Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-22 / 176. szám, csütörtök

m 1954. július 22 Megegyezés jött létre az Indokínai kérdésben Az USA utolsó kísérletei a tárgyalások megzavarására Július 20-án egész napon át to­vább folytak az egyes küldöttsé­gek vezetői közötti intenzív tárgya­lások. A szovjet küldöttség székhe­lyén megbeszélést tartott a genfi értekezlet két elnöke, V. M. Molo­tov, a Szovjetunió külügyminisztere és A. Eden brit külügyminiszter. A délelőtti órákban ülést tartott V M. Molotov, Csou En laj és Fam . Van Dong, az összes küldöttségek tagjainak, tanácsadóinak és szakér­tőinek részvételével. Ezen az ülé­sen a miniszterek a genfi értekez­let befejező részéről tárgyaltak. A francia küldöttség székhelyén össze­jövetelt tartottak M o lotov, Fam Van Dong, Mendes-France és Eden miniszterek. Csou En-laj, a kínai küldöttség vezetője fogadta Kambodzsa kü­lügyminiszterét és délben ebéden vett részt Mendes-Francenál. Es­tefelé Genfben jelentették, hogy a kilenc küldöttség megegyezést ért el az összes alapvető kérdésekben I és 21 órára nyilvános teljes ülést i hívtak egybe az egyezmény aláírá­sára. Az utolsó pillanatban azonban a kambodzsai küldöttség elutasította az egyezmények kész szövegének aláírását. Az értekezlet köreiben az a meggyőzőrlés uralkodik, hogy az amerikai küldöttségnek kísérle­téről volt szó, hogy az utolsó pil­lanatban a kambodzsai küldöttség által méghiúsítsa a genfi értekez­let sikeres befejezését. Derülátó hangulat Genfben az indokínai fegyverszüneti egyezmény aláírása előtt Kedden estefelé Genfben hiva­talosan bejelentették, hogy az in­dokínai fegyverszünetről tárgyaló kilenc küldöttség megegyezést ért el valamennyi alapvető kérdésben. A külügyminiszterek értekezle­tének nyilvános teljes ülését este 9 órára hívták össze, hogy aláírják az indokínai háború beszüntetésé­nek katonai és politikai kérdéseit érintő dokumentumokat. Genfben már reggel óta derülátó hangulat uralkodott. Az egész vi­lágból érkezett újságírók már a kora reggeli óráktól zsúfolásig meg­töltötték a Sajtóházat és várták a hivatalos jelentést arról, hogy az indokínai fegyverszünetet érintő kérdésében megyezés jött létre. Genf újságkioszkjaiban a helyi lapok reggeli kiadásait hamarosan kiárusították. A lapok kivétel nél­kül derülátó módon értékelték az értekezlet eredményét. Az összes lapok közölték a szovjet küldött­ség köreiből származó jelentést, amely szerint a megegyezést gya­korlatilag már elérték. Számos küldöttség, amelyek Franciaországból érkeztek Genfbe. hogy a francia küldöttségtől az in­dokínai béke megkötését követel­jék, örömüknek adnak kifejezést a fegyverszünet megkötése felett. így például Pierre Calder, aki 150 pá­rizsi jogászt képvisel, kijelentette: „Hogyan lehetnénk közömbösek, amikor a legközelebbi pillanatban sor kerül a fegyverszünet megkö­tésére, amelyért nyolc éven át har­coltunk. Reméljük, hogy az indo­kínai fegyverszünet egyszer és mindenkorra véget vet az összes háborúknak. Csou En-laj beszélgetése a brit Laboar-párt titkárával N. A. Bulganyin Varsóban K * Július 20-án a Lengyel Népköz­társaság 10. évfordulójának ünnep­ségére Varsóba érkezett N. A: Bul­ganyin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyet­tese, a Szovjetunió marsallja. A varsói központi repülőtéren N. A. Bulganyint a következők üdvö­zölték: Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, A. Zawadski, a Lengyel Népköz­társaság állami tanácsának el­nöke, Jozef Cyrankiewicz, a Mi­nisztertanács elnöke, K. Rokosow­ski, Lengyelország marsallja, Ed­ward Ochab, Franciszek Mazur, Jakub Berman, Stanislaw Radkie­wicz, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, Stanislaw Skr­zeszewski külügyminiszter és más személyiségek. N. A. Bulganyin fogadásánál megjelent továbbá N. A. Michaj­lov, a Szovjetunió lengyelországi nagykövete, valamint a varsói szovjet nagykövetség diplomáciai személyzete. A repülőteret a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság állami lobogói díszítették. Felsorakozott a díszőrség. A zenekar eljátszotta a Szovjetunió és a Lengyel Népköz­társaság himnuszait. N. A. Bulganyin kíséretével meg­látogatta a szovjet katonák teme­tőjét és mauzóleumát Varsóban. Varsó ünnepel Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság állami adminisztratív taná­csának elnöke és külügyminisztere július 19-én Genfben fogadta Mor­gan Phiíipset, a brit Labour-párt titkárát, és válaszolt néhány kérdé­sére. Kérdés: A Labour-párt küldöttsé­gének látogatása Kínában nagy ér­deklődést kelt az emberek körében, tekintet nélkül meggyőződésükre. Ismeretes, hogy főleg az ön nézete érdekli az embereket, az angol-ki. nai kapcsolatokról. Mit mondhat ne­kem erről? Válasz: A Kína és a Nagy-Bri­tannia közötti kapcsolatok megja­vultak a két ország között nemré­gen létrejött egyezmény következ­tében, amelynek alapján a Kínai Népköztársaság kormánya London­ba küldi ügyvivőjét. Kína kormá­nya és népe őszintén óhajtják a kí­nai-brit kapcsolatok további javulá­sát a meglévő alapon. Közös erő­feszítések kifejtését óhajtják a brit kormánnyal és néppel, a két ország közötti gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlesztésére és így a két ország népei baráti kapcsolatainak megerősítésére. Szilárdan hiszem, hogy a kínai­brit kapcsolatok támogatása nem. csak a két ország közös érdekeivel áll összhangban, hanem hozzájárul a világ-béke megőrzéséhez és megszi­lárdí.tás&hoz is. Kérdés: Üdvözöltük az önök ha­tározatát, mely szerint ügyvivőt küldenek Londonba. Reméljük, hogy ez a két ország népeinek még na­gyobb fokú megértéséhez vezet. Nem járulhatna ez hozzá az ipari és ke­reskedelmi együttműködés fokozásá­hoz is, annak ellenére, hogy gazda­sági rendszereink különbözők? Mi az ön véleménye erről? Felelet: Iíina és Nagy-Britannia gazdasági rendszereinek különböző­sége ellenére nemcsak lehetséges, hanem szükséges is támogatni és kibővítem a két ország ipari és ke­reskedelmi együttműködését az egyenjogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján. Az ilyen együttműkö­dés hozzájárulna mindkét ország népei életfeltételeinek megjavításá­hoz. A kínai Népköztársaság' kormá­nya nagy fontosságot tulajdonít a Nagy-Britanniával való ipari és ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesztésé­nek és kibővítésének. A kínai ügy­vivő, akit Londonba kineveznek, ebben a tekintetben mindent meg fog tenni, ami erejében áll. Kérdés: Mit vár ön a genfi érte. kezlettöl ? Felelet: A genfi értekezlet hama­rosan megegyezést ér el a béke helyreállításában egész Indokína te­rületén, természetesen ha nem kerül újabb obstrukciókra sor. A béke helyreállítása után a három indokí. nai állam szabad, demokratikus, egységes és független állammá válik és nem kellene csatlakozniuk semilyen katonai egyezményhez és megengedniük bármely külföldi or. szágnak, hogy területükön katonai támaszpontokat létesítsen. A genfi értekezleten részt vevő összes álla­moknak együttesen kellene kötele­zettséget vállalniok, hofy kollektív •biztosítékot nyújtsanak t, békére a három indokínai államban, úgyhogy ezek az államok mentesüljenek bár­milyen külső erőszak vagy interven­ció veszélyétől. Örömmel üdvözöl­nénk, ha az érdekelt ázsiai államok, mint például a colombói értekezle­ten részt vevő államok támogatnák a Genfben elért egyezményt és csat. lakoznának hozzá. Reméljük, hogy mindezen lépések érvényesítése hoz. zájárul a béke kialakításához. Kérdés: Mi az ön nézete az ázsiai béke megőrzéséről? Felelet: Az ázsiai béke megőrzé­séhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy a különféle ázsiai országok, tekintet nélkül szociális rendsze­rükre, a tárgyalások békés eszkö­zeivel vizsgálják és oldják meg a közöttük megoldatlanul maradt kérdéseket és kölcsönös együttmű­ködést kezdjenek a következő öt alapelv alapján: a területi épség és szuverenitás kölcsönös tiszteletben­tartása, meg nem támadás, egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás, egyenjogúság és kölcsö­nös előnyök, békés egymás mellett élés. Ilyen módon lehetségessé vá­lik az ázsiai országok békés együtt, élése és barátsága. A közös kínai, indiai nyilatkozat és a közös kínai-burmai nyilatko­zat, amelyet nem régen adtak ki, pompás példát mutait. Finnország Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Július 17.én és 18-án Finnország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága teljes ülést tartott. * Az ülésen a X, pártkongresszus , előkészítésére vonatkozó kérdéseket tárgyalták meg. A teljes ülés jóváhagyta a „Finn­ország és a Szovjetunió közötti ba­rátság és együttműködés megszilár­dításáért" című nyilatkozatot, amely többek között így szól: Finnország Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága megelége­déssel üdvözli a Finnország és a Szovjetunió között megkötött új ke­reskedelmi szerződést. Ez a szerző, dés szilárd alapot ad a Finnország ás a Szovjetunió közötti árucsere fejlesztésének és fokozza országunk lehetőségeit a foglalkoztatottság biztosítására és népünk életszínvo­nalának emelésére, ha népünk gon­doskodik arról, hogy az így nyert előnyöket ne a nagytőke használ­ja ki. Finnország Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma a szerződés megkötéséről kiadott kö­zös szovjet-finn nyilatkozattal kap. csolatban kijelenti: Az amerikai reakció el akarja hallgattatni Paul Robesont Paul Robeson, a világhírű éne- I kes kiutazási engedélyt kért az amerikai hatóságoktól. Angliába és más európai országokba akar utaz­ni előadói körútra. Az amerikai hatóságok azonban megtagadták Robesontól a kiuta­zási engedélyi Paul Robeson szá­mos meghívást kapott Európába, igy a többi között a skót bányász­szervezet végrehajtó bizottsága is meghívta, hogy adjon hangver­senyt a bányászoknak. A bizottság többször félkérte az Egyesült Államok kormányát: ad­ják meg Paul Robesannak az útle­velet. Az amerikai hatóságok in­tézkedése nagy felháborodást kel­tett Skóciában. A skót bányász­szervezet elnöke a „Daily Worker" tudósítójának a következőket mon­dotta az Egyesült Államok eluta­sító határozatáról: ,,Tiltakozunk a szabadság ilyenfajta korlátozása ellen. Robesont hallgatásra kény­szeríteni — bűntett." A varsói dolgozók a lengyelor­szági népkormány fennállásának 10. évfordulója alkalmából öröm­mel mérlegelik az elmúlt 10 év si­kereit. Ezekben az években a ro­mokból újból felépítették városu­kat, ipari üzemeket, új lakónegye­deket és gyárakat létesítettek. Varsó teljesen megváltozott. Ma Lengyelország legnagyobb ipari és kulturális központja. Modern la­kónegyedek épültek, többezer la­kóházat állítottak helyre és épí­tettek. Varsóban jelenleg összesen több mint 20 új lakónegyed épül. Gyors ütemben folyik Varsó ipari kiépí­tése is. Az üzemek egész sorát megújították, számos új, modern üzem létesült: automobil-üzem, ahol a „Varsó" személyautókat gyártják, s üzembehelyezték a „Zseran" elektromoshőmű első részét is. Az egyik legnagyobb építkezés a „Varsava" kohóüzem építése. Ma több mint 40 ipari objektum építése folyik. A lakosságnak mint­egy egynegyede az iparban dolgo­zik. Varsóban mintegy 400 iskola, több mint 70 könyvtár, 16 főiskola, 60 kutatóintézet, több mint 30 színház és mozi, klub stb. műkö­dik. A német dolgozók akció egységéért Ezt a dokumentumot a Finnor­szág és a Szovjetunió együttműkö­désének megszilárdítására irányuló és a béke megszilárdítását szolgá­ló törekvés pompás eredményének kell tartani. Kitűnik belőle, hogy ez két ország kormányának a müve. Ami Finnországot illeti, ez a do­kumentum a munkások és orszá­gunk többi dolgozó rétegeinek köve­telménye, amely a Finnország és a Szovjetunió közötti együttműködés fejlesztésére irányul, ami teljesen megfelel a munkás- és parasztla­kosság óhajának. Finnország Kommunista Pártja úgy véli, hogy ezt a kölcsönös meg­értést, amelyet a békeharcban ér­tek el, tovább kell szilárdítani és a demokratikus erők szoros együtt­működésére kell törekedni. Ebben a szellemben felhívjuk az összes dolgozókat és hazafiakat, hogy továbbra is tevékenyen segít­sék megszilárdítani a Finnország és a Szovjetunió közötti kölcsönös megértést, vigyék keresztül a nem­zetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló akaratukat úgy, hogy orszá­gunkban megtörjék a béke ellensé­geinek ellenállását. Az ADN sajtóiroda közzétette Németország Szocialista Egység­pártja KB politikai irodája tagjá­nak, a Német Demokratikus Köz­társaság kormányelnökének, Ottó Grotewohlnak levelét, amelyet .01­lenhauerhez, Nyugat-Németor.'Vig Szociáldemokrata Pártja elniÄÄiez intézett a Szociáldemokrata Párt közelgő kongresszusa alkalmából. Ottó Grotewohl jellemzi a jelen­legi politikai helyzetet Németor­szágban és rámutat a rrémet dolgo­zók akcióegységének szükséges­ségére. Hangsúlyozza, hogy most nincs ok arra, hogy elutasítsák egész Németország munkásosztá­lyának közös akcióit. Csak abban az esetben, — írja a levél — ha a munkásosztály eléri az akcióegységet, csak akkor lesz ereje, hogy elhárítsa a borzalmas szenvedést és mentesítse népünket a nemzeti katasztrófától. A levél hangsúlyozza, hogy a német munkásosztály megoldhatja és képes megoldani az előtte álló feladatokat. A Német Demokratikus Köztársaság fennállása egész Né­metország munkásosztályának szi­lárd alapul szolgál igazságos harcá­ban. — Mint a Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöke azt mondhatom önöknek és az NSZE kongresszusa valamennyi küldötté­nek, — jelenti ki Ottó Grotewohl — hogy a Német Demokraťkus Köz­társaság kormánya teljesen kihasz­nálja és ki fogja használni szuvere­nitását arra, hogy elérje Németor­szág békés egyesítését és hogy minden lehetőséget felhasználjon az egyezmény elérésére irányuló tárgyalásokra... Készek vagyunk át Szociáldemo­krata Párt és a többi demokratikus pártok képviselőivel kidolgozni olyan választási törvényt, amely biztosítja a valóban szabad és de­mokratikus nemzetgyűlési válasz­tások előfeltételeit. Max Reimann rádióbeszéde Az ADN sajtóiroda közölte Max Reimannak, Németország Kommu­nista Pártja elnökének rádióbeszé­dét. Max Reimann beszédében kifeje­zésre juttatta Németország Kom­munista Pártjának és a német nép összes békés erőinek állásfoglalását Heussnak ismét Nyugat-Németor­szág elnökévé való választásával kapcsolatban. Az NKP elnöke elsősorban rá­mutatott arra, hogy a szövetségi gyűlés ülését mennyire nem demo­kratikus módon folytatták le. En­nek bizonyítékául többek között rá­mutatott arra a tényre, hogy neki, mint a kommunista párt képviselő­jének, nem adtak lehetőséget, hogy teljesen megvilágítsa Heuss elnök személyét, múltbeli és jelenlegi te­vékenységét. Max Reimann kijelentette: „Az ilyen, nem demokratikus módszerek azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák leleplezését annak, hogy Nyugat-Németország­ban nem a nép és a képviselők többsége dönt, hanem a monopolis­ták, a nehézipari mágnások, banká­rok, és amerikai tőkések, akiknek jelöltje volt és marad Heuss." Heuss politikai tevékenységével kapcsolatban Max Reimann meg­jegyezte, hogy a nyugatnémet elnök ugyanazt a politikai irányt követi, mint Adenauer. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a bonni és párizsi militarista szerződések alá­írásával, amelyek „akadályozzák Németország demokratikus úton való újraegyesítését és alapul szol­gálnak a militarizmus újjáéleszté­sére Nyugat-Németországban" He­uss megsértette az alkotmányt.­Max Reimann továbbá rámuta­tott, hogy a bonni és párizsi szerző­dések befolyására, amelyeket Heuss aláírt, Nyugat-Németország rendőr­állammá változott, amelyben meg­sértik az alkotmányt és a demokra­tikus békeszerető erőket törvény­telennek minősítik. Max Reimann továbbá hangsúlyozta, hogy Heuss újramegválasztása a dolgozó töme­gek számára még nagyobb kizsák­mányolást és az életkörülmények további rosszabbodását fogja jelen­teni. Végezetül az NKP elnöke kijelen­tette: „A nyugatnémet lakosság a jelen­legi politika megváltoztatását köve­teli, ami hozzájárulna a feszültség enyhítéséhez, a németek közötti megegyezés eléréséhez és Német­ország újraegyesítéséhez. A nyugat­német lakosság ellenzi a bonni és párizsi katonai szerződést, béke­szerződést akar ÄÉmetországgal és a megszálló csapatok visszavonását követeli, hogy így Németországban biztosítva legyen a valóban szabad és demokratikus választások lehe­tősége.

Next

/
Thumbnails
Contents