Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-23 / 178. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 23, péntek • I S^HBaHOHBBMMaHMiMBMBBM 30 fillér VII. évfolyam, 178. szám A mai számban: A lengyel államünnep ünnepségei (2. old-) A béke erőinek győzelmével véget ért a genfi ér­tekezlet (3—4. old.) Az ember harca az elemekkel (5. old.) Versenyzőink 11 sportágban indulnak Budapes­ten a XII. Főiskolai Világbajnokságon (6. old.) Az indokinai fegyverszünet a béke erömek nagy győzelme Genfben az öt nagyhatalom kül-1 ügyminisztereinek konferenciáján megkötették az indokinai fegyver­szünetet. Ez a jelentés arról a tár­gyalásról, amely három hónapon ke­resztül nagy figyelmet keltett az egész világ közvéleményében, a bé­keerök további jelentős győzelmét jelenti a háború erői ellen folytatott harcban. Küszöbön áll az a nap, amikor a több mint 8 évig tartó véres harcok után az emberek mil­lióinak elképzelhetetlen szenvedése megszűnik, Délkelet-Ázsiában elcsen­desednek a bombarobbanások, elhal az ágyúk szava, és a gépfegyverek kattogása. Visszafojtott lélekzettel, megköny­nyebbüléssel és elégtétellel hallgat­ják rádiójuknál, olvassák újságaik­ban újra és újra az egész világ be­csületes emberei, hogy a július 20­ról 21-re virradó éjjel Genfben a Nemzetek Palotájában a két fél pa­rancsnokságának képviselői megkö­tötték a Vietnamra, Patet Laóra és Ohmere vonatkozó fegyverszünetet. Az egész világ békés erői ezen győzelmének őszintén örül Csehszlo­vákia népe is. Hiszen ezzel befeje­ződik a Vietnam, Patet Lao és Chmer hősi szabadságszerető népe ellen folytatott brutális gyarmati háború. Indokína népei azt akarták, amire minden nemzetnek joga van: békét, egységet, függetlenséget és demokráciát. Befejeződött az aljas támadó háború az igazság és a jog győzelmével és a jogtiprás vereségé­vel. Ezeknek az országoknak népe a nehéz hareo^ évei után végre békés munkába, boldog életének építésé­be kezdhet a felszabadult területe­ken, kitárul előtte a családjaikhoz, az üzemekbe és a földekre való visz­szatérés örömteli távlata. Az indokinai fegyverszünet nagy terhet vesz le a francia nép vállá­ról is, mivel ez a piszkos háború éveken keresztül számára is nagy áldozatokkal járt. A fegyverszünet megkötéséről szóló egyezmény ezért a francia nép sikere is. bekevágyá­nak teljesülése. Nem feledkezhetünk meg a francia kikötőmunkásokról, akik megtagadták a fegyverek rakását a Viet napiba, induló hajok­ra. Henri Martin és Ravmond Dien rettenthetetlen tetteikkel, háborúéi, lenes állásfoglalásukkal elnyerték az egész világ becsületes embereinek rokonszenvét és szeretetét. Nagy­számban jöttek Genfbe is a fran­cia dolgozók képviselői, hogy így újra és újra tüntetően kifejezzék gyűlöletüket a háborúval szemben. A nemzetek életének történelmi pillanatai nem a véletlen műve. És éppen azért ma feleletet kell adni arra a kérdésre, hogy mi tette lehe­tővé a fegyverszüneti megegyezést, hova nyúlnak" a gyökerei annak, hogy a Koreában mult évben meg­kötött fegyverszünet után oly nagy­jelentőségű második győzelmet ér­tek el a békeszerető nemzetek és az egész emberiség. Az egész világ ma újra és még hatványozottabb mértékben tudatá­ra ébred annak, hogy a genfi tár­gyalások sikere nem véletlen, ha­nem hosszú ideig tartó SZÍVÓS és céltudatos harc eredménye, ame­lyet a nemzetközi kapcsolatokban fennálló feszültség enyhítéséért a háború ellen folytattak. Az indokínai fegyverszünet meg­kötése nagyszerű sikere a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársa, ság küldöttségei közös igyekezeté­nek, amelyet lelkesen támogattak' a béketábor országai, a kapitalista vi­lág összes békeszerető államai, a békevédők hatalmas világmozgalma és a többi beosületes, békeszerető emberek legszélesebb tömegei. , A nemzetközi feszültség enyhíté­séért folytatott harc első soraiban a Szovjetunió állt, és az elért si­ker legnagyobb részt a szovjet bé­keszerető külpolitikának köszönhe­tő. Ezt a külpolitikát a békekezde­ményezés jellemezte; ez már a ber­lini konferencián a koreai és az in. dokínai kérdéssel kapcsolatosan in­dítványozta a genfi tárgyalásokat. A genfi konferencia lefolyása je­lentős mértékben növelte a népi Ki­na nemzetközi tekintélyét s meggyő­zően bizonyította, hogy a nemzetkö­zi kérdéseket hatékonyan csak a Kinai Népköztársaság részvételével lehet megoldani. Ezzel magyarázha­tók a világ közvéleményének mind határozottabb követelményei, hogy a Kínai Népköztársaság ellen irá­nyuló értelmetlen diszkriminációs politikát szüntessék meg, s tegyék lehetővé számára, hogy az ENSz­ben elfoglalja azt p helyet, amely joggal megilleti. A Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság küldöttségei a genfi kon­ferencián a béke jelentékeny ténye­zőivé váltak. Tiszteletet parancso­ló fellépésük, világos és elfogadható javaslataik, szemmellátható igye­kezettik és készségük a tárgyalásra és pozitív eredmények elérésére, nagy visszhangot keltett az egész világon. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nevében nem be­széltek itt száraz diplomaták, ha­nem hazájukat képviselő emberek, akiknek érdekei teljes mértékben egyek az emberiség túlnyomó több­ségének érdekeivel és akik ezeket a közös érdekeket védik is. A két küldöttségnek a genfi konferencián kifejtett ténykedése arra a megin­gathatatlan meggyőződésre támasz­kodott, hogy lehetséges két külön­böző társadalmi rendszerhez tarto­zó állam együttélése, valamint a nemzeteknek arra a kívánságára, hogy győzzék le az összes akadá­lyokat és találják meg az együtt­éléshez vezető utat — vagyis fele­lősségtudattal és emberhez méltó­an oldják meg az összes vitás kér­déseket. Ha azt állítjuk, hogy a részt ve­vő küldöttségek túlnyomó többségé­nek igyekezete a békés megegyezés útján elérhető kiegyezés felé irá­nyult, akkor ezt semmiképpen sem mondhatjuk el az Amerikai Egye­sült Államok küldöttségéről. Ellen­kezőleg, ennek az országnak nagy befolyású képviselői, akik szoros kapcsolatban állnak a legagresszí­vabb monopolista körökkel, s akik­nek ezért egészen más érdekeik és terveik vannak, mint a békeszerető országoknak és a becsületes egysze­rű emberek százmillióinak — már a genfi konferencia elején, sőt tu­lajdonképpen már annak megkez­dése előtt azt hangoztatták, hogy a konferencia sikertelen lesz. Szét akarták robbantani a kon­ferenciát, hogy jobban megindokol­hassák azt az igyekezetüket, amely­lyel " Délkelet-Ázsiában „védelmi tömböt" akartak létesíteni s amely­nek fő célja a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság, a szocializmus és a béke egész tábora elleni agresz­szió lett volna az amerikai tábor­nokok parancsai szerint. A genfi konferencia meghiúsítását szolgálta a Kinai Népköztársaság ellen irá­nyuló rágalomhadjárat, a Francia­országra gyakorolt erős nyomás is, amely különösen az utóbbi időben Dulles. Eden és Mendes-France pá­rizsi tárgyalásai folyamán nyilvá­nult meg. Az a tény, hogy a genfi konfe­renoia sikeresen befejezte az indo­kínai háborús akciók megszüntetése (Folytatás a 2. oldalon.) A kormány aratási felhívása Földjeinken ezidén gazdag ter­més mutatkozik. Az aratás azon­ban nehéz körülmények közt fo­lyik le „és ezért minden erőnket latba kell vetnünk annak elvég­zésére. A hosszas esőzések és a hűvös időjárás következtében az aratás 14 napot késett. A gabona sok he­lyen megdőlt. Az időjárás lénye­ges és tartós javulására nem igen számíthatunk. Az aratás a mezőgazdasági dol­gozókat és egész népünket a kö­vetkező feladatok elé állítja: minél előbb s szemveszteség nélkül be kell takarítanunk a termést még a kedvezőtlen időjárás ellenére is s az első gabonát a cséplőgépek­től az államnak kell adnunk, hogy a beadások széleskörű és gyors tel. jesítésével biztosítsuk városaink ellátását. E feladatoknak nehéz körülmények közötti elvégzése tőlünk függ. A mult évi tapasztalatok és a gépe­sítési eszközök, különösen a kom­bájnok nagy segítséget nyújtanak az aratás megszervezésében. Ezek­kel rendes körülmények közt a mezőgazdasági dolgozók különö­sebb nehézségek nélkül maguk vé­geznék . el az aratást. A mostani körülmények közt azonban népünk hazafias érzésére, áldozatkészsé­gére is szükség van. A kormány elvárja, hogy a la­kosság tudomásul veszi, hogy az aratás a nép életszínvonala emelé­sének döntő fontosságú trnyezője és ezért a mezőgazdasági dolgo­zóknak az aratási munkák folya­mán áldozatkész segítséget nyújt. A köztársaság kormánya ezért felhívja a dolgozó parasztokat, a szövetkezeti tagokat, a gép- és traktorállomások és az állami gaz­daságok dolgozóit, a munkásokat, az értelmiségi dolgozókat, az üze­mek, hivatalok, üzletek alkalma­zottait, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Arcvonal funkcionáriu­sait és tagjait, a háztartásban dol­gozó asszonyokat és az ifjúságot, hogy az idei aratás sikerét minden erejükkel biztosítsák. DOLGOZÓ PARASZTOK, SZÖ­VETKEZETI TAGOK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK, GÉP. ÉS TRAK­TORÁLLOMÁSOK DOLGOZÓI! Minél előbb fejezzétek be a szé­na betakarítását. Ha az időjárás miatt nem száríthatjátok ki a ta­karmányt, úgy sílózzátok el. Az árvízsújtotta területeken, ahol a? mezőgazdasági terményeket elön­tötte a víz, gondoskodjatok után­vetésről. Teljes mértékben hasz­náljátok fel azokat a forrásokat, amelyekkel pótolhatjátok az ara­tásban és terménybetakarításban mutatkozó hiányokat, hogy ezeket a munkákat minél előbb és vesz­teség nélkül elvégezhessétek. A növények fejlődésének megfelelő­en használjátok fel a kaszálási módszereket, az aratógépeket és a lehető legnagyobb területeken arassatok kombájnnal. Szükség esetén a kombájnokra emelőket szereljetek, amelyekkel a megdűlt gabonát kaszálásra előkészítitek. A kombájnos aratás után biztosít­sátok a szalma összegyűjtését és elszállítását, hogy azonnal elvé­gezhessétek a tarlóhántást is. A learatott gabonát gyors ütem­ben szállítsátok a cséplőgépekhez és rakjátok kazlakba és szérűkbe. A szállításnál használjátok a köz­ségek fogatait, a gép. és traktor­állomások traktorait és a yédnök­ségi üzemek autóit. Az idei aratásnál következetesen érvényesüljön az az elv: nappal aratunk és szállítunk, éjjel fel­szántjuk a tarlót. Éberen őrködjetek a termés fe­lett, nehogy tűz martaléka legyen, szabotázs pusztítsa el, vagy szét­lopkodják.­SZÖVETKEZETI ELNÖKÖK, CSOPORTVEZETŐK, AGRONÓ­Mli OK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK IGAZGATÓI, GÉP- ÉS TRAK­TORÁLLOMÁSOK IGAZGATÓI ÉS BRIGÁD VEZETŐK! Biztosítsátok a tervfeladatok megszervezését, a rendszeres ellen­őrzést és az aratási munkák irá­nyítását. Törődjetek elsősorban a közvet­len aratás utáni tarlóhántással. Biztosítsátok mindenütt a köz­ségek szövetkezeteiben és az állami gazdaságokban az éjjeli gabona­cséplést. Az aratás folyamán a munkát úgy szervezzétek meg, hogy ide­jében és veszteség nélkül takarít­sák be a lent, a lucernát, a lóhe­rét, a komlót, a zöldséget és egyéb takarmányféléket s hogy megfele­lő gondot fordítsanak a kapásnö­vényekre, az őszi repce és a má­sodnövények idejében való elveté­sére. Folytassatok állandó harcot a kártevők, a növényi betegségek és a kolorádóbogár ellen. A szö­vetkezetekben indítsatok versenyt a munkacsoportok és brigádok közt az aratási munkák sikeres el­végzésére. A traktorosok és a kombájnosok harcoljanak a gépek legjobb kihasználásáért, a legki­sebb üzemzavarért és a legna­gyobb anyagmegtakarításért. Törődjetek a dolgozók szükség­leteivel. SZAKSZERVEZETI DOLGOZÓK ÉS A VÉDNÖKSÉGI ÜZEMEK DOLGOZÓI! Váljon becsületüggyé az idei ara­tás. Szervezzetek brigádokat és brigádsegítséget a gyárakban, üz­letekben, hivatalokban. Közleke­dési eszközökkel segítsetek a ga­bona szállításánál és cséplésénél. Kössetek a szövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal az aratás és cséplés folyamán patronátus­szer?ődéseket a gépek karbantar­tására és különösen a cséplőgépek javítására. Gondoskodjatok a közlekedési eszközök, távíróösszeköttetés, áramszolgáltatás, kereskedelmi há­lózat és egyéb nemzetgazdasági ágazatok megszervezéséről az ara­tás idejére. IFJAK! Segítsetek mindenütt, ahol szük­i ség van rá. Szervezzétek meg az éjjeli csépíési munkacsoportokat. Lelkes munkátokkal és áldozat­készséggel nyújtsatok példát a kedvezőtlen időjárás okozta ne­hézségek leküzdésében. HÁZTARTÁSBAN DOLGOZÓ ASSZONYOK! Teljes mértékben vegyetek részt az aratásban és cséplésben. A NEMZETI ARCVONAL TAGO­ZATAINAK ÉS SZERVEZETEI­NEK FUNKCIONÁRIUSAI ÉS TAGJAI! Az aratás sikerét tekintsétek sa­ját feladatotoknak. Mozgósítsátok és szervezzétek meg a lakosság se­gítségét az aratásnál. NEMZETI BIZOTTSÁGOK TAGJAI ÉS DOLGOZÓI! Törekédjetek minden erőtökkel taz aratás jó megszervezésére. A reátok bízott körzetekben tevéke­nyen küszöböljétek ki a hiányos­ságokat. Biztosítsátok az aratási feladatok operatív irányítását és ellenőrzését. Legyetek a szocialis­ta verseny kezdeményezői és szer­vezői. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a pa­rasztok a munkásoknak és az ér­telmiségiek együttműködésével teljesítik a nagy nemzeti feladatot — az idei termésnek veszteség­nélküli betakarítását. E feladat el­végzésével teljesítjük a CsKP X. kongreszusának irányelvét, a me­zőgazdasági termelés lényeges fo­kozását, megteremtjük a lakosság, a falvak és városok életszínvonala emelésének és a szövetkezetek to­vábbi megszilárdulásának feltéte­leit. A sikeres aratás a szocializ­musért és a békéért folyó harc újabb győzelme lesz. A nagymegyeri járás szövetke^etesei sikeresen megbirkóztak a veszéllyel A nagymegyeri járásban — fő­leg a dunamenti körzetekben — az idei aratást a Duna vizének szokatlan magas állása akadályoz­ta. Az áradás a lakosságot és a már beérett termést veszélyeztet­te. Nagy feladat előtt állt a já­rás népe: megmenteni a termést és .az állatállományt), biztosítani az aratás zavartalan menetét. Mos.t, a veszély elmultával tud­juk csak felmérni annak nagysá­gát és azt, hogy milyen nagy fel­adat hárult elsősorban magukra a szövetkezeti tagokra, a járási párt­bizottság, a járási nemzeti bizott­ság és a HNB tagjaira. Éjt nappallá téve, fáradságot nem ismerve, kéz a kézben min­den igyekezetünk arra irányult, hogy a lehetetlennek látszó fel­adatot sikerrel megoldjuk. M a már elmondhatjuk, hogy ez sikerplt, mert helyesen irányított bennün­ket pártunk és kormányunk- Kel­lő időben gyors segítséget küldött a veszélyeztetett területekre. Nép­hadseregünk katonái a lakossággal karöltve mindent elkövettek a ve­szély elhárítására és a termés megmentésére. A szövetkezeti ta­gok fegyelmezetten dolgoztak. Megtanulták azt, hogy az egység­be tömörült erő, a közösség olyan hatalom, amely minden nehézsé­gét leküzd és hogy a jövőben is csak így, közös erővel tudjuk a gazdag termést sikeresen learatni. Szép példát mutattak szövetke­zeteink a kölcsönös munkával. A gellei EFSz a kolozsnémai szövet­kezetet két traktorral és aratógé­pekkel segítette. Önként men­tek. Meg kell említem Kürti Zsig­mondnét. aki bár négygyermekes anya, mégis a kolozsnémaiak se­gítségére sietett. Vörös István, Nagymegyer i

Next

/
Thumbnails
Contents