Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-18 / 148. szám, péntek
4 «II S Z 0 1954. június '17. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. Kongresszusának irányelvei kell fokozni a mezőgazdaságnak juttatott műtrágyaszállítmányokat: 1955-ben 1956-ban '1957-ben a nitrogént a foszfort a káliumot 61 33 24 72 42 41 770/o-kal 50 „ 57 „ 5. Hatékony küzdelmet kell szervezni agrotechnikai, vegyi, gépi és biológiai eszközökkel a gyomnövények és a növényi kártevők ellen. Lényegeven csökkenteni kell az egyes termények betakar!;., inál és magtározásánál keletkező veszteségeket. 6. A komlótermő járásokban és községekben úgy kell módosítani mezőgazdasági termelésük tervét, hogy lehetővé tegye figyelmük és a rendelkezésükre álló eszközök lehető legjobb összpontosítását a komlótermesztésre. 7. Fejleszteni kell a gyümölcs- és szőlőtermelést pontos hosszúlejáratú terv szerint és fokozott gondoskodással egyre nagyobb gyümölcs- és szőlőtermést kell elérni. Kultiválni kell a ligeti szántóföldeket és teljesen fel kell használni a mezőgazdasági termelés céljaira. III. Az állattenyésztési termelés és a takarmánytermelés növelésére 1. 1957-ig 1953-hoz vizsonyítva 26 százalékkal kell növelni a hústermelést, ebből a sertéshús és zsír termelését 1955-ben 34 százalékkal, 1956-ban 47 százalékkal, 1957-ben pedig 51 százalékkal. 1957-ig 31 százalókkal kell nöyelni a tejtermelést. Az 1957. év végéig 1954-hez viszonyítva 41 százalékkal kell növelni a hal tenyésztést. 2. A termelés növelését elsősorban a gazdasági állaitok hasznosaágának fokozásával és a haladó zootechnika! módszerek széleskörű alkalmazásával 'kell elérni. A szarvasmarhák átlagos vágási súlyát 19 százalékkal, a sertésekét 11 százalókkal, a tehenek tejhozamát 32 százalékkal, a gyapjúhozamot pedig 36 százailékkai kell 1957-ig növelni. A 100 tehéntől felnevelt borjak számát 75-re, egy anyaserté&től felnevelt malacok számát lO.re, 100 anyajuhtól felnevelt bárányok számát 100-ra kell növelni. Vezessék be, különösen a helyi és járási szervek, a gazdasági állatok hasznossága fokozásának havonkénti rendszeres megfigyelését. A szarvasmarhaállomány hasznosságának megjelölésére az ellenőrzött állatok szarvába egységes számozást kell beégetni. 3. A sertéstenyésztésből ki kell küszöbölni a tavaszi hónapokban felmerülő rendszeres malachiányt, valamint az őszi hónapokban mutatkozó fölösleget azáltal, hogy a fiatal anyasertéseket mindenekelőtt augusztusban é® szeptemberben fogják be tenyésztésre, az elaggott anyasertések kiselejtezését pedig ellésük után a tavaszi hónapokban végzik. Az évenkénti kétszeri ellés elérésére az anyasertések 75 százalékának pároz tatását úgy kell megszervezni, hogy állományuk 55—60 százaléka állandóan be legyen fedezve. A 9 hónapnál öregebb befedezett anya. sertések százalékát már 1954 szeptember végéig el kell érni. 4. Az állatok gondozásának megjavításával, helyes etetéssel, megfelelő istállózással és megelőző intézkedésekkel lényegesen csökkenteni kell a borjak, malacok, bárányok, csikók és tyúkok elhullását. 5. A borjak elválasztásakor 42 százalékra kell növelni a bikaborjak számát; évente szeptember végéig osztályozni kell a marhaállományt tenyészmarhákra és vágómarhákra, a takarmánytartalékok szerint az év vegéig vágóhídra kell küldeni azokat a vágómarhákat, melyek számára nincs biztosítva a téli .takarmány. Az állatállományt az év vége helyett október 1 ig kell tervez, ni. 6. Lényegesen javítani kell a fajnemesitő munkát, főleg a marhaállomány, a sertések és a juhok tenyésztésében. A fajmarhaállomány tenyésztésében a cseh országrészeken folytatni kell a vöröstarka marhák hagyományos fajnemesítését, Szlovákiában pedig á barnafoltos és a pinzgaui marhafajtát kell nemesíteni. A sertéstenyésztésben a nemesi, tett cseh fehérsertést, egyes vidékeken pedig a preöticei és mangalica fajtát kell nemesíteni. Ki kell bővíteni a tyúkfélék és a víziszárnyasok tenyésztését, különösen az EFSz. ekben növelni kell a méhészetet. 8. Intézkedéseket kell tenni arra, hogy minden EFSz-be és állami gazdaságba bevezessék az állattenyésztési termelés munkamegszervezésének, az igazságos munkajutalmazásnak helyes módszereit, nevezetesen a termelési feladatok túlteljesítéséért való pótjutalmazást. Megfelelő feltételek meliett meg kell kezdeni a két műszakban végzett állattenyésztési termelés bevezetését. 9. 1955-ben három állandó kiképzőközpontot kell létesíteni a sertésetetök oiktatására, valamint három kiképzőközpontot a fejők ős a tehéngondozók oktatására. E kiképzőközpontok 30 hellyel rendelkezzenek a rövid tanfolyamok keretében való utólagos gyakorlati és elméleti oktatás megvalósítására. 10. Erősíteni kell szakképzett munkatár-: sakkal a zootechnikai-állatorvosi szolgálatot és biztosítani kell az EFSz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok állattenyésztési termelésének növelésében gyújtott hatékony segítséget. Fokozni kell oltással a gazdasági állatok preventív védelmét a fertőzőbetegségek—'ellen. Meg kell javítani a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó állomások munkáját. 11. Rendszeresen fokozni kell a takarmánytermelést úgy, hogy 1957-ben 1953hoz viszonyítva 32 százálékkal növekedjék, emellett a rétekről begyűjtött széna és az évelő takarmányok termelése 90 százalékkal, a nedvdús takarmánynövények termelése 19 százalékkal, a takarmánygabonáé 12 százalékkal, a hüvelyes takarmánynövényeké 158 százalékkal, a takarmányburgonyáé 123 százalékkal növekedjék. A rétek és legelők hektárhozamait 50o/ 0-kal, az évelő takarmánynövények hektárhozamait 24 százalékkal kell növelni. A rétek és legelők terméshozamainak növelésére jobban fel kell használni a trágyalét, az istállótrágyát, a komposztot, a meszet, a Thomas-salakot és tekintetbe kell venni a rétek vízviszonyainak rendezését. A hegyvidékeken évente legalább 14 hegyigazdaságot kell létesíteni az állami gazdaságokban és EFSz-ekben. 12. Népszerűsíteni és terjeszteni kell a takarmányvetési eljárások bevezetését; nagyobb mértékben kell kihasználni a sorközi takarmánynövények termesztését, úgymint a tarlórépa és a hüvelyeskeverékek vetését takarmánygabonába. Az egy hektáron a legtöbb zabegységet és élvezhető fehérjét adó takarmánynövények termesztésével biztosítani és fejleszteni kell a takarmányalapokat. Be kell vezetni új, nagyhozamú takarmánynövények, főleg a takarmánykáposzta és a szudáni fű termesztését, bővíteni kell a kutatást más, különösen szárazabb vidékeken. Rendkívül nagy igyekezetet kell kifejteni értékes és nagyhozamú szilázsnövényekből való téli szilázstartalékok létesítésére. Főleg _ hüvelyes-gabonakeverékekből kell szilázstartalékokat készíteni a tavaszi szilázsolásra, kukoricából, vagy pedig kukorica-napraforgó-hüvelyes keverékekből a téli és őszi szilázsolásra. A sertések hizlalására a legnagyobb mértékben be kell vezetni a burgonya szilázsolását. Minden fejőstehénre legalább 25 mázsa téli szilázskészletet, minden fiatal marhára 10 mázsa szilázskészletet kell számítani. Valamennyi közös marhaisfállóban be kell fejezni négy mázsa szilázsanyagot befogadó, legalább egy köbméter terjedelmű szilázsolóhely építését. 13. Takarmányozási célokra teljes mértékben fel kell használni minden megfelelő ipari hulladékot, főleg írót, savót, lefölözött tejet, vért, kukoricaélesztőt, szulfitlúgot és más hulladékot. Fel kell használni a közös étkeztetési üzemek hulladékait és meg kell szervezni a konyhai hulladékok összegyűjtését. Az állami gazdaságokban és EFSz-ekben be kell vezetni az acidofil tej etetését az állatokkal. 14. Saját forrásokból hizlaldákat,./kell létesíteni az ipari üzemek, hivatalok, katonai alakulatok, nemzetbiztonsági szervezetek és egyéb intézmények étkezdéi mellett, és biztosítani kell, hogy minden más módon fel nem használt ételmaradékot felhasználjanak. VI. A mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szakemberekkel való megerősítéséről 1. A munkaerők számának emelkedését, a korarány megjavítását és a minősítés fokozását, valamint a mezőgazdaságban dolgozó személyek anyagi és kulturális viszonyainak megjavítását, a mezőgazdasági termelés lényeges emelésének biztosításához szükséges alapfeltételek egyikének kell tekinteni a legközelebbi években. 2. Az 1954—57-ig terjedő években összesen 320.000 állandó, főleg ifjúsági dolgozót kell megnyerni a mezőgazdaságba, ebből az 1954. évben 105.000, az 1955. .évben 85.000. az 1956. évben 70.000 és az 1957. évben 60.000 dolgozót. Ebből a célból ki kell szélesíteni, jobban megszervezni és támogatni a Micsurin-köröket az iskolaügyi minisztérium hatáskörébe tartozó iskolákban, mivel ez fontos tényező az ifjúságnak a mezőgazdaságba való megnyerése szempontjából. 3. A mezőgazdaságban tartósan dolgozók számát a határmenti járásokban az 1953. évhez viszonyítva legkevesebb 70.000 személlyel kell növelni. Ki kell dolgozni a határvidék betelepítésének mindenegyes évi tervét, amely megoldja a termelés, beruházás, lakás, vélelmezés, egészségügy és kultúra összes kérdését. A határmenti körzetekben az 1954. évben biztosítani kell a lakóházak gyors tatarozását, azzal, hogy e körzetekbe összpontosítjuk a helyi gazdasági és az építőipari minisztériumok szakmai dolgozóit, biztosítjuk a nemzeti bizottságok részéről nyújtandó mindennemű technikai segítséget, és • feladatra összpontosítjuk az állami munkaerőtartalékok végzett növendékeinek és tanulóinak munkáját és a tömegszervezetek kezdeményezését. 4. A pártszervezeteket, a tömegszervezeteket és az- állami szerveket utasítani kell, tekintsék elsőrendű feladatuknak a szakmai és politikai téren egyaránt fejlett dolgozók toborzását a gép- és traktorállomások számára, folytassanak széleskörű felvilágosító munkát a gép- és traktorállomások hivatásáról és jelentőségéről, amelyek anyagi-technikai alapjai a mezőgazdasági termelés irányításának és magyarázzák meg, mily nagy hazafias feladatokat tűz pártunk és kormányunk a gép- és traktorállomások elé. E célból különösen: a) meg kell erősíteni a gép- és traktorállomások vezetőségét politikailag és szakmailag fejlett ipari és mezőgazdasági dolgozókkal; b) biztosítani kell az 1954. és 1955. év folyamán a gép- és traktorállomások részére történő toborzást 4200 szakmai dolgozó erejéig, ebből: 3100 magasabb- és alacsonyabbfokú .szakmai . képzettséggel bíró agronómust, 650 magasabb szakmai képzettséggel bíró mérnöki-technikai dolgozót; c) az 1957. évig a gép- és traktorállomások dolgozóinak számát 27.000-rel kell emelni. A gép- és traktoráilomások dolgozóinak kiválasztását a mezőgazdaság gépesítése céljából elsősorban az iparban kell végrehajtani, főleg az ipari és más olyan ágazatok dolgozóinak soraiból, akik falun laknak és gazdálkodnak. d) kötelezni kell a minisztériumokat és az egyes vállalatokat, hogy segítsenek e kiválasztásnál és hogy akadály nélkül te-"gyék szabaddá a szakembereket és minősített munkásokat a mezőgazdaságba; való átlépés céljából; e) át kell dolgozni a gép- és traktorállomások bér-, fizetés- és prémiumrendszerét, hogy megfeleljen fokozott jelentőségüknek és hogy biztosítva legyen a minősítés és a termelési eredmények szerinti jutalmazás; f) azon dolgozók számára, akik más ágazatokból mennek át a gép- és traktorállomásra, begyakorlásuk időszakára biztosítani kell, eddigi fizetésük magasságát, azonban legtovább egy év időtartamára. 5. Az állami birtokokat el kell látni a megfelelő számú szakképzett mezőgazdasági szakemberekkel és dolgozóik számát 1957-ig körülbelül 8500-al kell emelni. 6. Az eddig működő egységes földművesszövetkezetek tagállományát a más ágazatokból visszatérő dolgozókkal és a vidéki lakosság soraiból megnyert egyéb dolgozókkal kell növelni, 1957-ig összesen körülbelül 72.000 személlyel. Ebből a célból: a) meg kell nyerni az EFSz-ek tagjaivá az ipari dolgozókat és a ""népgazdaság más ágazatainak falvakon lakó dolgozóit, és egyszeri juttatásban részesíteni őket, azok részére pedig, akiknek nincs mezőgazdaságuk, biztosítani kell a háztáji gazdálkodást és a tehénvásárlási hitelt; b) meg kell nyerni az EFSz-ekben végzendő munkára a vidéki asszonyokat és más falunélő személyeket, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban; c) szükség szerint segíteni kell az EFSzeket szakemberek-szervezők beosztásával a gép- és traktorállomások költségére. 7. Rendszeresen fokozni kell a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság szaktudását. Ebből a célból: a) meg kell szervezni az EFSz-ek és a mezőgazdasági állami szektor részére az utánpótlás nevelését a mezőgazdasági tanulóiskolák látogatásával, továbpá a falusi iparosoknál való tanulás révén és végül téli iskolákban kell nevelni azt a mezőgazdasági ifjúsági utánpótlást, amely az EFSzeken vagy szüleinél marad munkára. b) lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági tanulóiskolákban a nevelést és az oktatást és az iskolákat rendesen el kell látni taneszközökkel és a szükséges berendezésekkel. Teljes mértékben ki kell használni a mezőgazdasági tanulóiskolák összes eddigi berendezésének kapacitását és a kiválasztott EFSz-ekben és állami birtokokon a mezőgazdasági tanulóiskolák keretében meg kell szervezni az utánpótlás csoportnevelését nevelők vezetésével, hogy a mezőgazdasági tanulóhelyeken még az 1954. évben 13.600 fiút és lányt lehessen elhelyezni és a következő években is legalább ugyanennyi fiút és lányt kell biztosítani évente a mezőgazdaság részére. Ebből a célból a szövetkezetek és állami birtokok részére feltétlenül biztosítani kell a szükséges eszközöket az elszállásolási és más berendezések kiépítésére; c) lehetővé kell tenni a tanulók egyéni oktatását bevált mestereknél a gép- és traktorállomásokon, állami birtokokon, EFSz-ekben, esetleg az erre a célra kiválasztott magániparosoknál is, 1954-ben körülbelül 2000 tanuló; és így kell kiküszöbölni a kovácsok és patkolókovácsok, kerékgyártók és szíjgyártók, esetleg más falusi iparosok érezhető hiányát; d)Va többi mezőgazdasági ifjúság részére téli iskolákat kell létesíteni a mezőgazdasági szakiskolák, esetleg más iskolák mellett. Ezeket az iskolákat mindig november 1-től április 30-ig terjedő időszakban kell megszervezni két évi időtartamra; e) a mezőgazdasági ifjúság részére elsősorban a tanonciskolákban kell megszervezni a téli rekreációt, a Központi Szakszervezeti Tanács és a földművelésügyi minisztérium eszközeiből. 8. A mezőgazdasági termelés irányításának jobbátétele érdekében elegendő számú szakkádert kell biztosítani. E célból: a) fokozatosan emelni kell a mezőgazdaság részére iskolázott szakemberek számát, hogy az 1957. évben legkevesebb 1800 személyt vegyenek fel a főiskolák első évfolyamaiba a mezőgazdasági-technikai iskolákba pedig legkevesebb 2900 személyt és a mezőgazdasági mesteriskolákba 6600 személyt; b) az 1954/57-ig terjedő években a földművelésügyi minisztérium technikai és főiskoláin: 3500 agropómust (ebből 850 főiskolást, beleszámítva az iskolaügyi minisztérium főiskoláiról átvett hallgatókat is), 2074 zootechnikust (ebből 475 főiskolást), 765 állatorvost (ebből 710 főiskolást) és 437 gépesítőt (ebből 148 főiskolást) kell kitanítani és a mezőgazdaságban elhelyezni; c) ezenkívül 1957-ig a mezőgazdasági termelés részére az iskolaügyi minisztérium főiskoláin legkevesebb 150 gépészmérnököt és 70 növényorvost kell iskolázni; d) biztosítani kell 800 főiskolai és négyéves mezőgazdasági szakképzettséggel bíró szakembernek más szakokból való átlépését a mezőgazdasági termelésbe. Biztosítani kell számukra a nemzeti bizottságok segítségével az előnyös elszállásolást és egy év tartamára az esetleges fizetéskülönbözet kiegyenlítését anyaüzemeik részéről; e) más szakokból való áthelyezéssel a különböző rövidtartamú mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok legkevesebb 2000 végzett növendékét kell megnyerni a mezőgazdasági mesteriskolákba; f) 1955-ben meg kell kezdeni két mezőgazdasági főiskola építését, az 1955/57-ig terjedő években pedig három mezőgazdasági technikai iskola építését. Lényegesen meg kell javítani az összes mezőgazdasági iskolák, iskolabirtokok és műhelyek berendezését, főleg a legújabb gépesitő eszközökkel és taneszközökkel való ellátásúkat; g) lényegesen emelni kell a felnőtt mezőgazdasági dolgozók oktatásának színvonalát. Fokozatosan három 1—3 éves iskolát kell kiépíteni az EFSz-ek elnökei résszére. Meg kell javítani a dolgozóknak a mezőgazdasági mesteriskolákba való kiválasztását, hogy ezek az EFSz-ek vezető munkacsoportjait előkészítő iskolák alaptípusúvá váljanak és fokozatosan korlátozni kell a tanfolyamokon való iskolázást; a felnőtt dolgozókat és családjaikat a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokban való iskolázásuk időszakára anyagilag biztosítani kell; h) biztosítani kell a mezőgazdasági dolgozók esetében a mezőgazdasági termelés és gyakorlat legújabb ismereteinek elsajátítását rendszeres kiegészítő iskolázással.
