Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-14 / 144. szám, hétfő
1954. iúnius 14. UISZÚ 3 Csehszlovákia Kommunista Pártja X, kongresszusa V Viliam Široký elvtárs beszámolója a CsKP X. kongresszusának Elvárjuk, hogy a többi minisztérium, amelyeknek a megfelelő szakembereket rendelkezésre kell bocsátaniok, minden szempontból a mezőgazdaság kezére jár majd. A mezőgazdasági termelés további fejlődésében döntő szerepe jut a gép- és traktorállomásoknak. A gépállomások fontos eszköz a munkásosztály kezében, amely segíti a parasztságot, hogy áttérjen a mezőgazdasági termelés fejlettebb, szocialista formáira és gyarapítsa műszaki színvonalát. Alapvető feladatuk minden szempontból biztosítani valamennyi termény hozamát az EFSz-ekben és az egyéni parasztgazdaságokban. Gép- és traktorállomásaink alapvető fogyatékossága, hogy még mindig nem rendelkeznek a szükséges gépi felszerelésekkel, elsősorban munkagépekkel és az állattenyésztés gépesítését szolgáló berendezésekkel. Ezért az irányelvek azzal számolnak, hogy a traktorok számát a duplájára emeljük, a hernyótalpas traktorokét három és félszeresére, a gabonakombájnok számát a hatszorosára, a répakbmbájnokét húszszorosára és a lenkombájnoként hatszorosára növeljük. Lényegesen kiszélesítjük a gépesített munkák méretét nemcsak a gabonatermesztésnél, hanem a hüvelyesek sorközi kapálásánál, a cukorrépa és a burgonya kiszántásánál, valamint az állattenyésztésben is. A gépállomások fontos feladata, hogy kihasználják ezeket a gépeket és biztosítsák a mezőgazdasági munkák messzemenő gépesítését. Ahhoz azonban, hogy a gépállomások eleget tegyenek e feladatuknak, lényegesen meg kell javitaniok munkájukat. A gépállomások munkájában tapasztalható fogyatékosságok egyik fő oka az, hogy nem rendelkeznek megfelelő szakképzett káderrel. Emellett a gépállomások magasabbfokú technikája föltételezi nemcsak azt, hogy tökéletesebb gépekkel szereljék fel az állomásokat, hanem hogy szakképzett szervezöés agronómuskádereket is kapjanak. Véget kell vetni a traktorosok ide-oda vándorlásának is és a gépállomások számára állandó szakképzett kádereket kell biztosítani. Ezért a rövid ideig tartó tanfolyamok helyett ki kell épiteni a gépkezelök nevelését szolgáló tanintézetek kiterjedt hálózatát. A gépállomásoknak olyan traktorosokra van szükségük, akik nemcsak a traktorok, kombájnok és egyéb gépek vezetéséhez értenek, hanem ahhoz ls, hegy megfelelően karbantartsák a gépeket, és elvégezzék a kisebb javításokat is. 1955-ig a gépállomások számára 300 főiskolai végzettségű agronómust, 140 gépészmérnököt, 3100 felsőbb és alsóbb szakiskolai képzettségű agronómust és 650 mérnökiműszaki dolgozót kell megnyerni. Ezenkívül a gépállomások számára 1957-ig további 27 ezer dolgozót kell megnyerni az iparból és a népgazdaság többi ágazatából. Ezzel hathatós segítséget nyujtunk mezőgazdaságunk, nak. Elvárjuk, hogy üzemeink dolgozói, műszaki értelmiségünk a maguk kebeléből a gépállomásokon végzendő felelősségteljes munkára a legjobb és legfejlettebb dolgozókat küldik majd, akik biztosítják, hogy a gépállomások becsületesen teljesítsék a me. zőgazdasági termelésben reájuk háruló feladatokat A gépállomásoknak különös figyelmet kell fOrdítanlok a gépjavítások és a karbantartás megszervezésére. Példás rendet kell teremtent a pótalkatrészek tekintetében és teljes mértékben biztosítani kell gyártásukat. Gépállomásaink fő feladata jelenleg az, hogy biztosítsák a föld rendes megművelését és ezzel lényegesen hozzájáruljanak vala. mennyi mezőgazdasági termény hozamának növeléséhez. Ezért meg kell javítani a gépállomások agronómus-szolgálatát és felelőssé kell tenni minden agronómiai intézkedés vég. rohkjtás&ért. 1955 folyamán valamennyi gépállomáson állandó szolgálatot kell létesíteni az istállógépek felszerelésére és karbantartására. Ott, ahol nem biztosították & szövet, kezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok számára a kovácsmunkát, kovácsmühelye. ket kell létesíteni a munkagépek karbantartására, valamint a kovács és patkolókovácsmunkák elvégzésére. Elő kell készíteni a gépállomásokat arra is, hogy belátható időn belül felelősségei vállalhassanak az egységes földmüvesszövetkezetek közös állatállományának gondozásáért és hasznosságának fokozásáért. Tekintettel a gépállomások döntő jelentőségére a mezőgazdasági termelés további fokozásában, a gépipari minisztériumtól meg kell követelni," hogy a gépek szállításait kivétel nélkül az előírt határidőre és az előírt minőségben hajtsa végre. Megfelelő figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági gépek tökéletesítésére is és ezzel kapcsolatban számba kell venni elsősorban azokat a munkákat, amelyek a legtöbb emberi fáradságot és robotot igénylik. Elsősorban arról van szó, hogy messzemenően gépesítsék a kapásnövények megművelését és az állattenyésztésben a különböző munkafolyamatokat. A mezőgazdasági termelés feladatainak biztosítására a mezőgazdasági szerveknek jelentős beruházási eszközöket bocsátunk rendelkezésére. A mezőgazdasági szervek előtt az a feladat áll, hogy a beruházási tevékenységben tapasztalható nagy hiányosságokat minél • előbb megszüntessék és biztosítsák a beruházási eszközök kihasználását a mezőgazdaság szükségleteit szolgáló üzemi épületek, szociális és kulturális berendezések, valamint lakások építésére. Mindenekelőtt biztositanunk kell, hogy az egyes épületfajtákra célszerű és olcsó típusterveket dolgoz, zunk ki, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy minél nagyobb mértékben kihasználjuk a helyi forrásokból nyert építőanyagokat és lehetővé teszik az állattenyésztés munkafolyamatainak gépesítését. Nagy figyelmet kell fordítani az épületek elhelyezésére, hogy célszerűen nitgoldjuk faluépítésünk feladatait is. A beruházási építkezés feladatainak teljesítése fontos előfeltétele a határvidék betelepítésének, valamint annak, hogy szakembereket és munkaerőket nyerjünk meg a me. zögazdaság számára, az állattenyésztés fejlesztésére. Ugyancsak nagy feladatok hárulnak a mezőgazdasági kutatómunkára ls. Egységes földművesszövetkezeteink és állami gazdaságaink mindezideig csak kevés hasznát veszik a kutatóintézetek segítségének. Nem törekszünk eléggé az elért eredmények általános elterjesztésére, nem fordítunk elég gondot az egyes vidékek természetadta viszonyainak megfelelő növényfajták meghonosítására, nem visszük át eléggé a gyakorlatba a növényi kártevők és állati kórokozók elleni harc hatásos módszereit. A propagációs és kutatóügyi főosztály sem teljesíti fontos feladatát. Ezért sok esetben a kutatómunka még elszigetelt a gyakorlattól. Legfőbb ideje, hogy végetvessünk ennek az elszigeteltségnek. Kutatóállomásaink szoros együttműködése a gyakorlati munkában fontos tényező lehet és lesz is mezőgazdasági termelésünk további fejlesztésében. A begyűjtési normák és begyűjtési árak szabályozásával a mult évben, továbbá az ál. lami felvásárlás számára megállapított magasabb árakkal és egyéb intézkedésekkel, nevezetesen a parasztok feleslegének szabad piacrahozatalával emeltük a szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét a termelés fokozásában. Minél nagyobb lesz a termelés és a munka termelékenysége, annál nagyobb lesz a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók jövedelme is. A mezőgazdasági termelés gyarapítására irányuló igyetozet ennek következtében kibővíti az árucseret a falu és a város kö. bürokratikus módszereitől, százszázalékosan meg kell értenie szerepének politikai jelentőségét. Különösen gondosan kell eljárni a vágómarha árának megállapításánál, a gabona és mlás termékek osztályozásánál, hogy a mezőgazdasági termelőket jóminőségű mezőgazdasági termékek beadására ösztönözzék. A begyűjtési dolgozók a parasztok szemé, ben a népi demokratikus államot képviselik. Munkájuk teljes mértékben biztosítsa eljárásuk igazságosságát és vezesse rá a szövetkezeteket és az egyénileg gazdálkodó parasztokat az állami beadás lelkiismeretes teljesítésére, lássanak benne hazafias kötelességet, amelynek teljesítésével biztosítják a dolgozók ellátását A mezőgazdasági termelés fejlesztésében nagy felelősség hárul az állami gazdaságok dolgozóira. Az állami gazdaságok bizonyos eredményeket értek, el a gabonatermesztésben, valamint a nemesített vetőmag termesztésében, de komolyan lemaradnak a burgonya és az ipari növények termesztésében, kü. lönösen pedig az állattenyésztésben. Van néhány állami gazdaságaink, amelyek e téren is figyelemreméltó eredményeket értek el. Például megemlítjük a szenei állami gazdag ságot, amely a következő átlagos hektárhozamokat érte el: búzában 32.64 mázsa, tavaszi árpában 31.88 mázsa; a sertéshús termelési tervét 101 százalékra teljesítette és egy fejőstehénnél 3255.8 liter átlagos évi tejhozamot ért el. Mi azonban arra törekszünk, hogy minden állami gazdaság Ilyen magas mutatószámokkal dicsekedhessék, hektárhozamokban és az állatok hasznosságában egyaránt. Az állami gazdaságok munkájának nagy fogyatékossága az, hogy nincs általános fejlesztési tervük, vagyis nincs világos távlatuk, amely szerint a munkát megszerveznék és a gazdaságot kiépítenék. El kell érnünk, hogy minden állami gazdaság előtt világosan álljon a cél és aszerint dolgozza ki általános fejlesztési tervét néhány évre előre. 'Az állami gazdaságok jelenlegfi fogyatékos állapotának komoly oka az, hogy alacsony az állami és munkafegyelem színvonala és óriásiak a hiányok a tervezésben és a vezetésben. Az állami gazdaságok a mezőgazdasági termelés leghaladóbb szocialista formájaként rendelkezzenek jó, alaposan át. gondolt szervezettel, érjenek el fejlett szakszerű és műszaki színvonalat és lépjenek szoros együttműködésbe a tudományos kutatóintézetekkel. Az irányelvek óriási anyagi eszközöket irányoznak elő az állami gazdaságok kiépítésére, üzemi épületek, kultúrális, szociális berendezések létesítésére és lakásépítésre. Az állami gazdaságokat minél tökéletesebben fel kell szerelni gépi berendezésekkel. Elvárjuk, hogy a párt és a kormány gondoskodására az állami gazdaságok dolgozói azzal válaszolnak, hogy szorgalmat és fáradságot nem kímélve a kívánt színvonalra emelik az ál. lami gazdaságokat és a mezőgazdasági termelés mintaüzemeivé fejlesztik őket. zött és megszilárdítja a munkásosztály politikai szövetségét a dolgozó parasztsággal. Meg vagyunk győződve róla, hogy igyekezetünk, amellyel lényegesen növelni akarjuk a mezőgazdasági termelést, teljes megértésre talál nemcsak a szövetkezeti tagok, nál, hanem az egyénileg. gazdálkodó kis- és i február 15-i állapot szerint összesen a ter. Falusi politikánk központi problémája az EFSz-ek további fejlődésének biztosítása. Az egységes földmüvesszövetkezetek az 1954. középparasztoknál is. Hisz a népi demokrati, kus állam érdekei teljesen megfelelnek az ö személyes érdekeiknek ls. A termelés gyarapodásával növekszik jövedelmük és ezzel biztosítják jobb, módosabb életüket. A kötelező beadások normáinak leszállítása jelentős lehetőséget nyújt arra, hogy feleslegeiket eladják aa állami begyüjtőszerveknek, vagy áruba bocsássak a szabadpiacon. Minden előfeltételük megvan ahhoz, hogy fokozzák a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. Az államtól olcsó beruházási hitelt kapnak. Hathatós segítséget nyujtunk nekik vetőmag és ültetmény, műtrágya szál. lításával, valamint a gép- és traktorállomások szolgálatainak biztosításával. A párt és a kormány gondoskodása a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről további bizonyítéka annak, mily életes jelentőségű a munkásosztálynak a kis- és középparasztokkal fennálló szövetsége. Parasztjaink a munkásosztállyal harcos szövetségben megszabadultak a nagybirtokosoktól, a kapitalista üzérektől és a bankok uzsorájától. A munkásosztállyal harcos szövetségben 1948 februárjában megvédték jogaikat és meghiúsították a kapitalisták, bankárok és nagybirtokosok uralmának visszatérését. Testvéri együttműködésben a munkásosztállyal fejlesztik a mezőgazdasági termelést, fokozzák jólétüket és egyben hozzájárulnak a dolgozók ellátásának megjavításához. Ebből a szempontból nagyjelentőségű a begyűjtési gépezet jó és lelkiismeretes mun. kája. A begyűjtési gépezetnek teljesen meg kell szabadulnia a munka adminisztratív és möterület közel 33 százalékán gazdálkodnak. Ezek az EFSz-ek állami gazdaságokkal és a gépállomásokkal együtt a szocialista falu felépítésének fontos alapját alkotják. Az EFSz-ek jelentős fejlődése az utóbbi években azt mutatja, hogy a kis. és középparasztok nagy része teljesem megértette, hogy a szocialista szövetkezett nagytermelés útja helyes és előnyős út. Ezt bizonyítják azok az eredmények ls, amelyeket EFSz-ekben elértek azoknak a nagy fogyatékosságoknak ellenére is, amelyek e téren a munkában tapasztalhatók. Ezt elsősorban a termelési eredmények tanúsítják. Sok az olyan EFSz. amely az egyénileg gazdálkodó parasztoknál sokkal jobb hektárhozamokat, állattenyésztési eredményeket ért el. A račeticeí (kadaň járás) EFSz pl. búzában 28.2 mázsa, cukorrépában 301 mázsa hektárhozamot ért el. Még jobb eredményeket mutat fel a pfíkazi (Olomouc járás) EFSz, búzában 30.6 mázsás, cukorrépában 308 mázsás hektárhozammai. A rače. ticei EFSz-ben egy anyasertéstöl átlag 10.2 malacot neveltek fel. Hlinený Üjezdec-ben az EFSz még ennél is jobb eredményt ért el — anyasertésenként 10.6 malaccal. Hasonló jó eredményekkel dicsekedhetik sok más EFSz is. E szövetkezetek tagjainak jelentősen gyarapodott a jövedelme és ez meggyőzte őket arról, hogy mennyire előnyös a szövetkezeti társasgazdálkodás. A račeticei szövetkezeti tagok munkaegységenként 29.26 koronát, a pfíkazi szövetkezeti tagok 31.57 koronát értek el. A szövetkezetek java részének tagjai tavaly már nagyobb jövedelmet értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. 1953-ban a szövetkezetek egynegyed része 16 koronánál többet fizetett ki munkaegységenként Igaz, akad még bőven szövetkezet, amely rosszul gazdálkodik, amelynek termelési eredményei éppen ezért gyöngék, s ahol a munkaegységenkénti juttatás alacsony. En. nek okát nemcsak a sok szövetkezetnél kétségtelenül megtalálható kezdeti nehézségekben kell keresni, hanem azokban a komoly fogyatékosságokban is, amelyek ezen a munkaszakaszon felmerülnek és amelyeket már nem egyszer komolyan megbíráltunk. A legkomolyabb fogyatékosság az, hogy a járási és kerületi mezőgazdasági szervek munkájéU nak alacsony színvonala következtében a szövetkezeteknek nem nyújtottak elegendő szervezési és szakszerű támogatást. Különösen nagyok a fogyatékosságok az EFSz-ekben az állattenyésztés terén. Ennek fő okát abban kell látnunk, hogy a szövetkezetek jelentős része nem biztosított elegendő menynyiségü takarmányt a közös állatállomány részére, még akkor sem, ha a takarmány begyűjtése kielégítő volt mivel nem voltak képesek megakadályozni a takarmány elfecsérlését és szétlopkodását. Komoly hibákat követtek el egyes szöveÖtezetek az állattenyésztés megszervezésében, valamint a fejők, etetők és állatgondozók díjazásában is. Az EFSz-ek megalakításánál helyenként komolyan megsértették pártunk politikáját és az önkéntesség elvét. Az olyan szövetkezeti tagoktól, akik nem voltak meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és helyességéről, érthetően nem várhattuk, hogy jól fognak gazdálkodni a közös szövetkezeti vagyonnal. A szövetkezetek megalakításánál és a vezetésben felbukkant hibákat és fogyatékosságokat tavaly a reakoiós elemek, főleg a kulákok, akik közül sokan befurakodtak a szövetkezetekbe, a nemzetközi reakció támogatásával arra igyekeztek felhasználni, hogy aláássák a szövetkezeti mozgalmat. Szövetkezeteink általában véve visszaver, ték a rohamot. A kulák oknak és rendszerünk más ellenségeinek nem sikerült megrendíteniük a szövetkezeteket. Bebizonyosodott hogy a szocializmusnak a falvakon szilárd és elpusztíthatatlan alapjai vannak. A sző. vetkezeti tagok tevékenyen felléptek szövetkezetük védelmére. A tavalyi események igazolták, hogy a kulák szocialista országépltésünk esküdt ellensége és az is marad. A kulákokkal szemben ébereknek kell lennünk, nem engedhet, jtlk meg, hogy meghiúsítsák a mezőgazdasági termelés gyarapítására Irányuló igyekezetünket, vagy hogy szabotálják a terme, lést a maguk gazdaságában és ne teljesítsék beadási kötelezettségüket. A kulákok ellen folytatott politikai küzdelem legfontosabb feladata, hogy elszigeteljük őket a kis- és középparasztoktól, a középparasztokat hűséges szövetségesül nyerjük meg és nagy figyelmet fordítsunk a középparasztok türelmes meggyőzésére. A szeptember 15-i kormánynyilatkozat alapján kiadós támogatást nyujtottunk szövetkezeteinknek, amely jelentősen hozzája, rult megszüárdításukhoz. Ezt tanúsítja az a tény, hogy a szövetkezetek egy hektárnyi termőföldre cső pénzbeli Jövedelme 1953-ban több mint 30 százalékkal volt nagyobb, mint 1952-ben. Ezt bizonyítja továbbá az 4 tény, hogy 1953-ban a szövetkezeti tagok munka, egységeikre a cseh országrészekben az EFSz-ektöl külön pénzbeli támogatás nélkül több, mint 50 százalékkal nagyobb összeget kaptak kifizetve, mint 1952-ben. Az 1954. évi termelési és pénzügyi tervek bizonyítják, hogy a szövetkezetek javarésze rendelkezik minden feltétellel, hogy ez évben gazdasági és pénzügyi tekintetben tovább erősödjék. A szövetkezeti tagok túlnyomó többsége helyesen értékeli azt a nagy támogatást, ame. lyet az államtól kapnak és minden erővel igyekeznek fokozni a termelést és ezzel biz. tosítani a dolgozók jobb ellátását, valamint szövetkezetük nagyfokú jövedelmezőségét. Az EFSz-ek fejlődése ezért teljes mértékben igazolja parasztpolitikánk helyességét, az EFSz-ek minden szempontból való támogatását, célszerűségét, ami a mezögazdasá. gi termelés lényeges fokozása biztosításának legfőbb útja. Meg vagyunk győződve róla, hogy az eredmények, amelyeket EFSz-eink elérnek, meggyőzik a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat, hogy a maguk jóléte szempontjából is helyesen döntenek, ha belépnek a szövetkezetbe. Továbbra is minden erővel rajta leszünk, hogy poli. tikailag, gazdaságilag és pénzügyileg megszilárdítsuk az EFSz-eket, mint a mezőgazdasági termelés további lényeges gyarapításának, a szövetkezeti mozgalom további fejlesztésének biztos alapját. Arra törekszünk, hogy kiszélesítsük a z EFSz-ek tagjainak so-