Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-12 / 142. szám, szombat

10 M SZÜ 1054 június Csehszlovákia Komminista Párt a Központi Bizottságának beszámo l a Következetesen be kell tartani azt, hogy az építkezési és gépi beruházásokat, valamim a termelési terveket technikai és közgazdasági szempontból időben felülvizsgálják. Itt fontos szerepet játszanak a technikai tanácsok, a minisztériumoktól kezdve egészen az üzemekig. Nagymennyiségű forgótőkét kötünk le fe leslegesen normán felüli nyersanyag, anyag, félkészáru, munklába vett és kész termékkészletekben, melyek mennyisége szüntelenül növekedik. Erélyes intézkedéseket kell tenni e befagyott forgótőkék kihasználására termelésünk további növelése érdekében. A népgazdaság fejlődésével és a termelés növekedésével együtt emelkednek a dolgozók fizetései és bérei. Gazdaságosság szempont jából azonban feltétlenül szükséges, hogy a munkatermelékenység gyorsabban növekedjék, mint a bérek. Ettől függ a szocializmus további építése és a dolgozók életszínvonalának további emelkedése. Ezért az egész társadalom és mindenegyes dolgozó érdeke, hogy következetesen érvényesítsük a nagyobb teljesítményért magasabb bér alapelvét. A munkatermelékenység növelése Iránti érdeklődés fokozására és a gazdaságosság emelésére teljes mértékben ki kell használnunk a prémiumrendszert. Például a mezőgazdaságban a szakképzett dolgozók, az agronőmusok, a zootechnikusok és a gépesItők mindeddig nincsenek anyagilag érdekelve a termelési feladatok túlteljesítésében, az állatállomány hasznosságának és jövedelmezőségének növelésében. Sok más iparágban dolgozó mestereknél is hasonló a helyzet. A szakszervezetek komoly hiányossága, hogy kitérnek e kérdések megoldása elöl, nem törekednek helyes bérpolitika bevezetésére a munkatermelékenység, a gazdaságos, ság és a szocialista építés érdekében és így minden egyes dolgozó érdekében. A bér, a fizetési és a prémiumrendszert úgy kell megjavítani, hogy mindenkit igazságosan, munkájának mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint jutalmazzanak. Ugyancsak sokkal többet kell foglalkozmunk az adminisztráció költségeiivei. Adminisztrációnk társadalmilag szükséges feladatot teljesít. Azonban az adminisztrációs dolgozók számát a termelésben dolgozók számával szemben nem szabad növelnünk, hanem csökkentenünk kell. Még nagy megtakarítási lehetőségeink vannak az adminisztráció, a.', irányitóapparátus és a többi rezsiköltsé. gék egyszerűsítésénél és minőségi megjavításánál. Hasonlóan nagy megtakarításokat érhetünk el a kereskedelem és a közlekedés gyorsabb áruforgalmával. Az állami gazdaságokon és a földművesszövetkezetekben a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételének fő útja mindenne. mű vető. és mezőgazdasági terület tökéle. tes kihasználása, a hektárhozamok és az állatállomány hasznosságának növelése. A mezőgazdasági kuítúrák, a gazdasági állatállomány gondosabb ápolása, a takarmány jobb előkészítése, raktározása és felhasználása révén igen rövid időn belül jó eredményeket lehet elérni. A gép- és traktorállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak csökkenteniök kell a gépsérüléseket, javítani a kar. bantartást, gondosan kezelni a leltárt és takarékoskodni az üzemanyagokkal. A termelés gazdaságosabbá tétele és az áruforgalom hiányosságai nem utolsó sorban azzal függnek össze, hogy nem érvényesítik még kellőképpen az üzemen belüli hozraszcsotoi.. Ezért kellő intézkedéseket kell tenni, hogy a legrövidebb időn belül teljes mértékben bevezessék az üzemigazgatás e szocialista módszerét. Váljék minden munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi dolgozó ügyévé a gazdaságosságárt folyó harc. A termelés fejlődése, a munkatermelékenység növelése és a termékek minősége, az önköltségek fogják meghatározni végső fokon a közszükségleti árucikkek árát, minőségét, készletét, népünk élet. színvonalát. Szocialista munkaverseny A szocializmus építésének kommunista módszere a szocialista munkaverseny. A népi demokratikus rendszer és az a tény,

1 hogy a nép munkájának eredményei a múlthoz hasonlóan nem a kapitalisták zsebeibe vándorolnak, hanem a néptömegek élete megjavításának eszközéül szolgálnak, mindjobban kiváltják a dolgozók teremtő aktivitását és nagy kezdeményezését. A dolgozók tömegeiben az ötéves terv folyamán mindjobban elterjedt és elmélyült a szocialista munkaverseny. Különösen a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa és jelenleg pártunk X. kongresszusa tiszteletére hatalmasan kifejlődött a szocialista munkaverseny. Az élenjáró dolgozók, a munkacsoportok, az üzemrészlegek és egész ipari vállalatok, gépállomások, állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek számos felhívásban a terv teljesítésére és túlteljesítésére ösztönzik a munkásokat, parasztokat és dolgozó értelmiséget egész országunkban. f Az iparban folyó szocialista munkaverseny fellendülése azt bizonyítja, hogy a munkásosztály jól értelmezi történelmi feladatát, a szocialista építésnél fennálló vezetőerő szerepét. Nálunk a munka mindinkább a becsület, hősiesség és dicsőség ügyévé válik. A dolgozók az új, haladó munkamódszereket és a szocialista munkaverseny új formáit keresik és alkotják. Ilyenformán kiváló minőséget készítő brigádok, hozraszcsot élcsapatok keletkeznek, elterjedtek a ciklikus és a gyorsvágás munkamódszerei. A nagyjavításokat részmódszerrel végzik, hazánkban „nehéztonnás'' tehervonatok közlekednek, kötelezettségeket vállalnak a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítására. Az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások dolgozói és a szövetkezetek tagjai kötelezettséget vállalnak a hektárhozamok emelésére és az állatállomány hasznosságának növelésére. A termelés növekedésében, olcsóbbátételében és az új technika bevezetésében nagy szerepet játszik az élmunkás- és újítómozgalom. Élmunkásaink, újítóink és feltalálóink már sok sikert hoztak népgazdaságunknak. Sok dolgozót közülök a legmagasabb kitüntetésekkel jutalmaztuk kiváló munkájukért. A Kadleček, Szoszna, Duchony és Majer munkahősök a pnbami bányákból. Szafracik elvtJárs és élmunkásbrigádja az osztrava-karvini szénmedencéből, Jozef Pala kombájnvezető és segítőtársai, Gabriel Hrivňák olvasztár, Jaroslav és Božena Simák sertésetetők, Ján Eremiás juhtenyésztő, Jozef Bednár növénytermelési brigádvezető és sok más hozzájuk hasonló munkahősök, — ezek a mi sztahanovistáink, a magas terméshozamok mesterei és kiváló állattenyésztők. Munkájuk közös jellemvonása, hogy teljes mértékben kihasználják a technikát, rendszeresen alkalmazzák a szovjet sztahanovisták és újítók módszereit, állandóan továbbtanulnak, hogy tökéletesítsék, mégjavítsák és megkönnyítsék a munkafolyamatot. Mindezek alapján mind nagyobb munkatermelékenységet érnek el, emellett termékeik kiváló minőségűek. Mindez azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünkben a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból új, politikailag és szakmailag fejlett emberek nőnek fel, akikkel a szocialista építés legnehezebb feladatait is megoldhatjuk. Azonban a szocialista munkaverseny új módszerei és fejlettebb formái még nem váltak az összes dolgozók kincsévé. A párt nagyrabecsüli az élmunkások rekordteljesítményeit .-és a termelés újítóinak merész gondolatait. Erősen támogatja és ösztönzi kezdeményezésüket és áldozatosságukat. A munkatermelékenység alapvető növekedése és egész népgazdaságunk önköltségeinek csökkentése azonban nem érhető el csupán a kiváló egyének legnagyobb erőfeszítésével, hanem kizárólag a széles néptömegek munkája általános színvonalának növekedésével. A szakszervezetek feladata és mindenekelőtt a kommunisták kötelessége gondoskodni arról, hogy ne sikkadjon el egyetlen új értékes versenyzési forma sem é? hogy a haladó" tapasztalatok munkásról munkásra, üzemről üzemre, iparágról iparágra szálljanak, mégpedig gyprsan és általánosan. Csak így érhetjük el egész népgazdaságunk további fejlődését. Sok veaető gazdasági dolgozó nem számít a szocialista munkaverseny hatalmas erejével, melynek segítségével a legnagyobb feladatokat is meg lehet oldani és le lehet küzdeni a tervteljesítés minden nehézségét. Egyesek bürokratikus huza-vonával gátolják az újitómódszerek bevezetését. A dolgozók igen értékes kezdeményezése így gyakran nehézségekbe és akadályokba ütközik, ahelyett, hogy a lehető legjobban támogatnák és szervezetten elterjesztenék eredményeiket. Elnyomunk a dolgozók kezdeményezésének fejlődését gátló minden bürokratikus megnyilvánulást. Fáradhatatlanul harcolni fogunk a szocialista munkaversenyben még előforduló minden formalizmus megnyilvánulása ellen. Türelmesen és fáradhatatlanul igyekezni fogunk megnyerni a dolgozókat a szocialista versenyzés fejlesztésének, hogy necsak a termelés szüntelen növekedését biztosítsuk, hanem növeljük a termelés gazdaságosságát és megjavítsuk minő. ségét, hogy megszüntessük a szük profilokat és teljes mértékben kihasználjuk és teljesen elsajátítsuk a technikát. A pártnak, a szakszervezeti és az Ifjúsági szervezeteknek a gazdasági vezetőkkel együtt fejleszteniök és támogatniok kell a dolgozók széles kezdeményezését, meg kell teremteniük a feltételeket minden ember gazdag teremtő képességeinek érvényesítésére és arra kell törekedniök, hogy a hazafias lelkesedés hatalmas lángja hazánk minden dolgozójában lobogjon. A nép anyagi és kulturális színvonalának növekedése Az ötéves terv folyamán elért gazdasági sikerek megteremtették a nép életszínvonalának alapvető fejlődését. Az ötéves terv alatt 53 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem. Míg a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több, mint a felét maroknyi' kizsákmányoló vágja zsebre, nálunk a nemzeti jövedelem legnagyobb része a dolgozókat illeti. 1954-ben a nemzeti jövedelem 58 százaléka személyi szükségletek ki. elégítésére, 16 százaléka társadalmi szükségletek kielégítésére és a további jövedelem nagyrésze a szocialista termelés fejlesztésé, re szolgál. Az ötéves tervben a termelés fejlődése következtében az egész népgazdaságban több mint negyedrészével növekedett a munkások és alkalmazottak száma, az iparban pedig több, mint harmadával. A kapitalista államokban a termelés növekedése a munkásosztály fokozott kizsákmányolásával és a parasztság nyomorbadöntésével függ össze. Népi demokratikus hazánkban a termelés hatalmas fejlődését az első ötéves tervben a dolgozók életszínvonalának növekedése ki. sérte. A népgazdaság megszilárdítását szolgáló múlhatatlanul szükséges intézkedéssel, a pénzreformmal kellett kivonni a mértéken felüli pénzeszközöket a kapitalista és kizsákmányoló elemek maradványainak kezei, bői. A pénzreform egészségesebbé tette népgazdaságunkat, megteremtette a szilárd csehszlovák koronát, lehetővé tette a rendszeres árleszállítást. Az elért eredmények alapján népgazdaságunk további megszilárdításával és fejlesztésével pártunk és kormányunk 1954. április elsején megvalósíthatta a harmadik, mind. eddig a legnagyobb arányú árleszállítást. Egyetlen év alatt három árleszállítás 10 milliárd 700 millió korona évi megtakarítást jelent a lakosság számára. Egyes ipari termékek, például a villanyáram és a gázszolgáltatás ára ma mélyen a háború előtti árszínvonal alatt áll. 1937-ben egy kilowatt villanyenergiáért a rendes árszabás szerint 2.70 koronát fizettek, ma pedig 80 fillér az ára. Prágában a lakbér ma a háború előtti lakbérátlag negyedét képezi. Az emelkedő életszínvonallal együtt növekednek a dolgozók igényei, a jóminőségü közszükségleti cikkek iránti kereslet. Ezt a népi demokratikus társadalomra jellemző új jelenséget sok gazdasági dolgozó úgy a könnyű, mint a közszükségleti iparban és a kereskedelemben néni látja még természetes jelenségnek. A kapitalizmusban a munkanélküliség, éhség és nyomor idején a dolgozók nem vásárolhattak jóminőségü árut hanem rosszminőségü, olcsó árut kellett vásárolniok. Ma a foglalkoztatottság, a reálbérek és a korona vásárlóerejének növekedésé, vei egyidejűleg növekszik a kiváló minőségű áru iránti kereslet. Ezzel tartós jelenségként kell számolni termelésünk szervezésénél, mert ez a jelenség a szocialista építés előrehala dásával mind gyorsabban fog fejlődni és érvényesülni. Gazdasági terveinket a szocializmus alapvető közgazdasági törvénye köve. t élményének kell alávetni és mind jobban ki kell elégíteni a nép szükségleteit, bő választékban jóminőségü közszükségleti cikkeket kell kínálnunk a dolgozóknak. Az első ötéves terv folyamán több, mint 131 ezer lakásegységet bocsátottunk a lakosság rendelkezésére. önsegéllyel további 46.100 lakást építettünk. Sok lakást tataroztunk és modernizáltunk. Ilyenformán a kapitalizmus időszakával szemben lényege, sen megjavítottuk a lakásviszonyokat. Nálunk már nem laknak az emberek odúkban. Azonban a lakásépítés még mindig nem képes kielégíteni a lakosság növekedése következtében fokozódott lakásszükségletet, főleg a gazdaságilag legfontosabb területeken és a dolgozók növekvő lakáskultúra igényeinek következtében, mely már magától értetődő szükségletnek látja a modern, higiénikus lakást. A lakások számának növekedése már azért sem kielégítő, mert a lakásépítésre az utóbbi években nem folyósították a szükséges összegeket és rosszul teljesítették a lakásépítkezések terveit. Ezért 1954-ben növeltük a lakásépítési beruházás terjedelmét, hogy legalább 40.000 új lakásegységet bocsássunk a dolgozók rendelkezésére. Ezenfelül a

z egyéni lakásépítkezésnek nyújtott segítség keretében további 10.000 családiház építését segítjük elő. A Központi Bizottság decemberi ülésén hangsúlyoztuk, hogy új épületeket, utcákat és városokat kell tervezni és úgy kell építeni, hogy a legjobb feltételeket nyújtsuk a dolgozók igényeinek megfelelő lakások biztosítására, A dolgozók életszínvonalának emeléséhez hozzájárul a városok jobb vízellátása, a csatornahálózatok kiszélesítése és a községek további villanyositása. Ma már az összes községek 97 százalékát vlllanyosítottuk, azaz 13 százalékkal többet, mint lC18.ban. Az összes községekbe bevezettük a telefonösszeköttetést. Az új utcák és kerületek kiépítésével megváltozik a városok külseje, kiterjedt parkterületek létesülnek, sportpályákat és gyermekjátszótereket építünk. Azonban nem elegendő osak új utcákat építeni és új kerteket létesíteni. Biztositanunk kell tisztaságukat is. Ha a burzsoá uralom ide. jén igyekeztünk megjavítani városaink kül. sojét és tisztaságát, annál jobban kell tö. rödnünk ezzel ma. A nemzeti bizottságok feladata gondoskodni utcáink, kertjeink tisztaságáról és rendezéséről, minden polgárunkat a közvagyon kímélésének elvére kell nevelnünk és arra, hogy büszke legyen városára vagy falujára. Nagyobb gondot kell for. dítani határvidékeink városainak, különösen a fürdő, és rekreációs helyek külsejére és rendezésére. A közületi gazdálkodás gondoskodjék jobban a házak és lakások karbantartásáról és javításáról, dolgozóink kényelmes és higiénikus lakásviszonyairól. Az elmúlt öt évben alapvetően megjavult a nép egészségéről való gondoskodás. Üj kór. házakat építettünk, új'pavillonokat és béren, dezéseket létesítettünk, a régieket rendbe, hoztuk. A betegágyak száma 1949—1953. években több mint 28.000-el növekedett. Alapvetően megjavítottuk a fertőző betegségek elleni harcot. A fertőző betegségek következtében beállott elhalálozások száma — beleértve a tüdőmegbetegedéseket — az 1948. évvel szemben 43 százalékkal, az 1937. évvel szemben 59 száaalékkal csökkent. Az egészségvédelemre fordított kiadások növekedésével együtt nőtt a nagyszámú és szak. képzett dolgozók neveléséről való gondoskodás. 1948 óta 6.500-al növekedett az orvosok száma. Ma 760 lakosra jut egy orvos, míg 1937-ben 1.218 lakosra jutott egy orvos. Alkotmányunk köztársaságunk minden polgárának biztosítja az egészségvédelemre és a rendszeres egészségügyi gondoskodásra való jogot. A gyógyintézeteket, a fürdőket és a gyógyszeripart államosítottuk, ma a nép tulajdonát képezik. A dolgozó nem fizet az orvosi segítségért. Nálunk ez természetes dolog, a kapitalista országokból érkező külföldiek számára teljesen érthetetlen csoda. 7 A dolgozók és családtagjaik betegsége, anyaság, öregség, gakikantság és baleset biztosítása céljából tökéletesítettük a nemzeti biztosítást, mely ma a szakszervezet gondoskodása alá tartozik. Az ötéves terv utolsó évében majdnem 3.5 milliárd koronát, azaz až 1948. évhez képest 124 százalékkal többet fordítottunk betegsegélyekre. Öregségi, szociális, rokkant, baleset, özvegyi, árva és egyéb járadékra 1953-ban több, mint 6 milliárd koronát fizettünk ki, tehát 71 százalékkal többet, mint 1948-ban. A közös állattenyésztés és növénytermeléssel foglalkozó földművesszövetkezetek tagjai is öregségi és rokkantsági járadékot élveznek. A népegészség megszilárdítására szolgálnak a Szakszervezeti Köziponti Tanács üdülői. Mult évben csaknem 300.000 dolgozó vett részt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üdültetésében, ami több mint kétszer annyi, mint az 1948. évben volt. Míg a burzsoá köztársaságban többnyire- csak kapitalisták látogathatták hazánk legszebb helyeit és üdülőközpontjait, ma a dolgozók széles tömegei pihennek és gyűjtenek erőt ezeken a helyeken. Növekszik a népi demokratikus állam gondoskodása a családról, az anyáról és a gyermekről. Itt szemléltetően megnyilvánul a szocialista humanizmus és rendszerünk békeszerető jellege. -Nézzünk meg néhány főbb adatot ezen a területen! 1953ban 1 müljárd 828 millió korona összegű családi pótlókot nyujtottunk. Az ötéves terv folyamán megkétszereződött a gyermekágyak száma az egészségügyi intézetekben. Ma a nők kétharmada szülészeti osztályokon szül, míg 1937-ben még egyötödük sem juthatott szülőotthonba. Az anyák halálozása nyolcszor kisebb, mint 1937-ben volt. Az anyák és gyermekek egészségéről 3.000 anya- és gyermek tanács- \ adó gondoskodik. Az ötéves terv folyamin több mint négyszeresére emelkedett a bölcsődék száma, új óvodákat építettünk. Mindezen fentemlített intézkedések hozzájárultak a gyermek- és csecsemőhalandóság csökkenéséhez. A csecsemők halandósága 1937-hez képest 62 százalékra csökkent. Népünk életszínvonalának javulása és a szélesebbkörű egészségügyi gondoskodás következtében csökken a halálozás arányszáma és meghosszabodik . az emberi életkor. A szülések növekvő száma és a