Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-22 / 151. szám, kedd

j»54. június 22. uisrm 3 A genfi értekezlet tanácskozásai A genfi értekezletnek az indokí­nai kérdéssel foglalkozó zárt ülé­se szombaton, június 19-én nem az előre bejelentett 18 órakor, ha­nem többórás halasztással este há­romnegyed nyolc órakor kezdődött meg. Az ülés a késő éjtszakai órá­kig tartott. Az AFP értesülése szerint az ér­tekezletnek az esti órákra való ha­lasztása valószínűleg azoknak a je­lentős tanácskozásoknak tulajdonít, ható, amelyek ezt a zárt ülést meg­előzték. A szombati zárt ülés előtt Chau­vel a francia, Eden az angol és Csou En-laj, a kínai küldöttség ve­zetője, zártkörű tanácskozást tar­tott. Ez volt az első ilyen hármas tanácskozás a genfi értekezlet kez­dete óta. Az AFP úgy értesült, hogy a francia, az angol és a kínai kül­döttség vezetője a hármas megbe­szélésen megkísérelte, hogy olyan megoldást találjon, amely lehetővé tenné a közvetlen érintkezést a két indokínai parancsnokság között. A francia kormány névsora A genfi értekezlet határozata a laoszi és kambodzsai ellenségeskedések megszüntetése érdedében A Kínai Népköztársaság küldött­ségének sajtóirodája a genfi érte­kezlet szombati ülésén létrejött megállapodás alapján a következő közleményt adta ki: „A kilenc kül­döttség szombaton zárt ülésen foly­tatta az indokínai béke helyreállí­tásának kérdésével kapcsolatos ta­nácskozásait. A küldöttségek La­oszban és Kambodzsában életbe­léptetendő tűzszünetre vonatkozó­lag a következő határozatot hoz­ták: a) a két harcoló fél parancsnok­ságának képviselői Genfben vagy más helyen kezdjenek megbeszé­léseket; b) ezek a katonai képviselők folytassanak tárgyalásokat az el­lenségeskedések megszüntetéséről Laosz és Kambodzsa területén, kezdve valamennyi külföldi fegy­veres erő és a külföldi katonai sze­mélyzet kivonásának kérdésén; amellett különösen figyelemben kell részesíteniök azokat a javas­latokat, amelyeket a különböző küldöttségek a genfi értekezleten terjesztettek elő; c) a szóbanforgó katonai képvi­selők a lehető legrövidebb időn be­lül közöljék a genfi értekezlettel tanácskozásaik eredményét és aján­lásaikat. A genfi értekezlet folytatja mun­káját, a katonai képviselők, akik a vietnami, laoszi és kambodzsai tűzszünet életbeléptetésével össze­függő kérdésekről tárgyalnak, hu­szonegy napon belül jelentést tesz­nek a genfi értekezletnek. A genfi értekezlet legközelebbi ülésére június 22-én kerül sor. Nam Ir elutazott Genfből Nam Ir, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügyminisztere szombaton délelőtt repülőgépen el­utazott Genfből Phenjanba. A re­pülőtéren Molocskov, a Szovjet­unió berni nagykövete, továbbá a Kínai Népköztársaság és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere vettek búcsút Narn ľr külügyminisztertől. Nam Ir utolsó genfi nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy a genfi értekezletnek a koreai kérdéssel kapcsolatos tanácskozásai megmu­tatták az egész világnak, hogy Ko­rea népe egységes, demokratikus és független hazát kíván, míg a Li Szin-man-klikk és az amerikai­ak a rothadt délkoreai fasiszta rendszer kiterjesztésére, a háború felújítására és az egész koreai nép leigázására törekednek. Korea so­kat szenvedett népe megvédi a bé­két és szabadságát — jelentette ki végezetül Nam Ir. Pierre Mendes-France, Francia­ország új; miniszterelnöke bejelen­tette kor)mányának megalakítását. Az új kormánynak 16 tagja van. Miniszterelnök és külügyminisz­ter Pierre Mendes-France (radi­kális), hadügyminiszter Pierre Koenig tábornok (gaulleista), bel­ügyminiszter Francois Mitterand (UDSR), tengerentúli területek minisztere Róbert Búron (MRP), pénzügy- és gazdasági ügyek mi­nisztere Edgár Faure (radikális), társállamok ügyeinek minisztere Guy la Ghambre (független re­publikánus), marokkói és tuniszi ügyek minisztere Christian Fouchet (gaulleista), ipar- és kereskede­lemügyi miniszter Maurice Bour­ges-Maunoury (radikális), munka­és társadalombiztosítóügyi minisz­ter Claudius Petit (UDSR), volt frontharcosok ügyeinek minisztere Emmanuel Temple (független re­publikánus), földművelésügyi mi­niszter Roger Houdet (függetlent, újjáépítési miniszter Maurice Le­maire (gaulleista), közegészség­ügyi miniszter Louis Anjoulat (független), igazságügyminiszter Emilé Hugues (radikális), közok­tatásügyi miniszter Jean Berthoín (baloldali republikánus), közmun­kaügyi miniszter Jacques Chaban­Delmas (gaulleista). A kormányban egyetlen MRP­hez tartozó miniszter, Róbert Bú­ron vesz részt, aki nem vette fi­gyelembe pártjának döntését és el­fogadta a felajánlott tárcát. Mendes-France szombaton dél­után bemutatta kormányának név­sorát Coty köztársasági elnöknek. Mendes-France francia minisz­terelnök és külügyminiszter — az AFP jelentése szerint — vasárnap Párizsban megbeszélést folytatott Eden brit külügyminiszterrel. Unden svéd külügyminiszter látogatása a Szovjetunióban Szavazás a Biztonsági Tanácsban a thaiföldi küldöttség provokációs javaslata felett A Biztonsági Tanács június 18-i üiésén folytatta a thaiföldi küldött­ség által előterjesztett határozati javaslat vitáját. A javaslat — mint ismeretes — azt ajánlotta, hogy alakítsanak „megfigyelő bizottságot az indo­kínai helyzet megvizsgálására" és ezeket a megfigyelőket küldjék Thaiföldre. Indokína határára. A június 18-i ülésen Dánia, Co­lombia, Franciaország és Anglia képviselői felszólalásukban a thai földi küldöttség határozati javasla­ta mellett foglaltak állást. Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője tényekkel bizonyította be, hogy egy ilyen bizottság megalakí tása tulajdonképpen arra irányuló kí­sérlet, hogy az ENSZ zászlajával lep lezzék az amerikai imperializmus­nak az indokínai háború kiterjesz tésére irányuló törekvéseit. Hang­súlyozta, hogy a genfi értekezleten részt vesznek azoknak az államok­nak a külügyminiszterei és kép­viselői, amelyek a Biztonsági Ta­nácsban állandó tagsággal rendel­keznek: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a Kínái Népköztársaság, Franciaország és Anglia külügymi­niszterei, illetve képviselői. Ennek következtében semmi sem teszi szükségessé, hogy a Biztonsági Ta­nács foglalkozzék ezzel a kérdés­sel. E kérdésnek a Biztonsági Ta­nács elé hozatala tulajdonképpen kísérlet arra, hogy megakadályoz­zák a béke helyreállítását Indo­kínában. A thaiföldi küldöttség kérése, hogy vitassák meg katonai megfi­gyelők Thaiföldre, Indokína határá­ra küldésének kérdését, — folytatta Carapkin — tulajdonképpen az Egye­sült Államok álcázott manővere ab­ból a célból, hogy elmélyítse a kon­fliktust ebben a térségben, kiter­jessze a hadműveleteket és meg­hiúsítsa az indokínai kérdés békés rendezését. Az a sietség, amellyel ezt a kér­dést a Biztonsági Tanács elé vit­ték, olyan időpontban, amikor Genfben előrehaladás mutatkozott, leleplezi: az amerikai agresszív kö­rök megriadtan attól tartanak, hogy Indokinában a dolog békével vég­ződhet és akkor még nehezebbé válik az Egyesült Államok törek­vése, hogy beavatkozzék Indokina ügyeibe és kiterjessze az indokínai háborút. Carapkin ezután az amerikai saj­tóból vett idézetek segítségével ki­mutatta, hogy a szóbanforgó kér­désnek a Biztonsági Tanács elé vi­telével az Egyesült Államok az alábbi célokat követi: megfigyelő­ket akar küldeni Indokína hatá­raira, ott határincidenseket akar provokálni és így tovább, hogy az­után bejelenthesse a Biztonsági Tanácsban, hogy Thaiföldre állí­tólagos betörés történt: ezután sür­gősen össze akarja hivatni a Biz­tonsági Tanácsot, vagy az ENSZ közgyűlésének rendkívüli üléssza­kát és határozatot akar elfogadtat­ni arról, hogy megindítsák a kül­földi fegyveres intervenciót Indo­kína népei elleri. Nem szabad elősegíteni, — mon­dotta befejezésül Carapkin — hogy az Egyesült Államok agresszív kö­rei kiterjesszék az indokínai há­borút. E meggondolása alapján a Szovjetunió küldöttsége nem támo­gathatja a thaiföldi küldöttség ua­tározati javaslatát és ellene fog szavazni. Ezután Lodge amerikai küldött, a Biztonsági Tanács elnöke szava­zásra tette fel a határozati javas­latot. A Tanács többsége, élén az amerikai küldöttel a határozati ja­vaslat mellett szavazott. A Szovjet­unió képviselője a szavazat ellen szavazott. A libanoni küldött tartózkodott a szavazástól. Miután a Szovjetunió, a Bizton­sági Tanács állandó tagja ellene szavazott, nem vált határozattá a javaslat. A szavazás után a többi között felszólalt Lodge amerikai képvise­lője is, elárulta, hogy az amerikai küldöttség folytatni szándékozik kísérleteit és az ENSZ közgyűlés útján próbálja elérni célját. Unden svéd külügyminiszter nem­hivatalos látogatásra a Szovjetunió­ba érkezett. A külügyminiszter ellátogatott Leningrádba és megtekintette a város nevezetességeit. Moszkvában megtekintette Lenin és Sztálin mauzóleumát, a Kreml nevezetességeit, az állami V. I. Lenin-könyvtárat, járt V. I. Lenin­múzeummá átalakított Gorkij-há­zában. Ezenkívül látogatást tett az állami Lomonoszov-egyetemen, a Sztálin-gépkocsigyárban és egy moszkvakörnyéki kolhozban. Vé­gignézte az Állami Akadémiai Nagyszínház egyik előadását és hajókirándulást tett a Moszkva­csatornán. Sholman svéd nagykövet villás­reggelit adott Unden külügyminisz­ter tiszteletére, amelyen jelen vol­tak A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyet­tese, A. Zorin, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese, P. N. Ku­mikin, a Szovjetunió külkereske­delmi miniszterének helyetíese, va­lamint a Szovjetunió külügyminisz­tériumának felelős munkatársai. V. A. Zorin, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese ebédet adott Unden svéd külügyminiszter tisz­teletére. Az ebéden jelen voltak: A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, P. N. Kumikin, a Szovjetunió külke­reskedelmi miniszterének helyet­tese, Sholman svéd nagykövet, va­lamint a Szovjetunió külügyminisz­tériumának felelős munkatársai és a moszkvai svéd nagykövetség munkatársai. Unden svéd külügyminiszter el-' utazott a Szovjetunióból. A repülő­téren G. N. Puskin, a Szovjetunió I külügyminisztériuma kollégiumának tagja és D. A Zsukov, a Szovjet­unió külügyminisztériuma proto­kollosztályának vezetője, valamint Sholman svéd nagykövet és a moszkvai svéd nagykövetség mun­katársai búcsúztatták.; Az angol kormány visszautasította a hajók átkutatására vonatkozó amerikai kérést Mint ismeretes, az amerikai kor­mány azzal a kéréssel fordult több nyugateurópai országhoz, engedjék meg, hogy az amerikai hajók sze­mélyzete átkutassa ezeknek az or­szágoknak hajóit és „elkobozz^ a Guatemalába irányuló fegyverÄl­lítmányokat." Az angol kormány azzal utasítot­ta vissza az amerikai kérelmet, hogy bár továbbra is ellenzi a fegyver­szállítást Guatemalába, „de ő gon-i doskodni fog az angol hajók átku­tatásáról, amennyiben az szüksé­ges," Eisenhower levele Coty francia köztársasági elnökhöz A párizsi lapok közölték annak a levélnek a szövegét, amelyet Eisen. hower, az Egyesült Államok elnöke intézett René Coty francia köztár­sasági elnökhöz. Eisenhower levele rámutat arra, hogy az Egyesült Államok nagy ér­Agresszió Guatemala ellen Toriello, guatemalai külügymi­niszter közölte a sajtó képviselőivel, hogy támadást indítottak Guatema­la ellen. Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy pénteken éjjel Hondurasból in­váziós csapatok hatoltak be mint egy 15 kilométernyire Guatemala területére. Az inváziós haderők, ame­lyek Carlos Castíllo Armas volt ez. redesnek, a guatemalai vezérkar volt tagjának vezetése alatt állnak, el­foglaltak egy határállomást. A Guatemala elleni szárazföldi és víziúton intézett támadást megelő­zően repülőgépek hatoltak be az or­szág területe fölé Guatemala rádió­jelentése szerint a repülők amerikai mintájú bombázók voltak, amelyek Nicaraguaban, valamint Honduras­ban levő támaszpontokról szálltak fel. Az AFP jelentése szerint Guate­mala Citvt. az ország fővárosát is bom 1 ;"m!i ' is érte. A repülőgépek a diszgárda laktanyájára és a fegy­veres erők parancsnokságának épü­letére szórták bombáikat, ame­lyek azonban nem találtak célba. A guatemalai légelhárító tüzérség visszavetette a repülök támadását. A támadó repülőgépek ezután San Juan fölé repültek és bombákat dob­tak a benzinraktárakra, azonban a bombák itt is célt tévesztettek. A DPA értesülése szerint Hondu­rasból felfegyverzett csapatok in­dultak el Puerto Barios guatemalai kikötő megszállására. A csapatok partraszállásáról még nem érkeztek jelentések. A Guatemala elleni agresszióval kapcsolatban Toriello külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy „Guatemala népe és a kormány nem tér el je­lenlegi politikai elveitől és megvédi országát". Az AFP jelenti, hogy a guatema­lai belügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy a fővárosban elrendelték a teljes első­tétítést és hogy megtesznek minden szükséges intézkedéseket a közbiz­tonság érdekében. Guatemala ENSz képviselője kö­zölte: „A guatemalai kormány a biztonsági tanácshoz intézett jegyzé­kében tiltakozik az ország elleni bű­nös támadás miatt. * Az AFP jelentése szerint 24 óra leforgása alatt három ízben hajtot­tak végre légitámadást Guatemala­City ellen. A harmadik légitámadás alkalmával repülőgépről géppuskáz, ták a főváros különböző kerületeit. Mint az United Press közli Cor. mick, a demokrata párt képviselő­házi csoportjának vezetője kijelen­tette: „Én magam már egy idő óta vártam, hogy ilyen eseményekre ke­rül sor". Capehart, Indiána állambeli köz­társaságpárti szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja hang­súlyozta, hogy a guatemalai kor­mány „eltávolítása megfelel legfőbb vágyainak". Mint az említett tudósító megál­lapítja, az Egyesült Államok dip­lomáciai köreiben kijelentik, hogy a guatemalai események „összhang­ban állnak azzal, amire Dulles az USA külügyminisztere gondolt", amikor e napokban kifejezte azt a „reményét" hogy Guatemalában „rendet fognak teremteni." A guatemalai külügyminiszter táv. irata, amelyet az országát ért tá­madás miatt intézett a Biztonsági Tanács elnökségéhez szombaton dél­ben megérkezett New Yorkba. Mint ismeretes táviratában a gua­temalai külügyminiszter kormánya nevében kéri a Biztonsági Tanácsot, hogy lépjen közbe az országot ért támadás elhárítása és a béke meg­óvása érdekében. Eduardo Castíllo Arriola, Guate­mala ENSz-beli megbízottja azt kér­te. hogy a Biztonsági Tanácsot még e hét végére sürgősen hívják ösz­sze e kérdés megoldására. deklődést tanúsít Indokína iránt, és hogy ez a térség „közös védelmére" vonatkozó javaslat továbbra is fenn. áll. Eisenhower elnök azt a remé­nyét is kifejezésre juttatja, hogy Európában egyesíteni fogják „a nemzeti fegyveres erőket" (vagyis létrehozzák az úgynevezett európai védelmi közösséget). Eisenhower ki­fejezésre juttatja, hogy kész tár­gyalásokat kezdeni az új francia kormánnyal. A L'Humanité megállapítja, hogy az amerikai elnök levele tulajdon­képpen üzenet, amelyben az ameri. kai elnök újból nyomást próbál gya­korolni Franciaországra, hogy rá­kényszerítse, a párizsi szerződés ra.­tifiklására, valamint az indokínai háború folytatására és kiterjesztésé­re. Az United Press hírügynökség washingtoni tudósítójának jelentése szerint, jól értesült körökben kijelen, tették, hogy Eisenhower elnök Co­ty francia köztársasági elnökhöz intézett levelének az a célja, „vilá­gosan figyelmeztesse arra, hogy Franciaország nem halogathatja to­vább az európai védelmi közösség­ről szóló szerződés ratifikálását, sem pedig a választ az Egyesült Álla­moknak Délkelet-Ázsia együttes vé­delmét oélzó javaslatára, ugyanak­kor arra számítva, hogy az Egye. sült Államok folytatja azt a támo­gatást, amelyet jelenleg nyújt Franciaországnak."

Next

/
Thumbnails
Contents