Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-13 / 143. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa A mai számban: Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tanácskozásai (1-6. oldal) Bratislava, 1954. június 13, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 143. szám. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai egyesüljetekl Pénteken, június 11-én kezdődött meg a prágai Iparpalotában Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa. A képen az elnökségi emelvény látható. Balról: L. Kopriva, J. Tesla, V. Dávid, J. Ďuriš, L. Jankovcová, K. Bacílek, J. Dolanský, V. Široký, A. Nouotný elvtársak, U. S, Hruscsev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének vezetője, A. Čepička, V. Kopecký, Zd. Fierlinger, Zd. NcjecUý, J. Harus, J. Krošnár, V. Nősek elvtársak. Antonín Zápotocký elvtárs megnyitó beszédét mondja. JV. Sz. Hrusesev elvtársnak, az SzKP KB első titkárának beszéde Drága elvtársak, drága barátaim! Engedjék meg, hogy.a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának megbízásából szívélyesen üdvözöljem önöket és önökön keresztül Csehszlovákia dicső Kommunista ŕartját, hogy tolmácsoljam önöknek a Szovjetunió nemzeteinek Csehszlovákia nemzetei iránt táplált őszinte testvéri szeretetét és barátságát. (Viharos, hosszantartó taps, amely ünneplésbe megy át.) Engedjék meg, hogy forró üdvözletemet tolmácsoljam Prága, a cseh s szlovák nép gyönyörű fővárosa, Európa egyik legrégibb fővárosa dolgozóinak, annak a városnak, mely fejlett kultúrájával már ősidők óta nagy hírnévnek örvend és melyet népe harcos szabadságdalaiban annyiszor megénekelt. Számunkra, kommunisták számára, különösen nagy Prága jelentősége. Itt, Prágában tartották meg negyvenkét évvel ezelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja alapítójának, a nagy Leninnek vezetésével az orosz bolsevikok konferenciáját, amely a párt soraiból kiűzte az opportunistákat és megteremtette annak alapjait, hogy a bolsevikok önálló forradalmi munkáspártot, új lenini típusú pártot alapítsanak. Ez az esemény nemcsak a Szovjetunió Kommunista Pártja története szempontjából rendkívül fontos. A bolsevikok prágai konferenciájának határozatai példája lett az opportunizmus ellen folytatott engesztelhetetlen harcnak és számos országban hozzájárult a marxista munkáspártoknak — a dolgozó tömegek érdekei elszánt védelmezőinek megalakulásához és megszilárdulásához. Elvtársak! Csehszlovákig. Kommunista Pártja még tömörebbbon és egységesebben kezdi meg X. kongresszusát. Gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, melyeket országa állami függetlenségéért, a cseh és szlovák nép szabadságáért, a szocializmus győzelméért vívott küzde einek több mint harminc éven át tartó időszaka alatt szerzett. Ennek a magasztos ügynek szentelte egész életét és minden erejét Klement Gottwald, Csehszlovákia népének hű fia, a nemzetközi forradalmi mozgalom kiváló dolgozója. (Taps.) Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig következetesen védelmezte és vedelmezi a munkásosztály életérdekeit, a dolgozók érdekeit. Áldozatkész harcával megnyerte népének teljes bizalmát és támogatását. Pártjuk az első és a második világháború közötti időben a Csehszlovákia munkásosztály és dolgozó parasztság burzsoázia elleni forradalmi harcának élén állott. A hitleri megszállás nehéz éveiben a kommunista párt a dolgozó tömegek igazi szervezője és vezére volt a szülőföldnek a fasiszta iga alól való felszabadításáért vívott harcukban. A csehszlovákiai kommunisták derekasan küzdöttek népük szabadságáért és ezzel elmúlhatatlan dicsőséget szereztek. A világ szabadságszerető emberei ismerik és mélyen tisztelik Julius Fučík és Jan šverma dicső nevét. A kommunisták mindig hazájuknak a gyűlöletes német fasiszta megszállók uralma alól való felszabadításáért küzdő elszánt harcosok első soraiban álltak. (Taps.) A csehszlovákiai dolgozók a kommunista párt vezetésével megdöntötték a burzsoá rendszert, felszabadították országukat a reakciós osztályok uralma alól, lerázták a külföldi kapitalisták uralmát, hatalomra juttatták a népi demokratikus állam- és társadalmi rendszert és ezzel megszilárdították a munkásosztály vezette nép igazi hatalmát. Csehszlovákia népe joggal büszke történelmi vívmányaira. A népi demokratikus Csehszlovákia ma rátér a szocialista építés széles és világos útjára, amelyen biztonsággal halad előre. A szocialista szektor már szilárd pozíciókat szerzett az iparban, a kül- és belkereskedelemben. Csehszlovákia dolgozói a nehézségeket és az ellenség ellenállását leküzdve sikerrel teljesítették népgazdaságuk helyreállításának kétéves tervét, gazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésének ötéves tervét. Az ötéves tervben 1949-től 1953-ig Csehszlovákia ipari termelésének térfogata több mint kétszeresére növekedett, a munka termelékenysége 60 százalékkal fokozódott. Szlovákiában ugyanekkor az ipari termelés térfogata több mint két és félszeresére, a háború előtti színvonalához viszonyítva négy és. félszeresére növekedett. Csehszlovákia Kommunista Pártja rendkívül fontos feladatként kitűzte a nép jólétének állandó emelésére irányuló rendületlen törekvést és ezért több gondot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja sikereket kíván önöknek a mezőgazdaság további fejlesztésében, aminek célja a lakosság mindennemű szükséges élelmiszerrel, különösen kenyérrel, hússal, zsiradékkal, tej- és egyéb termékekkel való ellátásának jelentős megjavítása, amire a Csehszlovák Köztársaságnak nagy lehetőségei vannak. Mi szükséges a mezőgazdaság további hatalmas fejlesztéséhez? Elsősorban a gépesítés színvonalának emelése és mezőgazdaságunk ellátása kellő mennyiségű traktorral, ekével, vető- és aratógéppel, főleg gabonaés répakombájnnal, hogy ezzel fokozzák a mezőgazdasági munka gépesítését. A parasztok munkájának megkönnyítése, a paraszti munka termelékenyebbé tétele, a parasztság magasabb kulturális színvonala feltételeinek megteremtése egyedül a mezőgazdasági termelés általános gépesítésének segítségével lehetséges. A gépesítés magas színvonalát egyedül a nagy szövetkezeti gazdaságokban érhetik el, amelyekben a csehszlovákiai parasztság legfejlettebb része már tömörült. A parasztgazdaságok szövetkezetesítése nem csupán a mezőgazdasági munka nagyobb termelékenységéért folytatott harc kérdése, hanem a paraszti munka megkönnyítéséért, a parasztoknak, különösen a nőknek aktív közéleti államigazgatási tevékenységbe való még szélesebbkörű bevonásáért folytatott küzdelem kérdése is. Nem kétséges, hogy a földművesszövetkezetek továbbra is fejlődni és erősödni fognak, hogy nagyobb hektárhozamokat takarítanak be és az egész parasztság példaképéve válnak. A Csehszlovákiai dolgozó parasztság az eddigi földművesszövetkezetek tapasztalataiból kézzelfoghatóan meggyőződik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és bekapcsolódik a mezőgazdaság szövetkezeti alapon való fejlesztésébe. Érthető, hogy a parasztgazdaságoknak az önkéntesség elve következetes betartásának alapján végzett szövetkezetesítése feltételezi, hogy elengedhetetlenül több figyelmet szenteljenek és nagyobb segítséget nyújtsanak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. A termelésének magas színvonaláról mindig híres csehszlovákiai ipar fejlesztésében elért sikerek megteremtik a mezőgazdaság további, még gyorsabb fejlődésének a földművesszövetkezetek és az egész dolgozó parasztság munkásosztálytól kapott hatékonyabb segítségének szükséges előfeltételeit. A csehszlovákiai parasztok gyönyörű eredményeket tudnak elérni a növényi- és állattenyésztési termelésben már most, s kétségtelenül a jövőben még nagyobb mértékben, jelentősen kiveszik részüket a szocialista építésből. A dolgozó parasztok egyedül csak a munkásosztály testvéri segítségével tudták teljesíteni a mezőgazdasági terén kitűzött feladatokat. A munkásoknak a parasztokkal és az értelmiségiekkel egyetemben egyenlő érdeke az új, szocialista társadalom felépítése, amely biztosítja az ország termelőerőinek további fejlődését, a nép jólétének szüntelen fokozódását és kulturális színvonalának emelkedését. A szocialista rend felépítéséhez hatalmas társadalmi erőre van szükség. Ez az erő megvan, mert ez az erő a marxizmus-leninizmus tanítása szerint a munkások és parasztok szövetsége. Ha a munkások és parasztok, akik a lakosság túlnyomó többségét alkotják, kezűkbe veszik a társadalom szocialista átépítésének ügyét és előállítják az életfenntartáshoz szükséges alapvető fontosságú javakat, nem kell félniük többé a kapitalistáktól, nagybirtokosoktól, ^m a többi reakciósoktól. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai szemmel láthatóan azt bizonyítják, hogy az egész ügy sikere a város és a falu helyes gazdasági és politikai kapcsolataitól, a munkásoknak és parasztoknak a munkásosztály vezette szövetségétől függ. A történelem igazolta, hogy a munkások és parasztok szövetségének Lenintől kitűzött útja, a város és a falu gazdasági kapcsolatának útja eredményes volt és ez a szo-