Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-17 / 147. szám, csütörtök
1954. iúnius 1 4. UISZ Ú 7 Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa F. Drábek elvtárs felszólalása Novotný elvtárs a Központi Bizottság be számolójában rámutatott arra, hogy a mun kásosztály a kis- és középparasztokkal és a dolgozó értelmiséggel együtt csak akkor építi fel a szocializmust, ha egész pártunk az összes pártszervek, a párttagok és tagjelöltek a mindennapos gyakorlati életben teljesítik és biztosítják pártunk határozatát. Kétségkívül sok függ itt a párt munkamódszereitől és formáitól a munkás-pa raszt szövetség megszilárdításában, amely rendszerünk alapja. Azoknak a bevált mód szereknek egyike, amelyek alapján megszilárdíthatjuk ezt a szövetséget, a védnökségek jó politikai munkája. Járásunkban másfél évvel ezelőtt nehézségekkel küzdöttünk a kostalovói nagy EFSz-ben. A szövetkezet nagyon rosszul gazdálkodott, nem biztosította a termelést, nagy földterületek hevertek parlagon, az őszi szántást nem végezték el, stb. Természetes, hogy ilyen helyzetben a szövetkezetnek sok mindent kellett vá sárolnia, főleg takarmányt, ami súlyos pénzekbe került, a saját források pedig nem voltak teljes mértékben kihasználva. A szö vetkezet tagjai rosszul gazdálkodtak, a mun kaszervezés alacsony színvonalon volt. A falusi pártszervezet foglalkozott az egész állapottal, igyekezett megoldani a szövetkezet. problémáit, de nem volt elég ereje ahhoz, hogy mindent rendbeszedjen. A szervezet tagjai a szövetkezetben működő kom munisták meg voltak győződve a párt irányvonalának helyességéről, ezért alapították tulajdonképpen a szövetkezetet és fejlesztették, de a szövetkezet menetének további politikai szervezésére nem voltak képesek. Politikai fejlettségük nem állt a helyzet magaslatán. Csak amikor a járási pártbizottság az egész ügyet megtárgyalta a kostalovói Olešan védnökségi üzem üzemi szervezetével, és aztán közösen láttak hozzá a szövetkezet konkrét megsegítéséhez, kezdett a helyzet megváltozni. Az OleSan-üzem üzemi szervezete nagyon komolyan vette azt a feladatát, hogy segítenie kell a szövetkezetet. Elsősorban az ÉFSz-ben működő kommunistákra irányította figyelmét, tanította őket, állandó napi kapcsolatot tartott fenn velük, úgyhogy az elvtársak érezték az állandó támogatást és segítséget. A munkásoknak a földművesekkel való mindennapos érintkezése, az üzemi pártszervezetnek a szövetkezetről való állandó gondoskodása természetesen nem maradt visszhang nélkül. A szövetkezetben javulni kezdtek a viszonyok és a végzett munkák minősége javult. Az Olesan-üzem védnöksége a kostalovói EFSz fölött az üzem és a szövetkezet szilárd barátságává változott. Mindkét szervezetnek egyetlen politikai célja volt — példás üzemet és példás szövetkezetet építeni. Ma elmondhatjuk, hogy főkép a szemléltető agitáció az, amely lehetővé teszi az Olesan-üzem munkásai számára, hogy napnap után szemmel tartsák a szövetkezet munkájának eredményeit, a beadások teljesítését stb. A szövetkezeti tagok pedig az üzem munkjának napi eredményeit tartják szem előtt. Mi mindenre tanított bennünket az üzemnek e helyesen értelmezett segítsége? Az eredmények olyanok, hogy az üzem ma jól gazdálkodik, már negyedszer birtokosa a Vörös Zászlónak, a példás minőségi brigád címéért versenyt indított és a X. kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalását, amelynek értéke 1.2C0.000 koronát tesz ki, példásan teljesíti. Az EFSz a kerületi verseny győztese lett, teljesíti és túlteljesíti az állattenyésztés és a növényi termelés tervét, mindenféle munkát idejében és jól végez el, tenyésztőinket tenyészállatokkal segíti és azzal, hogy a nép ellátását a szerződésen felüli beadások teljesítésével, különösen sertéshúsban, példásan teljesíti. De ezen eredmények mellett politikai eredményei is vannak. Pártunk politikájának teljesítéséért naponta harcol itt a párttagok kollektívája és az üzem, meg a szövetkezet pártonkívüli tagjai is és jó példájukkal valóban segítenek a további szövetkezetek megszilárdításában is. A jó védnökségi munkának és a szövetkezet jó gazdálkodásának e példája erős politikai érv. amelv megerősíti politikánk helyességét. Számunkra, funkcionáriusok számára tanulság ez, hogy a munkások és földművesek kölcsönös kapcsolata, főleg pedig az üzemekben dolgozó kommunisták segítsége a falu részére milyen jó eredményeket hoz szövetkezeteink gazdálkodása és megszilárdítása terén. A párt politikájának megvalósításában fontos tényezők a helyi pártbizottságok. A pártmunkában úgy kell őket felhasználni, hogy a járási bizottság segítőivé váljanak, ahogyan erről a pártalapszabályzat szól. Járásunkban három helyi pártbizottság van olyan helységekben, ahol a legtöbb üzem összpontosul a legnagyobb számú munkással és párttaggal. Egyúttal itt van a legtöbb értelmiségi dolgozó is. Elmpndhatjuk, hogy ezekben az üzemi szervezetekben összpontosul a járási szervezet magva. Természetes, hogy itt nagyon sok függ attól, hogyan dolgozik a helyi bizottság, hogyan segíti körzetében a szervezeteket, hogyan dolgozik a pártaktívával, hogyan bízza meg feladatokkal a párthatározatok teljesítésével kapcsolatban és mennyire képes-erre mozgósítani a tômegekeťés végrehajtani a teljesítés ellenőrzését. Járásunkban nem mondhatjuk azt, hogy a járási bizottság az üzemi szervezetek munkáját mindig a helyi bizottságok útján irányította. Sőt ellenkezőleg, sokszor megkerüljük és nem használjuk fel őket. Más szempontból pedig a helyi bizottságok nem tartják kötelességüknek, hogy felelősséget vállaljanak körzetük szervezetéért, a kommunisták és pártonkívüliek munkájáért, ahogy erről az alapszabályzatban szó van. Különösen a választások előtti kampány vezetésében mutatkozott meg nagyon világosan az, hogy a helyi bizottság milyen fontos pártszerv és hogy munkája jelentős mértékben hozzásegítheti a járási bizottságot ahhoz, hogy jól Irányítsa a járás pártszervezeteit. A választások biztosításának kezdetén, vagyis a két törvénnyel kapcsolatos országos vita megvalósításánál a helyi bizottságok nem sokat segítettek agitációs munkánkban és propagandánkban. Csak a választások előtti kampány folyamán, főleg amikor a harmadik időszakba léptünk, foglalkozott ezzel a problematikával a járási pártbizottság és támaszkodott a helyi bizottságokra; megbízta „ egyes tagjait, hogy állandóan segítsék őket. Elmondhatjuk, hogy ez a kapcsolat kétségkívül segített ne. kik és segít ma is. Ma a helyi bizottságok sokkal jobban járnak el körzetük alapszervezetei konkrét támogatása terén. De ezen kapcsolat ellenére végül a kerületi pártbizottság támogatásával a helyi bizottságokban működő elvtársak segítségére még két dolgozót kellett küldenünk, akik segítettek a választások szervezésében és biztosításában. Megmutatkozott, hogy a helyi bizottságok a választások biztosításához a legnagyobb felelősséggel kezdtek hozzá, hogy rendesen biztosították körzetük szervezeteinek munkáját és saját munkájukat főként az agitáció terén. Ez elsősorban abban nyilvánult* meg, hogy az az elvtárs, aki segítette a helyi bizottságot, nem helyettesítette a választott szervet döntésében, hanem a szervezés biztosításával segítette a helyi bizottság határozatának megvalósítását. A tapasztalatok bebizonyították", hogy az egész pártaktíva sokkal jobban dolgozott, különösen az agitációs munka terén, amikor a helyi bizottság részéről rendes oktatásban részesült. És megfontolás tárgyává tesszük, hogy a helyi bizottságok jelentőségére és fontosságára való tekintettel segítségükre a járási bizottságról egy állandó fizetett instruktort küldjenek ki, aki segítené őket szervezési munkájukban. Ezzel a arási bizottságok sokkal jobban felhasználnák az egész pártaktívát az üzemi szervezetben a falu támogatására, fokozódnék a párttagok és jelöltek aktivitása, megjavulna a párttagoknak a pártonkívüliekre gyakorolt befolyása és sikeresebb lenne a párthatározatok ellenőrzése is. Az üzemi szervezetek és azok tagjai aktivizálásának" nagy jelentősége főleg azért is fontos, hogy üzemi szervezeteink tagjainak nagy része falvakon lakik és a falusi szervezetekben vannak nyilvántartva. A mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen ezeknek az üzemi szervezeteknek nyilvántartott kommunistái nem dolgoznak kielégítően községükben és mostanáig sem szilárd támaszai az egységes földművesszövetkezeteknek és nem meggyőződéses propagálói a szövetkezeti eszmének. A helyi bizottságok és üzemi pártszervezetek jobb munkájával, a falvakon élő kommunisták munkájának fokozottabb ellenőrzésével még jobban megszilárdítjuk a munkások és földművesek testvéri szövetségét és jobban teljesítjük majd pártunk X. kongresszusának határozatait. K. Savel elvtárs felszólalása A IX. kongresszus egész pártunk elé azt a feladatot tűzte, hogy minden haladó erőt tömörítsen a párt és a kormány köré és mozgósítsa alkotó kezdeményezésüket népi demokratikus rendszerünk megszilárdítására, népgazdaságunk termelő erőinek fejlesztésére, az ipari és mezőgazdasági terme lés fokozására és gazdaságossabbá tételére és így szüntelen munkával teremtse meg népünk anyagi és kulturális színvonala emelésének felételeit. Pártunk ezt a megtisztelő feladatot teljesítette. A žílinal kerületben öt év alatt kiépítettük és korszerűsítettük a meglévő ipart ugyanakkor azonban 19 korszerű új gyárat helyeztünk üzembe. A kiépített és újonnan létesített ipari üzemekben több, mint 31 ezer ember talált állandó munkát, ami emelte a Žilina! kerület lakosságának életszínvonalát és vásárlóerejét új pénzben 40 millió koronával növelte. Az ötéves terv során a žilinai kerületben az ipari termelés brutto értéke 1948hoz képest megháromszorozódott. Amellett, hogy gyarapítottuk a termelőeszközök gyártását, növeltük a közszükségleti cikkek termelését is, mégpedig mintegý 64 százalékkal. Nagy fejlődést könyveltünk el a vízművek építésében. A kerületben figyelemreméltó eredményeket értünk el a lakásépítés terén; az ötéves terv folyamán 13.180 lákásegységet adtunk át. v A mezőgazdaság szakaszán bizonyos eredményeket könyvelhetünk el a hektárhoza mok növelésében, az állattenyésztésben, az EFSz-ek fejlesztésében. Nem elégedhetünk meg azonban ezekkel a sikerekkel, mert nem felelnek meg a népgazdaság többi ágazata, elsősorban az ipari fejlődés iramának, Az ötéves terv soráh, különösen pedig a kormánynak és a szakszervezetek központi tanácsának a szocialista munkaverseny fejlesztéséről hozott határozata után egészséges alapokon kibontakozott' á Szocialista munkaverseny, az újítók és észszerűsítők mozgalma. A párt, a szakszervezetek és ifjúsági szervezetek szervező munkájáról tanúskodik az a tény, hogy csak 1953-ban és 1954-ben kerületünk" üzemei és vállalatai 27-szer szerezték meg a kormány, a minisztériumok és a szakszervezeti szövetségek vörös zászlóit. A választást és a kengresszust megelőző kampány során kerületünkben 25.172 egyéni, 8.078 kollektív és 342 Ü2emi vállalást tettek a X. pártkongresszus tiszteletére, amelyek értéke meghaladja a 118 millió koronát. Ebből 1954 május 31-ig 10.687 egyéni. 2.841 kollektív és 115 üzemi vállalást teljesítettek, az eiért megtakarítások összege 74 millió 707 ezer koronát tesz ki. Kerületünkben adva voltak és adva vannak a jobb eredmények elérésének föltételei. A mi hibánk, hogy nem értük el őket. Az, hogy sok üzemben nem teljesítik a tervet, hogy túllépik a tervbevett költségeket, hogy nagy a selejt arányszáma és nagyok a normánfelüli készletek, hogy nem terjesztik el és nem sajátítják el elég gyorsan és minden üzemben a leghaladóbb munkamódszereket, elsősorban a szovjet sztahanovisták és újítók tapasztalatait — mindez elsősorban annak következménye, hogy kerületünkben a párt szerveinek és szervezeteinek munküja nem éri fel a szűkséges színvonalat. A kerületi bizottság és a járási pártbizottságok nem tudtak helyes és konkrét segítséget nyújtani a párt alapszerkezeteinek, különösen az üzemi és a falusi szervezeteknek. A kerületi bizottság és a járási pártbizottságok nem tudták helyesen érvényesíteni a párt befolyását a tömegszervezetekben az ott dolgozó kommunisták révén, mégpedig elsősorban azért, mert tevékenységükben bizonyos mértékben lebecsültük a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját és a párt szervei és szervezetei e munkára nem választották ki a legjobb és legfelelősségteljesebb kommunistákat. Ez elsősorban a szakszervezetek és a CsISz esetében nyilvánult meg. Most mindenekelőtt az a feladatunk, hogy a tömegszervezeteket alkalmas pártkáderekkel erősítsük meg, akik hozzájárulnak e szervezetekben a tömegmunka fellendítéséhez. Kerületünk pártszerveinek és szervezeteinek viszonylag legnagyobb gyöngéje az. hogy nem szervezik meg kielégítően a hozott határozatok teljesítésének ellenőrzését. A kerületi bizottság és a járási bizottságok apparátusának munkájában az idő javarészét még mindig jelentések és határozati javaslatok kidolgozására fordítják és kevés idő jut a határozatok teljesítésének megszervezésére és ellenőrzésére. A kerületben, különösen pedig a járásokban a párt szervei és szervezetei csak igen lassan és elégtelenül alkalmazzák a gyakorlatban a kollektív vezetés elvét. A járási bizottságok javarésze, sőt még a kerületi bizottság és pártirodája ís gyakran a megvitatott problémák tárgyi ismerete nélkül dönt fontos elvi kérdésekben. Nem egyszer előfordul, hogy a járási bizottság pártirodája olyan elvi kérdésekről dönt, amelyeket csak két-három tag ismer részletesen, a többiek csak szóbeli tájékoztatásokat kapnak. Az efféle döntéseket nem mondhatjuk kollektív döntésnek. A járásokban csak igen lassan bontakozik ki a pártaktívával való munka. Az aktívával végzett munka fő" formája továbbra is az marad, hogy széleskörű aktívagyűléseket hívunk össze, de a járásokban mindezideig nem alkalmazzák a pártimunkának azt az állandó formáját, amikor a2 egyes gazdasági problémákról szűkebbkörű aktívákat tartunk. Nem elszigetelt Jelenség, az sem, hogy a pártíroda kollektíván dönt ugyan minden határozatáról, de a határozat végrehajtását a titkárra bízza. Természetesen így nem biztosíthatjuk a Kollektív vezetést. mert a kollektív döntést kollektíván kell megvalósítani, a személyes felelősség elve alapján. { A žilinai kerületi pártszervezetnek a X. kongresszus irányelveinek teljesítése érdekében a párt alapszabályzatának alkalmazása szempontjából felül kell majd vizsgálnia munkájának módszereit.. A kongresszus irányelveinek javaslatával kapcsolatban rá kívánok mutatni kerületünk néhány szükségletére. Árvában a námestovói járást néhány kisebb feldolgozó üzem és közlekedési vonal létesítésével kellene megerősíteni. Nevezetesen arról van szó, hogy a námestovói járásban burgonyaszárítót építsünk, hisz ez a járás termeli a legtöbb burgonyôt. Rá akarok mutatni továbbá annak lehetőségére, hogy vegyiiparunk nagyobb mértékben dolgozza fel műtrágyává a különböző hulladékanyagokat. Nevezetesen az amonszulfátról van szó, amelyből évente 2600 tonna kerül csak egy üzemből a Vág vizébe és beszennyezi a folyót. E hulladékanyag felhasználásával értékes műtrágyát biztosítanánk mezőgazdaságunk számára. Az építőmunka, különösen a lakásépítés további fellendülése során a mi kerületünkben is hiány mutatkozott építőanyagban, nevezetesen téglában, tetőcserépben, mészben, előgyártott épületelemekben és cementben. A felsőbb tervező és gazdasági szerveket figyelmeztettük az építőanyagok hiányára. Rámutattunk arra is, hogy százmillió tégla, 15 ezer tonna mész hiányzik, mindezideig azonban e szervek nem oldották meg a problémát. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók széles tömegei kezdeményezésének fejlesztésével és megszervezésével, a pártmunka fogyatékosságainak mielőbbi kiküszöbölésével, elsősorban a bírálat és önbírálat fejlesztésével, amely a pártmunka bürokratikus és adminisztratív módszerei ellen folytatott harc leghathatósabb eszköze, továbbá a kollektív vezetés és egyben a személyes felelősség elvének megszilárdításával biztosítják a žilinai kerület kommunistái a CsKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítését. % /
