Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-03 / 134. szám, csütörtök

4 ÖISZO 1954. június 3. j p n Akóswu A győri Kisfaludy Színház vendégjátéka Komáromban A Komárom nagy szülöttje, Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek a győri Kisfaludy Színház háromnapos nagysikerű vendégjátékával értek véget. A győri vendégek mind a három alkalommal a nagy magyar író „A kőszívű ember fiai" című regényének színpadi változatát mutatták be Hevesi Sándor és Kardos György feldolgozásában. Az a nagy siker, amely a győriek játékát kísérte, elsősorban azt bizonyítja, hogy Jókai szava ma is élő, ma sem szűnt meg számunkra drágának lenni. Bizonyítja, hogy mély hazafisága, lelkes optimizmusa, határtalan szabadságvágya és ember szere tete ma ugyanúgy megragadja az olvasó és néző lelkét, mint tette ezt a szabadságharc leverését követő nehéz esztendőkben, amikor Petőfi, Jókai és Arany szava jelentett fényt a sötétben és gyújtotta a bízás lángját a csüggedt szívekben. Jókai romantikus világnézete nagy eszmék hordozójává tette soksok hősét, köztük Baradlay Kázmér három fiát, Jenőt, Ödönt és Richárdot. Ezekben a fénylő Jókai hősökben nem találunk semmi alantast, semmi hétköznapit, ez a három Baradlay testvér édesanyjukkal együtt mintha egyenesen a népmesék szívet melegítő világából lépne elénk, köztük a legfiatalabbnak helytállása, halálvállalása, vére hullása ma is megrendít, könnyekre indít. Vájjon a romantika szertelen nagyítása, a hősök eszményített jelleme csalja-e a könnyeket a nézők szemébe? Határozottan nem! Jókai költészetének a népmese, a népköltészet tündéri fényeire emlékeztető melege és szívhangja az, amely ezt a hatást kiváltja. Milyen igazak és élők ma is Belinszkijnek, a nagy orosz kritikusnak szavai a romantikáról: „Az erkölcsi fejlődéshez szükség van fiatalos lelkesedésre. Aki nem szőtt álmot ifjúkorában és nem futott az eszményi tökéletesség, az igazság, a szépség és jóság határozatlan ábrándjai után, sohasem értheti meg a poézist, sem a költészetben, sem az életben." Belinszkijnek, az orosz romantika egyik költőjéről mondott szép szavai Jókai mai jogos kultuszához, romantikus hőseinek értékeléséhez is kulcsot adnak, állapítja meg helyesen Nagy Miklós Jókai tanulmányában. Hevesi Sándor és Kardos György dramatizálása híven követi a regény csodálatosan gazdag mesefonalát és hőseiben is teljében fejezi azokat a jellemvonásokat, amely a regényt időállóvá, korunkban is rokonszenvessé teszik. A dramatizálás megőrzi a regény áradó pátoszát, a magyar' szabadságharc forró romantikáját és sodró erejű drámai képekben megmutatja az árulásnak, az ármánynak és kétszínűségnek dús embergalériáját, amellyel a Baradlay fiúknak, a kőszívű ember fiainak meg kellett küzdeniök. Baradlay Kázmér főispán, aranysarkantyús, nagyhatalmú földesúr, felesküdött híve a császárságnak, védője a kilencszázesztendős nemesi kiváltságoknak. „A föld ne mozogjon, hanem álljon" — ez a hite élete utolsó percében. Végrendeletében meghagyja három fiának, hogy hivatásukban a Habsburgokat, az uralkodó házat, a magyar feudalizmus érdekeit szolgálják. Ám felesége megtagadja a kőszívű ember végrendeletének teljesítését és a három Baradlayból forrószívű, lánglelkű hazafiakat nevel. A reakció és a haladás erőinek összecsapásában győz a fiatal nemzedék, amely elsöpri a maradi hagyományokat és utat tör a jövő felé. A Baradlay-család küzdelme a magyar szabadságharcnak és forradalomnak egyik legszebb története, gazdag eszmei mondanivalójával a Habsburg-járom ellen folyó nemzeti küzdelem egyik legművészibb rajza. A drámában— akár a regényben — a lelkesítő hazaszeretet szólama csendül fel a legőszintébben és legművészibb erővel. Ez a hazaszeretet azt hirdeti, hogy a hazának hűséges fia csak az lehet, aki kész fegyvert ragadni az elnyomók, a nép szabadságának ellenségei ellen. A Jókai megfestette harcok mozzanataiban ott küzd a kőszívű ember fiai mellett a jobbágyság járma alól szabadulni akaró paraszti nép is és ez az összefogás, Jókai társadalomábrázolása minden romantikus túlzása mellett is találó, mert megláttatja a továbbfejlődés csíráit. Művészi a színmű abban is, hogy a Baradlay-fiúk jellemének kialakulását, a hazafias mozgalomba való bekapcsolódásukat fejlődésükben mutatja be és hitelesen ábrázolja, mint válnak szakítva céltalan, üres főúri életükkel és vállalva a legnagyobb áldozatokat, magát a halált is, tündöklő jellemű hősökké. • A győri vendégek játéka, Földes Gábor rendezése, különösen a cselekmény drámaiságát húzza alá és jól aknázza ki a dramaturgiailag hatásosan felépített jeleneteket, anélkül, hogy a hatásvadászat hibájába esne. A rendezés elsősorban a szabadságharc fénylő pátoszát érzékelteti, a színpad a csaknem öt óra hosszat tartó előadás egész folyamán a romantika forró bűvöletét árasztja, amelyben a pozitív erőknek összecsapása az ármánnyal és aljassággal hitelesen igaz és drámai. A játék és a rendezés érett művészetét azért kell nagyra becsülnünk, mert a szöveg pátosza könnyen túlzásokra ragadtat, fellengőssé változtatja a legszebb szavakat. A rendező mértéktartása, az egész együttes kiforrott játéka, az előadás pergő ritmusa és egységes hangja felejthetetlen élménnyel gazdagította az emlékünnep vendégeit és Komárom dolgozóit. De nagy élményt jelentett ez a vendégjáték a Magyar Területi Színház művészegyüttesének és minden dolgozójának, akik iskolapéldáját láthatták annak, hogy egy érett művészettel megalapozott lelkes játék milyen magával ragadó mély élményt ad a nézőnek. A győri vendégek ötórás játéka nem fárasztotta, hanem gyönyörködtette komáromi dolgozóinkat, akik közt bizonyára egy sem akad, aki az önfeláldozó Baradlay testvér hősi halála és az anya fájdalma felett ejtett könnyeit röstelné. Oly könnyek ezek, amelyek összeforrnak egy szép színházi est emlékével, oly könnyek, amelyeket csak a mélyen megragadott, szívvel és tehetséggel ábrázolt igaz emberi jellem csal a szembe és felemelnek, nemesítenek. Az együttes kitűnő, mélyen átélt színészi teljesítményei közt első helyen a Baradlay fiúk édesanyját játszó Petur Ilkát kell megemlítenem. Olyannak mutatta ezt a hőslelkű anyát, ahogy bennünk ifjúkorunk óta élt: áldozatkésznek, érzőszívűnek és végtelenül jónak, gyengédnek. Szívet osztó, meleg szeretete uralta a színpadot és magával ragadott. Tándor Lajos, aki a játékot elindító első képben a kőszívű ember szerepében, a haldoklás és végrendeletdiktálás hosszúra nyújtott jelenetében még naturalista elemekkel küzd, megrendítő volt másik szerepében, Baradlay Jenő alakjában. Fejlődésében sikerült Jenőt megminitáznia, kitűnően érzékeltetve gyámoltalanságát, határozatlanságát, majd a további jelenetek során fellengősség nélkül, egyszerű eszközökkel érzékeltette a legnagyobbat: halálbamenését. A két másik Baradlay fivér Viola Mihály és Mester János játékában keltek igaz, meggyőző életre. Mindketten szerencsésen elkerülték szerepük pátoszának olykori fel lengősségét, szenvedélyesek és kemények voltak, férfiasak, olyan jellemeket formáltak, melyeknek hazafisága hiteles, igaz. A két fiatal szerelmes lány Gyurkovics Zsuzsában és Kéri Editben találták kitűnő megszemélyesítőre. Kettőjük közül különösen Gyurkovics Zsuzsa játéka lepett meg benső ségével és halk egyszerűségével. Az ármánykodók élén álló Plan kenhorst Antoinettet a pesti szín padok egykori nagy színésznője, Gombaszögi Frida alakította ki váló művészfttel. Játékával feltárta ennek a színes és sokoldalú Jókai-figurának minden aljassá gát és kétszínűségét. A lányát játszó Lenkei Edit is egyik nagy erőssége az együttesnek; a gonosz és lelketlen, csontja velejéig rothadt erkölcsű nőt kitűnően, túlzások nélkül alakította. A hosszú színlapból még ki kell emelnünk a Haynau tábornokot játszó Gáti Györgyöt, Perédy Lászlót Pallwitz Ottó szerepében, a Ridegváry Bencét alakító Kürthy Györgyöt, Szakács Sándort a szélkakas Tallérossy Zebulon szerepében. De egy-egy jellegzetes igaz figurát mutat Pethő Endre, Máriáss József, Tormándy Pál és Csihák László. A zsandárt alakító Kiss László párszavas szerepében is megmutatta, hogy jó színész, aki nagyobb szereppel is sikeresen tudna megbirkózni. Mindez azt mutatja, hogy itt gondos rendezői kéz irányításával olyan együttes formálódik ki, melynek játékstílusa, egységes és kiforrott. Az előadás ezzel is példát mutat a tehetségekben bővelkedő,fejlődőképes és nagy feladatok megoldására hivatott komáromi együttesünknek. A győriek vendégjátékát ezért is üdvözöltük nagy örömmel. Egri Viktor. /Q ki IľlCS Komisz, zsugori félbolondok őrizték dohos pincék alján, amit a szegény összehordott keserű szitokkal az ajkán. Simogatták kéjsóvár szemmel, sokszor embert is öltek érte és akkor csörgött a legszebben, ha meghurcolták sárba, vérbe. A kincs volt az erő, hatalom, mely előtt leborultak térdre. Püspöknek, királynak oltalom, hogy gyáva éltét dúsan élje. Mért éheztek, akik arattak, vagy ércet fejtettek föld alatt?... A vasalt ládák elporladtak, de a kincs, a kincsünk itt maradt. Ozsváld Árpád I»|H»I>|I>|H|II| t|<i|<i|»|)i|i>|n|»|H|ii|ii|ii|»|ii|i<fl Dr. Alexej Čepička hadseregtábornoknak, a miniszterelnök első helyettesének távirata Emil Zátopekhez Dr. Alexej čepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök első helyettese Emil Zátopek őrnagynak, a sport érdemes mesterének, a Köztársasági Érdemrend viselőjének a következő táviratot küldte Brüsszelbe: „Jókívánataimat fejezem ki a világcsúcs további túlteljesítése alkal mából, amelyet a francia nép szeme, láttára ért el. Ezzel a teljesítményével újból dicsőséget szerzett népi demokratikus hazájának és néphadseregünknek. Számos további sikert kívánok Önnek versenyző tevékenységében, amellyel oly nagyszerűen képviseli népi demokratikus testnevelésünket és sportunkat.'^ Zátopek párizsi szerepléséről Május utolsó vasárnapján Párizs lakosai és velük egyiitt az egész világ nyilvánossága jelentős sportesemény tanúi voltak: Emil Zátopek őrnagy, a sport érdemes mestere, a csehszlovák sport képviselője nehéz feltételek között megdöntötte a tizenkétéves régi világrekordot az ötkilométeres futásban és így már a tizedik világrekordot tartja. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy minden igyekezet, amellyel Efflil Zátopek a nemzetközi versenyben való szereplésére készült, a francia hivatalok különös eljárása következtében meghiúsuljon. E, Zátopek őrnagyot a francia atlétikai szövetség hívta meg Franciaországba és meghívását újból kifejezetten megismételte még május közepén. De a francia atlétikai szövetségnek a francia sportolók óhaját képviselő kívánságával ellentétben a francia kormány az egész mult héten nem adta ki reprezentáns sportolónknak a belépési vízumot éss szombat reggel, tehát egy nappal a verseny előtt elutasította a vízum kiadását. Hogy ezt az elhatározását szombaton a déli órákban megváltoztatta, ez elsősorban a francia közvélemény legszélesebb köreinek nyílt és kifejezett kívánságára történt. Hogy a francia kormánytényezők nézete E. Zátopeknek a versenyben való részvételére vonatkozólag mennyire távol állott a francia nép nézetétől, bizonyítja az a hatalmas taps, amellyel a stadion látogatód E. Zátopeket üdvözölték már a verseny megkezdése előtt. Minden kétségen kívül áll, hogy ez a taps nemcsak a kiváló sportembernek szólt, hanem kifejezésre juttatta a franciáknak afölött érzett örömét is, hogy a sportkapcsolatok megszilárdításával a két ország közelebbről megismeri egymást, hogy így megtermékenyül a talaj a nemzetek közötti barátság és békés kapcsolatok számára, ami után a világ minden országának népe vágyik. Ezzel szemben a francia: kormány érthetetlen álláspontját, hogy vonakodott E. Zátopek vízumát kiadni, nem lehet másképpen venni, mint akadályok gördítését a népek baráti nemzetközi kapcsolatokra való kifejezett óhaja elé. Az utóbbi időben már ez a második hasonló eset. A- francia hivatalos körök nemrégen megtiltották a szovjet balettmüvészek párizsi szereplését. Ez a tilalom éles ellentétben volt a francia Comédie Francaise művészegyüttesének moszkvai meleg fogadtatásával. Az ilyen beavatkozások annál elképesztőbbek és elitélésre méltóbbak, mert olyan időszakban következtek be, amikor a genfi tanácskozáson arról van szó, hogyan járuljanak hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, amit a világ közvéleménye követel. A francia hivatalok eljárása azt a gyanút kelti, hogy eljárásuk háttere az az igyekezet, hogy megakadályozzák a nemzetközi kapcsolatok javulását, a különböző országok népeinek közeledését. Az a tény, hogy Zátopek őrnagy vasárnap Párizsban startolt, azt bizonyítja, hogy a francia kormánynak sincsenek korlátlan lehetőségei önkényes döntéseiben, hogy végeredményben hallgatnia kell a széles nyilvánosság követelményeire. Sportolónk gyönyörű szereplése és főleg világrekordja, amelyet a francia kö. zönség előtt francia területen ért el, kétségtelenül jelentős lépést jelent mindkét ország népének közeledése és megismerése szempontjából — akár kívánták azt egyes körök, .akár nem. A CsKP X. kongresszusát kötelezettségvállalásaik teljesítésével üdvözlik A párt és a kormány januári határozatából a handlovai bányászokra háruló feladatokat legjobban teljesítik a beruházási központ bányászai. Gyors ütemben építik az új fejtési és szellőztető berendezéseket. Az első fejtési tárna építése a handlovai szénbányák további készülő üzeme — az új Keleti-bánya részére sikeresen folyik. A fejt.őgép már próbaüzemben működik. Az első szinten a lánckötél-pályát szerelik a kocsik tologatására és most kapcsolják be a szellőztető berendezést. A harmonogramm alapján az egész fejtőtárna építését ez év június 15-ig befejezik, tehát 15 nappal határidő előtt. Ezen a napon kezdik meg a be- ' ruházási központ bányászai is a íolyosók áttörését a handlovai szénbányák új üzeme — az új Keleti-bánya munkahelyeinek előkészítésére. Az új Nyugati-bányában a munkafeltételek megjavítása érdekében megkezdték a Cigel-nevű új szellőztető tárna mélyítését. Azon szocialista kötelezettségvállalások eddigi teljesítése, amelyek szerint a CsKP X. kongresszusáig 3000 folyóméter hosszú folyosót törnek át, azt bizonyítja, hogy a beruházási központ dolgozói kötelezettségvállalásukat határidő előtt teljesítik. Az új fejtési szakaszok idejében való előkészítésével hozzásegítik a handlovai szénbányák többi bányászait is a szénfejtés tervszerinti folyamatos, megvalósításához. A májushavi szénfejtés áttekintése Májusban az egyes körzetek a szénfejtési tervet a következőképpen teljesítették: Feketeszén: Karvin 104.30/o, Orlov 105.6%, Ostrava-észak 96.4%, Ostrava-dél 102.7%, az ostravakarvini körzet összesen 103.2<>/o. Kladno 103.4%, Plzeň 102.8%, Trutnov 113.50/0, Rosice 101.3. A feketeszén fejtésének tervét összesen 103.4%-ra teljesítették. Barnaszén: Az északcseriországi barnaszénkörzet trösztjei: Chomútov 99.60/0. Most-dél 108.2%, Mostészak 103.40/o, Duchcov 97.9%, Bílina 113.20/0, Teplice 107.8%, az északcsehországi barnaszenkörzet mélybánya összesen 99.4%, a felj színi bányák 110.6%, összesen az 1 északcsehországi barnaszénkörzet 106.1%, Sokolov-mélybánya 101.6%, Sokolov-felszíni bánya 107.6o/

0, Sokolov összesen 105.8%. Handlova 93.80/0, Kékkői szénbányák 105.1%. A barnaszénfejtés tervét összesen 105.7%-ra teljesítették. Lignit: A csehországi lignitüzemek 77.8%, a délmorvaországi lignitüzemek 89%, nováki szénbányák 100.2%. Összesen a lignitfejtés tervét 89.6%-ra teljesítették. A földmennyiség eltakarítása: az északcsehországi barnaszénkörzet a földmennyiség eltakarításának tervét 120.7%-ra, a sokolovoi körzet pedig 114.2%-ra teljesítette.