Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-24 / 179. szám, szombat

4 UJSZO 1954. július 24. Ünnepi gyűlés Varsóban a népi Lengyelország fennállása 10. évfordulójának ünnepségei alkalmából Július 21-én a varsói Lengyel Állami Szírtházban ünnepi gyűlést tartottak a népi Lengyelország megalakulása 10. évfordulójának ünnepségei alkalmából. A színházban összejöttek a párt- és tömegszervezetek képviselői, a tudományos és kulturális dolgozók, a művészek, valamint a lengyel főváros kiváló dolgozói. A gyűlés részvevői lelkesen éljenezték az elnökségi asztal mögött helyet foglaló N. A. Bulganyint, a Szovjetunió marsallját, az SzKP KB elnökségének tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét, Boleslaw Bierutot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Alexander Zawadzkit, a Lengyel Képköztársaság államtanácsának elnökét, Józef Cyrankiewiczet, a minisztertanács elnökét, K. Rokossowskit, Lengyelország anarsallját, továbbá a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tag- I jait, az államtanács és a kormány tagjait. A gyűlésen N. A. Mihajlov, a Szovjetunió lengyelországi rendkívüli meghatalmazott nagykövete, valamint a Varsóban képviselt országok nagykövetségeinek és követségeinek vezetői is részt vettek. A gyűlést Alexander Zawadzkí, az államtanács elnöke nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte N. ABulganyint, a Szovjetunió marsallját. Beszédében hangsúlyozta' hogy a lengyel nép a nagy lengyel-szovjet barátság, valamint a testvéri népi demokratikus országokkal való őszinte barátság és együttműködés további kibővülése és megszilárdulása jegyében, a béke és a nemzetek biztonsága nagy eszméjének, a nemzetközi együttműködés kibővítésének nevében ünnepli a népi demokratikus hatalom uralomrajutásának 10. évfordulóját. A Lengyel Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója al- I kalmából az ünnepi beszédet Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tartotta. Ezután N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének ta^ja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió marsallja emelkedett szólásra. A. Zawadski, a gyűlés elnöke végül felolvasta a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának az SzKP Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához intézett üdvözlőtáviratát. Az ünnepély után nagy hangversenyt rendeztek, amelynek során felléptek a varsói színházak művészei, valamint a Lengyelországban vendégszereplő, Leninrenddel kitüntetett szovjet Állami Akadémiai Kisszínház művészeiÜdvözlötávirat az SzKP Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához Drága Elvtársak! Á Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa legszívélyesebb üdvözletét küldi önöknek, valamint a - nagy szovjet nép, hű szövetségesünk és barátunk, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja és a Szovjetunió kormánya iránt táplált testvéri érzelmeit fejezi''ki a népi Lengyelország megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. A lengyel nép emlékezetében soha sem mosódik el az a tudat, hogy a történelmünkben tíz év alatt beállott óriási változások a Szovjetunió nemzeteinek a hitlerizmus feiett aratott történelmi jelentőségű győzelmével kezdődtek, mely győzelem szabaddá és függetlenné tette Lengyelországot. Az elmű't tíz év alatt állami, gazdasági és kulturális építésünk valamennyi ágában testvéri segítséget kaptunk önöktől. Jól tudjuk, hogy nemzetünknek azt az óriási, áldozatkész törekvését, amely Lengyelország évszázados elmaradottságának felszámolására és a gazdag szocialista haza felépítésére irányul, soha sem koronázhatták volna a ma bennünket örömmel eltöltő nagy sikerek, ha nem kaptunk volna sokoldalú szovjet anyagi, műszaki és tudományos segítséget, melyet önök mindig őszintén és készséggel megadtak. Drága Elvtársak! Fogadják szívből jövő hálánkat ezért a segítségért, kiváló tapasztalataikért, melyeket testvérien megosztanak velünk es amelyek mindennapi munkánk szerves részévé váltak. A lengyel nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével az elmúlt évtized f olyamán nem kímél te erőit, hogy országunkat a béke és a haladás nagy táborának biztos láncszemévé építse. Sikereinket további munkánk és ama, további erőfeszítésünk alapjának tekintjük, hogy Lengyelország még fokozottabban részt vegyen a nemzeteknek a békéért és a dolgozók boldogságáért vívott küzdelmében. Nemzeti és szociális felszabadulásunk, politikai, gazdasági és kulturális sikereink — a marxi-lenini ideológiának életünkben aratott diadala. Hívek maradunk ehhez az ideológiához. A jövőben is a szocializmus és a béke eszméit követjük, az élet minden területén, mert ez az eszme, amely elválaszthatatlanul összefűz .bennünket a Szovjetunió nemzeteivel, a legjobban és a legtökéletesebben képviseli nemzeti érdekeinket és az új rendszer harcosainak érdekeit. Éljen a nagy Szovjetunió! A békének és a nemzetek szabadságának támasza! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a haladó emberiség élcsapata! Éljen és erősbödjön a Szovjetunió és Lengyelország nemzeteinek örök barátsága! N. A. Bulganylnnak, az SzKP KB elnöksége tagjónak beszéde A szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében, a szovjet fegyveres erők és az egész szovjet nép nevében forrón üdvözlöm önöket, és szívem mélyéből jövő jókívánataimat fejezem ki önöknek és az egész lengyel népnek, a népi hatalom Lengyelországban való uralomra jutásának 10. évfordulója alkalmából. Engedjék meg, hogy forró üdvözletemet tolmácsoljam a lengyel főváros dolgozóinak — a hős Varsónak is. Varsó, amelyet a fasiszta megszállók földig romboltak, újjáéledt romjaiból és hamvaiból. Ma lázas munka zaja tölti el, és ez szemléltető példája annak, mire képes a lengyel nép alkotóereje. Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a lengyel állam új története, amelynek jellegét a hős lengyel nép nemzeti és szociális felszabadulása adta meg. Ismert tény, hogy Lengyelország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után vált önálló álammá, mert a forradalom a cári önkényuralom által régebben elnyomott nemzeteknek megadta az egészen az elszakadásig menő önrendelkezési jogukat. Az Októberi Forradalom óriási hatást gyakorolt a len. gyelországi forradalmi mozgalom fejlődésére. A lengyel dolgozóknak azonban akkor nem sikerült kezükbe venni a hatalmat. A földbirtokosok és a kapitalisták a jogtalanság és a nyomor reakciós rendszerét vezették' be Lengyelországban. A lengyel kormánykörök népellenes belpolitikája és nemzetellenes külpolitikája, mint ismeretes, odavezetett, hogy Lengyelország 1939 szeptemberében elvesztette nemzeti függetlenségét, és nagy megpróbáltatások következtek a lengyel nép számára. A német fasiszta megszállás a lengyel nép létét veszélyeztette. A szabadságszerető lengyel nép síkra szállt a hitleri megszállók el. len. A lengyel munkásosztály a szülőföld nemzeti felszabadításáért vívott harcot összekapcsolta a lengyel dolgozók szociális felszabadításáért, a népi kormányért vívott harccal. Ebben az időben döntő jelentőségű esemény volt a lengyel nép illegális parlamentjének (Országos Nemzeti Tanács) megalakulása 1943 éa 1944 között, melynek élén a lengyel dolgozók ügyének tapasztalt harcosa, az új független demokratikus Lengyelország kiváló vezére, Boleslaw Bierut állott. Az Országos Nemzeti Tanács megteremtette fegyveres erőit — a partizánosztagokat egyesítő néphadsereget. Ebben az időben már fennállott és tevékenyen harcolt a fronton a hitleristák ellen a Lengyel Hazafiak Szövetségének kezdeményezésére a Szovjetunió területén megalakult, Tadeusz Kosciuszkóról elnevezett első lengyel, hadosztály. Az elsőrendű szovjet fegyverekkel és a legújabb technikával ellátott lengyel népi csapatok a Vörös Hadsereggel vállvetve vitézül küzdöttek Lengyelország teljes felszabadításáért, a fasiszta megszállók teljes megsemmisítéséért. Ha visszatekintünk arr

a az útra, amelyet a lengyel nép 10 év alatt megtett, határozottan kijelenthetjük, hogy ennek a nagyjelentőségű tiz évnek legfőbb eredménye Lengyelország függetlenségének és szuverenitásának megszilárdulása, a népi demokratikus lengyel állam megszilárdulása és Lengyelország népgazdaságának eddig ismeretlen arányú fellendülése volt. A háború és a német fasiszta megszállás óriási veszteségeket és romlást okozott Lengyelországnak. Lengyelország nemzeti vagyonának több mint egyharmada elpusztult. Sok lengyel falu és város, köztük a főváros is, romokban hevert. Körülbelül 6 millió -lengyel polgár pusztult el. Az Országos Nemzeti Tanács és a Lengyel Nemzeti Felszabadítás Bizottsága által képviselt népi hatalom az ország gazdasági élete megújításának és rendes mederbe terelésének nehéz és bonyolult feladata előtt állott. Lengyelország gyors megújhodását megkönnyítette az a tény, hogy' hü barátokra talált és talál a Szovjetunióban és a demokratikus tábor országaiban. A Szovjetunióval való barátságuk elősegítette, hogy a lengyel nép egyesíthesse az évszázados lengyel területeket, köztük a német hódítók által- egykor elszakított nyugati területeket is, hogy egységes, független nemzeti államba olvadjanak össze. Lengyelország barátai különösen örülnek annak, hogy Lengyelország az elmaradott agrárországból erős ipari nagyhatalommá vált, amely ipari termelése térfogatának tekintetében az ötödik helyet foglalja el Európában; megelőzte Olaszországot és utolérte Franciaországot. Ki kell emelnünk, hogy Lengyelországban az azelőtt nemlétezö ipari ágak egész sora épült ki, és különösen nagy fejlődésnek indult a gépipar. A Lengyel Egyesült Munkáspártnak márciusban tartott kongreszszusa megmutatta, hogy az ország iparosításában elért sikerek lehetővé teszik, hogy rövid időn belül más, nem kevésbbé fontos feladatot: a mezőgazdasági termelés gyors növelésének és a tömegszükségleti cikkek termelése gyors fokozásának országuk előtt áll£ feladatát is megvalósíthassák, ami igen lényegesen fokozza a dolgozók anyagi jólétét. Vitathatatlan tény, hogy a lengyel mezőgazdaság jelentős sikereket aratott az elmúlt 10 év alatt. Fejlődése azonban jelenleg elmaradt a lakosság és az ipar gyorsan növekvő fogyasztása mögött. Országukban most bejelentették a mezőgazdaság lényeges fejlesztésének nagyszabású programmját. Nemzeti és országos feladatnak tekintik a mezőgazdaság fejlesztését, és kétségtelen, hogy a lengyel dolgozók a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével, Központi Bizottsága irányításával magasabb színvonalra emelik a mezőgazdaságot. Ha a népi demokratikus Lengyelország sikereiről beszélünk, ki kell hangsúlyoznunk, hogy e sikereket elsősorban a lengyel népi tömegek áldozatkész munkája és az ország irányításában való részvétele tette lehetővé. A burzsoá, földbirtokos Lengyelország idején szabadságától és jogaitól megfosztott lengyel munkásosztály a nép elismert vezető erejévé, uralkodó osztállyá vált. Lengyelország dolgozó parasztsága, szövetségben a munkásosztállyal, tevékenyen részt vesz a népi demokratikus Lengyelország megszilárditásában. A lengyel népi értelmiségnek óriási lehetőségei vannak arI ra, hogy alkotómunkát végezzen a haza javára. Régi és dicső hagyományai vannak a lengyel munkásosztálynak a nép nemzeti és szociális felszabadításáért vívott forradalmi harcban. Ma, ezen a dicső örömteljes napon méltán kijelenthetjük, hogy teljesítettük a lengyel nép legjobb fiainak és lányainak örökét és vágyait: létrejött az erős és független Lengyelország, népének édesanyja. Elvtársak! A lengyel népnek más nemzetekkel egyetemben életérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. A lengyel nép átélte a háború összes borzalmait, és értékelni tudja a békét. Ezért tevékenyen részt vesz a békeharcban, ezért teljesen támogatja a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának békeszerető politikáját. A béke szempontjából különösen veszélyes a német militarizmus visszaállításának és hat európai állam nyugatnémet revansiszták vezette katonai tömbje megteremtésének poiltikája, amelyet az amerikai kormánykörök folytatnak. Annak a veszélynek tudatában, amelyet ez a politika az európai államok szabadságára és függetlenségére nézve jelent, a lengyel nép és sok más európai nemzet egyöntetűen támogatta a Szovjetuniónak a német kérdés megoldására és a kollektív európai biztonságról szójó általános európai szerződésre tett javaslatait. A demokratikus tábor országainak békepolitikája és a békevédök világmozgalmának hatalmas fellendülése bizonyos enyhülésre vezetett a nemzetközi feszültségben. Tavaly alá írták a koreai fegyverszüneti szer. zödést. Az idén elérték az első pozitív eredményeket Indokína békéjének visszaállításában. Mint a legutóbbi jelentésekből kitűnik, aláírták a vietnami, laoszi ás kambodzsai háborús cselekmények beszün tetéséről szóló szerződéseket, ami a béke erőinek nagy győzelme, és annak a békeharcnak közvetlen eredménye, amelyet a Szovjetunió, a nagy Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége a genfi értekezleten vívott. Már régebben beszüntethették volna az indokínai háborús cselekményeket, ha az amerikai diplomácia nem fékezte volna a genfi értekezlet munkáját, nem folytatott volna kulisszamögötti manővereket és ha nem gyakorolt volna durva nyomást Franciaországra és Angliára. Számos tény tanúskodik arról, hogy az amerikai diplomácia nem akarja feladni hírhedt „erőpolitikáját". Mint tudják, nemrégen Washingtonban külön angol-ameri. kai tárgyalás folyt. Ezt követően közös nyilatkozatot adtak ki az USA és Anglia politikájának alapelveiről. Van-e ezekben az alapelvekben valami új, ámi a nemzetközi feszültség enyhítésére irányulna? Nincs. Az imperialista politika régi, jólismert tézisei. így például a „kommunizmus visszaverésének" ürügyével újra előhozzák az imperialista igát magukról levető nemzetek leigázására irányuló régi amerikai tervet. A szocializmus és a demokrácia tábora — a béke tábora. Ezt legékesszólóbban az a tény bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus államok már régen és kitartóan törekszenek az atomés hidrogénfegyver betiltására, és úgy vélik, hogy az emberi észnek olyan óriási jelentőségű felfedezését, mint amilyen az atomerő, sohasem háborúra és pusztításra, hanem békés építésre és az emberélet megkönnyítésére kell felhasználni. Béketáborunk ereje nemcsak gazdasági és katonai erejében, hanem elsősorban tömörségében van. Országaink kölcsönös kapcsolatai barátságon és kölcsönös segítségen, közös célkitűzéseken, a nagy és kis országok teljes egyenjogúságának elismerésén alapszik, nem pedig azon, hogy egyik országot a másiknak rendeljék alá. A népi Lengyelország a hatalmas szocialista tábor szilárd láncszeme és szerves része, és a legszorosabb barátság kötelékei fűzik a szocialista táborba tartozó országokhoz. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság testvéri barátsága nagyjelentőségű mindkét ország szempontjából. Ismert tény, hogy a cári Oroszország és a régi Lengyelország kölcsönös kapcsolatait a kizsákmányoló uralkodó osztályok népellenes politikája következtében ellenségeskedés és háborús viszályok jellemezték, noha a két ország dolgozói között sohasem voltak ellentétek. Lengyelország és Oroszország haladószellemű nagyjai mindig jóbarátságban voltak egymással. Alapvető fordulat orsszágaink kölcsönös kapcsolataiban a második világháború idején nemzeteinknek a közös ellenség — a német fasizmus ellen vívott közös harcában következett be. Ezeket az új kapcsolatokat megerősítette a Szovjetunió és a Lengyel Köztársaság között 1945. április 21-én megkötött ^arátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködésről szóló szerződés. A lengyel népet az a meggyőződés töltheti el, hogy a Szovjetunió kormánya továbbra is bővíteni fogja országaink gazdasági és kulturális együttműködését, és baráti segítséget nyújt a Lengyel Népköztársaságnak függetlensége és biztonsága biztosításában. Természetes, hogy a népi Lengyelország a szocialista tábor más országaival is szilárdítja és fejleszti baráti kapcsolatait. Elvtársak! Az elmúlt 10 év alatt nagy munkát végeztek, nagy sikereket arattak, és a jövő pompás távlatokat ígér önöknek. Lengyelország nagy természeti kincsekkel rendelkezik és mindenük megvan ahhoz, hogy e kincseket a haza és a dolgozók javára használhassák fel. Van igazi népi kormányuk, népük munkaszerető, és forrón szereti hazáját, kikovácsolódott a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövetsége, a párt kollektív bölcsesége kifejezi a dolgozók érdekeit. Fejlett iparuk van, és bírják barátaiknak — a Szovjetunió nemzeteinek és a demokratikus tábor többi országainak mélyen testvéri és állandó támogatását. Ma, a dicső lengyel nemzeti ünnep alkalmából a szovjet nép nevében szívem mélyéből további si^ kereket kívánok a lengyel népnek a népi demokratikus állam szilárdításában, a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozók jólétének fokozásában, a szoc

:«lista Lengyelország építése nagy művének megvalósításában. Éljen a Lengyel Népköztársaság — a béke, a demokrácia és a szocializmus hatrlmas táborának szilárd láncszeme! Éljen a szocialista társadalmat biztonsággal építő hős lengyel nép! Élien a hazája érdekeit éberen őrző dicső lengyel hadsereg! Éljen a Lengyel Egyesült Munkáspárt — a lengyel nép győzelmeinek szervezőie és lelkesítője! Éljen a lengyel és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága!