Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-23 / 152. szám, szerda

1954. június 23. u J sny 3 A guatemalai kormány teljesen ura a helyzetnek Mint az ,,Associated Press" hír­ügynökség guatemalai tudósítója jelenti, a guatemalai kormány jú­nius 19-én kiiadta első jelentését és hadműveletekről. Eszerint az országba kelet fe­lől benyomult fegyveres erők Hon­duras határától 15 km-re nyomul­tak előre. Mint a hírügynökség tu­dósítója jelenti, Toriello guatema­lai külügyminiszter megbeszélést folytatett Peurifoy amerikai .nagy­követtel. A megbeszélésen Anglia és Franciaország diplomáciai kép­viselői is jelen voltak. Az "United Press" hírügynökség közölte a guatemalai kormány jú­nius 19-i kommünikéjét, amely hí­rül adta, hogy a legutóbbi 24 óra alatt két repülőgép, amelyen nem volt semmiféle megkülönböztető jelzés, háromszor bombázta Guate- I Toriello külügyminiszter nyilat­kozatában a következőket jelen­tette ki: ,,Guatemala belső frontja telje­sen egységes. A hadsereg támo­gatja a kormányt. A munkások és parasztok ugyancsak támogatják. A Guatemala elleni agressziót a nagytőke és a monopóliumok irá­nyítjuk, olyanok, mint a United Fruit Comipany, amelyek az ame­mala fővárosát. A repülőgépek az állami intézmények épületeit, to­vábbá lakóházakat és katonai in­tézményeket bombáztak. A kormány az ország közvéle­ménye és a nemzetközi közvéle­mény előtt elítéli „Guatemala el­lenségeinek és ezek hatalmas szö­vetségeseinek" cselekedeteit — hangoztatja a kommüniké. A kormány fenntartja a rendet és köszönetet mond a köztársa­ság lakosságának együttműködé­séért. amelyet e cselekmények láttára nyilvánít. A kommüniké elmondja, hogy a repülőgépek Guatemala fővárosától 18 mérföldnyire fegyvereket dob­tak le. A parasztok összeszedték és a hatóságoknak adták át a fegy­I vereket. I rikai külügyminisztérium szilárd támogatását élvezik. Akik táma­dást intéztek országunk ellen, azok a demokráciát akarják megsemmi­síteni — mondotta Toriello — és önkényuralmat akarnak hozni he­lyébe. Guatemala népe azonban nem engedi, hogy siker koronázza a külföldi társaságok és az ameri­kai külügyminisztérium magasran­gú képviselőinek ilyen akcióit." A i-ben z elnök — mondja a kom­müniké — június 19-én este rá­dióbeszédet intézett a lakossághoz. A guatemalai rádió közölte, hogy a kormány teljesen „ura a hely­zetnek", és cáfolta azokat a kül­földi jelentéseket, amelyek szerint Fuerto Bemostam Zacaipában és Quezaltenangóban állítólagos felke­lés tört ki Amint a Reuter hírügynökség közli, Toriello guatemalai külügy­miniszter a montreali rádió tudó­sító j ának adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a guatemalai kor­mány „szilárd ellenőrzése alatt" tartja a betörő hadseregeit. A lá­zadóknak azok a kísérletei — tet­te hozzá Toriello — hogy nagyobb városokat foglaljanak el, nerti jár I sikerrel. Guatemala külügyminisztere az­után a következő felhívással for­dult az amerikai néphez: ,,Guatemala népe nevében for­dulok az Egyesült Államok népé­hez, amelynek demokratikus ha­gyományai vannak és kérem, ne engedjék meg, hogy külföldi tár­saságok maroknyi részvényesének érdekei bűnös állásfoglalást von­janak maguk után Guatemala el­len." ga" elé és szólítsa fel a szervezetei, hogy az tegyen jelentést a bizton­sági tanácsnak. Henri Hoippenot francia küldött, támogatta a brazil javaslatot, de egyúttal kérte, a biztonsági tanács intézzen felhivást az ENSz tagjai­hoz, tartsák magukat távol attól, hogy vérontással járó akciót támo­gassanak. Hoppenot úgy vélte, hogy a brazíliai javaslat elfogadásának nincs elvi akadálya, rámutatott azonbati: „azzal, hogy a pánameri-. kai értekezlet békebizottsága elé terjesztik a guatemalai panaszt, a biztonsági tanács nem szabadul sa­ját felelősségétől. A francia küldött ezután felemelte szavát a külső in­tervenció megszüntetéséért, bár óvatosan kerülte azt, hogy világo­san állást foglaljon az Egyesült Ál­lamokkal szemben. Carapkin, a Szovjetunió küldötte kijelentette a biztonsági tanács ülé­sén, hogy Guatemala agresszió ál­dozata. Sürgette, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket az agresz­szorok megfékezésére. Libanon képviselője javasol­ta: anélkül, hogy a biztonsági tanács Guatemala panaszát a pán­amerikai értekezlet elé utalná — amint azt egyes államok kérték — szavazzák meg a francia módosí­tást, amelyet általában támogatnak. Cabot Lodge amerikai küldött és a török képviselő e javaslat ellen fog­lalt állást. Kijelentette: amellett van, hogy a guatemalai panaszt utalják a pánamerikai értekezlet elé. Az Egyesült Államok küldötte azt akarta bebizonyítani, hogy Gua­temalában nem agresszióról, hanem ! „polgárháborúról van szó". Cáfolni I igyekezett azt, hogy az Egyesült Államok fegyveres invázió? készí­tett elő Guatemala ellen. __ Végül is a brazíliai javaslatot tel­ték fel szavazásra. A tanács tíz tag­ja' a javaslat mellett szavazott. A Szovjetunió küldötte a javaslat el­len szavazott. Minthogy a Szovjet­unió a biztonsági tanács állandó tagja, az ENSz alapokmánya értel­mében a brazíliai javaslat nem vált határozattá. A biztonsági tanács a következő szövegű határozatot hozta végül: „A biztonsági tanács, miután sürgősen megvizsgálta Guatemala kormányának közleményét, ame­A demokratikus Berlin e napok­ban az európai országok dolgozói képviselői nagyfontosságú kon­gresszusának a színhelyévé vált. A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának üléstermé­ben június 20-án, vasárnap 14 óra­kor megnyílt az európai szakszer­vezeti értekezlet. Ennek az érte­kezletnek, amelyet a Szakszerve­zeti Világszövetség kezdeményezé­sére hívtak össze, az a feladata, hogy megtárgyalja azokat a kér­déseket, amelyek az európai szak­szervezeteknek a békéért és biz­tonságért, a dolgozók életszínvona­lának biztosításáért folytatott har­cát érinti. Az értekezleten részt­vesz számos szakszervezeti küldött­ség "Európa válamennyi országá­ból, valamint részt vesznek a Kí­nai Népköztársaságból érkezett ven­dégek, az afrikai nép képviselői, a latinamerikai országok szakszerve­zeti dolgozói. A Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom 9 tagú cseh­• szlovák küldöttségében, amelyet Jozef Tesla, az ÚRO első titkára vezet, többek között részt vesznek Koktan František és Emil Voja­nek, az ÚRO elnökségének tag­jai, Jozef Pötzl (német nemzetisé­gű), a karlove-vary-i KNV tagja, Stefa Petrova államdíjas, a Nem­zeti Színház tagja, Miroslav Suva esztergályos és más szakszerveze­ti dolgozók. A megnyitóbeszédet a Szakszer­vezeti Világszövetség' végrehajtó bizottságának megbízásából Her­bert Wr.an.ke, a Szabad Német Szak­szervezeti Szövetség elnöke tartot­ta. Többek között a következőkre mutatott rá: ,,Az európai nemze­tekre súlyos gond nehezedik. Két világháború után ebben az évszá­zadban már harmadszor forog ve­szélyben az európai biztonság, nem­zeteink békéje és ezzel az egész világ békéje is. Az „európai vé delmi közösség" cégére alatt Nyu­gat-Németországban az amerikai megszálló hatalom segítségével fel­emeli fejét ismét a német milita­rizmus és új háborúra készülnek. A dolgozók vállát már ma súlyos terhek nyomják, amelyek az „euró­pai védelmi közösségi számára való fegyverkezéssel kapcsolatosak. Ezek a tervek az árucikkek árainak emelkedésében és a munkafeltéte­lek rosszabbodásában nyilvánul­nak meg. A munkások' jogait megnyirbál­ják, hogy ezzel megbénítsák a mun­kásosztály ellenálló erejét és hogy ily módon a reakció tervét zavar talanul megvalósítsák. A Szakszer­vezeti Vilá|szövetség nagy érdeme, hogy az összes országok munkásait és szakszervezeteit állandóan ak­cióegységľS hívja fel a háborús gyújtogatok tervei ellen, valamint a munkásság életszínvonala és jo­gai ellen irányuló támadásokkal szemben. Ettől a* törekvéstől ve­zettetve hívta össze a Szakszerve­zeti Világszövetség ezt az értekez­letet, amely reméljük nagyfontos­ságú lesz az egyes országok mun­kásai és akcióegysége érdekében folytatott további munkánk szem­pontjából." Herbert Warnke azután előadta a konferencia napirendjének javas­latit. „Beszámoló a szakszervezetek fel­adatairól, az összes európai or­szágok közötti békés kapcsolatok megteremtése a biztonság és a bé­ke hatásos biztosítása és a dol­gozók életszínvonalának emelése érdekében." E beszámoló után Vita következik és a vita kiértékelése, amelyet az értekezlet dokumen­lyeí a biztonsági tanács elnökéhez intézett, felhívást hoz nyilvános­ságra, hogy azonnal vessenek vé­get minden olyan akciónak, amely vérontást idéz elő és kSri az ENSz minden tagállamát, hogy az alap­okmány szellemében tartózkodjék attól, hogy segítséget nyújtson egy ilyen akciónak." Guatemala küldötte öröméi fe­jezte ki a megszavazott határozat' fölött és kijelentette: „reméli, hogy a határozatnak elegendő tekintélye lesz ahhoz, hogy a Guatemalával szomszédos államok bezárják hatá­raikat az agresszorok előtt." tumaiba foglalnak. A küldötíek egyhangúlag elfogadták a napi­rendet. A fő beszámolót Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség fő­titkára, tartotta. A Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának beszámolója után, amelyet a jelenlévők gyakran vi-; haros tapsokkal szakítottak fél­be. Ottó Grotewohl, az NDK kor-; mányelnöke mondott beszédet. Németország demokratikus erői-; nek és az NDK dolgozóinak az or­szág két része egyesítésére irá­nyuló erőfeszítéseiről beszélt és azokról a törekvéseiről, amelyek az egységes, békés, demokratikus és független Németország megala­kítására irányulnak. A vita első felszólalói között szerepelt Jozef Tesla, az ÚRO első titkára.' Beszédében rámutatott, hogy a békés építő munkával fog­lalkozó csehszlovák nép számára a béke kérdése létfontosságú kérdés.­Jozef Tesla azután rámutatott a csehszlovák népnek a szocializmus építésében elért gazdasági sike­reire és a csehszlovák dolgozók szociális és kulturális vívmányaira.­Jozef Tesla végezetül biztosította a küldötteket, hogy népünk min­dent megtesz azon feladatok tel­jetítése érdekében, amelyeket a kon­ferencia a dolgozók jobb életének biztosítására, az európai barátság és béke, valamint az egész világ békéjének biztosítása érdekében kitűz. • Az európai szakszervezeti érte­kezlet második napjának ülésén A. I. Sevcsenko, a Szovjetunió szak­szervezeti küldöttségének vezetője elnökölt. A vitában elsőnek Jósé Moix, a szabadságáért harcoló spanyol dol­gozó nép vezetője szólalt fel. Le­írta a munkásság borzalmas hely­zetét Spanyolországban, ahol több mint 4 millió munkanélküli él és beszámolt a nép ellenállásáról a véres Franco-diktatúra ellen. Ez­zel egyidejűleg köszönetét fejezte ki a nemzetközi szolidaritási moz­galomnak, amely hozzájárult Lopez Raymondnak, a spanyol nép hősé­nek a Franco-börtönből való ki­szabadításához. Emilio Lancetta olasz szakszer­vezeti dolgozó rámutatott, hogy az olasz dolgozók ellenállása az eu­rópai védelmi közösséggel szemben nem engedi, hogy az uralkodó kö­rök ratifikálják ezt a háborús szer­ződést. Nagyfontosságú beszédet mondott Olga Toumad, a CGT francia szakszervezeti szövetség titkára arról az erősödő mozga­lomról, amely Franciaországban fo­lyik az indokínai szennyes háború ellen és Franciaországnak háborús tömbökbe való bevonása ellen. Herbert Lizner nyugatnémet szo­ciáldemokrata a nyugatnémet dol­gozó ifjúság harcáról beszélt, ame­lyet azért folytat, hogy ugyanolyan alapvető jogodat biztosítson a ma­ga számára, ' mint amelyekben az NDK ifjúsága részesül. A vita során továbbá felszólaltak Sofi Bacilowska, a lengyel szak­szervezetek képviselője, Kalondisz görög szakszervezeti dolgozó, Ru-; bens Iscaro, az argentin szakszer-: vezetek képviselője, Pierre Lelong (Franciaország) Abdel Kadel Dri­der (Algír) és Walter Weis nyu­gatnémet küldött. Valamennyi felszólaló az akciós programm mellett foglalt állást, amelyet Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára ja­vasolt fő beszámolójában. A biztonsági tanács megkezdte Guatemala panaszának megvitatását A biztonsági tanács már vasárnap I összeült, hogy a guatemalai helyzet­ről tanácskozzék. A biztonsági tanács ülését — mint ismeretes — eredetileg hétfő­re tűzték ki a guatemalai kormány kérelmére, azonban 24 órával előbb­re hozták. A biztonsági tanács 1950 június óta most először ült össze vasárnap. Az ülésen Cabot Lodge, az Egye­sült Államok állandó ENSz-kül­dötte, a biztonsági tanács tag­ja elnökölt. Lodge az ülés megnyitásakor közölte, hogy Bra­zília és Columbia képviselői hatá­rozati javaslatot terjesztettek be, amelyben javasolják, hogy a gua­temalai kormány panaszát ne a biz­tonsági tanács vitassa meg, hffnem terjesszék a pánamerikai értekezlet elé. Kuba küldöttsége hasonló tar­talmú levelet intézett a biztonsági tanácshoz. .Az ülésen elsőnek Eduardo Cas­tillo Arriola, Guatemala kormányá­nak küldötte szólalt fel. A guate­malai küldött hangoztatta, hogy az országot „törvénytelen nemzetközi agresszió" érte. Rámutatott, hogy a guatemalai helyzettel a világ köz­véleményét becsapták. „A _guate­malai harc elkezdődött — mondotta — az országot expedíciós hadtest árasztotta el, amelyben igen cse­kélyszámú guatemalai van". Castillo Arriola vázolta az agresz­szió eredetét és hangsúlyozta, hogy az az Egyesült Államok külügymi­nisztériumától és az amerikai saj­tótól indult ki. A guatemalai küldött a továb­biakban rámutatott, hogy az orszá­ga elleni agressziót külföldi tőke finanszírozza és azt „egy északi kormány jóváhagyásával" szervez­ték meg. Emlékeztetett arra, hogy a X. pánamerikai értekezleten Dul­lesnak, az Egyesült Államok kül­ügyminiszterének nyomáséra hatá­rozatot fogadtak el Guatemala el­len. Arriola megcáfolta azokat a tendenciózusan terjesztett hazugsá­gokat, hogy „kommunista országok­ból" fegyvereket kapott. Guatema­la-City bombázását — mondotta Arriola — hondurasi támaszpontok­ról felszállt repülőgépek végezték és még közölte, hogy vasárnap reg­gel Mexiko területén kényszerle­szállást hajtott végre egy repülőgép, amelynek személyzete amerikai volt. A guatemalai kormány küldötte végezetül kérte a biztonsági taná­csot, lépjen közbe és akadályozza meg a konfliktus kiszélesedését. Azt javasolta, hogy a biztonsági tanács küldjön megfigyelő bizottsá­got Guatemalába és kérje Nicara­guát és Hondurast: űzzék ki orszá­gukból a guatemalai ellenforradal­már emigránsokat, akik eszközei az ország elleni törvénytelén táma­dásnak. A küldött ellenezte, hogy a guatemalai agresszió, kérdését a pánamerikai értekezlet elé terjesz­szék, mint ahogyan azt néhány or­szág küldöttsége javasolta. Castillo Arriola után a hondurasi küldött, Tiburcio Carrias javasolta, hogy a guatemalai panaszt terjesz­szék a pánamerikai értekezlet elé. Nicaragua képviselője hasonló ja­vaslatot tett. Brazília nevében Hu­gó Gouthier egyetértve a korábban felszólaló columbiai küldöttel — ja­vasolta, hogy a biztonsági tanács utalja a guatemalai panaszt a pán­amerikai értekezlet „békebizottsá­Arbenz elnök átvette a guatemalai hadsereg parancsnoksagat Á guatemalai rádió beszámo 1'. arról, hogy Arbenz elnök átvette a guatemalai hadsereg parancs­Guatemalából érkezett jelentés szerint Arbenz guatemalai elnök rádióbeszédében felhívja a mun­kásokat és parasztokat, ,,induljanak harcba a betolakodók ellen, véd­jék meg Guatemalát". Arbenz kijelentette, hogy a be­hatolt , csapatok néhány kilométer­re előrenyomultak Guatemala te­rületén. Kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a guatemalai hadsereg győzni fog. Közölte, hogy a terü­letrablók betörtek Barrios és Chi­quinula tartományba. Arbenz be­szédében rámutatott, hogy az Egye­sült Államok, Nicaragua és Hon­duras támogatja a betört csapato­kat. ­Arbenz ezt mondotta: ,,A mi bű­nokságát. A rádióállomás közölte, hogy a behatolt csapatok elfog­lalták a Retalhuleu városát, 30 mérföldnyire a mexikói határtól * Arbenz elnök rádióbeszéde nünk, hogy foldreformot hajtot­tunk végre, amely az imperia­lista monopóliumok ellen irányul. A mi bűnünk az, hogy mint ha­zafiak függetlenségre törekszünk." A guatemalai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok sendü­lésre uszított kormánya ellen és hogy a guatemalai hadsereg ki fog­ja vívni a győzelmet. Ezzel —mon­dotta — „véget vetünk a nép sza­badsága ellen irányuló fenyegető­zéséknek. amelyeket az imperia­lizmus erői sugalmaznak". Elítélte azt a célzatos hadjára­tot, amelyet az Egyesült Államok folytat és amelyhez Honduras és Nicaragua csatlakozott, majd hang­súlyozta, hogy ez a hadjárat a délkeletre s hogy folytatódik a harc Puerto Barriosoért és Sara­páért. nemzetközi feszültség fokozáséra irányul. ,,Egyetlen guatemalai sem akar­ja elveszíteni szabadságát — mondotta Arbenz — és nem akar megválni a demokratikus rend­szertől Azon a nyelven fogunk beszélni a betolakodókkal, ame­lyen ők akarnak velünk — a fegyverek nyelvén." Arbenz továbbá kijelentette, hogy a lázadók megígérték, „június 25­re győzelmesen bevonulnak Guate­mala-Citybe. Népünknek tudnia kell — fejezte be beszédét az el­nök — hogy ellenségeink figyel­men kívül hagytak egy tényezőt, mégpedig a népet. Guatemala min­den állampolgára az ország védel­mére kél. Toriello guatemalai külügyminiszter nyilatkozata Berlinben megnyílt az európai szakszervezeti értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents