Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-30 / 158. szám, szerda
4 1954. jú nius 25. A belső áramfogyasztás csökkentéséért Az Energotrust Bratislava II. számú villanytelepe az oslavani országos versenyben májusban is megtartotta elsőségét. Ebben az évben már 585.442 kilowattóra áramot takarítottak meg a saját fogyasztás csökkentésével. A műszakok között folyó verseny jó megszervezése lehetővé tette, hogy a kongresszusi vállalásukat — a 148.000 kilovattóra árammegtakarítást — 395 százalékra teljesítsék. A szocialista munkaverseny jó eredményei és a legjobb dolgozók népszerűsítése bevonta a belső áramfogyasztás csökkentéséért folytatott versenybe az Energotrust nagyszombati és komáromi üzemeit is. Itt megmutatkozott a nagyszombati villanytelep dolgozói törekvésének eredménye, akik 176.400 kilowattóra áramot takarítottak meg a belső áramfogyasztás csökkentésével. „Minél több áramot a hálózatnak" — ez volt a jelszava Jendek Stanislav karbantartóinak, amikor a generáljavítások határidő előtti befejezéséért küzdöttek. Ezeket a javításokat jóval a határidő előtt befejezték és így a villanytelep 5,626.000 kilowattóra árammal többet termelt a hálózatnak. A villanytelep további munkáját kormányunk május 26-i határozatának életbeléptetése jellemzi. A kormányhatározat megvalósítása érdekében szükséges lesz a versenyeredmények további népszerűsítése és a munkaverseny még jobb megszervezése. Ebbe a munkába hathatósan bekapcsolódik majd a július 15-én megjelenő új üzemi újság is. Az üzemi újság hasábjain a komáromi és a nagyszombati villanytelep dolgozóinak eredményei és cikkei is megjelennek majd. Körséta a prágai állatkert betegei között A prágai állatkertben tett kőrútunk közben találkoztunk a szabadon sétáló fiatal lámával. Azt hittük, hogy megszökött a ketrecéből, de kiderült, hogy még nem is lakik ott. Gazdáját, dr. Jaroš állatorvost kiséri belaglátogacásain. Gazdáját odaadóan szereti és ezért még bizalmatlanságat is legyőzte az orvos kis Peáan kutyája iránt. Legtöbbször szorosan a gazdája mellett lépked, de néha, örülve életének, szaladni, ugrálni kezd és versenyt fut PešánnaL Még nagyon fiatal, ez év május 11-én született, ezért megbocsátjuk neki, hogy barna szemeivel nagyon kíváncsian vizsgálgat minket. Neve még nincs, mert gazdája kicsit babonás és elhatározta, hogy csak négy hónap múlva ad neki nevet. Ez az első fiatalt láma, amelyik mesterséges táplálkozás mellett, életben maradt. Egyelőre nagyon jól érzi magát és remélhető, hogy leküzdve életének e veszélyes időszakát, nagy, erős láma lesz belőle. A tigris- és oroszlánketrecek előtt állunk, de ezeket nagy ívben kikerüli. A ragadozók nem túlságosan bizalomgerjesziöek és barátságtalanok. Inkább megáll útközben Misával és Grišával, a két bí rna medvével. Ezeknek azonban ma nincs kedvük barátságos eszmecserére. Valamüyen vitás ügyüket intézik el egymás között. Verekednek és pofonokkal tisztelik meg egymást. Otthagyjuk a verekedő medvéket és tovább megyünk a fiajal lajhárhoz. Augusztusban lesz egyéves. Kegyetlen anyja elűzte magától és nyugodtan rábízta az ápolóra. A kis lajhár nem hajlandó enni. Összehúzódva fekszik egy ládában. Még az édes cseresnyekompótot sem fogadja el, pedig az ápoló kanalanként kínálja neki. A kis lámának bizony ízlene. Már-már nyalánkul belekóstol a kompctos tálba. De hopp, gazdája szigorúan közbelép. — Még mit nem akarnál, otthon majd kapsz tejet és kását — Az orvos szigorúsága azonban megbosszulta magát. Kinn a pavilon előtt a láma nem hajlandó tovább menni. Nem használ sem kérés, sem csalogatás, makacsul áll egy helyben. Gazdája kénytelen őt karjára venni és mint szófogadatlan gyereket elvinni. Még hátra van Hurvinek. A kis csimpánz valahogy lehorzsolta az első mancsát. Csekélység az egész, sz orvos bejődozza és kész. Hurvinek azonban tudja, hogyan kell viselkedni, kezet nyújt, megköszöni a kezelést és megsimogatja a lámát. Mára már csak egy beteg van hátra. Egy egyéves zebrának benőttek a hátsó) zápfogai. A fogakat le kell reszelni és ki kell egyenlíteni. Az orvos azonban erre a látogatásra már négylábú társnőjét nem viszi magával. A kis láma, közben már „szobájába vonult vissza délutáni pihenőre. A kts láma. ezt az élményekben gazdag naip.iat is gazdáját kísérve esti sétával fejezi be, az elcsendesedett állatkertben. Űj győzelem Néhány nap előtt nagy ünnepe volt a dunaszerdahelyi tizenegy éves magyar középiskolának. Búcsúztak az érettségizett fiatalok. Kevéssel utána úiabb győzelmet ünnepelt iskolánk ifjúsága. A nyolcadik osztályosok tették le sikeresen a kisérettségit. Győzelem ez azért, mert dolgozó népünk újabb kádereket tudott kiemelni, akik bizonyára jól megállják helyüket az életben. Vannak, akik tanulmányaikat tovább folytatják, akad köztük olyan, akik orvos, tudós, tanár, vagy író lesz, aki tanítani fogja népünket és gyermekeit. Többen a mezőgazdaságba, a gazdasági iskolákba, az egységes földművesszövetkezetekbe mennek. Odaállnak majd a mezőgazdasági gépek mellé, s tudásukat felhasználva haladó módszereket fognak alkalmazni a nagyobb termésért vívott harcban. Kovács Miklós, Hodos. A kladnói bányászok teljesítették kötelezettségvállalásukat A kladnói bányászok azáltal, hogy a tervet szombaton 105.3 százalékra teljesítették és hogy terven felül többezer tonna szenet fejtettek, valóra váltották ígéretüket és kiegyenlítették az első negyedévi lemaradásukat. Ebben a győzelemben legnagyobb érdeme van a „Gottwald elnök", ,, Antonín Zápotocký elnök", Václav Nősek" és a „Csehszlovák Hadsereg"-bányának. Kádár János bányamester tovább építi boldog jövőnket A pelsőci fennsík északi lábánál, a Rozsnyótól Csetnek felé ágazó hegyszoros közepe táján fekszik Rozsnyó-Bisztró. Körül égbemeredő hegyek, hullámos erdökoszorúk integetnek, s a völgyben smaragdzölden nyújtóznak a rétek. A falucska fölött, ahol az erdő már a házak fölé ágaskodik, mint óriási •óakondtúrás terül el a bisztrói vasércbánya. A magasban csillogó sodronykötélpályán pici játékskatulyákként siklanak tova a csillék, š fáradhatatlanul hordják a vasércet a rozsnyói pörkölőbe. A bányairodában Kádár Jánost, a többszörösen kitüntetett bányamestert kerestem. — Beszélni akar vele? A délelőtti műszakban dolgozott. Menjen csak le a falu alsó felére, ott lakik. Bizonyára otthon is találja — felelték érdeklődésemre készségesen. A szíves útbaigazítás nyomán hamarosan rátaláltam a csinos bányászlakásokra, ahol Kádár János is lakik. Találomra benyitottam a házakat szegélyező kiskertek egyik kapuján. — Itt lakik Kádár János — kérdeztem az udvaron sürgölődő-forgolódó fiatalasszonytól. — A férjem — felelte és kedves vendéglátással már tessékelt is befelé. — Jancsi, keresnek — szólt be az egyik szobába, s néhány pillanat múlva meleg kézszorítással üdvözöltem a megnyerő külsejű fiatal bányamestert, a rozsnyói bányák egyik legjobb dolgozóját. Hamarosan összemelegedtünk, s Kádár János ajkáról egyre keresetlenebben, egyre otthonosabban buggyant a szó. Szívében szunynyadó vágyait, terveit öntötte szavakba. — Huszonhárom éve dolgozom bányában — mondotta Kádár János, s gondolatai az elrohant idő emlékei között kutattak. — Alsószalánkon születtem. Apám is bányász volt. Ügy hiszem ez az örökség, a bányászélet közelsége vált életem meghatározójává. S amit apám és többi őseim tettek, magam is azt cselekedtem. A bányászéletet választottam. — Selmecbányán, az ősi bányászfészekben végeztem a bányásziskolát. Onnan Dernöre kerültem, ahol egyhuzamban 17 évig dolgoztam. Szeretem a bányászatot, véremmé vált, s mindig arra törekedtem, hogy könnyítsék a bányász-sorson, könnyítsék a föld alatt dolgozók nehéz munkáján — folytatta szavait Kádár János. — A régi rezsimben ez bizony nehéz volt. A jószándék, az igyekezet elbukott a protekció, a rosszakarat útvesztőiben. A kezdeményezés megtört a bányarészvénytársaságok népnyúzó urainak kemény, konok falán. A nép állama nyitotta meg számomra is a lehetőségek zsilipjét, a fejlődés útját. Sokat tanultam, fejlesztettem szakmai tudásomat és új munkamódszerek bevezetésével járultam hozzá Dernön mind a termelékenység emeléséhez, mind a bányászok munkájának megkönnyítéséhez. 1950-ben bányamesterré neveztek ki. Rozsnyó-Bisztróra nemrégiben kerültem. Áthelyezésemnek az volt a célja, hogy itt is hozzásegítsem a dolgozókat az új munkamódszerek elsajátításához. A kezdet Bisztrón is nehéz volt. Több régi vájár váltig hangoztatta, hogy a régi, kitaposott út mindennél többet ér. Nem megrögzött nyakasság volt ez, hanem ösztönös idegenkedés az újtól, az ismeretlentől. Engem nem hátráltatott meg a bányászok magatartása, éreztem, tudtam, hogy győzni fogok. Sikerült is egy kis csoportot magam köré tömöríteni, akik úttötőkként kezdték meg a bisztrói bányában a nyitott kamrákkal — és a készletre való fejtést. A többiek, amikor látták a könnyebb munka árán kivívott jobb eredményt, bezzeg tüzetesebben kezdtek érdeklődni. Ám hogyne érdeklődtek volna, hiszen az új módszer kiküszöbölte a kosárazás nehéz munkáját is. Amikor aztán elvittem egy csoport vájárt előző munkahelyemre, Dernöre, ahol saját szemükkel győződhettek meg az új munkamódszerek előnyéről, belátták tévedésüket, s híveivé szegődtek a haladó módszereknek. Kádár János ezután büszke örömmel mutatta meg kitüntetéseit, s megemlékezett arról a meghitt ünnepségről, amelynek keretében május 9-én, felszabadulásunk napján az építésben elért sikereiért újólag kitüntették Kassán. Amikor Kádár János bányamestertől búcsúztam\ még felvetettem egy kérdést. — Remélem megelégedett új helyével? — Igen — felelte. — Ügy érzem Rozsnyó-Bisztrón betöltöttem hivatásomat. Tovább akarok dolgozni, tanulni s tudásomat, tapasztalataimat a bányászok szolgálatába állítani. Göröngyös, de szép ez az út, s méltó az új idők új emberéhez. Igen. Kádár Jánosnak igaza van. Harcolni, küzdeni kell az emberért, épülő hazánkért. Harcolni a dolgozó nép jobb életéért, gyermekeink boldogságáért: a békés holnapért. Dénes György Ján Škoda rendező nemzeti művész A prágai Csehszlovák Hadseregszínház szombaton megemlékezett Jáp Skoda államdíjas rendezőről, színi tevékenységének 30. évfordulója alkalmából. L. Čivrný, a közművelődésügyi miniszter helyettese az ünnepi est folyamán közölte, hogy Antonín Zápotocký köztársasági elnök Ján Skoda államdíjas rendezőt nemzeti művésszé nevezte ki. Az est részvevői megnézték a Nemzetközi Békedíj birtokosának, Nazim Hikmetnek „A szerelem legendája" című drámai poémjéť, melyet Ján Skoda nemzeti művész tanított be. A Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai új nagykövete a külügyminiszternél Václav Dávid külügvminiszter 1954. június 28-án fogadta a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai új, rendkívüli meghatalmazott nagykövetét, Adam Cubert megbízó leveleinek a köztársasági elnölc részére való átadásával kapcsolatban. A látogatáson jelen volt Josef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. A nemzeti bizottság tagjának tömegkapcsolatáról A fogadónapi ügyek elintézésének módja A fogadónapokon valószínűleg az egyéni ügyek lesznek túlsúlyban, pl. a bürokratikus eljárásra vonatkozó panaszok, bérkérdések, családi- és lakásproblémák. A nemzeti bizottság tagjainak nem szabad türelmüket veszteniök, ha kezdetben csak magánjellegű panaszok vannak. Végeredményben alig van olyan magánjellegű panasz, amely mögött ne húzódna meg a közérdeknek valamilyen formája. Pl. a lakáspanaszokból a NB tagjai képet kapnak választókerületük lakásviszonyairól és ennek megfelelően indítványozhatják a lakástatarozásra, vagy lakásépítésre előirányzott összeg emelését a következő évi költségvetésben. Ilyen ügyeknél, habár magánjellegűek is, hivatali hatalmával élhet, megvizsgálhatja^!. a lakáskörülményeket s az egyéb panaszra adó okokat. Vannak és lesznek természetesen egészen személyes természetű magánügyek, mint pl. két haragos szomszéd perpatvara, a férj iszákossága, stb. ekkor természetesen nem élhet hivatali hatalmával. Ilyenkor a meggyőzés módszerét alkalmazza. Ha a NB tagja a fogadónapokon az elébe terjesztett ügyekkel nincsen tisztában, akkor kérdéssel fordulhat az illetékes osztályhoz, s a tanács tagjaihoz is. Ezek a szervek a NB tagjának legkésőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A NB tagja felvilágosítást követelhet az államigazgatás egyéb szerveitől is. Minderre feljogosítja őt a törvény. Mihelyt megszerezte a tájékoztatást, adjon választ az indítványozónak,. vagy panaszosnak, éspedig rövid időn belül. Egyetlenegy bírálatot, vagy panaszt se hagyjon válasz nélkül, bármilyen kicsiségnek is tűnik fel. A válaszokat legjobb írásban elküldeni. A válasz azonban ne legyen hivatalos, száraz, mint a többi hivatali átiratok, legyen emberi, meleghangú. Ha az ügy hoszszab elintézést követel, erről is értesítse a polgárt. Néhány példát hozunk fel. Egy polgár panaszt tesz a NB tagjánál, lhogy a szociális osztály nem adott feleletet a 4 hónappal ezelőtt beadott kérvényére. Két fia katonaságnál van, ő maga öreg és munkaképtelen, fiai voltak az eltartói, ezért kéri a segélyt. A NB tagja meggyőződik arról, hogy a kérvényezőt mi okból nem értesítették. Ha a panasztevőt nem illeti meg segély, úgy erről értesíti a polgárt, természetesen helyes, ha az osztály maga is hivatalos feleletet ad a kérvényre. Ha a panasztevő a segélyre jogosult, erről is értesítse s egyben sürgesse meg a kérvény elintézését. Más példa. Egy polgár az erdészeti és faipari minisztérium körrendelete alapján kéri, hogy a lakóházának megjavításához szükséges faanyagot a közeli erdőből kitermelhesse. A NB elutasítja a kérelmét azzal, hogy lakóhaza nem szorul javításra. A polgár ezzel nem elégszik meg és panaszra megy a NB tagjához. A NL tagja ilyenkor felülvizsgálja az elutasítás helyességét. Ha ő maga nem szakember, pl. mérnök, ács, akkor az építészeti állandó bizottság egyik küldöttével meggyőződik a helyszínen a javítás szükségességéről. Az eredményről értesíti a kérelmezőt. Ha a kérelem indokolt volt, akkor a NB tagja az ügyet a NB tanácsa elé terjesztheti megtárgyalás céljából. A NB tagjának a háziasszonyok panaszkodnak, hogy bár mákot lehet kapni, mákdaráló nincs a boltokban, sőt az üzletekben sem hajlandók a mákot megdarálni. A NB tagjának közbenjárására a kereskedelmi osztály azonnal intézkedik, hogy a vaskereskedésekben mákdarálókat is áruljanak, illetve megrendeljenek, de addig is az élelmiszerüzletek kötelesek a mákot megdarálni. Egy dolgozó felhívja a NB tagjának figyelmét arra, az állomáson alighogy elindul a vonat, máris leoltják a lámpákat és az utasok sötétben botorkálnak a csomagjaikkal a vágányokon keresztül. A NB tagjának fel kell keresnie az állomásvezetőt és megbeszélésük eredményeként elérnie azt, hogy megszüntessék ezt a hiányosságot. A NB tagjának a törvény rendelkezése értelmében a működésével kapcsolatos ügyek elintézésben segítséget nyújtani tartoznak: a nemzeti bizottság és annak szervei, az állandó bizottságok, az aktívák, a tanács, a tömegszervezetek, stb. Ez a segítség megnyilvánul abban is, hogy a fogadónapokra, legalább a kezdeti időszakban a NB tagja mellé a NB tanácsa beosztja az állami apparátus egyik alkalmazottját, aki segíti a NB tagját abban, hogy az egyes ügyeket jól intézze s a válaszok megadásában is segítséget nyújt. Ez a segítség azonban csak adminisztratív jellegű lehet, mert intézkedni, válaszolni a NB tagja köteles. Ha ez nem úgy volna, csökkenne a NB tagjainak öntevékenysége, ami meghiúsítaná a népi igazgatás, népi ellenőrzés gondolatát, vagy legalább is formálissá tenné azt. Nagyon helyes, ha a fogadónapokon felmerült Ugýekrôl a NB tagja nyilvántartási vezet. A polgároknak írott válaszokat hozzácsatolja az egyes ügyekhez. Ilyen eljárás azért szükséges mert ezzel a NB tagja áttekintést szerez, hogy az egyes felvett ügyek hogyan állnak. Másrészt a NB ellenőrizheti tagjának munkáját. Azonkívül a NB tagja igy megállapíthatja, hogy hol és milyen ügyekkel kapcsolatban van általában a legtöbb panaszuk a dolgozóknak. A tanács feladata, hogy szervei segítségével biztosítsa a fogadónapokon felvetett kérdések gyors megoldását. A NB tagja ugyanis kedvét vesztheti, ha egészen jogos kérelmeket bürokratikus ügykezelés miatt nem tud elintézni s igy saját hibáján kívül megrendül bene a dolgozók bizalma.
