Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-23 / 178. szám, péntek

ÜISZ0 1954. július 25 sének konkrét határozatait tartalmazzák és alapelveket tűznek ki Indokína politikai kérdéseinek meg- j oldására. Ezen alapelvek szerint a Francia Köztársaság kötelezi magát, hogy tisztel-tben tartja a három indokínai állam függetlenségét, felségjogát, egységét és területi érintetlenségét, és a három indokínai állam megvalósítja az országos szabad választásokat az erre megszabott határidőkben, hogy országaikban a demokrácia és a nép egysége kerüljön hatalomra. Megállapítjuk, hogy a fegyverszünet megkötése után a három indokínai állam nem csatlakozik semmiféle katonai szövetséghez és hogy nem engedi meg egyetlen idegen országnak sem, hogy országa területén katonai támaszpontokat építsen. Ezek az egyezmények lehetővé teszik a három indokínai államnak, hogy békében építhessék országaikat. A területi sérthetetlenség és felségjog kölcsönös tiszteletbentartása alapján ez a három állam fejleszteni fogja az egymás közötti és Franciaországgal való kölcsönös baráti kapcsolatokat. Ezek az egyezmények lehetővé teszik, hogy ez a három állam baráti kapcsolatokat teremtsen az összes szomszédos országokkal. A Kínai Népköztársaság | küldöttsége teljes mértékben helyesli és támogatja ezeket az egyezményeket, és kifejezésre juttatja azon készségét, hogy az illetékes államokkal együtt biztosítja ezen egyezmények következetes betartását. # Az indokínai béke megújításának és a három indokinai állam egységének és függetlenségének biztosítása nemcsak Indokína és Francia, ország nemzeteinek forró vágya, hanem Ázsia és ^z egész világ békeszerető nemzeteinek közös kívánsága. Szilárdan hisszük, hogy azokat az egyezményeket, amelyeket a genfi konferencián elértünk, kétségtelenül támogatni fogják p. világ összes nemzetei, főleg a kolumbiai hatalmak, amelyek nagy érdeklődést mutattak az indokínai fegyverszünet iránt. Az indokínai fegyverszünet további bizonyítéka annak, hogy a béke erői legyőzhetetlenek. A világon egyre több nemzet óhajtja a békés együttélést. A nép nem támogathat semmiféle politikai erőt, amely ellentétek kihívására és saját maga ellen fordított katonai csoportok megteremtésére irányul. Ázsia nemzetei határozottan nem kívánják az ellentéteket és az antagonizmust, hanem békét és együttműködést kívánnak. Az ázsiai kollektív béke biztosításának érdekében nézetünk szerint az ázsiai nemzeteknek kölcsönösen tanácskozniok kellene és kölcsönösen kellene együttmüködniök a területi sérthetetlenség és felségjog, a megnemtámadás, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egység és kölcsönös érdek és a békés együttélés kölcsönös tiszteletbentartásának elvei alapján. Ezenkívül hajlandók vagyunk az Ázsián kívül élő többi nemzetekkel együtt, akiknek velünk egyforma céljaik vannak, biztosítani Ázsiában és az egész világon a békét és a biztonságot. A nemrégen tett kínaiindiai és kínai-burmai közös nyilatkozat, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének Ho Sí Minh-nek azon közös nyilatkozatokat támogató kijelentése, valamint az ezen közös nyilatkozatokat Ázsiában és az egész világon támogató közvélemény világos bizonyítéka annak, hogy az ázsiai béke megszilárdítására jó kilátásaink vannak. A genfi konferencia két nagy problémát tárgyalt meg: a koreai kérdés békés megoldását és az indokínai béke megújítását. Bár a koreai kérdés megoldása terén nem értünk el egyezményt, mégsem töröltük ezt a kérdést a programmról. Most, amikor a konferencia az indokínai béke megújításának kérdésében nemcsak a katonai akciók beszüntetésére vonatkozó egyezményt érte el, hanem megvalósította a politikai kérdések megoldására vonatkozó alapelvekről szóló egyezményt is, újabb remény van a koreai kérdés megoldására. Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az összes nemzetközi vitás kérdéseket meg lehet oldani tárgyalások útján olyan feltételek mellett, ha a részvevő országok őszintén óhajtják a békét. Ezen a konferencián Fam Van Dong úr, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője és Pierre Mendes-Franoe úr, a francia küldöttség vezetője dicséretre méltó engedékenységről tettek bizonyságot. Konferenciánk mindkét elnökének, V. M. Molotov úrnak, a szovjet küldöttség vezetőjének és Anihony Eden úrnak, a brit küldöttség vezetőjének igyekezete, amely mindkét fél megsegítésére és arra irányult, hogy konferenciánk megvalósíthassa az egyezményt, dicséretre méltó. Elnök úr! Az indokínai katonai akciók bÄ^iintetése megvalósítás előtt áll. A béke Indokínában, amelyet olyan nehezen vártak az egész világon, helyreáll. A béke ismét győzedelmeskedett a háború felett, ugyanúgy, mint Koreában. Szilárdítsuk meg bizalmunkat, és folytassuk a világbéke megszilárdítására és biztosítására irányuló törekvéseinket. Fam Van Dong-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének beszéde a genfi értekezlet záróülésén Elnök úr! Miniszter urak! A genfi értekezlet olyan egyezmények aláírásával ért véget, amelyek a háborús akció megszüntetését jelentik Indokínában. Ez a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az indokínai országok, a francia nép, az ázsiai nemzetek nagy győzelme, az öszszes békeszerető nemzetek és polgárok nagy győzelme. Ez az egyezmény a béke nagy győzelme. Az Indokínáról szóló genfi értekezlet sikeres befejezése újabb bizonyítéka annak, hogy az összes nemzetközi ellentéteket, a legkomolyabbakat is, meg lehet oldani tárgyalások útján. Az indokínai béke megkötése az indokínai nemzetek nemzeti jogainak elismerése alapján, az elnyomott nemzetek győzelme, amelyek magasra emelték a nemzeti függetlenségérj és a demokratikus szabadságjogokért folytatott harc zászlaját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népének és kormányának nevében a Vietnami Demokratikus Köztársaság a legnagyobb elismerését fejezi ki mindazoknak a hatalmaknak, amelyek részt vettek ezen az értekezleten, az összes békeszerető nemzeteknek és kormányoknak, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a béke eléréséhez, amelyért népünk nyolc éven át hősiesen harcolt. Ez az egyezmény nagy lépést jelent előre. További lépést kell tenni. Indokínában ki kell építeni a szilárd és tartós békét a politikai problémák megoldásával, amelyek között első helyen népünk nemzeti egységének a választások alapján, vagyis a béke és demokrácia útján [ való megvalósítása áll. Ezenkívül újjá kell építenünk a hosszú háború által feldúlt országunkat, továbbra is még erélyesebben érvényesítenünk kell a demokratikus szabadságjogokat, amelyek közé tartozik a vallásszabadság és a vallásos szertartások szabadsága, főleg a Bui-Hu és Phat Dien püspökségekben, a gazdaság, kultúra és mindazon dolgok fejlesztése, amelyek népünk anyagi és kulturális színvonala emeléséhez szükségesek. E feladatok elvégzéséhez, amelyek előttünk állanak, szükségünk lesz barátaink rokonszenvére, támozgatására és segítségére, Délkelet-Ázsia és egész Ázsia nemzeteinek együttműködésére, a szuverenitás, a területi függetlenség, a megnemtámadás, a más országok belügyeibe való be nam avatkozás, az egyenlőség és a békés együttélés kölcsönös előnyei tiszteletbentartása alapján. A Vietnami Demokratikus Köztársaság forrón óhajtja a bizalmon és barátságon alapuló kapcsolatok felvételét, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek az indokínai béke helyreállításához és az ezzel kapcsolatos kérdések megoldásához, főleg Franciaországgal, amely nagy szabadságszerető hagyományairól ismert. Szeretnénk Franciaországgal felvenni a gazdasági és kulturális kapcsolatokat az egyenlőség és a kölcsönös érdekek alapján. Szükségünk van a békére, hogy egyesíthessük országunkat és felépítésén dolgozhassunk. Becsületesen és pontosan betartjuk az egyezményeknek minden pontját, amelyeket aláírtunk. Reméljük, hogy a többi érdekelt felek is így fognak cselekedni Mindnyájunknak szükségünk van arra, hogy az elért békét megtartsuk és megszilárdítsuk. Megindulással emlékezünk meg most országunk népéről, amely el van telve szeretettel hazája iránt, el van telve bátorsággal a harcban és amely most épp oly hazaszeretettel és bátorsággal lesz teli a béke időszakában is, amely megnyílik előtte. Az értekezlet megállapította egyesülésünk időpontját. Ezt az egyesülést elérjük, kivívjuk az egységet, mint ahogy kivívtuk a békét. A világnak semilyen erejesem belső, sem külső, nem térít el bennünket a békés és demokratikus alapon való egység útjáról. Ez fogja nemzeti függetlenségünk betetőzését jelenteni. Vietnami polgárok! Délen lakó polgártársaink! Miénk a győzelem! Hazánk függetlensége és egysége a mi kezünkben van. A béke és az igazságosság hívei az egész világon teljes szívükkel mellettünk állanak. Emlékezzünk Ho Si Minh elnök szavaira: a küzdelem nehéz, de a végén győzünk. Éljen a béke! Éljen hazánk egysége! Az USA képviselőjének nyilatkozata a genfi értekezlet július 21-i ülésén Amint már-július 18-án kijelentettem, kormányom nem hajlandó csatlakozni az értekezlet nyilatkozatához. Az Egyesült Államok azonban álláspontjáról a következő egyoldalú nyilatkozatot adja: Nyilatkozat: Az Egyesült Államok kormánya, az Egyesült Nemzetek Szervezetének elvei és céljai alapján minden erőfeszítést meg akarva tenni a béke megszilárdítására, tudomásul veszi az 1954. július 2C-án és 21én Genfben megkötött egyezményeket a) a francia laoszi parancsnokság és a vietnami néphadsereg parancsnoksága között; b) a khmeri királyi hadsereg parancsnoksága és a vietnami néphadsereg parancsnoksága között; c), a franciavietnami parancsnokság és a vietnami néphadsereg parancsnoksága között és a genfi értekezlet elé 1954, július 21-én benyújtott nyilatkozat 1—12. szakaszait és az említett i egyezményekkel, valamint szakaszokkal kapcsolatban kijelenti, hogy 1. tartózkodik az erőszak bármely alkalmazásától vagy az erőszakkal való bármely fenyegetéstől, amivel ezeket az egyezményeket megsértené, még pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának 2/4 cikkelye alapján, amely a tagok feladatává teszi, hogy nemzetközi kapcsolai taikban tartózkodjanak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától és 2. az agressziónak az említett egyezményekkel ellentétben való bármilyen felújítását olyan nagyon súlyos cselekménynek fogja tekinteni, amely komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A vietnami szabad választásokról szóló nyilatkozatban tartalmazott kijelentéssel kapcsolatban kormányunk szeretné megvilágítani álláspontját, amelyet az 1954. évi június 29-i washingtoni nyilatkozatban a következőképpen fejezett ki: „Abban az esetben, ha a nemzetek akaratuk ellenére ketté vannak osztva, továbbra is törekedni fogunk az egység elérésére, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ellenőrzése alatt tartott szabad választások segítségével, hogy biztosítva legyen a választások tisztességes megvalósítása." A vietnami állam képviselőjének előadott nyilatkozattal kapcsolatban az Egyesült Államok megerősíti hagyományos álláspontját, amely szerint a nemzeteknek joguk van dönteni saját jövőjükről és az Egyesült Államok nem vesz részt semmi olyan egyezményben, amely ezt megakadályozná. Ebben a nyilatkozatban semmi elhajlás nincs ettől a hagyományos állásfoglalástól: sem pedig üyen eltérést nem jelent. Osztozunk abban a remén

ybe

n, hogy az egyezmények lehetővé teszik Kambodzsának, Laosznak és Vietnamnak, hogy teljes függetlenségben és szuverenitásban elfoglalhassák helyüket a nemzetek békeszerető családjában és hogy e körzetben élő nemzeteknek lehetővé teszik, hogy döntsenek saját jövőjükről. A Francia Köztársaság kormányának nyilatkozata a zárónyilatkozat 10. pontjához A Francia Köztársaság kormánya kijelenti, hogy kész visszavonni csapatait Kambodzsa, Laosz és Vietnam területéről az illetéke.; kormányok kívánságára, azokban az időpontokban, amelyeket az illetékes felek közötti megegyezes fog meghatározni, kivéve azt az esetet, ha a két fél megegyezése alapján bizonyos számú francia csapatokat meghagynak' bizonyos héyeken, bizonyos időre. A Francia Köztársaság kormányának nyilatkozata a zárónyilatkozat 11. pontjához A kambodzsai, laoszi és vietnami lenségének és szuverenitásának. béke helyreállítását és megszilárdítását érintő összes problémák megoldásában a francia kormány Kambodzsa, Laosz és Vietnam függetgységének és területi érinthetetlenségének riszteietbentartásából fog kiindulni. t Laosz királyi kormányának nyilatkozata a zárónyilatkozat 3. pontjához Laosz királyi kormánya attól az óhajtól vezettetve, hogy biztosítsa a királyság nemzetei közötti összhangot és megegyezést, kijelenti, hogy kész megtenni azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik valamennyi polgár számára, hogy elfoglalják helyüket a nemzeti társadalomban és hogy így biztosítva legyenek számukra mindazok a jogok és szabadságok, amelyeket a királyság alkotmánya biztosít. A kormány elismeri, hogy az öszszes laoszi polgárok szabadon résztvehetnek mint választók vagy jelöltek a titkos szavazás alapján tartott általános választásokban. Továbbá kijelenti, hogy intézkedéseket tesz, hogy Phang Saly és Sam Neua tartományok királyi igazgatásában az ellenséges akciók beszüntetése és az általános választások közötti időszakban biztosítsák azon laoszi állampolgárok érdekeinek külön képviseletét, akik nem támogatták a királyi csapatokat a háborús akciók idejében. Kambodzsa királyi kormányának nyilatkozata a zárónyilatkozat 3. pontjához Kambodzsa királyi kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy biztosítsa a királyság nemzetei közötti összhangot és megegyezést, kijelenti, hogy kész megtenni a szükséges intézkedéseket, amelyek valamennyi polgár számára lehetővé teszik, hogy elfoglalják helyüket a nemzeti társadalomban és hogy biztosítva legyenek számukra azok jogok és szabadságok, amelyeket a királyság alkotmánya állapit meg. A kormány elismeri, hogy valamennyi kambodzsai pólgár szabadon részt vehet mint választó vagy mint jelölt a titkos szavazás alapján tartott általános választásokon. Laosz királyi kormányának nyilatkozata a záróközlemény 4. és 5. pontjához Laos? királyi kormánya el van határozva, hogy soha sem fog agressziós politikát folytatni és soha sem engedi meg, hogy Laosz területét az ilyen politika szolgálatába állítsák. Laosz királyi kormánya soha sem csatlakozik semilyen más államokkal kötött egyezményhez, ha ez az egyezmény a laoszi királyi kormányra azt a kötelezettséget róná, hogy részt vegyen olyan katonai szövetségben, amely nem felel meg az Egyesült Nemzetek alapokmánya elveinek vagy a háborús akció megszüntetéséről szóló egyezmény elveinek és — amennyiben biztonsága nem forog veszélyben — azt a kötelezettséget tartalmazza, hogy támaszpontokat hatalom katonai Laosz területén építsen idegen erői számára. Laosz királyi kormánya elhatározta, hogy nemzetközi vitás kérdéseit békés eszközökkel oldja meg, úgy, hogy ne legyen veszélyeztetve a világbéke, a biztonság és az igazságosság. A vietnami háborús akciók megszüntetésének napja és ezen ország politikai problémáinak végső megoldása közötti időszakban Laosz királyi kormánya nem fog kérni külföldi segítséget sem hadianyag, sem személyzet vagy oktatók formájában más célokra, mint területének hatásos védelmére, mégpedig az ellenséges akció megszüntetéséről szóló egyezmény által meghatározott terjedelemben. Kambodzsa királyi kormányának nyilatkozata a zárónyilatkozat 4. és 5. pontjához Kambodzsa királyi kormánya kész arra, hogy soha sem vesz részt agresszív politikában és soha sem engedi meg. hogy Kambodzsa területét az ilyen politika szolgálatába állítsák. Kambodzsa királyi kormánya nem csatlakozik semilyen más államokkal kötött egyezményhez, ha ez az egyezmény Kambodzsára azt a kötelezettséget rója, hogy részt vegyen olyan katonai szövetségben, amely nem felel meg az Egyesült Nemzetek alapokmánya elveinek, vagy a háborús akciók beszüntetéséről szóló egyezmény elveinek, vagy pedig — amennyiben nem forog veszélyben saját biztonsága — azzal a kötelezettséggel járna, hogy Kambodzsa területén támaszpontokat építsen idegen hatalom katonai erői számára. Kambodzsa királyi kormánya kész nemzetközi ellentéteit békés eszközökkel megoldani, úgy, hogy ne forogjon veszélyben a világbéke, a nemzetközi biztonság és igazságosság. A vietnami háborús akciók beszüntetése és az ország politikai problémáinak végső megoldása közötti időszakban Kambodzsa királyi kormánya nem fog kérni külföldi segítséget sem hadianyag, személyzet vagy oktatók formájában más célokra, mint területének hatásos védelmére. V. M. Molotov fogadta Krisna Menont V. M. Molotov, külügyminisztere a Szovjetunió I gadta Krisna Menőn indiai közéleti július 21-én fo- tényezőt. V. M. Molotov megbeszélése A. Edennel Július 21-én a genfi értekezlet be- l vei, A megbeszélésen részt vett V, fejezése után V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere megbeszélést. folytatott A. Edennel, Nagy-Britannia külügyminiszteréV. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese és A. Cac. cia, Nagy-Britannia külügyminiszterhelyettese.