Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-24 / 179. szám, szombat

1954. július 24 m Balogh Ferenc nem bánta meg... Balogh Ferenc bácsi nem mai gyerek már, régen megette kenyere javát. A hatvan felé közeledik. Mélyen barázdált arcú, csendesbeszédü ember. Sokat dolgozott életében. Csak a nagytárkányi Fukszféle uradalomban tizenkét évig dolgozott egyfolytában. Aztán Kistárkányban dolgozott, mint géplakatos. A felszabadulás után Csernöre járt a vasúti állomásra. Jó munkájáért mindenhol szerették és becsülték. Különösen a felszabadulás után érezte ezt a legjobban Ferenc bácsi, amikor élmunkáskönyvet adták a kezébe. Ettől kezdve fizetése is széven emelkedett. Jobban tellett most már ruhára is, bútorra és más egyébre. Ekkor érezte csak igazán,' hogy ember. Felesége, Irén néni arca is felvidult ezután már többször. Míg férje a vasútnál dolgozott, addig ö a mósfélhektár földet művelgette a gyerekek segítségével. Ámde a felszabadulás nemcsak az ő életükben, hanem a község többi dolgozói életében is nagy változást hozott. Megjelentek a traktorok, a modern gépieszközök, és a község dolgozó parasztságának a zöme áttért a szövetkezeti gazdálkodásra. Persze minden nem ment simán végbe. Egyesek nehezen, mások Icönyebben, de végül mind megértették, hogy könyebben boldogulnak a gépek segítségével és többet is termelhetnek, mint az elaprózott kisparcellákon, régimódi termelőeszközökkel. Igy történt ez Balog Ferencéknél is. Amikor arról volt szó, hogy választaniok kell az egyéni gazdálkodás vagy a szövetkezeti gazdálkodás között, Irén néni erősen kardoskodott a régimódi gazdálkodás mellett. Férje azonban egyre jobban a szövetkezeti gazdálkodás felé fordult. Mindjobban erősödött benne az a meggyőződés, hogy közös erővel sokat javíthat sorsán a dolgozó parasztság. Akkoriban még a vasútra járt dolgozni, mikor megalakult a községben az EFSz. Az ott végzett munkája mellett egyre jobban érdekelte a szövetkezeti gazdálkodás is. Nézte, fiqyelte a tagok munkáját, kezdeti lépéseit. Látta, milyen mélyen hasítják a hernyótalpasok a jó zsíros tiszaparti földet, milyen gyorsan megy így az aratás, vetés és mindenfajta munka. De azt, is látta, hogy a tagok az év végén milyen szépen részesednek. Gondolt egyet! Te asszony, szólt a feleségéhez egy szép napon, mikor az éppen a vacsorafőzéssel foglalatoskodott — nem gondolnád, hogy a mi helyünk is a szövetkezetben volna ... — Csak nem bolondultál meg, vágta dühösen a fejéhez Irén néni. Eddig is megvoltunk szövetkezet nélkül, hát ezután is megleszünk. Ferenc bácsinak azonban nem tudta kiverni a fejéből a közös gazdálkodás gondolatát. Még a mult év márciusában történt, amikor Ferenc bácsi kéréssel fordult a vasútigazgatósághoz. Kérte, enqedjék meg, hogy odahaza a falujában dolgozhasson. És mi lenne ott a munkája, Balogh bácsi?... kérdezte tőle az igazgató, aki bizony nem akart beleegyezni, hogy elveszítse egyik legjobb munkását. — Ott is akad munka a számomra. A szövetkezetnek nagy szüksége van az ilyen emberre, mint amilyen jómagam vagyok —... felelte Ferenc bácsi. Végül is teljesült kívánsága és tavaly márciustól kezdve tagja a kistárkányi szövetkezetnek. Javítja a cséplőgépeket, vetőgépeket, permetezőgépeket kaszálógépeket és sokfajta gépjavítást végez a szövetkezeiben. Most már a felesége is megszerette a szövetkezetet és el-eljár dolgozni a mezei munkacsoportba. Az elmúlt napokban megkérdeztem Ferenc bácsitól, hogy megbánta-e, hogy belépett a szövetkezetbe. Hogy megbáMam-e? Én bíz nem bántam meg,... mondta boldogan. Tavaly, habár nem dolgoztam le a teljes esztendőt, mégis szépen jutott a részesedésből. És elmondta mi mindent kapott. 600 munkaegységem volt a mult évben. Ezért kaptam 15 mázsa kenyérgabonát, 180 kg almát, 2 liter pálinkát, 1 mázsa káposztát, két szekér szénát, két malacot, melyek a télen 150 kilóra híztak,' aztán legelőt is kap^ tam a tehén részére. Készpénzt kaptam előlegként 6000 koronát, az év végén pedig 3.000 koronát. Mikor ezt elmondta, vastag ciqarettát sodort. Meggyújtotta és tovább folytatta. De valamit még kifelejtettem. Néqv szekér tűzifát is kaptam és az is valami. Ez volt tavaly. Az idén még szebb részesedést várok, nemcsak azért, hoqy most már jóval több lesz a munkaegységem száma, de azért is, mert a mult évihez viszonyítva nagy lépést tettünk előre. Gabonatermésünk jó. A cukorrépa és a kukorica is bő terméssel kecsegtet. A zöldség és a gyümölcskertészet is nagy hasznot ígér. Nem bántam meg, hogy szövetkezeti tag lettem. Farkas Kálmán lm a csápüpp iiicüisáita A bálványiaké a győzelem A csallóközaranyosi állami birtokhoz tartozó gazdaságok aratási versenyben álltak egymással. A verseny győztese a bálványi állami gazdaság lett. A bálványiak egész évben élen jártak, ami annak köszönhető, hogy a bálványi dolgozók megértették pártunk és kormányunk határozatait a mezőgazdasági termelés megjavításáról. Az állattenyésztési, valamint a műhelyben dolgozók is segítettek a gabona betakarításánál. Jó munkát végeztek a traktorosok, akik a jól megjavított gépeikkel Üzemzavar nélkül dolgoztak kora reggeltől késő estig. Az egyéni versenyben Farkas Lajos traktoros vezet a nagylégi gazdaságból. Kilenc hektár búzát aratott le aratógépével. A kombájnosok közül dicséretet érdemel Sústa Václav, aki 11 óra alatt 250 mázsa tavaszi árpát aratott le és csépelt ki. A verseny második helyezettje az újfalusi gazdaság, ahol szintén befejezték az aratást. Németh András, Csallóközaranyos Miért volt a pardubicei traktorállomásnak traktorosegységekként a legnagyobb teljesítménye a tavaszi munkákban A pardubicei gép- és traktorállomás dolgozói a tavaszi munkákban köztársaságunkban a legjobbak voltak az egy traktoregységre eső teljesítményben. Május 31-ig traktorosegységekként 166.7 normálhektárt müveitek meg, miközben a tavaszi munkák tervét 109 százalékra teljesitették. A traktorállomásnak kevés traktora van, — nem kaptak még hernyótalpas gépeket — és a műhelyekben nincs elég javítómunkásuk. Érdeklődtünk, hogyan szervezték meg a munkát, hogy minimális üzemzavarral a gépeket kitűnően kihasználták. Kvasnička elvtárs igazgató és Turek elvtárs főtechnikus válaszoltak. A traktorosoknak jó teljesítményük volt, korán kezdtek dolgozni, — már reggel öt óra körül — és késő estig meg se álltak. Az állomás teljesítményének elvégzése után a vezetőség traktorosokból álló brigádcsoportokat szervezett és ezek este és éjjel segítettek azokban a szövetkeze te

1.: "jen, ahol akadozott a munka. A munkát 10—

:15 traktor részére a részlegagronómus és a brigádvezető szervezte meg és irányította. Az agronóm-szolgálat, Zsák elvtárs főagronómus irányításával figyelemmel kísérte az időjárást. Mikor enyhült a hideg, a traktorok bebejezték a tavalyról maradt munkát, fennállt a száraz fagy veszélye és aggódtunk a repcéért is. Zsák elvtárs „Novák"-rendszer szerint megszervezte az őszi repce behintését és trágyázását. A traktorállomás sikereit annak köszönheti, hogy a talaj felengedése után nyom. ban 28 géppel dolgozott, hogy az alkalmazottak a szövetkezeteknek is segítenek, hogy a nappali és éjtszakai órákat egyaránt kihasznájják. A brigádvezetők a rendszeresen megtartott szombati tanácskozásaikon ellenőrizték a feladatokat és megállapították a jövő heti pontos tervet. Az egymás közötti verseny is nagy segítséget jelentett. A legjobb dolgozó zászlaja Kunart, Kolmann és Zaic traktorosoknál váltakozott. A legjobb brigád vándorzászlaját Dolanyban, majd Opatovicében nyerjék el. A pardubicei gép- és traktorállomás megelőzte a landskroni gépes traktorállomás dolgozóit, akik pedig azelőtt mindig a legjobbak voltak a kerületben. Június 8-ig a pardubiciek 173.4 normálhektárt müveitek meg traktoregységekként és június végén már 190, sőt 200 normálhektárra emelték ezt a teljesítményt. Traktorosaink az idén traktoregyságekként 7.6 normálhektárral nagyobb teljesítménnyel dolgoznak, mint tavaly. Az év végiig traktoregységekként 500 normálhektár teljesítményt akarnak elérni. Turek elvtárs, a traktorállomás jó eredményeit azzal is magyarázza, hogy a traktorosok már február elején megjavították gépeiket és segítettek az EFSz-ek és állami gazdaságok gépeinek javításában is. Azok a traktorosok, akik megértették a téli üzemi munkaiskola jelentőségét, — gépeiket a legnagyobb rendben tartják és munkájukat kitűnően végzik. A traktorállomásokon általános jelenség, hogy kevés a vontatóeszköz. Nálunk sem jobb a helyzet. Ezért intézkedtünk, hogy a traktorosok csak azokat az eszközöket vigyék a mezőre, melyekre szükségük van és nem mindent. Az agregátokhoz két-három vontatóeszközre is szükségünk volt. Ez azt jelenti, hogy kölcsön kellett egymástól kérni. Előfordult, hogy az egyik traktoros a másiknak nem akarta kölcsönadni a traktort, mert tudta, hogy nem a legjobb kezekben lenne. A traktorállomás jó felkészültsége természetesen a gépek megbízhatóságától függ. Hejil elvtársat, az ellenőrző technikust, aki pl. egyes megjavított gépeket nem engedett ki, kezdetben nem értettük meg, — még a vezetőség sem. Csak felesleges munkaerőfogyasztást láttunk ebben. Végre beigazolódott, milyen helyes az, ha a javítóműhelyből csak alapos ellenőrzés után kerülnek ki a gépek. Turek elvtárs helyesen hangsúlyozta, hogy a gépeket egész év alatt karban kell tartani. Pardubicén a szezon után nyomban hozzáfognak a javításokhoz. Nem várnak a télre. Az aratási gépek javítása már a tavaszi munkák előtt készen volt. Az elvük az, hogy az elsőfokú karbantartást 60 órán belül kell elvégezni. A pardubicei gép- és traktorállomásnak három részlegmechanikusa van. Mindegyikük négy brigádközpont gépeinek állapotáért és karbantartásáért felelős. A brigádközipontokban hetenként egyszer, mindig ugyanazon a napon végzik a gépek karbantartását. Nagyon fontos a helyes karbantartás és ezt a központ mechanikusa biztosítja. A részlegmechanikusok kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken — mindig másik" brigádközpontban — dolgoznak. Hétfőn és szombaton a traktorállomás műhelyeibe hívják azokat a traktorosokat, akiknek a gépe nagyobb javítást igényel. Minden traktoros tudja, mennyibe kerülnek a javítások, ezért igyekszik a költségeket csökkenteni. , Dereng a hajnal, piroslik az ég alja, s lassan kibukik a nap. Alig van hajnali három óra. Nem meszsze a garamlöki állami gazdaságtól az egyik búzatáblán egy ember körvonalai látszanak, amint ide-oda jár a tüzes gép körül. Szenet készít a géphez, fát hasogat, majd mikor mindent a kazánba készít, meggyújtja a tüzet. Láng lobban a gyufa nyomán, könnyen tüzet fognak a benzinnel leöntött fahasábok. Obert László, a gazdaság gépésze, aik tevékenykedik. Jó korán kelt fel, hogy gépét felfütse, mire a munkások megérkeznek. Szaporán lapátolja a szenet, s a gőzmutató halad a bizonyos szám felé. Alig múlik pár perccel öt óra, a gép felfütve készen áll a cséplésre. Egyenként szállingóznak a munkások is, s idejére ott van valamennyi. Pillanatok alatt foglalj^, el helyét a 25 munkás. Kettő a dobra, kettő a kévékhez, nyolcan a kazalra, s így mindenki a maga helyére. Megkezdődik a cséplés még hat óra előtt. Hull a dobra a kéve, s a kévevágó szaporán adogatja Nádasdí I. etető kezéhez. Nyeli a kévéket az 1400-as verő, s az elevátor'nagy csomókban hordja fel a szalmát a kazalra. Pompás füleket hajtanak és a 62 éves Kramár Mátyás bácsi, a gazdaság régi lcazalosa igazgatja a kazalosokat. Körül-körülgereblyézi a húsz méter hosszú kazlat, olyan négyszögletes az, mint a skatulya. A polyvánál felhangzik a fiatal lányok víg nótája. Ütemre lépnek a polyvahordóval, s egész kis kazlat raknak belőle a szalmakazla

k tövében. Szorgalmasan halad a munka, közben-közben felhangzik az -„add a kévét" kiáltás. A gép faránál B<5. lai András alig győzi kötni a zsákokat. Nem csekélység óránként 20 mázsát átmérni és kalitkába rakni. A felgyülemlett zsákokat azután szekerekkel hordják a magtárakba, ahonnét azután a bratislavai magelosztóba szállítják. A garamlöki állami gazdaság mind nemesített vetőmagot termel. Árpából 28 mázsát értek el átlag hektáronként a tervezett 24 mázsa helyett és mind elsőrendű. Július 22-én kezdték meg az utolsó tábla búza cséplését és az eddig kicsépelt hozam azt mutatja, hogy a búza is ad 26 mázsás hektárhozamot. Mivel csak egy cséplőgépük volt, úgy osztották be az aratást, hogy egy csoport állandóan csépelt két váltásban. Mégis elsőnek végeztek az aratással a lévai járásban. Július 15-ig mindent learattak. " Az árpából 3.5 vagonnal csépeltek ki naponta, búzából pedig 320 mázsát. Lelkiismeretesen dolgoztak a gazdaság dolgozói, s ennek köszönhetik, hogy a cséplést is elvégeztek július 23-ára. Sokan ott maradtak a másik műszak alatt is és ilyenkor 130—140 koronát is kerestek naponta. A gazdaság dolgozói megértették a beadási kötelezettség teljesítésének fontosságát is és még a cséplés ideje alatt teljesítették beadási kötelezettségüket. Szombaton pedig a 34.5 vagón beadási kötelezettségrükön felül 340 mázsa nemesített búzával adtak be többet. Évről-évre to"bb és jobb vetőmaggal látták el a szövetkezeteket. A gazdaság dolgozói most is, mint a mult évben, elsőnek végeztek az aratással és csépléssel és beadásukat is elsőnek teljesítették a lévai járásban. Gazdagon fizet a gabona a baracskai szövetkezetben Délutánra jár az idő. Forrón ,tüz a nap. Vidám szövetkezeti tagok kacajától hangos a baracskai határ. A dimbes-dombos vidéken alig igazodik el az ember. A gép zakatolása után igazodom, úgy jutok el az aratás színhelyére. Színes kép tárul szemem elé. Az asszonyok sokráncú színes szoknyákban, az emberek munkaruhában, s az idősebbek bőszárú vászongatyákban szaporán rakják a kereszteket. Kilenc kévekötő-aratógép után három csoportban dolgoznak. Felderülnek az arcok, amikor nyalábra szedik a kévéket. Kövér, piros búzaszemek kandikálnak elő a kalászokból. — Ebből lesz a fehér, ropogós cipó — modogatják a tagok, s széles mosoly fut át arcukon. Dolgoznak is éjjel-nappal, hogy egy szem se vesszen kárba. A csoportok egymást múlják felül a munkában. A hajnali órákban mint árnyak tűnnek fel, amint a magas dombok felé tartanák. Este egyiknek sem jut eszébe, hogy haza is kellene menni. Szolcsánszky Ernő csoportja az első, de ha a falutól messze dolgoznak, meggondolják, haza menjenek-e. A szövetkezeti • asszonyok segítik férjeiket. Versenyt dolgoznak velük kora tavasztól, s aratásban is megállják helyüket. A traktorosok is hangyaszorgalommal dolgoznak. Jó ellátásukról a szövetkezet gondoskodik. Két váltásban dolgoznak. Minárik Sándor és Bogócsi László traktorosok 16 hektár búzát aratnak le fejenként egy váltás alatt, ami pedig nem kis dolog a baracskai domboldalakon. Olyan emberekkel, mint Gori Sándor szövetkezeti elnök és Mészáros József agronómus, őrömmel dolgoznak a tagok. Gori elvtárs csupán 27 éves, de jól tudja irányítani a szövetkezetet, no meg sokat tanul a tapasztalt 43 éves agronómustól is. Az esőzések ellenére is jól dolgoztak. Július 21-én elvégezték a- 380 hektár gabona aratását. A cséplést három géppel végzik. Két váltásban dolgoznak, hogy a mag minél hamarabb az újonnan épített kétemeletes magtárba kerüljön. Beadási kötelezettségük teljesítésével sem akarnak szégyent vallani. Arra az esetre is biztosították magukát a szövetkezetesek, ha eső. zés jönne közbe. A szekérről cséplés mellett osztagokba is hordják a gabonát, hogy állandóan végezhessék a cséplést. Telnek a szekerek, hamarosan emelkedik az asztag. Van miből asztagot rakniok. A hatalmas táblákon százszámra húzódnak a keresztsorok, A szövetkezetesek előre számítgatják, mennyi gabonát is kapnak. Tavaly nem volt olyan termés, mint az idén mutatkozik, mégis emelkedett a munkaegység értéke. Az idén 27 mázsás átlaghektárhozamra szá. mítanak, de lehet, hogy magasabb is lesz. Szép jövedemük lesz abból az öt vagon búzából is, amit beadási kötelezettségükön felül adnak el. Egy munkaegységre 2.5 kg búza helyett 3—5 kg-ra számítanak. Ügyszintén árpából és rozsból is többet kapnak. A baracskai szövetkezetesek jó munkájukért évről-évre na. gyobb jutalomban részesülnek, s egyre több terméket adnak az ország dolgozóinak is. Halász Ambrus A lévai járásban öt EFSz befejezte az aratást A lévai járásban július 21-én öt EFSz-ben befejezték az aratást. Elsőnek az újbarsi szövetkezet jelentette, hogy készen vannak. A munka jó megszervezésével és minden kedvező időt kihasználva, tudták a szövetkezet dolgozói — az esős idő ellenére is — jóval az agrotechnikai határidő előtt az aratást befejezni. E munkálatok sikeres elvégzésének főrészese Andrási György, a szövetkezet agronómusa, aki szervezőképességével s a tagság jó munkaerkölcsre nevelésével érte el szép eredményeit. Ugyancsak nagyban hozzájárult az aratás befejezéséhez Sztruhár László trakto. ros, aki jói karbantartott traktorával és aratógépével, szorgalmas munkával naponta 11 hektárról aratta le a gabonát. Sztruhár Lász. ló elnyerte a „legjobb traktoros" címet és megkapta a járási versenyzászlót. Másodiknak a kiskéri szövetkezetesek végezték el az aratást. Harmadik Marosfalva, negyedik Cankovce, az ötödik pedig Kiskoszmály lett. Stark Imre, Léva /