Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-13 / 143. szám, vasárnap

m szú "1954 június 13 Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa ÍV. Sz. Hruscset elvtársnak, az SzKP KB első titkárának beszéde cializmus győzelmének egyedül lehetséges és helyes útja. A munkásosztály és a pa­rasztság szövetsége a népi demokratikus rendszer rendíthetetlen alapja. Forrón kí­vánjuk, hogy új sikereket érjenek el e szö­vetség tovfobbi szilárdításában. (Taps.) Csehszlovákia népének határtalanul nagy vívmánya a szabad és független népi de­mokratikus állam megteremtése. A cseh és szlovák nép évszázados nemzeti felszabadító harcát koronázta ez a történelmi jelentőségű győzelem. Ezzel a küzdelemmel elválasztha­tatlanul összefügg a cseh és szlovák nép ki­váló fiainak és leányainak, legjobb tagjai­nak tevékenysége. Ezzel a küzdelemmel összefügg a csehszlovák nemzeti kultúra fejlődése. A nemzeti és szociális felszabadu­lás gondolata utat tört a népi alkotásban, áthatja sok kiváló cseh és szlovák irodalmi dolgozó, képzőművész és zeneszerző műveit. Csehszlovákia népe joggal büszke lehet arra, hogy nagy része van a világkultúra fejlesztésében. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom minden országban hatalma­san előrelendítette a nemzeti felszabadító forradalmi mozgalmat. Csehszlovákia nem­zetei az oroszországi szocialista forradalom jótékony hatására fokozták szabadság- és függetlenségi harcukat. 1918-ban megala­kult a Csehszlovák Köztársaság. Az ország­ban a hatalmat azonban a kizsákmányoló osztályok ragadták a kezükbe. A Csehszlo­vák Köztársaság gazdaságát, kül- és belpo­litikáját alárendelték a külföldi imperialis­ták érdekeinek. Abban az időben, amikor a burzsoáziáé volt a hatalom, Csehszlovákia nem őrizte meg, de neom is őrizhette meg függetlenségét. Ezt kézzelfoghatóan bizo­nyítja a burzsoá Csehszlovák Köztársaság­nak a két világháború közötti története. A nyugati kapitalista államok tényezői be­szédeikben hangoztatták barátságukat a Csehszlovák Köztársasággal, a valóságban azonban kizsákmányolás tárgyának és hó­dító céljaik megvalósítása fontos stratégiai pontjának tekintették. A nyugati burzsoá államok igazi magatar­tása Csehszlovákiával szemben az 1938. évi müncheni árulás szégyenteljes napjaiban tűnt ki teljes mértékben. A kapitalista álla­mok urai imperialista érdekeiket tartva szem előtt, Csehszlovákiát koncul vetették oda a fasiszta bestiának. Egyedül a Szovjet­unió őrizte meg hűségét a Csehszlovákiával kötött szerződéshez. (Viharos, hosszantartó taps, mindenki feláll, felkiáltások: »Eljen a Szovjetuniód »Hurrál«) Csapataink készen állottak Csehszlovákia megsegítésére és köte­lességük teljesítésére. Az akkori csehszlo­vák burzsoá kormány azonban visszautasí­totta a szovjet kormány felajánlott segít­ségét. Ezenkívül a reakciós lengyel kor­mány megtagadta a szovjet csapatok áten­gedését Lengyelország területén. Csehszlovákia népe meggyőződött arról, hogy a burzsoá köztársaság keretében, amelyben a hatalmat a kizsákmányolók gyakorolják, nem tudja kivívni nemzeti függetlenségét és állami önállóságának tar­tós biztosítását. Egyedül a népi demokratikus rendszer győzelme ifft.n, midőn a nép országa szu­verén urává vált, jött létre a valóban füg­getlen állam, az igazán népi Csehszlovák Köztársaság. Midőn a nép kezébe veszi a hatalmat, gyakorlatilag megvalósul a szabad nemze­tek egyenjogúságának és barátságának ne­mes elve. Az összetákolt, nemzetiségi vi­szályoktól mardosott és végül összeomlott osztrák-magyar birodalomtól eltérően, amelybe Csehországot és Szlovákiát is erő­szakkal tagolták, a mai népi Csehszlovákiá­ban az egységes, valóban demokratikus ál­lamba tömörült cseh, szlovák és többi nem­zet felvette a testvéri barátság és együtt­működés kapcsolatait. Csehország és Szlo­vákia népe szilárdítva és fejlesztve drága államát, napról napra egyre mélyebben tu­datosítja, milyen nagy éltető erőt képvi­sel a demokratikus rendszer feltételei kö­zött a szabad és egyenjogú nemzetek ba­rátsága és testvérisége. (Taps.) A szovjet emberek örülnek Csehszlová­kia népe dicső győzelmeinek és úgy tekin­tik őket, hogy nagy mértékben hozzájá­rulnak az egész demokratikus tábornak a békéért é3 a nemzetek barátságáért vívott közös harcához. A szovjet dolgozók csodá­lattal adóznak Csehszlovákia hősi szabad­ságküzdelmei történelmi lapjainak és nagy­ra becsülik a cseh és szlovák nép haladó nemzeti hagyományait. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy országaink nemzeteinek kölcsönös kap­csolatai, a régi időktől kezdve egészen a mai napokig, mindig az őszinte és forró barátságon alapultak. A szovjet nép és Csehszlovákia népe közti barátság különö­sen a második világháború idején szilár­dult meg. Visszaemlékezünk a szokolovi, bjelaja cerkovi, zsaskovi és más szovjet városok és falvak közelében dúlt csatákra, ahol a szovjet és csehszlovák katonák váll­vetve küzdöttek a közös ellenség ellen. (Taps.) A szovjet emberek nem felejtik el, hogy a hős csehszlovák katonák dicső Szovjet Hadseregünkkel együtt részt vettek Szov­jet-Ukrajna fővárosának, az ősrégi Kiev­nek felszabadításában. Különös szeretettel emlékszem vissza, milyen áldozatkészen küzdöttek a fasiszták ellen Csehszlovákia népének fiai, előbb a csehszlovák brigád, majd később a csehszlovák hadtest kere­tében, amely a voronyezsi, majd az első ukrán arcvonal szerves része volt és amely­ben pártunk megbízásából a front hadita­nácsának tagja voltam. Nem egyszer láttam a csehszlovák alakulatokat a harcokban és jól tudom, milyen derekasan küzdöttek. A szovjet partizánokkal operatívan együtt­működő csehszlovák partizánok is hősies küzdelmet folytattak a megszállók ellen. A csehszlovák katonák elmúlhatatlan dicső­séget szereztek a közös ellenségünk ellen vívott harcban. Cseh, szlovák és szovjet katonáknak nem­zeteink becsületéért, szabadságáért és füg­getlenségéért közösen kiontott vére áztatta Szlovák'a hegyeit, Prága utcáit és tereit, a Garam, a Vltava és a Labe völgyét. (Taps.) A csehszlovák és a szovjet nép barát­sága újult erővel bontakozott ki a háború után, midőn Csehszlovákia dolgozói a hit­lerizmus bilincseiből felszabadulva a többi népi demokratikus országokkal kezet fogva és a szovjet nép testvéri támogatásával megkezdték a szocializmus alapjainak épí­tését. Országaink gazdasági és kulturális kap­csolatai napról napra bővülnek és szilár­dulnak. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolataiban nemzeteink ba­rátságát tartjuk a legdrágább értéknek. A felszabadító háború tüzében edződött szov­jet-csehszlovák barátság megbonthatatlan. (Hosszantartó taps.) A csehszlovák dolgozók szilárdan meg le­hetnek győződve arról, hogy a Szovjetunió továbbra ls megbízható barátjuk lesz és min­den téren segítséget és támogatást nyújt a népi demokratikus rendszer megszilárdítá­sáért, az állam további megszilárdításáért és felvirágoztatásáért folytatott harcukban. (Viharos taps, amely ünneplésbe megy át. Mindenki feláll. Felkiáltások: »Éljen a Szovjetuniód) Csehszlovákia szoros gazdasági, politikai és kulturális együttműködése a demokrati­kus tábor országaival biztosítja a nélkülöz­hetetlen előfeltételeket a csehszlovák nép­gazdaság és kultúra további szüntelen fej­lesztésére és egyben a csehszlovák történe­lemben első Ízben nyújt támogatást és igazi kezességet az állami szuverenitásra és nem­zeti függetlenségre. (Taps.) A Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok a kölcsönös mély tisztelet, az igazi egyenjogúság és a kétoldali testvéri segít­ség alapján építik ki kapcsolataikat. A népi demokratikus országok dolgozói tudatában vannak, hogy míg a demokratikus tábor or­szágai között él és virul a testvéri barátság, addig semilyen ellenségnek sem sikerül e népeket megfosztani nagy vívmányaiktól. Szent kötelességünk védelmezni és megerő­síteni a Csehszlovákia és a Szovjetunió kö­zötti barátságot, megszilárdítani az összes népi demokratikus országok közötti együtt­működést és barátságot. Ebben rejlik erőnk és legyőzhetetlenségünk. (Hosszantartó taps.) Nem kétséges, hogy e barátság az ellenség minden in triká j a ellenére tovább erősödik és elmélyül népeink javára. (Viharos taps.) A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok népeinek, ame­lyek békés építőmunkát végeznek, létérdeke az egész világ 1 békéjének -megőrzése és meg­szilárdítása. Országaink kormányai követke. zetes és rendíthetetlen békés külpolitikát foly. tatnak, amely a kereskedelmi kapcsolatok­nak a kölcsönös előnyök alapján való kibőví­tésére és megszilárdítására irányul. Abból indulunk lel, hogy a két rendszer — a szocia­lista és a kapitalista rendszer hosszúidejű, békés egymás mellett élése lehetséges. A de­mokratikus tábor országai békés külpolitiká­juk folytatásánál minden erőfeszítést meg. tesznek, hogy elérjék a nemzetközi feszült­ség enyhítését, a béke további megszilárdí­tását, a kereskedelmi kapcsolatok kibővíté­sit és az árucsere kiterjesztését valameny­nyi érdekelt ország között. Az egész világ előtt ismert, hogy a nem­zetek közötti gazdasági és kulturális kap­osolatok kibővítésére és a nemzetközi fe. szültség enyhítésére törekszünk. A Szovjet­unió már számos bizonyítékát adta az új háború elhárítására, a béka megérzésére irá­nyuló törekvései őszinteségének. A Szovjet­unióban érvényes törvény, súlyos büntetés terhe alatt tiltja a háborús propagandát és a háborús törekvéseket; a Szovjetunió kez­deményezte a koreai háború megszüntetését; javaslatot tettünk arra, hogy ünnepélyes ígé­ret tétessék arra, hogy nem alkalmaznak atomfegyvereket, azzal a szándékkal, hogy idővel megegyezést érjünk el e tömegpusztí­tó fegyver alkalmazásának teljes eltiltása ügyében és ugyancsak javaslatot tettünk a használatos fegyverzet lényeges csökkenté, sére. A berlini értekezleten a Szovjetunió minden intézkedést megtett arra, hogy elér­je a feszült nemzetközi helyzet enyhítését és az európai problémák. megoldását. A jelenle­gi időben a genfi értekezleten a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képviselői minden szükséges lépést megtesznek az indokinai béke helyreállítására, a koreai kérdés igaz­ságos megoldására és ezáltal a béke megszi­lárdítására. (Taps.) Egyúttal azonban mindenki látja, hogy az Egyesült Államok számos hivatalos állami tényezője háborús uszítást folytat és nyíltan új háború kirobbantását követeli. A hábo­rúnak egyik fő hirdetője és a nemzetközi problémák békés megoldásának ellenzője. Nowland szenátor, a szenátusi republikánus többség vezetője, aki felhívást tett arra, hogy közös csapást mérjenek a Szovjetunió­ra. Nem nyilvávaló-e, hogy hasonló felhívá­sok nem járulnak hozzá a nemzetközi kérdé­sek békés megoldásához? Az imperializmus és a reakció táborában belső ellentétek dúlnak. A kapitalista álla­mokban növekszik a munkanélküliség, rom­lik a dolgozók anyagi helyzete, növekednek a belső gazdasági nehézségek. Az imperialis­ták megkísérlik, hogy mindezeket az ellen­téteket lázas fegyverkezéssel és a munkás­osztály, valamint a dolgozó parasztság foko. zott kizsákmányolásával küzdjék le. Ezzel magyarázzuk azt a tényt is, hogy az USA-ban háborús hisztériát szítanak és a, fegyyerkgzésre óriási összegeket fordíta­nak. Még a burzsoá sajtó sem leplezheti nyugtalanságát afelett, hogy az új háború dühödt hirdetői az Egyesült Államókat fa­siszta rendőrállammá változtatják. Nemrégiben az »A. F. Stones Weekly* című amerikai heti hulletinban szerkesztőségi cik­ket közöltek, amely ezt mondja: „Washing­tonban olyan a légkör, hogy a kongresszus­nak csupán néhány tagja mer fellépni az országon belüli rendőrállam, avagy a külföl­dön folyó háború ellen, attól fé've, hogy kommunizmus vádját emelik ellenük. A há­ború és a fasizmus felé haladunk annak el­lenére, hogy csak kevés oly őrült van, akt háborút vagy fasizmust óhajt... A nagy nemzetet katasztrófába sodorják, mint egy juhnyájat, amelyet néhány fogvicsorgató kutya dühös ugatással terel előre. A törté­nelem kevés példlát ismer, hogy egy sza­bad nemzetnek ily kevés hatalma legyen sa­ját sorsa felett." Ilyen lázas helyzetet teremtenek az ame­rikai imperialisták. És mindennek az a cél­ja, hogy maximális nyereségeket csikarjanak ki és még nagyobb szolgaságba döntsék a dolgozókat. Az amerikai imperialisták világuralomra való törekvésükben azt a nézetet hirdetik, hogy a nagy és főként a kis államok nem­zeti szuverenitása a mi korszakunkban csu­pán a mult káros csökevénye. A béke „vé­delmezőinek" adva ki magukat, hatalmuk­ba kerítik a nyugateurópai és más orszá­gok gazdaságát, vazallus tartományaikká alakítják azokat és rájuk kényszerítik az amerikai életformát. Elnyomják az emberek legjobb érzéseit — a szülőhazájuk iránti szeretetet, hazájuk szabadsága és nemzeti függetlensége szeretetét. A vad düh, amelyet az imperialisták a Szovjetunióval és a népi demokratikus or­szágokkal szemben táplálnak — érthető. Se­hogy sem tudnak belenyugodni abba, hogy ezen országok népei saját kezükbe vették a hatalmat, bevezették a demokratikus rend­szert és nem engedik sem n? amerikai, sem más imperialistáknak, hogy a népi demo­kratikus államokban garázdálkodjanak. A tények azt mutatják, hogy az imperia­lista államokban bizonyos uralkodó körök nem akarnak letenni arról a legendáról, amelyet saját maguk alkottak. Tudniillik, hc-gy megfélemlíthetnek bennünket a hír­hedt erőpolrtika segítségével. AiM a Szovjetuniót illeti, az imperialista urak fenyegetéseire mindig azt feleltük és fe­leljük — a szovjet nép soha sem fé't és nem fél a fenyegetésektől. A szovjet r,épp?l szemben nem először alkalmazzák a fenyegetés mód­szereit. Amint ismeretes, Hitler ugyancsak abban reménykedett, hogy a Szovjetuniót szétzúzza erejével. Mindenki emlékszik azonban, hogy ez Hitler Adolf és vazallusai pusztulásával végződött. Népünk jól isme­ri a maga erejét és ha rákényszerítik, be­bizonyítja, hogy megsemmisít minden ag­resszort. (Viharos taps.) Sőt a népi demo­kratikus országok sem azok, amik voltak. Megnövekedtek és hatalmassá lettek, táma­dás esetén ellenállnak és meg tudjlák véde­ni vívmányaikat. (Hosszantartó taps.) Teljes ioggal kijelenthetjük, hogy a de­mokrácia és a szocializmus hatalmas tábora, amelynek tagjai a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és az összes népi demokratikus ország és amelyeket szilárd barátság köt össze, kellő ellenállást tud kifejteni a háborús kalandok kedvelőivel szemben. Ha az imperialisták új, harmadik világ­háborút robbantanak ki, akkor elpusztulnak benne és ez a háború a kapitalista világ számára katasztrófával végződik. (Hosszan­tartó taps.) A demokratikus tábor országainak népei a fasizmus és a reakciós erők ellen folyta­tott könyörtelen "harcban kivívták szabad­ságukat és nemzeti függetlenségüket, ki­harcolták azt a jogukat, hogy jobb életet építsenek kapitalisták és egyéb kizsákmá­nyolók nélkül. Ezekről a vívmányokról soha és senki érdekében nem mondanak le. (Taps.) A csehszlovák nép hosszú évszázadokon keresztül sínylődött a német nagybirtoko­sok és kapitalisták járma alatt, akik köz­vetlenül nemzeti létét veszélyeztették. Á nép áldozatkész harcot vívott ellenük. A népi demokratikus csehszlovák állam sza­badságát és függetlenségét, az új szocialista élet építéséhez való jogát nagy áron, a csehszlovák nép legjobb fiainak élete és vére árán érte el. A csehszlovák nép egyet­érthet-e talán a német imperializmus fel­úiítására irányuló politikával, amelyet az Egyesült Államok uralkodó körei és európai segítőtársai folytatnak? Természetes, hogy a csehszlovák nép, amely nagy szenvedé­seket élt át a német fasiszták megszállása idején, nem érthet egyet ezzel a politikával. Csehszlovákia népei kitartóan harcolnak az európai biztonságért, vállvetve haladnak a Szovjetunió, a népi demokratikus országok népeivel és az egész világ valamennyi béke­harcosával. (Taps.) Az emberiség iránti felelősségtudat arra kötelezi az összes békehíveket, hogy ne engedjék az új háború lángralobbantását és hiúsítsák meg az agresszív körök terveit. Hogy az ismert cseh író, Karel Čapek sza­vaival élve, ne engedjék, hogy köszörüljék a tigris fogait és növeljék a kígyó mér­gét. A világon varinak egészséges erők és ezek vannak a túlnyomó többségben. Ezt az erőt a néptömegek jelentik. A néptöme­gek követelik a béke. megszilárdítását és megakadályozzák az agresszoroknak az új háború kirobbantására irányuló kísérleteit. A haladó erők nemcsak Európlában, hanem Amerikában és a világ valamennyi részé­ben hatnak. Az összes békeszerető erők sürgős fel­adata, harcolni az európai biztonság meg­szilárdításáért, a tartós béke helyreállítá­sáért Ázsiában, mindenféle imperialista ag­resszió elhárításáért, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek feltétlen el­tiltásáért, a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, a nemzetek és államok közötti baráti kapcsolatok megjavításáért. Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa fontos felada­tokról határoz. Kiértékeli a párt tevékeny­ségének eredményeit azon öt év alatt, amely a IX. kongresszus óta telt el és ki­tűzi a szocializmus alapjai további építé­sének irányát a szabad és demokratikus Csehszlovákiában. Az önök országának egész újkori történelmi fejlődése és e kongresszus tárgyköre arról tanúskodnak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, a csehszlovák nép elismert és bevált vezetője. A csehszlovák nép saját hosszúéves tapasz­talataiból győződött meg arról, hogy a kom­munista párt egész tevékenysége a nép ja­vára szolgál és kizárólag a nép érdekeit követi. A párt .megnyerte a nép bizalmát és támogatását. Erről tanúskodik főleg az a győzelem, artplyet a cseheknek és szlo­vákoknak a kommunista párt által vezetett Nemzeti Arcvonala jelöltjei a népi hatalom helyi szerveibe, a nemzeti bizottságokba va­ló nemrégi választásain arattak. A válasz­tások újból kifejezésre juttatták a csehszlo­vák dolgozók tömörülését a kommunista párt köré. Amikor a nagy Lenin 1921-ben megem­lékezett Csehszlovákia Kommunista Párt­járól, rámutatott arra, hogy a pártnak meg kell nyernie maga számára a dolgozók

Next

/
Thumbnails
Contents