Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)
1954-07-23 / 178. szám, péntek
1954. július 24 m UJSZO A béke erőinek győzelmével ért véget a genfi értekezlet Az értekezlet július 21-i záróülése Szerdán, július 21-én 17 óra 25 perckor véget ért a külügyminiszterek genfi értekezlete. Az értekezlet a békeerők nagy győzelmével végződött. 75 napi szorgalma^ munka után a genfi értekezlet teljesítette feladatát — az indokínai béke helyreállítását Röviddel 15 óra előtt az értekezlet valamennyi részvevője összegyűlt a genfi Nemzetek Palotájában. Molotov, Csou En-laj, Fam Van Dong, Mendes-France és Eden minisztereket a bejáratnál nagyszámú újságíró és az ENSz európai központjának funkcionáriusai üdvözölték. Közvetlenül 15 óra után a tanácsteremben A. Eden brit külügyminiszter elnöklete alatt megnyitották a genfi értekezlet utolsó ülését. A. Eden megnyitó beszédében ismertette azokat az egyezményeket, amelyeket a genfi értekezlet részvevői elértek. Egyben bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya nem csatlakozott a genfi értekezlet zárónyilatkozatához és hogy külön nyilatkozatot fog tenni. A. Eden javaslatára táviratokat küldtek India, Kanada és Lengyelország kormányainak, azzal a felhívással, hogy foglalják el funkciójukat mint a fegyverszüneti ellenőrző bizottság tagjai. Ezután az összes küldöttségek vezetői beszédeikben megelégedésüket fejezték ki a háborús akcióknak, a három indokínai államban — Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában — való beszüntetéséről szóló egyezmény elérése felett. Egyúttal köszönetüket fejezték ki az értekezlet mindkét elnökének, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének és külügyminiszterének, valamint A. Eden brit külügyminiszternek az indokínai béke elérése érdekében kifejtett erőfeszítéseikért. Az értekezlet részvevői köszönetüket fejezték ki azért a konstruktív állásfoglalásért, amelyet az indokínai kérdés megoldásánál MendesFrance, a francia küldöttség vezetője és Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője nyilvánított. V. M. Molotov. a Szovjetunió küldöttségének vezetője záróbeszédében többek között kijelentette, hogy a genfi értekezlet megmutatta, hogy nincs olyan kérdés, amelyet meg ne lehetne oldani tárgyalások és megegyezések útján. V. M. Molotov bejelentette, hogy a szovjet küldöttség a genfi értekezlet egyezményeit pozitívan értékeli és jóváhagyja. Csou En-laj. a Kínai Népköztársaság külügyminisztere beszédében rámutatott arra, hogy a létrejött egyezménynek nagy pozitívuma abban rejlik, hogy megoldja mind a katonai, mind a politikai kérdéseket Indokínában. Csou En-laj is beleegyezését nyilvánított az elfogadott egyezményekkel kapcsolatban. Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy az indokínai háborús akció beszüntetéséről szóló egyezmény a béke nagy győzelme, Indikína népeinek és általában az ázsiai népeknek győzelme. Hangsúlyozta, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság szigorúan be fogja tartani a genfi értekezlet összes egyezményeit. Franciaország és Nagy-Britannia küldöttségei is egyetértésüket nyilvánították a genfi értekezleten elért egyezményekkel. Bedell-Smith amerikai küldött kijelentette, hogy nem hajlandó csatlakozni a genfi értekezlet zárónyilatkozatához, és kormánya nevében egyoldalú nyilatkozatot fett. Bedell-Smith igyekezett biztosítani az értekezlet részvevőit arról, hogy az USA nem alkalmaz erőszakot, sem erőszakkal való fenyegetést az elért egyezmény meghiúsítására. Egyúttal azonban bejelentette, hogy az amerikai kormány elvi álláspontja Indokínával kapcsolatban változatlan. L. F. Iljicsev, a szovjet küldöttség képviselője a záró sajtóértekez leten a genfi értekezlet sikereiről beszélve kijelentette: „A mesterséges akadályok ellené re, amelyeket a genfi értekezlet útjába gördítettek, az egyoldalú agresszív akciók ellenére, amelyeket némelyik kormány a délkeletázsiai agresszív egyezmény létesítésével kapcsolatban fejtett ki, egy dolog világos: megmutatkozott, hogy szá molni kell az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmával. A világ népei, akik megbírálják majd a genfi értekezletet, felteszik a kérdést: ha lehetséges volt tárgyalások és megegyezések útján pozitív eredményt elérni az indokínai kérdés megoldásánál, miért nem lehet ugyanilyen módszereket alkalmazni más, eddig megoldatlan kérdések megoldásánál? Ha ma még szükség van valamilyen bizonyítékra, hogy a tárgyalás módszere a kölcsönösen elfogadható egyezmény elérése érdekében hatásosabb, mint az erőpolitika, akkor erre a genfi értekezlet adta a legjobb bizonyítékot." A sajtóértekezlet végén L. F. Iljicsev a következő szavakat intézte a világsajtó képviselőihez: „Éppen úgy, mint a berlini értekezleten, most sem akarok önöktől búcsúzni, hanem örülök, hogy újból látni fogjuk egymást." A genfi értekezlet zárónyilatkozata Zárónyilatkozat az indokínai béke helyreállításáról szóló 1954. június 21-i genfi értekezletről, amelyen részt vettek Kambodzsa, Vietnam állam, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Laosz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió képviselői; 1. Az értekezlet tudomásul veszi azokat az egyezményeket, amelyekkel véget érnek a háborús akciók Kambodzsában, Laoszban é6 Vietnamban, és amelyek megszervezik ezen egyezmények megvalósításának nemzetközi ellenőrzését és felügyeletét. 2. Az értekezlet megelégedését fejezi ki, hogy befejezték a háborús akciókat Kambodzsában, Laoszban és Vietnamban, és meggyőződésének ad kifejezést, hogy ebben a nyilatkozatban, valamint a háborús akciók megszüntetéséről szóló egvezményekben foglalt intézkedések lehetővé teszik Kambodzsának, Laosznak és Vietnamnak, hogy most teljes függetlenségben és szuverenitásban elfoglalják helyüket a békeszerető nemzetek családjában. 3. Az értekezlet tudomásul veszi, Kambodzsa és Laosz kormányainak nyilatkozatát, amely szerint olyan intézkedéseket akarnak tenni, amelyek lehetővé teszik minden polgárnak, hogy elfoglalják helyüket a nemzeti társadalomban, főleg a jövő általános választásokban való részvételükkel. Ezeket a választásokat ezen órszágok alkotmányainak alapján az 1955-ös év folyamán fogják megtartani titkos szavazással és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. 4. Az'értekezlet tudomásul veszi, a háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezmény intézkedéseit Vietnamban, amely megtiltja idegen katonai személyek, valamint mindennemű fegyverek és hadianyag Vietnamba való szállítását. Az értekezlet egyúttal tudomásul veszi Kambodzsa és Laosz kormányainak nyilatkozatát, amely szerint elhatározták, hogy ne: n kérnek külföldi segítséget hadianyag, személyzet vagy oktatók formájában, más célra, mint területük hathatós védelmének céljára, és ami Laoszi illeti, a laoszi háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezmény által megállapított időközökben. 5. Az értekezlet tudomásul veszi a háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezmény intézkedéseit Vietnamban, amelyek szerint a két fél átcsoportosítási körzeteiben nem szabad semilyen külföldi államnak háborús támaszpontot létesítenie. Mindkét fél köteles felügyelni arra, hogy a számukra meghatározott körzetben ne váljanak semilyen katonai szövetség részévé és ne használják fel őket a háborús akciók felújítására vagy agresszív politika céljaira. Az értekezlet továbbá tudomásul veszi Kambodzsa és Laosz kormányainak azt a nyilatkozatát, hogy nem csatlakoznak semilyen más államokkal kötött egyezményekhez, ha ez az egyezmény olyan katonai szövetségben való részvételre kötelez, amely nem felel meg a laoszi háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezmény elveinek, vagy amennyiben nem forog veszélyben biztonságuk, nem fognak katonai támaszpontokat építeni idegen hatalom katonai erői számára Kambodzsa vagy Laosz területén. 6. Az értekezlet megállapítja, hogy a Vietnamról szóló egyezmény fő célja a katonai kérdések megoldása a háborús akció megszüntetésének szempontjából és hogy a katonai demarkációs vonal ideiglenes vonal, és egyáltalán nem lehet politikai vagy területi elhatárolásnak minősiteni. Az értekezlet meggyőződésének ad kifejezést, hogy ebben a nyilatkozatban, valamint a háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezményben foglalt intézkedések megvalósítása megteremti a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy Vietnamtan Dolitikai rendezést érjenek el a közeljövőben. 7. Az értekezlet kijelenti, hogy ami Vietnamot illeti, a politikai problémáknak a függetlenség, egyés és területi érinthetetlenség elveinek tiszteletbentartásr alapj.-n való megoldása a vietnami nép számára lehetővé teszi a demokratikus intézmények által biztosított alapvető szabadságjogok gyakorlását. Ezeket a demokratikus intézményeket az általános, szabad, titkos szavazással tartott választásokkal valósítják meg. Hogy a béke helyreállítása; megfelelően előrehaladjon és hogy minden szükséges előfeltételt megteremtsenek a nép akaratának szabad kifejezésére, az általános választásokat 1956. júliusában tartják meg a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagállamaiból álló nemzetközi bizottság ellenőrzése alatt, amelynek megalakítását a háborús akciók beszüntetéséről szóló egyezmény állapítja meg. Ebből az alkalomból tanácskozásokat folytatnak a két körzet illetékes képviseleti hivatalai 1955. július 20-tól kezdve. 8. A háborús akciók beszüntetéséről szóló egyezménynek a 'személyek és a vagyon védelmére irányuló intézkedéseit a lehető legszigorúbban érvényesíteni keli és elsősorban lehetővé kell tenni Vietnam minden egyes lakosa számára, hogy szabadon döntsön arról, mely területen akar élni. 9. Vietnam déli és északi körze- j tei illetékes képviseleti hivatalainak, valamint Laosz és Kambodzsa hivatalainak nem szabad megengedniök semilyen egyéni vagy kollektív megtorló intézkedést azon személyek ellen, akik a háború folyamán együtt do'goztak a felek valamelyikével, sem pedig családtagjaik ellen. 10. Az értekezlet tudomásul veszi a francia kormány nyilatkozatát. amely szerint kész visszahívni csapatait Kambodzsa, Laosz és Vietnam területeiről az illetékes kormányok kérésére, a felek közötti megegyezés által meghatározott időpontokban, lüvéve azt az esetet, ha a két fél megyezése alapján- a francia csapatok bizonyos állományát bizonyos időre meghatározott helyeken hagyhatják. 11. Az értekezlet tudomásul veszi a francia koonánynak azt a kijelentését, hogy a kambodzsai, laoszi és vietnami béke helyreállítását és megszilárdítását érintő valamennyi probléma megoldásánál Kambodzsa, Laosz és Vietnam függetlensége és szuverenitása, egysége, és területi érintetlensége tiszteletbentartásából fog kiindulni. 12. Kambodzsa, Laosz és Vietnam iránti kapcsolataiban a genfi értekezlet valamennyi részvevője kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja ezen államok szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi érintetlenségét, és tartózkodni foga belügyeikbe való bármilyen beavatkozástól. 13. Az értekezlet részvevői megegyeztek, hogy valamennyi kérdésről, amelyet a nemzetközi ellenőrző és felügyelői bizottság terjeszt eléjük, tanácskozni fognak, hogy megtárgyalják azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesnek mutatkozhatnak a háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezmények betartásának biztosítására Kambodzsában, Laoszban és Vietnamban. V. M. Molotov beszéde a genfi értekezlet 1954. július 21-i záróülésén Elnök úr, Miniszter urak! A külügyminiszterek genfi értekezlete, amelyet a berlini értekezlet határozata alapján hívtak egybe a koreai és indokínai kérdés megtárgyalására, csaknem három hónapig tartó munkáját befejezte. Hála az értekezlet részvevői erőfeszítéseinek, a genfi értekezlet elérte fő célját: sikeresen megoldotta az indokínai béke helyreállításának feladatát. Az értekezleten megkötött egyezményeket, amelyek az indokínai népek nemzeti jogainak elismerésén alapulnak és tekintetbe veszik Franciaország érdekeit, nem lehet másként értékelni, mint a béke erőinek nagy győzelmeként, jelentős lépésként a nejnzetközi feszültség enyhítéséhez vezető úton. Egyezményeket írtak alá a háborús akciók megszüntetéséről Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Ezek az egyezmények a 8 éven át folyó vérontás végét jelentik, és az indokínai népek nemzeti felszabadító harcának jelentős sikerét. Most e népek előtt a gazdasági és kulturális fejlődés békés körülmények között való új lehetőségei nyílnak meg. Ezek az egyezmények alapul szolgálnak a Francia Köztársaság és az indokínai államok közötti baráti kapcsolatok kifejlesztésére. Ez értekezlet részvevői teljes joggal megelégedésüket fejezhetik ki az elért egyezmények felett. Meg kell állapítanunk, hogy a vietnami béke helyreállításáról szóló egyezmény rendkívüli fontosságú. Ezzel az egyezménnyel a nemzeti felszabadító harc, e harcnak nagy áldozatai és hősiessége ^ nemzetközi elismeréshez jutott. Ez az egyezmény azonban ideiglenes demarkációs vonalat állapit meg Vietnam északi és déli része között, és ezáltal új, nagyon fontos feladatot tűz ki: a nemzeti egyesítés lehető leggyorsabb megvalósítását békés feltételek mellett az e rí ész vietnami nép nemzeti érdekeivel összhangban. A má aláírt egyezményeknek nagy fontosságuk van Ázsia nemzeteire nézve, ahol egy további háborús tűzfészket oltottak ki. Ezenkívül újabb nagy lépést jelentenek a béke megszilárdítása és a nemzetközi együttműködés fejlesztése felé vezető úton. A genfi értekezlet csaknem három hónapig tartott. Ma tudjuk, mit ért el, és minek az elérésére nem volt képes. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a koreai kérdés még mepoHésra vár Korea nemzeti egyesítenének érdekében. Maga az indokínai kérdés megtárgyalása ezen az értekezleten két időszakot mutat — mindenki emlékezik azokra a nehézségekre, amelyekbe az első időszakban ütközött. Ezeket a nehézségeket azonban legyőztük. Nem lehet eléggé értékelni azt a hozzájárulást, amelyet e nehézségek legyőzése szempontjából az értekezlet folyamán a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége és Franciaország küldöttsége mutattak. Nagy fontossággal bír maga az a tény, hogy a tárgyalások lehetővé tették a kölcsönös jobb megértés elérését, és hogy mindkét illetékes fél jóakaratot mutatott. Az értekezlet folyamán a részvevőknek lehetőségük nyílott * arra, hogy egymáshoz közelhozzák álláspontjaikat, egymásnak engedményeket tegyenek, és így eredményessé tegyék a tárgyalást. Hogy az Egyesült Államok küldöttsége ennek ellenére az egész nehéz munka folyamán nem csatlakózott az értekezlet többi részvevőihez, és kivételes álláspontot foglalt el, ez mindenki előtt ismeretes. Másrészt a genf: értekezlet megmutatta a Kínai Népköztársaság részvételének pozitív jelentőségét az akut nemzetköz, problémák megoldásában. E konfe. rencia lefolyása megmutatta; hogy a némelyik állam agresszív körei által támasztott mesterséges akadályokat, amelyekkel Kína részvételét igyekeznek akadályozni, a nemzetközi problémák megoldásánál maga az élet küszöböli ki. A genfi értekezlet megmutatta, hogy az illetékes államok közötti tárgyalások útján bizonyos feltételek mellett olyan eredményeket lehet elérni, amelyek megfelelnek a népek érdekeinek, a világbéke megszilárdítása érdekeinek. A genfi értekezlet eredményei megerősítették a Szovjetunió egész külpolitikája által védelmezett elvnek helyességét, hogy nincs olyan vitás kérdés a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amelyet meg ne lehetne oldani a béke megszilárdítására irányuló tárgyalások és egyezmények alapján. Ma az egész világot bejárja a genfi értekezleten elért egyezmények híre. A genfi értekezlet sikere megfelel az összes békeszerető nemzetek érdekeinek, a népek békéje és szabadsága érdekeinek. Engedjék meg, hogy annak a meggyőződésemnek adjak kifejezést, hogy ezek az egyezmények és a genfi értekezlet munkájának fontos eredményei megszilárdítják a népeknek a nemzetközi feszültség további enyhítésére, a béke további megszilárdítására irányuló akaratát és törekvését." V. M. Molotov végezetül köszönetét fejezte ki a svájci kormánynak, a vezető személyiségeknek és a genfi hatóságnak azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a genfi értekezlet részvevőit részesítették, és rokonszenvét' fejezte ki a svájci nép iránt. Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének a genfi konferencián 1954. július 21-én tett nyilatkozata Elnök úr, Küldött urak! 75-napig tartó munka után a genfi konferencián kilenc küldöttség végül legyőzte az utolsó akadályokat, és elérte az indokínai béke megújításáról szóló egyezmények létrehozását. Szilárdan hiszek abban, hogy azok az egyezmények, amelyeket elértünk, nemcsak az indokínai 8 évig tartó háborúnak vetnek véget és elhozzák a békét In. dokina és Franciaország nemzeteii nek, hanem előidézik Ázsiában ét " az egész világon a feszültség további enyhülését. Nincs kétség afelől, hogy konferenciánk sikere óriási. Konferenciánk, hogy megteremthesse az indokínai szilárd és tartós béke előfeltételeit, újból és újból arra törekedett, hogy megoldódjék Indokínában a fegyverszünet kérdése és a politikai kérdés is. Azok az egyezmények, amelyeket elértünk, az indokínai háború beftýezél