Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-24 / 179. szám, szombat

1954. július 29 U J S I® 3 A szovjet kormány nyilatkozata a genfi értekezletről Július 21-én véget ért a berlini értekezlet határozata alapján ösz­szehivott genfi értekezlet. Csaknem háromhavi munka után olyan egyezményeket írtak alá, amelyek végetvetnek a háborús ak. cióknak Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Ezeknek az egyez­ményeknek fontos feladatokat kell megoldaniok a vietnami, laoszi és kambodzsai béke helyreállításával kapcsolatban a három indokinai ál­lam függetlensége és szuverenitása, egysége és területi épsége tisztelet­bentartásának alapján, amint azt a genfi értekezlet részvevői által elfogadott zárónyilatkozat mondja. Az indokínai fegyverszünet kö­vetkeztében Vietnam, Laosz és Kambodzsa nemzetei előtt megnyí­lik a gazdasági és kulturális fejlő­dés békés feltételek mellett való lehetősége. Ezek a békés körülmé­nyek egyben alapjául szolgálnak a közöttük és Franciaország között kifejlődött baráti együttműködés­nek. Óriási jelentőségük lesz a genf. értekezlet azon rendelkezéseinek, amelyek eltiltják idegen államok haditámaszpontjainak építését Vietnam, Laosz és Kambodzsa te­rületén, valamint ezen államok nyilatkozatainak, amelyek szerint nem csatlakoznak semilyen kato­nai egyezményhez, és területüket nem használják fel háborús akciók felújítása, vagy agresszív politika céljaira. A genfi értekezletnek a vietna­mi szabad választások 1956 júliu­sában való megtartásáról szóló határozata megteremti az előfelté­teleket Vietnam nemzeti egysége­sítésére az egész vietnami nép ér­dekeivel és vágyaival összhangban. Ez a határozat, amelyet a de­mokratikus államok kitartó erőfe­szítése alapján hoztak meg, az ag­resszív erők vereségét jelenti, amelyek szétforgácsolni igyekez­tek Vietnamot, hogy Dél-Vietna­mot Délkelet-Ázsia kialakuló, új agresszív tömbjének egyik ugró­deszkájává tegyék. Nagy jelentő­sége van az általános választások Kambodzsában és Laoszban 1955­ben való megtartásáról szóló egyezménynek is, amelyet titkos szavazás alapján az alapvető sza­badságjogok biztosításával tarta­nak meg — amint azt a zárónyi­latkozat mondja. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen fontos határozatok elfogadását megkönnyítette a francia kormány pozitiv állásfoglalása, amely abban a szándékban gvökerezett, hogy Franciaország nemzeti érdekeivel összhangban és az indokínai nem­zetek érdekeinek szem előtt tartá­sával cselekedjék. Jóllehet, a Genfben aláirt egyez­ményekben vannak bizonyos ki­kötések, mégsem lehet alábe­csülni ezen egyezmények fontos­ságát már az említett körülmé­nyek miatt sem, és azért sem, mert a genfi értekezleten sikerült le­küzdeni számos olyan nehézséget, amelyek az USA képviselőinek ál­lásfoglalása következtében kelet­keztek, akik igyekeztek megaka­dályozni az értekezlet sikeres be­fejezését. Az USA nem akart részt venni Franciaországgal, Angliával, a Szovjetunióval, a Kínai Népköz­társasággal, és más államokkal együtt az indokínai béke helyre­állítását biztosító munkában. A genfi egyezmények a béke erőinek nagy győzelmét és a háborús erők komoly vereségét jelentik. A genfi egyezmények egyúttal az indokinai nemzetek nemzeti fel­szabadító harcának és a harcban megnyilvánuló nagy hősiességének nemzetközi elismerését jelentik. Az a tény, hogy a genfi értekez­let az érdekelt országok közötti egyezménnyel ért véget, újabb bi­zonyítékát jelentette annak, hogy a nemzetközi tárgyalások a feleK jóakarata mellett gyümölcsözőek, hogy ezen az úton fontos, eddig megoldatlan nemzetközi kérdéseket lehet megoldani. A szovjet kormány üdvözli a legfontosabb feladat: az indokínai béke helyreállítása megoldásában elért genfi sikereket. E feladat megoldása megfelel a szabadságu­kat és nemzeti függetlenségüket védelmező nemzetek, valamint az összes békeszerető nemzetek érde­keinek. Az indokínai kérdés végleges, békés megoldásának fontos felada­ta mellett fennáll még a koreai bé­ke végleges rendezésének halaszt­hatatlan feladata is. A szovjet kor­mány épp úgy, mint a Kínai Nép­köztársaság és a Koreai Népi De­.mokratikus Köztársaság kormá­nyai, amelyek már előzőleg nemes kezdeményezést mutattak a koreai fegyverszünetnél, a genfi értekez­leten minden erőfeszítést megtet­tek a koreai kérdés sikeres meg­oldására. Amint ismeretes, a genfi értekezlet azonban e kérdés­ben nem ért el pozitív eredménye­ket azon akadályok miatt, amelye­ket némelyik küldöttség és főként az USA küldöttsége támasztott. A szovjet kormány nagyon szük. ségesnek tartja a koreai kérdés gyors megoldását, Korea nemzeti egyesítése, valamint az ázsiai és az egyetemes béke biztosításának érdekében. A genfi értekezlet eredményei megerősítik a szovjet kormánynak azt a meggyőződését, hogy a nem­zetközi kapcsolatokban jelenleg nincsenek o'y vitás kérdések, amelyeket ne lehetne megoldani a nemzetközi biztonság megerősíté­sére, a nemzetközi feszültség eny­hítésére és az államoknak társa­dalmi berendezésükre való tekin­tetnélküli békés együttélésére irá­nyuló tárgyalásokkal és egyezmé­nyekkel. A genfi értekezlet és munkájá­nak eredményei megmutatják, mily fontos feladat jut a vitás nemzetközi problémák megoldásá­nál a nagy kínai népnek és államá­nak — a Kínai Népköztársaságnak. A Kínai Népköztársaság szerepe a genfi értekezleten újból bebizonyí­totta, hogy mily befolyása és nem­zetközi tekintélye van, mint nagy­hatalomnak. A genfi értekezlet egyben újból megmutatta, hogy némelyik állam, elsősorban az USA agresszív körei­nek azon kísérletei, hogy a Kínai Népköztársaságot kirekesszék a leg­fontosabb nemzetközi problémák megoldásában való részvételből, tel­jes ellentétben állanak a béke meg­szilárdításának érdekeivel. A szovjet kormány úgy véli, hogy az indokínai tűzszünetről és a béke helyreállításáról szóló egyezmények, amelyeket Genfben megkötöttek, hozzájárulnak a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez és ezáltal kedvező feltételeket teremtenek más, nem­csak Ázsiát, hanem Európát is érin­tő megoldatlan fontos nemzetközi kérdések megoldására, elsősorban olyan kérdések rendezésére, mint a lázas fegyverkezés megszüntetése, az atomfegyver eltiltása, az euró­pai kollektív biztonság biztosítása, valamirit a német probléma békés, demokratikus alapokon való meg­oldása. A szovjet kormány kijelenti, hogy rendületlenül békepolitikát folytat­va, továbbra is kitartóan és teljes határozottsággaf folytatni fogja e kérdések megoldására irányuló tö­rekvéseit, mert ez kétségtelenül fontos lépést jelentene a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a béke és a nemzetközi együttműködés meg­szilárdításához vezető úton. A békeszerető emberiség örömmel fogadta az indokinai egyezmény hírét A magyar nép lelkes egyetértés­sel fogadta az indokínai kérdésnek a genfi értekezleten történt megol­dását. A magyarországi lapok első helyen közölték a genfi értekezlet zárónyilatkozatát és vezércikkekben foglalkoztak a béke erőinek nagy győzelmével. A „Szabad Nép" „A genfi győze­lem^ című vezércikkében ezt írta: „A béke genfi ütközete tehát győ­zelemmel végződött". A lap a to­vábbiakban írja, hogy most még nehéz értékelni a genfi győzelem hatását. Bizonyos azonban, hogy nemcsak Indokinának, hanem az egész emberiségnek sorsát is befo­lyásolja. A lap egvúttal hangsúlyoz­za az éberség fontosságát, mivel azok az erők, melyek az utolsó pil­lanatig akadályozták a genfi egyez­mény megkötését, nem adják fel terveiket. / Az indokínai béke visszaállításá­ról szóló egyezmény aláírásának híre lelkes visszhangot váltott ki a bolgár nép körében. A bolgár lapok közölték a genfi értekezlet befejező részének anyagát. Az-„Otyecseszt­ven Front" és a „Trud" a „Béke győzelme" és „A béke újabb győ­zelme" című vezércikkében méltat­ják ezt a nagyjelentőségű eseményt. Az „Otyecsesztven Front" írja: „A béke győzelme Genfben ismét világosan bebizonyította, hogy jó­akarattal minden vitás nemzetközi kérdés megoldható, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű államok békésen együttélhetnek. Az erő­szaknak és diktálásnak az indokí­nai kérdés megoldásában az ameri­kai küldöttség által folytatott po­litikája csődöt mondott. Győzött a békének és a nemzetek biztonságá­nak érdekét szem előtt tartó meg­oldás türelmes és kitartó keresése". A bolgár lapok hangsúlyozzák, hogy az indokínai kérdés békés megoldásában a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­ségeié a legnagyobb érdem, mert mjpden lehetőséget felhasználtak arra, hogy az értekezlet részvevői­nek álláspontját közelebb vigyék egymáshoz. „A genfi értekezlet a béke erőinek nagy győzelmével vég­ződött" — írja a „Trud". A bukaresti lapok nagy címek­kel közölték a genfi értekezlet si­keres befejezéséről és a vietnami, laoszi és kambodzsai háborús cse­lekmények beszüntetéséről szóló egyezmények aláírását. Közölték az értekezlet záróüléséről szóló jelen­tést, valamint az értekezlet záró­nyilatkozatát is. A lapok nagy he­lyet szenteltek V. M. Molotov, Csou En-laj és Fam Van Dong nyilatkozatainak leközlésére. Vezér­cikkekben és szerkesztőségi cikkek­ben foglalkoznak az egyezmény megkötésének jelentőségével. A „Scanteia" „A béke srőinek nagy győzelme" című vezércikkében a következőket írja: „Elhallgatnak a lövegek, Indokínában többé már nem fog folyni az indokínai és francia nép tfére. A béke nemzet­közi erői fényes győzelmet arattak. Franciaország és Észak-Afrika népei üdvözlik a genfi értekezlet eredményét A francia nép nagy megelége­déssel üdvözölte az indokínai fegy­verszünet: egyezmény aláírását. A ĽHumanité cimű lap szerint számos párizsi üzem dolgozói fél­beszakították a munkát, és gyűlé­seket tartottak. Július 21-én este Párizs munkásnegyedeiben, valamint más városokban és községekben népünnepélyeket rendeztek. A ĽHumanité közölte a Francia Békebizottság, az Általános Szak­szervezeti Szövetség, a Francia Re­publikánus Ifjúsági Szövetség és más szervezetek nyilatkozatát. Ezek a szervezetek üdvözlik a vietuami nép elleni háború megszüntetését, és egyben kövelelik a többi vitás nemzetközi kérdések békés meg­oldását, elsősorban a német kér­désről és az európai kollektív biz­tonság megszervezéséről szóló tár­gyalásokat, A lap továbbá jelenti, hogy az Indokínáról szóló genfi értekezlet sikeres befejezéséről szóló' jelen­tést örömmel üdvözölték Észak­Afrika népei. így például az orani (A^lia) dokkmunkások és kikötő­muffltások — akik mint ismere­tes, hősies harcot folytattak a csa­patoknak Indokínába való szállí­tása ellen — gyűléseket és tünteté­seket rendeztek a városban. V. M. Molotov elutazott Genfből V. M. Molotov a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyet­tese és külügyminisztere július 22­én Genfből Moszkvába utazott. A repülőtérre V, M. Molotovot kikísérték Csou En-laj. a Kínai Népköztársaság állami adminisztra­tív tanácsának elnöke és külügy ­minisztere, Fam Van Dong, a Viet­nami Demokratikus Köztáraság kormányelnökhelyettese, a Szovjet­unió küldöttségének tagjai, a Kí­nai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­ségének tagjai, a szakértők és ta­nácsadók, valamiint F. F. Molocs­kov, svájci szovjet követ. V. M. Molotovot kikísérte to­vábbá K. Duboule, a genfi kanton kormányelnöke is. A. Eden brit külügyminiszter nyilatkozata a genfi értekezletről Amint a Press Assotiation című ügynökség jelenti. Eden brit kü­lügyminiszter a londoni repülőtér­re való megérkezése után a sajtó képviselői előtt a következőket je­lentette ki: „Két feladat állott előttüns, amelyeket teljesítenünk kellett. Először is meg kellett kísérelnünk, hogy megoldást érjünk el a hosszú és borzalmas indokínai háború kér­désében, másodszor, hogy ezzel a megoldással kiküszöböljük egy ko­molyabb konfliktus veszélyét. Ugy vélem, hogy a genfi értekezlet si­keresen teljesítette ezt a két fel­adatot.'-' , Eden továbbá megjegyezte, hogy az értekezlet fontos lépést jelen­tett előre. Eden a sajtó képviselői­nek arra a kérdésére válaszolva, hogy az értekezlet nyilvánvaló si­kere nem vezet-e a békés megol­dásokról szóló további tárgyalá­sokhoz, kijelentette: „Az értekezletnek utat kell ta­lálnia a feszü'tség bizonyos eny­hítésére. Én bízom ebben és meg vagyok győződve róla, hogy ezt az utat megtaláljuk.*' Az indokínai fegyverszüneti egyezmény visszhangja az ázsiai országokban Az 1 indokínai háborús akciók meg­szüntetéséről szóló egyezmény meg­kötésének híre az ázsiai országok nagy részében örömteli visszhangot keltett. Amint az Üj Kína sajtó­iroda jelenti, Sidney Holland újzé­landi miniszterelnök az indokínai fegyverszüneti egyezmény aláírása alkalmából kijelentette, hogy ö az újzélandi kormány ezt a hírét nagy örömmel fogadja". John Kotellavala ceyloni minisz­terelnök kijelentette. „Természe­tesen nagyon boldogok vagyunk, hogy Genfben elérték az indokínai fegyverszüneti egyezményt. Remél­jük, hogy az indokínai béke helyre­állításával most már a világbéke felé haladunk." Kotellavala hangsú­lyozta, hogy „az indokínai kérdés megoldása újabb szöget jelent az ázsiai gyarmati rendszer koporsó­jába. Mohamed Ali Pakisztán minisz­terelnöke rámutatott, hogy az indo­kínai fegyverszünetről szóló genfi egyezményt „nagy nyereségnek te­kinti a nemzetközi béke és jóakarat szempontjából." A miniszterelnök hozzátette: „Üdvözöljük ezt az egyezményt abban a reményben, hogy békéhez és megszilárduláshoz vezet Délkelet-Ázsiában. Angol lapok az indokínai háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezményről A különböző irányzatú angol la­pok többsége üdvözli az indokínai béke helyreállításáról szóló egyez­mény megkötését. A „Daily Worker" című angol lap hangsúlyozza, hogy a genfi meg­egyezés elérése többek között azért vált lehetségessé, mert a francia és az angol nép világosan kijelentette, hogy nem követi Amerikát az ázsiai általános háborúban. A lap rámutat, hogy a genfi ér­tekezlet sikerének előrevezető lépést kell jelentenie az európai problé­mák megoldásához és elsősorban Németország jövőjének megoldásá­hoz vezető úton. A lap felhívja az angol népet, hogy ebben az ügyben követeljen az angol kormánytól megfelelő hozzájárulást. A „Daily Herald" című lap szer­kesztőségi cikkében kiemeli, hogy ,,a genfi értekezlet utat mutathat az igazi béke eléréséhez, amelyre az emberek tízmilliói vágynak az egész világon". A „News Chronicle" című lap hangsúlyozza, hogy „a genfi érte­kezlet kiélezte az angol-amerikai kapcsolatokat, amelyeket nem lesz oly könnyű felújítani. Az Egyesült Államok szerepe a hosszantartó tár­gyalásokban egyáltalán nem keltett jó benyomást és egyhamar nem tű­nik el az emberek emlékezetéből." A „Times" című lap cikkében ki­jelenti, hogy minden ok megvan a „mély hálára" az indokínai fegy­verszünetről szóló hírért. A lap azonban hozzáteszi: „nem kell örül­nünk abban a pillanatban, amikor szomorkodnunk kellene afelett, hogy Indokína jelentős része a Nyugat számára elveszett. Az «Avgi» című görög lap az indokínai egyezményről Az „Avgi" című lap ,,A nemze­tek nagy győzelme" című cikké­ben a következőket írja: ,,A nem­zetek nagy harcot nyertek meg. Leküzdötték a tűzvészt, amelyet az agresszív erők robbantottak lángra. A béke győzött a háború felett. A tárgyalások diadalmas­kodtak." Az indokínai fegyverszü­net megerősítette azt a nagy igaz­ságot, hogy nincsen olyan nemzet­közi kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani. A lap hoz­záteszi: ,,A görög nép üdvözli a békés erők újabb nagy győzelmét: amely megnyitja az utat a nem­zetközi együttműködés felújításá­hoz és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez." / Kedvező légkörben folytatja munkáját az indokínai katonai értekezlet A „Vietnami Tájékoztató Iroda" jelenti, hogy az Indokínában folyó katonai értekezletnek a fegyver­szünet végrehajtása tanulmányo­zásával megbízott albizottsága ked­vező légkörben végzi munkáját. A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának összekötő tisztjei megvitatták a sebesült és beteg hadifoglyok további csoportjai át­adásának módozatait. Szovjet tudósok utaztak Angliába Szovjet tudósküldöttség utazott Angliába, hogy részt vegyen a man­chesteri meteor-fizikai nemzetközi értekezleten. A szovjet küldöttséget Vaszilij Feszenkov akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája me­teorokkal foglalkozó bizottságának elnöke vezeti. A bizottság tagjai: Vszevolod Fedinszkij egyetemi ta­nár és Lev Kataszev, a fizikai és matematikai tudományok kandidá­tusa,

Next

/
Thumbnails
Contents