Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-08 / 138. szám, kedd

U J SZÖ 1954. június 8. A GENFI ÉRTEKEZLET Molotov elvtárs beterjesztette a Szovjetunió új javaslatait a koreai kérdés békés rendezésére A genfi értekezlet szombat délutáni teljes ülésén a koreai kérdéssel foglalkozott. A szombati ülés kimagasló eseménye Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének be. széde volt, amelynek során újabb konkrét javaslatokat terjesztett elő a koreai kérdés megoldására. Iljicsev szovjet szóvivő szombat délutáni sajtóértekezletén rámutatott, hogy Molotov a koreai kérdés vitájában új javaslatokat terjesztett elő, amelyeknek megvitatása új szakaszt nyit meg a genfi értekezleten, ha az értekezlet minden részvevöjé jóakaratról és megegyezési szándékról tesz tanúbizonyságot és valóban a koreai kérdés megoldására törekszik. A szombati ülésen felszólalt még Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, és Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, valamint Abesszínia, a Pülöp.szigetek és Hollandia képviselői. Molotov elvtárs beszéde Molotov elöljáróban összegezte az általános vita eredményeit. Megállapította, hogy a vita eredményeként bizonyos közeledés történt a szempontok között azokkal az alapelvekkel kapcsolatban, amelyeken a korai kérdés békés rendezésének alapulnia kell. Meg kell említeni — mondotta — azokat az elképzeléseket, amelyeket az angol küldöttség vezetője juttatott itt kifejezésre. Ezek az elképzelések kétségtelenül figyelmet érdemelnek. Minden alap megvan arra, hogy kiemeljünk néhány fontos kérdést, amelyekkel kapcsolatban a genfi értekezlet véleményünk szerint már megegyezésen alapuló megoldásra juthat, mert a küldöttség álláspontja e kérdésekkel kapcsolatban bizonyos mértékben megegyezik. Melyek ezek a kérdések? 1. Az értekezlet részvevői amellett foglaltak állást, hogy egész Korea területén választásokat kell tartani, meg kell választani az összkoreai nemzetgyűlést; olyan választásokat, amelyek lehetővé tennék a koreai nép számára, hogy szabadon kifejezésre juttassa akaratát és valóra váltsa jogos törekvését a nemzeti egységre demokratikus alapokon. Ezeket a választásokat természetesen egy összkoreai választási törvény alapján kell lefolytatni, amely törvény általános választójogot, titkos szavazást ír elő, valamint azt, hogy a lakosságnak számarányának megfelelően kell képviselve lennie az összkoreai törvényhozó testületben. 2. Megvitatásra került az a javaslat, hogy az általános választások előkészítése és lefolytatása céljából egy összkoreai szervet kell létrehozni. Lehetetlen elképzelni, hogy az összes eddigi lezajlott események után egy olyan Korea számára rendkívül fontos intézkedést, mint az összkoreai választások, meg lehetne tartani kellő előkészítés nélkül egész Korea területén és anélkül, hogy figyelembe vennék azokat a gazdasági és politikai jellegű sajátosságokat, amelyek az országban kialakultak. * Az egyes küldöttségek kifejezésre juttatták elgondolásaikat arra vonatkozólag, milyen lehetne ez a szerv és milyen alapelveken kell felépülnie e szerv működésének. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége például javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy Északés Dél-Korea képviselőiből létesítsenek egy összkoreai bizottságot a választások előkészítésére és lefolytatására, valamint annak érdekében, hogy. összeegyeztesse azokat a halaszthatatlan intézkedéseket, amelyek az ország két része között a gazdasági és kulturális kapcsolatok helyreállítása és fejlesztése szempontjából haladéktalanul szükségesek. Egy lépés történnék természetesen előre, ha a genfi értekezlet elvben állást foglalna amellett, hogy létre kell hozni egy összkoreai szervet j a fentemlített oél érdekében, mert ilyen szerv nélkül gyakorlatilag nem lehet lefolytatni az összkoreai választásokat. Ami ennek a szervnek az össze- 1 tételét, funkcióját és működésének j alapelveit illeti, ezeket a kérdéseket kiegészítőlég meg lehetne vitatni. S. Az értekezlet részvevői elismerik, hogy a koreai kérdés rendezésére vonatkozó bárminemű tervben elő kell írni az összes külföldi fegyveres erők kivonását Koreából. Azok a javaslatok, amelyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége terjesztett elő erre vonatkozólag, azt írják elő, hogy az összkoreai választások előtt kell kivonni Koreából az összes külföldi csapatokat. A külföldi csapatok kivonásának kérdését visszatükrözik a koreai köztársaság küldöttsége által előterjesztett javaslatok is, jóllehet ezekben a javaslatokban egy olyan kikötés található, hogy az amerikai csapatok kivonása ..megkezdődhet a választások előtt, de nem kell befejezni addig, amig Korea egységes kormánya létrehozza ellenőrzését egész Korea fölött." Mivel e javaslatok különbözősége ellenére az értekezlet minden részvevője elismeri, hogy ki kell vonni a külföldi csapatokat, pozitív ténynek lehetne tekinteni, ha az értekezlet elvben állást foglalna amellett, hogy ki kell vonni az összes fegyveres erőket Koreából. Ami a külföldi, fegyveres erők fiszak- és Dél-Koreából való kivonása konkrét határidejének megállapítására vonatkozik, ezt külön kellene megvitatni. 4. Az értekezlet összes részvevői egyetértenek abban, hogy az összkoreai választásokat egy nemzetközi szerv ellenőrzése alatt kell megtartani. Az értekezleten azonban különböző nézetek jutottak kifejezésre arra vonatkozólag, milyen módon kell megalakítani ezt a nem. zetközi^,szervet. A Kínai Népköztársaság küldöttsége olyan javaslatot terjesztett elő, hogy a' koreai választások ellenőrzését semleges országok képviselőiből álló bizottság végezze és ezt a bizottságot ugyanolyan összetételben alakítsák meg, mint a koreai fegyverszünetet el. lenörzö semleges országok képviselőiből álló bizottságot. A Szovjetunió küldöttsége támogatja ezt a javaslatot, és úgy vélekedik, hogy ez a javaslat összhangban áll a szóbanforgó szervre váró feladatokkal. Az értekezlet egyes részvevői amellett foglaltak állást, hogy a választások ellenőrzését az ENSz bizottságára bízzák. Véleményük szerint az értekezlet elvben eldönthetné azt a kérdést, hogy a választások megtartásának ellenőrzésére nemzetközi bizottságot kell alakítani. Ami ennek a bízott, ságnak összetételét és hatáskörét illeti, ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban kiegészítőlég lehetne eszmecseréket folytatni és kísérletet tenni a megegyezés elérésére. 5. Az értekezlet valamennyi részvevője rámutat arra, hogy szűk-' séges olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetetlenné tennék a koreai fegyverszüneti egyezmény megszegését és biztosítanák az ország békés fejlődését. Ezzel kapcsolatban olyan elképzelések jutottak kifejezésre, hogy Korea békés fejlődését biztosítaná, ha a távolkeleti béke fenntartásában leginkább ér. dekelt államok megfelelő kötelezett, ségeket vállalnának. Ez elősegítené a Korea nemzeti egységének meg- i teremtésével kapcsolatos feladat megvalósítását. E fontos kérdésre megoldást tartalmaz- a többi között a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslata. Érthető, hogy az értekezlet nem mehet el némán a komoly kérdés mellett, amely a koreai békefenntartásával függ össze. Az értekezlet már most határozatot hozhatna arra vonatkozólag, hogy szükség van arra, hogy a ^inkább érdekelt államok megfelelő kötelezettségeket vállaljanak Korea békés fejlődésének biztosítására. Azt a kérdést, mely államok vállaljanak magukra ilyen kötelezettségeket, valamint e kötelezettségek jellegének kérdését, kiegészítőlég lehetne megvitatni. Ezek — véleményünk szerint — azok a kérdések, amelyeket elsősorban kell megvizsgálni. Gondosan meg kell vitatnunk és gyakorlati módozatokat kell keresnünk azoknak az elveknek megvalósítására is, amelyekre vonatkozólag az értekezlet részvevőinek álláspontja lényegesen különbözik. Mi távolról sem kívánhatjuk kicsinyíteni ezeket a nézeteltéréseket. Elegendő elmondani, hogy ezek a nézeteltérések olyan fontos kérdésekre vonatkoznak, mint az, hogy már a legközelebbi időben meg kell alakítani az egész koreai nép előtt autoritatív összkoreai szervet; megmutatkoznak ezek a nézeteltérések az összes külföldi fegyveres erők Koreából való kivonására vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan iss, hogy megfelelő államok biztosítsák Korea további békés fejlődésének feltételeit. A szovjet küldöttség véleménye szerint az értekezlet részvevőinek minden erejüket latba kell vetniök annak érdekében, hogy közelebb hozzák egymáshoz ezeket az álláspontokat és az alapelvekre vonatkozólag kölcsönösen elfogadható megegyezésre jussanak. Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség javasolja, hogy most rá kell térni azoknak a fentemlített kérdéseknek konkrét megvitatására, amelyek a koreai kérdés békés rendezésére vonatkoznak. Egyúttal célszerű lenne megfelelő határozat útján leszögezni azokat az alapvető tételeket, amelyekről a megvitatás során megegyezésre juthatnánk. A fentebb kifejtettekből kiindulva, a szovjet küldöttség a maga részéről lehetőnek tartja, hogy a következő határozattervezetet terjessze az értekezlet elé: A Szovjetunió küldöttségének határozattervezete „A genfi értekezlet részvevői a koreai kérdés békés rendezésére vonatkozólag a következő alapelvekben állapodnak meg: 1. Korea egységének megteremtése és az egységes független és demokratikus koreai állam megteremtése érdekében szabad választásokat kell tartani egész Korea területén. ' A választásokat a jelenlegi egyez, mény megkötése után hat hónapon belül kell megtartani. A választásokat titkos szavazáskell megtartani. Egész Korea lakosságának számarányának megfelelően kell képviselve lennie az összkoreai törvényhozó szervben. 2. A szabad összkoreai választások előkészítése és lefolytatása céljából, valamint a Koreai Népi Domokratikus Köztársaság ^és a Koreai Köztársaság közötti közeledés elöségítésse céliából összkoreai szervet kell létesíteni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság képviselőiből. E szerv összetételének és feladatainak kérdését kiegészítőlég kell megvitatni. 3. Meghatározott időn belül ki kell vonni Koreából az összes külföldi fegyveres erőket. Azt a kérdést, hogy milyen határidőn belül és milyen szakaszokon vonják ki az összkoreai szabad választások megtartása előtt az összes külföldi csapatokat Észak- és Dél-Koreából, kiegészítőlég kell megvitatni. 4. Ki kell mondani, hogy a szabad összkoreai választások megtartásának ellenőrzése céljából megfelelő nemzetközi bizottságot alakítsanak. Ez ellenőrző bizottság összetételének kérdését kiegészítőlég kell megvitatni. 5. Annak elismerése alapján, hogy fontos a béke megszegésének megakadályozása Koreában, szükségesnek ismerjük el, hogy a távolkeleti béke fenntartásában leginkább érdekelt államok vállaljanak kötelezettségeket Korea békés fejlődésének biztosítására, ami elősegítené a Korea nemzeti egységének megteremtésével kapcsolatos feladatok megoldását. Azt a kérdést, milyen államok vállaljanak magukra kötelezettségeket Korea békés fejlődésének biztosítására, valamint e kötelezettségek jellegének kérdését kiegészítőlég kell megvizsgálni." A szovjet küldöttségnek ez a javaslata azokat a kérdéseket emeli ki, amelyekre vonatkozólag lehetségesnek tartja, hogy megegyezésen ^lapuló határozatokra jussunk. Mindamellett a javaslatok szövegéből látható, hogy még ez általános tételek elfogadása esetén is megoldatlanok maradnak olyan kérdések, amelyekre vonatkozó megegyezés nélkül nem lehet elérni Korea nemzeti egységének megteremtését. Nem szabad lebecsülni a jelenlegi helyzet bonyolultságát. Befejezésül szükségesnek tartom, hogy foglalkozzam az Egyesült Államok képviselőjének a május 28. ülésen elhangzott felszólalásával. Az Egyesült Nemzetek Szervezete megvédésének ürügyével az Egyesült Államok képviselője igazolni próbálta az amerikaiak koreai agresszióját és az ENSZ-nek azokat a törvénytelen cselekedeteit, amelyek az ENSZ alapokmányának közvetlen és többszörös megszegésén alapultak. Az Egyesült Államok képviselője úgy próbálta beállítani az amerikaiak koreai agresszióját., hogy az a kollektív biztonság elvének megvalósítása volt. Ezt természetesen nem lehet állítani a tények meghamisítása nélkül. Az amerikai küldött odáig ment, hogy azt állította, a Szovjetunió állítólag elveti a kollektív biztonság alapelvét. Ezzel szemben ismeretes, hogy éppen a Szovjetunió a kollektív biztonság alapelvének legaktívabb harcosa. A Szovjetunió állandóan sikraszálit és sikraszáll ma is az említett alapelv gyakorlati megvalósításáért. Nincs szükség arra, hogy elmondjuk azokat a jólismert tényeket, amelyek bizonyítják, milyen harcot folytatott a Szovjetunió az agresszió kollektív visszaveréséért a második világháborút megelőző időszakban. Ismeretes, hogy a Szovjetunió a második világháború után sem szüntette be harcát az Amerikai Egyesült Államok azon politikája ellen, amelynek célja a világ felosztása egymással szembenálló katonai tömbökre és csoportosulásokra. Közismertek azok a lépések, amelyeket a Szovjetunió nemrégiben tett a kollektív biztonság biztosítása érdekében. A szovjet J. kormány javaslatot terjesztett elő, hogy kössék meg az összeurópai kollektív biztonsági szerződést és kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó részt venni az északatlanti 'szerződésben is, szemelőtt tartva azt, hogy az olyan békeszerető országok részvétele a szervezetben, mint a Szovjetunió, az északatlanti szerződés szervezetét egyes államcsoportok agresszív, más államcsoportok ellen irányuló szervezetéből a kollektív biztonság szervévé változtatná. Ezenkívül a Szovjetunió a genfi értekezleten kijelentettej hogy támogatja azokat a törekvéseket, amelyeknek célja valamennyi ázsiai nép kollektív biztonságának biztosítása. Ez a'törekvés jutott kifejezésre a Kínai Népköztársaság küldöttségének nyilatkozatában. Ismeretes, hogy mindezek a lépések, amelyeknek célja a népek tényleges kollektív biztonságának biztosítása, tekintet nélkül a népek állami és társadalmi berendezésére, makacs ellenállásra ' találnak az Egyesült Államok hivatalos körei részéről. Ezek a való tények. Ami az Egyesült Nemzetek Szervezetét illeti, a Szovjetunió mint e szervezet egyik megalapítója, sohasem szűnik me« síkra szállni azért, hosíy ez a szervezet valóban a béke és a nemzetközi biztonság biztosításának szerve legyen, miként ezt az ENSz alapokmánya, e nemzetközi szerv megalapításának alapelvei és célkitűzései megkövetelik. Ennélfogva a Szovjetunió harcol mindennemű olyan kísérlet ellen, amelynek célja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét az Egyesült Államok bizonyos körei agresszív politikájának eszközévé változtassák, azok ellen a kísérletek ellen, amelyek a többi között kifejezésre jutottak az ENSz által elfogadott törvénytelen határozatokban, amelyek szankcionálták az amerikaiak koreai agresszióját. Az Egyesüli Államok képviselői az Egyesült Nemzetek Szervezete védelmezőinek igyekeznek beállítani magukat még olyankor is, amikor ők maguk" erős nyomást gyakorolnak erre a nemzetközi szervezetre, amikor az ő nyomásukra botrányos módon megszegik az ENSz alapokmányában lefektetett alaptételeket, így például a koreai kérdésben, vagy a Kínai Népköztársaságot az ENSz-ben megillető jogokra vonatkozólag. Ámde az ENSz alapokmánya elveinek és magának az alapokmánynak megszegésével nem lehet alátámasztani és megszilárdítani az ENSz nemzetközi tekintélyét. Ennek többszöri megsértése, amely az Egyesült Államok nyomására történt, aláássa az ENSz alapjait. Az ENSz alapokmányában lefektetett alapelvek megszegése ellen harcolva a Szovjetnió az Egyesült Nemzetek Szervezetének becsületét és tekintélyét védelmezi Az amerikai képviselő itt úgy próbálta beállítani az Egyesült Államok kormányköreit, mint az igazságosság és a béke harcosait, mint olyanokat, akik az emberiség jogait védelmezik és az erkölcsi alapelveket őrzik. Ezzel szemben régóta ismeretes, hogy a szavaknak csak akkor van értékük, -ha értelmük van, ha megegyeznek a cselekedetekkel, fedik a tényeket. Az adott esetben viszont egészen más helyzet áll előttünk. Elég rámutat-, ni arra, hogy éppen most, amikor még azt vitatjuk, mi módon oldhatjuk meg békés úton a koreai kérdést, új amerikai agresszió jelentkezik, ez alkalommal DélkeletÁzsia térségében. Az Egyesült Államok képviselője azzal fejezte be beszédét, hogy fenntartás nélkül támogatta a Délkoreai küldött javaslatait. Mindamellett teljesen világos, hogy ezek a javaslatok nem felelnek tneg a Koreában kialakult reális helyzetnek, és nem szolgálhatnak a genfi értekezleten hozandó határozatok alapjául. A szovjet küldöttség a mága részéről arra törekedett, hogy az önök elé terjesztett határozati tervezetébe csak azokat a tételeket vegye fel. ajnelyek alapul szolgálhatnak a genfi értekezleten a koreai kérdéssel kapcsolatban hozandó határozatokhoz, ha megegyezési szándék mutatkozik. Ezenkívül azt javasoljuk",-hogy a vitás kérdésekkel kapcsolatban folytassuk az eszmecseréket.