Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-04 / 135. szám, péntek

4 in s m jL954. június 4. A genfi értekezletről Jól értesült genfi körökben meg­állapítják, hogy az indokínai há­borús akció megszüntetésének fő elveiben, amelyeket a Kínai Nép­köztársaság küldöttségének javas­ta tartalmaz, a genfi értekezlet már bizonyos pozitív eredménye­ket ért el. Erről tanúskodik az az «gyezmény, amelyben hozzájárul­nak a háborús akciók egyidejű beszüntetéséhez Indokína egész területén. Amint ismeretes, meg­egyezés jött létre, hogy e kérdés megtárgyalása oéljából Genfben összeülnek a két parancsnokság képviselői. Június 1-én a két fél katonai képviselői előzetes ülést tartottak, amelyen megtárgyalták a két pa­rancsnokság üléséhez szükséges intézkedéseket. A hírek alapján ezeken az ülé­seken francia részről Delteil tábor­nok és számos más francia tiszt vesz részt. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot a katonai kép­viselők tanácskozásán Ta Huan Byu, a Vietnami Demokratikus Köztársaság genfi értekezleten részvevő küldöttségének tagja képvi­seli a tanácsadók csoportjával Amint a politikai megfigyelők kö­reiben megállapítják, a Kínai Nép­köztársaság küldöttségének javas­latai fontos hozzájárulást jelen­tettek az indokínai probléma más katonai kérdéseinek megtárgyalá­sához. E javaslatok alapján töb­bek között megegyezést értek el abban, hogy a két parancsnokság képviselői egyrészt Genfben, más­részt a helyszínen megtárgyalják a csapatok széthelyezése övezetei­nek kérdését a háborús akciók be­fejezése után. Más kérdésekben is közelebb ju­tottak egymáshoz az egyes néze­tek, olyan kérdésekben, amelyekről a Kínai Népköztársaság küldött­ségének javaslataiban van szó. Az értekezleten lezajlott vitában sen­kinek sem volt tényleges kifogá­sa az ellen, hogy a háborús akciók egyidejű beszüntetésével együtt Indokína egész területén meg kell szüntetni további katonai alakula­tok, fegyverek és lőszerek külföld­ről Indokínába való szállítását. A háborús akció beszüntetéséről szóló egyezmény betartásának el­lenőrzése, amint ismeretes, fontos helyet foglal el a Kínai. Népköz­társaság küldöttségének javaslatai­ban. Azonban kitűnt, hogy a sem­leges államok bizottságairól szóló vitában az USA küldöttsége olyan álláspontot foglalt el, amely meg­nehezíti ä határozat elfogadását ebben a kérdésben. Az amerikai fél például megkí­sérelte, hogy a bizottság tagjainak megtárgyalásánál ideológiai mér­legelésekből induljon ki, jóllehet, az egyes országok állami beren­dezése nem szolgálhat mértékűi annak a kérdésnek megoldásánál, hogy részt vegyen-e a semleges államok 'bizottságában. Ennek a bizottságnak tekintetbe kell ven­nie mind két fél hadviselő érde­keit és képesnek kell lennie, hogy valóban objektíven ellenőrizze a háborús akciók beszüntetése felté­teleinek teljesítését Ebből a szem­pontból nagy érdeklődést keltett a Szovjetuniónak az a javaslata, hogy a bizottság tagjai Lengyelor­szág, Csehszlovákia, India ós Pa­kisztán legyenek. Számos politikai megfigyelő a Kínai Népköztársaság küldöttsége javaslatának értékelésénél rámu­tat e javaslatok konstruktív vol­tára, amit megerősített a kilenc küldöttség ülésein lefolyt vita is. Véget ért az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának V. ülésszaka Június 2-án Moszkvában véget ért az OSZSZSZK Legfelső Taná­csának V. ülésszaka. A Legfelső Tanács megtárgyalta az OSZSZSZK 1954. évi állami költségvetésének javaslatát és a mult évi költség­vetés teljesítéséről szóló beszámo­lót. A költségvetési javaslatot egy­hangúlag jóváhagyták az összes képviselők. Az ülésen felszólaló képviselők hangsúlyozták, hogy az OSZSZSZK 1954. évi állami költ­ségvetése biztosítja az OSZSZSZK összes népei jólétének emelésé­hez és a gazdaság további fejlesz­téséhez szükséges eszközöket, és hogy a költségvetésben visszatük­röződik a szovjet állam követke­zetes békepolitikája. A költségvetési javaslattal kap­csolatos vitában 29 képviselő szó­lalt fel. Beszédeikben rámutattak számos példára, amelyek az OSZSZSZK gazdaságának és kul­túrájának fejlesztésében elért si­kereket jelentik. Az ülésen jóváhagyták továbbá az OSZSZSZK Legfelső Tanácsá­nak a 4. és 5. ülésszaka között hozott határozatait. Eugénia Cotton cikke a A moszkvai „Pravda" közölte a Gyermekvédelmi Nappal kapcso­latban Eugénia Cotton „Torlaszol­juk el a háború útjátí" című cik­két. A cikk rámutat arra, hogy a Szovjetunióban és a népi demo­kratikus országokban megvalósul­tak az édesanyák hő vágyai és ez fokozott harcra lelkesíti a nőket a gyermekek védelme érdekében. Ugyanakkor más a helyzet a gyer­moszkvai »Pravda«-ban mekek szempontjából a kapitalista és gyarmati országokban, ahol küzdelmet kell folytatni a gyer­mekek életkörülményeinek meg­javításáért. Eugénia Cotton felhívta a világ nőit, hogy óvják meg a gyerme­keket az új háború veszélyétől. Az egyesült népeknek a gyermekek védelmének érdekében el kell tor­Iaszolniok a háború Útját. Az olasz kormány zátonýra akarja juttatni a Montesi-iigyben indított közigazgatási vizsgálatot Az olasz kormány De Caro libe­rális minisztert annak idején meg­bízta, hogy vezessen közigazgatási vizsgálatot Pavone volt országos rendőrfőnök és a Montesi-ügyben szereplő büntetett előéletű Mon­tagna „márki" kapcsolatainak felderítésére. Scelba miniszterelnök és maga De Caro is most olyan kijelentése­ket tettek, hogy a kormány fel­függeszti ennek a vizsgálatnak a folytatását. A jelek szerint a kormány meg akarja várni a Mon­tesi-ügyben indított hivatalos tör­vényszéki vizsgálat eredményeit. A kormánynak ez a szándéka nagy feltűnést keltett, mivel a kor­mány annakidején kijelentette, hogy a közigazgatási vizsgálatnak a bírói eljárástól függetlenül kell lefolynia. s A parlamentben több interpellá­ció vár megfelelő választ a Mon­tagnának és a vezető keresztény­demokrata politikusoknak kap­csolataival foglalkozó közigazga­tási vizsgálat eredményeit illetően. A kormány — úgy látszik — eze­ket a vitákat is el akarja halasz­tani a törvényszéki vizsgálat befe­jezéséig. Sajtóvélemények szerint a De Caro-féle vizsgálatot azért akar­ják elkenni, hogy ne kompromit­táljon magasállású keresztény-de­mokrata politikusokat, különös te­kintettel a Keresztény Demokrata Párt június végén sorrakerülő or­szágos kongresszusára. A gyarmati politika mocsarában Eisenhowér beszéde a szovjet-amerikai atomtárgyalásokról Dwight Eísenhower, az Egyesült Államok elnöke a Columbia-egye­tem alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett vacsorán be­szédet mondott. Az elnök kenetteljes szavakkal ecsetelte az Egyesült Államok kor­mányának politikáját, majd foglal­kozott a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti atom tárgyalások­kal. Eisenhower szerint ezek a tár­gyalások „nem vezettek az általunk óhajtott eredményre" és a felelős­séget igyekezett a Szovjetunióra hárítani. Ugyanakkor hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tovább folytatja a tárgyalásokat, de kije­lentette, hogy az általa, az elmúlt év december 8-án javasolt úgyne­vezett nemzetközi atommonopol meg­teremtésére vdnatkozó tanácskozá­sokat elsősorban „a többi érdekelt szabad nemzettel", tehát a nyugati imperialista országokkal kívánja folytatni. Fegyveres összetűzés Pondiehéryben A Press Trust of India jelentése szerint fegyveres összetűzésre ke­rült sor Pondiehéryben indiai és francia rendőrök között. A francia rendőrök három csóna­kot igyekeztek átvinni az indiai felségvizeken, figyelmen kívül hagyva az indiai rendőrség meg­állásra felszólító utasítását. Az indiai rendőrség három tagja azt gyanítva, hogy a csónakon lő­fegyvert szállítanak, felszólította a francia rendőröket, hogy ne foly­tassák útjukat. A csónakban ülők azonban tüzet nyitottak és két in­diai rendőrt megsebesítettek. A támadást tűzharc követte, amelynek során két személy meghalt. Meghalt Martin Andersen Nexő Kedden, június 1-én meghalt Drezdában Martin Andersen Nexő. Néhány nap múlva betöltötte volna nyolcvanötöd ik évét. Egyike volt a világ legidősebb íróinak. És a har­cos, realista irodalom legnagyobb művészeinek és mestereinek is egyi­ke volt, aki nemcsak a dán kultú­rát, hanem a vüágkultúrát is gaz. dagltotta. Sok közös vonása volt a szocialista szépirodalom alapítójá­val, Maxim Gorkijjal. Sok életta­pasztalata és a proletár nehéz élete őt is íróvá tette. Harcos művészt teremtett belőle, aki évtizedeken ke. resztül az emberi jogok védelméért harcolt és minden alkotásával és a forradalmi munkásmozgalomban va­ló részvételével fáradhatatlanul har­colt a békéért, a szocializmusért, a nép boldogságáért, a kizsákmányol­taknak a kizsákmányolók bilincsei­ből való megszabadításáért. Nagyterjedelmü alkotó munkájá­ban, amely meséket, regényeket és emlékezéseket foglal magában, gyakran visszatért szomorú gyer­mekkorához, amelyet nyomor és nélkülözés közepette élt át és ennek ábrázolásával széles társadalmi ké­pet nyújtott hazájáról, Dániáról azokból az évekből, amikor ott a ka­pitalizmus fejlődésnek indult, ami megváltoztatta a városok és falvak népének életét és kapcsolatait és amikor ott kezdték megszervezni a munkásosztályt. A nagy társadal­mi igazságok megismerése vezette öt arra a gondolatra, amelyhez éle­tének utolsó pillanatáig hú maradt, hogy a világot forradalmi úton kell megváltoztatni. Martin Andersen Nexő 1869-ben született Kopenhága elővárosában, Christianshavenben. Apja kőfaragó volt, anyja pedig hal- és gyiimölcs­árusítással teremtette elő a szerény megélhetésükhöz szükséges pénzösz­szeget. Később a szülők átköltöz­ködtek Bomholm Nexő nevü város­kájába és ezt a nevet később Martin Andersen íród nevéhez csatolta. Te­heneket őrzött, cipésznek tanult, mint kőműves dolgozott; a művelt­ség utáni vágy arra ös?tönözt«, hogy belépjen az elemi iskolába, bizonyos ideig mint tanitó és mint újságíró is működött. Egy fiatal német üveg­munkás megismertette öt a mun­kásmozgalommal, amelybe aktivan bekapcsolódott. A szocáldemokraták radikális szárnyához tartozott és az Októberi Forradalom után kommu­nista lett. Gazdag müveiből, amelyekben is­merteti az egyszerű nép, a szegény parasztok, a falusi és városi prole­tariátus, a halászok és öntudatos munkások életét, a könyvek egész sora jelent meg nálunk. Lefordítot­ták „A potyautasok" című elbeszé­léseit, első regényét a „Frank csa­ládot". a ,, Vaskorszak ban" című regényét és „Emlékezések" című kö­tetét, amelyek azt mutatják hogy mindig kapcsolatot tartott fenn né. pével, hogy ismerte fájdalmait, vá­gyait és erejét és hogy bízott harcá­nak győzelmében. Megjelentek nálunk leghíresebb regényei is, amelyek világhírnevet szereztek neki, mint a „Szürke fény", „A hódító Pelle", „Morten, a lázadó". Ezekben a müveiben kife. jezésre juttatta a dolgozók és a kizsákmányoltak iránti minden sze­retetét és élesen bírálja a burzsoázia alattomos erkölcseit és nyíltan, bí­rálja a dán, német és svéd szociál. demokrácia opportunizmusát ls, amely a munkásosztályt letérítette útjáról és a nép ellenségeivel ezö>­vetkezett. Martin Andersen Nexő szerette a Szovjetuniót mint az összea dolg»­zók hazáját, mint olyan országot, amely az emberiség jövőjének előre­vetített képe. Sokszor ellátogatott a szovjet földre és „A virradat elé" című riportkönyvében, amelyben megörökítette a szovjetunióbeli él­ményeit, a következőket írta: „A régi világ büszkesége vott, hogy analizálni tudta a napot és a csillagokat éa hogy meg tudta álla­pítani súlyukat csaknem grammnyi pontossággal. De arra nem volt ké­pes, hogy az éhes szájaknak kenye­ret adjon. A forradalom azt jelen­ti, ho^y a proletariátus mindent alapjaiban megváltoztat és a dolgok között helyes összefüggést teremt. Azzal kezdi, hogy kenyeret ad és egyszer eléli a csillagokat is." Martin Andersen Nexő, aki né­hányszor Prágában is volt és aki meleg barátságot kötött Peter Ji­lemnickývel, mint ember is rend­kívül becsületes és nagyszerű sze­mélyiség volt. Sženvedélyesen har­colt az igazságért és ez a harc töl­tötte be egész életét. Mindig éle­sen kipellengérezte azokat, akik be­csapták a népet és szerencsétlenné tették. Ezért már a háború előtt felemelte hangját, mint Goikij és Barbusse, az imperialista háborúk szövői ellert, ezért leplezte le min­denütt a munkásosztály ellen elkö­vetett árulásokat. Ezért volt. ö éle­tének utolsó éveiben is a nemzet­közi békemozgalom kimagasló té­nyezője. „Valamikor szociáldemokrata vol­tam" — írta egy holland munkás­hoz intézett levelében — „abban az időben, amikor ettől a mozgalomtól baloldali irányban nem létezett semmi, amikor a problémák lyébe hatoltunk és a kizsákmányol­tak érdekeiért harcoltunk. Most, amikor ez a mozgalom elvetette lé­tezésének ütolsó értelmét, a kisem­berek védelmét és eladta magát és a népet az uralkodóosztályoknak, baloldali irányba menteni, ahol most elég hely van, mivel itt csak most fogják építeni a jövőt". Ebben a levélben a Szovjetunióról a követ, kezőket írja: „Ebben a világban az emberek lerázták magukról az áru. lókat, a semmirekellőket és feketé­zőket és örömmel építik békemüvü­ket kizsákmányolás nélkül. Ezért a világért dobog szívem, ehhez a vi­lághoz tartozik agyam." Martin Andersen Nexöt az egész világ munkásosztálya szerette. Mü­veivel, cikkeivel, a politikai életben való részvételével mint kommunista mindig a haladást, a dolgozó népet és a béke ügyét szolgálta. Mesteri irodalmi- művészete mindig példája lesz annak, hogy a munkásosztály hogyan neveli föl kebelében a leg­nagyobb mestereket, művészeket, akik olyan müveket alkotnak, ame­lyekre az egész világkultúra büszke és amelyek fáklyaként világítanak mindazoknak, akik kivezető utat keresnek a sötétségből a világosság felé. J. Rybák Részvétnyilvánítások M. Andersen Nexő halála alkalmából -jf / •-t'X'C^ m^j/i/ fSšfe. (Bor. Jefimov raj^. Japán sem vesz részt a tervezett csendes- > óceáni katonai szövetségben Rádiójelentések szerint Josida , . apán miniszterelnök a képviselő­házban nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette: „Japán számára nem lenne tanácsos dolog részt venni egy csendesóceáni katonai szövet­ségben." Az össz-szövetségi Kulturális Kapcsolatok Társaságának Vezető­sége Kopenhágában Jörgen Jörgen­sen tanárhoz, Dániának a Szovjet­unióval való együttműködés céljá­ból alakult társaság elnökéhez táv­iratot intézett, amelyben mély rész­vétét fejezi kí a dán nép kiváló fiá­nak, a társaság alapítójának, Mar­tin Andersen Nexönek halála fe­lett. Drága barátunk, ragyogó emléke­zete mindörökre a szovjet emberek szívében marad — írja a távirat. A Szovjet írószövetség elnöksége Martin Andersen Nexő halála al­kalmából a Dánia és a Szovjetunió közötti együttműködés társaságá­nak a következő táviratot küldte: ,.A szovjet írók és az olvasók milliói Martin Andersen Nexő nagy dán író barátai — mély részvétüket fejezik ki a dán nép kiváló fiának és a Társaság tiszteletbeli elnöké­nek halála felett. Martin Andersen Nexő műve és közéleti tevékenysége felbecsülhe­tetlen jelentőségű a népek közötti kölcsönös megértés, a kulturális kapcsolatok megszilárdítása, a nem­zetek közötti kapcsolat és béke szempontjából. Kegyelettel adózunk a nagy író és polgár emlékezeté­nek." ' v A Szovjet írószövetség részvét­táviratot küldött Johanna Ander­sen Nexőhöz, az elhúnyt özvegyé­hez is.

Next

/
Thumbnails
Contents