Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-26 / 155. szám, szombat

( 4 1954. június 2

5. -I^Cépzőműoészek munkája egy kiállífás tükrében Az elmúlt hetekben rendezték meg Bratislavában a kerület népművészeti kiállítását. A kiállítót' tárgyak a kultúrotthonok és üzemek képzőművészeti köreinek öntevékeny, lelkes munkásainak eredményeiről számolnak be. Sok kép, szobor, kerámia, fafaragás, báb-figura, színpadi díszletterv, jelmez tanúskodik üzemeink, szövetkezeti dolgozóink alkotóművészetéről. A kiállítás megnyitóján a nagyszámú közönségen kívül hivatásos képzőművészek, akadémiai festők, szobrászok is voltak jelen. A képző- i művészek országos szövetsége nevében Lehotský, akadémiai festő el- i mondta, milyen nagy élmény volt számára a kiállítandó anyag kiválogatása, amelyen mint a zsűri tagja ő is részt vett. A közösségi érzés, az ember és a természetszeretet, az élet igazságainak keresése, mai életünk derűs életszemlélete jellemzi népi alkotóművészetünket. Hogy a népművészeti alkotómunka ma ilyen eredményekre képes, azt elsősorban az a gondoskodás j teszi lehetővé, mely a népi közigazgatás szervei, az üzemek és a népművészeti központ részéről megnyilvánul. A falvak kultúrotthonai- | ban, az üzemi klubokban lehetővé teszik a népművészeti körök működését, anyagi támogatásban részesítik őket, míg a kerületi tanácsadók a tagok művészi fejlődéséről gondoskodnak. Ezt a feladatot rendszerint egy hivatásos képzőművész, festő, szobrász, vagy fazekasmester végzi, aki a kör tagjait a művészet mesterségbeli részére neveli. Bratislavában s a kerület több városában és a falvakon jó ideje működnek népművészeti alkotókörök. A tagok itt sajátítják el a realisztikus rajz. és festészet alapelemeit, a kerámia mesterséget, fazeka smesterséget, hímzést, fafaragást, stb. A népművészet hagyományaiból kiindulva, annak műhelytitkait sajátítják el, s tovább alkotnak önállóan, képességeiket érvényesítve alkotómunkáikban. Az agitációs munkában faliújságok, villámhíradók, plakátok készítésével vesznek részt, kultúrotthonokat díszítenek, színjátszók és bábjátszók műhelyeiben dolgoznak díszleteken, jelmezeken. Az öntevékeny képzőművészeti- és iparművészeti körök így válnak az új szocialista kultúra aktív munkásaivá, így válnak építőivé az új társadalomnak. A politikai és gazdasági újjászületéssel egyidejűleg új szocialista kultúra születik. A felszabadult alkotókészség nagyszerű érzésével fogunk hozzá az új szocialista ember, az egész dolgozó társadalom kulturális felemelkedését előrelendítő népnevelés lelkesítő munkájához: az ismeretterjesztéshez, a népművészeti alkotómunkához. A tudás fegyverével és a művészet eszközeivel igyekszünk nevelni a tömegeket. Közvetlen formában értetjük meg velük a múltból örökölt és még bennük élő meghaladott elvek tarthatatlanságát s előre mutatunk a boldog élet távlataira. A népnevelői munkának a hivatásos kultúr szerveken kívül százezret meghaladó művelője van. A dolgozó nép ma cselekvő részese a kultúrának. Alkotó is, a kultúra megteremtésében maga is kiveszi részét s nem elégszik meg a passzív szemlélés szerepével. Dalával, táncával, ecsetjével, a művészet nyelvén adja tudtul szocialista meggyőződését, hazaszeretetét, a széphez, a költőiséghcz való viszonyát. Az ismeretterjesztés előadói, a népi alkotóművészet sokrétű ágazatában tevékenykedők áz egész dolgozó népre kiterjedő, nagyarányú politikai közvélemény kialakításán, a társadalmi közösség fejlődésén dolgoznak, a kelemes és szép környezet megteremtésén fáradoznak. Nemzeti kultúránk legértékesebb kincsestára a népművészet. Kultúrcsoporijaink alkotómunkája ebből merít, ezt fejleszti tovább, ennek szépségével igyekszik az életet örömteljesebbé, boldogabbá varázsolni, s teljessé tenni az építő, szocialista társadalom erőfeszítéseit. De az öntevékeny kultúrmunka csak úgy érhet el nagy és szép eredményeket, ha művészetének mesterségbeli részét egyre tökéletesíti, hatását, meggyőzőerejét technikai biztonsággal, művészi formával fokozza. A legjobb színdarab, a legjobb zenemű sem éri el a kívánt hatást, ha annak betanulására, művészi kivitelére nem fordítunk kellő gondot. Sok tehetséges színjátszónk, számos zenei adottsággal bíró énekesünk, muzsikusunk van. A tehetség magában nem elég azonban ahhoz, hogy művészit alkossunk. Ahhoz kitartó tanulás, a mesterséggel járó ismeretek elsajátítása szükséges. Csakis így ér el művészi hatást egy kép, egy színdarab, dal, szavalat, vagy zenemű. A képzőművészeti és iparművészeti körök, kultúrcsoportok alkotómunkájában szerveződnek és nevelődnek a népművészek káderei. Nem csupán kedvtelésük és művészetrajoíjgásuk az, ami lelkesíti őket. Ugyanúgy üzemük, szövetkezetük, munkahelyeik problémái, a termelés fokozása, a falvak és városok fejlődése, az ország szocialista építése, népünk anyagi jólétéfényt és az élet melegségét sugározza felénk. A bratislavai népművészeti kiállításon egy nem régen alakult iparművészeti kör tűnt fel, a šastíni kultúrotthon köre. Az elmúlt esztendőben kezdték el működésüket, s a rajzolást és festészetet abbahagyva az iparművészetre tértek át. A falu már-már kihalóban levő fazekasgeneráció egyik utódjának kezdeményezésére megismerkedtek az agyaggal, a korongozással, s amikor oktatót kaptak, a formálással, az égetés és színezés technikájával. A kiállítás üvegszekrényeiben már ott láttuk a šastíni népművészek színes figuráit, a pásztort, a táncolókat, a vásári jelenetet, a falusi élet jellegzetes alakjait. A kiállítás gazdag és értékes anyaga mellett megvoltak a hiányosságok is. A bratislavai kiállítás nem mutatta meg egész terjedelmében a képzőművészeti körök munkáját. Vonatkozik ez legfőképpen a szemléltető agitációra. A műkedvelő körök még nem mindenütt állítják be munkaprogrammjukat üzemeik és szövetkezeteik időszerű kérdéseire, a termeléssel összefüggő agitációra. Sok helyen sikerrel folyik a köröknek ez az agitációs munkája. Kár, hogy alig láttunk valamit ebből az anyagból. Nem állítottak ki rajzos faliújságot, ízléses, illusztrált villámhíradót és üzemi újságot, melyek bepillantást nyújthattak volna a népművészet ilyen irányú tevékenységébe. Mindnyájunkat, akik a bratislavai népművészeti kiállítást megnéztük, meglepett szakszerű, ízléses, művészi megrendezése. Maga az egész kiállítás teljes egészében, a hirdető plakátokat s a katalógust is beleértve — a népi alkotás munkája volt. „ ... A népművészeti alkotómunka jelentőségét a most kialakulóban levő szocialista kultúra szemszögeiből ítéljük meg ..." olvassuk a bratislavai „M. Benka Képzőművészeti Kör" munkatervének célkitűzéseiben. Igen. S ez a fejlődő, nek és kultúrájának emelkedése is. Ezek a feladatok határozzák meg az utat, melyen haladniok kell, ezek adnak a kultúrcsoportok munkájának tartalmat. Ezen az úton érkeznek el a művészethez, amely már nem társadalmi dísz, nem csupán dekoráció, hanem szükséges valami, mely igazságot, örömet, szocialista kultúra hazánk gazdasági jóléte előretörésének szükségszerű velejárója. A műkedvelő csoportok, népi együttesek és alkotókörök munkáját tehát ennek a célnak elérése a szocialista építés nagyvonalú programmja határozza meg. Mészáros Gyula Kultúrhírek Thomas Mann most ünnepli Zürichben 79-ik születésnapját. A Német Demokratikus Köztársaság írószövetsége táviratban üdvözölte a nagy írót. A távirat szövege: „Születésnapi évfordulója alkalmából testvéri szeretetünket tolmácsoljuk. Kívánjuk Önnek — és magunknak, — hogy még hosszú ideig maradjon példaképünk — a mi oldalunkon. Anna Seghers, Berthold Brecht, Hans Marohwitza, Will: Bredel, Stephan Hermlin, Kuba." Csehov életéről Bubrik filmrendező új dokumentumfilmet készít az író halálának 50-ik évfordulójára: eddig sehol fel nem használt anyagot dolgoz fel a filmben, a többi között Csehov szahalini útjáról és művészi módszereit szemléltető érdekes adatokból. Weimarban, Gustáv Kiepenheuer kiadónál megjelent René Schwachhofer „Koldusbot és függetlenség" című könyvtanulmánya Petőfi Sándor életéről és költészetéről. A kötetben gazdag szemelvények vannak Petőfi költeményeiből, leveleiből és naplójából. Nyugat-Németországban nagy felháborodást keltettek Ribbentropp volt náci külügyminiszter és háborús bűnös nemrég megjelent emlékiratai. A könyv címe „Lon don és Moszkva között", célja pedig az, hogy igazolja Hitler kivégzett külügyminiszterének cselekedeteit a nyilvánosság előtt. Ribbentropp feljegyzéseit Sündermannak, a fasiszták „birodalmi sajtófőnökének" volt helyettese, rendezte sajtó alá. Egyiptomi tudósok világraszóló felfedezései Cheops fáraó bárkái Június elején az egész világot bejárta a hír, hogy a gizehi Cheopspiramis déli oldalán, néhány méterrel a föld alatt megtalálták Cheops fáraó két bárkáját. A felfedezés híre óriási izgalmat keltett tudományos körökben. Cheops fáraó, a IV. dinasztia tagja, időszámításunk előtt körülbelül 2750-ben uralkodott. Erről a korszakról csupán későbbi írásos feljegyzésekből tudunk; a fáraó sírját a VI. dinasztia idején kitört felkelés alkalmával teljesen kifosztották, úgyhogy semmiféle használati tárgya sem maradt meg. A most felfedezett két bárka teljesen érintetlen, s a tudósok véleménye szerint a bárkákban felhalmozott szobrok, írások és használati tárgyak teljes fényt derítenek majd a csaknem 5000 év előtti korszakra. A bárkáknak az volt a feladatuk, hogy a fáraót átvigyék a másvilágra. Cheops azt hitte, hogy halála után a bárkákon, követve a nap pályáját Ra isten társaságában elérkezik az örök élet hónába. Megparancsolta építészeinek, ácsainak, szobrászainak és papjainak, építsék meg a hajókat és szereljék fel mindazzal, amire a másvilágon szüksége lehet. Az egyik hajót Felső-Egyiptom királyának, a másikat pedig Alsó-Egyiptom királyának minőségében építtette. Ismeretes, hogy Menesz fáraó óta, aki Alsó- és Felső-Egyiptomot egyetlen birodalommá egyesítette (körülbelül 3200 évvel időszámításunk és 450 évvel Cheops uralkodása előtt) Egyiptom uralkodói mindkét címet viselték. Az óriási jelentőségű leletet Kamal El-Malakh, az egyiptomi kormány szolgálatában álló archológus fedezte fel. El-Malakh azt az utasítást kapta, építtessen turistautat a Cheops-piramis déli oldalán. Ezen a részen mindez ideig nem végeztek ásatásokat, mivel a piramis bejárata az északi oldalon vari, s nem gondoltak arra, hogy a déli oldalon bármit is találhatnának. A turistaút készítése során 14 láb vastag falra bukkantak, amelyet teljesen eltemetett a sivatag homokja. A falat eltávolították: alatta hatalmas mészkőtömb körvonalai bontakoztak ki< Kamal El-Malakh tudta, hogy ilyen 50 tonnás zárótömbökkel „pecsételték" le temetkezési helyiségeiket a fáraók. Az archeológus közölte felfedezését feletteseivel. Azt az utasítást kapta tőlük, folytassa a kutatást. Május 24-én reggel El-Malakh és két munkás megkezdte egy üreg vájását. Néhány méterrel a föld alatt megtalálták a földalatti helyiség boltozatát. Ekkor óvatosan keskeny folyosót fúrtak vízszintes irányba. El-Malakh botjával időnként megkopogtatta a folyosó végét: kongó hang' válaszolt. Május 26-án, szerdán már csak néhány hüvelyk választotta el a kutatókaf a földalatti helyiségtől. Ekkor a helyszínre hívták a régészeti hivatal vezetőit. El-Malakh vésőjét a folyosó falára illesztette s kalapácsával óvatos ütéseket mért a szerszámra. A tizedik kalapácsütés után a véső hegye áttörte a falat. Kis, fekete nyílás tátongott a fehér mészkőben. A munkások villanylámpáért siettek. A tudósok vártak. S ekkor cédrus és tömiénillat kezdett áradni a nyílásból ... 5000 év előtti korszak illata ... Kamal El Malakh később elmondotta, milyen határtalan izgalom fogta el. Aztán odahajolt a nyíláshoz. Szürkés derengést látott, s csak hosszabb idő múlva fedezett fel a félhomályban valami barnás árnyékot. Az .árnyék lassanként egy evezőlapát formáját öltötte fel. El-Malakh felpattant és hangosan kiáltozni kezdett: „Egy hajó! Egy hajó. Mit áldogáltok itt?! Az ég szerelméért, gyorsari hozzatok villanylámpát!" Meghozták a lámpát, s bevilágítottak a nyíláson. A fény először egy falra festett vörös ábrára esett. Nem hieroglifa volt, hanem valami mágikus vallási jelkép. Ahogyan lassan mozgatták a fénysugarat, egymás után fedezték fel az ötméteres evezőket, amelyek helyükön voltak a mintegy 40 méter hosszú bárka oldalán. A padok mintha csak az evezősökre vártak volna ... Ekkor a tudósok már bizonyosak voltak afelől, hogy Cheops fáraó két elveszett bárkáját találták meg, érintetlenül, úgy, ahogyan a fáraó építészei, mesteremberei és papjai berendezték. Felfedezték az egyetlen Cheops-korabeli leletet, amely rejtve maradt a sírrablók elől. A történettudósok és régészek tudtak Cheops bárkáinak létezéséről, csak azt nem tudták, hol keressék őket. Régi egyiptomi írások, amelyek még Nagy Sándor betörése előtti időből származnak, hírt adtak arról, hogy Cheops fáraó, más néven Khufu, bárkákon hajózott át a másvilágra, Ra napisten társasán gában. Dr. Musztafa Amer, az egyiptomi régészeti hivatal igazgatója, miután néhány percen át szemlélte a kis nyíláson elébetáruló látványt, kijelentette: „Ez igen nagy felfedezés, talán ennek a félévszázadnak a legnagyobb felfedezése. A bárka érintetlen." Mohamed Mahdi tudós hozzáfűzte: „Ez a legfontosabb lelet, amelyet valaha is láttam, fontosabb Tut-ank-Amen sírjánál." A tudósok bizonyosra veszik, hogy a bárkák fedédzetén megtalálják Cheops fáraó szobrát, valamint udvari kísérete tagjainak képmásait. Arra számítanak, hogy ezenfelül rengeteg használati tárgyat, valamint olyan írásokat fedeznek fel, amelyek hű képet adnak Egyiptom 5000 évvel ezelőtti életéről, különösen pedig a hajózási viszonyokról. A nyílást gondosan lepecsételték és csak akkor nyitják fel, amikor egy-egy híres tudós érkezik, aki meg akarja tekinteni a leletet. Csak egy alkalommal engedték meg, hogy fényképfelvételt készítsenek. El-Malakh most a földalatti terem bejáratát keresi. Gondosan felásatja a környéket s azt reméli, hogy néhány hét leforgása alatt ráakad a bejáratra. Akkor kezdenek hozzá a mérhetetlen jelentőségű kincs feltárásához. A régészek véleménye szerint hónapokig, sőt talán évekig tart, amíg feldolgozzák az anyagot. El-Malakh, a szerény egyiptomi archeológus napok alatt világhírű ember lett. Eddig 30 könyvkiadótól, lapszerkesztőtől és filmvállalattól kapott ajánlatot..; Most már nemcsak külföldiek, hanem egyiptomiak kerültek az ősi Egyiptom történetét feltáró tudósok élvonalába. Néhány nappal Cheops bárkáinak felfedezése után egy másik egyiptomi tudós is hatalmas jelentőségű leletre bukkant, Dr. Zakaria Goneim — szintén az egyiptomi régészeti hivatal munkatársa, — Sakkarában, 22 mérföldnyire a Cheopspiramistól, egy harmadik dinasztiabeli fáraó érintetlen sírjára bukkant. Dr. Goneim 1951 óta végzett ásatásokat azon a helyen, míg vegye most siker koronázta fáradozásait. Csupán az alabástrom szarkofág felbontása után derül majd ki, melyik' fáraó pihen a sírban. Azt hiszik, hogy Sankhet fáraóról van szó, aki nem sokkal Cheops előtt uralkodott. A tudomány tehát néhány nap alatt két, szinte felbecsülhetetlen értékű kinccsel gazdagodott. A világ legnevesebb régészeire és történelemtudósaira vár az a feladat, hogy az új leletek alapján közelebb kerüljenek annak a felderítéséhez, hogyan élt az emberiség 5000 évvel ezelőtti