Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-16 / 146. szám, szerda

1054. iúntus 16. M %m 3 A CsKP X. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAI I. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozata Antonín Novotný elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának a CsKP központi Bizottságának munkájáról és a párt további feladatairól tartott beszámolója alapján. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkájáról és a párt további feladatairól szóló jelentést és a következő határozatot hozza: 1. Jóváhagyja Csehszlovákia Kommunista Fártja Központi Bizottságának munkáját a párt IX. és X. kongresszusa közötti időben. 2. Egyetért azzal, hogy az Antonín Novotný elvtárs által tartott beszámoló irányelvül szolgá'jon Csehszlovákia Kommunista Pártjának további munkájában. II, Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozata a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottsága munkájáról tartott beszámolóról. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa elhatározta: jóváhagyja a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Eevízlós Bizottságának munkájáról szóló beszámolót. III. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozata Viliam Široký elvtárs beszámolójáról. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa jóváhagyja a csehszlovák népgazdaság fejlesztése 1955. évi állami tervének kidolgozásáról szóló irányelveket és a mezőgazdasági termelésben a legközelebbi 2—3 évben való lényeges fejlesztéséről szóló irányelveket. IV. Csehszlovákia Kommunista Pártja X, kongresszusának határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályzatáról. A X. pártkongresszus elhatározza: jóváhagyja Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján, 1952. december 18-án elfogadott alapszabályzatát, a X. pártkongresszusnak javasolt módosításokkal együtt. A. Zápotocký elvtárs záróbeszédé a CsKP X. kongresszusán Elvtársak! • Az elmúlt öt nap alatt megvitattuk a kitűzött napirendet és most lezárjuk kongresszusunkat. X. kongresszusunk tanácskozásai, az elmondott jelentések, beszámolók, a népgazdaság 1955. évi tervének kidolgozására szolgáló előterjesztett javaslatok és irányelvek, valamint a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 évben való lényeges fejlesztését célzó rövidlejáratú terv — mindez még a kongresszus tanácskozásainak tartama alatt egész dolgozó népünk általános érdeklődésének középpontjába került. A győztes nemzeti bizottsági választások után, amelyek igazolták népi demokratikus rendszerünk szilárdságát és városaink, falvaink dolgozó népe megsemmisítő többségének elszánt akaratát, hogy egy lépéssel sem térnek le a szocializmus építésének megkezdett útjáról hazánkban, a CsKP X. kongresszusa ismét mozgósítja országunk egész dolgozó népét, amely új, örömmel teli, boldog életének békés építésére vágyik, a maga egyre fejlődő, a termelékenységét növelő, kapitalizmus igája alól felszabadult alkotómunkája alapján. Ebben áll kongreszszusunk legnagyobb jelentősége, csakúgy, amint ez Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi kongresszusának legfőbb jelentősége volt. A párt kongresszusával mozgosít, számbaveszi sorait, az elvégzett munkát, és józanul értékelve az elért sikereket, egyben a legélesebben feltárja a fogyatékosságokat éj mielőbbi kiküszöbölésük érdekében irányelveket szab meg, feladatokat és kötelességeket tűz ki. A kommunista párt örökké eleven harcos kötelék, amely nem ismeri és nem is ismerheti a tétlen nyugalmat és önelégültséget. A legnagyobb sikerek és győzelmek sem szállhatnak a fejünkbe, nem csábíthatnak nagyzolásra, nem késztethetnek arra, hogy pihenjünk babérainkon. A szocializmus gazdasági alaptörvénye arra késztet, hogy egyre csak előre haladjunk, az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítására törekedjünk azáltal, hogy szüntelenül fejlesztjük és tökéletesítjük a szocialista termelést a legfejlettebb technika alapján. Kongresszusunk tanácskozásait mindvégig az a törekvés jellemezte, hogy minél szorgosabban, minél következetesebben teljesítsük a szocializmus gazdasági alaptörvényét. E törvény teljesítésének szempontjából nézve világosan kirajzolódnak előttünk eddigi nagy sikereink és ugyanolyan élesen tőnnek szemünkbe súlyos fogyatékosságaink is. Megszüntetni a fennálló hiányokaf, ez az a harci feladat, amelyet a X. kongresszus és határozatai egész pártunk elé tűznek. Miről van szó elsősorban, miben állnak legfőbb nehézségeink — ez kiviláglik No- votný elvtárs beszámolójából és Široký elvtárs beszámolójából. Mindenekelőtt ki kell bővítenünk és meg kell javítanunk mezőgazdasági termelésünket, hogy biztosítsuk közellátásunk további javulását Biztosítani kell az ipar további fellendülését, ami elsősorban megköveteli, hogy fejlesszük a szén- és ércbányászatot, az energia termelését .és megjavítsuk a közlekedést. Egész népgazdaságunkban meg kell szilárdítani a gazdaságosság rendszerét, amely multhatatlan előfeltétele annak, hogy az árak leszállításának útján biztosítsuk a reálbérek és az életszínvonal további emelkedését. Miért oly döntő fontosságú számunkra ezeknek az alapvető feladatoknak tejesítése? Fontos azért, mert — noha kétségtelenül hallatlan fejlődést értünk el — még mindig sok a teljesítetlen feladat, a kielégítetlen követelmény. A szocializmus építésével e feladatok és követelmények egyre nőnek. Ezt bizonyította a kongresszus vitája is. Vegyük csak tekintetbe, mennyi sürgős követelményt támasztottak a küldött elvtársak, a köztársaságunk különböző területeiből összegyűlt dolgozók. Egyikünk sem vonja kétségbe a növekvő követelmények helyességét. • Arról van szó, mit is kell tenni és hogyan is kell eljárni, hogy valóban kielégíthessünk minden növekvő és indokolt követelményt Itt elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez, amelyet a kongresszus egymaga nem old meg, csak kitűzi a megoldásukra szolgáló alapvető irányelvéket. Magát a kérdést a szántóföldekein, a hizlaldákban, az állami gépállomásokon, a bányákban, a villanytelepeken, a gyárakban és más munkahelyeken oldják meg. Oda kell átültetni a kongresszus határozatait, de nem úgy, hogy sematikusan, sablonosán elszavaljuk őket. A kongresszus határozatait konkretizálni és az adott helyzet szerint — az egységes föklművesszövetkezeteKben, a gyárakban, gépállomásokon stb. — gyakorlatilag is valóra kell váltani. Ez párbunk, a szervezetek és a funkcionáriusok politikai munkájának feladata. Arról, hogy miként hajtják végre a gyakorlatban a politikai munkát szemléltetően beszélt kongresszusunkon Karel Zednik elvtárs, a jindfichúv hradeci gépállomásról. Felszólalása kézikönyve lehetne sok politikai dolgozónknak. A párt és a kormány határozatainak gyakorlati végrehajtásában nyújtott politikai segítség nem abfoan áll, hogy téziseket szajkózzunk, hanem abban, hogy gyakorlati munkát végzürik és segítünk azoknak az akadályoknak az elhárításában, amelyek az illető munkahelyen, gyárban, bányában, egységes földművesszövetkezetben, városon vagy falun a kitűzött irányelvek, a tervteljesítés, a gazdaságosság rend szere következetes megvalósításának útjában állnak és megzavarják a gazdaság és a termelés szabályos menetét. Lenin elvtárs arra tanít, hogy a szocializmus azzal múlhatja felül és kell is felülmúlnia a kapitalizmust, hogy a szocialista termelés nagyobb, jobb és olcsóbb lesz. Hruscsev elvtárs is megmutatta nekünk, hogyan kell gyakorlatilag hozzáfogni a kérdések megoldásához, hogyan kell félelem nélkül megszabadulnunk a régi módszerektől és előítéletektől. Tanácsai bizonyára nagy segítségünkre lesznek legnehezebb problémánk megoldásában, mezőgazdasági termelésünk minőségének megjavításában. Csak a jobb és nagyobb termelés elégítheti ki a növekvő követelményeket és emelheti valamennyiünk anyagi és kulturális színvonalát. Ahhoz, hogy kielégítsük a növekvő követelményeket és emeljük anyagi és kulturális színvonalunkat, még sokat kell termelnünk, végeznünk és építenünk. Ezért sok beruházásra van szükség. De ahhoz, hogy beruházhassunk, gyarapítanunk kell a nemzeti jövedelmet. A nemzeti jövedelem gyarapítását csak a munka termelékenységének fokozásával érhetjük el. A nagyobb munkatermelékenységet biztosítja a termelés helyes megszervezése, gépesítése és a gazdaságosság rendszerének bevezetése. Mindezt nem érhetjük el munkaerkölcs és munkafegyelem nélkül. Erről nálunk még sokan megfeledkeznek. A szocializmus véget vet a kapitalista kizsákmányolásnak. Megszűnteti a munkában a robotot. De ragaszkodnia kell a munkafegyelemhez. A szocialista termelést és az állam igazgatását helyesen kell tervezni és irányítani. Ha valakire gazdasági vagy közéleti funkciót bízunk, úgy egyben felelőssé is teszszük őt a termelés, az üzem, vagy a hivatal munkájának szabályos menetéért. Az, akire a vezetést bíztuk, nem mutathat engedékenységet a hibákkal és a fogyatékosságokkal szemben, nem nézheti el a hibákat anélkül, hogy kiküszöbölné őket, azt gondolván — ha én is megbacsátom a hibáikat és a rendetlenséget, úgy mások ls megbocsátják majd nekem az én hibáimat és rendetlenségemet. Ki kell irtanunk a családias elvtársiasságnak ezt a fajtáját elsősorban a kommunistáknál. Mi kommunisták nem lehetünk elnézők sem a mások, sem a magunk hibáival szemben. Következetesen ragaszkodnunk kell a kötelességek teljesítéséhez és elsősorban magunknak kell teljesítenünk kötelességeinket azon a helyen, ahová állítottak. Erre tanít bennünket a párt. Ezt írja elő pártunk alapszabályzata is, amelyet ezen a kongresszuson hagytunk jóvá és egészítettünk ki. Az alapszabályzat kiegészítéseivel külön hangsúlyoztuk a párton belüli demokrácia további elmélyítését, amelynek elválaszthatatlan része — az alapszabályzat 26. szaka1 sza értelmében — a párt valamennyi szervének kollektív vezetése, a párt Központi Bizottságától kezdve egészen az alapszervezetekig. Az alapszabályzat értelmében a kongreszszus megválasztotta az új Központi Bizottságot is, pártunk legfőbb és vezető szervét. A Központi Bizottság tagjainak kiválasztásánál a kongresszus tekintetbe vette minden eddigi tapasztalatunkat és a párt szükségleteit, hogy a Központi Bizottság valóban autoritatív szerv legyen, amely az egész pártnak, a párt valamennyi szervezetének és tagjának bizalmát élvezi. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy erőt képvisel. Szilárdan Marx, Engels, Lenin és Sztálin elveinek talaján állva valóban a Csehszlovák Köztársaság döntő erejévé nőtt és mindnyájan elismerik őt a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség szövetségét valóraváltó Nemzeti Arcvonal vezető pártjának. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a munkásosztály és a dolgozó nép, miután a diadalmas szovjet seregek legyőzték a fasiszta hadakat és kiűzték országunkból a megszállókat, új, népi demokratikus alapon kezdte építeni köztársaságát azzal a célkitűzései, hogy hazánkban felépitse a szocializmust és ezzel biztosítsa az állam minden polgárának boldog és örömteli életét. A párt következetesen teljesítette kitűzött feladatát és ezzel megnyerte az egész nép bizalmát. Ezt azáltal érte el, hogy híven kitartott a marxizmus-leninizmus elvei mellett és szorosan egybeforrott a békeszerető Szovjetunió vezette világbéketáborral. Kongresszusunk ezért nemcsak a mi ügyünk volt. A maga ügyének vallotta a többi testvér-, munkás- és szocialista párt is. A testvérpártok azzal is kifejezésre juttatták érdeklődésüket pártunk, a szocializmus építésében elért sikereink és célkitűzéseink iránt, hogy 33 országból küldték el képviselőiket kongresszusunkra. Engedjék meg, hogy erről a helyről, egész kongresszusunk nevében legszívélyesebb köszönetünket fejezzem ki valamennyi küldöttnek a részvételéért, a tolmácsolt üdvözletekért és üzenetekért , Köszönetünk elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét illeti, amely üdvözletében és Nyikita Szergejevics Hruscsev elvtársnak, az SzKP KB első titkárának felszólalásában ismét tanúságot tett elvtársi segítőkészségéről, együttérzéséről és még jobban megszilárdította meggyőződésünket eskünk és jelszónk helyességéről: örök időkre a Szovjetunióval! Elvtársak! Kongresszusunk tanácskozásai befejeződtek. Véget ér kongresszusunk munkája és új munka kezdődik. A kongresszus határozatait és irányelveit el kell juttatni a tömegekhez, tettekre kell váltani őket. Kongresszusunk nemcsak népünk érdeklődésének, a testvérpártok és barátaink érdeklődésének tárgya volt, hanem külföldi ellenségeink is nagy érdeklődéssel, viseltettek iránta. Mialatt népünk kongresszusunkat a legnagyobb barátság és szeretet légkörével vette körül, azalatt ellenségeink a rágalmak mérgét ontották reá és mindenféle hazug jóslatokat terjesztettek küszöbönálló csődünkről. Áltassák csak magukat ellenségeink hiú reményeikkel! Csehszlovákia Kommunista Pártja X; kongresszusával mozgósította sorait. Kibontja a nemzeti és vörös zászlót. A cseh és a szlovák nép élére áll. El van szánva, hogy a városok és falvak dolgozóját nemzeti lculturánk minden kincsének gyarapítására, hatalmas szocialista országépítésünk további fellendítésére, a ha" za és a nép boldog és örömteljes jövőjének biztosítására vezeti. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Nemzeti Arcvonal vezető ereje! Éljen a béke barátainak az egész világot átfogó szilárd szövetsége és e szövetség vezető tényezője, a Szovjetunió! Éljen a béke!