Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-23 / 152. szám, szerda

t M SZÚ 1!>54. június Tí. A Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsa a szovjet légiflotta napja alkalmából 'A Szovjelunió honvédelmi mi­nisztere 1954. június 20-i keltezés­sel a következő napiparancsot ad­ta ki: Repülő, repülőtiszt, mérnök, lechnikus, légilövész, rádiós, repü­lőmechanikus, motoros, repülőipari dolgozó elvtársak! Katona, matróz, tiszt és tiszthe­lyettes elvtársak! Tiszt, tábornok és tengernagy elvtársak! Ma ünnepli a szovjet nép és fegyveres erői a szovjet légiflotta napját és megemlékezik a szovjet repülés fejlődése terén elért újabb sikerekről. Üdvözlöm önöket a légiflotta napja alkalmából és további sike­reket kívánok a repülőknek, a ka­tonai légierők és a polgári repülők egész személyi állományának, a re­pülőipar tervezőinek és minden dolgozójának a modern repülőtech­nika fejlesztésében, a légiflotta ha­talmának művelésében. Az ünnep alkalmából megparan­csolom, hogy 1954. június 20-án hazánk fővárosában, Moszkvában és a szövetségi köztársaságok főváro­saiban húsz tüzérségi sortűzből ál­ló dísztüzet adjanak le. Éljen a szovjet légiflotta! Éljen a hős szovjet nép és dicső fegyveres erői! Éljen a szovjet kormány! Éljen a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, népünk hatalmas lelke­sítő és vezető ereje, a kommuniz­mus felépítéséért folyó harcban. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a Szovjetunió marsallja. A szovjet légiflotta napjának megünneplése a Szovjetunióban Moszkvában a Szovjetunió hon­védelmi minisztériuma és a párt-, szovjet és társadalmi szervezetek képviselői közös ünnepi ülést tar­tottak a szovjet légiflotta napja alkalmából. A Gorkij közporjti kultúrpark szabadtéri színpadát vörös transz­parensekkel és jelszavakkal díszí­tették fel. Az ülésre eljött sok tá­bornok, tiszt, a Szovjet Hadsereg dicső repülői, a fővárosi vállalatok munkásai, alkalmazottai, a párt és szovjet aktívák, tudósok és írók. Az ünnepi ülést P. F. Zsigarjev tábornok nyitotta meg. Zsigarjev repülőtábornok éltette a szovjet népet, a Szovjet Hadsere­get, a haditengerészeti és légiflot­tát, a dicső kommunista pártot és a szovjet kormányt. A jelenlevők viharos tapssal fogadták Zsigarjev tábornok szavait. Ezután I. T. Marcsenko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja moszk­vai városi bizottságának titkára, a moszkvai dolgozók nevében, P. V. Gyementyev repülőipari miniszter a repülőipari dolgozók nevében, M. V. Dávidov, a Komszomol moszk­vai városi bizottságának titkára a Komszomol-tagok és az ifjúság ne­veben üdvözölte a légiflotta repü­lőit és a repülőipar dolgozóit. Az ünnepi ülés részvevői számá­ra hangversenyt adtak.. JAKOV USURENKO Az omszki területi szovjet tapasztalatai A dolgozók küldötteinek omszki területi szovjetje Molotov elvtárs hazautazott Genfből i V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök­helyettese, a Szovjetunió külügymi­nisztere, hazautazott Moszkvába. A genfi repülőtéren Csu En laj, a Kinai Népköztársaság külügymi­nisztere, Fam Van Dong, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese, valamint a genfi értekezleten részvevő szovjet küldöttség tagjai búcsúztatták V. M. Molotovot. V. M. Molotovot távolléte alatt a genfi értekezleten K. V. Novikov nagykövet helyettesíti. Eden és Bedell-Smith tanácskozása Mendes-France-szal Eden angol külügyminiszter Genfből hazaindult, hogy részt ve­gyen az alsóház külpolitikai vitá jában, majd Churchillel Washing­tonba utazzék. Útját vasárnap Párizsban meg­szakította s a brit nagykövetségen tanácskozott Mendes-France-szal, a francia kormány új vezetőjével. A két politikus megbeszélése után Anthony Eden folytatta útját s a koraesti órákban megérkezett Lon­donba. Vasárnap délután megérkezett Párizsba Bedell-Smith, az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese is, aki Washingtonba tart, hogy je­lentést tegyen Eisenhower elnök­nek a genfi értekezlet állásáról. Bedeli Smith a francia külügymi­nisztériumban kereste fel Mendes­Francet, akivel több mint egy óra hosszat tanácskozott. Nam Ir megbeszélései Berlinben Mint az ADN hírügynökség je­lenti, Nam Ir, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság külügymi­nisztere Genfből Berlinbe érkezett és látogatást tett Ottó Grotewohl­nál, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökénél. A hosszantartó megbeszélés so­rán Lothar Bolz, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­terelnökhelyettese, valamint Pak Kir Lén, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság berlini nagykö­vete is részt vett. Megvitatták a Német Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági J s kulturális együttműködésének kér­déseit. * Ha az Irtys folyó felöl Omszkba utazunk, már néhány kilométer tá­volságból feltűnik egy magas/ épü­let felett lobogó vörös zászló. Az Irtys magas partján lévő masszív épületben székelnek a dolgozók kül­döttei omszki területi szovjetjének végrehajtóibizottsága, valamint igaz­gatóságai és ügyosztályai. Az omszki terület Nyugat-Szibé­ria nagy részét foglalja magában. A városok és falvak, erdők és sztyeppék 139.300 km2-en terülnek el. Az omszki terület déli részén a kazahsztani Szovjet Szocialista Köz­társasággal, északon és északnyu­gaton, a tajga mentén a tyumeni területtel és keleten a novoszibirszki területtel határos. Az omszki területet délről észak­ra az egyik legnagyobb szibériai fo­lyó, a hatalmas Irtys szeli át. E fo­lyó mentén fekszik két legnagyobb városa: Omszk és Tara. Az OSzSzSzK alkotmánya szerint a dolgozók küldöttei területi szov­jetjének széles hatásköre van. Való­ra váltja a terület gazdasági és kul­turális építését, megszabja a helyi költségvetést, irányítja a járási, vá­rosi szovjetek és hatáskörük alá rendelt közigazgatási szervek mű­ködését, ügyel az állami rend be­! tartására, hozzájárul az ország vé­delmi képességének megerősítéséhez és biztositja a törvények és a pol­|, gárok jogainak betartását. A területi szovjetet azok a polgá­1 rok — férfiak és nők — választják, akik a választások napján betöltöt­ji ték 18. életévüket. A megválasztott szovjet működési ideje két év. Az omszki terület lakói, mint az egész OSzSzSzK-ban, 1950 decemberében választották meg a hatalom helyi szerveit, közöttük a dolgozók kül­dötteinek ezt a területi szovjetjét is. Titkos szavazással 143 küldöttet választottak meg a területi szovjet­be. Oroszok, ukránok,' bjeloruszok, kazahok, stb. — a területen lakó tízféle nemzetiség tagjai lettek a te­rületi szovjet tagjai. Ezek a pol. gárok, munkások, kolhoztagok, tu­dományos és művészeti dolgozók, a pártszervezetek és a tömegszerveze tek helyi funkcionáriusai a lakosság körében nagy közkedveltségnek és megbecsülésnek örvendenek. A kül­döttek között van Szuszlová szövő­nő, Velicsko kombájnos, a Szooia­lista Munka Hőse, továbbá Tyicho. mirov, az omszki mezőgazdasági főiskola tanára, Aniszimová trakto­rosnö, Styepkin pártfunkcionárius, Mantorová tanítónő, Denilenko mér. nök, Vaszilevszká kolhoztag és a területnek még sok példás dolgozó­ja. Több küldöttnek főiskolai kép­zettsége van. Ezek mind szakembe­rek. A küldöttek között a szocialis­ta munkamódszer legjobbjai, az ipa­ri és a mezőgazdasági termelés újí­tói is szerepelnek. Ez lehetővé teszi a szovjetnek, hogy helyesen és hoz­záértőén irányítsa a terület sokrétű kultúrpolitikai és gazdasági fejlődé­sét. Felavatták Európa leghosszabb hídját Bulgária és Románia között Vasárnap délelőtt ünnepélyes ke­retek között felavatták a bulgáriai Russze és a romániai Giurgiu kö­zötti Dunahídat, amely Európa leg­hosszabb hídja. Az avatáson megjelent Cserver.­kov elvtárs, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, Gheorghiu Dej elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint a híd építésében részt vett országok — a Szovjet­unió, Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia kormányküldött­sége. A Kínai Népköztársaság lakosságának száma 601,912371 A központi népi kormány ülésén a Kínai Népköztársaság központi választási bizottságának titkára be­számolót tartott az alsófokú helyi népi gyűlések választási eredmé­nyeiről és a lakosság ezzel kap­csolatos összeírásáról. A szavazásban 287,093.100 ember vett részt. Vagyis a választók 85,88 százaléka. Az általános összeírással foglal­kozó szervek adatai szerint 1953 június 30-án Kina lakosságának száma 601,912.371. Az omszki terület városaiban és falvain a közelmúltban nagy lelke­sedéssel folyt le a helyi szovjetekbe való választásokat megelőző kam­pány. A lakosság a választáselötti gyűléseken és beszélgetéseken a nemzetközi és belpolitikai kérdése­ken kívül részletesen megtárgyalta a két évvel ezelőtt választott helyi szovjetek működésének eredményeit. A területi szovjet jó munkáját a legjobban az bizonyítja, liogy az 1953 február 22-én megválasztott új küldöttek közül sokan már másod­szor, sőt harmadszor lettek a terü­leti szovjet tagjai. Az utolsó két év alatt a terület lakosságának száma megnőtt, úgy­hogy az újonnan megválasztott te. rületi szovjetbe már nem 143, hanem 149 küldöttet választottak. Térjünk vissza arra, hogyan ve­zette az előző szovjet a terület szét­ágazó kultúrpolitikai és gazdasági kiépítését, mert tapasztalatai ta­gadhatatlanul nagyon érdekesek. A területi szovjet első gyűlésén megválasztották a tizenöttagú vég­rehajtóbizottságot, a végrehajtóbi­zottság elnökét, négy helyettesét és titkárát. A végrehajtóbizottság, valamint az igazgatóságok és ügyosztályok irányítják a terület gazdasági és kulturális életét, valóra váltják a területi szovjet határozatait ás rend. szeresen ellenőrzik, hogyan váltják valóra az alárendelt szervek a szov­jet kormány és a Szovjetunió Kom. munista Pártja Központi Bizottsá­gának irányelveit. Az omszki területi szovjetet há­rom hónáponkint hívják össze. A gyűléseken megtárgyalják a terü­let gazdasági és kulturális építésé­nek legfontosabb kérdéseit; a vég­rehajtóbizottság és az alárendelt szovjetek beszámolnak működésük, ről. A végrehajtóbizottság, valamint a területi szovjet igazgatóságai és ügyosztályai leikes munkájukkal, szüntelen gondoskodásukkal a la­kosság anyagi jólétének, kulturális színvonalának tta*'ábbi emelésére, a sztálini alkotmányban rögzített szo. cialista törvények éa polgári jogok szigorú betartására törekednek. Az omszki területi szovjet a járá­si, városi és falusi szovjetekre tá maszkodva bekapcsolja a dolgozók tömegeit a gazdasági és kulturális építés tervének teljesítéséért és túl­teljesítéséért folyó harcba. A szov­jetek Lenin és Sztálin pártja veze­tésével irányítják a dolgozók kez­deményezését a kommunista építés nagy feladatainak megoldásában. Lebegyev, az omszki pártszerve­zet delegátusa a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszusán felszólalásában arról beszélt, hogy a párt, kormány és személyesen J. V. Sztálin szüntelenül fokozódó se­gítségének köszönhették, hogy Omszk a XVIH. és XIX. kongresszus kö­zött a szovjet föld egyik legfonto­sabb ipari központjává leťt. A vá­rosokban újonnan létesített gépipar­nak és más iparágaknak nagy sze­repük van a szovjet népgaadaság egész rendszerében. Az 1952-es ter­melés tízszerese az 1939-es évi ter­melésnek és kétszerese az 1946. évi­nek, a negyedik ötéves terc első évének. Az utolsó években lényegesen emelkedett a terület mezőgaz­daságának technikai felszerelése, másfélszeresen nagyobb a vetési te­rület, kétszerannyi a kolhozok és szovhozok gazdasági tenyészállatál­lománya és kibővült a tejcsarnokok hálózata. Az idén a néhány százezer púdra rúgó szibériai vaj minősége lényegesen jobb, mint a háború előt­ti 1940-es évben. Évről évre nő - a kolhozok közös bevétele, a kolhoata­gok természetbeni és anyagi jöve­delme. Megváltozott a szibériai fa­lu külseje. Már elképzelhetetlen a falu rádió, mozi ős könyvtár nélkül. A területi szovjet munkáját ez­rekre menő aktíva részvételével vég. zi. Nagy segítséget nyújtanak a szovjetek állandó albizottságai. Az állandó albizottságok rendszerint hét-nyolc küldöttből állnak. A szov. jet gyűlésein megtárgyalandó kér­dések előkészítésébe az állandó al­bizottság, a helyi szovjetek küldöt­teit, munkásokat, kolhoztagokat, a gazdaság és kultúra szakembereit is bevonják. Mikor például a területi szovjet negyedik ülését készítették elö, amelyen a kolhozok és szovho­zok marhaállománya téli istállózása biztosításának kérdését kellett letár­gyalni, a mezőgazdasági állandó ál­bizottság Tyiohomirov küldöttel az élen, sok értékes javaslattal foglal­kozott. A mezőgazdasági állandó al­bizottság tagjain kívül ezen észre­vételek és javaslatok összeállításá­ban a járási szovjetek 25 küldötte, a falusi szovjetek 210 küldötte és az álllattenyésztés 300 szakembere vett részt. A területi szovjet ülése meghallgatta az állandó mezőgazda­sági albizottság jelentését a marha­állomány téli istállózásáról és jóvá­hagyta- javaslatait. Az állandó albizottságok lehetővé teszik a végrehajtóbizottságnak és a területi_szovjet ülésének, hogy ha­tározataikat a választók széles tö­megeinek gazdag tapasztalatai alap­ján hozzák meg, hiszen a küldöt­tek és az állandó albizottságok szo­ros kapcsolatban vannak választóik­kal. A dolgozókkal, a lakosság kü­lönféle rétegeivei fenntartott min­dennapi kapcsolatban, tevékenysé­gükben ügyesen felhasználva a tö. megek buzgó politikai és termelési aktivitását és arra támaszkodva, ebben rejlik a területi szovjet nagy ereje. Arról, hogyan irányítja az omszki területi szovjet a gyakorlatban a gaz­dasági és kulturális építés különbö­ző szakaszait, hogyan mozgósítja a munkások, kolhoztagok és értelmi­ség aktivitását a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszusán kitűzött nagyszabású kommunista építkezés sikeres keresztülvitele ér­dekében, a következő fejezetekben 1 beszélünk. Egy szovjet sztahanovista nőről, akiről példát vehet A Szovjetunió hatalmas területén kicsi' pont Rodnyiki. Egyszerű gyárvároska — olyan, amilyen a Szovjetunió területén nagyon sok van. Itt dolgozik Natálja Ivanova Ogyincova, a rodnyiki Lenin-ren­des Textilkombinát főmérnöke, a Sztahanov-mozgalom egyik élhar­cosa. Ki ne szeretne közelebbit hal­lani azokról az emberekről, akik a Sztahanov-mozgalom elindulásának országában, a Szovjetunióban a kommunizmusért folytatott terme­lési harc élén járnak. > Natalja Ivanova, mint szövőgyári munkásnő kezdett dolgozni Rod­nyiki egyik textilüzemében. Szeret­te munkáját, a gépeket, s állandó­an képezte magát. Elsajátította a technikai ismereteket, idősebb mun­kásokhoz járt tapasztalatcserére, ennek segítségével jutott el oda, hogy megpróbált több gépen dol­gozni. Natalja Ivanova egyszerű munkásasszony, kezdeményezője volt egy olyan forradalmi újításnak, n mely ma már hatalmas mozgalom­minden dolgozó má szélesedett. így valósította meg munkahelyén elsőnek azt, hogy 92 gépen dolgozott. Ennek során ju­tott el életének felejthetetlen ál­lomásához — részt vett az I. Szta­hanovista Kongresszuson a Kreml­ben, ahol beszélgetett Sztálin elv­társsal. Sztálin elvtárs felfigyelt munkájára és érdeklődött, hogyan tudta elérni ezeket az eredménye­ket. „Szeretem hazámat, azért dol­gozom érte minden erőmmel" — ezt válaszolta és ott, Sztálin elv­társnak felajánlotta, hogy teljesít­ményét 216 gépre fokozza. Ez kü­lönösen nagyjelentőségű felajánlás volt, de teljesítette. Ezért a kima­gasló eredményéért Lenin-rendet kapott. Kitűnő tehetsége és munka­teljesítménye azt mutatta, hogy tu­dását mélyíteni, szélesíteni kell. A moszkvai egyetemre került, négy év inulva mérnökként egy ukrajnai kombinát igazgatóhelyettese lett. A szovjet emberti Natalja Ivano­vát is az jellemzi, hogy hatalmas eredményeit — szerényen — csu­pán hazája és társai iránti köteles­ségteljesítésnek tekinti. A vezetése alatt álló üzemrészben, több mint ezer munkásból mindössze húszan nem teljesítették tervüket. íme, a szocialista munka hősei nek egyike! A Szovjetunióban és persze a mi hazánkban is. számta­lan ismert, vagy ismeretlen harcosa van már a szebb és boldogabb élet építésének. A szovjet emberek és most már mi is, tisztán látjuk mun­kánk célját, érezzük eredményein­ket, fogyatékosságainkat. Mindez nagyobb és nagyobb eredmények elérésére ösztönöz. Natalja Ivanova rövid, de tanul­ságos élettörténetéről azért írunk, hogy rajta keresztül ismerjék meg minél többen egy olyan dolgozó nő életét, aki példamutató lehet min­denki számára. Különösen most, amikor pártunk X. kongresszusán kitűzött harci feladatok megvalósí­tása a cél. /

Next

/
Thumbnails
Contents