Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-04 / 135. szám, péntek

1954. Járiiu

s 4. (II SZO A népi Csehszlovákia értelmisége L. Š TOLL, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja A dicső szovjet csapatok 1945 májusának forradalmi napjaiban fölszabadították Csehszlovákiát a hitleri fasiszták igája alól. Népünk akkor a népi demokrácia útjára lépett. A csehszlovák nép 1948 februárjában szeretett kommunista pártjának vezetésével meghiúsította a burzsoázia ellenforradalmi puccsát. A munkásosztály végleg az állam kormányrúdjához állt, átvette a politikai hatalmat, s vállalta a felelősséget Csehszlovákia népeinek történelmi sorsáért. Az állami, a gazdasági és a kulturális építésnek, a szocialista társadalom építésének hatalmas feladatai megkövetelik, hogy helyesen értelmezzük a most új megvilágításban elénk táruló fontos politikai kérdéseket. Ilyen kérdés a munkásosztálynak az értelmiséghez' való viszonya. Az értelmiség az iparilag igen fejlett Csehszlovákiában a lakosságnak aránylag népes rétege. E kérdés következetes tisztázása annál szükségesebbé vált, mert Slánsky kártevő bandája ebben a rétegben is nagy kárt okozott. Ez a banda rendszeresen elferdítette pártunk központi bizottságának politikáját, megpróbálta kiforgatni a csehszlovák nép új államhatalmának alapelvét: a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövetségének elvét. Ez a banda a törvényesség megsértésévél, a szektásdoktrinér „elméletek"-kel megdermesztette a párt ideológiai életét; el akarta szigetelni a munkásosztályt a dolgozók széles, nemproletár rétegeitől, föl akarta éleszteni a szociáldemokratizmus irányzatait és a képmutató „baloldali" opportunista szócséplést Ezeket az elvi kérdéseket tárgyalta meg pártunk központi bizottságának mult év szeptemberi éä decemberi ülése, valamint a járási párttitkárok ez év januári országos tanácskozása. A párt közpoivti bizottságának ülései élesen elítélték azokat az irányzatokat, amelyek azzal az ürüggyel akarták szembeállítani a munkásosztályt az értelmiséggel, hogy a múltban sok szellemi dolgozó kiszolgálta a tőkéseket. A burzsoáziának kizsákmányoló céljai végett szüksége van értelmiségre, iskolákra, aránylag nagylétszámú, képzett szakemberréteg kialakítására. De a nemzet vezető erejévé vált munkásosztálynak még képzettebb, összehasonlíthatatlanul nagyobb és szélesebbkörű ismeretekkel rendelkező új emberekre van szüksége. A szocializmus és a kommunizmus szovjetunióbeli építésének egész tapasztalata, a közoktatás, a technika, a tudomány és a kultúra felvirágzása messze túlszárnyal mindent, amit az emberi társadalom a kapitalizmusban elért. Ebből a történelmi tapasztalatból kettős feladat hárul Csehszlovákia munkásosztályára: egyrészt be kell onnia a szocializmus aktív, öntudatos építésébe az értelmiség zömét, amely ezelőtt a tőkés rendet szolgálta; másrészt olyan új értelmiséget kell nevelnie, amelyet elszakíthatatlan szálak fűznek a néphez, s amely mélységesen szereti a népet. Bizonyos, hogy ez a feladat nem oldható meg gyorsan. Az új szakemberek, a szocialista világnézetű, a nép iránt határtalanul hű emberek kinevelése elsősorban azért bonyolult, mert a fiatal szakembereket csak a régi szakembereknek, azaz a tőkés társadalomban nevelődött értelmiségnek a segítségével lehet képezm. A burzsoáziának az a nagy előnye volt a proletariátussal szemben, hogy a burzsoázia saját, osztálytekintetben szorosan hozzákapcsolódó értelmisége még a feudalizmus méhében fogant. A burzsoáziának már a hűbériség idején nagy gazdasági ereje volt. A • munkásosztály, amelynek nem volt ilyen gazdasági ereje, nem nevelhetett a kapitalizmus viszonyai közepette saját proletárértei miséget Ez természetesen nem jelenti, hogy értelmiségiek nem harcoltak a proletariátus oldalán. Ellenkezőleg, a polgári értelmiség legjobb, következetes és legfelvilágosultabb képviselői a munkásosztály mellé álltak, s ezeknek nagy szerepük volt a munkásosztály harcában. Csehszlovákia forradalmi munkásosztályának soraiban az értelmiség sok olyan kiváló képviselője, sok olyan tudós és művész harcolt, aki tudatára, ébredt a munkásosztály és kommunista pártja nemes történelmi küldetésének, hűségesen szolgálta dolgozó népünket a győzelemért vívott harcban, s fölismerte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét. Az értelmiség e képviselőinek is nagy érdemük, hogy népeink testvéri közelségbe kerültek a Szovjetunió népeivel. Megemlíthetjük közülük Zdenek Nejedlý akadémikust és hazánk jónéhány kiváló íróját, költőjét, tudósát, kultúrmunkását. Hangsúlyozzuk, hogy ma már a nagyszámú régi értelmiség zömének nézeteiben nagy változások történtek. Ennek az a fő oka, hogy a régi értelmiség történelmi tapasztalatra tett szert. Megértette, milyen áruló szerepe volt a burzsoáziának a hitleristák bevonulása előtti időszakban és Csehszlovákia hitleri megszállásának idején, fölismerte Csehszlovákia Kommunista Pártjának nemzeti felszabadító szerepét, a Szovjetunió dicső felszabadító küldetését. 1948 februárjában, az ellenforradalmi puccs kudarca után csak néhány szellemi dolgozó Szökött külföldre. Ezeik is inkább sarlatánok, áltudósok voltak. A csehszlovák kultúra semmit sem vesztett, amikor ezek az emberek amerikai egyetemekre távoztak. Igy tehát a hazafias csehszlovák értelmiség széles rétegeinek nagy történelmi tapasztalata döntően hozzájárult, hogy ez az értelmiség a régi rendszer támaszából az új, a népi demokratikus rend támaszává vált. Most már megállapíthatjuk, hogy szellemi dolgozóink, a tanárok, a tudósok, a mérnökök, az orvosok és az alkalmazottak százezrei mélysége- ( sen hazafias érzésűek, hogy ezek a ! százezrek együtt haladnak a munkásosztállyal, népünkkel, a párttal és a kormánnyal a szocializmusért folyó harcban. A cseh burzsoázia több képviselője, például Masaryk és Benes, igen meggondoltan és eltökélten orientálódott a cseh értelmiség felé. A cseh burzsoázia többször megkísérelte, természetesen sikertelenül, hogy külön politikai pártba szervezze az értelmiséget, elszigetelje a dolgozó néptől; szándékosan nyugat felé irányította tekintetét, a burzsoá klubok és szalonok, a burzsoá áldemokrácia és álhumanizmus „kifinomult" világa felé terelte érdeklődését. A cseh burzsoázia megingatta az értelmiségben a demokratikus hazafiság érzését, tudatába csöpögtette a kozmopolitizmus mákonyát, fölkeltette benne a parlagias kisebbrendűség érzését, évtizedekig akadályozta, hogy megismerkedjék a nagy orosz forradalmi demokratikus és szovjet' kultúrával, hogy megismerkedjék az igazi demokratizmussal és a humanizmussal. . S bár tovább folyik a harc, hogy az értelmiséget megnyerjük a szocializmusnak, bár a szociáldemokratizmus csökevényei és a „baloldali" szektás hibák még ártanak, már elmondhatjuk, hogy Csehszlovákia dolgozó értelmiségének többsége nemcsak lojális, hanem hűséges segítőtársává is vált munkásainknak és parasztjainknak nagy történelmi feladatuk megoldásában. Rengeteg példa mutatja, hogy a tudomány és a kultúra sok kiváló képviselője szívvel-lélekkel és aránylag gyorsan csatlakozott az új rendhez. Ennek bizonysága a Csehszlovák Tudományos Akadémia is, ahol a hazai tudomány legjobb erői tömörültek, s ahol most az idősebb nemzedék képviselői szorosan együttműködnek a tehetséges fia tal tudományos dolgozókkel, s váll vetve segítik a népet a szocialista építés óriási feladatainak megoldásában. A köztársaság elnöke a kormány előterjesztésére 1951 óta mintegy 400 személyt és kollektívát tüntetett ki állami díjjal. A tudomány, a technika és a kultúra számos művelője érdemrendet kapott. Gyökeresen megváltozik a munkások, illetve a mérnökök és a technikusok közti viszony az üzemekben és a gyárakban. Az értelmiség kasztszerű elzárkózottságának csökevényei eltűnőben vannak, mert a forradalmi fordulat következtében a tőkések már nem uszíthatják egymás ellen a munkásokat és a mérnököket. Az elnyomóktól megszabadult társadalom javára fejlődnek a baráti együttműködés új kapcsolatai. Az új értelmiség képzésének és nevelésének sikerét bizonyítja a felső oktatás fellendülése. 1938-ban 19.052 diák tanult főiskoláinkon, 1953-ban 46.738 főiskolai hallgatónk volt. 1938-ban a főiskolai hallgatóknak csak mintegy 10 százaléka volt munkás- vagy parasztszármazású, de 1953-ban a munkások és a dolgozó parasztok főiskolás gyermekeinek aránya meghaladta a 40 százalékot. A diákoknak több mint fele állami ösztöndíjban részesül. A népi származású főiskolai hallgatók új erkölcsöt honosítottak meg a főiskolákon;

v meghonosították a lelkiismeretes tanulást és a haza iránti felelősség magasztos tudatát. A főiskolai tanszékeken a régi tudományos dolgozók és az ifjú tudósok alkotó tudományos együttműködése folyik. Megtartották az első főiskolai tudományos értekezleteket. Az alkotó viták, a bírálat és az önbírálat kifejlesztése hozzájárulnak a régi ideológiai kötelékek és a dogmatizmus leküzdéséhez. A marxizmus-leninizmus tanszékei, elsősorban a szovjet tudomány igen gazdag tapasztalatai kitűnően támogatták főiskoláinkat az értelmiségnek a reakciós ideológiai csökevényektől való megszabadításáért folyó harcban. Tudományos és műszaki dolgozóink egyre tüzetesebben tanulmányozzák a szovjet szakirodalmat. Tudományos munkájukban mindinkább a dialektikus és a történelmi materializmusra, a marxizmus-leninizmus mindenen győzedelmeskedő tanítására támaszkodnak. Nagyok a változások az iskola ügyben is. A mult évben a 11 osztályos általános iskola alapján újjászervezték a/közoktatást. Ezek a lényeges és fontos strukturális változások, valamint a legkülönfélébb pedagógiai kérdések élénk vitákra késztetik a néptanítók százezreit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa föltárta a Szovjetunióban rendszeresítendő általános kötelező középiskolai oktatás nagyszerű perspektíváját. Ez a kérdés igen nagy érdeklődést kelt hazánkban is. Tanáraink figyelmesen tanulmányozzák a klasszikus orosz forradalmi-demokrata és a szovjet pedagógiai tudományt, valamint a cseh neveléstudomány nemzeti demokratikus hagyományait. Az értelmiség hatalmas többsége tudja, hogy a szocializmust építő munkásosztály nemcsak az alkotómunka páratlan körülményeit teremti meg, hanem a megfelelőbb társadalmi helyzetet is, hogy az a társadalmi rend, amelyet népünk a kommunista párt irányításával, a szovjet nép tapasztalata alapján épít, összehasonlíthatatlanul igazságosabb és demokratikusabb, mint bármely korábbi társadalmi rend. (Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért'' c. lap május 30-i számában.) SZÖVETKEZETEINK A X. KONGRESSZUS ELŐTT A szövetkezeti tagok örömmel fogadják a CsKP KB elnökségének javaslatát a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelvekről Az osztravai kerületben lévő jeseniky egységes földmüvesszövetkezetnek tagjai meglátogatták a gottwaldovi kerületben lévő komárovicei EFSz tagjait. MegláJto;?atták aizokat, akik 1945 után körükből eltávoztak és a jeseniky határvidéken telepedtek le. Áldozatkész munkával építették ki szövetkezetüket, úgy hogy az EFSz-ek közötti országos versenyben győztesek lettek. Példaképül szolgálnak a köztársaság EFSz-einek, valamint kisés középparasztjainak. A komárovícei szövetkezeti tagok beszélgetésre jötték össze az építés terén szerzett érdemeiért kitüntetett Sztaniszlav Matyskával, a jeseniky EFSz elnökével és Oldrich Románekkel, a gép. és traktorállomás brigádközponitjának vezetőjével. Kicserélték tapasztalataikat és megtárgyalták Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksége a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három éven belül való lényeges növelésének irányélveire vonatkozó javaslatát. — A párt nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági termelés fejleszté. se kérdésének — mondotta Sztaniszlav Matyska, a jeseniky EFSz elnöke, a nový-jičiny új járási nemzeti bizottság tagja. — Nekünk paraszitoknak mindent meg kell tennünk, hogy a városban dolgozóknak elég élelmiszerük legyen. Jeseníkyben és Komárovi oében arra törekednek, hogy az idei termés bőséges legyen, úgy ahogy azt pár. tunk és kormányunk megkívánja. Mindkét szövetkezetben idejében befejezték a tavaszi munkák első részét és a burgonya ültetését. Jelenleg a gyomtól tisztítják földjeiket. Jeseníkyben, ahol a cukorrépát az egész cukorrépa-termő területen a proszinyeci mozgalom szerint ápolják, 300 mázsa átlagos hektárhozamot és 3 hektáron 500 mázsa hektárhozamot akarnak elérni. Az első kapálással már készen vannak és megkezdték az egyelést. Túlteljesítik a beadást / (sz. i.) A kommunisták kezdeményezésével mint hazánk legtöbb szövetkezetesei, a podreéániak is kötelezettségvállalások tételével és azok megvalósításával készülnek pártunk X. kongresszusának tiszteletére. A podrečániak is, mint az ország minden dolgozója tudják, hogy további jólétünk növekedésében határkövet jelent pártunk X. kongresszusa. A mezőgazdaság újabb segítséget vár. Több és több gépre van szükség. Hogy mindezek sikeresen megvalósulhassanak, a podrečániak is kötelezettségvállalások teljesítésével készülnek a kongresszus napjára. Felajánlották, hogy a kongresszus tiszteletére és a kongresszus határoza. tainak valóraváltása érdekében az év végéig terven felül 20 mázsa sertéshúst adnak be. Tudják jól, hogy kötelezettségvállalásuk teljesítésével nemcsak hazánk dolgozóinak zavartalan ellátását biztosítják, hanem a szövetkezet bevételét Is növelik, mert a tarven felül beadott hú. sért szép pénz üti markukat. Hogy a podrečániak ezt a felajánlásukat teljesítik, arról tanúskodik az is, hogy eddig már 8 mázsa húst adtak a dekádterv teljesítésén felül. Az állattenyésztés terén mindez, ideig gondot okozott az, hogy nem volt a szövetkezetnek közös istállója. A szövetkezeti tagok az Mén már olyan erősnek érezték magukat, hogy tervbe vették egy 100 férőhelyes tehénistálló építését, hogy minél elól>b modern, egészséges IstáUókba helyezhessék el állataikat. Az istálló építését a X. ltongTeszszusig be akarják fejezni. Kötelezettségvállalásuk úgy szól, hogy a kongresszus napján állataik már az új istállókban lesznek. Vállalásukat teljesítik is, hiszen már az utolsó simításokat végzik az istállón. Az elhatározás tettekké válik Még fel sem száradt a harmat, de a pinci szövetkezet ügyeskezű aszszonyai már indulnak a határba. Most van a növényápolás ideje. Sok ilyenkor a tennivaló, sürgős az egyelés, a kukoricában is életrekelt a gyom, a napraforgó földet is meg kell tisztítani. Egyszóval most minden munkáskézre szükség van a szövetkezetben. Nincs is hiba az asszonyok munkájában. Igy vélekedik a pinci szövetkezet elnöke, ha valaki elbeszélget vele a tavaszi munkákról, a szövetkezetben dolgozó asszonyokról. Úgy van az, ahogy a szövetkezet elnöke mondja. Ott, ahol már végeztek a kapálással, olyan tiszta a föld, hogy nem találni abban még egy szál gyomot sem. Megy is ám a növényápolás ebben a szövetkezetben. A cukorrépát már a mult hét közepe táján kiegyelték. Utána hozzáláttak a kukorica kapálásához. Az idejében végzett munka jó eredménye meglátszik a szövetkezet mákföldjén, amelyet rňár kétszer kapáltak. Gyönyörűen fejlődik, s olyan ez a növény, hogy a losonci járásban nem találni párját: A csoportok vezetői Karcag Dezsőné és Kelemen Imréné a csoport minden egyes tagjának beleegyezésével elhatározták, hogy az idén sokkal több zöldséget adnak a közellátásnak, mint az elmúlt években: És ahol ilyen ügyeskezű asszonyok dolgoznak, ott az elhatározás tettekké válik. Kelemen Béla Nyisza János, a losonci szövetkez

et elnöke: 46 mázsa sertéshúst adunk be terven felül Már az év elején sokat gondolkoztunk azon, hogy milyen munkafelajánlással köszöntsük pártunk X. kongresszusát — mondja Nyisza János, a losonci szövetkezet elnöke. Milyen kötelezettségvállalással tudnánk legméltóbban kifejezni pártunk iránti szeretetünket. Végre elhatároztuk, ,hogy a növénytermelésben — ami eddig nálunk sehol sem akart menni, — bevezetjük a haladó agrotechnikai intézkedéseket. Ügy gondokuk, hogy az idén a tavaszi vetéseknél 10 hektárt keresztsorosan vetünk be. A 10 hektárból azonban 14 hektár lett. Vállalt kötelezettségünket tehát túlteljesítettük. Ha az ember a városban jár, többször észreveheti, hogy időközönként nemkívánatos zavarok mutatkoznak a húsellátás körül. Dolgozóink egyre több húst fogyasztanak. Egyre nő mindannyiunk igénye. Ezeket az igényeket azonban ki kell elégíteni. Nem elég az üres beszéd, tettekre van szükség, és ezen a téren miránk, szövetkezetesekre hárul a legnagyobb felelősség, annyi húst kell termelnünk, hogy mindenkinek bőven jusson. Ez a tudat serkentett bennünket arra az elhatározásra, hogy kötelezettséget vállaljunk arra, hogy egész évi sertéshúsbeadási kötelezettségünkön felül még 4S mázsával járuljunk hozzá a húsellátás biztosításához. Eddig már, 15 mázsa sertéshúst adtunk el szabad áron az időszaki beadási terv pontos teljesítésén felül. Hogy utánpótlás is legyen bőven, az anyasertésgondozók kötelezettségvállalásuk alapján biztosítják azt, hogy kétszeri etetéssel átlagosan 14 malacot nevelnek fel minden anyasertéstől. Kötelezettségvállalásukat már részben teljesítették is

s