Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-09 / 139. szám, szerda

1954". június g. öl $20 3 A GENFI ÉRTEKEZLET • • • Csou En-laj elvtárs nyilatkozata a genfi tanácskozáson Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere a genfi értekezlet június 5-i ülésén a következő nyilatkozatot tette: Elnök úr! Küldött urak! Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere már a genfi külügyminiszteri tanácskozás második teljes ülésén három konkrét javaslatot tett a koreai kérdés békés megoldására. E javaslatokat a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttsége támogatta. A tárgyilagos embernek el kell ismernie, hogy Nam Írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének javaslatai nagy lehetőségeket tárnak fel a korai nép előtt arra, hogy valóban szabad választásokkal újjáteremtse nemzeti egységét. A Kínai Népköztársaság küldöttsége május 22-én, a megegyezésre irányuló törekvéstől vezéreltetve, kiegészítést terjesztett elő Nam írnak, a Koreai Népi . Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének javaslatához. Ez a kiegészítés a koreai szabad választások nemzetközi ellenőrzését javasolja. Ezt az ellenőrzést semleges országok hajtanák végre. Ez a kiegészítés elősegítette a tanácskozás további menetét. Ugyanezen az ülésen azonban a Koreai Köztársaság képviselője olyan javaslatot terjesztett elő, amelynek az az értelme, hogy Koreát a Li Szin Man-klikk egyesítse külső erők segítségével. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen javaslat nem szolgálhat a koreai kérdés békés rendezésének igazságos alapjául. Az Egyesült Államok és néhány más ország képviselője az ENSz jogsértő határozataira hivatkozva megpróbálta támogatni a Koreai Köztársaság képviselőjének ezt a javaslatát. Többízben rámutattunk, hogy tanácskozásunknak semmi köze sincs az ENSz-hez. Tanácskozásunkat azzal a céllal hívták össze, hogy megtaláljuk a koreai kérdés békés rendezésének útját. A koreai kérdés békés rendezésének általános alapja megtalálható. Tanácskozásunkon nem tiltakozott senki sem az ellen, hogy Koreában meg kell szilárdítani a bekét. Mindenki elismeri, hogy a jelen tanácskozás célja a koreai kérdés rendezése. Mindenki úgy nyilatkozik, hogy Koreát egyesíteni kell. Majdnem mindenki elismeri, hogy Korea egyesítése céljából meg kell tartani az összkoreai szabad választásokat. Ezeknek a választásoknak az arányos képviselet elve alapján kell megtörténnie. Csupán az öszszes külföldi fegyveres erőknek meghatározott idő alatt való kivonása kérdésében hangzott el a küldöttek jelentéktelen részének elvi ellenvetése. Mint Eden úr, az Egyesült Királyság képviselője május 13-án kijelentette, van már jónéhány közös megállapítás, ezért nem szabad kiábrándulnunk a kérdés megoldásának keresése közepette. Egyesek úgy vélik, hogy a koreai kérdés további békés rendezése már nem időszerű, hiszen Koreában már nem folyik vér Ezért nyíltan amellett foglalnak állást, hogy a koreai kérdés megoldását halasszák el. Nem érthetünk egyet ezzel az állásponttal. A koreai kérdés annyira szoros kapcsolatban van a TávolKelet és az egész világ biztonságával, hogy békés rendezése nem tűr további halasztást. Ha már megvannak ezek a közös megállapítások, annál inkább meg kell feszítenünk erőinket, hogy utat találjunk a kérdés konkrét megoldására. Nem szabad megengedni, hogy a Koreai Köztársaság képviselőjének javaslatai akadályt gördítsenek a megegyezés útjába. A Koreai Köztársaság képviselője kijelentette, hogy kormánya a koreai nép többségét képviseli. Ha ez valóban így van, akkor Dél-Korea kormányának nincs miért aggódnia a Korea egyesítését szolgáló, valóban szabad összkoreai választások miatt. A Koreai Köztársaság képviselője azonban ellenzi, hogy összkoreai szerv létesüljön olyan elvek alapján, amelyekre nézve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság állapodik meg az összkoreai szabad választások előkészítése és megtartása céljából. A délkoreai kormány újból az Egyesült Nemzetek Szervezetét igyekszik spanyolfalul felhasználni, hogy monopolellenőrzése alá helyezze az összkoreai választásokat. Még a Koreai Köztársaság alkotmányát is reá akarja erőszakolni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra. Mi több, továbbra is szembehelyezkedik azzal, h9gy az összkoreai választások megtartása előtt kivonják az Egyesült Nemzetek csapatait, főként az amerikai csapatokat. Ez azt bizonyítja, hogy maga a délkoreai kormány sem hiszi, hogy a koreai nép többségének akaratát képviseli. A délkoreai kormány fél attól, hogy Koreát valóban szabad választások útján egyesítsék. Megpróbálja az ENSz jogsértő határozatainak és a külföldi fegyveres erőknek segítségével az egész országra kiterjeszteni a Li Szin Man-rendszert. Ez nemcsak azt az elvet sérti meg, hogy a koreai kérdést magának a koreai népnek kell megoldani, hanem gyökerében elveti a szabad választások demokratikus alapját is. Éppen ezért semmi meglepő sincs abban, hogy még a „The New York Times" egyik tudósítója is kénytelen volt beismerni május 28-i jelentésében: a Koreai Köztársaság küldöttségének tervezete „megkerüli azt a valóban alapvető kérdést, hogy a koreai népnek lehetőséget kell nyernie, hogy olyan kormány égisze alatt egyesítse országát, amelyet valóban szabad választásokon választ meg." Az összkoreai szabad választás: magának a koreai népnek az ügye. Következésképpen teljesen észszerű Nam ír külügyminiszternek az a javaslata, hogy az összkoreai választások előkészítésére és lebonyolítására összkoreai bizottságot kell létesíteni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság képviselőiből. Mint V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere április 29-i felszólalásában rámutatott: magától értetődik, hogy a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai népnek az ügye; nem elégítheti ki a koreai népet, nem szolgálhat a koreai probléma tartós rendezésének alapjául semmiféle olyan határozat, amelyet más országok erőszakolnak reá a koreai népre. Tekintetbe vettük azt a körülményt, hogy Korea évek óta két részre van szakítva, hogy a háború kiélezte Dél- és Észak-Korea viszonyát. Ezért javasoltuk, hogy semleges államok segédkezzenek az összkoreai bizottságnak a szabad összkoreai választások lebonyolításában. Egyesek ragaszkodnak ahhoz, hogy az összkoreai szabad választások ellenőrzését az Egyesült Nemzetek Szervezete végezze. Ez az álláspont tarthatatlan. Több ízben rámutattunk már, hogy az ENSz a koreai háborúban a hadviselő felek egyike, és rég elvesztette erkölcsi erejét és jogát arra, hogy pártatlanul rendezze a koreai kérdést. Éppen ezért nem véletlen, hogy a koreai fegyverszüneti egyezmény előírja, hogy a koreai fegyverszünet ellenőrzését nem az Egyesült Nemzetek Szervezete — az egyik hadviselő fél — végzi, hanem a koreai háborúban részt nem vett semleges országok bizottsága, amelyet a hadviselő felek közti megállapodás alapján alakítottak. A semleges felügyelő bizottság a koreai fegyverszünet megteremtését követő tíz hónap alatt pozitív szerepet játszott a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásában. Minthogy ilyen nemzetközi szerv, mint a semleges országok bizottsága, képes volt ellenőrizni a koreai fegyverszüneti egyezmény végrehajtását, semmi alap sincs azt állítani, hogy nem tud megfelelő ellenőrzést gyakorolni az egész Koreában megtartandó szabad választások felett. Az összes külföldi csapa toknak Koreából való kivonása fő feltétele annak, hogy az egész országban megtartandó választások korán biztosítva legyen a koreai nép szabad akaratnyilvánítása. A Koreai Köztársaság képviselője megpróbált szembehelyezkedni azzal a javaslattal, hogy vonjanak ki Koreából minden külföldi fegyveres erőt. Az Egyesült Államok képviselőjének kijelentéseit ismételgetve újból rágalmazó kirohanásokat intézett a kínai népi önkéntesek ellen. Az a zendbona, amit a Koreai Köztársaság képviselője csapott, egyáltalán nem csökkentheti a kínai népi önkéntesek eljárásának igazságos voltát. A valóságban éppen a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ragaszkodik hozzá következetesen, hogy miinden külföldi fegyveres erőt egyidőben vonjanak ki Koreából. Most, nrdőn a koreai probléma békés rendezésének kérdését tárgyaljuk, a Koreai Köztársaság és az Egyesült Államok més mindig nem akarja kivonni az amerikai csapatokat a többi külföldi csapatnak Koreából való kivonásával egyidőben. Vájjon ez nem bizonyítja-e. hogy Koreában akarják tartani az amerikai csapatokat, hogy beavatkozzanak Korea belügyeibe, Korea békéjét és Kína biztonságát fenyegessék? Világos azonban, hogy az Egyesült Államck és a Koreai Köztársaság képviselőmek javaslatai szöges ellentétben vannak mindazon országok népeinek kívánságával, amelyeknek fiai Koreában tartózkodnak. Üj-Zéland képviselője május 7én kijelentette: meggyőződése, hogy a jeleti tanácskozáson képviselt államok várják azt a napot, midőn csapataikat kivonják Koreából. Ausztrália képviselője április 29én szintéin kifejezte reményét, hogy kielégítő megállapodások és szilárd kötelezettségeik alapján lehetővé válik a csapatok kivonásának rövidebb idő alatt való megkezdése. Az Egyesült Királyság képviselője május 13-án kijelentette: .. ...közös kívánságunk, hogy kivonjuk csapatainkat Koreából, amint 0 béke veszélyeztetése nélkül megtehetjük azt". Azt mondották itt, hogy az oszszes külföldi csapatok kivonása negatívan befolyásolhatja a koreai békét. Ezek az állítások alaptalanok. Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a koreai háború újból való megindulásának elhárítására javasolta, hogy a távolkeleti béke fenntartásában leginkább érdekelt államok vállalják Korea békés fejlődésének biztosítását. Ezzel kapcsolatban úgy véljük, semmi alap sincs arra, hogy a J jelen tanácskozás ne jusson megfelelő megállapodásra az összes külföldi fegyveres erőknek Koreából való kivonását illetően és arra vonatkozóan, hogy azok az államok biztosítsák Korea békés fejlődését, amelyeknek leginkább érdekük a távolkeleti béke fenntartása. A genfi tanácskozás már több mint egy hónapja tárgyalja a koreai probléma békés rendezésének kérdését. A világ békeszerető népei pozitív eredményeket várnak tanácskozásunktól. A már megvalósult közös alapra támaszkodva meg kell feszíteni erőnket, hogy megállapodjunk a koreai kérdés békés rendezését illetően. Be kell váltanunk a világ népeinek reményeit. Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének beszéde A koreai kérdésről szóló genfi értekezlet június 5-i ülésén beszédet mondott Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Beszédében többek között a következőket mondotta: „A koreai kérdésről szóló vita folyamán két felfogás nyilvánult meg Korea nemzeti egyesítésének feladatai és az egységes, független és demokratikus állam békés eszközökkel való megteremtését illetőleg. Egyrészt április 27-én, a genfi értekezlet kezdetén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége konkrét javaslatokat terjesztett elő „Korea nemzeti egyesítésének megvalósítására és egész Korea területén szabad választások megtartására". Ez a javaslat azt óhajtja, hogy szabad választásokat tartsanak Korea egész területén Észak- és Dél-Korea közötti megegyezés alapján, szabad légkörben, minden idegen beavatkozás nélkül, a helyi hatóságoknak és terrorista csoportoknak a választókra gyakorolt nyomása nélkül. Küldöttségünk ebben a javaslatában a koreai nép nemzeti érdekeit és a Koreában levő igazi helyzetet tartja szem előtt. Másrészt a délkoreai küldöttség május 22-én szintén javaslatokat terjesztett elő. E javaslatok alapján a választásokat olyan feltételek mellett tartanák meg, amikor Dél-Korea még mindig idegen csapatok megszállása alatt volna és Észak-Koreát olyan rendszer alá helyeznék, amelyet Dél-Koreában ezen idegen csapatok segítségével létesítettek. Azok, akik ezeket a javaslatokat kidolgozták, egyáltalán nem mutattak akaratot arra, hogy észszerűen mérlegeljék a Korea mindkét részében lévő 'gazi helyzetet. Maga az a tény, hogy a délkoreai küldöttség javaslatait csupán a genfi értekezlet kezdete után egy hónappal terjesztette elő, azt bizonyítja, hogy a délkoreai hivataloknak nem áll érdekükben a koreai kérdés békés megoldásának konkrét megtárgyalása. A délkoreai küldöttség javaslatai az Egyesült Államok és az őt követő országok által sugallt azon nem őszinte gondolatból indulnak ki, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot alárendeljék a liszinmani kormányzatnak. A délkoreai küldött által előterjesztett javaslatok megvizsgálásánál ez könnyen látható. A délkoreai javaslatok teljesen figyelmen kívül hagyják az egyik legfontosabb kérdést, vagyis olyan összkoreai szerv létesítésének problémáiát, amely előkészítené és megvalósítaná a választásokat és amely megoldaná a Korea két része közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok felújításának kérdését is. Vüágos, hogy ilyen összkoreai szerv létesítése nélkül egyáltalán nem lehetséges előrehaladást tenni Korea mindkét része számára egyformán elfogadható megegyezés kidolgozásához. Mivel Koreában két kormány van, emellett mindegyiknek megvannak a saját törvényhozó szervei, az említett kérdések közül egyet sem lehet megoldani olyan törvények, vagyi határozatok alapján, amelyek csupán Korea egyik részére érvényesek. A délkoreai küldött azonban azt javasolja, hogy az összkoreai nemzetgyűlésbe való választásokat ne olyan választási törvény alapján tartsák, amelyet összkoreai szerv dolgozna ki és a amely elfogadható volna mindkét fél számára, hanem Dél-Korea úgynevezett „alkotmányos eljárása" alapján. A délkoreai küldött azt javasolja, hogy a választások felett ne a semleges államok képviselőinek bizottsága tartson felügyeletet, amit a Kínai Népköztársaság küldöttsége a mi támogatásunkkal javasolt, hanem az Egyesült Nemzetek, amelyek mint ismeretes, hadviselő féllé váltak és ezért természetesen nem képesek arra, hogy objektív szerv szerepét játszszák Korea kérdésében, főleg nem olyan ügyben, mint az összkoreai választások. Más szóval Dél-Korea képviselője állást foglal a választások olyan ellenőrzése ellen, amelyeket valóban pártatlan nemzetközi szerv valósítana meg. Olyan szerv, amely azon államok képviselőiből állhatna, amelyek nem vettek részt a koreai intervencióban.Magától értetődik, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége nem érthet egyet azzal a javaslattal, amely szerint az ENSz végezné az összkoreai választások ellenőrzését. . Nem fér kétség ahhoz, hogy a koreai választások pártatlan ellenőrzését csupán semleges államokból álló bizottság biztosíthatja. A délkoreai küldött javaslatoí terjeszt elő, hogy az USA csapatai továbbra is Koreában maradjanak, a kínai népi önkéntesek csapatait azonban vonják vissza Koreából. Ez a javaslat világosan mutatja, hogy a délkoreai kormányzat fél attól, hogy szemtől-szembe a koreai nép elé álljon. Ami az idegen csapatoknak Koreából való fokozatos kivonását illeti, amit itt néhány küldött hangoztatott, elvben nem vagyunk ellene, természetesen azzal a feltétellel, hogy betartsák az arányosság elvét. Javasoltuk, hogy kezdődj enele konkrét tárgyalások az összes idegen csapatok Koreából való kivonásának időpontjáról. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a délkoreai küldött különös rosszakarattal elutasította Korea békés fejlődésének biztosítására tett javaslatunkat, amelynek értelmében azok az államok, amelyekenek leginkább érdekükben áll a távolkeleti béke fenntartása, megfelelő kötelezettségeket vállalnának magukra. Az értekezlet nem volna képes teljesíteni legfontosabb feladatát, ha nem hozna végleges határoza-. tot Korea békés fejlődésének biztosításáról és a koreai háború felújítása veszélyének kiküszöböléséről. A délkoreai küldött azt javasolja, hogy a megalakítandó összkoreai nemzetgyűlést már előre több kötelezettség kösse meg, amelyek lényegükben azt jelentenék, hogy fenntartanák a délkoreai kormányzást, sőt ezenkívül még ki is terjesztenék Korea egész területére. Ebből a javaslatból egyebekeni kívül az következik, hogy az egységes koreai kormánynak DélKorea alkotmányát alaptörvényként kellene elfogadnia. Ez az alkotmány lényegében demokráciaellenes és népellenes minden ál-: demokrata frázis ellenére. Vájjon a délkoreai küldött valóban azt hiszi-e hogy az északkoreai parasztok önként odaadják földjeiket és önként a délkoreai nagybirtokosok jármába hajtják fejüket? Ugyanez a helyzet a délkoreai gyárakat illetőleg. Épp úgy, mint a japánok uralma alatt, a gyárak, villanyművek, bankok stb. a nagytőkések kezében vannak és a munkások szegénységben élnek és nélkülözik alapvető jogaikat és kegyetlen kizsákmányolás tárgyai* A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége azon a né-: zeten van, hogy ha e konferencia részvevői őszintén óhajtják a ko-. reai probléma megoldását, Korea demokratikus alapon való békés egyesítése útján, akkor azok a ja-, vaslatok, amelyeket előterjesztettünk és a Kínai Népköztársaság javaslatai, amelyeket a választások egész Korea területén való megtartására tett, olyan semleges szerv ellenőrzése alatt, amely azon országok képviselőiből áll, amelyek nem vettek részt a koreai háborúban, jó alapul szolgálnak e kérdés megoldására.