Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-10 / 140. szám, csütörtök

1954. júniu s YÓ. Ml SZO 5 Akiket a verseny lá&a fiit A SZEPSI JÁRÁSBAN manap­ság sok szó esik a jánoki szövetkezet­ről. Nem is csoda, hiszen a szepsi járás szövetkezetei közötti versenyben az első. helyet foglcdtu el. Vannak, akik már azzal is megtoldják, hogy a ke­rületi versenyben is az első helyet foglaHák el. Az utóbbi azonba n még nem fedi teljes egészében a valóságot: mégpedig azért nem, mert kerületi méretben eddig még nem történt meg az értékelés. Azt azonban előre meg­mondhatjuk, hogy kerületi méretben is eshetőségük van a jánokiaknak az első helyre. A szövetkezet természeti adottságai semmiben sem különböznek a szepsi járás többi szövetkezetei adottságai­tól. Határa dimbes-dombos, Van lege­lője, rétje, szántóföldje, mint a többi szövetkezeteknek, összterületük 1.500 hektár. Ez a szövetkezet mégis jó hírnévre tett szert, mert tagjai szív­vel-lélekkel a közös gazdálkodói fel­virágoztatásának élnek. Nem fJnek az újtól. Bátran alkalmazzák a szov­jet tapasztalatokat és az agrotechnika legújabb vívmányait. Tóbis József, a szövetkezet agro­nómusa örömmel beszél a szövetke­zet eddigi munkájáról, eredményei­ről. — A múltban hét hektár földön gazdálkodtam — mondja az 55 éves, markánstekintetü agronómus. — So­kat dolgoztam, nagyon sokat, mégsem tudtam úgy élni, mint ma. Ez a meg­állapítás nemcsak rám vonatkozik, ha­nem mindazokra a földművesekre, akik ma mint szövetkezeti tagok becsüle­tesen kiveszik részüket a munkából. Tóbis József itt abbahagyja monda­nivalóját. Kalapját megigazítja. Te­kintete messze a távolban kalandozik, lehet, hogy gondolatban most is a cukorrépa, a kukorica, vagy a búza­földeken jár. - GYÖNYÖRŰ A HATÁRUNK — szólal meg újból. — Szavamra •mondom, olyan gyönyörű, hogy a szepsi járásban nem találok hozzá ha­sonlót. No, de mi nem sajnáljuk ám a fáradságot. A jánokiak az év elején bekap­csolódtak a járás összes szövetkeze­tei között indított versenybe és kü­lön párosversenyre keltek a szepsi szövetkezettel. A versenyből győzte­sen kerültek ki, mert munkakedvük, akaraterejük, a szövetkezeti gazdál­kodáshoz való ragaszkodásuk minden álcadályt legyőzött. A növényápolási munkában mesz­sze mögöttük maradtak a járás többi szövetkezetei. A tornai szövetkezet­ben még csak készültek o cukorrépa ápolására, amikor a jánokiak már kétszer meg is kapálták. Dehát, hogy­is ne iparkodtak volna kiirtani a gyo­mot, elősegíteni a cukorrépa fejlődé­sét, amikor szavukat adták arra, hogy hektáronként nem 180 mázsa cukorrépát termelnek, mint ahogy azt az állami terv előírja, hanem hektáronként legkeixsebb 200 mázsa hektárhozamot akarnak elérni. A KUKORICAFÖLDEK is dicsé­rik a szövetkezeti tagok munkáját. A gondosan megkapált táblák vissza­tükrözik a szövetkezeti tagok szor­galmát, minden szónál világosabban beszélnek arról: gazdag kukoricater­més lesz az idén. Már a kukorica ve­tésénél gondoltak arra, hogy a kapá­lást minél gyorsabban, a lehető leg­kevesebb munkaerő igénybevételével elvégezhessék. Egyrészt tehát azért alkalmazták a négyzetes ültetési módszert, hogy ezáltal biztosíthassák a (lépi munka maximális kihaszná­lását. A hektárhozam növelése te­rén is nagy szerepet játszik a négy­zetes ültetési módszer. Bíznak is a szövetkezeti tagok abban, hogy a ter­vezett 19 mázsás hektárhozamot ma­gasan túlszárnyalják. A krumpliföldek is megkapták már a nekik járó munkát. Különösen az első micnkacsovort krumplija szép Ez a csoport előcsíráztatctt krumplit ültetett. Három állandó mezőgazdasági cso­portja van a szövetkezetnek. A mun­kacsoportok egymás kőzött versenyt indítottak. A munkacsoportok közül Domin Pál csoportja került a verseny élére. Domin Pál munkacsoportjával olyan eredményeket ért él. hogy járá-. Sí méretben is a legjobb munkacsoport néven emlegetik őket. Domin Józse­fet szorgalmas munkájáért bévá'asz­tották a kerületi nemzeti bizottság­ba is. Dicséretet érdemelnek a szövetkezet asszonyai is, akik bármely munka­szakaszon megállják helyüket. A gaz­dasági munkák minden ágazatában kiváló eredményt tudnak felmutatni. Ocenák Jánosné pl. a sarabolásnál versenyt dolgozott férjévél. Ugyan­úgy megfogta ö is a lókapa szarvát, mint a férje. — Szeretem a szövetkezetet — mondja a 24—25 év körüli csinos fiatalasszony. —- Szeretem a szövet­kezetet, mert benne munkám után biztosítva van a gondtalan megélhe­tés. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS terén is szép eredmények születtek a jánoki szövetkezetben. Ahogyan a növény­termelésben nem félnek az új mód­szerek bevezetésétől, az állattenyész­tésben is bátran alkalmazzák a hala­dó zootechnika elveit. Tobák Ferenc pl., a szövetkezet egyik kiváló tehenésze ezelőtt egy hó­nappal elhatározta, hogy bevezeti Ma­linyina fejési és etetési módszerét. Elhatározását a párt X. kongresszu­sa tiszteletére tette. Ez az egy hónap már elég volt ahhoz, hogy meggyő­ződhessen az említett munkamódszer alkalmazásának előnyösségéről. Mali­nyina módszerének bevezetése után már két hétre megmutatkozott az eredmény a tejhozamban. Ma már az­zal dicsekedhet, hogy a napi tejhozam minden egyes tehén után átlag 9.6 liter. Tobák Ferencnek a jövedelme is megnövekedett. A legutóbbi elszá­molás után 1.060 koronát vitt haza családjának. Ha már az állattenyésztésről be­szélünk, nem feledkezhetünk meg a szövetkezet juhászáról, Zingi László­ról sem. A szövetkezet bevételének jelentős részét a juhtenyésztés bizto­sítja. Zingi László 42 éves, igazi juhász­ember. Szereti foglalkozását, szereti gyapjas állatait. Arról, hogy jól bá­nik az állatokkal, az tanúskodik a leg­jobban, hogy a tervezett 272 bárány helyett 289-et nevelt fél, vagyis az előirányzott darabszámon felül 17 bá­ránnyal növelte a közös vagyont. A gyapjúbeadást is magasan túlteljesí­tették. Az előírt 615 kg gyapjú he­lyett 1.602 kg gyapjút adtak be. EZEK AZ EREDMÉNYEK meg­cáfolhatatlan bizonyítékai annak, hogy a jánoki szövetkezetesek jó úton ha­ladnak. Szorgalmas munkájukkal szö­vetkezetüket virágzóvá, saját magu­kat pedig gazdagokká teszik. SZARKA ISTVÁN Előre a kongresszusi versenyben (ti. s.) A zselizi állami gazdaság dolgozói a kongresszusi verseny­ben fokozott lendülettel küzdenek az elsőbbségért. Igyekezetüket bi­zonyítja az is, hogy a tejtermelésben a nyitrai kerület első helyére kerültek és az elért eredményeket az utóbbi napokban állandóan nö­velik. összgazdasági méretben egy fejőstehéntől naponta 9.71 liter átlagos tejhozamot értek el. Az egyes gazdaságokban az utóbbi napok­ban már túlhaladták ezt a hozamot. A szentgyörgyi gazdaságban Berecki András elvtárs májusban 1953 liter tej helyett 4329 liter tejet fejt és ezzel tervét 216 százalékra teljesítette. A zálogosi gazdaságban 11.73 literes átlagtejhozamot értek el május végén és ezt június elején tehenenként napi 15 literre javították. Az üzem legjobb dolgozói közé tartozik Lubuski Ferenc, a gazda­ság egyik régi munkása, aki a tejtermelés terén kiváló eredményeket ért el. Jenő fia a borjak rideg nevelésénél dolgozik. Lubuski elvtárs a kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy 12 tehéntől az év végéig 500 liter tejjel többet termel az előirányzottnál. Ezt a vál­lását már május végéig teljesítette éspedig Malinyina módszere alkal­mazásával. Az évi időtervet 110 százalékra teljesíti. Van egy olyan tehene is, amely naponta 24 liter tejet ad. Ez a gazdaság egyik leg­jobb eredménye. De nemcsak a tejtermelésben, hanem az állattenyésztésben is jó eredményeket értek el az üzem dolgozói. Balla Lajos feleségével együtt a sertéshizlaldában dolgozik. Gondos etetéssel napi 56 dkg súlygyarapodást ért el a tervezett 40 dkg helyett. Az év elejétől 138 százalékra teljesíti a súlygyarapodás tervét. De nemcsak Balla elvtárs, hanem a gazdaság többi dolgozója is lelkesen teljesíti a kötelezettség­vállalásokat. Versenyre hívták egymást, hogy növeljék a termelést és csökkentsék az önköltséget. Gubik János is 25 malaccal többet nevelt fel, mint amennyit a terv előír. Június l-ig 105 malac helyett 125 malacot nevelt fel. Átlagsúlyuk 15.5 ke. Ezzel 121 százalékra teljesí­tette a tervet. Az év végéig 12.000 korona értékű kötelezettséget vál­lalt a kongresszus tiszteletére. Ilyen előkészületekkel, a munkaverseny fokozásával és a terv túl­teljesítésével köszöntik a zselizi állami birtok dolgozói a küszöbön álló X. kongresszust. A kistárkányiak küzdelme a fagykárok ellen (m. 1.) A kisfárkányi egységes földművesszövetkezet a legjobbak közé tartozik a kassai kerületben. Dús szántóföldjei keleten a Szov­jetunió határáig nyúlnak, délen a szövetkezetiek gyümölcsöse a sző­ke Tiszáig húzódik, melyen túl a szomszéd Magyarország terül el. A hármas országhatármentén fekvő 184 hektáron szépen zöldéi a ga­bona, krumpli és a gyümölcsöst il­lattal töltik el a virágzó almafák, körtefák. Reggelenként nagy o zaj az istállók és a tyúkfarm körül. Készül a víztartály is a szövetke­zetben. — Mi is készülünk a X. párt­kongresszusra, — mondja Madiak József a szövetkezet elnöke. — Nem utazunk ugyan Prágába, de gon­dolatban ott leszünk mMs a kon­gresszus küldöttei között. A fagy sok kárt tett a kistárká­nyi szövetkezetben. A répán, ubor­kán, paradicsomon és tökön kívül még az őszi árpa nagy részét is megkapta a fagy. A tárkányiak azonban nem sopánkodtak a károk láttán. Azonnal hozzáfogtak a fagy­kár helyrehozásához. Újlaki elvtárs és csoportja most az elfagyott ubor­kát, paradicsomot és tököt fiatal palánták kiültetésével pótolja, az elfagyott répa helyét mustárral, ku­koricával veti be, s az őszi árpát tavaszival pótolja. Az újlaki- és Pencka-csoportok a munka nehezebbik részén már túljutottak. Szorgalmasan dolgoz­nak a csoportban Szűcs, Bánócai. Fazekas és Parci Mária. A kora hajnali órákban már a földeken vannak, hogy a mag és palánta minél előbb a földbe kerüljön. A fagykár ellenére a kistárkányi szövetkezet nem maradt el a mun­kafeladatok teljesítésében. Jól tud­ják, hogy munkájukat bő termés jutalmazza, s a bő termés a dol­gozók gazdagon terített asztalát je­lenti. Soóky Lajos, a párkányi nemzeti bizottság elnökhelyettese: Feladataink a mezőgazdasági termelés fellendítésének harcában Járásunkban a nemzeti bizottsá­gi választások után új erővel lát­tunk munkához. Tekintettel arra, hogy a párkányi járás mezőgazda­sági jellegű, egyre fokozottabb fel­adatok várnak ránk, nemzeti bi­zottsági tagokra, a mezőgazdasági termelés fellendítésében. A párkányi járásban, melyben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás a döntő tényező, a szövetkezetek megszilárdítására kell a fősúlyt helyezni. Járásunkban a szövetke­zeti gazdálkodás ma már mind a termelésben, mind a beadási kö­telezettségek teljesítésében ha­tározottan mint elsődleges tényező jön tekintetbe. A szeptember 15-i kormánynyi­latkozatból kifolyólag elsősorban tehát az a szerep vár ránk, hogy először a szövetkezeti gazdálkodás minden ágában rendet teremtsünk és a szövetkezeti mintaszabályza­tok betartását megköveteljük. A szövetkezeti gazdálkodás során ed­dig elért eredményeink bizonyít­ják. hogy ez a gazdálkodási forma jó és megfelel a támasztott köve­telményeknek. De nem pihenhe­tünk babérainkon. Szükséges, hogy a mezőgazdaság felvirágoztatását a járási nemzeti bizottság részérő) mind n téren elősegítsük. Az ak­ció injramm terve alapján felada­tul tűztük ki: fokozni a növényter­melést, a nagy hektárhozamok szovjet mestereinek példája nyo­mán. Ennek érdekében a közeljö­vőben a következő intézkedéseket tesszük. Szövetkezeteinkben a belső rend és a munkához való viszony megjavítása érdekében következe­tesen érvényesíteni fogjuk a szö­vetkezeti mintaalapszabályzatot. amely az EFSz-ek alaptörvénye." Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában ne legyen nagyobb kiterjedésű föld, mint amekkorát az alapszabály megenged, hogy csa­ládjukkal együtt minden idejüket, s erejüket a szövetkezet, a közös vagyon gyarapítására használják fel. Különös gondot fordítunk a szö­vetkezetekben a munkák helyes jutalmazására és nem engedjük, hogy úgy mint eddig, egyes helye­ken az egyenlősdi elvét érvénye­sítsék. Azokon a helyeken, ahol a kapásnövényeket a szövetkezet tag­jai között megművelésre szétosz­tották, feltétlenül be fogjuk vezet­ni a pótjutalmazást, hogy az em­berek egyéni kezdeményezése a munkában és ennek útján az ered­ményekben is kibontakozhasson. Megszüntetjük azt, hogy a határt minden évben tagosítják és minden községben, szövetkezetben ponto­san megállapítjuk a föld területét, mint alapot a tervezett gazdálko­dáshoz. Ez a munka már folyamatban van. A növénytermesztés fokozása érdekében a mezőgazdasági ügy­osztálynak egyik legfőbb feladata, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol már véglegesen tagosították a földeket, még ez évben feltétle­nül térjenek át a füves vetésfor­gó rendszerre, hogy annak körfor­gása követelményeinknek megfe­lelően, figyelembe véve az egyes növények előveteményeit, legven végrehajtva. E téren eddig sok hi­bát követtünk el, mert a szövetke­zetekben csupán a búza termelésé­re fektettük a fősúlyt és ezért min­den évben, tekintet nélkül a ve­tésforgó körforgásának szabályai­ra, oda vetették, ahol úgy gondol­ták, hogy a legjobban megterem. Ez azt eredményezte, hogy egyes növények az elővetemény helytelen megválasztása következtében ala­csony termést adtak. E káros je­lenséggel a járási nemzeti bizott­ság mezőgazdasági ügyosztálya se­gítségével véglegesen leszámol­tunk és a füves vetésforgóra való áttéréssel biztosítjuk a következő években a növénytermesztésben a bőséges termést. A növénytermesztés másik nagy feladata az iparunk számára oly fontos ipari növények termelésé­nek biztosítása. Ezt megvalósítjuk a növények helyes szétírásával minden szektor részére, figyelem­bevéve a helyi adottságokat és a munkaerők számát. A jelen időszakban és a jövőben is fontos feladata lesz a mezőgaz­dasági ügyosztálynak a takarmány­alap biztosítása a szövetkezeti ál­lattenyésztés számára, aminek hiá­nyát eddig minden évben éreztük. Biztosítjuk ezért a takarmányfélék idejében való kaszálását és begyüj. tését, úgyhogy az megfelelő minő­ségben, szárítókon szárítva ke­rüljön kazlakba. A takarmányala­pot a meglévő földterület kiszélesí­tése ellenére is növeljük, úgyhogy erre nagyobb területen vetünk má­sodnövényeket, melyek vetése máris folyamatban van az őszi ke­verék betakarítása után. Az elmúlt évhez viszonyítva nagyobb gondot fordítunk a silótakarmányok veté­sére és magára a silózásra és szö­vetkezeteink tagjait rávezetjük ar­ra, hogy azt már most kezdjék meg és olyan mennyiségű silóta­karmányt készítsenek el télre, hogy minden állatra 25 métermázsa siló­takarmány jusson. A mezőgazdasági ügyosztály ál­lattenyésztési osztályának feladata lesz, hogy a szövetkezeti tagokat rávezesse arra, hogy a takarmá­nyokkal gazdaságosan bánjanak és hogy a körzeti zootechnikusok sza­vát megfogadva, az állattenyészté­si csoportvezetők a helyes takar­mányszabványok szerint utalják ki a takarmányokat az állatok ré­szére. Különös jelentősége van to­vábbá a zootechnikai szolgálatnak a szövetkezetek közös állattenyész­tése szempontjából, amennyiben ez a munka hiányos és az állatte­nyésztés járásunkban messze el­maradt a támasztott követelmé­nyektől. Ezen a téren fő feladat az állatállomány számának növelése, a minőség megjavítása és a hasz­nosság fokozása. Szövetkezeteink többségében még mindig nincs meg a tervezett állatállomány és ez a körülmény nagyon megnehezíti a tervfeladatok teljesítését. Ami a szarvasmarhaállományt illeti, ez hiányos és a minőség sem kielégí­tő, főleg a fejősteheneknél. E té­ren még június hónapban átcso­portosítást fogunk végrehajtani olyan értelemben, hogy a tehénál­lomány kiegészítésére annyi meg­felelő korban és súlyban lévő üszőt, borjút választunk ki, ameny­nyi az állomány eléréséhez szük­séges. Ezeket azután a többi szarvasmarhától elkülönítve gon­dozzuk és etetjük. Ugyancsak szükséges lesz külön csoportban kezelni és takarmá­nyozni a leadásra kerülő egyede­ket is, amelyeknél havonként el­lenőrizni fogjuk a zootechnikai szol­gálat útján a súlygyarapodást. Bevezetjük minden szövetkezet­ben azt, hogy a jó fajta tulajdonsá­gokkal rendelkező tehenek borjait szintén külön neveljük a későbbi törzsállomány kiegészítése végett. A nagyobb szövetkezetekben pedig még június hónapban áttérünk a borjak rideg nevelésére és a szö­vetkezetek tagsága előtt szemlélte­tő módon a zootechnikai szolgálat útján bebizonyítjuk e nevelési el­járás előnyeit. Hasonló intézkedést hajtunk vég­re a sertéstenyésztésben is, mely­ben a tervezett szám elérésére a lehetőségünk most már jobb, mint a szarvasmarhatenyésztésben. Az állattenyésztésben a haladó módszerek bevezetése és népszerű­sítése végett minden hónapban más. más szövetkezetben termelési ér­tekezletet tartunk a tapasztalatok kölcsönös kicserélése végett, ame­lyen minden esetben jelen lesz a járási állatorvos is, aki az állat­egészségügyi intézkedések betartá­sával kapcsolatban előadásokat tart majd a szövetkezetek zootech­nikusai részére. Ez intézkedések mielőbbi végre­hajtásával a járási nemzeti bizott­ság már ebben az évben is nagy­ban segiti a mezőgazdaságot. E feladatok végrehajtását mosí elősegíti még a CsKP KB elnöksé­gének javaslata, melyben konkré­tan meg van állapítva, hogy a me­zőgazdaság egyes szakaszain mi a teendő. E feladatoknak a gyakor­latban való keresztülvitele az új nemzeti bizottság munkájától függ, melynek legfőbb kötelessége, hogy a dolgozók képviseletében minden esetben harcolni tudjon ezek meg­valósításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents