésére, nem szólva arról, hogy az atomtöltéssel irányított rakétalövedékek pusztító erejükkel messze felülmúlnák a repülő V-bombákat, melyekkel a második világháború végén már összeomlásra ítélt hitlerista fasiszták a kultúra és a civilizáció egyes világhírű központjait igyekeztek elpusztítani. E körülmények között rendkívül nagyjelentőségűvé válik az a feladat, hogy nemzetközi egyezményt kössenek az atomés hidrogénfegyver feltétlen betiltásáról, az államok fegyverzetének és fegyveres erőinek korlátozásáról. A szovjet kormány erőfeszítése éppen e feladat teljesítésére irányul. Ezt bizonyítják a szovjet kormánynak az atom. és hidrogénfegyver, valamint más tömegpusztító fegyverek feltétlen betiltására tett javaslatai, továbbá az államok' valamennyi fegyverzetének és fegyveres erőinek lényeges csökkentésére, az erre vonatkozó határozatok betartása fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetésére tett 'javaslatai. Ugyanezt bizonyítja a Szovjetunió legutóbbi javaslata, is, hogy az államok fenntartás nélkül kötelezzék magukat, hogy nem fogják alkalmazni az atom- és hidrogénfegyvert, ami fontos lépés lehetne az atomés hidrogénfegyvernek, valamint a többi tömegpusztító fegyvernek az államok fegyverzetéből való teljes kiküszöbölése felé, a szigorú nemzetközi ellenőrzés egyidejű bevezetésével. Mint ismeretes, a francia kormány nem támogatta a Szovjetunió ezirányú javaslatait. A francia kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontja nemcsak azt bizonyítja, hogy a francia kormány egyáltalán nem törekszik a fegyverzet csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyver betiltására, mint ezt a francia kormány május 7-i jegyzékében említi, hanem ellenkezőleg, azt bizonyítja, hogy a francia kormány bármilyen ezirányban foganatosított hatékony intézkedést ellenez. A francia kormány jegyzékében az áll, hogy az atomfegyver betiltásáról és más fegyvernemek korlátozásáról szóló szerződés egyedül azon feltétellel lehetséges, ha előre megteremtik a „biztonság és biza lom légkörét". Kétségtelen, hogy „a biztonság és bizalom légköre" pozitív tényező a nemzetközi biztonság biztosításában. ' Meg kell azonban állapitanunk, hogy Franciaországnak az atomerő háborús célokra való felhasználása tilalmának, továbbá a fegyverzet csökkentésének kérdésében folytatott politikája ellentétben áll a „biztonság és bizalom légköre" megteremtésének, a nemzetközi feszültség enyhítésének feladatával. Mint ismeretes, Franciaország politikája az USA kormánya által végrehajtott intézkedések támogatására- irányul, hogy agresszió eszközéül szolgáló atom- és hidrogénfegyvereket halmozzanak fel, melyeknek felhasználására irányul az USA minden háborús terve és amelyek a legfőbb helyet foglalják el az Egyesült Államok fegyvertárában. Ez a politika nem járulhat hozzá a „biztonság és bizalom légkörének" megteremtéséhez. Atom- és hidrogénfegyverkészletek halmozása, amit e fegyver alkalmazásával való újabb fenyegetés, haditámpontoknak idegen területen való létesítése, lázas fegyverkezés, agresszív háborús tömbök összetákolása kísér az „azonos elveket valló államok csoportosulásának" zászlaja alatt, — mindez aláássa a nemzetközi bizalmat és fokozza a nemzetközi kapcsolatokban uralkodó feszültséget. Ezzel szemben az atomfegyver eltiltásának már maga a ténye és a többi fegyverfajták korlátozására vonatkozó intézkedések szükségszerűen hozzájárulnának a nemzetközi bizalom szilárdításához és a biztonság légkörének megteremtéséhez. Az USA-ban a nemzetek közötti gyűlölködés és ellenségeskedés felszítására és a háború propagálására folytatott nagyméretű kampány szintén ellentétben áll azzal az állítással, hogy meg kell teremteni a „biztonság és bizalom légkörét". Az ENSz Közgyűlése már 1947-ben egyhangú határozatot fogadott el a háború bármilyen formában való propagálásának elítéléséről. A határozat kötelességévé tette az ENSz tagállamainak, hogy tegyenek intézkedéseket az államok baráti kapcsolatainak megszilárdítására és „a nemzetek kétségtelen békevágyának kifejezésére" szolgáló információk terjesztésére. Ennek ellenére az USA-nak nemcsak bizonyos közéleti tényezőkkel összeköttetésben álló reakciós sajtója, hanem a kormány, apparátusban vezető helyet betöltő személyiségei is aktívan részt vesznek a háborús propagandában. Az USA politikai és katonai tényezőinek a Szovjetunióval szemben ellenséges irányzatot képviselő állandó nyilatkozatai teljes ellentétben állanak a „biztonság és bizalom légköre" megteremtésének szükségéről hangoztatott állítással. Ezek a tényezők beszédeikben még azt sem átalják, hogy felhívást intézzenek aknamunka, kártevő- és terrorista tevékenység folytatására a Szovjetunióban, a népi demokrati' kus országokban és az ezirányú tevékenység fokozására. Felhívások hangzottak el a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megszakítására. A kínai nép felségjogával ellentétben, durva nyomást gyakorol nak sok államra, hogy megakadá lyozzák a Kínai Népköztársaságot az ENSz-ben őt joggal megillető helyének elfoglalásában. Egyidejűleg az amerikai sajtó hasábjain különféle terveket terjesztenek a haditámpontoknak a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok ellen intézendő támadás előkészítésére való felhasználására. A sajtó nyíltan ír arról, hogy az USA légitámpontjainak rendeltetése a Szovjetunió iparának elpusztítása. Főleg azoknak az amerikai légi haditámpontoknak jelentőségét emelik ki, amelyekről az USA katonai tényezőinek elgondolásai szerint atomtámadást intézhetnek „Oroszország bármelyik fő objektuma ellen". Meg kell figyelnünk az USA számos ne. ves katonai tényezőjének háborúra vágyó kijelentését, melyben arra izgatnak, hogy bombázókat küldjenek „Moszkvára és Pekingre" és atombombákat dobjanak rájuk, noha minden józanul gondolkodó ember előtt világos e propaganda és ezen agresszív tervek bárminő reklámozásának kalandor jellege. Az itt elmondottak fényében egyáltalán nem vehető komolyan tekintetbe a. francia kormány május 7-i jegyzékének az a megjegyzése, hogy a béke megszilárdítására és a nemzetközi biztonság biztosítására irá nyúló intézkedésekről szóló tárgyalás sikeres eredménye érdekében előre meg kell teremteni „a bizton ság és bizalom légkörét". A tények azt bizonyítják, hogy a francia kormánykörök semilyen lépést nem tesznek ennek a légkörnek megteremtésére, hanem éppen ellenkezőleg "cselekszenek. Ami a Szovjetuniót illeti, fontos megemlítenünk, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanáosa már 1951-ben „békevédelmi törvényt* fogadott el. A nemzetek közötti béke és baráti kapcsolatok megszilárdulására irányuló szovjet békepolitika alapelveivel összhangban ez a törvény a háborúnak bármilyen formában való propagálását az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűntettnek minősíti és elrendeli, hogy a legsúlyosabb bűnözőkként állítsák bíróság elé azokat a személyeket, amelyek vétkeztek a háború ilyen -propagálásával. A Szovjetunió őrzi a béke én a nemzetközi együttműködés érdekeit és minden lehető intézkedést megtesz e nemes célok megvalósítására. A szovjet kormány megelégedéssel állapítja meg, hogy számos európai és nemcsak európai állam kedvezően fogadta az európai kollektív biztonsági szerződés általa javasolt tervezetét. A nyilvánosság széles körei még azokban az országokban is, melyeknek hivatalos személyiségei negatív álláspontra helyezkedtek e javaslattal szemben, egyre sürgetőbben követelik az európai államok erőfeszítésének egyesítését a kollektív európai biztonság biztosítása érdekében. Ezenkívül tekintetbe kell venni, hogy még nem minden európai állam fejezte ki nézetét az európai kollektív biztonsági szerződés tervezetéről. A szovjet kormány nagyon fontosnak tartja ennek az európai nemzetek életérdekeit érintő kérdésnek minden irányú megtárgyalását és úgy véli, hogy az európai államok legszélesebb körű részvételével kell megtárgyalni az európai kollektív biztonság kérdését. Az utóbbi időben elhangzott számos nyilatkozattal összhangban a szovjet kormány célszerűnek tartja, hogy az európai kollektív biztonságról szóló általános európai szerződés tervezetét a gazdasági téren való együttműködésre vonatkozó újabb rendelkezéssel egészítsék ki. A szerződésben részt vevő államok kötelezettséget vállalnának az államok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő intézkedések megtételére, ami megfelel a nemzetek életérdekeinek és összhangban áll a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításának céljaival. Az Indokínáról július 21-én GenfVan Nguen Ziap tábornok elrendelte a «íüzet szüntess®-t egész Vietnamban A „Vietnami Tájékoztató Iroda" jelenti, hogy Van Ngueri Ziap tábornok, a vietnami néphadsereg főparancsnoka július 23-án egész Vietnam területére szóló hatállyal a következő tűzszüneti parancsot intézte a vietnami néphadsereg reguláris és helyi alakulataihoz, a milíciához és a partizánokhoz: „A genfi értekezleten a vietnami ellenségeskedésnek megszűntetésére létrejött egyezményeknek megfelelően a vietnami néphadsereg összes reguláris és helyi alakulatai, a milícia és a partizánok egységei Vietnam egész területén egyidejűleg szüntessék be a tüzelést az alábbiak szerint: Az északvietnami arcvonalon 1954. július 27-én reggel 7 órától (a Vietnami Demokratikus Köztár. saság időszámítása szerint); a középvietnami arcvonalon 1954. augusztus 1-én reggel 7 órától; a délvietnami arcvonalon 1954. augusztus 11-én reggel 7 órától." Lengyelország- részt vesz az indokínai fegyverszünetet ellenőrző semleges bizottságban A lengyel kormány július 28-án közzétette: Lengyelország hozzájárult ahhoz, hogy képviselői részt vegyenek az indokínai fegyverszünetet ellenőrző nemzetközi bizottságban. India hivatalosan közölte: részt vesz az indokínai fegyverszünet ellenőrzésében Az „AFP" hivatalos források alapján közli, hogy az indiai kormány kijelentette: India hajlandó részt venni az indokínai fegyverszünet végrehajtását ellenőrző semleges bizottságban. Csou En-laj a szovjet kormány meghívására Moszkvába utazik Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, a Szovjetunió kormányának meghívására látogatást tesz Moszkvába. Csou En-laj berlini és varsói látogatása után két napot tölt a szovjet fővárosban. Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának nyilatkozata Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának politikai bizottsága július 23-án nyilatkozatot adott ki, amelyben többek között ez áll: „Az indokínai tűzszünet a béke ügyének nagy győzelme és azt bizonyítja, hogy a nagyhatalmak között folytatott őszinte tárgyalás megmentheti az emberiséget a háborútól. A Szovjetunió és Kína genfi szerepe rábizonyítja hazugságaikat azokra, akik azt hangoztatják, hogy ezek az országok háborút akarnak. Ez a két állam bebizonyította, hogy egyedüli kívánságuk a nemzetközi feszültséget okozó kérdések békés megoldása. Jelenleg az európai békét megőrző, Németországról szóló egyezménynek kell követnie a genfi értekezletet. Eljött az ideje armak, hogy még jobban terjedjen a Németország újrafelfegyverzésének megszüntetését követelő mozgalom és a kollektív európai biztonságról szóló szerződés megkötésére tett javaslatok 'tekintetbe vételével a nagyhatalmak ismét felvegyék a német kérdésre vonatkozó tárgyalásokat. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának közleménye A szovjet lapokban megjelent a Szovjetunió Legfelső Bíróságának alábbi közleménye: A Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai tanácsa 1954. július 2-tól 1954. július 7-ig tárgyalta M. D. Rjumin ügyét. M. D. Rjumint, az OSzSzSzK büntető törvénykönyvének 58-7 paragrafusában meghatározott bűncselekménnyel vádolták. A bírói eljárás megállapította, hogy Rjumin, a volt állambiztonsági minisztérium főnyomozójaként, majd ezen minisztérium különösen fontos ügyekben' nyomozó osztálya vezetőjeként, mint a szovjet állam burkolt ellensége, karrierista és kalandor céllal nyomozati anyagokat hamisított meg. E hamisított anyagok alapján provokációs ügyek indultak meg és indokolatlanul letartóztattak számos szovjet állampolgárt, köztük az orvostudomány neves képviselőit. Amint a bíróság előtt a tanúvallomásokból kitűnt, Rjumin a szovjet törvény által tiltott módszerek alkalmazásával arra kényszerítette a letartóztatottakat, hogy önmagukat és más személyeket hamisan a legsúlyosabb államellenes bűncselekményekkel — hazaárulással, kártevéssel, kémkedéssel c= vádolják. A később lefolytatott nyomozás megállapította, hogy ezeknek a vádaknak semmi alapjuk sem volt. Azokat a személyeket, akiket ezekben a koholt ügyekben felelősségre vontak, teljesen rehabilitálták. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai tanácsa Rjumin kártevő tevékenységének különösen veszélyes voltát és az elkövetett bűncselekmények következményeinek súlyosságát tekintetbe véye, Rjumint a legsúlyosabb büntetésre, a golyóáltaji halálra ítélte. Az Ítéletet végrehajtották. ben már aláírt egyezmény további bizonyítéka annak, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendezésére, a legfontosabb ázsiai éfl európai nemzetközi problémák megoldására irányuló törekvés eredménnyel jár. A g>enfi értekezlet megmutatta, hogy a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában érdekelt államok tárgyalásának útja pozitív eredményekre vezethet. A genfi értekezlet megmutatta, hogy az érdekelt államok közti tárgyalás útja bizonyos feltételek mellett olyan egyezményeket eredményezhet, amelyek megfelelnek a békére és biztonságra törekvő nemzetek érdekeinek. Ebből kiindulva a szovjet kormány azt javasolja, hogy a közeli hónapokban hívják össze a részvételüket kívánó összes európai államok, valamint az Egyesült Államok értekezletét, hogy kicseréljék nézeteiket az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdéséről. A szovjet kormány kívánatosnak tartja, hogy a Kínai Népköztársaság küldje ki megfigyelőjét erre az értekezletre. Természetesen, az értekezlet részvevőinek alkalmuk lenne nemcsak arra, hogy kifejezzék álláspontjukat a Szovjetunió javaslataihoz, hanem arra is. hogy saját javaslatokat) is tegyenek az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésének megoldására. A szovjet kormány azonos tartalmú jegyzékeket küldött az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányainak. I