Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-26 / 155. szám, szombat

1954. június 26. III SZO 5 Az egész ország nagy ügye: jól felkészülni a gabonahegyüjiésre írtai Jed iná k Miháiy, a begyűjtési minisztérium bratislavai kerületi meghatalmazottja Široký elvtárs a párt X. kongresszusán részletesen kifejtette a népgazdaság fejlesztésének tervét és rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket népünk a kommunista párt vezetésével elért. Široký elvtárs még rámutatott a szeptemberi kormánynyilatkozatra, amely kitűzi, hogy még szorgalmasabban, még jobb munkával biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését, népünk egyre növekvő kultur- és anyagi szükségleteinek gazdaságunk nyersanyagszükségleteinek kielégítését. Hangsúlyozta, hogy a legközelebbi időben a mezőgazdasági termelést olyan mértékben kell növelnünk, hogy elegendő takarmányt biztosítsunk a jószágnak, a lakosságnak elegendő húsfélét, a könynyű- és élelmiszeriparnak pedig elég nyersanyagot. Ez a feladat annál nagyobb jelentőségű, mert egyre jobban közeledünk az aratáshoz, csépléshez és a gabonabegyűjtéshez. A kapitalista uralom idején a cséplés mint a jó gazdálkodás eredménye, csak a földbirtokosok és a kulákok számára volt öröm, akik a munkások, béresek verejtékes munkájának eredményét aratták le és a beadott gabonáért ők vágták zsebre a pénzt. A kis- és középparasztoknak, ha bevitték árujukat a piacra, a spekulánsok nagyon rossz árat ígértek; a gabonáért legtöbbnyire 50—60, legfeljebb 70 koronát mázsánként. Ma azonban már más a helyzet. A földterület nagysága szerint úgjj írják elő a beadási kötelezettségeket, hogy a földművesek a kötelező beadáson felül minél több gabonát adhassanak el szabadpiaci áron. A begyűjtési árakat és a beadási normákat úgy módosítottuk, hogy az állami begyűjtő nagyobb árat fizet az eddigieknél. Célunk, hogy a dolgozó parasztok érdekeltek legyenek a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A mult esztendőben a bratislavai kerület a köztársaságban elsőnek jelentette a százszázalékos begyűjtést. Az idei termés előrelátható feltételei a szövetkezeti tagoknak, azoknak a parasztoknak, akik a szovjet tapasztalatokat bevezetik, s évről évre nagyobb hektárhozamokat érnek el — lehetővé teszik, hogy a terven felül sok gabonát adjanak be és hogy biztosíthassák a párt X. kongresszusának, az állattenyésztés legközelebbi kéthárom évben való növeléséről szóló határozatát. Ha a beadási kötelezettségeknek idejében és hiánytalanul eleget teszünk, növelhetjük az állattenyésztést, több kenyeret biztosíthatunk dolgozóinknak és az élelmiszeripar értékes nyersanyagokhoz jut. Nemzeti bizottságaink előtt most az aratás, cséplés éš a gabonabegyűjtés jó megszervezésének feladata áll. Meg kell ismertetniök a lakossággal a gabonabegyüjtési árakat és magát a begyűjtés módját is. A begyűjtő üzemeknek ki kell üríteniök, tisztítaniok és fertőtleníteniük a raktárakat, amint a begyűjtési miniszter elrendelte. Ki kell dolgozniok az aratási és cséplési terv alapján a begyűjtési tervet, amelyet ismertetnek a szövetkezeti tagokkal és az egyénileg gazdálkodókkal s meg kell határozniok a begyűjtő helyeket. Biztosítaniok kell a begyűjtés folyamatosságát. A beadók előtt a következő feladatok állanak: közvetlenül a cséplőgéptől kell a gabonát a begyűjtő üzemekbe szállitaniok, ahol az előirt minőség és mennyiség szerint kell beadni. A járási hivatalok küldjék el minden mezőgazdasági üzemnek a beadásról szóló határozatot. Olyan esetben, amikor a beadást nem tudják egyes terményekből teljesíteni, a begyűjtési minisztérium 119. számú rendelete szerint pótolni lehet egyes termékek beadásával. A begyűjtési árakat a beadási kötelezettségre kimért termékmenynyiség után fizetik. A beadási kötelezettségen 'felül felvásárolt menynyiségért felár jár. A begyűjtési minisztérium 41-ik hivatalos közlönye szerint, amelyet január 20-án adott ki — a begyűjtési árak a következője: 100 kg búzáért: begyűjt, ár: felár: osztályú I. 102 245 II. 100.80 242 III. 100 240 IV. 99 238 V. / 98 235 100 kg rozsért osztályú I. 91 191 II. 90 188 100 kg árpáért I. oszt. válogatott minőség, maláta 99.80 243 II. oszt. minőségi maláta árpa 92 224 III. oszt. általános maláta árpa 82 200 I. oszt. ipari árpa 57.80 160 II. oszt. ipari árpa 56.60 157 Takarmányárpa 54 54 100 kg zabért: I. oszt. 56.60 56.60 II. oszt. 55.20 55.20 Ezek a begyűjtési árak kis- és középparasztságunk, szövetkezeti tagjaink és egyéb beadóink egész évi szívós munkájának jutalma. Hogy betarthassuk a jelszót „Az első gabonát a cséplőgéptőf az államnak", a kerületi nemzeti bizottság elnöke a kormány által jóváhagyott gabonabeadási határidőket a következőképpen határozta meg: Bratislava város és környéke augusztus 15-ig Nagymegyeri járás auguszt. 5-ig Dunaszerdahelyi jár. auguszt. 5-ig Galántai járás auguszt. 5-ig Malackai járás auguszt. 20-ig My javai szept. 10-ig Vágújhelyi auguszt. 31-ig Bazini „ 20-ig Pöstyéni „ 20-ig Szenei „ 10-ig Szenicai „ 25-ig Szeredi „ 10-ig Szakolcai „ 25-ig Somorjai „ 31-ig Trencséni „ 31-ig Nagyszombati „ 20-ig teljesíti a beadást. Ezeket a határidőket be kell tartani, mert ellenkező esetben 15 százalékkal csökken a beadásra szánt gabona ára. Ha megtörténik, hogy a szövetkezet vagy a paraszt komoly okokból nem teljesíthette megszabott határidőre a beadást, úgy a járási meghatalmazott további 10 nappal meghosszabbíthatja a gabonabeadás határidejét. Nagyobb szükségesség esetén és indokoltabb helyzetben a kerületi begyűjtési meghatalmazott még további 10 nappal toldhatja meg a begyűjtés határidejét. A gabonabegyűjtés idejében való és veszteség nélküli lebonyolítása nehéz, de örömteljes feladat. A bratislavai kerületben ezt a feladatot csak akkor teljesíthetjük, ha a járási pártbizottságok, az üzemi pártszervezetek, a falvakban, a városokban a begyűjtési hivatalokban dolgozó kommunisták a feladatok teljesítésére fognak törekedni. Nehéz harc áll előttünk, de győznünk kell, mert a szövetkezeti tagok, kisés középparasztok az első gottwaldi ötéves terv folyamán bebizonyították, hogy becsületesen eleget tesznek állampolgári kötelezettségüknek. Készülnek az aratási tervek Lesz takarmány bőven Három folyó, a Duna, Nyitra és Zsitva között terül el a csúzi állami gazdaság. A gazdaságot egyenletesen húzódó dombok szegélyezik, melyeknek oldalában sárguló gabonatáblákon, haragoszöld kukoricán, permetlétől fehér szőlő, cukorrépa és végeláthatatlan lucerna- és szénatáblákon akad meg a szemlélő szeme. E sok földi kincs kellős közepén lent a völgyben fekszik a gazdasági udvar. Boldog emberek a gazdaság lakói. Egész sor szociális berendezés áll rendelkezésükre. Kultúrház, iskola, s szórakoztató helyek fogadják a munkából hazatérő dolgozókat. A gazdaságnak most minden épkézláb lakója a földeken szorgoskodik. Az egvik táblán az asszonyok dohányt kapálnak, a másikon kukoricát, s ugyancsak szaporán jár a kezük, hogv még az aratás előtt elvégezzék a növényápolási munkákat. A munkásság nagyobbik fele a takarmányok betakarításával van elfoglalva. Csillog a villa a napfényben. amint fejük felett megforgatják. A boglyák mellé felsorakozott szekerek nercek alatt megtelnek illatos lucernával. Sgvre-másra jönnek-mennek a szekerek. Hordiák a szénát a tábla végén felállított elevátorokhoz, hogy rakománvaikat kazalra hordassák fel vele. Alig párszáz méterre a második kaszálás szénáját forgatják, hogv minél előbb megszáradion. Egv másik táblán megint a traktorok dübörögnek, s futva kerülgetik a táblát, percek alatt maguk után hagyva sok-sok levágott rendet. Még néhány nap és végeznek az összes takarmányok kaszálásával. Kell a takarmány a csúzi gazdaságban. Az istállók lakói, a fejőstehenek, a hízómarhák, a növendék- és tenyészállatok többszázra rúgó száma igazolja, hogv sok takarmánvra lesz szükség a télen is. Az anyasertéseket és többezer süldőt és malacot szintén el kell látni szálastakarmánnval. Ezért folyik most a harc a földeken, hogv ízletes takarmányt biztosítsanak télre. A gazdaság apraia-nagvja iparkodik, s egvmással versenveznek. Reggeltől estig lázasan folyik a munka. Dolgozni,

k még vasárnap is, ha a szükség úgy kívánja. A jó munka — mint mindig — most is eredménnyel jár. Naponta emelkednek újabb kazlak, s ez idáig több mint 35 vagon takarmányt kazlaztak. Ebből 28 vagon a legfinomabb lucerna és vöröshere. A második kaszálásból is jócskán lesz széna, s ha az idő kedvez, ezután még kétszer is kaszálhatnak. Lesz bőven szálastakarmány a gazdaság állatainak. A téli hónapokra, naponként egy fejőstehénnek 7 kg lucernát, 35 kg siló- és szemestakarmányt biztosítanak. Ez az alap elég lesz arra, hogy a fejők megtarthassák a gazdaság jó hírnevét. A 9.3 literes tejátlagot télen is tartani akarják. A X. pártkongresszus irányelveinek megvalósítása érdekében fejlesztik az állatállományt, noha már ezidáig is 6 százalékkal túllépték a tervezett mennyiséget. A gazdaság dolgozói minden alkalmat megragadnak, hogv elegendő takarmányalapot biztosítsanak állataik számára. Megművelnek minden talpalatnyi földet, s már az őszi keverékek helyén 40 cm magas csalamádé zöldéi. A felszántott tarlók után nyomban másodnövényeket vetnek. A szálastakarmány mellett bőven készítenek silót is. Az összes siló 165 vagont tesz ki, s így az egész esztendőre minden egyes állatra 45 mázsa jut. A legfinomabb zöldtakarmánvokból készítik el ezt a mennyiséget. Lesilóznak 21 vagon tavaszi keveréket, 73 vagon csalamádét, aminek felét meg hagyják kalászosodni. hogy vitamintartalmú legyen. További 14 vagon zöld kukoricakórót silóznak le, keverve napraforgótányérokkal, melasszal, dinnyeszárral és dinnyemaradékokkal. Ezenfelül még 10 vagon répakara.it és 47 vagon réoaszeletet silóznak. Ilyen takarmányok és ióminőségű silók segítségével állandóan fokozzák az állatok hasznosságát. A dolgozók minden igyekezete hozzájárul a saiát és az ország dolgozói életszínvonalának emeléséhez. Hogy ezt még könnyebben véghez tudják vinni, a dolgozók a X. partkongresszus. irányelvei alapján célul tűzték maguk elé. hogy mind a takarmányozást. mind a tráavakihordást gépesítik, s ígv megkönnyítik az állatgondozók munkáiát, hogy még iobb gondozásban részesítsék az állatokat. Halász Ambrus A tornaijai gép- és traktorállomás, a besztercebányai kerületben, mint a második telje sítette a tavaszi munkákat, míg a X. kongresszus előtt előkészítették az aratáshoz szükséges gépeket. A cséplőgépek megjavítására széleskörű szocialista versenyt indítottak. Ebben különösen Bacsó Géza és Teleki Ferenc mutattak fei szép eredményt, akik az alkatrészek javításával 62.000 koronát takarítottak meg a gép- és traktorállomásnak.. Az agronómusok 1060 hektárt biztosítottak a kombájnos aratásra. Minden egyes kombájn részére külön tervet dolgoztak ki. A kombájnos aratás tervét a mult héten megvitatták a tornaijai szövetkezeti tagokkal, akik 55 hektár árpájukat akarják learatni. Ezeken a földeken Vykup Béla kombájnos, Szekeres József segédkombájnossal fog dolgozni. Velük párhuzamosan pedig Mikó István. Hunyák Józseffel. Lukács Béla és Kropval Lajos a szalmát gereblyézik. A gabonát a kombájntól szövetkezeti fogatokkal szállítják a raktárba és a szalmát két elevátor segítségével rakják boglyába. A kombájnos aratás tervét a királyi, gömöri, bejei szövetkezeti tagok is szétírták és a többi szövetkezetekben is megismerkedtek már a tagok a reájukváró aratási és cséplési munkák tervével és határidejével. A tornaijai kombájnosok már átvizsgálták a kombájnokat és a földeket, amelyeken a kombájnok segítségével learat- ^ ják a termést. Aratásra készül a csallóközaranyosi állami gazdaság A csallóközaranyosi állami gazdaság dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy a tavaszi takarmány betakarítását, az összes növényápolási munkálatokat a kongresszusig befejezik. Vállalásukat teljesítették. Továbbá a kongresszus tiszteletére a félévi húsbeadási kötelezettségüknek százszázalékosan eleget tettek, sőt marhahúsból 10 százalékkal többet adtak be. Nagyon szép a juhtenyésztésünk, gyapjúbeadási kötelezettségüket 20 százalékkal túlteljesítették. Megszervezték az aratási és cséplési munkákat, négy csoportot létesítettek, amelyek között felosztották az aratási területet. A cséplőgépek üzemképesen várnak a nagy munka megkezdésére. A gépek javítási munkálatait, fáradságot nem kiméivé becsületesen végezte el Mikus István. Sok érdeme van a gépek javításában Farkas Lajos traktorosnak is, aki közben a lucerna kaszálását és betakarítását a tervezett időre szintén elvégezte: Naponta 9—10 hektárt kaszált la gépével. Patasi István, Dunaszerdahely Három szövetkezet Szína, Kenyhec, Migléc három szomszédos község a kassai járásban. Mint többezer más községben a felszabadulás óta, ezekben is megváltozott a falu képe. A régi világban a fényes Kassa városa mellett, a földből is alig kilátszó nádfedeles viskókban laktak az emberek. Kivételt csak a földesúr és a nagy, zsíros gazdák portái képeztek, amelyek nagyvárosias kényelemmel voltak berendezve. A felszabadulás után rövidesen megváltozott a parasztok élete. A nagybirtokok helyén kis parasztgazdaságok létesültek. A parasztság haladottabb része felismerte, hogy a mezőgazdaságban a kollektív szövetkezeti termelés az egyetlen út, amely a jobb jövőhöz vezet. Az említett három faluban 1950-ben megalakult a szövetkezet. De a szövetkezet élére olyan emberek kerültek, akik nem értettek a kollektív gazdálkodáshoz, vagy pedig egyéni érdeküket nézték. Igy persze nem érhettek el eredményes munkát. A kassai járási nemzeti bizottság titkára, Chovela Béla elvtárs felismerte a bajok kútforr ásót és igyekezett segíteni. Chovela Béla Fedics elvtárssal együtt rávették a szövetkezet tagjait, hogy olyan vezetőket válasszanak, akik megértik az újszerű termelés jelentőségét és nem elavult módon vezetik a gazdaságot. A helyes politikai útmutatás meghozta gyümölcsét, amely nemcsak a szövetkezetek állandó fejlődésében mutatkozik, hanem abban is, hogy a szövetkezeti tagok százszázalékosan eleget tesznek beadási kötelezettségüknek. A két elvtárs állandóan tanácsokkal segíti a szövetkezeteket, amit a tagok örömmel fogadnak. A három szövetkezet versenyt, folytai egymás között. Jelenleg Kenyhec az első, ö kapta a zászlót, amely eddig a migléciek tulajdonában volt. A migléciek természetesen nem nyugodnak ebbe bele és most úgy dolgoznak, hogy minél előbb visszaszerezzék a zászlót. Migléc most nagy dolgot kezdeményezett. Kacsafarmot építenek 1000 kacsa számára, mely a kassai járásban az első lesz. A farmot vízvezetékkel, villanyvilágítással és villanyfűtéssel látják el. Ez évben tervezik még egy második nagy, új akol felépítését is. Lengyel Pál elvtárs, a szövetkezet építésze, büszkén mutatja azokat az épületeket, amelyeket a gyümölcsöző gazdálkodás eredményeként 1951 óta építettek. Két tenemes versengese /lén- és egy sertésistálló, korszerű sertéshizlalda, egészséges, világos juhakol az eddigi eredmény. Ez évben már két családiházat is építettek, az év végéig pedig' még 12-öt húznak tető alá. A szövetkezet megalakulásakor egyetlen egy gazdasági épülettel sem rendelkeztek. A régi, nagy birtokból csak a lóistállót vették át. 1950-ben a szövetkezet 13 családdal alakult meg. Ma már csak három család van szövetkezeten kívül. A szövetkezetben mindenütt látható a szorgalmas munka eredménye. Az istállók tiszták, gondozottak, ami az állatokon is meglátszik. A tehénislállóban minden állatnak anyakönyvi táblája van, amely a származását, korát és a tejhozamát tünteti fel. A fejők fejés előtt olyan mosakodást végeznek, mint az orvos a betegvizsgálat előtt. Skvarla Lajos zootechnikus gondosan ügyel a rendre és tisztaságra. Majoros József elvtárs büszke a juhnyájára. Majoros elvtárs háromtagú családjával olyan jó munkát végez, hogy az 1954-re előírt 313 kg juhsajt helyett, június 10-ig már 13 mázsát adtak be, a 384 kg gyapjú helyett eddig 14 mázsát szolgáltattak be. A tyúkfarm dolgozói is becsületesen dolgoznak. Ennek bizonysága, hogy az év végéig beadandó 6.000 tojásból júniusig már 5800 darabot leadtak. A helyi nemzeti bizottság titkára büszkén mutatja a statisztikai adatokat, amelyekből kiderül, hogy az évi beszolgáltatásként előírt 20.000 liter tej helyett eddig már 37.000 litert adtak be. Az év végéig 60 mázsa sertéshúst kell beszolgáltatniok, amelyből június 10-ig 38 mázsás beadást teljesítettek, 75 mázsa marhahúsra eddig 63 mázsát adtak be, 35 mázsát pedig szabadpiacra vittek. A szövetkezet nőtagjai saját maguk építették a nagy sertésistállót, Juhász Anna és özv. Albert Pálné vezetésével A mezei munkánál Molnár Endre csapata jár mindenben elől. A szövetkezet tagjai megelégedettek és életük napról napra szebb és boldogabb. A viskók és cselédlakások jellegzetes fnyomora eltűnt. Mindenütt villanyvilágítás, a lakásokban rádió, az ablakokon N csipkefüggöny, ami mindazt bizonyítja, hogy a tagok kultúrszínvonala is emelkedett. Kifejezésre is jutott hálájuk a nép államával szemben, amikor a szavazás alkalmából százszázalékban szavaztak a jelöltekre. Stein Jenő, Kassa.