Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-08 / 138. szám, kedd

l&Sá. iúnlus,S. msw 5 Franciaország Kommunista Pártjának XIII. kongresszusa Június 4-én Franciaország Kom­munista Pártja XIII. kongresszusá­nak ülésén tovább folyt a vita Jac­ques Duclos beszámolójáról. A kül­döttek a vita folyamán hangsúlyoz­ták az egész francia népnek azt a nagy törekvését, hogy megváltoz­tassák a jelenlegi politikát, helyre­állítsák Franciaország függetlensé­gét és biztosítsák az ország békéjét és biztonságát. A felszólalók rámu­tattak, hogy a francia munkásosz­tály teljesen tudatában van, hogy el kell utasítani a hírhedt .,európai védelmi közösséget", amelynek rati­fikálására Franciaországban oly ki­tartóan törekednek a reakciós ele­mek és amerikai védelmezőik. A kongresszus délutáni ülésén hat küldött szólalt fel. Nagy figyelmet szenteltek a kommunisták és a szo­cialisták akciós egységének az „eu­rópai hadsereg" elleni harcban és a vietnami békéért folytatott harcban. André Souqier, a Seine megye pártbizottságának titkára kijelentet­te, hogy a kommunista pártnak ar­ra kell törekednie, hogy Franciaor­szág összes nemzeti erőit egyesítse a munkásosztály körül, amely kell, hogy valóban a nemzet vezétö ereje legyen az ország függetlenségéért folytatott harcban. Etienne Fayon, a politikai iroda tagja felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a Francia Kom. munista Párt XIII. kongresszusához incézett üdvözletét: Az üdvözlet a következőképpen hangzik: „A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét kiiidi Franciaország Kommunista Pártja XIII. ltongresz. szusának. Franciaország dicsőséges Kommu­-íista Pártja a francia munkásosz­tály bevált vezére, kitartó harcával a békéért, a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért elnyerte a széles tömegek bizalmát és megér­demelt tekintélyt szerzett. A munkásosztály és a francia dol­gozók Franciaország Kommunista Pártja vezetésével sikeresen harcol­nak létérdekedért és szabadságjo­gaikért, az országnak az amerikai imperializmus által való leigázása ellen. Franciaország Kommunista Párt­ja a francia nép békeharcánal: élén halad A francia kommunisták lel­kesítik és vezetik az összes igazi francia hazafiakat. A Szovjetunió Kommunista Párt­jánalt Központi Bizottságit Francia­ország Kommunista Pártjának to­vábbi sikereket kíván a nemze'.i függetlenségért és a dolgozók érde­keiért, a munkásosztály akfciós egy­ségének eléréséért, az ország összes hazafias erőinek tömörítéséért, a párttagok marxista-leninista szel­lemben való neveléséért, a békéért, demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcában." A kongresszus küldöttei az üze­netet viharos tapssal fogadták és hosszan éltették a Szovjetunió nagy­Kommunista Pártját és annak Köz­ponti Bizottságát. A küldöttek felálltak és elénekel­ték az Internacionálét. Etienne Fayon az üdvözlő távirat felolvasára után a francia kommu­nisták és a francia munkásosztály nevében megismételte Maurice Tho­reznek azon szavait, melyek szerint a francia nép sohasem fog háborút viselni a szovjet nép ellen. A kongresszus részvevői feláll­tak és viharos tapssal üdvözölték a francia nép barátságának meg. nyilvánulását a szovjet nép iránt, Ezután nagy beszédet tartott Be­nőit Frachon, az Általános Szak­szervezeti Szövetség főtitkára, aki a kommunista párt feladatairól be­szélt a szakszervezeti mozgalomban. Ezután a kongresszus küldöttei­hez üdvözlő beszédet mondott Ber­tier de la Vigiere, a Haladó Repub­likánusok Szövetségének tagjai, a nemzetgyűlés képviselője. Louis Aragon ismert francia Író, a Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja beszédében rész­letesen elemezte a pártnak az értel­miség körében végzett tevékenysé­gét. A kongresszus június 5-1 ülése Franciaország Kommunista Párt­ja XIII. kongresszusának június 5-i ülésén a.különféle megyei párt szervezetek küldöttei kifejezésre juttatták a francia népnek azt a törhetetlen szándékát, hogy meg­védelmezik országuk függetlensé­gét és szabadságát a felújított né­met militarizmus támadásai, Wa­shington háborús tervei ellen. Az egész kongresszuson vörös fonal­ként húzódik végig az a gondo­lat, hogy a francia munkásosztályt és az összes hazafias és nemzeti erőket egyesítem kell a francia kormány jelenlegi irányvonalának megváltoztatása érdekében. Nem volt úgyszólván egy fel­szólaló sem, aki ne beszélt volna a kommunisták és a dolgozó szo­cialisták közötti közeledés útjai­ról és arról, hogyan kell felsza­badítani a francia munkásosztály jelentős részét a jobboldali szocia­lista vezetők ideológiai befolyása alól. A küldöttek meggyőző té­nyekre mutattak rá, amelyek a kommunista párt erősödő eszmei befolyását tanúsítják a széles nép­tömegekre és a párt szervezési alapjainak megszilárdítását bizo­nyítják. A kongresszus részvevői nagy fi­gyelemmel hallgatták meg Wal­deck-Rochet beszédét a francia parasztság helyzetéről és a párt fel­adatairól a falvakon. A francia mezőgazdaság súlyos időszakot él át — mondotta Rochet. — A Mar­shall-terv következtében a francia parasztokat megfosztották belföldi és külföldi piacaiktól. Mindnyájan erősen érzik a fokozódó amerikai konkurrencia következményeit. A parasztság vásárlóképessége ro­hamosan csökken. Ezzel egyidejű­leg nöyekedik a külföldi mező­gazdasági termékek behozatala, míg a francia mezőgazdasági ter­mékek kivitele csökken. Waldeck-Rochet programmot terjesztett elő a mezőgazdasági termelés modernizálására, a kis­termelőknek nyújtandó anyagi se­gítségre és követelte a Szovjet­unióval és a -népi demokratikus or­szágokkal való kereskedelem ki­bővítését. A parasztok jól tudják, — mon­dotta — hogy követeléseiknek csak akkor tehetnek eleget, ha a kor­mány egész politikája megválto­zik. Ellenzik a párizsi szerződést és az indokínai háborút. Franciaország kommunista Párt­jának XIII. kongresszusát üdvö­zölték a külföldi országok testvéri kommunista és munkáspártjai. Az elnök megbízásából Henry Mar­tin ismert francia hazafi felol­vasta a Vietnami Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvözletét. A kongresszus küldöttei nagy taps­sal fogadták az üzenet szavait, amely szerint a vietnami nép mindig figyelemmel követte a francia nép harcát . az indókínai háború befejezéséért és nagyrabe­csüli a francia nép erőfeszítéseit ebben a harcban. A kongresszus részvevői lelkes tapssal hagyták jóvá Henry Martinnak azt a ki­jelentését, hogy a 'Vietnami dol­gozók pártjának erre az. üdvözle­tére legjobb felelet az lesz, ha a francia' nép még erélyesebben fog harcolni az indokínai probléma bé­kés megoldásáért. A kongresszus viharos lelkese­déssel fogadta Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának üd­vözletét, amelyben azt kívánja a francia népnek, hogy .az ország nemzeti függetlenségéért és az in­dokínai háború megszüntetéséért folytatott "fíarcában még nagyobb sikereket érjen el. Az üdvözlet szövegének felolva­sása után Laurent Casanova fel­hívta a francia kommunistákat, hogy fokozzák harcukat a Kínai Népköztársaság elismeréséért és az ENSZ-be való felvételéért. Vietor Michaud felolvasta Né­metország Szocialista Egységpárt­ja Központi Bizottságának üdvöz­letét, amely Wilhelm Pieck alá­írását viselte. Wilhelm Pieck a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nevében biztosítja a francia népet, hogy harcolni fog­nak rendithetetlenül a német mi­litarizmus veszélyének elhárításá­ért, a bonni és párizsi szerzó Adések eltörléséért, amelyek egyforma mértékben veszélyeztetik Francia­országot és Németországot. A június 5-i ülésen a harmadik napirendi ponttal kapcsolatban Francois Billoux tartott beszédet. Megnyílt Berlinben a német ifjúság II. kongresszusa Szombaton, június 5-én Berlin' demokratikus övezetében a Wal­ter Ulbricht Stadionban megnyílt a német ifjúság II. kongresszusa. A stadion emelvényein 70.000 fia­talember foglalt helyet Németor­szág valamennyi részéből. 14 órakor az ünnepi harsonák hangjai mellett 5000 fiatal német sportoló vonult fel. Ezután meg­nyitóbeszédet mondott Walter Ulbricht, az NDK kormányelnök­helyettese. Üdvözölte Németország fővárosában az ifjú békeharcosokat és a külföldi vendégeket, mint a béke és népek közötti barátság követeit. Beszédében rámutatott a a világbékemozgalom sikereire 'és a háborús gyújtogatok mesterkedé­seire és hangsúlyozta, hogy a né­pek kollektív biztonsága, a német nép számára létkérdés. Walter Ulbricht beszéde után, amelyet a jelenlevők többször fél­beszakították viharos tapsaikkal, a stadion felett tűzijátékot ren­deztek. Ezután a német ifjúság demokra­tikus sportmozgalmának nagyszerű díszszemléje következett, amely megmutatta a német ifjúság sport­béli ügyességét. A megnyitó ün­nepség befejező részében nemzet­közi labdarúgómérkőzés za^ott le az NDK és Magyarország csapatai között. Átnyújtották a nemzetközi Sztálin-békedíjat N. V. Popovának Eltemették Martin Andersen Nexőt Június 5-én a dán nép utolsó útjára kísérte ^Martin Andersen Nexőt, a nagy írpt és a dán mun­kásosztály hűséges fiát. Az emberek 10.000-rei vonultak Nexő koporsójához, hogy elbúcsúz­zanak nagy írójuktól. Koporsójára koszorút helyeztek a helyi szak­szervezetek és a kommunista szer­vezetek képviselői, az ifjúsági szö­vetség képviselői, a szovjet nagy­követség tagjai, a Szovjet írószövet­ség megbízottai, a Kínai Népköz­társaság nagykövetségének tagjai, Magyarország, Lengyelország, Ro­mánia, Csehszlovákia, Mexikó dip­lomáciai képviseleteinek tagjai és sokan mások. __ A gyászgyűlésen beszédet tartott Einar Thomsen, a kopenhágai egye­tem tanára, Nexő jelentőségéről a dán irodalom fejlődése szempont­jából. A szovjet írók nevében Bo­risz Polevoj búcsúzott el a nagy írótól. Axel Larsen, Dánia Kommunista Pártjának elnöke Dánia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nevé­ben, amelynek Nexő élete végéig tagja volt, elbúcsúzott a dán mun­kásosztály hű fiától. A gyászgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Dulles beszéde a szenátus külügyi bizottságában Ä Kreml nagytermében a szov­jet társadalom Számos képviselőjé­nek jelenlétében átnyújtották. „A népek közötti béke megszilárdítá­sáért" elnevezésű nemzetközi Sztá­lin-békedíjat N. V. Popovának. a Szovjetunió, Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsa titkárának, a Szovjet Nők Anfifasiszta Bizottsága elnöké­nek, a kiváló közéleti személyiség­nek. A kitüntetett üdvözlésére meg­--Jelentek szűnni nem akaró tapssal fogadták N. V. Popovát, valamint Eugénie Cottont, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség elnökét, D. V Szkobelcin akadémikust, a nemzetközi Sztálin-békebizottság elnökét, Kuo Mo Zsot, a Kínai Bé­kebizottság elnökét, N. Sz. Tyiho­novot, a Szovjetunió Békebizottság elnökét. D. V. Szkobelcin akadémikus a külföldi vendégekhez fordulva sze­mélyükben üdvözölte Ázsiának, Európának és Amerikának a bé­kéért, a függetlenségért és a de­mokráciáért harcoló népeinek kül­dötteit. Szkobelcin akadémikus fel­olvasta a bizottság 1953. december 12-én kelt határozatát. amellyel N. V. Popovát nemzetközi Sztálin­békedíjjal tüntette ki, majd rövid beszédben méltatta a kitüntetettnek a békéért folyó harcban szerzett érdemeit. N. V. Popova a jelen­lévők viharos, hosszantartó tapsa közepette vette át a nemzetközi Sztálin-békedíj okmányát és arany­érmét. Beszédet mondott Eugénie Cot­ten, a Nemzetköz' Demokratikus Nőszövetség elnöke is. Ezután N. V. Popova nemzetközi Sztálin­békedíjas mondott beszédet. Az AFP jelenti, hogy John Fos­ter Dulles amerikai külügyminisz­ter a szenátus külügyi bizottsága elé terjesztette ' az Eisenhower­kormány 1954/55.. évi „kölcsönös biztonsági" programmját. Dulles a szenátus külügyi bizott­sága előtt elmondott beszédében éleshangú figyelmeztetést intézett az Egyesült Államok európai „szö­vetségeseihez". Azzal fenyegetőzött, hogy az „európai védelmi közösségi szerző­dés ratifikálásának megtagadása az amerikai politika mélyreható revi­zióját vonná maga után." Dulles a továbbiakban hivatko­zott az úgynevezett Richard-féle módosításra, amely az „európai vé­delmi közösség" megalakításától teszi függővé a külföldnek folyósi­tandó amerikai „segély" jelentős részét. A külügyminiszter ezután javas­latot tett a kongresszusnak a „köl­csönös biztonságról" szóló törvény olyértelmű módosítására, hogy az „európai védelmi közösségi" szer­ződést már ratifikált államokat az Egyesült Államok oly mértékű ka­tonai „segély"-ben részesítse, amely lehetővé teszi számukra katonai erősítéseik fokozását „addig is, amíg a szerződést aláíró többi ál­lam dönt a ratifikálás kérdésében." Az amerikai külügyminiszter az atlanti szövetséggel kapcsolatban bejelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok újabb katonai segélypro­grammal, illetve hadianyagok szál­lításával akar hozzájárulni atlanti szövetségesei katonai erejének nö­veléséhez. Dulles ismételten leszögezte azt is, hogy /az atlanti szövetségnek szüksége van Nyugat-Németország hozzájárulására, hogy megvalósitsa az „előretolt stratégiát'. Dulles be­szédében részletesen foglalkozott az indokínai kérdéssel. Újból azt állította, hogy az indokínai helyzet „veszélyt jelent az Egyesült Álla­mokra és a csendesóceáni térségben lévő szövetségeseire is". Erre hivatkozva bejelentette, hogy a „kölcsönös biztonsági pre­gramm" 1954—55-ös előirányzata szerint Amerika továbbra is támo­gatja a franciák indokínai háború­ját. Leszavazták a Scelba-kormányt az olasz képviselőházban A Sselba-kormány vereséget szenvedett az olasz képviselőház­ban. A kormány mindent elköve­tett, hogy a képviselőház elhalassza Nenni indítványának tárgyalását. Nenni — mint ismeretes — azt in­dítványozta, hogy a csaló választó­jogi törvényt helyezzék hatályon kívül. A vita során felszólaltak a pártok vezetői. Beszédet mondott Togliatti elvtárs is. Végül is sza­vazásra került sor: 279 képviselő a kormány ellen, 264 a kormány mellett szavazott. Befejeződtek Tito és Papagosz megbeszélései Tito és Papagosz görög minisz­terelnök — „teljes megegyezést értek el a Balkán svédeimével'< foglalkozó megbeszéléseiken". A tanácskozásról elkészítették már a hivatalos közleményt, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra. Papagosz a megbeszélés után sajtóértekezletet tartott, amelyen bejelentette: „Elhatároztuk, hogy az ankarai szerződést (a török-gö­rög-jugoszláv paktumot) katonai szövétséggé alakítjuk át." Az AFP jelentése szerint Papa­gosz ez év június 30-án hivatalos látogatásra utazik Nyugat-Német­országba. Az olasz lapok aggodalommal írnak azokról a jelentésekről, amelyek szerint Görögország, Tö­rökország és Jugoszlávia a közöt­tük fennálló politikai paktumot katonai szövetséggé akarja változ­tatni. A jelentésekből arra is fény derült, hogy az e kérdésben Ju­goszlávia és Olaszország között is­mét kiéleződött helyzet komoly nyugtalanságot kelt a nyugati po­politikai körökben. Brüning volt birodalmi kancellár az »európai védelmi közösség« ellen Az ADN jelenti, hogy Heinrich Brüning, volt birodalmi kancellár Düsseldorfban előadást tartott és ebben kifejtette: „Az „európai védelmi közösség" nem egyeztethető össze Németország újraegyesítésével. Brüning, aki 1930­tól 1932-ig volt birodalmi kancellár, a továbbiakban szót emelt a Szov­jetunióval való kapcsolatok felvéte­le melleit. Hangoztatta, hogy a kül­politikában nem elég várakozni, ha­nem idejekorán meg kell tenni a megfelelő lépéseket a béke megtar. tása érdekében. Elkerülhetetlen, hogy reálisabb légkört teremtsenek a külpolitikában. A volt birodalmi kancellár végül rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok felöl válság közeledik és Nyugat-Németországot ez a válság annál erösebben érinti, minél egy­oldalúbban fejlődnek a német ke­reskedelmi kapcsolatok. A francia nemzetgyűlés szerdán szavaz a háborús szerződések ratifikálása kérdésében A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán délelőtt tíz órá­ra ülést tűzött ki, hogy meghallgas. sa Bidualt külügyminiszter jelenté­sét. A külügyminiszter felvilágosítá­sokkal fog szolgálni a bizottságnak a Saar.kérdés úgynevezett „előzetes rendezése" tárgyában. Bidault meghallgatása után a kül­ügyi bizottság szavazni fog a bonni és a párizsi szerződés ratifikálása ügyében. Churchill szombatra minisztertanácsot hívott össze Az AFP jelentése szerint Chur­chill miniszterelnök szombat dél­előttre minisztertanácsot hívott össze, amelyben Eden külügyminisz­ter beszámolt a genfi értekezlet eddigi fejleményeiről. i

Next

/
Thumbnails
Contents