Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-20 / 175. szám, kedd

Í954 július 20 UJSZÖ Az Indokínáról szóló genfi értekezlet tárgyalásai Á külügyminiszterek genfi ér­tekezlete vasárnap, július 18-án zári ülésen tovább folytatta az indokí­nai béke helyreállításának megtár­gyalását. • Szombaton, július 17-én V. M. Molotov és A. Eden második nem hivatalos megbeszélésüket tartották Mendes-France-szal, a francia kül­döttség vezetőjével a genfi értekez­let munkájáról. • A szovjet küldöttség székhelyén V. M. Molotov, a szovjet küldött­ség vezetője hosszabb megbeszélést tartott Csau En-lajjal, a kínai kül­döttség vezetőjével és Fam Van Donggal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezető­jével. Az ülés folyamán a három küldöttség vezetői a genfi értekez­let munkáját érintő számos fon­tos kérdést tárgyaltak meg. A meg­beszéléseken részt vettek a három küldöttség tagjai, valamint tanács­adói és szakértői. • Csou En-laj külügyminiszter, a genfi értekezleten részt vevő kínai l küldöttség vezetőj-e július 17-én délelőtt fogadta Tep Phan-t, a kam­bodzsai küldöttség vezetőjét. Azu­tá i Csou En-laj meglátogatta A. Edent a brit küldöttség vezetőjét és a délutáni órákban meglátogatta P. Mendes-France-t, a francia küldött­ség vezetőjét. • Phouy Sananikone, a laoszi ki­rályság külügyminisztere július 18­án délelőtt meglátogatta Csou En­lajt, a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnökét _ ér külügyminiszterét. Megbeszélé­í sük több mint egy órán át tartott. A genfi értekezlet vasárnapi ülése Vasárnap, július 18-án V. M. Mo­lotovnak, a Szovjetunió külügymi­niszterének elnöklete alatt a genfi értekezlet zárt ülésen folytatta az indokínai béke helyreállításának megtárgyalását. Az ülésen beszédet mondott V. M. Molotov, a szovjet küldöttség veze­tője. Beszédében foglalkozott a jú­nius 19-e óta eltelt időszakkal, amikor az értekezleten utoljára vet­tek részt a külügyminiszterek. Jól értesült forrásokból származó hirek szerint Molotov kijelentette, hogy az elmúlt időszakban nem cse­kély eredményeket értek el. Ezzel egyidejűleg azonban rámutatott ar­ra, hogy még nem tettek meg min­dent, és hogy még hátramarad né­hány súlyos kérdés megoldása. V. M. Molotov hangsúlyozta, hogy a legösszetettebb kérdésben — az indokínai béke helyreállításának kérdésében — kialakultak a megöl. dá s előfeltételei. Az utóbbi időben lefolyt megbeszélések megteremtet­ték azt az alapot, amely lehetővé teszi az érdekelt feleknek, hogy megegyezést érjenek el a vietnami béke helyreállításának kérdésében. V. M. Molotov kijelentette, hiszi, hogy az értekezlet összes részvevői ennek megfelelő jelentőséget fog. nak tulajdonítani. Molotov beszédében továbbra ki­emelte annak fontosságát, hogy megfelelő megegyezést érjenek el a laoszi és kambodzsai béke helyreál­lításának kérdésében. Ebben a kér­désben nézete szerint eddig nem tet­tek meg mindent. „Ugyanis nincs ok azt hinni, hogy az érdekelt felek nem tartanak a megegyezéshez vezető úton) Mind­ez arról tanúskodik — mondotta V. M. Molotov — hogy a küldött­ségek tagjai közötti találkozó és a gyakori megbeszélések, amelyek az utóbbi időben lefolytak, hasznosak voltak." V. M. Molotov annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy ezek az összejövetelek és megbeszé­lések lehetővé tették és továbbra is lehetővé fogják tenni az elkövetke­ző kérdések konkrét megoldását. A konferencia elé javaslatokat terjesztettek a háborús akciók meg­szüntetésére Vietnamban és Laosz, ban. Molotov megállapította, hogy az értekezletnek két különböző ja­vaslatot nyújtottak be e kérdéssel kapcsolatban. Ezután hangsúlyozta, hogy az érdekelt feleknek jó akara­tot kell nyilvánítaniuk, hogy meg. egyező álláspontot érjenek el azok­ban a pontokban, amelyekben mind­eddig nem értek el megfelelő meg­egyezést. Az értekezlet elé benyújtották a genfi értekezlet nyilatkozatára tett két javaslatot is, amelyek főleg po­litikai kérdésekkel foglalkoznak. Számolni lehet azzal is, hogy meg. felelő javaslatokat terjesztenek elő Laoszt és Kambodzsát illetőleg is. Az indokinai háborús akció meg­szüntetéséről szóló egyezmény nem­zetközi ellenőrzésének kéidésével kapcsolatban V. M. Molotov kijelen­tette, hogy a konferencia elé két ja­vaslatot nyújtottak be és kifejezte azt a nézetét, hogy a megegyezés nem fog hosszú időt követelni. Végezetül V. M. Molotov remé­nyét fejezte ki, hogy ez az ülés hoz­zájárul a szóbanforgó kérdések megvilágításához és sikeres meg. oldásához. Az ülés részvevői nagy figyelem­mel hallgatták a genfi értekezlet legutóbbi fejleményeinek áttekinté­sét V. M. Molotov előadásában. A jelentések szerint a baodaji küldött kijelentette, hogy kormá­nyának újabb utasításai alapján küldöttsége a plenáris ülésen óhajt­ja előadni a benyújtott egyezményi javaslatokkal kapcsolatos álláspont­ját. Bedell-Smith amerikai küldött be­szédében kifejezésre juttatta az Egyesült Államok küldöttségének állásfoglalását és többek között ki­jelentette, hogy ha a genfi értekez. leten nem érnek el az USA számá­ra elfogadható egyezményeket, az Egyesült Államok egyoldalú nyilat­kozatot tesz, hogy nem alkalmaz eröszakot és nem fog erőszak alkal­mazásával fenyegetőzni ezen egyez­mények ellen. Kereskedelmi egyezmény a Szovjetunió és Finnország között Mendes-France rádióbeszéde Mendes-Franoe francia 'minisz­terelnök és külügyminiszter szom­baton beszédet mondott Genfből a francia rádión keresztül. A miniszterelnök a francia nép­hez intézett szavaiban hangsúlyoz­ta: ..Kezdettől fogva meggyőződésem volt, semmi ok nincs arra, hogy ne egyezzünk meg gyorsan ellenfe­leinkkel. Ma sok tárgyalás, sok ülés után ez a meggyőződésem szi­lárdabb, mint valaha. Abból, ami most bennünket elválaszt, semmi sem homályos, semmi sem áthidal­hatatlan.*' Utalva a július 20-i határidőre, amelyet a francia miniszterelnök maga elé tűzött, Mendes-France a következőket mondotta: „Ha három napon belül sikert érünk el, alaposan meg kell ismer­ni és őrizni egyenként azokat az erőket, amelyek hozzájárultak a sikerhez, és ezeket újból fel kell használni a béke megerősítéséhez és szélesebbkörűvé tételéhez." A miniszterelnök még hozzáfűzte: „Ha ellenben három napon belül nem tudjuk elérni célunkat, önök már tudják, hogy milyen nagy felelős­séggel kell szembenézni. Jól tu­dom, hogy ezt a felelősséget nem ismernék el — és ez indokolt — csak akkor, ha világosan megér­tik az okokat, amelyek arra kény­szerítenek bennünket, hogy újabb áldozatokat kérjünk az országtól." Mendes-France ezután a gyors megegyezés útjában álló akadály­ként említette meg a „bénító bi­zalmatlanságot." „Én eljutottam cda, — jelentette ki Mendes-France — hogy remélem a genfi értekezlet sikerét, nem csupán az indokinai béke helyreállítása érdekében, ha­nem azért is, — és talán mindenek­lelett azért — mert ez a bizalmat­lanság nyomasztó, a jövő szem­pontjából fenyegető falának első áttörését jelentené.'-' A francia miniszterelnök rádió­beszédét így fejezte be: „A fenn­álló akadályok ellenéré, egész szí­vemből, minden erőmből, teljes akaratommal remélem, hogy há­rom napon belül a bizalmatlanság végül is gyengébb lesz. mint a bé­ke.'-' , A francia nép küldöttei Genfben A francia nép képviselőinek ál­landóan nagyszámú csoportjai ér­keznek Genfbe, hogy itt tolmá­csolják a genfi értekezleten rész­vevő küldöttségeknek, az egysze­rű francia emberek gondolkozását és nézetét az indokínai kérdésről. A Metropol-szállodát, ahol a szovjet küldöttség székel, július 12-e óta több mint 470 küldöttség látogatta meg, amelyeknek több mint 2600 tagja volt. Mindnyájan az indokínai háború lehető leggyor. sabb befejezése mellett foglaltak állást és hálájukat fejezték ki a szovjet küldöttségnek a béke el­érésére irányuló törekvéseiért. Érdekes volt főleg a francia nép képviselőinek találkozása a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségével. Jóllehet, a francia reakdiós sajtó az indokínai nem­zetek ellen folyó háború egész nyolc évi tartama alatt igyekezett a francia népet a vietnami nép el­len uszítani, ezek az összejövete­lek világos bizonyítékát adják a francia nép igazi gondolkodásá­nak, amely forrón óhajtja a békés és baráti kapcsolatok felvételét In. dokína nemzeteivel. Ezekről az ér­zésekről beszélt például Voalira kapitány, a vietnami Dong He­erőditmény helyőrségének volt pa­rancsnokhelyettese, akit a vietnami néphadsereg csapatai foglyul ej­tettek és később szabadon bocsá­tottak. „Eljöttem önökhöz, hogy megmondjam, minden erőfeszítést megteszek a béke elérése érdeké­ben" — mondotta e tiszt. A francia nép küldöttei között, akik meglátogatják a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képvise 4 lőit, számos apa, anya, férj és fiú van, azon franciák hozzátartozói. Thorez elvtárs és családja a Szovjetunióba utazott Maurice Thorez feleségével Je- i gyermekével Párizsból a Szovjet­anette Vermeerschsel és három I unióba utazott, akik kényszerítve vannak részt ven­ni az Indokína népei ellen folyó há­borúban. Sokan vannak közöttük olyanok is, akik gyászt viselnek a messze országban elesett roko­naikért. Azonban egyik sem teszi közülük e tragédiáért a vietnami népet fe­lelőssé. Beszélnek gyászukról és mély felháborodással hangsúlyoz­zák, hogy gyászuk annál nagyobb, mert hozzátartozóik olyan háború­ban estek el, amelyeket a francia néptől teljesen idegen ügyért foly­tatnak. Közösek az ellenségeink — mondják — azok, akik kirobban­tották ezt a szennyes háborút és nem akarnak neki véget vetni. Megható volt az algíri dokkmun­kások csoportjának látogatása, akik Genfbe jöttek elmondani vietnami testvéreiknek, hogyan harcolnak a háború ellen és az In­dokinába való fegyverszállítások el­len. „Inkább éhen halunk, mint­sem, hogy fegyvereket rakjunk az Indokinába induló hajókra — mon­dotta az egyik algíri munkás. A Szovjetunió és a Finnország között folytatott tárgyalások alap­ján 1954. július 17-én Moszkvában egyezményt írtak alá a két ország közötti áruszállításokról az 1956— 1960-as évekbe. Az egyezményt a Szovjetunió nevében Sz. A. Borisz, a külkeres­kedelmi miniszter első helyettese és Finnország nevében U. Kekko­nen, finn külügyminiszter írták alá. Az egyezmény aláírásánál jelen voltak: a Szovjetunió részéről A. I. Mikojan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese, V. A. Zorin, M. R. Kuzmin, I. F. Sze­micsasztnov, V. M. Ktasnyikov, a Szovjetunió miniszterhelyettesei, N. I. Csekliri, a Szovjetunió külke­reskedelmi minisztériuma mellett működő nyugati országokkal való kereskedelem ügyeit intéző hivatal vezetője, V. Z. Lebedev, a Szov­jetunió finnországi követe, A. T. Szoszunov, a Szovjetunió finnor­szági kereskedelmi képviselője, valamint a külkereskedelmi mi­nisztérium és külügyminisztérium más vezető dolgozói. Finnország részéről 'jelen volt G. Palmruth miniszter, a finn kormányküldöttség vezetőjének helyettese, V. Leskinen, finn bel­ügyminiszter, R. Énekeli, Finnor­szág szovjetunióbeli ügyvivője, T. Kekkonen, a moszkvai finn nagy-« követség attaséja és mások. Az egyezmény megállapítja, hogy a Szovjetunió behozatala Finnor­szágból az 1956—1960-as években éppen úgy, mint előzőleg — a ha­jó-, gép- és kábelipari készítmé­nyekből, valamint a fémfeldolgozó ipar egyéb ágazatainak készítmé­nyeiből, összerakható házakból, csiszolt fából, cellulózéból, papírból, kartonból és papírkészítményekből fog állani. _ _ A Szovjetunió kivitelében fő­ként gabonaféléket, cukrot, takar­mányféléket, műtrágyát, folyékony és szilárd tüzelőanyagokat, féme­ket, hengerelt készítményeket, gyapotot, vegyszereket és szőrme­féléket fog szállítani. A Szovjetunió ezenkívül Finn­országnak ipari berendezéseket és autókat, valamint gömbfát és csi­szolt fát fog szállítani. A Szovjetunió, Franciaország és Anglia jogi szakértői együttes ülésén megkezdték az Indokínára vonatkozó egyezmények szövegének kidolgozását . A svájci sajtó közlése szerint Molotov, Mendes-France és Eden pénteki megbeszélései során kicse­rélték azokat az egyezményterve­zeteket, amelyeket a szovjet, a francia és az angol küldöttség az indokínai fegyverszünet megköté­sére dolgozott ki. A szovjet tervezet kidolgozásá­ban a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Kínai Népköztársa­ság képviselői is részt vettek. Mint hiteltérdemlő helyről kö­zölték, Genfben szombaton délután együttes megbeszélésre ültek ösz­sze a Szovjetunió, Franciaország és Anglia jogi szakértői, hogy a három küldöttség által beterjesz­tett tervezetek alapján megkezdjék az Indokínára vonatkozó egyezmé­nyek szövegének kidolgozását. Természetes, hogy csupán nyers alapszövegről van szó, amelyet a külügyminiszterek az utolsó pilla­natban, megállapításuknak meg­felelően átalakíthatnak. A szakértők a következő doku­mentumok szövegét készítik elő; 1. A genfi értekezlet indokínai vitájának munkájáról szóló általá­nos közlemény, amelyet a kilenc küldöttség vezetői írnak alá; 2. külön-külön fegyverszünet; egyezmény Vietnam, Laosz, Kam­bodzsa részére; (ezeket az egyez­ményeket, amelyek területi kér­déseket is szabályoznak, a szem­benálló haderők képviselői írják alá); 3. politikai egyezmény, amely elsősorban a három indokínai ál­lamban végrehajtandó választások időpontjára és módozataira vonat­kozik; V. 4. az értekezleten részvevő alla­mok nyilatkozatai a megállapodá­sok végrehajtásának szavatolásá­ról; 5. megállapodás a fegyverszünet ellenőrzéséről. Olaszország Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes üíése } Beszéde végén a pártpropaganda Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága teljes ülést tartott. Az első napirendi pont Giorgio Amendola beszámolója volt „A kommunisták harca az olasz p9li­tika új irányvonaláért a helyi párt­értekezletek eredményeinek je­gyében" címmel. , A beszámolóval kapcsolatos vi­tában számos felszólaló hozzászó­lása hangzott el, közöttük felszó­lalt Pietro Secchia, a Kommunista Párt főtitkárhelyettese és Di Vit­torio, a CGIL, az olasz általános szakszervezeti szövetség főtitkára. Secchia rámutatott a kommunis­ták feladataira, amelyek Togliat­tinak, a katolikus és kommunista világ közötti megegyezésre tett fel. hívásából következnek. Hangsúlyozta, hogy a Kommu­nista Pártnak harcolnia kell a kormányhivatalok önkénye és tör­vényellenes eljárása ellen a polgá­rok demokratikus szabadságjogai­nak védelméért. kérdéseiről beszélt. Di Vittorio beszédében az olasz általános szakszervezeti szövetség harcával foglalkozott az iparosok szövetsége és az egységbontó szak­szervezetek közötti csaló megegye­zés ellen. Jelenleg a bérek lényeges eme­léséért és a dolgozók jogainak el­ismeréséért harcolunk, hogy olyan képviselőink legyenek a szakszer­vezeti tanácsokban, akik a dolgo­zók bizalmát élvezik, nem pedig olyanok, akik csupán a munkaadók bizalmát élvezik — mondotta Di Vittorio. Di Vittorio hangsúlyozta, hogy a dolgozók teljesen tudatosítják a CGIL által vezetett harc igazsá­gosságát. Jelenleg a csaló meg­egyezés elleni -sztrájkokban sokkal több dolgozó vesz részt, mint né­hány hónappal ezelőtt. Felgyújtották az USA kairói nagykövetségének könyvtárát Az AFP közlése szerint ismeret­len egyének felgyújtották az Egye­sült Államok kairói nagykövetsé­gének könyvtárát és az alexandriai amerikai propagandahivatal helyi­ségeit. Bár a tüzet megfékezték, a könyveket és ingóságokat jelentős kár érte. Svéd hadihajók baráti látogatása Leningrádban Leningrád kikötőjébe svéd hadi- I hajóraj érkezett baráti látogatásra Július 16-án a Néva partján a he­lyi lakosság nagy csoportokban te­kintette meg a svéd hadihajókat. A leningrádiak barátságosan fo­gadták a svéd haditengerészeti flot­ta partraszállt matrózait és tisztjeit, elbeszélgettek velük és emléktár­gyakat cseréltek. 1

Next

/
Thumbnails
Contents