Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-18 / 148. szám, péntek

4 «II S Z 0 1954. június '17. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. Kongresszusának irányelvei kell fokozni a mezőgazdaságnak juttatott műtrágyaszállítmányokat: 1955-ben 1956-ban '1957-ben a nitrogént a foszfort a káliumot 61 33 24 72 42 41 770/o-kal 50 „ 57 „ 5. Hatékony küzdelmet kell szervezni agrotechnikai, vegyi, gépi és biológiai eszkö­zökkel a gyomnövények és a növényi kár­tevők ellen. Lényegeven csökkenteni kell az egyes termények betakar!;., inál és magtá­rozásánál keletkező veszteségeket. 6. A komlótermő járásokban és községek­ben úgy kell módosítani mezőgazdasági ter­melésük tervét, hogy lehetővé tegye figyel­mük és a rendelkezésükre álló eszközök le­hető legjobb összpontosítását a komlóter­mesztésre. 7. Fejleszteni kell a gyümölcs- és szőlő­termelést pontos hosszúlejáratú terv szerint és fokozott gondoskodással egyre nagyobb gyümölcs- és szőlőtermést kell elérni. Kul­tiválni kell a ligeti szántóföldeket és telje­sen fel kell használni a mezőgazdasági ter­melés céljaira. III. Az állattenyésztési termelés és a takarmánytermelés növelésére 1. 1957-ig 1953-hoz vizsonyítva 26 száza­lékkal kell növelni a hústermelést, ebből a sertéshús és zsír termelését 1955-ben 34 szá­zalékkal, 1956-ban 47 százalékkal, 1957-ben pedig 51 százalékkal. 1957-ig 31 százalókkal kell nöyelni a tejtermelést. Az 1957. év végéig 1954-hez viszonyítva 41 százalékkal kell növelni a hal tenyésztést. 2. A termelés növelését elsősorban a gaz­dasági állaitok hasznosaágának fokozásával és a haladó zootechnika! módszerek széles­körű alkalmazásával 'kell elérni. A szarvas­marhák átlagos vágási súlyát 19 százalék­kal, a sertésekét 11 százalókkal, a tehenek tejhozamát 32 százalékkal, a gyapjúhozamot pedig 36 százailékkai kell 1957-ig növelni. A 100 tehéntől felnevelt borjak számát 75-re, egy anyaserté&től felnevelt malacok számát lO.re, 100 anyajuhtól felnevelt bárányok számát 100-ra kell növelni. Vezessék be, kü­lönösen a helyi és járási szervek, a gazda­sági állatok hasznossága fokozásának havon­kénti rendszeres megfigyelését. A szarvas­marhaállomány hasznosságának megjelölésé­re az ellenőrzött állatok szarvába egységes számozást kell beégetni. 3. A sertéstenyésztésből ki kell küszöböl­ni a tavaszi hónapokban felmerülő rendsze­res malachiányt, valamint az őszi hónapok­ban mutatkozó fölösleget azáltal, hogy a fia­tal anyasertéseket mindenekelőtt augusztus­ban é® szeptemberben fogják be tenyésztés­re, az elaggott anyasertések kiselejtezését pe­dig ellésük után a tavaszi hónapokban vég­zik. Az évenkénti kétszeri ellés elérésére az anyasertések 75 százalékának pároz tatását úgy kell megszervezni, hogy állományuk 55—60 százaléka állandóan be legyen fedez­ve. A 9 hónapnál öregebb befedezett anya. sertések százalékát már 1954 szeptember végéig el kell érni. 4. Az állatok gondozásának megjavításá­val, helyes etetéssel, megfelelő istállózással és megelőző intézkedésekkel lényegesen csökkenteni kell a borjak, malacok, bárá­nyok, csikók és tyúkok elhullását. 5. A borjak elválasztásakor 42 százalék­ra kell növelni a bikaborjak számát; évente szeptember végéig osztályozni kell a marha­állományt tenyészmarhákra és vágómarhák­ra, a takarmánytartalékok szerint az év vegéig vágóhídra kell küldeni azokat a vágómarhákat, melyek számára nincs biz­tosítva a téli .takarmány. Az állatállományt az év vége helyett október 1 ig kell tervez, ni. 6. Lényegesen javítani kell a fajnemesitő munkát, főleg a marhaállomány, a sertések és a juhok tenyésztésében. A fajmarhaállo­mány tenyésztésében a cseh országrészeken folytatni kell a vöröstarka marhák hagyo­mányos fajnemesítését, Szlovákiában pedig á barnafoltos és a pinzgaui marhafajtát kell nemesíteni. A sertéstenyésztésben a nemesi, tett cseh fehérsertést, egyes vidékeken pe­dig a preöticei és mangalica fajtát kell ne­mesíteni. Ki kell bővíteni a tyúkfélék és a víziszár­nyasok tenyésztését, különösen az EFSz. ekben növelni kell a méhészetet. 8. Intézkedéseket kell tenni arra, hogy minden EFSz-be és állami gazdaságba be­vezessék az állattenyésztési termelés mun­kamegszervezésének, az igazságos munka­jutalmazásnak helyes módszereit, nevezete­sen a termelési feladatok túlteljesítéséért való pótjutalmazást. Megfelelő feltételek meliett meg kell kezdeni a két műszakban végzett állattenyésztési termelés bevezeté­sét. 9. 1955-ben három állandó kiképzőközpon­tot kell létesíteni a sertésetetök oiktatására, valamint három kiképzőközpontot a fejők ős a tehéngondozók oktatására. E kiképző­központok 30 hellyel rendelkezzenek a rövid tanfolyamok keretében való utólagos gyakor­lati és elméleti oktatás megvalósítására. 10. Erősíteni kell szakképzett munkatár-: sakkal a zootechnikai-állatorvosi szolgála­tot és biztosítani kell az EFSz-ek és az egyé­nileg dolgozó parasztok állattenyésztési ter­melésének növelésében gyújtott hatékony segítséget. Fokozni kell oltással a gazdasá­gi állatok preventív védelmét a fertőzőbe­tegségek—'ellen. Meg kell javítani a mes­terséges megtermékenyítéssel foglalkozó állomások munkáját. 11. Rendszeresen fokozni kell a takar­mánytermelést úgy, hogy 1957-ben 1953­hoz viszonyítva 32 százálékkal növekedjék, emellett a rétekről begyűjtött széna és az évelő takarmányok termelése 90 százalék­kal, a nedvdús takarmánynövények terme­lése 19 százalékkal, a takarmánygabonáé 12 százalékkal, a hüvelyes takarmánynövénye­ké 158 százalékkal, a takarmányburgonyáé 123 százalékkal növekedjék. A rétek és le­gelők hektárhozamait 50o/ 0-kal, az évelő ta­karmánynövények hektárhozamait 24 szá­zalékkal kell növelni. A rétek és legelők terméshozamainak növelésére jobban fel kell használni a trágyalét, az istállótrágyát, a komposztot, a meszet, a Thomas-salakot és tekintetbe kell venni a rétek vízviszo­nyainak rendezését. A hegyvidékeken évente legalább 14 he­gyigazdaságot kell létesíteni az állami gaz­daságokban és EFSz-ekben. 12. Népszerűsíteni és terjeszteni kell a takarmányvetési eljárások bevezetését; na­gyobb mértékben kell kihasználni a sorkö­zi takarmánynövények termesztését, úgy­mint a tarlórépa és a hüvelyeskeverékek vetését takarmánygabonába. Az egy hektá­ron a legtöbb zabegységet és élvezhető fe­hérjét adó takarmánynövények termeszté­sével biztosítani és fejleszteni kell a takar­mányalapokat. Be kell vezetni új, nagyho­zamú takarmánynövények, főleg a takar­mánykáposzta és a szudáni fű termeszté­sét, bővíteni kell a kutatást más, különö­sen szárazabb vidékeken. Rendkívül nagy igyekezetet kell kifejte­ni értékes és nagyhozamú szilázsnövények­ből való téli szilázstartalékok létesítésére. Főleg _ hüvelyes-gabonakeverékekből kell szilázstartalékokat készíteni a tavaszi szi­lázsolásra, kukoricából, vagy pedig kukori­ca-napraforgó-hüvelyes keverékekből a téli és őszi szilázsolásra. A sertések hizlalására a legnagyobb mértékben be kell vezetni a burgonya szilázsolását. Minden fejőstehénre legalább 25 mázsa téli szilázskészletet, min­den fiatal marhára 10 mázsa szilázskészletet kell számítani. Valamennyi közös marhais­fállóban be kell fejezni négy mázsa szilázs­anyagot befogadó, legalább egy köbméter terjedelmű szilázsolóhely építését. 13. Takarmányozási célokra teljes mér­tékben fel kell használni minden megfelelő ipari hulladékot, főleg írót, savót, lefölözött tejet, vért, kukoricaélesztőt, szulfitlúgot és más hulladékot. Fel kell használni a közös étkeztetési üzemek hulladékait és meg kell szervezni a konyhai hulladékok összegyűj­tését. Az állami gazdaságokban és EFSz-ek­ben be kell vezetni az acidofil tej etetését az állatokkal. 14. Saját forrásokból hizlaldákat,./kell lé­tesíteni az ipari üzemek, hivatalok, katonai alakulatok, nemzetbiztonsági szervezetek és egyéb intézmények étkezdéi mellett, és biz­tosítani kell, hogy minden más módon fel nem használt ételmaradékot felhasználja­nak. VI. A mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szakemberekkel való megerősítéséről 1. A munkaerők számának emelkedését, a korarány megjavítását és a minősítés fokozását, valamint a mezőgazdaságban dolgozó személyek anyagi és kulturális vi­szonyainak megjavítását, a mezőgazdasági termelés lényeges emelésének biztosításá­hoz szükséges alapfeltételek egyikének kell tekinteni a legközelebbi években. 2. Az 1954—57-ig terjedő években össze­sen 320.000 állandó, főleg ifjúsági dolgozót kell megnyerni a mezőgazdaságba, ebből az 1954. évben 105.000, az 1955. .évben 85.000. az 1956. évben 70.000 és az 1957. évben 60.000 dolgozót. Ebből a célból ki kell szé­lesíteni, jobban megszervezni és támogatni a Micsurin-köröket az iskolaügyi miniszté­rium hatáskörébe tartozó iskolákban, mivel ez fontos tényező az ifjúságnak a mező­gazdaságba való megnyerése szempontjából. 3. A mezőgazdaságban tartósan dolgozók számát a határmenti járásokban az 1953. évhez viszonyítva legkevesebb 70.000 sze­méllyel kell növelni. Ki kell dolgozni a határvidék betelepítésének mindenegyes évi tervét, amely megoldja a termelés, be­ruházás, lakás, vélelmezés, egészségügy és kultúra összes kérdését. A határmenti körzetekben az 1954. évben biztosítani kell a lakóházak gyors tatarozá­sát, azzal, hogy e körzetekbe összpontosít­juk a helyi gazdasági és az építőipari mi­nisztériumok szakmai dolgozóit, biztosítjuk a nemzeti bizottságok részéről nyújtandó mindennemű technikai segítséget, és • fel­adatra összpontosítjuk az állami munka­erőtartalékok végzett növendékeinek és tanulóinak munkáját és a tömegszerveze­tek kezdeményezését. 4. A pártszervezeteket, a tömegszerveze­teket és az- állami szerveket utasítani kell, tekintsék elsőrendű feladatuknak a szak­mai és politikai téren egyaránt fejlett dol­gozók toborzását a gép- és traktorállomá­sok számára, folytassanak széleskörű felvi­lágosító munkát a gép- és traktorállomá­sok hivatásáról és jelentőségéről, amelyek anyagi-technikai alapjai a mezőgazdasági termelés irányításának és magyarázzák meg, mily nagy hazafias feladatokat tűz pártunk és kormányunk a gép- és traktor­állomások elé. E célból különösen: a) meg kell erősíteni a gép- és traktor­állomások vezetőségét politikailag és szak­mailag fejlett ipari és mezőgazdasági dol­gozókkal; b) biztosítani kell az 1954. és 1955. év folyamán a gép- és traktorállomások ré­szére történő toborzást 4200 szakmai dol­gozó erejéig, ebből: 3100 magasabb- és ala­csonyabbfokú .szakmai . képzettséggel bíró agronómust, 650 magasabb szakmai kép­zettséggel bíró mérnöki-technikai dolgozót; c) az 1957. évig a gép- és traktorállomá­sok dolgozóinak számát 27.000-rel kell emelni. A gép- és traktoráilomások dolgo­zóinak kiválasztását a mezőgazdaság gépe­sítése céljából elsősorban az iparban kell végrehajtani, főleg az ipari és más olyan ágazatok dolgozóinak soraiból, akik falun laknak és gazdálkodnak. d) kötelezni kell a minisztériumokat és az egyes vállalatokat, hogy segítsenek e ki­választásnál és hogy akadály nélkül te-"­gyék szabaddá a szakembereket és minősí­tett munkásokat a mezőgazdaságba; való átlépés céljából; e) át kell dolgozni a gép- és traktorál­lomások bér-, fizetés- és prémiumrendsze­rét, hogy megfeleljen fokozott jelentősé­güknek és hogy biztosítva legyen a minő­sítés és a termelési eredmények szerinti jutalmazás; f) azon dolgozók számára, akik más ága­zatokból mennek át a gép- és traktorállo­másra, begyakorlásuk időszakára biztosíta­ni kell, eddigi fizetésük magasságát, azon­ban legtovább egy év időtartamára. 5. Az állami birtokokat el kell látni a megfelelő számú szakképzett mezőgazdasá­gi szakemberekkel és dolgozóik számát 1957-ig körülbelül 8500-al kell emelni. 6. Az eddig működő egységes földműves­szövetkezetek tagállományát a más ágaza­tokból visszatérő dolgozókkal és a vidéki lakosság soraiból megnyert egyéb dolgozók­kal kell növelni, 1957-ig összesen körülbelül 72.000 személlyel. Ebből a célból: a) meg kell nyerni az EFSz-ek tagjaivá az ipari dolgozókat és a ""népgazdaság más ágazatainak falvakon lakó dolgozóit, és egyszeri juttatásban részesíteni őket, azok részére pedig, akiknek nincs mezőgazdasá­guk, biztosítani kell a háztáji gazdálkodást és a tehénvásárlási hitelt; b) meg kell nyerni az EFSz-ekben vég­zendő munkára a vidéki asszonyokat és más falunélő személyeket, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban; c) szükség szerint segíteni kell az EFSz­eket szakemberek-szervezők beosztásával a gép- és traktorállomások költségére. 7. Rendszeresen fokozni kell a mezőgaz­daságban dolgozó ifjúság szaktudását. Eb­ből a célból: a) meg kell szervezni az EFSz-ek és a mezőgazdasági állami szektor részére az utánpótlás nevelését a mezőgazdasági ta­nulóiskolák látogatásával, továbpá a falusi iparosoknál való tanulás révén és végül téli iskolákban kell nevelni azt a mezőgaz­dasági ifjúsági utánpótlást, amely az EFSz­eken vagy szüleinél marad munkára. b) lényegesen meg kell javítani a mező­gazdasági tanulóiskolákban a nevelést és az oktatást és az iskolákat rendesen el kell látni taneszközökkel és a szükséges beren­dezésekkel. Teljes mértékben ki kell hasz­nálni a mezőgazdasági tanulóiskolák összes eddigi berendezésének kapacitását és a ki­választott EFSz-ekben és állami birtoko­kon a mezőgazdasági tanulóiskolák kereté­ben meg kell szervezni az utánpótlás cso­portnevelését nevelők vezetésével, hogy a mezőgazdasági tanulóhelyeken még az 1954. évben 13.600 fiút és lányt lehessen elhe­lyezni és a következő években is legalább ugyanennyi fiút és lányt kell biztosítani évente a mezőgazdaság részére. Ebből a cél­ból a szövetkezetek és állami birtokok ré­szére feltétlenül biztosítani kell a szüksé­ges eszközöket az elszállásolási és más be­rendezések kiépítésére; c) lehetővé kell tenni a tanulók egyéni oktatását bevált mestereknél a gép- és traktorállomásokon, állami birtokokon, EFSz-ekben, esetleg az erre a célra kivá­lasztott magániparosoknál is, 1954-ben kö­rülbelül 2000 tanuló; és így kell kiküszö­bölni a kovácsok és patkolókovácsok, ke­rékgyártók és szíjgyártók, esetleg más fa­lusi iparosok érezhető hiányát; d)Va többi mezőgazdasági ifjúság részére téli iskolákat kell létesíteni a mezőgazda­sági szakiskolák, esetleg más iskolák mel­lett. Ezeket az iskolákat mindig november 1-től április 30-ig terjedő időszakban kell megszervezni két évi időtartamra; e) a mezőgazdasági ifjúság részére első­sorban a tanonciskolákban kell megszer­vezni a téli rekreációt, a Központi Szak­szervezeti Tanács és a földművelésügyi mi­nisztérium eszközeiből. 8. A mezőgazdasági termelés irányításá­nak jobbátétele érdekében elegendő számú szakkádert kell biztosítani. E célból: a) fokozatosan emelni kell a mezőgazda­ság részére iskolázott szakemberek számát, hogy az 1957. évben legkevesebb 1800 sze­mélyt vegyenek fel a főiskolák első évfo­lyamaiba a mezőgazdasági-technikai isko­lákba pedig legkevesebb 2900 személyt és a mezőgazdasági mesteriskolákba 6600 sze­mélyt; b) az 1954/57-ig terjedő években a földművelésügyi minisztérium technikai és főiskoláin: 3500 agropómust (ebből 850 főiskolást, beleszámítva az iskolaügyi minisztérium főiskoláiról átvett hallgatókat is), 2074 zootechnikust (ebből 475 főiskolást), 765 állatorvost (ebből 710 főiskolást) és 437 gépesítőt (ebből 148 főiskolást) kell kitanítani és a mezőgazdaságban elhelyez­ni; c) ezenkívül 1957-ig a mezőgazdasági ter­melés részére az iskolaügyi minisztérium főiskoláin legkevesebb 150 gépészmérnököt és 70 növényorvost kell iskolázni; d) biztosítani kell 800 főiskolai és négy­éves mezőgazdasági szakképzettséggel bíró szakembernek más szakokból való átlépését a mezőgazdasági termelésbe. Biztosítani kell számukra a nemzeti bizottságok segítségével az előnyös elszállásolást és egy év tarta­mára az esetleges fizetéskülönbözet ki­egyenlítését anyaüzemeik részéről; e) más szakokból való áthelyezéssel a különböző rövidtartamú mezőgazdasági is­kolák és tanfolyamok legkevesebb 2000 végzett növendékét kell megnyerni a me­zőgazdasági mesteriskolákba; f) 1955-ben meg kell kezdeni két mező­gazdasági főiskola építését, az 1955/57-ig terjedő években pedig három mezőgazda­sági technikai iskola építését. Lényegesen meg kell javítani az összes mezőgazdasági iskolák, iskolabirtokok és műhelyek be­rendezését, főleg a legújabb gépesitő esz­közökkel és taneszközökkel való ellátású­kat; g) lényegesen emelni kell a felnőtt me­zőgazdasági dolgozók oktatásának színvo­nalát. Fokozatosan három 1—3 éves iskolát kell kiépíteni az EFSz-ek elnökei résszére. Meg kell javítani a dolgozóknak a mező­gazdasági mesteriskolákba való kiválasztá­sát, hogy ezek az EFSz-ek vezető munka­csoportjait előkészítő iskolák alaptípusúvá váljanak és fokozatosan korlátozni kell a tanfolyamokon való iskolázást; a felnőtt dolgozókat és családjaikat a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokban való iskolázá­suk időszakára anyagilag biztosítani kell; h) biztosítani kell a mezőgazdasági dol­gozók esetében a mezőgazdasági termelés és gyakorlat legújabb ismereteinek elsajátítá­sát rendszeres kiegészítő iskolázással.

Next

/
Thumbnails
Contents