Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-10 / 140. szám, csütörtök
1954. júniu s YÓ. Ml SZO 5 Akiket a verseny lá&a fiit A SZEPSI JÁRÁSBAN manapság sok szó esik a jánoki szövetkezetről. Nem is csoda, hiszen a szepsi járás szövetkezetei közötti versenyben az első. helyet foglcdtu el. Vannak, akik már azzal is megtoldják, hogy a kerületi versenyben is az első helyet foglaHák el. Az utóbbi azonba n még nem fedi teljes egészében a valóságot: mégpedig azért nem, mert kerületi méretben eddig még nem történt meg az értékelés. Azt azonban előre megmondhatjuk, hogy kerületi méretben is eshetőségük van a jánokiaknak az első helyre. A szövetkezet természeti adottságai semmiben sem különböznek a szepsi járás többi szövetkezetei adottságaitól. Határa dimbes-dombos, Van legelője, rétje, szántóföldje, mint a többi szövetkezeteknek, összterületük 1.500 hektár. Ez a szövetkezet mégis jó hírnévre tett szert, mert tagjai szívvel-lélekkel a közös gazdálkodói felvirágoztatásának élnek. Nem fJnek az újtól. Bátran alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat és az agrotechnika legújabb vívmányait. Tóbis József, a szövetkezet agronómusa örömmel beszél a szövetkezet eddigi munkájáról, eredményeiről. — A múltban hét hektár földön gazdálkodtam — mondja az 55 éves, markánstekintetü agronómus. — Sokat dolgoztam, nagyon sokat, mégsem tudtam úgy élni, mint ma. Ez a megállapítás nemcsak rám vonatkozik, hanem mindazokra a földművesekre, akik ma mint szövetkezeti tagok becsületesen kiveszik részüket a munkából. Tóbis József itt abbahagyja mondanivalóját. Kalapját megigazítja. Tekintete messze a távolban kalandozik, lehet, hogy gondolatban most is a cukorrépa, a kukorica, vagy a búzaföldeken jár. - GYÖNYÖRŰ A HATÁRUNK — szólal meg újból. — Szavamra •mondom, olyan gyönyörű, hogy a szepsi járásban nem találok hozzá hasonlót. No, de mi nem sajnáljuk ám a fáradságot. A jánokiak az év elején bekapcsolódtak a járás összes szövetkezetei között indított versenybe és külön párosversenyre keltek a szepsi szövetkezettel. A versenyből győztesen kerültek ki, mert munkakedvük, akaraterejük, a szövetkezeti gazdálkodáshoz való ragaszkodásuk minden álcadályt legyőzött. A növényápolási munkában meszsze mögöttük maradtak a járás többi szövetkezetei. A tornai szövetkezetben még csak készültek o cukorrépa ápolására, amikor a jánokiak már kétszer meg is kapálták. Dehát, hogyis ne iparkodtak volna kiirtani a gyomot, elősegíteni a cukorrépa fejlődését, amikor szavukat adták arra, hogy hektáronként nem 180 mázsa cukorrépát termelnek, mint ahogy azt az állami terv előírja, hanem hektáronként legkeixsebb 200 mázsa hektárhozamot akarnak elérni. A KUKORICAFÖLDEK is dicsérik a szövetkezeti tagok munkáját. A gondosan megkapált táblák visszatükrözik a szövetkezeti tagok szorgalmát, minden szónál világosabban beszélnek arról: gazdag kukoricatermés lesz az idén. Már a kukorica vetésénél gondoltak arra, hogy a kapálást minél gyorsabban, a lehető legkevesebb munkaerő igénybevételével elvégezhessék. Egyrészt tehát azért alkalmazták a négyzetes ültetési módszert, hogy ezáltal biztosíthassák a (lépi munka maximális kihasználását. A hektárhozam növelése terén is nagy szerepet játszik a négyzetes ültetési módszer. Bíznak is a szövetkezeti tagok abban, hogy a tervezett 19 mázsás hektárhozamot magasan túlszárnyalják. A krumpliföldek is megkapták már a nekik járó munkát. Különösen az első micnkacsovort krumplija szép Ez a csoport előcsíráztatctt krumplit ültetett. Három állandó mezőgazdasági csoportja van a szövetkezetnek. A munkacsoportok egymás kőzött versenyt indítottak. A munkacsoportok közül Domin Pál csoportja került a verseny élére. Domin Pál munkacsoportjával olyan eredményeket ért él. hogy járá-. Sí méretben is a legjobb munkacsoport néven emlegetik őket. Domin Józsefet szorgalmas munkájáért bévá'asztották a kerületi nemzeti bizottságba is. Dicséretet érdemelnek a szövetkezet asszonyai is, akik bármely munkaszakaszon megállják helyüket. A gazdasági munkák minden ágazatában kiváló eredményt tudnak felmutatni. Ocenák Jánosné pl. a sarabolásnál versenyt dolgozott férjévél. Ugyanúgy megfogta ö is a lókapa szarvát, mint a férje. — Szeretem a szövetkezetet — mondja a 24—25 év körüli csinos fiatalasszony. —- Szeretem a szövetkezetet, mert benne munkám után biztosítva van a gondtalan megélhetés. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS terén is szép eredmények születtek a jánoki szövetkezetben. Ahogyan a növénytermelésben nem félnek az új módszerek bevezetésétől, az állattenyésztésben is bátran alkalmazzák a haladó zootechnika elveit. Tobák Ferenc pl., a szövetkezet egyik kiváló tehenésze ezelőtt egy hónappal elhatározta, hogy bevezeti Malinyina fejési és etetési módszerét. Elhatározását a párt X. kongresszusa tiszteletére tette. Ez az egy hónap már elég volt ahhoz, hogy meggyőződhessen az említett munkamódszer alkalmazásának előnyösségéről. Malinyina módszerének bevezetése után már két hétre megmutatkozott az eredmény a tejhozamban. Ma már azzal dicsekedhet, hogy a napi tejhozam minden egyes tehén után átlag 9.6 liter. Tobák Ferencnek a jövedelme is megnövekedett. A legutóbbi elszámolás után 1.060 koronát vitt haza családjának. Ha már az állattenyésztésről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a szövetkezet juhászáról, Zingi Lászlóról sem. A szövetkezet bevételének jelentős részét a juhtenyésztés biztosítja. Zingi László 42 éves, igazi juhászember. Szereti foglalkozását, szereti gyapjas állatait. Arról, hogy jól bánik az állatokkal, az tanúskodik a legjobban, hogy a tervezett 272 bárány helyett 289-et nevelt fél, vagyis az előirányzott darabszámon felül 17 báránnyal növelte a közös vagyont. A gyapjúbeadást is magasan túlteljesítették. Az előírt 615 kg gyapjú helyett 1.602 kg gyapjút adtak be. EZEK AZ EREDMÉNYEK megcáfolhatatlan bizonyítékai annak, hogy a jánoki szövetkezetesek jó úton haladnak. Szorgalmas munkájukkal szövetkezetüket virágzóvá, saját magukat pedig gazdagokká teszik. SZARKA ISTVÁN Előre a kongresszusi versenyben (ti. s.) A zselizi állami gazdaság dolgozói a kongresszusi versenyben fokozott lendülettel küzdenek az elsőbbségért. Igyekezetüket bizonyítja az is, hogy a tejtermelésben a nyitrai kerület első helyére kerültek és az elért eredményeket az utóbbi napokban állandóan növelik. összgazdasági méretben egy fejőstehéntől naponta 9.71 liter átlagos tejhozamot értek el. Az egyes gazdaságokban az utóbbi napokban már túlhaladták ezt a hozamot. A szentgyörgyi gazdaságban Berecki András elvtárs májusban 1953 liter tej helyett 4329 liter tejet fejt és ezzel tervét 216 százalékra teljesítette. A zálogosi gazdaságban 11.73 literes átlagtejhozamot értek el május végén és ezt június elején tehenenként napi 15 literre javították. Az üzem legjobb dolgozói közé tartozik Lubuski Ferenc, a gazdaság egyik régi munkása, aki a tejtermelés terén kiváló eredményeket ért el. Jenő fia a borjak rideg nevelésénél dolgozik. Lubuski elvtárs a kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy 12 tehéntől az év végéig 500 liter tejjel többet termel az előirányzottnál. Ezt a vállását már május végéig teljesítette éspedig Malinyina módszere alkalmazásával. Az évi időtervet 110 százalékra teljesíti. Van egy olyan tehene is, amely naponta 24 liter tejet ad. Ez a gazdaság egyik legjobb eredménye. De nemcsak a tejtermelésben, hanem az állattenyésztésben is jó eredményeket értek el az üzem dolgozói. Balla Lajos feleségével együtt a sertéshizlaldában dolgozik. Gondos etetéssel napi 56 dkg súlygyarapodást ért el a tervezett 40 dkg helyett. Az év elejétől 138 százalékra teljesíti a súlygyarapodás tervét. De nemcsak Balla elvtárs, hanem a gazdaság többi dolgozója is lelkesen teljesíti a kötelezettségvállalásokat. Versenyre hívták egymást, hogy növeljék a termelést és csökkentsék az önköltséget. Gubik János is 25 malaccal többet nevelt fel, mint amennyit a terv előír. Június l-ig 105 malac helyett 125 malacot nevelt fel. Átlagsúlyuk 15.5 ke. Ezzel 121 százalékra teljesítette a tervet. Az év végéig 12.000 korona értékű kötelezettséget vállalt a kongresszus tiszteletére. Ilyen előkészületekkel, a munkaverseny fokozásával és a terv túlteljesítésével köszöntik a zselizi állami birtok dolgozói a küszöbön álló X. kongresszust. A kistárkányiak küzdelme a fagykárok ellen (m. 1.) A kisfárkányi egységes földművesszövetkezet a legjobbak közé tartozik a kassai kerületben. Dús szántóföldjei keleten a Szovjetunió határáig nyúlnak, délen a szövetkezetiek gyümölcsöse a szőke Tiszáig húzódik, melyen túl a szomszéd Magyarország terül el. A hármas országhatármentén fekvő 184 hektáron szépen zöldéi a gabona, krumpli és a gyümölcsöst illattal töltik el a virágzó almafák, körtefák. Reggelenként nagy o zaj az istállók és a tyúkfarm körül. Készül a víztartály is a szövetkezetben. — Mi is készülünk a X. pártkongresszusra, — mondja Madiak József a szövetkezet elnöke. — Nem utazunk ugyan Prágába, de gondolatban ott leszünk mMs a kongresszus küldöttei között. A fagy sok kárt tett a kistárkányi szövetkezetben. A répán, uborkán, paradicsomon és tökön kívül még az őszi árpa nagy részét is megkapta a fagy. A tárkányiak azonban nem sopánkodtak a károk láttán. Azonnal hozzáfogtak a fagykár helyrehozásához. Újlaki elvtárs és csoportja most az elfagyott uborkát, paradicsomot és tököt fiatal palánták kiültetésével pótolja, az elfagyott répa helyét mustárral, kukoricával veti be, s az őszi árpát tavaszival pótolja. Az újlaki- és Pencka-csoportok a munka nehezebbik részén már túljutottak. Szorgalmasan dolgoznak a csoportban Szűcs, Bánócai. Fazekas és Parci Mária. A kora hajnali órákban már a földeken vannak, hogy a mag és palánta minél előbb a földbe kerüljön. A fagykár ellenére a kistárkányi szövetkezet nem maradt el a munkafeladatok teljesítésében. Jól tudják, hogy munkájukat bő termés jutalmazza, s a bő termés a dolgozók gazdagon terített asztalát jelenti. Soóky Lajos, a párkányi nemzeti bizottság elnökhelyettese: Feladataink a mezőgazdasági termelés fellendítésének harcában Járásunkban a nemzeti bizottsági választások után új erővel láttunk munkához. Tekintettel arra, hogy a párkányi járás mezőgazdasági jellegű, egyre fokozottabb feladatok várnak ránk, nemzeti bizottsági tagokra, a mezőgazdasági termelés fellendítésében. A párkányi járásban, melyben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás a döntő tényező, a szövetkezetek megszilárdítására kell a fősúlyt helyezni. Járásunkban a szövetkezeti gazdálkodás ma már mind a termelésben, mind a beadási kötelezettségek teljesítésében határozottan mint elsődleges tényező jön tekintetbe. A szeptember 15-i kormánynyilatkozatból kifolyólag elsősorban tehát az a szerep vár ránk, hogy először a szövetkezeti gazdálkodás minden ágában rendet teremtsünk és a szövetkezeti mintaszabályzatok betartását megköveteljük. A szövetkezeti gazdálkodás során eddig elért eredményeink bizonyítják. hogy ez a gazdálkodási forma jó és megfelel a támasztott követelményeknek. De nem pihenhetünk babérainkon. Szükséges, hogy a mezőgazdaság felvirágoztatását a járási nemzeti bizottság részérő) mind n téren elősegítsük. Az akció injramm terve alapján feladatul tűztük ki: fokozni a növénytermelést, a nagy hektárhozamok szovjet mestereinek példája nyomán. Ennek érdekében a közeljövőben a következő intézkedéseket tesszük. Szövetkezeteinkben a belső rend és a munkához való viszony megjavítása érdekében következetesen érvényesíteni fogjuk a szövetkezeti mintaalapszabályzatot. amely az EFSz-ek alaptörvénye." Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában ne legyen nagyobb kiterjedésű föld, mint amekkorát az alapszabály megenged, hogy családjukkal együtt minden idejüket, s erejüket a szövetkezet, a közös vagyon gyarapítására használják fel. Különös gondot fordítunk a szövetkezetekben a munkák helyes jutalmazására és nem engedjük, hogy úgy mint eddig, egyes helyeken az egyenlősdi elvét érvényesítsék. Azokon a helyeken, ahol a kapásnövényeket a szövetkezet tagjai között megművelésre szétosztották, feltétlenül be fogjuk vezetni a pótjutalmazást, hogy az emberek egyéni kezdeményezése a munkában és ennek útján az eredményekben is kibontakozhasson. Megszüntetjük azt, hogy a határt minden évben tagosítják és minden községben, szövetkezetben pontosan megállapítjuk a föld területét, mint alapot a tervezett gazdálkodáshoz. Ez a munka már folyamatban van. A növénytermesztés fokozása érdekében a mezőgazdasági ügyosztálynak egyik legfőbb feladata, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol már véglegesen tagosították a földeket, még ez évben feltétlenül térjenek át a füves vetésforgó rendszerre, hogy annak körforgása követelményeinknek megfelelően, figyelembe véve az egyes növények előveteményeit, legven végrehajtva. E téren eddig sok hibát követtünk el, mert a szövetkezetekben csupán a búza termelésére fektettük a fősúlyt és ezért minden évben, tekintet nélkül a vetésforgó körforgásának szabályaira, oda vetették, ahol úgy gondolták, hogy a legjobban megterem. Ez azt eredményezte, hogy egyes növények az elővetemény helytelen megválasztása következtében alacsony termést adtak. E káros jelenséggel a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztálya segítségével véglegesen leszámoltunk és a füves vetésforgóra való áttéréssel biztosítjuk a következő években a növénytermesztésben a bőséges termést. A növénytermesztés másik nagy feladata az iparunk számára oly fontos ipari növények termelésének biztosítása. Ezt megvalósítjuk a növények helyes szétírásával minden szektor részére, figyelembevéve a helyi adottságokat és a munkaerők számát. A jelen időszakban és a jövőben is fontos feladata lesz a mezőgazdasági ügyosztálynak a takarmányalap biztosítása a szövetkezeti állattenyésztés számára, aminek hiányát eddig minden évben éreztük. Biztosítjuk ezért a takarmányfélék idejében való kaszálását és begyüj. tését, úgyhogy az megfelelő minőségben, szárítókon szárítva kerüljön kazlakba. A takarmányalapot a meglévő földterület kiszélesítése ellenére is növeljük, úgyhogy erre nagyobb területen vetünk másodnövényeket, melyek vetése máris folyamatban van az őszi keverék betakarítása után. Az elmúlt évhez viszonyítva nagyobb gondot fordítunk a silótakarmányok vetésére és magára a silózásra és szövetkezeteink tagjait rávezetjük arra, hogy azt már most kezdjék meg és olyan mennyiségű silótakarmányt készítsenek el télre, hogy minden állatra 25 métermázsa silótakarmány jusson. A mezőgazdasági ügyosztály állattenyésztési osztályának feladata lesz, hogy a szövetkezeti tagokat rávezesse arra, hogy a takarmányokkal gazdaságosan bánjanak és hogy a körzeti zootechnikusok szavát megfogadva, az állattenyésztési csoportvezetők a helyes takarmányszabványok szerint utalják ki a takarmányokat az állatok részére. Különös jelentősége van továbbá a zootechnikai szolgálatnak a szövetkezetek közös állattenyésztése szempontjából, amennyiben ez a munka hiányos és az állattenyésztés járásunkban messze elmaradt a támasztott követelményektől. Ezen a téren fő feladat az állatállomány számának növelése, a minőség megjavítása és a hasznosság fokozása. Szövetkezeteink többségében még mindig nincs meg a tervezett állatállomány és ez a körülmény nagyon megnehezíti a tervfeladatok teljesítését. Ami a szarvasmarhaállományt illeti, ez hiányos és a minőség sem kielégítő, főleg a fejősteheneknél. E téren még június hónapban átcsoportosítást fogunk végrehajtani olyan értelemben, hogy a tehénállomány kiegészítésére annyi megfelelő korban és súlyban lévő üszőt, borjút választunk ki, amenynyi az állomány eléréséhez szükséges. Ezeket azután a többi szarvasmarhától elkülönítve gondozzuk és etetjük. Ugyancsak szükséges lesz külön csoportban kezelni és takarmányozni a leadásra kerülő egyedeket is, amelyeknél havonként ellenőrizni fogjuk a zootechnikai szolgálat útján a súlygyarapodást. Bevezetjük minden szövetkezetben azt, hogy a jó fajta tulajdonságokkal rendelkező tehenek borjait szintén külön neveljük a későbbi törzsállomány kiegészítése végett. A nagyobb szövetkezetekben pedig még június hónapban áttérünk a borjak rideg nevelésére és a szövetkezetek tagsága előtt szemléltető módon a zootechnikai szolgálat útján bebizonyítjuk e nevelési eljárás előnyeit. Hasonló intézkedést hajtunk végre a sertéstenyésztésben is, melyben a tervezett szám elérésére a lehetőségünk most már jobb, mint a szarvasmarhatenyésztésben. Az állattenyésztésben a haladó módszerek bevezetése és népszerűsítése végett minden hónapban más. más szövetkezetben termelési értekezletet tartunk a tapasztalatok kölcsönös kicserélése végett, amelyen minden esetben jelen lesz a járási állatorvos is, aki az állategészségügyi intézkedések betartásával kapcsolatban előadásokat tart majd a szövetkezetek zootechnikusai részére. Ez intézkedések mielőbbi végrehajtásával a járási nemzeti bizottság már ebben az évben is nagyban segiti a mezőgazdaságot. E feladatok végrehajtását mosí elősegíti még a CsKP KB elnökségének javaslata, melyben konkrétan meg van állapítva, hogy a mezőgazdaság egyes szakaszain mi a teendő. E feladatoknak a gyakorlatban való keresztülvitele az új nemzeti bizottság munkájától függ, melynek legfőbb kötelessége, hogy a dolgozók képviseletében minden esetben harcolni tudjon ezek megvalósításáért.
