Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-23 / 152. szám, szerda

1954. június 23. u J sny 3 A guatemalai kormány teljesen ura a helyzetnek Mint az ,,Associated Press" hírügynökség guatemalai tudósítója jelenti, a guatemalai kormány június 19-én kiiadta első jelentését és hadműveletekről. Eszerint az országba kelet felől benyomult fegyveres erők Honduras határától 15 km-re nyomultak előre. Mint a hírügynökség tudósítója jelenti, Toriello guatemalai külügyminiszter megbeszélést folytatett Peurifoy amerikai .nagykövettel. A megbeszélésen Anglia és Franciaország diplomáciai képviselői is jelen voltak. Az "United Press" hírügynökség közölte a guatemalai kormány június 19-i kommünikéjét, amely hírül adta, hogy a legutóbbi 24 óra alatt két repülőgép, amelyen nem volt semmiféle megkülönböztető jelzés, háromszor bombázta Guate- I Toriello külügyminiszter nyilatkozatában a következőket jelentette ki: ,,Guatemala belső frontja teljesen egységes. A hadsereg támogatja a kormányt. A munkások és parasztok ugyancsak támogatják. A Guatemala elleni agressziót a nagytőke és a monopóliumok irányítjuk, olyanok, mint a United Fruit Comipany, amelyek az amemala fővárosát. A repülőgépek az állami intézmények épületeit, továbbá lakóházakat és katonai intézményeket bombáztak. A kormány az ország közvéleménye és a nemzetközi közvélemény előtt elítéli „Guatemala ellenségeinek és ezek hatalmas szövetségeseinek" cselekedeteit — hangoztatja a kommüniké. A kormány fenntartja a rendet és köszönetet mond a köztársaság lakosságának együttműködéséért. amelyet e cselekmények láttára nyilvánít. A kommüniké elmondja, hogy a repülőgépek Guatemala fővárosától 18 mérföldnyire fegyvereket dobtak le. A parasztok összeszedték és a hatóságoknak adták át a fegyI vereket. I rikai külügyminisztérium szilárd támogatását élvezik. Akik támadást intéztek országunk ellen, azok a demokráciát akarják megsemmisíteni — mondotta Toriello — és önkényuralmat akarnak hozni helyébe. Guatemala népe azonban nem engedi, hogy siker koronázza a külföldi társaságok és az amerikai külügyminisztérium magasrangú képviselőinek ilyen akcióit." A i-ben z elnök — mondja a kommüniké — június 19-én este rádióbeszédet intézett a lakossághoz. A guatemalai rádió közölte, hogy a kormány teljesen „ura a helyzetnek", és cáfolta azokat a külföldi jelentéseket, amelyek szerint Fuerto Bemostam Zacaipában és Quezaltenangóban állítólagos felkelés tört ki Amint a Reuter hírügynökség közli, Toriello guatemalai külügyminiszter a montreali rádió tudósító j ának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a guatemalai kormány „szilárd ellenőrzése alatt" tartja a betörő hadseregeit. A lázadóknak azok a kísérletei — tette hozzá Toriello — hogy nagyobb városokat foglaljanak el, nerti jár I sikerrel. Guatemala külügyminisztere azután a következő felhívással fordult az amerikai néphez: ,,Guatemala népe nevében fordulok az Egyesült Államok népéhez, amelynek demokratikus hagyományai vannak és kérem, ne engedjék meg, hogy külföldi társaságok maroknyi részvényesének érdekei bűnös állásfoglalást vonjanak maguk után Guatemala ellen." ga" elé és szólítsa fel a szervezetei, hogy az tegyen jelentést a biztonsági tanácsnak. Henri Hoippenot francia küldött, támogatta a brazil javaslatot, de egyúttal kérte, a biztonsági tanács intézzen felhivást az ENSz tagjaihoz, tartsák magukat távol attól, hogy vérontással járó akciót támogassanak. Hoppenot úgy vélte, hogy a brazíliai javaslat elfogadásának nincs elvi akadálya, rámutatott azonbati: „azzal, hogy a pánameri-. kai értekezlet békebizottsága elé terjesztik a guatemalai panaszt, a biztonsági tanács nem szabadul saját felelősségétől. A francia küldött ezután felemelte szavát a külső intervenció megszüntetéséért, bár óvatosan kerülte azt, hogy világosan állást foglaljon az Egyesült Államokkal szemben. Carapkin, a Szovjetunió küldötte kijelentette a biztonsági tanács ülésén, hogy Guatemala agresszió áldozata. Sürgette, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket az agreszszorok megfékezésére. Libanon képviselője javasolta: anélkül, hogy a biztonsági tanács Guatemala panaszát a pánamerikai értekezlet elé utalná — amint azt egyes államok kérték — szavazzák meg a francia módosítást, amelyet általában támogatnak. Cabot Lodge amerikai küldött és a török képviselő e javaslat ellen foglalt állást. Kijelentette: amellett van, hogy a guatemalai panaszt utalják a pánamerikai értekezlet elé. Az Egyesült Államok küldötte azt akarta bebizonyítani, hogy Guatemalában nem agresszióról, hanem ! „polgárháborúról van szó". Cáfolni I igyekezett azt, hogy az Egyesült Államok fegyveres invázió? készített elő Guatemala ellen. __ Végül is a brazíliai javaslatot telték fel szavazásra. A tanács tíz tagja' a javaslat mellett szavazott. A Szovjetunió küldötte a javaslat ellen szavazott. Minthogy a Szovjetunió a biztonsági tanács állandó tagja, az ENSz alapokmánya értelmében a brazíliai javaslat nem vált határozattá. A biztonsági tanács a következő szövegű határozatot hozta végül: „A biztonsági tanács, miután sürgősen megvizsgálta Guatemala kormányának közleményét, ameA demokratikus Berlin e napokban az európai országok dolgozói képviselői nagyfontosságú kongresszusának a színhelyévé vált. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának üléstermében június 20-án, vasárnap 14 órakor megnyílt az európai szakszervezeti értekezlet. Ennek az értekezletnek, amelyet a Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére hívtak össze, az a feladata, hogy megtárgyalja azokat a kérdéseket, amelyek az európai szakszervezeteknek a békéért és biztonságért, a dolgozók életszínvonalának biztosításáért folytatott harcát érinti. Az értekezleten résztvesz számos szakszervezeti küldöttség "Európa válamennyi országából, valamint részt vesznek a Kínai Népköztársaságból érkezett vendégek, az afrikai nép képviselői, a latinamerikai országok szakszervezeti dolgozói. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom 9 tagú cseh• szlovák küldöttségében, amelyet Jozef Tesla, az ÚRO első titkára vezet, többek között részt vesznek Koktan František és Emil Vojanek, az ÚRO elnökségének tagjai, Jozef Pötzl (német nemzetiségű), a karlove-vary-i KNV tagja, Stefa Petrova államdíjas, a Nemzeti Színház tagja, Miroslav Suva esztergályos és más szakszervezeti dolgozók. A megnyitóbeszédet a Szakszervezeti Világszövetség' végrehajtó bizottságának megbízásából Herbert Wr.an.ke, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnöke tartotta. Többek között a következőkre mutatott rá: ,,Az európai nemzetekre súlyos gond nehezedik. Két világháború után ebben az évszázadban már harmadszor forog veszélyben az európai biztonság, nemzeteink békéje és ezzel az egész világ békéje is. Az „európai vé delmi közösség" cégére alatt Nyugat-Németországban az amerikai megszálló hatalom segítségével felemeli fejét ismét a német militarizmus és új háborúra készülnek. A dolgozók vállát már ma súlyos terhek nyomják, amelyek az „európai védelmi közösségi számára való fegyverkezéssel kapcsolatosak. Ezek a tervek az árucikkek árainak emelkedésében és a munkafeltételek rosszabbodásában nyilvánulnak meg. A munkások' jogait megnyirbálják, hogy ezzel megbénítsák a munkásosztály ellenálló erejét és hogy ily módon a reakció tervét zavar talanul megvalósítsák. A Szakszervezeti Vilá|szövetség nagy érdeme, hogy az összes országok munkásait és szakszervezeteit állandóan akcióegységľS hívja fel a háborús gyújtogatok tervei ellen, valamint a munkásság életszínvonala és jogai ellen irányuló támadásokkal szemben. Ettől a* törekvéstől vezettetve hívta össze a Szakszervezeti Világszövetség ezt az értekezletet, amely reméljük nagyfontosságú lesz az egyes országok munkásai és akcióegysége érdekében folytatott további munkánk szempontjából." Herbert Warnke azután előadta a konferencia napirendjének javaslatit. „Beszámoló a szakszervezetek feladatairól, az összes európai országok közötti békés kapcsolatok megteremtése a biztonság és a béke hatásos biztosítása és a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében." E beszámoló után Vita következik és a vita kiértékelése, amelyet az értekezlet dokumenlyeí a biztonsági tanács elnökéhez intézett, felhívást hoz nyilvánosságra, hogy azonnal vessenek véget minden olyan akciónak, amely vérontást idéz elő és kSri az ENSz minden tagállamát, hogy az alapokmány szellemében tartózkodjék attól, hogy segítséget nyújtson egy ilyen akciónak." Guatemala küldötte öröméi fejezte ki a megszavazott határozat' fölött és kijelentette: „reméli, hogy a határozatnak elegendő tekintélye lesz ahhoz, hogy a Guatemalával szomszédos államok bezárják határaikat az agresszorok előtt." tumaiba foglalnak. A küldötíek egyhangúlag elfogadták a napirendet. A fő beszámolót Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, tartotta. A Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának beszámolója után, amelyet a jelenlévők gyakran vi-; haros tapsokkal szakítottak félbe. Ottó Grotewohl, az NDK kor-; mányelnöke mondott beszédet. Németország demokratikus erői-; nek és az NDK dolgozóinak az ország két része egyesítésére irányuló erőfeszítéseiről beszélt és azokról a törekvéseiről, amelyek az egységes, békés, demokratikus és független Németország megalakítására irányulnak. A vita első felszólalói között szerepelt Jozef Tesla, az ÚRO első titkára.' Beszédében rámutatott, hogy a békés építő munkával foglalkozó csehszlovák nép számára a béke kérdése létfontosságú kérdés.Jozef Tesla azután rámutatott a csehszlovák népnek a szocializmus építésében elért gazdasági sikereire és a csehszlovák dolgozók szociális és kulturális vívmányaira.Jozef Tesla végezetül biztosította a küldötteket, hogy népünk mindent megtesz azon feladatok teljetítése érdekében, amelyeket a konferencia a dolgozók jobb életének biztosítására, az európai barátság és béke, valamint az egész világ békéjének biztosítása érdekében kitűz. • Az európai szakszervezeti értekezlet második napjának ülésén A. I. Sevcsenko, a Szovjetunió szakszervezeti küldöttségének vezetője elnökölt. A vitában elsőnek Jósé Moix, a szabadságáért harcoló spanyol dolgozó nép vezetője szólalt fel. Leírta a munkásság borzalmas helyzetét Spanyolországban, ahol több mint 4 millió munkanélküli él és beszámolt a nép ellenállásáról a véres Franco-diktatúra ellen. Ezzel egyidejűleg köszönetét fejezte ki a nemzetközi szolidaritási mozgalomnak, amely hozzájárult Lopez Raymondnak, a spanyol nép hősének a Franco-börtönből való kiszabadításához. Emilio Lancetta olasz szakszervezeti dolgozó rámutatott, hogy az olasz dolgozók ellenállása az európai védelmi közösséggel szemben nem engedi, hogy az uralkodó körök ratifikálják ezt a háborús szerződést. Nagyfontosságú beszédet mondott Olga Toumad, a CGT francia szakszervezeti szövetség titkára arról az erősödő mozgalomról, amely Franciaországban folyik az indokínai szennyes háború ellen és Franciaországnak háborús tömbökbe való bevonása ellen. Herbert Lizner nyugatnémet szociáldemokrata a nyugatnémet dolgozó ifjúság harcáról beszélt, amelyet azért folytat, hogy ugyanolyan alapvető jogodat biztosítson a maga számára, ' mint amelyekben az NDK ifjúsága részesül. A vita során továbbá felszólaltak Sofi Bacilowska, a lengyel szakszervezetek képviselője, Kalondisz görög szakszervezeti dolgozó, Ru-; bens Iscaro, az argentin szakszer-: vezetek képviselője, Pierre Lelong (Franciaország) Abdel Kadel Drider (Algír) és Walter Weis nyugatnémet küldött. Valamennyi felszólaló az akciós programm mellett foglalt állást, amelyet Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára javasolt fő beszámolójában. A biztonsági tanács megkezdte Guatemala panaszának megvitatását A biztonsági tanács már vasárnap I összeült, hogy a guatemalai helyzetről tanácskozzék. A biztonsági tanács ülését — mint ismeretes — eredetileg hétfőre tűzték ki a guatemalai kormány kérelmére, azonban 24 órával előbbre hozták. A biztonsági tanács 1950 június óta most először ült össze vasárnap. Az ülésen Cabot Lodge, az Egyesült Államok állandó ENSz-küldötte, a biztonsági tanács tagja elnökölt. Lodge az ülés megnyitásakor közölte, hogy Brazília és Columbia képviselői határozati javaslatot terjesztettek be, amelyben javasolják, hogy a guatemalai kormány panaszát ne a biztonsági tanács vitassa meg, hffnem terjesszék a pánamerikai értekezlet elé. Kuba küldöttsége hasonló tartalmú levelet intézett a biztonsági tanácshoz. .Az ülésen elsőnek Eduardo Castillo Arriola, Guatemala kormányának küldötte szólalt fel. A guatemalai küldött hangoztatta, hogy az országot „törvénytelen nemzetközi agresszió" érte. Rámutatott, hogy a guatemalai helyzettel a világ közvéleményét becsapták. „A _guatemalai harc elkezdődött — mondotta — az országot expedíciós hadtest árasztotta el, amelyben igen csekélyszámú guatemalai van". Castillo Arriola vázolta az agreszszió eredetét és hangsúlyozta, hogy az az Egyesült Államok külügyminisztériumától és az amerikai sajtótól indult ki. A guatemalai küldött a továbbiakban rámutatott, hogy az országa elleni agressziót külföldi tőke finanszírozza és azt „egy északi kormány jóváhagyásával" szervezték meg. Emlékeztetett arra, hogy a X. pánamerikai értekezleten Dullesnak, az Egyesült Államok külügyminiszterének nyomáséra határozatot fogadtak el Guatemala ellen. Arriola megcáfolta azokat a tendenciózusan terjesztett hazugságokat, hogy „kommunista országokból" fegyvereket kapott. Guatemala-City bombázását — mondotta Arriola — hondurasi támaszpontokról felszállt repülőgépek végezték és még közölte, hogy vasárnap reggel Mexiko területén kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép, amelynek személyzete amerikai volt. A guatemalai kormány küldötte végezetül kérte a biztonsági tanácsot, lépjen közbe és akadályozza meg a konfliktus kiszélesedését. Azt javasolta, hogy a biztonsági tanács küldjön megfigyelő bizottságot Guatemalába és kérje Nicaraguát és Hondurast: űzzék ki országukból a guatemalai ellenforradalmár emigránsokat, akik eszközei az ország elleni törvénytelén támadásnak. A küldött ellenezte, hogy a guatemalai agresszió, kérdését a pánamerikai értekezlet elé terjeszszék, mint ahogyan azt néhány ország küldöttsége javasolta. Castillo Arriola után a hondurasi küldött, Tiburcio Carrias javasolta, hogy a guatemalai panaszt terjeszszék a pánamerikai értekezlet elé. Nicaragua képviselője hasonló javaslatot tett. Brazília nevében Hugó Gouthier egyetértve a korábban felszólaló columbiai küldöttel — javasolta, hogy a biztonsági tanács utalja a guatemalai panaszt a pánamerikai értekezlet „békebizottsáArbenz elnök átvette a guatemalai hadsereg parancsnoksagat Á guatemalai rádió beszámo

1'. arról, hogy Arbenz elnök átvette a guatemalai hadsereg parancsGuatemalából érkezett jelentés szerint Arbenz guatemalai elnök rádióbeszédében felhívja a munkásokat és parasztokat, ,,induljanak harcba a betolakodók ellen, védjék meg Guatemalát". Arbenz kijelentette, hogy a behatolt , csapatok néhány kilométerre előrenyomultak Guatemala területén. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a guatemalai hadsereg győzni fog. Közölte, hogy a területrablók betörtek Barrios és Chiquinula tartományba. Arbenz beszédében rámutatott, hogy az Egyesült Államok, Nicaragua és Honduras támogatja a betört csapatokat. Arbenz ezt mondotta: ,,A mi bűnokságát. A rádióállomás közölte, hogy a behatolt csapatok elfoglalták a Retalhuleu városát, 30 mérföldnyire a mexikói határtól * Arbenz elnök rádióbeszéde nünk, hogy foldreformot hajtottunk végre, amely az imperialista monopóliumok ellen irányul. A mi bűnünk az, hogy mint hazafiak függetlenségre törekszünk." A guatemalai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok sendülésre uszított kormánya ellen és hogy a guatemalai hadsereg ki fogja vívni a győzelmet. Ezzel —mondotta — „véget vetünk a nép szabadsága ellen irányuló fenyegetőzéséknek. amelyeket az imperializmus erői sugalmaznak". Elítélte azt a célzatos hadjáratot, amelyet az Egyesült Államok folytat és amelyhez Honduras és Nicaragua csatlakozott, majd hangsúlyozta, hogy ez a hadjárat a délkeletre s hogy folytatódik a harc Puerto Barriosoért és Sarapáért. nemzetközi feszültség fokozáséra irányul. ,,Egyetlen guatemalai sem akarja elveszíteni szabadságát — mondotta Arbenz — és nem akar megválni a demokratikus rendszertől Azon a nyelven fogunk beszélni a betolakodókkal, amelyen ők akarnak velünk — a fegyverek nyelvén." Arbenz továbbá kijelentette, hogy a lázadók megígérték, „június 25re győzelmesen bevonulnak Guatemala-Citybe. Népünknek tudnia kell — fejezte be beszédét az elnök — hogy ellenségeink figyelmen kívül hagytak egy tényezőt, mégpedig a népet. Guatemala minden állampolgára az ország védelmére kél. Toriello guatemalai külügyminiszter nyilatkozata Berlinben megnyílt az európai szakszervezeti értekezlet