Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-03 / 161. szám, szombat

A mai számban: A CsKP X. kongresszusa határo­zatai teljesítésének biztosítása Szlovákiában (1—6. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 3. szombat 30 fillér VII. évfolyam, 161. szám. Világ proletárjai egyesüljetek! A CsKP X. kongresszusa határozatai teljesítésének biztosítása Szlovákiában Karol Bacílek elvtárs beszámolója Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1954, július 2-án tartott teljes ülésén Tisztelt elvtársak! Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága pártunk, Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja X. kongresszusa után ma első alkalommal ül össze. Mai tárgya­lásunknak az a feladata, hogy a kongresz­szuson hozott nagyjelentőségű határozatok teljesítése szellemében és keretében a kon­gressauaon kitűzött feladatokat konkréten alkalmazzuk Szlovákia viszonyaira és a pártszervezetek, a szlovákiai nemzeti szer­vek útján kezdeményezzen biztosítsuk tel­jesítésüket. A kerületi és járási pártbizottságok, va­lamint az alapszervezetek túlnyomó több­sége már megtárgyalta a kongresszus hatá­rozatait. Már megtartották az üzemi és a nyilvános gyűléseket, amelyeken a dolgozók széles tömegeinek megmagyarázták a kon­gresszus jelentőségét. A kerületi és járási pártbizottságok tár­gyalása tájékoztató jellegű volt. Al előadó elvtársak tüzetesen tájékoztatták a kerületi és járási pártvezetőségek tagjait a kongresz­szus lefolyásáról és határozatairól. Az el­hangzott beszámolókkal kapcsolatban meg­indult vita értékes volt, a felszólalók túl­nyomó többsége helyesen értelmezte a ha­tározatok tartalmát és jelentőségét és munkahelyéről, vagy a szövetkezetéből vett konkrét példákkal rámutatott arra, mit je­lentenek a határozatok gyakorlati munká­jukban. A kongresszus utáni kampány első része, amely a gyors tájékoztatásra és a kon­gresszusi határozatok megvitatására irá­nyult, tehát teljesítette feladatát. Voltak azonban egyedülálló esetek, ame­lyek felhívták figyelmünket arra: annak ér­dekében, hogy a kongresszusi határozatok tartalma és szelleme áthassa minden egyes párttag agyát és szívét, hogy a kongresszus határozatait szem előtt tartsák munkájuk­ban, fontos, hogy ismét nagyon gondosan áttanulmányozzák a határozatokat és a ma­gukévá tegyék tartalmukat. A pártszervek, a megbízotti hivatalok és állami hivatalok szempontjából a kongresz­szusi határozatokat úgy kell részletesen ki­dolgozni, hogy a párt egész tevékenységé­nek alapjává és minden egyes kommunista tevékenységének alapjává legyenek a párt­vagy a közéleti munka bármely szakaszán. Ne feledkezzünk meg arról a lenini tanítás­ról, hogy a párthatározatok akkor válnak a párt irányvonalává, ha teljesítésüket szer­vezésileg és káderbelileg biztosítjuk. Az üzemi és nyilvános gyűléseken megtárgya­lásukkor eddig szokatlanul nagy lelkesedés­sel fogadták a határozatokat. Már a kongresszus előkészítése során a pártszervezetek aktivitásának fokozása és munkájának megjavítása következtében széleskörű szocialista munkaverseny fejlő­dött ki, amelyben tizezerszámra vettek részt a dolgozók. A CsKP X. kongresszusának tiszteletére megközelitőleg 104 ezer egyéni, 46.500 kollektív és 2530 üzemi kötelezett­ségvállalást tettek, összesen 456,580.000 ko­rona értékben. A dolgozók vállalásai vilá­gosan bizonyítják szeretetüket és odaadásu­kat Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt és azt az elszántságukat, hogy tovább haladnak a X. kongresszus kitűzte úton. E vállalások túlnyomó része helyesen a terv­bevett feladatok teljesítésére és túlteljesí­tésére, az önköltségek csökkentésére, a gyártmányok minőségének megjavítására és a normánfelüli készletek felszámolására irá­nyul. A bányaberendezést gyártó gépipari üzemekben a vállalások célja a szállítási határidők megrövidítése, a szénbányákban a fejtés és feltárás fokozása, az energetikai i iparban a villanyenergia termelésének nö­velése és a tüzelőanyag megtakarítása. Már május l-ig összesen 23.750 egyéni, 8608 kol­lektív és 170 üzemi vállalást teljasítettek 155 millió 23 ezer korona értékben. A mezőgazdaságban az egyes gépállomá­sok között munkaverseny indult a mező­gazdasági gépek javításának gondos és ide­jében való elvégzésére, a föld lelkiismere­tes megművelésére, valamint aa egyes bri­gádok és traktorosok teljesítményének fo­kozására. Az egységes földművesazövetke­zetekben és az állami gazdaságokban a mun­kaverseny célja az állami beadás teljesítése, a szerződéses szállítások fokozása, az agro­technikai határidők betartása és az új, ha­ladó munkamódszerek bevezetése. Népünk nagy figyelemmel kísérte a kon­gresszus lefolyását, tudva, hogy a CsKP kongresszusa népi demokratikus köztársa­ságunk életében szerfölött nagyjelentőségű hatású esemény. Sok pártszervezet a kon­gresszus tiszteletére taggyűléseket tartott, •melyeken megvitatták a kongresszusi be­számolókat és biztosították azt is, hogy e beszámolókat az üzemekben, EFSz-ekben, hivatalokban és iskolákban megtartandó röpgyűléseken is megtárgyalják. A falvakon a X. pártkongresszus tiszteletére vasárnap, június 13-án nemzeti műszakot szerveztek, a tavaszi munkák második szakaszának el­végzésére. így például a nyitrai kerület tizen­négy járásában a nemzeti műszak napján az EFSz-ek és állami gazdaságok földjein 21.870 üzemi és falusi dolgozó jelent meg, akik összesen 116 ezer munkaórát dolgoz­tak le. Rendkívüli sikereket értek el elvtár­saink a nyitrai kerület falvaiban. így például a párkányi járásiban a búcsi EF6z tagjai a kongresszusi beszámolók megvita­tása során megfogadták, hogy az év végéig terven felül 800 kilogramm sertéshúst ad­hak be, az ógyallai járásban a marcellházai EFSz a kongresszus napjaiban 3000 kilo­gramm sertéshúst és 4000 kilogramm mar­hahúst adott be. A vezekényi EFSz tagjai megfogadták, hogy terven felül 12.000 ko­rona értékű különféle mezőgazdasági ter­méket adnak be. A danovai EFSz 46.000 li­ter tejet, 8400 kilogramm sertéshúst ad be terven felül és 240 mázsával töbti silóta­karmányt készít. A kongresszus előtti és kongresszus utá­ni kampány lefolyásából arra következtet­hetünk, hogy a kommunista párt megszi­lárdítja kapcsolatát a tömegekkel, hogy egész népünk a kommunista pártban bol­dogságának megteremtőjét látja, aki vezeti útján a jobb jövőbe. A nép tömegeiben fellángolt lelkesedést nem hagyhatjuk ki­aludni. Nem szabad megengednünk, hogy a nép széles tömegei csalatkozzanak a párt politikájába vetett bizalmukban. Tel. jesítenünk kell tehát a feladatokat, amelye­ket a kongresszus tűzött elénk. A kongresszusi határozatok teljesítésének biztosítéka az, hogy a párt és szervei helye­sen vezetik és irányítják majd a párt és a szlovák nemzeti szervek tevékenységét. Azt, hogy ezt hogyan tegyük, éppen legfőbb szervünk — a CsKP X. kongresszusa álla­pította meg. Szocializmus felé vezető utunk sikerei Novotný elvtárs a CsKP X. kongresszusán megtartott beszámolójában értékelte a párt tevékenységét a IX. kongresszus óta eltelt időben, elemezte a jelenlegi belpolitikai és nemzetközi helyzetet, a békeharc során elért eredményeinket és kitűzte a párt fő felada­tait a jelenlegi időszakban. A CsKP IX. kongresszusa óta eltelt öt év nagy erőfeszítések és harcok időszaka volt népi demokratikus államrendünk to­vábbi megszilárdításáért, a szocializmus szi­lárd alapjainak megteremtéséért hazánkban. Ezt az időszakot ugyanakkor az a szorgos törekvésünk jellemezte, hogy biztosítsuk pártunk szerveinek és szervezeteinek to­vábbi ideológiai fejlődését és általában munkájuk megjavítását. A pártot és az állami apparátust is meg­tisztítottuk az áruló elemektől, akiket a Slánský-banda és a szlovák burzsoá-nacio­nalisták ellen lefolytatott perekben leplez­tünk le. Szüntelenül javul és a demokratikus "nem­zeti bizottsági választások megvalósításával egyre szorosabbá válik kapcsolatunk a nép­pel. Rajtunk áll, hogy továbbra is javítsuk ennek az apparátusnak a munkáját és ezért az állami szervekben dolgozó kommunisták kivétel nélkül tartsák szem előtt a lenini tételt, hogy az államnak és az állam appa­rátusának szüntelen kapcsolatban kell len­nie a néppel, kifejezésre kell juttatnia a nép érdekeit és akaratát. Legfőbb célja, hogy szolgálja a szocializmus építésének ügyét, elősegítse a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szüntelen fejlesz­tését. Az államot és apparátusát úgy kell építeni, hogy állandóan szilárdíthassa a szocializmus felé fejlődő népi demokratikus rendszerünket, védelmezhesse a nép jogait és érdekeit a belső és külső ellenségek minden támadásával szemben. Ugyanakkor különösen hangsúlyozni kell az állam sze­repét azoknak a gazdasági szervezési és kulturális nevelői feladatoknak a teljesíté­sében, amelyek biztosítják szocialista gaz­daságunk tervszerű fejlődését és a köztár­saságunkban élő valamennyi nemzetiség egységes szocialista nevelését. Szüntelenül küzdenünk kell a bürokra­tizmus minden káros jelensége ellen. El kell érnünk azt, hogy az állami appará­tus dalgozói necsak irányelvek, körözve ­nyek, utasítások összeállításával és leve­lezéssel foglalkozzanak, hanem elsősorban közvetlenül, konkréten személyesen irányít, sák a munkát. El kell érnünk azt, hogy a kebelbeli értekezleteket : a lehető legrövi­debb időre korlátozzák, hogy elég idő jus­son az üzemek és falvak meglátogatására. Az állami hivatalok, vagy nemzeti bizott­ságok minden dolgozója lássa pontosan, mit akar tőle a párt és a kormány, értse meg munkájának politikai értelmét, szakmailag és politikailag egyaránt lássa tisztán felada­tait, dolgozzék halogatás nélkül, kezdemé­nyezően és oselekvőkészen, arra a célra tö­rekedve, amelyet munkájával el kell érnie. Rendszerünknek felmérhetetlen gazdasá­gi és politikai károkat okoz, ha az állami apparátus dolgozója bürokratikusán nézi a rábízott feladatokat. Igen gyakoriak a za­varok a tervezésben, a munka megszerve­zésében és a közellátásban és minden párt­tag kötelessége, hogy fáradhatatlanul küzd­jön e zavarok ellen. Novotný elvtárs és široký elvtárs beszá­molójában részletesen felsorolta gazdasági téren elért sikereinket. A párt és a Nemzeti Arcvonal kormánya vezetésével megterem­tettük a szocializmus alapjait. Felépítettük hatalmas gépiparunkat, gyarapítottuk a szénbányászatot, az ércfe.ítést és a villa­mosenergia termelését, úgyhogy Csehszlová­kia nemzetközi szempontból is fontos gaz­dasági tényezővé válik Mindezeket az eredményeket csak azért érhettük el, mert hazánk a demokrácia és a szocializmus táborába tartozik, amelyet a Szovjetunió vezet. Különösen fontos szá­munkra a Szovjetunió testvéri együttmű­ködése és önzetlen támogatása. Szoros együttműködésünk a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal nemcsak gyártmányaink számára gondoskodott biz­tos piacról, hanem biztosította számunkra a szükséges behozatali forrásokat is. Főkép hatalmas gépipart építettünk fel, számos üzemet állítottunk helyre és korszerűsítet­tünk, új munkás, és műszaki kádereink nőttek fel, úgyhogy ma a műszakilag leg­tökéletesebb gépeket is előállíthatjuk és iparunk termelése eléri, sőt sokban felül­múlja a világ legfejlettebb kapitalista álla­mainak termelését is. Jelentős sikereket értünk el a vegyiipar­ban is és építőiparunk színvonala 1953-ban 130 százalékkal volt magasabb, mint 1948­ban. Az ötéves terv folyamán gyarapodott a termelés a könnyűipar valamennyi ágazatá­ban is, ugyanakkor a könnyű, és élelmi­szeriparnak sikerült lényegesen megjaví­tania a különböző áruk minőségét és válasz­tékát is. Országos méretben fontos eredmé­nyeket értünk el a mezőgazdaságban is, me­zőgazdasági termelésünk jellege átalakul, csakúgy, amint a szocializmus építésével megváltozik lakosságunk összetétele is. Az egyénileg gazdálkodó kisparaszt be­lépve az EFSz-be, a felaprózott, elmaradt és szétforgácsolt kistermelésről áttér a szo­cialista nagytermelésre, amelyet az egyesí­tett, nagy szövetkezeti földeken végzett munka magasabb termelékenysége és a fo­kozott gépesítés jellemez. Az emberi kéz munkájának helyét a gépek munkája fog­lalja el, egyre nagyobb mértékben nyernek alkalmazást a különböző műtrágyák és vál­tozik a dolgozók viszonya a közös gazdál­kodáshoz is. Országos méretben a községek 47 százalé­kában alakult egységes földművesszövetke­zet, amelyek az egész mezőgazdasági termő­terület 33 százalékát művelik meg,'az állami gazdaságokat is beszámítva tehát a termő­területnek összesen 43 százaléka van a szo­cialista szektor kezében. Ma már az állam szükségleteit szolgáló beadások nagyobb ré­sze a szocialista szektorból ered. A szocia­lista falu építésében fontos szerepet játszik a 256 gép. és traktorállomás, amelyek meg­változtatják a parasztok gondolkozását és közelebb hozzák őket hozzánk. Ma nincsenek munkanélküliek és nincse­nek koldusok. A kapitalizmus idején az eladósodás, a nagy adóterhek, a soktagú család csődbevitték a kis- és középparasz­tok gazdaságait, egyre nagyobb nyomorba döntötték őket és végül a banktőke dobra­verette, elsajátította földjüket és ingóságai­kat. A parasztok és gyermekeik a munka­nélküliek számát szaporították, mig vérük­ből és verítékükből gyarapodtak a kulák­gazdaságok és a nagybirtokok. A gépek kizárólag a kapitalistákat szolgálták és csak fokozták a kis- és középparasztok függősé­gét a kulákelemektől. Tőlünk, kommunistáktól függ, hogy jó politikai munkával, a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdításával a parasztságot nemcsak a szövetkezetekben, hanem az egyéni gazdaságokban is a termelés fokozá­sára vezessük és megértessük vele a közös gazdálkodás előnyeit.

Next

/
Thumbnails
Contents