Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-25 / 180. szám, vasárnap

1954. július 25 III %?0 7 NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ÖRE Katonák a s;?£ciaiista építkezés élére Nemsokára befejeződik az aratás, hűvösebb szél kerekedik, megkezdődik az iskola .— és rövid idő múlva visszatérnek a katonák is a polgári életbe. Ideje, hogy az elmúlt két éven gondolkodjanak, amely időre még a katonai szolgálat nehézségei ellenére is az életben sokszor szívesen visszaemlékeznek. Igyekezniük kell, hogy a polgári életbe vájó visszatértük után a társadalom hasznos tagjaivá legyenek. A polgári életbe való visszatérés előtt az a kérdés foglalkoztatja őket: mit fognak dolgozni. Ez a gond nem hasonlitható össze apáin ötéves terv folyamán fekete szén- i az emberi természet is magával bői csak 13.8 százalékkal, barna- | hozza, hogy a jobbat választja. Miszénből csak 45 százalékkal növe. i vei nálunk a szocialista elv szerint kedett. A szénfejtés lemaradása j az elvégzett munka után jár a juakadályozza a mezőgazdasági terme- talmazás, természetes, hogy a párt lés fejlődését, de az egész nemzet- j és a kormány a legértékesebb mungazdaságét is. A szénhiány nemcsak i kaszakaszon dolgozókat részesíti az üzemeket érinti, hanem a háztartásokat és a kisfogyasztókat is. Hogy ne ismétlődjék meg a mult télen beállott helyzet, bányászaink nagy harcot indítottak feladataik teljesítéséért, hogy az év folyamán elegendő mennyiségű széntartalékot tárolhassanak a télre. A szénbányák a terven felül 852.000 tonna szenet kéval, akiknek nagy nehézséget i fejtettek, de ezzel még i oldotokozott a polgári életbe való viszszatérés- A fiatal emberek, akik letöltötték a két évet a katonaságnál és ez idő alatt sok mindent megtanultak, az élettel is közelebbről megismerkedtek, most már tényleg mint férfiak lépnek az életbe, amely többféle lehetőséget nyújt nekik. Vannak olyan foglalkozások, amelyekre a nemzetgazdaságnak igen nagy szüksége van, mint pl. a bányászat és a földmüvelés. Ez a két foglalkozás a legfontosabb. A kettő közüli választás a párt és a kormány a legfontosabb nemzetgazdasági ágazatok betöltéséről szóló határozatának teljesítése, s a szocializmus építése szempontjából élenjáró feladat. Tudjuk, hogy éppen mezőgazdasági termelésünktől és a szénbányászat növelésétől függ a nemzetgazdaság további fejlődése. Éppen ezért az idei és az elták meg a szénfejtés problémáját. A bányaipar sokéves nehézségei felett még nem győztek. A tüzelőanyagszükséglet és a készlet közötti különbség megszüntetése elsőrendű feladatunk. De ugyanúgy meg kell szüntetnünk az legnagyobb jutalomban. A bányászat é

s a mezőgazdaság nyújt elsősorban ilyen lehetőségeket. Ezekben a gazdasági ágakban dolgozók, ról különösképpen gondoskodik. A politikai dolgozók, parancsnokok, párt- és ifjúsági funkcionáriusok feladata, hogy mindezekről beKatonáink a gátakon A Duna zavaros, szürke vize hömpölyög, rohan az ár, mint a megvadult paripa és száguldva letipor mindent, ami útjába kerül. Csallóköz emberemlékezet óta nem látott olyan árvízveszélyt, mint a mult napokban. Bárhol is jár az ember, mindenütt rettegő arcokat és a gyermekes anyák könnyes, riadt tekintetét látja. A veszély láttán otthonukért és gyermekeikért aggódnak mindnyájan. Jómagam is aggódom, és érzem, hogy kisfiamat életveszély fenyegeti. Vigasztalni igyekszem az embereket azzal, hogy bízzanak, népi demokratikus kormászélhessenek a katonákkal, hogy nyunk gondoskodni fog rólunk. Meg. megismertessék őket a szénfejtés, a könnyebbülten felsóhajt egyik-másik, mezőgazdasági termelés jelentősé- j sőt felvidulnak az arcok is. gével és azokkal az előnyökkel, amelyeket • ezekben az ágazatokban találnak. A toborzási dolgozók feladata az is, hogy a katonákat e fontos ágak számára megnyerjék. Az idén már nem találkozunk olyan esetekipar és a mezőgazdaság között fenn- ; kel, amikor a szénbányák, a nemálló különbséget is. Ez fiatal mun- z

eti vállalatok képviselői a katokaeröket igényel és itt elsősorban a ; náknak csak felületes Ígéreteket tetkatonákra — a második évfolyam tagjaira lesz szükség. Ebből a szemszögből kell a katonáknak a polgári életben rájuk váró munkát nézniök. A népi demokratikus köztársaság szükségletei I szerint. Az elvtársak ezt mérlegeini is fogják, hisz nyitott szemmel járnak a világban. A mai ember, a köztársaság jó polgára, nemcsak a saját szükségletei kielégítésére gondol, hanem a kollektívra is. Csak a kapitalista államokban érvényes még tek az állással kapcsolatban, ami azután sokszor elégedetlenséget és Valóban megérkezett pártunk és kormányunk segítsége. 16-án, pénteken a hajnali órákban, amikor az árvízveszély elérte tetőpontját, a távoli városokból, Trencsénböl és környékéről autókaraván érkezett Kolozsnémára, hogy az anyákat és a gyermekeket, öregeket és bete. geket biztos helyre szállítsák. Megérkeztek néphadseregünk tagjai is és munkához láttak. Ahol az ár átszakította a töltést, mindenütt ott következő évek legfontosabb fel. az elv, hogy „mindenki saját magáadata e két nemzetgazdasági ág i nak és az isten mindenkinek." fellendítése. ' Ez ugyan nem jelenti azt, hogy A földmüvelés nagyon lemaradt ! nem kell törődnie a saját érdekei, az ipar mögött. A földmüvelés az vei és jólétével. Nálunk az egyén és ötéves terv folyamán csak egy harmadával növekedett, úgyhogy elérte kb. a háború előtti szinvonalat, míg az ipari termelés az említett idő alatt megkétszereződött. Ez a különbség nagy nehézségeket okoz a közellátásban, s emiatt nem tudtuk csökkenteni a mezőgazdasági termékek árát. Az ipar fejlődése mögött nagyon lemaradt a széntermelés is, amely az a társadalom érdekei azonosak. A mi célunk, minden ember boldogsá. ga. Nálunk senki sem idegen, senkinek sem közömbös közös munkánk eredménye, senki sem akar munka nélkül élni. Még egy más szemszögből nézve is meg kell győzni a katonákat jövendő hivatásukról. Természetes, hogy az ajánlott vagy kilátásba helyezett előnyökre is gondolnak. Már csalódást okozott. Senkinek sincs voltak, hordták a követ, trágyát, szüksége ilyen alaptalan ígéretekre, j földet és ahol már rést ütött a víz, Ez nem javit sem a bányászat, I emberfeletti erővel, _ homokzsákoksem a mezőgazdaság helyzetén, de kai tömték a gátat, sőt saját teselkeseríti a polgári életbe visszatérő katonákat is. A bányász- és mezőgazdasági munka előnyben részesítéséről szóló intézkedések mellett, nincs szükségünk továbbiakra. A bér. és iskolázási feltételek, az egészségügyi gondoskodás, a lakáskérdésben, a kultúr- és sportéletben, a nemzetbiztosításban nyújtott előnyök, a szabadság, a jutalmazás kérdése és egyéb előnyök —- eléggé mutatják, hogy az új dolgozók nem. zetgazdaságunk e fontos ágazatában jó munkafeltételeket és biztos megélhetést találnak. Az alakulatoknál sokat beszélnek ezekről a problémákról s már nem egy elvtárs döntött jövendő munkahelyéről. Arra kell törekednünk, hogy mennél többet meggyőzzünk közülük, hogy a polgári életbe való visszatértekor nemzetgazdaságunk említett legfontosabb ágazataiban helyezkedjék el. A nyári kiképzőtáborban tűkkel feküdtek rá addig, amíg segítség érkezett. így védték a rohanó viz elöl családjainkat, otthonunkat, egész évi termésünket, mindannyiunk kenyerét. Katonáink éjjel-nappal talpon voltak, dolgoztak és ott voltak min. denütt, ahol a legnagyobb veszély volt. Bonalik és Kvala tiszt elvtár. sak lelkesítették katonáinkat, míg végre győzött az emberi erő a természet felett. Most ismerték meg mindnyájan igazán hazánk néphadseregének hősies és önfeláldozó bátorságát, hazaszeretetét és segítőkészségét. Ebben a veszélyes helyzetben megmutatták, hogyha kell, legyőzik a természetet is. Kolozsnéma dolgozó népe szívébe zárta ezeket a hős katonákat, akik Bobalik és Kaval parancsnok elv. társakkal az élen ott dolgoztak éjjel-nappal, fáradságot nem ismerve. Az alakulat minden tagja, de különösen Forró Dezső altiszt, Pariik, Stecho, Krasnica és Pulik közkatonák külön dicséretet érdemelnek. Velük együtt harcoltak a község polgárai is, valamint Inczédi Dénes, tapasztalt gátőr, aki a polgári lakosságot szakszerűen és biztos kézzel irányította a védelmi munkálatoknál. A helyi nemzeti bizottság tagjai hasonlóan kivették részüket az árvíz elleni harcból. Fáradságos, meg. győző munkával elérték, hogy az anyákat, gyermekeket, a veszélyben lévő községből biztosabb helyre szállították. Pénteken 11 órára a tren. cséni teherautó és a betegszállító kocsi ''elszállította Nagymegyerre é3 Tanyra az asszonyokat, gyerekeket és a betegeket. Elképzelhető, hogy mindnyájan nehéz szívvel váltak meg családi tűzhelyüktől. A veszély elől menekülőket Nagymegyer és Tany község polgárai szeretettel fogadták, minden téren gondoskodtak róluk. A kolozsnémai lakosság tudatában van annak, hogy milyen gondoskodásban részesíti őket pártunk és kormányunk. Jól ellátják őket élelemmel és egészségügyi dolgozóink gyakran meglátogatják őket. Ez a gondoskodás csak népi demokratikus államban létezik, ahol az ember a legfőbb érték. Vasárnap, amikor a veszély még nem mult el, csak enyhült, Kolozsnéma otthonmaradt lakossága munkába fogott. Megindultak a cséplőgépek, teltek a zsákok, hordták a gabonát a segítségre jött teherautók. Nagy szorgalommal dolgoztak a trencséni elvtársak is. Itt újból találkoztunk néphadseregünk tagjai- / val. Ott dolgoztak a cséplőgépek körül, hordták a telt zsákokat a teherautókra. Vidáman dolgoztak, érezvén népünk határtalan szeretetét. Belie János, Kolozsnéma Térzene Somorján Kötelességemnek tartom ismertetni a tábori életet azokkal, akik még nem vettek benne részt idáig. Akik pedig résztvettek, azoknak emlékezetébe idézem a tábori élet érdekességeit és szépségeit. Ügy hiszem, hogy akiknek már volt részük a tábori életben, egész" életükre emlékezetükbe vésték azt és jó érzéssel gondolnak vissza azokra a napokra, meíyeket a tavaszi és nyári hónapok alatt a vadvirágos szabadban eltöltöttek. Én bajtársaimmal együtt kíváncsian vártam az indulás napját. A nap, melyet annyira vártunk, elérkezett. Megérkeztünk a rendeltetési helyre s rövid idő múlva már állt is a sátortábor. Igen érdekes volt számunkra az äddig ismeretlen sátortábor. Ezelőtt ssak könyvekben láttunk sátrakat, firdekes élményekkel gazdagodtunk, mindjárt az flsö napokban. Bajtársaim a táborban töltött el3ő ébresztő után arról beszéltek, hogy nem is gondolták volna, milyen jóizün lehet pihenni és aludni a. napi fáradalmak után. Egy héten belül már ott állott kultúrtermünk is, mely egységünknél nélkülözhetetlen, mivel a szombati és vasárnapi napokat teljes mértékben kihasználjuk tudásunk politikai és kulturális színvonalának fejlesztésére. Szombat és vasárnap, ha végigmegyünk táborunk utcáin, látjuk, hogy az egyik helyen futballjáték folyik, másutt röplabdázás, pingpong stb. Ha a kultúrtermünkbe lépnük, ott szenvedélyes sakkozókat látunk, a levélírással és olvasással foglalkozó bajtársak mellett. Közben táborunk hangszórója szórakoztató zenét, szlovák és magyar népdalokat ad. Ének- és zeneegyüttesünk a szómbati és vasárnapi napokra mindig új műsorral készül fel. Közben a bratislavai falu járó színtársulat is meglátogatta egységünket értéke^ műsorral. Hetenként két este pedig vetítőgépünkkel érdekes filmeket vetítünk. Szabad időmben meglátogattam a táborunkhoz tartozó tartalékos bajtársaink táborát. Közülük több magyar bajtárssa' beszélgettem, akik a kővetkezőket mondották: ,,Mi, akik a mult rendszer alatt szolgáltuk tényleges katonai időnket,-szintén voltunk táborban, de az akkori tábori életet a maival össze sem hasonlíthatjuk. Nagy a különbség a kettő között." Abban az időben nem volt olyan szórakozási lehetőség a katona részére, mint most. Az erös gyakorlatok megvoltak és azzal be is fejeződtek a napok. Senki sem törődött a gyakorlat után az emberrel, sem azzal, hogy megadják-e neki a lehetőséget a tanulásra. El lehet gondolni, hogy nem volt olyan víg élet a táborban, mint ma. Tartalékos bajtársainkon, kik csak rövid időre jöttek gyakorlatra, látni lehetett, milyen jól érezték magukat a táborban. Szórakozási lehetőségeiket ők is teljes mértékben kihasználták. Táborunkban tehát vígan ébredtünk, mikor vadvirágoktól illatos levegő áramlik be sátrunkba, amelybe belevegyül a madarak kellemeshangú éneke. Vígan végezzük naipi munkánkat s vígan tértink nyugovóra is. Ének. és zeneegyüttesünk újból öszszejön és újabb énekszámokat tanulunk be. így táborunk minden este hangos az énektől, zenétől. Ezt a zenét küldjük minden bajtársunknak és, családunknak az enyhe nyári szellő lenge szárnyain. Pölhös' Miklós közkatona (L. A.) Kellemes meglepetésben volt részük szerdán este Somorja dolgozóinak. A mentési munkálatokra kivezényelt katonai alakulat zenekara térzenét adott a Fő-téren, melyet a lakosság örömmel — de egyben meghatódással is, hallgatott. Ezzel is szépen nyilvánult meg a katonáink és a nép közötti szoros kapcsolatok kimélyitése, — dolgozóink szeretettel és hálával gondolnak néphadseregünk tagjaira, akik nemcsak a nehéz mentési munkálatokban vettek részt — de még arra is gondolnak, hogy örömöt, sző. rakozást szerezzenek a dolgozóknak. Az „Autópark-szakasz" felajánlásá Az egység „Autópark-, gépkocsi- nap, tanítják a tanfolyam hallgavezető-, oktató szakasza" értékes felajánlást tett. Segít a gépkocsitanfolyam azon diákjainak, akik még nem sajátították el kellőkép, pen a vezetést, vagy pedig hiányosságaik vannak a műszaki ismeretekben. " A szakasz áldozatkészen teljesítette felajánlását. Heti tervet dolgozott ki, mely szerint az oktatók szabad idejükben, többnyire vasártőit. Az első júliusi vasárnapon már próbautat tettek. Menet közben ügyeltek a hibák kiküszöbölésére és a gyorsaság szabályozására. Egyes oktatók a műszaki ismeretek ismétléséről gondoskodtak. Így kezdték meg az „Autópark-szakasz" tagjai felajánlásuk teljesítését, amelyet sikerrel folytatnak. Kotík Ottó őrvezető Jól működik CsISz-szervezetünk CsISz-szervezetünk taggyűléseit minden hónapban rendszeresen megtartja. Minden taggyűlés jól elő volt készítve. Az eredmény nem is maradt hárman hiányoznak. A gyűlésen nyíltan rámutattak hibáikra, helyesen értékelték munkájukat. Agitátoraink politikai meggyőző munkával igyekeznek a még nem eléggé el. Bajtársaink aktivan részt vet- öntudatos elvtársakat nevelni, tek a vitában. Eddigi gyűléseinknek I E gyülés me

gtartása óta csak egy hónap telt el. Nevezett elvtárJó segítseg Szép júliusi vasárnap volt. A tiszti tanulóotthon tagjai, a hétfői, de legfőképp az évzáró vizsgákra készültek. A legszorgalmasabb tanulás közben belépett az ügyeletes tiszt és egy közeli üzem kérését tolmácsolta a jelenlevőknek, hogy segítsenek néhány vagon követ kirakni. Bár sok feladat várt még a hallgatókra, mégis huszonketten határozták el, hogy segítenek. Gyorsan gyári munkások meg voltak elégedve munkájukkal. A munka be. fejezése után megmutatták a kato- Ernáknak a gyárat, majd meghívták és keményen dolgoztak. Két óra ö

ket a délutáni mulatságra, alatt hat vagon követ raktak ki. A • Kolúfik Zdenek, tiszt az volt a hibája, hogy a felszólalók nem kritizáltak és nem gyakoroltak önkritikát. Pedig ez a legjobb mód a hiányosságok kiküszöbölésére. Csak a legutóbbi gyűlésünkön érvényesült legjobban a kritika és önkritika gyakorlása. Jauša, Rabov sky és Marek elvtársak, akik minden percüket arr

a áldozzák, hogy egységünk életét szebbé tegyék, vezették rá a tagságot a kritika helyes alkalmazására. A felszólalók helyesen kritizálták Szkapál, Siba és Cufolik elvtársakat, akik kivonták magukat a feladatok teljesítéséből. Úgy gondolták, hogy senki nem veszi észre, ha kettensakon máris meglátszik a változás. Megértették, mit jelent az összetartás és a szoros együttműködés. Az elvtársak, pár nappal a gyűlés után kötelezettséget vállaltak, hogy a hibákat helyrehozzák. A jövőben minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a lehető legjobban teljesítsék feladataikat. Marek elvtárs, egységünk legjobb és politikailag legfejlettebb agitátora, megígérte az elvtársaknak, hogy igyekezetükben segítségükre legz. Segíti őket, hogy a legjobb eredményeket érjék el. Pandi József közkatona / I