Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-12 / 142. szám, szombat

10 M SZÜ 1054 június Csehszlovákia Komminista Párt a Központi Bizottságának beszámo l a Következetesen be kell tartani azt, hogy az építkezési és gépi beruházásokat, valamim a termelési terveket technikai és közgazda­sági szempontból időben felülvizsgálják. Itt fontos szerepet játszanak a technikai taná­csok, a minisztériumoktól kezdve egészen az üzemekig. Nagymennyiségű forgótőkét kötünk le fe leslegesen normán felüli nyersanyag, anyag, félkészáru, munklába vett és kész termék­készletekben, melyek mennyisége szüntele­nül növekedik. Erélyes intézkedéseket kell tenni e befagyott forgótőkék kihasználására termelésünk további növelése érdekében. A népgazdaság fejlődésével és a termelés növekedésével együtt emelkednek a dolgozók fizetései és bérei. Gazdaságosság szempont jából azonban feltétlenül szükséges, hogy a munkatermelékenység gyorsabban növe­kedjék, mint a bérek. Ettől függ a szocia­lizmus további építése és a dolgozók élet­színvonalának további emelkedése. Ezért az egész társadalom és mindenegyes dolgozó érdeke, hogy következetesen érvényesítsük a nagyobb teljesítményért magasabb bér alapelvét. A munkatermelékenység növelése Iránti érdeklődés fokozására és a gazdaságosság emelésére teljes mértékben ki kell használ­nunk a prémiumrendszert. Például a mező­gazdaságban a szakképzett dolgozók, az ag­ronőmusok, a zootechnikusok és a gépesItők mindeddig nincsenek anyagilag érdekelve a termelési feladatok túlteljesítésében, az ál­latállomány hasznosságának és jövedelme­zőségének növelésében. Sok más iparágban dolgozó mestereknél is hasonló a helyzet. A szakszervezetek komoly hiányossága, hogy kitérnek e kérdések megoldása elöl, nem törekednek helyes bérpolitika bevezeté­sére a munkatermelékenység, a gazdaságos, ság és a szocialista építés érdekében és így minden egyes dolgozó érdekében. A bér, a fizetési és a prémiumrendszert úgy kell meg­javítani, hogy mindenkit igazságosan, mun­kájának mennyisége, minősége és társadal­mi jelentősége szerint jutalmazzanak. Ugyancsak sokkal többet kell foglalkoz­munk az adminisztráció költségeiivei. Admi­nisztrációnk társadalmilag szükséges felada­tot teljesít. Azonban az adminisztrációs dolgo­zók számát a termelésben dolgozók számá­val szemben nem szabad növelnünk, hanem csökkentenünk kell. Még nagy megtakarítá­si lehetőségeink vannak az adminisztráció, a.', irányitóapparátus és a többi rezsiköltsé. gék egyszerűsítésénél és minőségi megjaví­tásánál. Hasonlóan nagy megtakarításokat érhe­tünk el a kereskedelem és a közlekedés gyor­sabb áruforgalmával. Az állami gazdaságokon és a földműves­szövetkezetekben a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételének fő útja mindenne. mű vető. és mezőgazdasági terület tökéle. tes kihasználása, a hektárhozamok és az ál­latállomány hasznosságának növelése. A me­zőgazdasági kuítúrák, a gazdasági állatállo­mány gondosabb ápolása, a takarmány jobb előkészítése, raktározása és felhasználása ré­vén igen rövid időn belül jó eredményeket lehet elérni. A gép- és traktorállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak csökken­teniök kell a gépsérüléseket, javítani a kar. bantartást, gondosan kezelni a leltárt és ta­karékoskodni az üzemanyagokkal. A termelés gazdaságosabbá tétele és az áruforgalom hiányosságai nem utolsó sorban azzal függnek össze, hogy nem érvényesí­tik még kellőképpen az üzemen belüli hoz­raszcsotoi.. Ezért kellő intézkedéseket kell tenni, hogy a legrövidebb időn belül teljes mértékben bevezessék az üzemigazgatás e szocialista módszerét. Váljék minden munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi dolgozó ügyévé a gazdaságossá­gárt folyó harc. A termelés fejlődése, a munkatermelékenység növelése és a termékek minősége, az önköltségek fogják meghatá­rozni végső fokon a közszükségleti árucik­kek árát, minőségét, készletét, népünk élet. színvonalát. Szocialista munkaverseny A szocializmus építésének kommunista módszere a szocialista munkaverseny. A né­pi demokratikus rendszer és az a tény, 1 hogy a nép munkájának eredményei a múlthoz hasonlóan nem a kapitalisták zsebeibe ván­dorolnak, hanem a néptömegek élete meg­javításának eszközéül szolgálnak, mindjob­ban kiváltják a dolgozók teremtő aktivitá­sát és nagy kezdeményezését. A dolgozók tömegeiben az ötéves terv fo­lyamán mindjobban elterjedt és elmélyült a szocialista munkaverseny. Különösen a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa és jelenleg pártunk X. kongresszusa tiszteletére hatal­masan kifejlődött a szocialista munkaverseny. Az élenjáró dolgozók, a munkacsoportok, az üzemrészlegek és egész ipari vállalatok, gépállomások, állami gazdaságok és egy­séges földművesszövetkezetek számos fel­hívásban a terv teljesítésére és túlteljesíté­sére ösztönzik a munkásokat, parasztokat és dolgozó értelmiséget egész országunk­ban. f Az iparban folyó szocialista munkaver­seny fellendülése azt bizonyítja, hogy a munkásosztály jól értelmezi történelmi fel­adatát, a szocialista építésnél fennálló ve­zetőerő szerepét. Nálunk a munka mind­inkább a becsület, hősiesség és dicsőség ügyévé válik. A dolgozók az új, haladó munkamódszereket és a szocialista munkaverseny új formáit keresik és alkotják. Ilyenformán kiváló mi­nőséget készítő brigádok, hozraszcsot él­csapatok keletkeznek, elterjedtek a cikli­kus és a gyorsvágás munkamódszerei. A nagyjavításokat részmódszerrel végzik, ha­zánkban „nehéztonnás'' tehervonatok köz­lekednek, kötelezettségeket vállalnak a for­góeszközök forgási sebességének meggyor­sítására. Az állami gazdaságok, a gép- és trak­torállomások dolgozói és a szövetkezetek tagjai kötelezettséget vállalnak a hektárho­zamok emelésére és az állatállomány hasz­nosságának növelésére. A termelés növekedésében, olcsóbbáté­telében és az új technika bevezetésében nagy szerepet játszik az élmunkás- és újítómozgalom. Élmunkásaink, újítóink és feltalálóink már sok sikert hoztak népgaz­daságunknak. Sok dolgozót közülök a leg­magasabb kitüntetésekkel jutalmaztuk kivá­ló munkájukért. A Kadleček, Szoszna, Duchony és Ma­jer munkahősök a pnbami bányákból. Sza­fracik elvtJárs és élmunkásbrigádja az oszt­rava-karvini szénmedencéből, Jozef Pala kombájnvezető és segítőtársai, Gabriel Hriv­ňák olvasztár, Jaroslav és Božena Simák sertésetetők, Ján Eremiás juhtenyésztő, Jozef Bednár növénytermelési brigádvezető és sok más hozzájuk hasonló munkahősök, — ezek a mi sztahanovistáink, a magas terméshozamok mesterei és kiváló állat­tenyésztők. Munkájuk közös jellemvonása, hogy teljes mértékben kihasználják a technikát, rendszeresen alkalmazzák a szov­jet sztahanovisták és újítók módszereit, állandóan továbbtanulnak, hogy tökélete­sítsék, mégjavítsák és megkönnyítsék a munkafolyamatot. Mindezek alapján mind nagyobb munkatermelékenységet érnek el, emellett termékeik kiváló minőségűek. Mindez azt bizonyítja, hogy népi demo­kratikus rendszerünkben a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból új, politi­kailag és szakmailag fejlett emberek nő­nek fel, akikkel a szocialista építés leg­nehezebb feladatait is megoldhatjuk. Azonban a szocialista munkaverseny új módszerei és fejlettebb formái még nem váltak az összes dolgozók kincsévé. A párt nagyrabecsüli az élmunkások rekordtelje­sítményeit .-és a termelés újítóinak merész gondolatait. Erősen támogatja és ösztönzi kezdeményezésüket és áldozatosságukat. A munkatermelékenység alapvető növekedése és egész népgazdaságunk önköltségeinek csökkentése azonban nem érhető el csu­pán a kiváló egyének legnagyobb erőfeszí­tésével, hanem kizárólag a széles néptö­megek munkája általános színvonalának növekedésével. A szakszervezetek feladata és minde­nekelőtt a kommunisták kötelessége gon­doskodni arról, hogy ne sikkadjon el egyetlen új értékes versenyzési forma sem é? hogy a haladó" tapasztalatok munkásról munkásra, üzemről üzemre, iparágról ipar­ágra szálljanak, mégpedig gyprsan és ál­talánosan. Csak így érhetjük el egész nép­gazdaságunk további fejlődését. Sok veaető gazdasági dolgozó nem számít a szocialista munkaverseny hatalmas erejé­vel, melynek segítségével a legnagyobb fel­adatokat is meg lehet oldani és le lehet küz­deni a tervteljesítés minden nehézségét. Egyesek bürokratikus huza-vonával gátolják az újitómódszerek bevezetését. A dolgozók igen értékes kezdeményezése így gyakran nehézségekbe és akadályokba ütközik, ahe­lyett, hogy a lehető legjobban támogatnák és szervezetten elterjesztenék eredményeiket. Elnyomunk a dolgozók kezdemé­nyezésének fejlődését gátló minden bürokra­tikus megnyilvánulást. Fáradhatatlanul harcolni fogunk a szocialista munkaverseny­ben még előforduló minden formalizmus meg­nyilvánulása ellen. Türelmesen és fáradha­tatlanul igyekezni fogunk megnyerni a dol­gozókat a szocialista versenyzés fejlesztésé­nek, hogy necsak a termelés szüntelen nö­vekedését biztosítsuk, hanem növeljük a ter­melés gazdaságosságát és megjavítsuk minő. ségét, hogy megszüntessük a szük profilokat és teljes mértékben kihasználjuk és teljesen elsajátítsuk a technikát. A pártnak, a szakszervezeti és az Ifjúsági szervezeteknek a gazdasági vezetőkkel együtt fejleszteniök és támogatniok kell a dolgozók széles kezdeményezését, meg kell teremte­niük a feltételeket minden ember gazdag teremtő képességeinek érvényesítésére és ar­ra kell törekedniök, hogy a hazafias lelke­sedés hatalmas lángja hazánk minden dolgo­zójában lobogjon. A nép anyagi és kulturális színvonalának növekedése Az ötéves terv folyamán elért gazdasági sikerek megteremtették a nép életszínvona­lának alapvető fejlődését. Az ötéves terv alatt 53 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem. Míg a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több, mint a felét ma­roknyi' kizsákmányoló vágja zsebre, nálunk a nemzeti jövedelem legnagyobb része a dol­gozókat illeti. 1954-ben a nemzeti jövede­lem 58 százaléka személyi szükségletek ki. elégítésére, 16 százaléka társadalmi szükség­letek kielégítésére és a további jövedelem nagyrésze a szocialista termelés fejlesztésé, re szolgál. Az ötéves tervben a termelés fejlődése következtében az egész népgazdaságban több mint negyedrészével növekedett a munkások és alkalmazottak száma, az iparban pedig több, mint harmadával. A kapitalista álla­mokban a termelés növekedése a munkásosz­tály fokozott kizsákmányolásával és a pa­rasztság nyomorbadöntésével függ össze. Népi demokratikus hazánkban a termelés hatalmas fejlődését az első ötéves tervben a dolgozók életszínvonalának növekedése ki. sérte. A népgazdaság megszilárdítását szolgáló múlhatatlanul szükséges intézkedéssel, a pénzreformmal kellett kivonni a mértéken felüli pénzeszközöket a kapitalista és ki­zsákmányoló elemek maradványainak kezei, bői. A pénzreform egészségesebbé tette nép­gazdaságunkat, megteremtette a szilárd csehszlovák koronát, lehetővé tette a rend­szeres árleszállítást. Az elért eredmények alapján népgazdasá­gunk további megszilárdításával és fejleszté­sével pártunk és kormányunk 1954. április elsején megvalósíthatta a harmadik, mind. eddig a legnagyobb arányú árleszállítást. Egyetlen év alatt három árleszállítás 10 milliárd 700 millió korona évi megtakarítást jelent a lakosság számára. Egyes ipari ter­mékek, például a villanyáram és a gázszol­gáltatás ára ma mélyen a háború előtti ár­színvonal alatt áll. 1937-ben egy kilowatt villanyenergiáért a rendes árszabás szerint 2.70 koronát fizettek, ma pedig 80 fillér az ára. Prágában a lakbér ma a háború előtti lakbérátlag negyedét képezi. Az emelkedő életszínvonallal együtt növe­kednek a dolgozók igényei, a jóminőségü közszükségleti cikkek iránti kereslet. Ezt a népi demokratikus társadalomra jellemző új jelenséget sok gazdasági dolgozó úgy a könnyű, mint a közszükségleti iparban és a kereskedelemben néni látja még természe­tes jelenségnek. A kapitalizmusban a mun­kanélküliség, éhség és nyomor idején a dol­gozók nem vásárolhattak jóminőségü árut hanem rosszminőségü, olcsó árut kellett vá­sárolniok. Ma a foglalkoztatottság, a reálbé­rek és a korona vásárlóerejének növekedésé, vei egyidejűleg növekszik a kiváló minőségű áru iránti kereslet. Ezzel tartós jelenségként kell számolni termelésünk szervezésénél, mert ez a jelenség a szocialista építés előrehala dásával mind gyorsabban fog fejlődni és ér­vényesülni. Gazdasági terveinket a szocia­lizmus alapvető közgazdasági törvénye köve. t élményének kell alávetni és mind jobban ki kell elégíteni a nép szükségleteit, bő vá­lasztékban jóminőségü közszükségleti cikke­ket kell kínálnunk a dolgozóknak. Az első ötéves terv folyamán több, mint 131 ezer lakásegységet bocsátottunk a lakos­ság rendelkezésére. önsegéllyel további 46.100 lakást építettünk. Sok lakást tata­roztunk és modernizáltunk. Ilyenformán a kapitalizmus időszakával szemben lényege, sen megjavítottuk a lakásviszonyokat. Ná­lunk már nem laknak az emberek odúkban. Azonban a lakásépítés még mindig nem ké­pes kielégíteni a lakosság növekedése követ­keztében fokozódott lakásszükségletet, főleg a gazdaságilag legfontosabb területeken és a dolgozók növekvő lakáskultúra igényeinek következtében, mely már magától értetődő szükségletnek látja a modern, higiénikus la­kást. A lakások számának növekedése már azért sem kielégítő, mert a lakásépítésre az utóbbi években nem folyósították a szüksé­ges összegeket és rosszul teljesítették a la­kásépítkezések terveit. Ezért 1954-ben növel­tük a lakásépítési beruházás terjedelmét, hogy legalább 40.000 új lakásegységet bo­csássunk a dolgozók rendelkezésére. Ezen­felül a z egyéni lakásépítkezésnek nyújtott segítség keretében további 10.000 családi­ház építését segítjük elő. A Központi Bizott­ság decemberi ülésén hangsúlyoztuk, hogy új épületeket, utcákat és városokat kell ter­vezni és úgy kell építeni, hogy a legjobb feltételeket nyújtsuk a dolgozók igényeinek megfelelő lakások biztosítására, A dolgozók életszínvonalának emeléséhez hozzájárul a városok jobb vízellátása, a csa­tornahálózatok kiszélesítése és a községek további villanyositása. Ma már az összes községek 97 százalékát vlllanyosítottuk, azaz 13 százalékkal többet, mint lC18.ban. Az összes községekbe bevezettük a telefonössze­köttetést. Az új utcák és kerületek kiépíté­sével megváltozik a városok külseje, kiter­jedt parkterületek létesülnek, sportpályákat és gyermekjátszótereket építünk. Azon­ban nem elegendő osak új utcákat építeni és új kerteket létesíteni. Biztositanunk kell tisztaságukat is. Ha a burzsoá uralom ide. jén igyekeztünk megjavítani városaink kül. sojét és tisztaságát, annál jobban kell tö. rödnünk ezzel ma. A nemzeti bizottságok feladata gondoskodni utcáink, kertjeink tisz­taságáról és rendezéséről, minden polgárun­kat a közvagyon kímélésének elvére kell ne­velnünk és arra, hogy büszke legyen városá­ra vagy falujára. Nagyobb gondot kell for. dítani határvidékeink városainak, különösen a fürdő, és rekreációs helyek külsejére és rendezésére. A közületi gazdálkodás gondos­kodjék jobban a házak és lakások karban­tartásáról és javításáról, dolgozóink kényel­mes és higiénikus lakásviszonyairól. Az elmúlt öt évben alapvetően megjavult a nép egészségéről való gondoskodás. Üj kór. házakat építettünk, új'pavillonokat és béren, dezéseket létesítettünk, a régieket rendbe, hoztuk. A betegágyak száma 1949—1953. években több mint 28.000-el növekedett. Alapvetően megjavítottuk a fertőző beteg­ségek elleni harcot. A fertőző betegségek következtében beállott elhalálozások száma — beleértve a tüdőmegbetegedéseket — az 1948. évvel szemben 43 százalékkal, az 1937. évvel szemben 59 száaalékkal csökkent. Az egészségvédelemre fordított kiadások növe­kedésével együtt nőtt a nagyszámú és szak. képzett dolgozók neveléséről való gondosko­dás. 1948 óta 6.500-al növekedett az orvosok száma. Ma 760 lakosra jut egy orvos, míg 1937-ben 1.218 lakosra jutott egy orvos. Alkotmányunk köztársaságunk minden polgárának biztosítja az egészségvédelemre és a rendszeres egészségügyi gondoskodás­ra való jogot. A gyógyintézeteket, a für­dőket és a gyógyszeripart államosítottuk, ma a nép tulajdonát képezik. A dolgozó nem fizet az orvosi segítségért. Nálunk ez természetes dolog, a kapitalista országokból érkező külföldiek számára teljesen érthe­tetlen csoda. 7 A dolgozók és családtagjaik betegsége, anyaság, öregség, gakikantság és baleset biztosítása céljából tökéletesítettük a nem­zeti biztosítást, mely ma a szakszervezet gondoskodása alá tartozik. Az ötéves terv utolsó évében majdnem 3.5 milliárd koro­nát, azaz až 1948. évhez képest 124 szá­zalékkal többet fordítottunk betegsegélyek­re. Öregségi, szociális, rokkant, baleset, öz­vegyi, árva és egyéb járadékra 1953-ban több, mint 6 milliárd koronát fizettünk ki, tehát 71 százalékkal többet, mint 1948-ban. A közös állattenyésztés és növényterme­léssel foglalkozó földművesszövetkezetek tagjai is öregségi és rokkantsági járadékot élveznek. A népegészség megszilárdítására szolgál­nak a Szakszervezeti Köziponti Tanács üdü­lői. Mult évben csaknem 300.000 dolgozó vett részt a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom üdültetésében, ami több mint két­szer annyi, mint az 1948. évben volt. Míg a burzsoá köztársaságban többnyire- csak kapitalisták látogathatták hazánk legszebb helyeit és üdülőközpontjait, ma a dolgo­zók széles tömegei pihennek és gyűjtenek erőt ezeken a helyeken. Növekszik a népi demokratikus állam gondoskodása a családról, az anyáról és a gyermekről. Itt szemléltetően megnyilvánul a szocialista humanizmus és rendszerünk békeszerető jellege. -Nézzünk meg né­hány főbb adatot ezen a területen! 1953­ban 1 müljárd 828 millió korona összegű családi pótlókot nyujtottunk. Az ötéves terv folyamán megkétszereződött a gyer­mekágyak száma az egészségügyi intéze­tekben. Ma a nők kétharmada szülészeti osztályokon szül, míg 1937-ben még egy­ötödük sem juthatott szülőotthonba. Az anyák halálozása nyolcszor kisebb, mint 1937-ben volt. Az anyák és gyermekek egészségéről 3.000 anya- és gyermek tanács- \ adó gondoskodik. Az ötéves terv folyamin több mint négyszeresére emelkedett a böl­csődék száma, új óvodákat építettünk. Mindezen fentemlített intézkedések hoz­zájárultak a gyermek- és csecsemőhalan­dóság csökkenéséhez. A csecsemők halan­dósága 1937-hez képest 62 százalékra csök­kent. Népünk életszínvonalának javulása és a szélesebbkörű egészségügyi gondosko­dás következtében csökken a halálozás arányszáma és meghosszabodik . az emberi életkor. A szülések növekvő száma és a

Next

/
Thumbnails
Contents