Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-01 / 132. szám, kedd

1954. június l. UISZÖ 3 Megállapodás a katonai parancsnokok találkozójában a genfi értekezlet szombati zárt ülésén A genfi értekezlet szombat dél­utáni zárt ülésén a kilenc kii'dött­ség képviselői egyhangúlag a kö­vetkező közleményt fogadták el: „A kilenc küldöttség május 29-i zárt ülésén folytatta az indokína; béke helyreállításának kérdésével kapcsolatos tanácskozásait. Az ülé­sen elfogadták a következő javas­latot, amelyet az Egyesült Ki­íályság és küldöttsége terjesztett elő: Hogy elősegítsék a hadműveletek fcyors és egyidejű beszüntetéséi javasolják: a) A két parancsnokság képvi­selői haladéktalanul találkozzanak Genfben érs a hadműveletek szín­helyén is vegyék fel az érintkezést: b) vizsgálják meg azt a kérdést, hogyan kell elhelyezni a csapatokat a hadműveletek beszüntetése után. kezdve a csapatoknak Vietnam te­rületén való elhelyezésén: c) a két parancsnokság képvise­lői a lehető leggyorsabban tájékoz­tassák az értekezletet munkájuk eredményéről, terjesszék az érte­kezlet elé javaslataikat. Megegyeztek abban, hngy azt az időpontot, amikor a két parancs­nokság képviselői Genfben találkoz­nak, június l-ig meghatározzák. A kilenc küldöttség » legköze­lebbi zárt ülést május 31-én tar­totta mej,. • Iljicsov, a Genfben tartózkodó szovjet küldöttség szóvivője sajtó­értekezleten ismertette a szombati ülésről kiadott közleményt és en­nek során a következőket hangsú J lyoztaí 1 Ennek a kommünikének pozitív jelentősége van. Arról tanúsko­dik, hogy ténylegesen megegye­zés jött létre egy kérdésben, amely nagyjelentőségű az indokí­nai béke helyreállítása szempont­jából. Ugyanakkor Iljicsov felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy a kommüniké a két parancsnokság képviselőinek haladéktalan érint­kezését írja elő, mind Genfben, mind pedig a hadműveletek szín­helyén. A két parancsnokság képviselői­nek meg kell vitatniok azt a kér­dést, hogyan helyezzék el a csa­patokat a hadműveletek beszünte­tése után, kezdve a Vietnamban lévő csapatok elhelyezésével. Egy kérdésre válaszolva Iljicsov kijelentette, hogy a fenti kommü­nikét néhány küldöttség fenntar­tásaitól eltekintve, egyhangúlag el­fogadták. Egy másik kérdésre válaszolva Iljicsov elmondotta, hogy Molotov szovjet külügyminiszter Eden an­gol külügyminiszterrel történt szombati találkozásán azokat a kér­déseket vitatta meg, amelyekről szombat délután egyhangúlag létre­jött a megegyezés. Molotov szovjet külügyminiszter és Eden angol külügyminiszter előző tár­gyalásai szintén az említett kom­münikében szereplő kérdésekre vo­natkoznak. A szovjet küldöttség szóvivője kiemelte, hogy az indokínai kérdés tárgyalásának első napjától kezdve a szovjet küldöttség ugyanúgy, mint a Kínai Népköztársaság küldött­sége javasolta, hogy a két fél lép­jen közvetlen kapcsolatba egymás­sal az indokínai béke helyreállí­tása érdekében. V. M. Molotov látogatása a svájci államszövetség elnökénél Május 28-án V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere megtekintette Bernt, ahol látoga­tást tett R. Rubattelnél, a svájci államszövetség elnökénél. R. Ru­battel és V. M. Molotov között beszélgetés folyt. A találkozásnál jelen volt M. Petitpierre szövetsé­gi tanácsos, külügyminiszter és F. F. Molocskov, a Szovjetunió sváj­ci követe. Tizenhárom órakor R. Rubattel, a svájci államszövetség elnöke villásreggelit adott V. M. Molotov tiszteletére. A villásreggelin jelen voltak M. Petitpierre, Ph. Etter, H. Streuli, a svájci kormány tagjai, szövetségi tanácsosok, A. Zobnder, a külügy­minisztérium főtitkára, R. Mau­rice, a külügyminisztérium proto­kollosztályának vezetője és több más személyiség. Szovjet részről a villásreggelin jelen volt V. V. Kuznyecov, F. F. Molocskov, L. F. Iljicsov, A. A. Lavriscsev és A. I. Kurepov, a Szovjetunió svájci kereskedelmi képviselői. A villásreggeli után R. Rubattel elnök és V. M. Molotov beszédet mondott. Május 28-án délelőtt V. M. Molotov Bernben találkozott M. Petitpierre-rel. Véget ért a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa A Magyar Dolgozók Pártja ni. kongresszusának május 29-i ülésén véget ért Nagy Imre „Az államigaz­gatás és a népi tanácsok feladatai", ról szóló beszámolójával kapcsolatos vita. A kongresszus egyhangúlag jővá­hi^yta Nagy Imre beszámolóját és elfogadta a beszámolóban kitűzött feladatokat. A 3. napirendi ponttal kapcsolat­ban beszámolót tartott Kiss Károly, a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke. / Rámutatott, hogy az utóbbi idő­ben jelentősen megnövekedett a p' rtszervezetek és a tagság aktivi­ťôa, a párt egységéért, a párt so­rainak erkölcsi tisztaságáért, a párt és állami fegyelem megszilárdításá­ért folytatott harcban. A kommunis­ták és a pártonkivüliek fokbzták harcukat a gazdaságosságért, a ter­melés rossz megszervezése ellen, a selejt és egyéb hiányosságok ellen. Az előadó továbbá foglalkozott a Központi Ellenőrző Bizottság és a kerületi. fegyelmi bizottságok mun­kájában" lévő hiányosságokkal és rá­mutatott, hogy ezek közül már szá­mos hibát kiküszöböltek. A kongresszus egyhangúlag jóvá­hagyta a Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolóját, Olifh Károly, a Fellebbezési Bizott­ság elnöke ezután jelentést tett a fellebbezésekről, amelyeket a II. kongresszus óta eltelt időszakban nyújtottak be és intéztek el. A kongresszus továbbá meghall­gatta Ács Lajosnak, a párt Közpon­ti Vezetősége Politikai Irodája tag­jának beszámolóját a „Magyar Dol­gozók Pártja szervezeti szabályzatá­nak módosításairól.'' Ács elvtárs rámutatott, hogy a magyar nép és a párt életében vég­bement óriási változások megköve­telik, hogy lényeges módosításokat eszközöljenek a párt szervezeti sza­bályzatában. A párt módos'tott szervezeti szabályzatában a párt új mefielö­lését tartalmazza: „a Magyar Dol­gozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Soraiban egyesí­ti a magyar nép leghaladóbb erőit, a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség legjobb képvi­selőit. A párt önkéntes harci szövet­ség ..., tevékenységében Marx, En. geís, Lenin, Sztálin tanításait tartja szem előtt. Az előadó továbbá foglalkozott a demokratikus centralizmus szigorú betartásának elvével és a pártbi­zottságok és pártszervezetek felada­tainak pontosabb meghatározásával. —' A szervezeti szabályzat módo­sítására tett javaslat, — folytatta Ács Lajos — figyelembe veszi azt, hogy a legközelebbi években a nem­zetgazdaság fejlesztésének legfonto­sabb kérdése a mezőgazdaság fej'esz ­tése lesz. Ezért kell a falvakra képzett kádereket küldeni a váro­sokból. A május 29.i délutáni ülésen a kongresszus megvitatta a 4. napi­rendi pontot — a párt szervezeti szabályzatának módosításait. A vi. tában felszólalt Dénes István, a za­lamegyei pártbizottság első titkára, Koblov Erzsébet, a vácmegyei párt­bizottság titkára, Hortobágy János, a győri kerület párttitkára és má­sok. A kongresszus küldöttei viharos tapssal fogadták Gerő Ernőnek azt a bejelentését, hogy a kongresszus elnöksége az MDP Központi Veze­tőségének zászlaját odaítélte az öt legjobb kollektívának, amelyek az első helyre kerültek a Hl. pártkon­gresszus tiszteletére indított szocia. lista munkaversenyben. Ezenkívül a Központi Vezetőség díszoklevelet adományozott 25 üzem­nek, gyárnak, termelőszövetkezet, nek, állami gazdaságnak, gép- és traktorállomásnak, stb. Ezután a kongresszust üdvözölték a testvéri kommunista pártok kép­viselői, többek között Emil Arnold, a Svájci Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, John Milles, Ausztrália Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja, Randolf Dalland, Norvégia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit. kára és sokan mások. Vasárnap, május 30-án a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa véget ért. A kongresszus elfogadta a Ma­gyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatát és megvá­lasztották a párt vezető szerveit — a 71 tagból és 12 póttagból álló Köz­ponti Vezetőséget, valamint a 13 tagú Ellenőrző Bizottságot. Rákosi Mátyás, a záróülés elnöke az ülés végén beszédet mondott a Magyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusának eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a párt mun­kájának eredményeképpen megszi. lárdult a párt sorainak egysége, el­mélyült a párt kapcsolata a néppel, megerősödött a munkásosztály és a parasztság szövetsége, amely a nép uralmának alapját képezi. A kongresszus őszintén és nyíltan feltárta és bírálta azokat a hibákat, amelyeket a párt elkövetett, — mondotta Rákosi Mátyás. A kon­gresszus kidolgozta a hibák kiküszö­bölésének módjait és kitűzte a párt és a népi demokrácia előtt álló fel­adatokat. A kongresszus megmutat­ta, — jelentette ki Rákosi — hogy a párt és a dolgozó nép teljesen és egyhangúlag támogatják a szocia­lizmus további építésének terveit. Ezt nemcsak a kongresszus küldöt­teinek beszédei mutatták meg, ha­nem a Magyar Dolgozók Pártja Hl. kongresszusának tiszteletére indított szocialista munkaverseny sikerei is. Rákosi továbbá rámutatott, hogy a 30 testvéri kommunista és mun. káspárt képviselőinek részvétele és beszédei, közöttük a Nagy Szovjet, unió Kommunista Pártja képviselői­nek részvétele, a szocializmus Ma­gyarországon való építésének nem­zetközi jelentőségét bizonyítják. A kongresszus részvevői viharos ünneplésben részesítették a Szovjet, unió Kommunista Pártját és a többi testvéri munkás- és kommunista pártokat. Sikereink biztosítéka a múltban épp úgy, mint a jövőben — mondot­ta végezetül Rákosi Mátyás — az a sokoldalú támogatás, amelyben fel­szabaditőnk, a testvéri Szovjetunió és a népi demokratikus országok részesítenek bennünket. A jelenlevők ezt a kijelentést vi­haros tapssal fogadták. Marx, Engels, Lenin, Sztálin zász­laja alatt a proletárinternacionaliz­mus zászlaja*alatt, előre új sikerek és új győzelmek felé — fejezte be beszédét Rákosi Mátyás. A kongresszus az Internacionálé eléneklésével ért véget. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének', a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SzKP KB-nek üdvözlete az OSzSzSzK dolgozóihoz A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívélyesen üdvözli az Orosz SzSzSzK összes dolgozóit és jókívánatait fejezik ki nekik a szovjet haza nemzetei nagy ünne­pének, Ukrajna és Oroszország új­raegyesülésének 300. évfordulója alkalmából. Ukrajna és Oroszország újra­egyesítése — mondja többek kö­zött az üdvözlet — megfelelt az oroszok és ukránok létérdekeinek és vágyainak és nagy haladó je­lentősége volt e testvéri népek szá­mára. Az ukrán népet menterjtet­tette az idegen rabszo'gaság veszélyé­től és lehetősége nyitott nemzeti fejlődésére. Az orosz nép az ukrán népben hű barátrg talált. Az újra­egyesítés által mérhetetlenül meg­növekedett az orosz állam hatal­ma és nemzetközi tekintélye. Az orosz nép mint a nagy forra­dalmi szabadságeszmék és a haladó eszmék hordozója dicsőségessé tet­te nevét a cári önkényuralom elle­ni harcban. A V. I. Lenin által ve­zetett kommunista párt vezetésé­vel, az orosz proletariátus, az orosz dolgozókat egyesítette és győzelemre vezette a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomban. E hős harcban tevékenyen részt­vett az ukrán proletariátus — Oroszország munkásosztályának egyik legnagyobb és legharciasabb csapata. Az orosz nemzet hűen a lenini-sztálini nemzetiségi politika eszméihez bőséges segítséget nyúj­tott a Szovjetunió összes nemzetei­nek államrendszerük megszilárdí­tásában, gazdaságuk- és kultúrájuk fejlesztésében. Ukrajna, szövetség­ben a nagy orosz nemzettel az egyik élenjáró szovjet köztársaság lett, a szén és a fém, a hatalmas gépipar köztársasága, a Szovjetunió legnagyobb gabonatermő vidéke. Az orosz nemzet, az ukrán nem­zet, a Szovjetunió valamennyi nem­zeteinek kiváló sikerei, amelyek szilárdan tömörülnek a párt és a szovjet kormány köré, az egész világ dolgozóit lelkesítik a kapita­lista rabszolgaság alól való felsza­badításukért vívott harcban, bi­zalommal töltik el őket, a béke, a demokrácia, a szocializmus tábo­rának győzelmében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és az SzKP Köz­ponti Bizottsága annak a meggyő­ződésének ad kifejezést, hogv az orosz nemzet és az ordsz köztár­saság valamennyi nemzetei továbbra is állandóan szilárdítják di­cső hazájuk erejét és minden ere­jüket, energiájukat és kezdeménye­zésüket a nehézipar további növe­lésére, a mezőgazdaság gyors fej­lesztésére, a népszükségleti cikkek gyártására, a dolgozók jólétének szüntelen emelésére fordítják. A tonkini deltában mind nehezebbé válik a francia expedíciós hadtest helyzete Az expedíciós hadtest helyzete egyre nehezebbé válik a tonkini deltavidéken, különösen a deltavi­dék déli részén, ahol több francia Yen Phunál levő fontos francia állás már 17 nap óta körül van % zárva. , A néphadsereg egységei az expe­egység eddigi állásait feladta és 1 díciós hadtest több más állását is új állásokba vonult vissza. Elsősorban Nam Dinh és Thai Binh környékén került erre sor, valamint Phuly szakaszán, ahol a körülzárták már a deltavidéken és a francia parancsnokság csak ej­tőernyővel tud utánpótlást küldeni ezeknek az egységeknek. A legújabb fejlemények Guatemalában Mint ismeretes, Guatemála kis középamerikai köztársaság, mely­ről eddig nem sokat írtak a lapok. Azonban az utolsó hónapokban és hetekben az amerikai imperia­listák telekürtölték a világot, azt állítva, hogy a guatemálai kormány álláspontja veszélyezteti az Egye­sült Államokat. Mi történt, hogy Dulles és maga Eisenhower is egyszerre olyan fon­tosnak tartják Guatemálát hogy ez­zel a kis állammal olyan sokat fog­lalkoznak? Az amerikai States Departement (Külügyminisztérium), néhány nappal ezelőtt jelentette, hogy egy svéd hajó, az „Alfheim", egy guate­málai kikötőben fegyverrakományt tett partra, melyet egy keleteuró­pai országból küldtek. > Sohasem mutatkozott meg a Sta­tes Department agresszív szándéka olyan nyíltan, mint most. Néhány hónappal ezelőtt a caracasi pán­amerikai konferencia folyamán Dulles dühödt támadásokat intézett Guatemála ellen, azt állítva, hogy Guatemála kommunistáktól uralt ország és nem nyugodott addig, míg a caracasi konferencia nem fogadott el egy kommunistaellenes nyilatkozatot, mely a délamerikai országokat tanácskozásra kötelezi minden esetben, ha valamelyik dél­amerikai országban „kommunista veszély" állna elő. Ennek a tanácskozásnak össze­hívását most nyíltan kérte Willey szenátor, az USA szenátusa kül­ügyi bizottságának elnöke. A tanácskozás összehívását azért kérte Willey, hogy az USA minél előbb nyilt intervencióval a guate­málai belügyeküe beavatkozhasson. Willey azt állította, hogy óriási mennyiségű fegyver érkezett Gua­temálába és ezek a fegyverszállít­mányok szerves részei az állítóla­gos kommunista agressziós tervek­nek. Willey ezt a beszédét a pánameri­kai ügyvédek szövetségében tartot­ta és olyan provokatív hangon be­szélt, hogy Guatemála képviselője, Alfredo Cochano, aki szintén jelen volt, elhagyta a termet. Az USA kormányának nem je­lent semmit az a tény, hogy Gua­temála kormánya egyáltalán nem kommunista és hogy „bűnei" abban állnak, hogy agrárreformot vezetett be az országban, mely megnyirbálta a nagy amerikai gyümölcsmonopolium, az „United Fruit" érdekeit, mely Latin Amerika több országainak gazdaságát teljesen uralja. Minden lépés az „United Fruit" ellen, az amerikai kormánynál biztos bizo­nyíték arra, hogy „kommunista kamplottról" van szó. Washington álláspontján még az sem változtat semmit, hogy az „Alf­heim" tulajdonosai kijelentették, hogy a hajón nem volt semmiféle fegyverszállítmány. Ebben az összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a napokban az USA parancsára a Guatemálával szomszédos Nicaragua, melynek diktatoriális kormánya van, meg­szakította a diplomáciai kapcsola­tokat Guatemálával és ezt a nica­rugai kormány azzal indokolja, hogy a guatemálai kormány kom­munista irányzatú. A valóságban azonban Somozá­nak, Nicaragua diktátorának elha­tározása Washington parancsára történt, mely már régen vár az al­kalomra, hogy a guatemálai kor­mányt valami módon megdöntse, mert fellépni merészelt az „United Fruit" ellen. A guatemálai kormány, melyet az egész nép támogat, azonban to­vább folytatja önálló politikáját ab­ban az irányban, hogy végetvessen a guatemálai nép amerikai impéria-, listák által való kizsáikmányol'ásá-. nak. A világ közvéleménye figyelem­mel kíséri az USA imperialistáinak a guatemálai haladó kormány meg­döntésére irányuló mesterkedéseit" és leleplezi a háborús gyujtogatók' bűnös szándékait a világnak ezen a táján is. i

Next

/
Thumbnails
Contents